Címke: váltó (27)

Tevékenységtérkép

Úgy látszik hogy ez az én keresztem...

250.000 km után megszólalt ez is...
Azonban egy szavam sem lehet, hiszen a márka társak 50-80.000 km futásteljesítményt követően értek el ugyanerre a szintre évekkel ezelőtt. Már akkoriban utánajártam a dolgoknak, mely szerint az 1.3-as Suzukik váltója sajnos valóban alul van méretezve csapágyilag erősen, és egy idő után beállnak szépen lassan. Valószínűnek tartom, hogy sokat nyerthettünk azzal, hogy igyekeztem mindig időben cserélni a hajtómű olajat ebben az autóban is.
Kb 2 hete szólt Edit, hogy 3-ban valami furcsa hangot kezd hallatni az autó, amit pár nappal később én is megtapasztalhattam, így nem volt kérdéses, hogy hamarosan szervíz. Elkezdtem hát utána járni a dolgoknak, hogy hogyan és miként lehetne orvosolni a felmerült problémát.
Autóbontóban nehezen ugyan de beszerezhető az említett váltó ~50.000 Ft körül indul.
Az interneten bogarászva pedig lehet találni valóban sok olyan hirdetést, ahol "álítólag" "felújított" váltókat adnak ~60-80.000 Ft-ért, azonban a cseredarabot kérik. Ez volt az a része a dolognak, ami nem nagyon tetszett nekem, mert szerettem volna a jól bevált sajátot megtartani mindenképpen, amiben 250.000 megtett km alatt nem nagyon volt recsegős, fogazós, félrekapcsolás...
Találtam olyan Pest környéki szervízt is, akik a délelőtt 9-kor leadott autót még aznap délután visszaadják a tulajdonosnak menetkészen ~80-95.000 Ft-ért. Az persze csak az alapos átolvasás után tünik csak fel az olvasónak, hogy valóban szépen leírják a váltó szakszerű le-szét-össze-felszerelését, de valójában itt is csak egy csereváltót kap a tulajdonos, és nem a sajátját.
Még Gyula sem nagyon értette a "vergődésemet" miután beszélgettünk a dologról, hogy miért nem veszek egy cseredarabot....
Utánajártam a hirhedt alkatrészeknek hát, hiszen egyre inkább az látszott körvonalazódni, hogy ennek a javítása bizony nem szakszervízben fog történni.
A csapágyboltban csak elkezdtem mondani, hogy milyen problémám lenne, mikor már félig össze volt készítve a pulton a szükséges csapágyak csoportja. Még a robbantott szerelési rajzra és a gyár által megadott csapágy számokra sem volt szükség a legnagyobb meglepetésemre, ami két dolgora enged következtetni: nem én tértem be először hozzájuk ezzel a problémával, illetve nagyon jó memóriával és rátermettséggel rendelkeznek. Le a kalappal előttük!
A csapágyszett egyébként 6db KOYO (Japán) csapágyból állt, valamint 3db szimmeringből és az egész értéke nem érte el a 20.000 Ft-ot. Ha jól hallottam a gyári, "minőségi", Indiai csapágy értéke is ezen a környéken van, így nem variáltam sokat a dolgon, fogtam és megvásároltam. Bízva a márkában, a minőségben, s hogy legalább ugyanennyi km-t sikerül majd megtenni vele probléma mentesen.
Ahogy közeledett a kitűzött szervíz napja, kb úgy érlelődött bennem egyre jobban a "semmikedvemhozzá" életérzés... :(
Szombaton, miután végeztem a  munkáimmal, a garázs  felé vettem az irányt, igaz nem túl lelkesen, mert a földön fekve nem a legpraktikusabb még mindig a váltó leszerelése. Azonban a lehetőségek hiányában, mondhatni ez van.
Itt jött az első igazi húzó erő, hiszen kipakolászás közben egyszer csak megjelent az egyik kollégám, barátom, megmentőm: Béci egy pár kesztyűvel a hóna alatt, aki csak ennyit mondott kb miután kiszállt az autóból: "van egy szabad 1,5-2órám, kapjuk ki a váltót..." Az a durva, hogy ezt komlyan is gondolta, mindenféle előzmény nélkül.
Ezúton is hatalmas köszönet érte!
Nem is tétlenkedtünk tovább, bakra tettük a szekeret és nekiláttunk kiszerelni azt a tömérdek mennyiségű csavart. Nem volt nehéz így, hogy Béci jött, hiszen több ilyet látott már mint én, ráadásul "szerelő" beosztásból hamar visszaminősültem "segédmunkásnak" Béci mellett, de cseppet sem bántam hogy Ő ennyire magabiztosan ugrik bele a dolgokba. Nagyon nagy húzóerő volt számomra.
Hamar lekerült a váltó ahhoz képest, hogy mennyire tartottam ettől az egésztől. Ráadásul közben ismét bebizonyosodott, hogy kicsi ez a Világ, hiszen Laci barátom egy barátja is ráfülelt anno a hangra, aki kb 10m megtétele után borítékolta, hogy mi lesz a baja váltónak, és felajánlotta, hogy segít benne ha úgy alakul. S mikor a nevét említettem, kiderült hogy Béci számára sem idegen a név. És amikor két barátod azt állítja, hogy nagyon jó véleménnyel van róla, az úgy gondolom hogy igen meggyőző érv egy ember mellett! ;)
Szombaton este levittem hát a Suzuki váltót a Polskival ami szintén kalandos volt kissé, de megoldottam természetesen, és nekiláttunk Adámmal. Késő estére ugyan de szét is lett borítva a váltó, és a füle sem csalt mert az a csapágyvolt a ludas amit bemondott napok előtte. Abban maradtunk vele is, mint gyakorlatilag mindenivel, hogy az ésszerűséget szem előtt tartva, ha már darabokban van a váltó, akkor cserélünk minden csapágyat, hogy ne kelljen ezt a manővert esetleg fél év múlva megismételni majd. Ráadásul mindenképp atomjaira kellett szedni a váltót a csapágytörmelékek miatt is, a mosás miatt is.
Vasárnap egy kis kommunikációs malőr következtében sajnos kicsit csúszva, de már az összeszerelés következett a tiszta váltóházba, az új csapágyakkal, az új szimmeringekkel és estére össze is állt a váltó a legnagyobb meglepetésemre.
Le is próbáltuk, szépen vesz minden fokozatot, és hang nélkül még annak ellenére is, hogy gyakorlatilag "száraz" a váltó hiszen a féltengelyek hiánya miatt nem tölthető fel olajjal, így csak annyi olaj került bele, hogy a csapágyak még véletlenül se álljanak és fussanak majd szárazon.

Hétfőn délután pedig az időnket összehangolva a kollégáimmal, barátaimmal felpattintottuk a váltót vissza a helyére a munka végeztével. Kapott 2,2 L  75W-90-es GL4/GL5 LS MANNOL hajtómű olajat, valamint egy XADO 1 STAGE váltóolaj revitalizáló adalékot, melyek természetesen ezúttal is a VDF-KER kft-nél kerültek megvásárlásra. ;)
Az azóta megtett 200-250 km után lassan kijelenthetem, hogy jó munkát végeztünk, ugyanis a váltó kb olyan mint új korában. Igaz eddig sem panaszkodhattam a váltóra, hiszen igyekeztünk mindig finoman kezelni, aminek köszönhetően eddig is nagyon pontos volt s lógás nélküli, de most egyenesen "full"-os lett! ;) Ezer köszönet érte a segítő kezeknek, barátoknak!

Hegesztett - Volt/Van/Lesz

 A megfelelő rész, aláhúzandó! ;)
Azt azért nagyjából mindenki tudta/sejtette, hogy nem lesz örök életű a dolog, nos azok számára közlöm, hogy sejtésük beigazolódott, lehet örülni. A történet nem új keletű, azonban egyéb elfoglaltság miatt nem nagyon volt időm még blogolni sem róla, a javítás pedig végképp odébb lesz.
 Lényeg a lényeg, hogy a hegesztett diffis váltó, ami még Bogács előtt került be az autóba és a rapszódikus időjárás következében leginkább szárazon volt használva, s nem pedig havon, összesen 729 km megtételére volt képes, ami elsőre nem tűnik rossznak.
Főleg úgy nem, hogy jó eséllyel nem a hegesztés mondta fel a szolgálatot, hanem nagyon úgy néz ki, hogy a vezető oldali féltengely még valahol a házon belül. Nem használtam finoman, de nem is nagybevásárláshoz készült. Így ahol és amikor csak lehetett, szépen letaposva a jobb oldali pedált igyekeztünk haladni a kanyarokban, kereszteződésekben. A Bogácsi találkozó volt igazából a debütálása a váltónak, mondhatni ezalatt az idő alatt kezdtünk el ismerkedni, hogyan is kell vele fordulni, tolatni, két autó közé beállni... mert ugye semmi sem olyan a fix hátsótengelyekkel mint azt megelőzőleg. ;)  
Az első móka ha jól emlékszem a Tesco parkolóban volt, két autó közé betolatni sikerült is kb harmadjára, de akkor már hangosan röhögtem saját magamon is. :D  
A második vicces dolog a Bogácsi találkozón volt, a szálláshelyről kifelé haladva, jobbra fordulva a hídra, jött az a tipikus nagyszerű ötlet hogy "ez előtt még bőven kiférünk, ha kicsit nagyobb gázt adok...". Tény hogy bőven kifértünk az autó elé, ami végül el is kanyarodott, de mi a nagy lendülettől szépen túlfordultunk pillanatok alatt s az úttestre merőlegesen, a patakkal párhuzamosan álltunk a hídon. :D
Szóval voltak olyan alkalmak, és helyzetek, melyek mosolyt csaltak az arcomra, de az igazán jó az lett volna, ha sikerül havas körülmények között megtapasztalni, hogy milyen is úgy autózni, hogy végig együtt forog a hátsókerék. ;)  
A legvicccesebb az egészben, hogy épp Kiss Lacinál jártam, akivel épp arról beszélgettünk, hogy hogyan és miként is kell majd vele autózni, mert hogy anno neki is ilyen volt a Ladában, s hogy mennyire jó is volt. Gyakorlatilag elhangzott a varázs szó, hogy "az tök jó, hogy nem szakadt még ennyi idő alatt aszfalton", majd elköszöntünk és indultam haza. Az utca végén a balra kanyarodásnál volt egy kis szokatlan fémes recsegő hang ami nem sok jót ígért, de Laci barátom állítása szerint aki mögöttem jött nem látszódott semmi furcsa dolog. Így haladtunk tovább, de a következő jobbosban már nyílvánvaló volt, hogy valamelyik oldalnak vége van... Amint tudtam, félreálltunk, s igyekeztem szemügyre venni, hogy hol lehet a probléma, de elsőre minden éppnek tűnt, s fixnek is, tehát nem lógott a féltengely az aszfaltra...
Abban maradtunk, hogy lassan haladva útra kelünk a garázs felé, nehogy valami galiba legyen. De ez az érzés hamar átértékelődött bennem. Ugyanis innentől kezdve, hogy a hegesztett diffi egyben maradt, s mégis elment a vezető oldali hajtás, még mókásabb dolgokat művelt szegény kis autó. Ugyanis hajtás közben a jobb oldala mindíg jobban akart haladni, míg motorféknél ugyanez az oldal aktívabban akart lassulni. Mindez 60-70-nél már izgalmas tud lenni, mikor egyik pillanatban még jobbra kell rátartani a kormányra, majd a másik pillanatban a motorféknél már balra... :D  Ami még ettől is jobb móka volt, hogy jobbra kanyarodásnál a lámpától indulva, úgy leforgott a gumi, mint a nagyoknak, s csak a gumiszag volt ami hátramaradt. :D   Kb innentől kezdve egyre nagyobb kéztetést éreztem, hogy ne kíméljem a széthullott váltót, ami úgy is csak kísérleti jelleggel épült. Ám végül nem vitt rá a lélek, megsajnáltam, s nem bántottam.
Hiszen elviekben (bár nem szedtem még szét) csak féltengelyt kell benne cserélni majd, s mehet vissza télre a kocsi alá, hátha lesz még hó.
Azonban egyelőre egy simát kellene aládobni, mert itt van a nyakunkon a Mohácsi találkozó, ami azért elég messze van ahhoz, hogy végig ellenkormányozva menjünk le Miskolcról. ;)

Apróságok...

 Voltak itt is történések, amiket megpróbálok most ömlesztve rögzíteni.
Időrendben talán úgy kezdődött, hogy a Soproni autóstalálkozóról hazafelé jövet megint meghalt az ötödik fokozat az autóban. Annak ellenére, hogy kisebb vagyonb kerül, s az ember megváltást remél tőle leginkább és motorkímélést... hát... valahogy nem is tudom...
S természetesen megint nem kapcsolás közben, s nem terhelésre következett be a jelenség, hanem utazó sebesség tartása közben, amit nem értettem sem az első sem a második alkalommal. 
Minden esetre nem érzem túl kiforrottnak a technikát.
Ahogyan arról sem vagyok meggyőződve, hogy váltó-motor központosítás beli probléma állna fent, hiszen akkor a többi fokozat is eldarálódna, letörne, stb, de ilyenről szó sincs. Ezúttal is a kapcsolóköröm törött le, mint előző alkalommal. Azóta beszéltem pár hozzáértő emberrel, aki látott már ilyet, s nem csak képeken vagy interneten, hanem esetleg szerelt és gyártott is hasonlókat. Jó esély van rá, hogy alapjában sérült a dolog. Első probléma lehet a csoporttengely végére szerelés, aminek következtében a tengely meghosszabbodik, azonban a csapágyazása továbbra is csak két pontos marad ráadásul az 5-ik jelentősen túlnyúlik a csapágyazáson, így ha esetleg minimálisan vibrál a tengely forgás közben úgy a végén már jelentősen kalamolhat az 5-ik. Második probléma a kapcsolókörmös kialakítás lehet, amit nem utazó sebességek tartására találtak ki első sorban, hanem folyamatos felfelé-lefelé kapcsolásokra terhelés alatt. Na most ez utóbbi nem nagyon valósul meg egy autópályás haladásnál Miskolc-Sopron szakaszon...
 S lényeg hogy széthullott a történet sajnos ismét, s a lehető legrosszabbkor, ugyanis a Soproni találkozót követő héten volt az Ultrabalaton futóverseny, ahol ezúttal is Geo-t kísértem megállapodás szerint. Természetesen Polskival. Csak hogy itt álltam egy törött váltóval, csereváltó nélkül, s ígéreteken kívül nem nagyon kaptam mást, azonban ezek valótlansága miatt sajnos nem voltam előrébb s csak az idő telt rohamosan... Így nem volt mit tenni, összeszedtem az összes maradék váltót, szétbombáztam őket teljesen darabokra, a hibás-törött alkatrészeket kidobáltam belőlük, s kezdődhetett is a móka, a 0-ról váló váltó összeszerelés 1,5 nappal az indulás előtt... - szokás szerint mondhatni. Ami még nem is lett volna annyira nagy baj, csak az nehezítette a dolgot jelentősen, hogy az elmúlt napokban minden éjjel dolgoztam. Tehát éjjel melő, délben haza, váltók összeszed-szétszerel-összerak, összerakott váltó Suziba be, éjjel melóba, meló után másnap délben garázs, akna nélkül váltó le-fel, majd másnap irány a Balaton...
 Kicsit zsákbamacska volt ez a váltó összeszerelés, de nagyon jó időt sikerült futni, ugyanis alig több mint 3 óra alatt szétdobtam a váltókat, kiválogattam a jó alkatrészeket, és összefűztem őket egy váltóházba, s mindezt nem műhely körülmények között, hanem a földön. S ugye arról még mindig nem volt fogalmam sem, hogy vajon milyen is lesz majd, sőt egyáltalán jó lesz e majd a kész váltó. Azon kívül hogy bizakodtam, valamint hogy a lehető legnagyobb odafigyeléssel igyekeztem dolgozni rajta, mást nem tudtam tenni.
 Másnap meló után, nem túl nagy kedvvel vágtam neki az akna nélküli váltócserének, mivel nem nagyon akartam mozgatni a váltóhibás autót. Más megoldás nem nagyon maradt hát, mint hogy helyben felemelem annyira az autót hogy valahogy le és fel tudjam majd varázsolni alóla a váltót. Nem volt egyszerű manőver, annak ellenére, hogy évekkel ezelőtt szinte menetrendszerinti volt a hasonló körülmények közötti szervíz - ebből is látszik, hogy öregszem, de nem csak én hanem mások is, mert ugyanerre a megállapításra jutottunk, hogy ilyen dolgok még 5-6 éve pikk-pakk mentek, s kihívások is voltak, meg jó bulik. Most meg már inkább hatszor átgondoljuk, hogy mikor is kezdjünk bele és hogyan is... Ez van, senki sem fiatalodik...
Keservesen, de sikerült megoldani a váltó cserét, hanyatt fekve a lehető leglehetetlenebb pózokat felvéve, néha a váltót fejem felé nyúlva két újjal csuklóból tartva, míg másik kézzel sikerült a csavarokat rákapatni...   szóval nem volt túl kellemes, és egyszerű manőver...   De sikerült szerencsére, s nem kellett mástól segítségért "kuncsorogni" annak ellenére, hogy fel volt ajánlva a "segítőkészség"...
Próbakör előtt még kicsi játék volt a kulisszával, mert ugye ez az 5-öshöz lett szabva, így semmi sem ott van mint normál esetben, de sikerült megoldani ezt is. Próbakörön meglepően jól muzsikált a váltó, nem recsegett, nem dobálta a fokozatokat ki, mondhatni úgy ment mint kés a vajban, annak ellenére, hogy vagy 3-4 váltóból lett összerakva. Ezzel szemben az első 5-ös halála után a másik váltóban a 4-ik az ilyen bent tartós volt hogy ne dobja ki...
A lényeg hogy indulás előtti estére a technika összeállt s bár kissé féltem tőle, de működött.
Másnap reggel indulás előtt még ellenőriztem a vizet az olajat, majd útrakeltem. Ezen a napon sem maradtam móka nélkül, ugyanis Pesten volt egy kis rohangálásom, majd innen mikor indultam volna tovább Siófokra, szomorúan tapasztaltam, hogy baszottul nincs meg az első rendszám az autón... :(   Első gondolatom az volt, hogy a Salgótarjáni úton jöttem át olyan vacak síneken, amik nagyon kiálltak, hátha ott sikerült levernem (akkor az úgy annyira nem ugrott be, hogy sokszor jártam már arra s egyszer sem esett le...) visszamentem megnézni, de nem volt sehol sem. Közben hívtam az OPC elnökét, aki másodállásban egyébként rendőr, hogy mi ilyen esetben a jogkövető magatartás. S ő adott tippet, hogy első rendőrség. Az első rendőrörs, az Érdi volt, mert Pesten már nem akartam csalingázni hogy haladjak is. Közben persze felmerült a kérdés, hogy vajon autópályán mi alapján fognak azonosítani hogy van e matricám...   Na mindegy. Érden közölték, hogy ez nem tartozik a rendőrségre, menjek okmányirodába. Ami természetesen biztosan nyitva van pénteken délután 5-kor.... így bármennyire is szerettem volna, nem tudtam kezdeni semmit sem, így újra hívtam az OPC elnökét, aki hitetlenkedve fogadta hogy nem segítettek az Érdiek s hogy gyakorlatilag elhajtottak anélkül hogy jegyzőkönyveztek volna legalább. Így javaslatára a következő megálló a Fehérvári rendőr kapitányság volt, ahol sikerült bejelenteni a rendszám eltünését, hogy legalább papírom legyen arról, hogy nem hobbiból rohangálok rendszám nélkül. Azt azonban már rögtön a tudtomra adták, hogy esetemben nem közlekedhetek a hatályos jogszabályok alapján gépjárművemmel ha csak egy rendszáma van meg. S hogy hiába lesz papírom erről, az hogy közúti ellenőrzésnél megbüntetnek-e csak a rendőr hozzá állásán múlik majd... :D Boldog voltam, hiszen A és B pont között voltam. Kellően messze Miskolctól, s elég távol Balatontól, s hétvége jött.
Maradt a kockáztatás, s haladtunk tovább Geoékkal, ekkor már kissé fáradtan a szállásra.
Másnap reggel start, elindult a futás, valamint a kísérés is. Estig nem is volt gond, főleg hogy abban maradtunk, hogy idén inkább nem kerüljük meg a Balatont rendszám nélkül, s akkor hátha nem büntetnek meg. :) Szállásra visszaérve tünt fel, hogy valami sziszeg a motor leállítása után - az egyik vízcső megadta magát, rögtön fent a motornál a termosztátnál...    I'm so happy....
Baz intézett Bécitől telefonon vízcsövet, s megbeszélték hogy találkoznak félúton - amit ezúton is nagyon köszönök nektek barátaim!!!
De közben sikerült megoldanom úgy a javítást, hogy a fűtéscsőből sikerült kiváltanom egy jókora darabot a csomagtartóban. Elkészült, jó lett, mindezt egy kavicsos parkolóban, éjjel, indulás előtt 1 órával. Közben szóltak a többiek, miszerint kicsit elmatekoltuk magunkat, s jó lenne indulni, mert kb 28 perc múlva váltani kell, s még vagy 35-40 km-re vagyunk a váltóponttól... Na ebben is volt némi kihívás. ;)
Kocsiba be, pályára fel, gázpedál le, és gyííííííí... Geo kb akkor kezdett nézelődni jobban, mikor meglőttünk egy Audit, majd egy VW-t, hogy vajon mennyi is most az annyi. A mutató (kisműszerfal) ekkor tartott valahol a töltésjelző és az olajnyomás magasságában, megcélozva az üzemanyagszintjelzőt, de sajnos addig nem jutott el, mert pattant egy nagyot s kissé megszédülve visszatért a 0-ra. :( Valami elszállt. Vagy a spirál, vagy a kihajtás, amin már csak nevettünk, s nyomtam tovább hogy odaérjünk időben. :) Természetesen ezzel nem is volt gond, a csomagot időben leszállítottam a megadott helyre. ;)
Másnap ézékeny búcsút követően hazaindultunk, mert nem tudtam rejteget-e még valamit számomra ez a hétvége, de szerencsére a hazafelé úton már nem volt semmi gond.
Rendszám sajnos nem került elő. Volt több kísérlet a felkutatásra, főleg hogy közebn sok minden az eszünkbe jutott, többek között, hogy elcsaphattam vele egy rigót vagy verebet, hogy leverhette egy úthiba, de valójában egyik sem valószínű. Jó esély van rá, hogy Pesten való áldogálás közben valaki lelopta az autóról vagy kibaszásból, vagy más egyéb szándékkal. Ennyi öröme legyen az életben azt kívánom a fasszopó buzinak, ugyanis ha úthiba lett volna, akkor leverte volna a ködlámpákat is hiszen egy magasságban van az aljuk. Ha pedig a menetszél vagy madár tépte volna le, akkor nem lenne a hátsó rendszámom is megfeszegetve és elhajlítva.
 Vártam még 2-3 hetet, hátha visszakerül a rendszám, valamint felhívtunk rednsőrséget, köztereseket, autópáláysokat is de senki nem tudott róla. Ami biztos volt, hogy Mezőkövesden még meg volt a benzinkút kamerája szerint. 3 hét után beadtam a pótlásra az igénylést, 1 db rendszámot lehet pótolni csupán 12.500.- Ft-ért, ha mindkettő elveszne, vagy másodszor is elveszne, már nem állítanak ki pótlást. Kvázi egy autóhoz összesen 3 db azonos rendszám létezik, ezt jó tudni. Ha ez kifogyott, akkor lehet kérni az új rendszámot ha jól tudom 8.000.-ért, + forgalmi, +plakettek.
S valahol egy vicc ez is, mert "rendszámodat rögzítsd megfelelően"- tehát valahogy úgy hogy ne hagyhasd el, de átmenő csavarral nem rögzítheted, mert "hatósági jelzés rongálása"-nak minősül.
De ezen már nem akadok fent. ;)
Kalandos volt. ;)
 

Jani esete - ahogyan én láttam

 Nekem mindig állandó fejtörést okoz az ajándékozás, ebben valahogy nem vagyok jó.
Teljesen véletlenül akadtam egy hirdetésre a netet böngészve, ahol is 2 db 5-ös váltót kínáltak eladásra. Tekintettel arra, hogy ebben nem vagyok jártas úgy gondoltam, hogy kikérem egy olyan ember véleményét, aki ebben otthon van.
Felkerestem Ricsi barátomat, aki az a fajta ember akit vagy Ladában "csináltak", vagy abban született, de az tuti, hogy a szülőcsatornában 3 padlón állt a gázon és végig terelgette magát miközben ellenkormányzott... ;) Valahogy így tudom elképzelni azt az embert akit megismertem annak idején. :)
A lényeg hogy beszélgetésünk során hamar kiderült, hogy jó áron van az eladásra kínált váltó, s csak valami véletlennek köszönhetően tettem fel a kérdést, hogy neki esetleg nincsen-e egy 5-ös váltója.  Mondta hogyne lenne, valamivel 300-alatt hozzájuthatunk....    Hamar leesett, hogy Ő bizony tolóst kínál. :D   Tisztáztuk, hogy ez így elsőre talán durva lenne, s folytattuk beszélgetésünket, mely során vázoltam neki, hogy mi is lenne a terv.
Hogy Janit úgy kellene meglepni ezzel, hogy ne is sejtse, mi is történik valójában. Ismerik is egymást, jó ember is, az ötlet is tetszett neki, így felajánlotta, hogy ha gondolom, akkor megoldhatjik nála a manővert.
Elkezdtem hát előkészíteni a terepet a történetet Janinak, hogy majd bizony kölcsön kérném tőle a vasat, mert bizony nekem a Suzuki is, meg  a Punto is C-vágányra megy, a Polskiba pedig nem férünk be kényelmesen családdal együtt. Abban maradtunk, hogy majd egyeztetünk a konkrét időpontról. Közben Ricsivel is folyamatosan konzultáltam, hogy mikor is tudnánk megejteni a dolgot úgy hogy az mindenkinek jó legyen. Hétvégében maradtunk, hogy ha bármi is közbejönne, akkor se legyünk meglőve teljes mértékben, mert egyébként a váltócsere nem nagy kunszt annak aki benne van állítása szerint. :)



Janival egyeztettem,  hogy akkor szombaton elkérném a Ladát, cserében Ő persze rögtön felajánlotta, hogy ha gondolom, akkor szívesen fuvaroz minket - na ezzel nem számoltam, de végül sikerült kijönnöm a sztoriból jól, mely szerint Edit barátnőjéhez is mennénk, ami nem 5 perc lesz, s ki tudja mikor érünk haza, neki mg pihenni kellene, mert ment vissza dolgozni. 
Amint végeztem melóban, siettem a VDF- KER-be, hogy váltó olajat vegyek Janinak a váltóba, mert azt azért mégis csak illik lecserélni felszerelés előtt. Elintéztem amit még akartam, majd mentem Janihoz a Ladáért, cserében ott hagytam a Polskit neki - mert ugye ez is egy olyan pontja volt a sztorinak, hogy még hitelesebb a történet ha pár napot azzal járok, mivel ugye a nagy autók C-vágányon vannak. ;)
Megkaptam az utasításokat, útbaigazításokat a miket és hogyanról, majd útnak indultam. Hazudnék ha azt mondanám, hogy az első 500 m-en azonosulni tudtam a vassal, mert szerintem kellett hozzá 650 m is. ;) Kicsit kúszott, kicsit orrnehéz volt, 2 telivel dadogva fordult a....   Ilyen persze nem volt, de Polskiból átülve teljesen más viselkedése volt, amit sikerült kitapasztalni a városban, így már némileg magabiztosan vágtam neki a vidéki turnénak. a megérkezést követően, pedig Ricsi már ugrott is neki a témának. Jöttek kifelé a csavarok, az alkatrészek, minden aminek jönnie kell - az akksi, a légszűrőház, az önindítő, a kardántengely, stb. Nem nagyon volt időm csak pislogni jóformán, s a váltó már szinte kint is volt, egyedül a gyári váltókar leszerelése okozott némi csúszást, mert azt még Igor rakhatta fel valamikor 1989-ben, s egyébként is elég elb@szott rögzítő rendszere van. Már értem miért csavaros rögzítést használnak a verseny Ladákban :)
Amint kikerült a váltó, ment is mellé a másik, hogy szokják egymást, kicsit átbeszéljék a törénteket, meg hogy a két kulisszából tudjunk egyet csinálni amiatt, mert az 5-ösről le volt vágva a gyári rögzítési lehetősége a váltó rúdnak s ugye azt szerettük volna ha Janinak nem tünik fel a csere. ;) Azonban a kulisszák nem csereszavatosak egymással, így hirtelen került még egy Niva váltó is, ami szintén 5-ös, de annak a kulisszája meg a 4-esével egyezett meg, s köze nem volt a beépítendő 5-öshöz... :) Abban maradtunk, hogy akkor bizony csavaros kötése lesz a rúdnak a váltó gumiharangja alatt, tehát nem fogja ézrvenni Jani. ;) Ricsi orvosolta is pikk-pakk a felmerült problémát, és átalakította 2 csavaros biztosaításúra, ami által úgy fog állni a rúd, mint "Katiban a gyerek". ;)
S ment is visszafelé minden a fordított sorrendben.
Persze mivel Ricsi humoránál volt, így merültek fel kérdések, mely szerint:
  • ha már itt vagyunk, ne dobjuk bele a Sperrt?
  • ha már itt vagyunk, ne kerüljön bele egy 1.6 zsugor?
  • stb

 "Asszem lenne meglepetés Janinak, hogy 3000-ig csak fulladozik meg prüszköl, utána meg beüt a láncfűrész hang meg a picsánrúgás feeling"
 
 Miután elkészült az aljas terv, pontosabban annak kivitelezése, s visszakerült minden, gondosan áttöröltem a Vasat, hogy még véletlenül se tünjön fel Janinak hogy volt egy kis mókolás, s elvittem próbakörre. Nekem tetszett már az első alkalommal is, hiszen az áttelezése nem módosult a gyári váltóhoz képest, hanem Ő is pluszban kapott egy 5-ik fokozatot, s kb 1000-1100-et ejt ugyanannál a sebességtartománynál a 4-ik fokozatihoz képest.
 Mikor minden klappolt, s elpakoltunk, elindultam hazafelé, s hívtam Janit, hogy akkor most csere vissza, jöjjön már le a ház elé. Mikor lejött, közöltem vele, hogy üljön be, mert mutatnék neki valamit, ami nekem kicsit furcsa, szokatlan, nemtom ilyen volt-e stb. Láttam a nem értem érzést az arcán. ;) Haladtunk a belvárosban, pofáztunk útközben mindenről, gyújtásról, 98-as benzinről, a bauxit bányák üresen állásáról, egyszóval mindenről, hogy kikcsit még inkább megkutyulódjon Jani, hiszen nem rég ébredt fel.
Majd út közben adtam neki egy váltógombot, mondván hogy a másik már nem jó. Nem értette. Gondolta biztosan a kezemben maradt, vagy valami ilyesmi... meg hát amit adtam az 5-ös kiosztású, neki meg... És hopp! akkor beraktam 5-be úgy látványosan, hogy feltünjön a mozdulatsor, s hozzátettem annyit még hogy akkor Boldog születésnapot! Tekintete, arca zilált volt, mint akire cifra fosás közben rárúgják az ajtót. Így visszatettem 4-be, majd megint fel 5-be. Ekkor már valami derengett neki, meg a fény az alagút végén is bevilágított némiképp. De némi időbe telt mire felfogta, majd elkezdte feldolgozni a történetet, ami épp elég volt arra, hogy elérjünk lassan az M30-asra, és kicsit megzavarjuk a vasat jobban. ;) Majd a 30-as végén cseréltünk, hogy ismerkedjen Ő is egy kicsit a technikával, hiszen mégis csak az övé az autó, az érzés, a meglepetés, az ajándék.
Szerintem sikerült meglepnünk Mónikával, és Ricsi közreműködésével.
Ezúton is hatalmas köszönet érte!
Remélem jó meglepetés volt! ;)

Marczin Róbert @ . 2 fotó . 4 komment

Kuplung szett csere

 Az igazat megvallva, már gyakorlatilag akkor sem volt 100%-os szerintem a kuplung, mikor évekkel ezelőtt megvásároltam az autót. Nos, azóta sem javult, sőt inkább romlott, mivel került bele pár km s kopott az elmúlt évek alatt rendesen. Komolyabban kb 2 évvel ezelőtt lepődtem meg, mikor utánfutóval kellett tolatgatnom némi súllyal megpakoltan, mert kb akkor vált érezhetővé, hogy már nem annyira fasza.
 Lengyelországi turnén is feltünt hogy vissza 3-nál előzéskor egy ideig csak a motorhang jön meg, a lendület nem annyira, így kellően időszerűnek és komplettnek tünt a probléma, tehát nem csak tárcsa kopás, hanem szerkezet gyengülés is.
 Megrendeltem tehát a VDF-KER-ben a Valeo kuplung szettet, gyorsban és jó árasíva, más opció nem is nagyon jött szóba, neve nincset, megbízhatatlant, vagy gagyit nem szerettem volna, hiszen állandó napi használatban van, s ahogyan eddig sem így ezt követően sem szeretnék meglepetéseket.
 Egyedül az volt számomra szokatlan, hogy előle van a motor és elől van a hajtás, nem úgy mint az eddigi kuplung cserék során. :)
Gábor barátommal egyeztettem időpontot, mivel van csápos emelős lehetősége, s az némiképp egyszerűbbé teszi a történetet, ugyanis úgy kezdődik hogy kerekek le, féltengelyek ki, váltó a motorról leköt, motor felköt, kábelek és kuplung bowden elköt, majd váltó le. Mindezt aknából is meg lehet oldani, de csáposon egyszerűbb az autót emelgetni, mint az autó alá ki és bemászkálni.
Csavarok bontogatása közben azért sokszor felmerült bennem, hogy aki ezt, ezeket tervezte az vajon nem csinált-e túl sok flikk-flakkot, nem biztosította-e túl a történetet, ugyanis a motort-váltót kb 15 csavar rögzíti egymáshoz míg a Polskinál ez kb 6 db-al megoldott. :D    
Csavarok nem nagyon jöttek egyszerűen, tekintettel arra, hogy az elmúlt tíz év során nem voltak megbontva, ráadásul vannak olyan helyeken is, amihez legegyszerűbben úgy lehetne hozzáférni ha mondjuk kivennénk a hűtőt, de legalább is a vízcsöveket. Na mindegy, a lényeg hogy lejött, levettük, cseréltük a szerkezetet, a lapot, valamint a nyomcsapágyat is. Mindegyikben volt még vagy pár ezer km, de nem bánom hogy nem úgy indultunk neki a télnek hogy vagy kibírja vagy nem.
 Szerelgetés közben gondoltam vessünk egy pillantást a hosszbordás szíjakra is, mivel a kezdetek kezdete óta előjött az átmeneti párás időszakban a csúszó ékszíj hangja. Nos, nagy  meglepetés nem ért, mikor láttuk, hogy kissé kopottak, de leginkább elvannak öregedve és ki vannak keményedve.
Így telefonon gyorsan odaszóltam a VDF-be, majd mentünk személyesen is, végül Jani segített rajtam és elhozta nekünk a szíjakat hogy mi addig is tudjunk haladni a szereléssel.
 Kb reggel 8-kor álltunk neki kényelmesen, délután 1/2 5 körül gurultam is ki az autóval a műhelyből. Biztosan van aki gyorsabban csinálja, nekünk ennyi időbe tellett, de elkészült s közben nem nagyon álltunk meg igazából.
 A különbség? Nos, szembetűnően másabb most, mint volt. Az új kuplunggal érezhető az, hogy valójában mindig volt egy kis csúszása az elődjének. Most határozott, dinamikus, nem gondolkodik a fokozatok között, csak megy, amikor mennie kell, így ki kellett próbálnom, hogy hol van most a vége. ;) Óra szerint 180 felett egy picivel, GPS szerint 177. ;)

5-(1+1)=3 a maradék fokozatok száma egyelőre...

 Nagyon nagy köszönet illeti Janit, Sankót, és Veres András barátomat, akik azon vannak hogy kisegítsenek a bajban.
Tegnapi nap folyamán leautóztunk Janival Tiszavasváriba Sankóhoz, hogy megnézzük mi újság a faliújságon váltó ügyileg. Ezúton is köszönet Janinak azért, hogy napközben elintézte az ügyes-bajos dolgaimat így mikor melóban végeztem gyakorlatilag tudtunk is indulni Tiszavasváriba Sankóhoz, akinek szintén köszönet jár, hogy visszaélhettem-kihasználhattam a segítségét.
 Szóval lekerült az autó Sankóhoz, kikerült a váltó a kocsi alól, s szét is lett borítva, hogy kiderüljön mi okozza a problémát.
A dolog hamar nyílvánvalóvá vált, s nem voltam/voltunk túl boldogok, ugyanis hamar szembesültünk azzal hogy nem egy esetleges fellazulásról van szó amitől tartottunk, hanem sajnos folytonossági hiányról a szerkezetben. :( Az 5-ik fokozat kapcsolókörméről ugyanis sajnos letört egy köröm, ráadásul egy másik részén el is repedt, amit nem igazán értünk. 
Gyanítani ugyan gyanítunk, de ezzel sem vagyunk előrébb, minden esetre szerintem anyaghibáról van szó, mivel nem tudom elképzelni azt a szituációt a kapcsolás folyamán, mikor is csak egy köröm kap ekkora terhelést. 
A szétszerelés után volt némi fejvakargatás, majd Sankónak volt egy ötlete, s már hívta is András barátunkat, aki kisegített a bajban, ugyanis van egy beépítésre váró 5-ös szettje, amit tud addig nélkülözni amíg megérkezik a csomag Olaszországból.  Ezúton is hatalmas köszönet neki érte! Csupán csak fel kellett autóznunk vissza Miskolcra, majd le Tiszavasváriba az alkatrésszel, a szerelést azonban elhalasztottuk javaslatomra, mivel kellően elment ez a nap az idő függvényében, s nem láttam reális esélyét annak hogy sokkal előrébb lennénk ha este is kint szerelünk még. Főleg úgy hogy éjjel melóznom kell. Így inkább hazatértünk, pihentem keveset, s abban maradtunk hogy vasárnap folytatjuk, úgy is kellene kuplung bovdent is cserélni 7-8 év után, valamint kulisszát 30 év után, tehát lenne még megoldásra váró feladat.
Szóltam Ricsinek is, hogy ez a történet most sajnos nem fog összejönni bármennyire is szerettem volna. :(
De azt mondta ne csüggedjek, hiszen még összeállhat a technika, ráadásul lesz még ilyen rendezvény s szívesen látnak ha még van kedvem.  Majd csak alakul valahogyan a történet, még az is lehet hogy lesz belőle valami, ki tudja. ;) Megpróbáljuk. ;)
Köszönet a segítségért mindenkinek!

Hogyan foszlik szerte egy régen dédelgetett vágyam?

Először is kell egy rendezvény amin régóta jár az agyad. Miszerint jó lenne egyszer a salakmotorpályán autózni, ahol a nagyok szoktak. - A rendezvény létre jött, Mandala Ricsi a napokban tudomásomra is hozta.
Ha ez meg van, akkor konstatáld szomorúan hogy csak 40 nevezőt tudnak fogadni, de azért tégy egy próbát hátha mégis elfogadják. - A regisztrációt Ricsi jóváhagyta, befértem a keretbe.
Ha ez meg van, örülj legalább fél napig a közelgő eseménynek (2014. 09. 20-21.)
Ha ez is meg van, akkor indulj el munkába éjjel 11-kor Miskolctól 50 km-ről, közben kicsit parázva az erdős részeken áthaladva ugyanis elkezdődött már a szarvasbőgés, s ilyenkor már gyakoribb a vak vágtájuk.
Ha ez is meg van akkor kb 40 km-re a célodtól szembesülj azzal hogy a km-óra mutatója hirtelen leesik 120-ról kb 80-ra minden előzmény nélkül miközben a sebességből nem veszítessz... csak a sebességi fokozatból. :(  igen. Elfogyott az 5-ik. Minden előzmény nélkül, s minden hang nélkül.
Majd a következő pár km-en elfogy a 4-ik fokozat is. :(
Mindezt a puszta közepén éjjel 11 után. Kecsegtető érzés már ez is... de közben arra rájönni hogy az említett autós rendezvényig 1.5 nap van , s hogy közeleg a Lengyel találkozó is nagyon. Na az végképp beteszi a kaput. :(

Tavaszi Találkozó - Salgótarján

 Hosszas várakozás után végül úgy alakult, hogy Janival ketten vágtunk neki a Miskolc-Salgótarján szakasznak, mivel a többiek vagy sokkal hamarabb indultak, vagy később,  így csak Egerbe ugrottunk be, hogy csatlakozzon hozzánk Linda s ne kelljen egyedül autóznia neki sem.
 Indulást követően a régi 3-ason autóztunk Janival, igaz kezdésnek szét váltunk a belváros előtt, s mindketten más útvonalon szeltük át a belvárost, de végül bevártuk őket. :D ;)   Út közben volt alkalmam most jobban tesztelgetni a relatíve friss 5-ös váltót. Továbbra is csak azt tudom mondani, hogy jól van kitalálva az áttételezése, hiszen nem csak utazótempót lehet tartani vele, hanem arra is alklamas, hogy erőlködés nélkül tudjon szépen gyorsítani az ember vele ha elhagyja a lakott területet.



Ami egyelőre azonban nem tiszta számomra, volt némi melegedése a motornak, amit nem nagyon tudok mire vélni, hiszen menetszelet kapott bőven, s végül nem annyira alacsony a motor fordulatszáma sem, hogy esetleg ne fordítaná át időben a hűtővíz közeget.  Később kicsit félre állva Janival arra jutottunk, ami megállhatja helyét, hogy alattomos módon ugyan, de emelkedőn haladhatunk végig anélkül hogy jó formán feltünne, mert neki is kicsit másabb a vas mint szokott lenni. Ez lehet magyarázat mindkettőre. ;)
 Egerben volt egy kis rögtönzött szervíz Jani Ladáján, mivel az egyik kipufogótartó gumi elengedte magát, de ezzel pillanatok alatt megvoltunk, s némi kis pihenő után indultunk is tovább már három autóval. A célhoz közeledve egyre érdekesebb időjárás volt, főleg úgy hogy Miskolcról indulva kb kánikula forróság volt, szikrázó napsütéssel, így Janival rövidítettünk a nadrágainkon, míg Salgótarján felé közeledve küszöbig érő vízátfolyások voltak változó intenzitású felhőszakadásokkal tarkítva s kb 12 fokkal. Kicsit furán is néztek ránk, mikor megérkeztünk a szállásra, de már megszoktuk. Ahogyan megszokták mások is, hiszen mi Észak Észak-Keletről jövünk. ;)
 Volt némi herce-hurca a szálláson a szoba kiosztások miatt, később a szobahőmérséklet miatt, de végül is szerencsére nem fagyott halálra senki, valószínűleg a kellő mennyiségű "fagyálló" betöltése miatt. ;) Estig ment a csapatépítés, volt némi szaunázás is benne ezúttal, mondhatni kicsit összemelegedtek az emberek... de semmi buzulás, vagy "Koncsita", csak egy kis izzadás a gőzben mint annak idején Szegeden. Közben persze nagy eszmefuttatások, korszakalkotó ötletek, élmények, tapasztalatok, beszámolók stb több különböző témában. Jó hangulat volt.
Másnap reggel a reggeli elfogyasztása után közös program volt, várlátogatásokkal, valamint tájházak látogatásával. Ezek alkalmával volt szerencsénk megnézni a Somoskői várat, valamint pár embernek a Bazalt orgonákat. Nekünk ez utóbbi már kimaradt, mivel a pocaklakóval kicsit nehezebben veszi a terepet Edit... - asszem meg kell majd nézni alatta a diffit, hogy mi lehet a bibi vele.. vagy a gyújtást inkább, mert az ereje az ami kicsit elfogy...   ;) :D ;)
Voltunk bányamúzeumban is, ami továbbra is érdekes és bámulatos számomra. Igaz nem annyira nekem találták ki ezeket a járatokat, hiszen volt ahol maximálisan meghajolva - ezzel tisztelegve a kemény fizikai munka előtt - volt ahol inkább "békaügetésben" sikerült csak haladni a hely szűke miatt. Valamint arra is sikerült rájönni, hogy ilyen helyen nem előnyös a "pálya-slcik talpú cipő", mivel az utolsó ponton állva az előadást hallgatva sikerült majdnem feldobni a picsámat a plafonra álló helyben. A vicces az volt, hogy Jani állt előttem, s ennek a lejtőnek az alján volt a vízzel telített rész, így kb esélytelen lett volna megállítani a lezúduló kb 300 kg-nyi testtömeget ha megindulunk lefelé a lejtőn. :) De pár ember így is jót mosolygott, s mint tudjuk, a jó kedv a legfontosabb. ;) :D  
Sok mindent sikerült megtudnunk ezen a napon is, míg a csapat egy része a tájházban volt Kazáron. Például, hogy hosszú időn keresztül képes egy kis polski fordított polaritással üzemelni különösebb gond nélkül, max a rádiót, valamint a szivargyújtóba dugott összes eszközt vágja haza, de egyébként menni képes. ;) Páran jót derültünk rajta, de elképedve hallgattuk is az élmény beszámolót. :) Valamint hogy a kiszedhetetlennek tünő menethibás csavarok puszta kézzel eltávolíthatóak... :) ;) :D
Fagyiztunk egyet, végül úgy döntöttünk páran, hogy útrakelünk a szállásra, hiszen ott még is csak jobban tudunk beszélgetni, mint az út szélén az esőben. ;)
Az esti program hellyel-közzel megegyezett a péntekivel, azzak a kis különbséggel, hogy Gabe-el megbeszéltem hogy lemegyek érte autóval és felhozom hogy ha esetleg nagyon erőltetik neki akkor tudjon inni egy pohárral...  Nos az út mindkettőnk számára izgalmas és élvezetes volt én úgy gondolom, hiszen jókat nevettünk. Én elsőként akkor, amikor Gabe először szembesült a ténnyel a kanyar felé közeledve, hogy itt nincs majré-vas, s nem veszünk el a tempóból sem csak azért mert kicsit vizes az aszfalt... Másodszor akkor, mikor Gabe annyit mondott csak hogy itt halunk meg.... :D  Harmadszor, mikor kiült szemmel láthatóan a rémület az arcára, hogy a szállás felé lekanyarodva a főútról 3 telivel vesszük a sikánt... :)  Idővel megszokta a stílust, a tempót, s egyre jobban élvezte, amit jó volt hallani menet közben. Valamint felismerni a tényt, hogy kb én is ilyen voltam annak idején mikor KG mellett, vagy Baz mellett ültem a 903-asokban. Ezek adtak mindig lökést, hogy meg kell csinálni és kész, nincs mese, nekem is kell egy ilyen. Kb szó szerint ezeket hallottam most vissza Gabetől. :)  
 Vasárnap volt még egy kis Hollókői túra, ám az idő ezúttal nem volt kegyes hozzánk, végül úgy döntöttünk hogy inkább hazafelé vesszük az irányt Gyöngyös érintésével, mivel erősen porzott már a tank a kiskocsiban az én mulasztásom és hiszékenységem miatt, mivel valaki azt mondta hogy csak  kb 10-14 km-re van a cél a szállástól. Ez inkább 40 volt minimum... :) Gyöngyösön megtankoltunk, s épp az induláson tanakodtunk, mikor megjelent egy fazon, akiről kiderült hogy a helyi rádióban műsorvezető, s megfűzött minket egy riportra. Hamar kötélnek állt a csapat annak fejében ha mutat nekünk valami olyan helyet ahol ebédelhetünk egyet, ígybeültünk a Malomudvar étterembe, ahol jó hangulatban vártunk az ételt, s adtunk riportot.  Az adás elviekben csütörtökön volt hallható a Gyöngyösi Maxirádióban. Fogyaztás után immáron mindenki teli pocakkal nem csak Edit, útra keltünk s tovább folytattuk az utat hazafelé.
Összességében nagyon jó találkozót hoztak össze ismételten ezek a szervezők is, így köszönet nekik érte ezúton is. Mi jól éreztük magunkat az biztos. ;)

Volt régen egy ilyen műsor a rádióban...

Ha jól emlékszem talán hétfőn csörrent meg a telefonom, benne egy ismerős, ámde néha távoli hang.
Hogy akkor van ez az izé, amiről beszéltünk már párszor, hogy akkor most mi legyen, mert hogy ez most ott van és ha az legyen amire ő gondol, akkor mikor legyen az hogy legyen belőle valami.
Ha nem is egészen így, de valami hasonló formában zajlott le a beszélgetésünk, és abban maradtunk hogy ha látok tiszta képet a hét pihenő időszakainak tekintetében, akkor mielőbb visszaszólok. De addig is biztos ami biztos alapon elvitt tőlem egy másik izét... :)
 P. Sándor Tiszavasvári lakos volt aki rám telefonált hétfőn, hogy elég jók  az esélyei annak hogy hétvégére beugorjon a kis kocsiba egy 5 fokozatú váltó, ha én is úgy gondolom. Megállapodtunk, hogy első lépésként adok neki egy váltót, megkértem hogy építse össze, sőt később voltam olyan pofátlan és éltem a felajánlással hogy ha gondolom akkor segít berakni a kocsba, hiszen mégis csak többet rakott össze eddig mint én, így nem vitás hogy jobbak a tapasztalatai 5-ös váltó terén.

Összehangoltuk az időnket, s szerdán sikerült sort keríteni a találkozóra, így letúráztam  hozzá, ahol már készen várt az összerakott, ráncfelvarrott, rendbeszedett váltó az eddig nem létező plusz egy fokozattal. Az idő nem volt túl kegyes hozzánk, mert kb fél úton járhattam, mikor elkezdett esni az eső, később szerencsére alább hagyott. Beszélgettünk egy ideig, mikor pedig láttuk hogy csendesedik az eső, neki láttunk a fent lévő váltó leszerelésének, majd ezt követően az 5-ös felszerelésének. Némi átalakítást igényel a munka itt-ott, de Sanya szemmel láthatóan rutinos volt ezekkel kapcsolatosan. Hamar rájöttem hogy nem baj egyáltalán hogy nem egyedül álltam neki a cserének, mert sok helyen csak vakargattam volna egy ideig a fejem. Kicsit át kell alakítani a rugalmas összekötőt hozzá, egészen pontosan le kell rövidíteni. A kulisszát ki kell szerelni és kicsit átalakítani, hogy képes legyen a plusz irányra lenyomás nélkül is. Ennél a résznél szembesültünk azzal, hogy sajnos eléggé meg van kopva az enyémben a kulissza, így mielőbb cserélni kell.
Sanya ügyesen megoldott minden elénk gördülő problémát, s hamar bent volt minden a helyén az átalakításokat követően pedig már csak a finom beállítások voltak hátra és a próbakörök. A próba során hamar jelentkezett a kulisszakopás problémája ugyanis a 3-4 vagylagos volt, de javarészt inkább nem is volt sajnos. Így némi matekolás után abban maradtunk, hogy kicsit átszabja a felső kulisszát,, mivel kb 3 mm hiányzik ahhoz hogy az említett fokozatok közötti kapcsolat létrjöjjön. Kikönnyítettük a fokozatok útját, kibővítettük, így már szemmel láthatóan jobban elérhetőek voltak a fokozatok.
A rossz idő ellenére meglepően jó időben végeztünk a cserével, ezúton is köszönet érte Sanya!
Mit mondjak, meglepő dolog, és szokatlan, hogy a kívánt sebesség elérését követően van egy utazó fokozat már a kis kocsiban, mint a nagyokban. Szokni kell még, de egyelőre nagyon kellemes benyomásom van ennek kapcsán.
Hozzávetőlegesen 700-750-et esik vissza a fordulat azonos sebességet tartva 4-ikből 5-ikbe kapcsolást követően, ami azért szerintem egyáltalán nem rossz. Tehát valóban nem csak hasraütöttek ennek gyártásakor, tervezésekor, hanem számolgathattak is előtte, így nem erőtlen az autó tőle. Városban is elbírja az ötödiket, és lakott területen kívül is jó hogy picit halkabb az autó amiatt, hogy nem ordít magas fordulaton.  Nincs gond akkor sem ha elhagyjuk a lakott terület vége táblát és ötödikben hagyjuk, mert innen is ki bír gyorsítani. Nem rángat be, nem erőlködik, nem kínlódik, tehát mindenképpen hasznos úgy gondolom, főleg hosszú utakon.
 Sanya ezúton is köszönöm a beszerzést, valamint a beszerelést is! Jövök neked. ;)
Az első tesztek is jónak bizonyulnak. ;)

Kirollereztem magam... legalábbis remélem

 Még ha kicsit nyögve nyelősen is, de remélem egy időre sikerült leszállnom a szopórollerröl, mert baromi unalmas és fárasztó egy sport ez, s ha nem is Petyának vissza, de valakienk feltétlenül tovább passzolnám, ha rajtam múlik.
 Nagy gázzal ugrottunk neki Lajossal a váltó cserének, mondván ez most nem fog annyi időt igénybe venni, hiszen nem két-három váltóból kell összemazsolázni az alkatrészeket, hanem csak levesszük az egyiket, és feltesszük a másikat. A szükséges flexes beavatkozásokat már előzőleg elvégeztem, hogy azzal ne kelljen a részidőnket rontani. Annyi volt csupán csak hátra, hogy kicseréljem a gumiharangokat a féltengelyeknél, valamint feltöltsem olajjal a váltót, s már mehet is a helyére. Csavarok ugyan egy kicsit be voltak állva az idő vasfogának köszönhetően, de nem voltak vészesek, így ez még hamar meg is volt, csupán a tisztogatással ment el egy picit több idő a olajsár lerakódással. Biztos ami biztos, levettem az első fedelet, belenéztem nincsen-e fellazulva valami, hogy nincsen-e ott foghiány, de meglepően jó állapotúnak tüntek a csoportkerekek. Talán már túlzottan is... Került rá egy kis olajálló szerelőpaszta, s tettem is vissza a fedelet, miután a kapcsolóvillát megzsíroztam, mert szorult az aluminium házban. Mikor ez is meg volt, feltöltöttem olajjal, és készre húztam a csavarokat.
Kezdtük is lebontani a kocsi alatt lévő váltót, jött minden szépen ahogy illik, bár tény hogy kijött két tőcsavar is a közdarabból, ennek annyira nem örültem, főleg mert picit meg is voltak kopva a menetek a csavaron. Így miután lejött a váltó a helyéről, át is fésülte Lajos a furatokat a közdarabban egy 8-as menetfúróval, biztos ami biztos alapon.
Váltó levételt követően röhögve konstatáltuk, hogy valami Murphy törvény lehet az, hogy a hibás váltók egy csepp olajat sem eresztenek, míg a hibátlanokból tuti szivárog az olaj valahol mindig. :)  Valamint azt is, hogy a legutóbbi kapkodásból fakadó hiba nem okozott gondokat, ugyanis a váltó felrakása után jöttünk rá (abban diffit cseréltünk), hogy nem húztuk fixre a diffiház M10-es csavarjait, így minden nőgyógyászati készségünket, türelmünket bevetve a váltó és a motor között felnyúlva különböző 17-es kulcsokkal és megoldásokkal igyekeztünk megoldani a csavarok meghúzását. Egyedül a legfelső okozott lehetetlen szituációt, de mivel menetrögzítővel hajtottunk be minden csavart, így nem tartottam attól hogy esetleg kilazulhat. Most minden esetre készre húztam, s úgy tettük el vésztartaléknak.
Itt kezdődött kb a szivornya, mikor kezdtük feltenni a váltót. Nem passzolt, nem illeszkedett, hézag maradt a váltó és a közdarab között, az egyik tőcsavar meg nem volt behajtható. Váltó le, minden átnéz, elsőként a flexelés, utána az illesztő perselyek, utána a csavarok. Perselyeken forgattunk, csavart cseréltünk biztos ami biztos alapon inkább, és tettük volna fel a váltót, de persze megint nem. Mivel semmi mást nem láttunk, csak hogy a persely egyike tart ki csupán, így abban maradtunk, hogy némi nyers erővel helyére igazítjuk majd. Bár Lajos még próbálkozott volna ezzel-azzal, nekem  már nem volt türelmem, így kihasználva a lehetőséget helyére nyomtam az egészet s készre kezdtem húzni aváltó csavarjait, szépen helyére is ment, tény hogy passzosan. De már ekkor a tervezett 1,5 óra szerelés valami 5-6 óránál tartott. Valószínűleg ezért is nem volt türelmem hozzá...
 Közben befutott Plósz kolléga, akivel telefonon konzultáltam a bajuszkapcsoló probléma miatt, s szólt, majd hozott is három darabot, hogy nézzem meg, próbáljam ki, mert nem tudja hogy melyik milyen. Ezt azonban már másnapra halasztottam, mert elég volt a szívásból erre a napra, s ugye ennek a cseréjéhez is le kell bontani még a kurvák picsáját is.
 Sztorizgattunk még egy kicsit, meg cseverésztünk, s az összepakolás mellett döntve készülödtem, mert volt még erre a napra egy kis kirándulás, amit ugyan 12-re terveztünk be, de nem volt késő elindulni még 19-kor sem... :) Hazafelé volt igazából a tesztje a váltónak. Hamar sikerült észrevenni, hogy eléggé passzos a váltás, nagyon oda kell tenni a fokozatokat váltáskor, de egyébként vesz mindent szépen és nem reccsen váltás közben egyik fokozat sem. Hazafelé vezető úton azonban hallatni kezdte magát, kettőben egy kis darálással, ami meg van háromban is. Jobb ötlet és más észrevétel hiányában arra következtetünk, hogy egy javított váltóról van szó, amiben vélhetőleg csoportkereket cserélhettek, azonban nem párban, s ezért lehet egy kis hangja a fokozatoknak. Ugyanis foghiány nem volt, lógás nem volt, a diffi is elég passzentosan állt a helyén. Majd kiderül. ;) Belecsavartam gyorsan 60 km-t biztos ami biztos, de eddig nem volt vele gebasz. 
Másnapra hagytam a bajuszkapcsoló vizsgálatot, mivel ezt annyira nem szeretem mikor tyúkbelet kell bogarászni... Megint szembesültem azzal, hogy ezt a .....kapcsolót vagy hat féle kivitelben gyártották, mert hiába volt hirtelen négy a kezemben, egyik sem volt egyforma.... vagy a formája, vagy a kapcsolások lehetősége, vagy a lábkiosztás, vagy a csatlakozó kialakítása más, s ezáltal nem kompatibilis, de ugye a szükség nagy úr, lámpa meg csak jó ha van, így erőt vettem magamon és nekiláttam. Végül sikerült köztes megoldást összehozni, így miután lepróbáltuk hogy működik-e megfelelően, elkezdtem lebontani a régi kapcsolót a kormányról. Sport kormány le, hozzátartozó agy le, kormányoszlop borítás le, kormányoszlop félig le közben persze különleges testhelyzetek tömkelege... de végül is lejött minden. Felment a cseredarab, ezúttal új formavilágú, ám de régi kapcsolási kivitelű, de még sem a legrégebbi. Kvázi 3 db 4-es csatlakozó, helyzet-tompított-távolsági, index jobb-bal, ablaktörlő be-ki kapcsolási lehetőségekkel.
Természetesen volt szívás a csavarokkal itt is, de már nem húztam fel magam ezen sem miközben a kagylóülésben fordítva feküdtem mint egy büdös bogár a hátán, lábaival az ég felé kalimpálva...   Fent van, működik, kapcsol, persze duda nincs, így úja leszereltem a kormányt, minden hóbelebanccal együtt, megigazítottam az érintkezőket, és felszereltem vissza mindent. Ezúttal működött minden rendesen, végre egy kis öröm.
Ezután következett a fűtőradiátro eltávolítása, mivel remélhetőleg már nem fognak repkedni a minuszok, így ne foglalja a helyet, és ne legyen plusz súly a kocsiban, ráadásul kivitele miatt sajnos továbbra sem megoldott a fűtés kizárhatósága, így más opció nem nagyon van a kiszerelésen kívül.
Miután ez is meg volt, feltöltöttem a rendszert vízzel, és következhetett a törött akkumulátor saru cseréje. Persze hogy hamarabb járt el a kezem már megint, arra abszolút nem figyeltem hogy amit találtunk előző nap az alkatrészek között, az bizony nem negatív hanem pozitív oldali saru, így különbözik az átmérője...   Nincs mese, meg kell oldani, kicsit erőszakosabban, kicsit továbbhúzva a megszokottnál szépen meg is állt a helyén, így végül is ezt is ki lehet húzni a hibalistáról. ;)
 Nem állítom hogy mindent így terveztem, de összességében végül is minden felmerült hibát sikerült elhárítani így vagy úgy. S reméynkedem abban, hogy nem okoz majd meglepetéseket, mivel időből van egyre kevesebb. :( :)
Minden esetre az autó jelen állás szerint készen áll a Salgótarjáni, valamint az azt követő Krakkói turnéra. ;)

Rolleren... ;)

 Azt hiszem kölcsönkaptam valamit, amit valójában nem is kértem....
Ez ha jól veszem észre nem más, mint a "Buszos Petya"-féle sokat hallott szopóroller, és most egy ideje megyek vele körbe-körbe....
Valahogy úgy kezdődött, hogy kellene egy váltócsere még a nagy túrák előtt, mert a szinkron nélküli 3-as és négyes fokozat nem túl szerencsés egy hegyi terpen ahol azért kapcsolgatni kell, főleg ha torlódás vagy döcögés van.
 Be is szereztem két váltót András barátomtól, ezúton is köszönet értük.  
Közben már hetek óta kínlódok a Február körül vásárolt akkumulátorral, mert akárhányszor szeretném használni az autót, mindig 0-ra le van merülve, s nem csak nem hogy nem forgatja a motort, még a bendix sem húz meg. Berágtam, kicseréltük, korrektek voltak ez alkalommal is a VDF-KER-esek, hiszen a jelzett probléma kapcsán rögtön szóltak, hogy ne kínlódjak, vigyem vissza, és cserélik. Tegnap rá is szántam magam, mert ismét nem sikerült indítanom a garázsban állva, pedig akárhogy is erőltetem az agyam, mostanában nem röpködtek a minuszok...   
Azt hiszem itt indultam a második körre az említett rollerrel... ugyanis akksi csere közben azt mondta a negatív saru hogy viszlát, és eltört. Persze hogy este 7-kor, amikor esély sincs már szerezni sehonnan....   ideiglenesen megoldottam, de mindnképpen cserélni kell.
S jött  a harmadik kör a rolleren, mert arra lettem figyelmes, hogy menetközben mint ha elaludt volna a tompított fény egy pillanatra, de inkább a fáradtságnak tudtam be. Igyekeztem haladni tovább, mert volt egy megbeszélt találkám Laci barátommal. Beszélgettünk kicsit, majd úgy döntöttünk, hogy autózunk egyet, mivel neki még nem volt szerencséje utasként a polskihoz. S mikor indultunk, kapcsolom a lámpát, fel is villant még egy pillanatra egészen az első kormány mozdításig... ekkor végleg elhalványult. :(
Mivel fáradt már a lábam a rollerezéstől, így jobb ötlet hiányában fényszóróval vágtunk át a városon, s tettem le az autót a telepen, hogy ma megújult erővel kezdhessem a rollerezést, hiszen váltócsere van tervbe véve, meg most már persze kormánykapcsoló csere is, de nyomozás mindneképpen. :(
Nesze neked "szeretet ünnepe" ;) :)

Nyeles tengely vezető persely, és váltó csere

 Szombatra volt tervezve egyébként is, hogy megnézzük a kocsi alatt a váltót. 
Aláfeküdtünk, megnéztük, ott volt...

 Félre téve a viccet, csörgött két esztergályos is, hogy elkészült egy-egy darabbal, ugyanis több szálon igyekeztem futtatni az eseményeket, biztos ami biztos alapon. Az egyik helyre egy gyári 650-es perselyt vittem hogy szedjék le a külső átmérőjét, a másik helyre pedig András barátom javaslatára egy "önindító és szénkefe alkatrész boltban" vásárolt bronzperselyt, aminek megközelítőleg azonos méretű belső átmérője volt, így azt csak max dörzsárazni kell és a külső átmérőjét csökkenteni. Utóbbinak azonban a hossza kevesebb, mint a gyári méret, ami nem feltétlenül baj, főleg ha nincs más.
 Kimentem a garázsba a kis autóért, összeszedtem az alkatrészeket, valamint elugrottam az esztergályosokhoz, s máris ott tartottunk, hogy kb 11 óra volt, így a korai kezdést ki is lőttük Lajos bácsival, aki mindig segít szervízelni. Elkezdtük szépen szétbontani a váltót a motortól, majd levettük a váltót, és szedtük tovább, mert a persely cseréhez le kell venni a kuplungot is. Már ekkor elég egyértelművé vált, hogy beigazolódni látszik a tippünk, mely szerint a már említett persely van kikészülve. Nos ahogyan a képen is látszik, elég rendesen ki volt készülve... Ennek a kiszedéséhez nem is volt szükség kenyérre sem, mivel nem csak a belseje hanem a külseje is el volt fogyva egy kicsit sajnos. Most már tudjuk, hogy ez bizony kopó alkatrész. Kicsréltük, beletettük az új készítményt, de előtte azért méregettünk egy kicsit, hogy a legközelebbi gyártásnál már pontos méreteket tudjunk adni az esztergályosnak. Így némi méregetést, és matekolást követően abban maradtunk, hogy ez a persely lehet egy kicsit hosszabb is a mostani 17,8 mm-eshez képest. Ennyit mértünk Gyulinhoval, mert ez biztosan elfér a főtengelyben ugyanis ez a legkisebb mélysége a furatnak, de a közepén eléri a 22,6 mm-t is. Azonban mikor a kocsi alatt feküdve méregettünk rájöttünk, hogy a lendkerék közepe ugye gyárilag ki van szedve, így a rögzítő csavarok fejének vonaláig végül is kiérhet a persely hossza, mert még akkor sem lesz útban semminek sem. A váltó nyeles tengelyének a hossza egyébként 31,0 mm ami a bordázott rész után a kuplung tárcsát elhagyva a főtengely furatába illeszkedik. A főtengely furatának peremétől mérve a lendkerékrögzítő csavarok fejének vonala pedig 7,6 mm
Tehát a főtengely furatba készítendő nyeles tengely vezető persely maximális hossza 22,6+7,6 mm, --->    <25,4 mm.
A nyeles tengely vezető persely belső átmérője 12,4-12,5 mm
így a 12-es tengelynek már bőven van helye.
A nyeles tengely vezető persely külső átmérője 17,0-17,1 mm így a főtengelybe már passzosan megy bele és szorul meg.
 Ennek cseréje és méregetése, méretezése hamar meg is volt, a szokásos szívásos rész csak ezután következett...
Ugyanis a kopott vezető perselynek köszönhetően a váltóban megint szétment a váltóharangban található vezető persely, így az összes olaj megtalálható a motoron, az alvázon, de a váltóban hozzávetőlegesen kb 1 dl maradt. Némi hangja is volt a váltónak ahogyan megforgattuk a csoportkerekeket, így abban maradtunk, hogy a megtalálható alkatrészekből, váltókból hozunk össze egyet. Ráadásul ugye a levett váltónak a nyelestengelye felejtős volt, mert bár puhább anyagból van a vezető persely, mégis csak csökkentette a nyeles tengely átmérőjét forgás közben. Így az is kuka, pontosabban eltettem kuplung központosítónak. Az egyik bontott váltónak (amiben a diffi hullott szét annak idején diffi hézagolás hiánya miatt) viszont a szinkron gyűrűje volt elkopva kissé, és széthullva, így azt átmentettük a frissen leszerelt váltóból. Valamint a nyeles tengelyt, és a tengely vezető perselyt egy harmadik váltóból építettük át a felszerelendő váltóba. Azért nem a komplett váltó csere mellett döntöttünk, mert azt a bontott váltót abszolút nem ismerem, kipróbálni sem tudtam, így nem tudtam mi van esetleg szétesve benne.
 A komplett szereléssel valamikor 20:15-körül végeztünk, ekkor már kellő vakoskodás és némi fagyoskodás is társult a szereléshez, meg némi nyűgösség a fáradtság miatt, de összeraktuk, és ez a lényeg. Ezúton is hatalmas köszönet az újbóli segítségért Lajosnak, nélküle nem ment volna ilyen szaporán, mert sokszor szimultán, párhuzamosan dolgoztunk. Viszont a próba körön hamar beugrottak az emlékképek, mely szerint ezt a váltót annak idején a  fokozatok hiánytalan állapota miatt tettem csak el, ugyanis a szinkron gyűrű a 3-as, 4-esfokozatról kb teljesen el van fogyva. :(  Nem baj, ez már így marad, megy amíg megy, sajnos 3-ba 4-be felfelé is, lefelé is hallat egy minimális reccsenést, de a vissza 2-őt jól veszi s hang nélkül, így télre épp ideális lesz ez a váltó. :) Meg majd gyakorolunk s idővel hátha sikerül megszokni a szinkron nélküli váltást mint régen, még mielőtt szétesik a váltó teljesen. Az biztos hogy az eddigi vészjósló búgás, cicergés, ciripelés, csörgér megszünt, így ez a hibajelenség kizárható, s remélem hosszú távon is az marad, mivel a kopott alkatrészt kicseréltük.
 Majd kiderül. Vigyázni fogok rá, ahogyan szoktam... ;)

Kenyér kontra nyeles tengely vezető persely

 Meglepő volt számomra, de valóban működik. :)
A lényeg hogy gyártatnom kell egy nyeles tengely vezető perselyt a 903-as blokk főtengelyébe, mert vélhetőleg ugye ez kopott el, s emiatt zabálja a váltókat a kis autó. Ennek méretezésében Gyulinho kolléga volt nagy segítségemre, aki talán az egyik legfrissebb 903-asító. Szerencsére neki még rémlett valami az építésből, mert ugye nekem 2006-körül volt, tehát nem tegnap. Meg voltak a méretek neki amiket megosztott velem, ezúton is köszönet érte.
Nem volt más hátra, mint esztergályost keríteni, aki legyártja SOS-ben lehetőleg, mert holnap jó lenne neki állni. Az összes létező cimborát megmozgattam, hogy kinek van esztergályos spanja, s igyekeztem felkeresni mindet, de sajnos mind tele is van munkával. 10 % esélyét látták annak, hogy tudnak foglalkozni a problémámmal szombatig. Igen, ma péntek van. :( Jó eséllyel csak következő hét végére készül el az alkatrész.
Jani segített nekem egész nap, mert semmi kedvem nem volt egyedül kendácsolni, meg rohangálni.
 Amit tudtam tenni a dolog érdekében, csupán annyi, hogy a még meglévő 650-es régi motoromból kiszedtem a perselyt, még pedig egy elég érdekes, de működőképes technikával. Amit annak idején Csík Andrástól hallottam évekkel ezelőtt, nem régiben a nővérem említette, s a napokban KG szintén hogy a papája javasolta ezt a módszert. Ez amolyan "régi nagy szakik" kulisszatitkainak egyike vélhetőleg. Lényegében arról szól, hogy a passzossan, szorosan illesztett perselyt úgy lehet könnyedén kiszedni a furatból, ha a furatba összegyúrt kenyeret tömködünk amennyit csak tudunk. Majd a furat átmérőjével közel azonos méretű tengelyt kezdünk beleütni a teletömött furatba, aminek következtében a kenyeret préselni fogja maga előtt a tengely. Mivel azonban a kenyér nem tud merre távozni, így maga előtt kényszeríteni fogja kifelé a furatból a perselyt. 



Ennek a technikának segítségével szedtem ki a furatból a perselyt, tehát működik a dolog. ;) Ajánlani merem mindenkinek.

Az év első Polskizása

 Több okból kifolyólag úgy döntöttem, hogy előhozom a kis autót a garázsból.
Az egyik fő ok: az elvonási tünet jelentkezése volt, mivel az éven még nem ültem Polskiban. :) A kis autó, a nem régiben vásárolt akkumulátornak köszönhetően (mivel az előző sajnos elhalálozott, ám korát nem sikerült meghatároznunk) indult pöcc-röff. Bár hideg állapotát tekintve még mindig hasonít egy tengelyes autóhoz, de szerencsére ez üzemmeleg állapotában teljesen megszünik így ez inkább jellegzetessége, mint sem hibája. A hiba az az, hogy legutóbbi alkalommal állítottam az automata szívató alapjárati vezérlőjén (milyen tudományosan hangzik, pedig csak egy M5-ös csavar), s vélhetőleg ez kirázkódhatott valahol út közben, mert nincs meg sajnos. :(
A másik fő ok: relatíve hamar tudatta velem, hogy még mindig jelen van. Ami a nem túl biztató, ám már-már sajnos megszokottá váló haldokló váltó hangja. Ezt mindenképpen szeretném kinyomozni, s lehetőség szerint orvosolni, ugyanis a közel jövőben tervezünk egy két hoszabb utat Polskival megtenni, s nem szeretném ha megállna alatta valahol a váltó. Szóval van neki ez az érdekes hangja, amit hallottak már páran az Őszi találkozó alkalmával is, sőt Tavaszi találkozón is, (Nyárin talán épp nem volt hangja a frissen szervízelt váltónak ha minden igaz) hogy egy kicsit sír, egy kicsit dörzshajtásra emlékeztet többnyire 3-ikban, és 4-ikben, valamint üresben olyan hangot hallat mint egy kopott lendkerekes gyerekjáték, kis autó. :(
A harmadik fő ok: a fűtés, pontosabban a karosszéria az utastér túlzott szellőzésének redukálása, ugyanis hiába fűt továbbra is relatíve jól az évek óta benne lévő Bis radiátor és átszabott fűtésboxa, sajnos jelentős hideg légáramlat érkezik menet közben az autó orra, csomagtere felől, s Aigner Szilárd nem tudja ennek pontos okát... Tehát ezt is mindenképpen korszerűsíteni, orvosolni szeretném, mert én még csak-csak elvagyok a vezetési élménnyel, de utasként az asszony pajtásnak pl elég hűvös van, s nem szeretném ha elhidegülnénk egymástól. :D  
Bár tény, hogy mikor Janival mentünk Drift napra a Brezovára, kimondottan örültem, hogy nem melegedtünk össze az úton. :D :D :D

 A telekre kiérve Lajos segített nekem megpróbálni fényt deríteni a hibára, miután körül írtam a jelenséget, s hozzávetőlegesen a hangját, mert természetesen olyankor nem nagyon produkálja, mikor megmutatni szeretné az ember. Ami biztosnak tűnik, és tény, hogy az utolsó 3-4 váltó kb ugyanilyen hangok hallatása mellett ment tönkre, tehát kivételesen nem a fogak, fokozatok fogytak el, s nem is a féltengely tört el, hanem megbúgósodott, jelentős olajat vert ki magából. Volt hogy egy az egyben elkoptatta a nyelestengely váltóharangban lévő vezető bronzperselyét. Már akkor gyaníthattuk volna, hogy valami nagyobb bibi lehet, mert az nem teljesen normális, hogy a már említett perselyt (amit egyébként nem túl gyengéd kalapálással sikerül a fémházba ütni) egy az egyben kiszedi a fém házból. Végig gondoltuk, hogy mi okozhatja ezt a visszatérő jelenséget, s arra jutottunk, hogy jó eséllyel a vezető persely megint kuka, azt pedig nem készítheti ki más, csak ha a főtengelyben lévő persely ki van készülve s nem tartja központban a nyelestengelyt.
Lajos alánézett, vizsgálta simán és kinyomott kuplungnál is, valamint járó motornál. Járó motor esetében szemmel láthatóan üt a nyelestengely a kinyomócsapággyal együtt. Kézzel mozgatva úgy kb 2-3 mm-es lógása van körkörösen, a tengelyre merőlegesen. Tehát erősen valószínű, hogy a főtengelybe gyártatott persely van sérülve, esetleg elkopva, s magasabb fordulaton már nagyobb rezgés mellett kiverheti a tengelyt. Nincs más megoldás, gyártatni kell egy ilyen perselyt mielőbb, mert ennek hiányában nem fogjuk tudni orvosolni a problémát, így abban maradtunk, hogy a váltót nem szedjük le, elhalasztjuk.
 Azonban ha már rászántam a napot a szerelésre, akkor elkezdtem megvizsgálni, hogy mi lehet az oka az utastér túlzott szellőzésének. Kipakolva az egész csomagtartót teljesen nullára, hamar észrevettem, hogy az egyik gégecső (ami a meleg levegőt lenne hivatott szállítani a szélvédőre) szét van csúszva, így jó eséllyel csak a csomagtartót fűtötte egy ideje. Mivel mozognia ennek nem kell, így csatlakoztatás után nem WD40-el, hanem Power Tape-vel rögzítettem biztos ami biztos alapon. ;) Valamint kerestem régebbről maradt polifoam-ot, és ezt egyben, de méretre és formára szabva helyeztem be a csomagtér utastér felőli oldalába, igyekezve teljesen lefedni, hogy ne juthasson beáramló levegő a kapcsolókhoz, vezetékekhez, műszerekhez, mert nekem ez a rész kicsit szellősebre van szabva. Rögzítését pedig jobb ötlet hiányában ragasztópatronos megoldással hoztam össze, ami tart is, de ha szükséges akkor oldható is ez a kötés. Nem túl elegáns megoldás ez tény, de reméljük annál hasznosabb lesz a hideg időszakokban. Ugyanilyen megoldást választottam a régi oldalsó légbeömlőkre is, mert ugye innen meg jó eséllyel huzat jelleggel ránthatta a hideg levegőt az utastérbe. 
 Igazából a szerelés ennyi volt szombatra, a nap hátralevő részét inkább az autózásnak szenteltük, s teszteltük, hogy milyen lett a fűtés, hogy csökkent-e a hideg levegő beáramlása az utastérbe.  Ekkorra már hült a levegő is, sötétedett is, szitált a köd is rendesen, így rendesen el lehetett rúgni már a kanyarokban, a fene sem figyelte hogy jobb lett-e a fűtés vagy sem. :D De tény, hogy mikor letettük az autót a garázsban, utólag visszagondolva nem fáztunk sehol sem, sőt többször kellett lekapcsolni a fűtést, és leengedni az ablakot. Így ebből én arra következtetek, hogy jobb lett a fűtés. ;)

Nyari talalkozo

 Kicsit elmaradtam a blogolassal ido hianyaban.
Tul vagyunk a Nyari talalkozon, kisebb-nagyobb nehezsegek aran ugyan, de tul vagyunk rajta.
Ezuttal is ket autoval indultunk utnak Miskolcrol a Velencei to partjara, kenyelmes nyugodt tempoban autozva vegig, hogy kimeljuk a nagy melegben a kis autokat. 
Osszessegeben a talalkozo jol sikerult, szep szammal voltak resztvevok kis hazankbol, es a kornyezo orszagokbol is. Az ido is kegyes volt hozzank, igy egy szavunk sem lehet, s ezuttal is szep helyeken jartunk.
 Ami azonban nem a legjobb dolog, hogy az Andi autojanak a motorjat valoszinuleg meg kell bontanom, mert valami nem klappol. Jelentos mennyisegu olajat juttat a kartergaz csovon keresztul vissza a karburatorba, ami azonban sajnos megoldodott, ugyanis kb a Velencere erkezes elott par km-rel leszakadt a legszurohaz a ventillator hazrol. :( Ugy latszik csak ido kerdese volt a trotenet mint utobb kiderult, Gyula legjobb informacio szerint ugyanis tipus hibaja ennek a tipusu motornak ez a jelenseg. :( Sajnalom, mert egyedi, de egyre inkabb azon torom a fejem, hogy vissza fog alakulni a motor hamarosan gyarira, mert ezzel csak a gond van. Ereje sem nagyon van a gepnek, mint utobb megtudtam ezen sem kell meglepodni, mert a gyari kialalkitasu hengerfej nyomatekosabb mint ez az exporots kivitel. Nem csorog, nem csattog, igy nem tartom valoszinunek hogy gyjtas beli problema lenne, szepen is indul, de egyszeruen nincs ereje, meg a bejaratasi idoszakban is jobban ment a kis auto, tehat valami tortenhetett. Lehet hogy osszeforogtak a gyuruk, vagy ennyire nem tudok szelephezagot es gyjtast allitani, egyelore nem tudom, de amint lesz egy kis idom es energiam, valamint amint nem lesznek 40 fokok, bele kell nezni, hogy miert nem kerek a tortenet, miert gyenguska annak ellenere, hogy 0 km-es hengereket, dugattyukat, gyuruket, hengerfejet, sport vezermu tengelyt, elegant gyujtast, fotengelyt kapott a felujitaskor. Meg az igazat megvallva a motor hutesevel sem vagyok elegedett miota az Abarth olajtekno es szelepdeki felkerult. Kuplung bowdent is cserelni fogom, ugyanis teljesen a vegere van mar allitva, s meg sem emel ki rendesen, megis nehezkes es vagylagos a valtas a kis autoval, akarhova is pozicionalom a valtot.
 A kis kekseg szepen teljeseitette a tavot, bar valto problemam ezen is akad, ugyanis erezheto hogy valoszinuleg el van billenve a gumibakoknak hala, nehezen veszi a 3-ikat. Gyujtas gondom akadt vele meg itthoni teruleten, ugyanis egy az egyben szetverte a rotor az eloszto fedelet, ami nem tul jo dolog, valoszinuleg a gyjtas elosztot lentebb kell helyeznem, hogy ne lehessen ennyire kozel a motorter fedelhez, mert szerintem kanyarodas kozben ha elbillen egy picit  motor, akkor hozzaerhet es megfeszul. Ezt csak amiatt gondolom, mert temposabb jobb kanyarban jelentkezett ez a problema tobbszor is.
 Minden esetre koszonet a kis autoknak hogy elvittek es haza is hoztak minket.

https://plus.google.com/photos/111403175907967885376/albums/5905547335956670817?authkey=CM6n4NaXy5HujQE

Lacinak tovabbra is jok a fogai...

 ...csak egy ideje kulon elnek Lacitol.
Azt hiszem leginkabb no comment a tortenet. 
Siettem hogy kesz legyen, hogy minel hamarabb gurulhasson, s igy elfeledkeztem arrol hogy illo lenne a tanyerkereket raalitani a kupkerekre.
Igy tortenhetett meg az a szomoru eset hogy a valto 4 nap utan elhalalozott, s ismet mutetre vart.

[flash=http://www.youtube.com/v/PtWl8ZSBlvk?hl=hu_HU&version=3]

 Az ido termeszetesen ismet surget, mert az jo.
Vasarnap verseny lenne, amin illo lenne megmerettetni magunkat, de ehhez szukseg lenne jarokepes es strapabiro autora, ami egyelore sajnos nincsen, ugyanis nem tudok valtot szerezni a kornyeken. Egyelore jobb otlet hianyaban marad a nem tul szuper megoldas, a 2-3 valtobol csinalok 1-et.
 Kesobb pedig ha az idom es energiam engedi, akkor ramegyunk vegre arra a projektre, hogy Skoda valtot teszunk a polski ala. 
De ahogyan egy baratom mondana, egyszerre csak egy projekt. ;)

Jok a fogaid Laci....

 Lett vegre ido es elszantsag is, hogy leugrasszuk a valtot a kocsi alol, es kideritsuk vegre hogy mik is mentek el vadaszni belole...
Bontobol sikerult keriteni egy valtot igaz feltengelyek nelkul, de ez is tobb mint a semmi, s kiinduasnak mindenkeppen jo. Egyeztettuk orainkat, Janit felvettem reggel a Suzival, mert jobbnak lattam ha van egy kisero auto is velem, meg ha esetleg alkatresz kell SOS-ben, akkor legyen mibe beugrani. Melohelyen atultem a Polskiba, es indultunk a telekre. Tukorbe nezve lattam Jani arcan igazan, hogy a kis auto kifele sem lehet halkabb, mint a kaszniban ulve.... :( :)
 Hamar feny derult erdekes dolgokra, miutan a kocsi ala fekudtem, hogy kb minden olajos es szerencsere nem a motorbol jon mindez. Hogy a nyelestengely vezeto persely, nagyon nincs a helyen es itt szokott el az olaj. Hogy a km spiral elszakadt kb toben a kihajtas utan nem sokkal. Elkezdtem bontani lefele szepen, kozben megerkezett Lajos is, hogy majd egyuttes erovel vegezzuk a mutetet, lehetoseg szerint szimultan.
Miutan lekaptam a valtot, voltak kerdeseink, melyeket nem ertettunk, hogy hogyan csavarodott ki a nyelestengely vezeto hazat rogzito M6-os csavar a valto hazabol, hogy a valto fedelen levo 4 db szinten M6-os csavarbol 1 db hogyan csavarodott ki szinte teljesen. Nem ertettuk, tanacstalanul folytattuk a boncolast, s kozben kezdtuk a mutetet is.
Boncolas kozben megtalaltunk egy par db szinkrongyuru alkatreszt a diffi alatt, tehat a tippem jo volt, ezek szerint ennek a hangjat mar menetkozben is megismerem. Remek... Fogakat szerencsere nem talaltunk, ennek viszont orultem valoban.
Miutan a gyuru darabokbol sikeresen kiraktam egy gyurure valot es meg mindig maradt belole, hamar rajottem hogy nem csak egy ment el vadaszni... :) Mindegy, a lenyegen mar nem valtoztat, kikaptuk a diffikbol a feltengelyeket, installaltuk oket a beepitendo valtoba, kozben flex-szel kialakitottam az uj valto harangot, mert ugye a 900-asokhoz picit masabb kell legyen. Sok esetben ilyenkor mindig megcsereletem a harangot, de ezuttal felejtos volt, mivel a fellazult 6-os csavar furataban nem maradt menet sajnos. 
Osszepakoltuk, feltoltottuk olajjal, kapott egykis zsirt is most a valto, es feltettuk a helyere. Kapott boven zsirt a feltengely csillag is mindket oldalon, keszre huztunk mindent, es vartuk a proba kort.
 Jelentem a mutet jol sikerult osszessegeben, megvan minden fokozat, helyen is van mindegyik, nem recseg, nem ropog, finoman lehet valtani, semmi hangja sincs a valtonak, ami most meglepoen szokatlan jelenseg. S majdnem igy is maradt egy jobbos kanyarig, ahol epp kigyorsitani akartam 2-ikban. Pattant egyet es megvaltozott a hangja sajnos. Azota motorfeknel kicsit daral, terhelesnel azonban nincs hangja.
 A jelensegbol, illetve a hangbol arra tudok kovetkeztetni, hogy a diffi nincs rendesen hezagolva es ez adhat hangot. Rosszabb eseten esetleg le is ugrott mar par fog rola... Remelem nem az utobbirol van szo, mert maskulonben igen jol sikerult lenne most a projekt. A heten remelem sikerul kideriteni hogy mi adja ezt a hangot, miutan levesszuk ujra a valtot...

YESSSSSS!
I love this game!

;)

Mikor a fagyi visszanyal...

A napokban volt egy viccesnek szant hozzaszolasom a club126 egyesulet egyik foruman.
A megjegyzesem Baznak szolt, aki epp azt ecsetelte, hogy gyerekkel mar nem olyan egyszeru egy talalkozot bevallalni. Viccesen jegyeztem meg neki hogy "gondolkodott volna hamarabb, szallt volna ki Hatvannal..."
Es itt jott a sors furcsa fintora.
Elindultunk Siofokra a Tavaszi talalkozora, Hatvanba erve pedig szethullott a valto. Eleinte nem volt egyertelmu de mostanra korvonalazodni latszik hogy a 2-es  es a 3-as fokozatrol levalhatott a szinkrongyuru s azok darabjai beekelodhettek a tengelyekhez. Valoszinuleg ezek adhattak a felelmetes surlodo hangokat melyek inkabb dorzshajtasra hasonlitottak mint sem fogaskerek hajtasra. Raadasul annyira voltak zajosak hogy elnyomtak a motorhangot.
Telefonon kertem segitseget Janitol Miskolcrol, KG-tol es Baz-tol Budapestrol, mior megalltunk Hatvanban egy benzinkuton mert egyszeruen felelmetes volt mar a hangja a kiskocsinak. KG felajanlotta a hegesztett diffis valtojat amit ezuton is koszonok de nem biztos hogy eletbiztositas lenne felautozni vele Miskolcra igy ha nem muszaj nem eroltetnem. Baznak is akadt egy tartalek valtoja igy ovatosban elindultunk tovabb hogy ha kell akkor majd Budapesten valtot cserelek. 
Erre a  Budapest tablat elerve az auto egyik pillanatrol a masikra elhallgatott szinte teljesen.
Gyors merlegelest kovetoen ugy dontottem megy amig megy. Ha lehet akkor nem allok neki minden aron valtot cserelni s inkabb tovabb haladunk Siofokra.
Jelentem szerencsesen meg is erkeztunk de erezhetove valt a lakotteruleteken hogy a 2-3-as fokozatokon nincs szinkrongyuru valoszinuleg mert nem lehet reccsenes nelkul kapcsolni oket sajnos. 
Egy dologban bizhatunk csak, hogy a letort darabok lent maradnak a valto aljaban es nem szorulnak esetleg menetkozben a fogaskerekek koze mert akkor hirtelen blokkolnanak a hatso kerekek ami nagyobb temponal sajnos nem szerencses tortenet.
Az auto egyebkent szepen muzsikalt jol huz, a 140-es orat sikerult lefektetni, a gyujtas stabilnak nez ki. Ellenben Siofokra erve a km-ora is elszallt sajnos csak meg nem tudom melyik resze miatt nincs visszajelzese...
Kicsit aggodom de remelem hazavisz minket gond nelkul a kis auto s otthon majd allhatok neki a szerviznek.
Holnap minden kiderul...

Őszi találkozó - Előtt...

 Hogy a közepén kezdjem, nem úgy alakult, ahogyan szerettem volna. Nagyon nem... :(
Váltó: Indulás előtti napon, még le lett szerelve a nem rég szervízelt váltó, s hamar fényt derült a László nevű váltónak nem is annyira jók a fogai, mint a reklám szerint... Ezért volt olyan darálós hangja, akadozós erő átvitele, s nem bántam meg, hogy nem azzal indultam útnak.
Idő, és emergia hiányában nem volt más lehetőség, mint harang csere a váltókon, s a jobb állapotú féltengely pár átrakása (idő hiányában) diffivel együtt. Természetesen a hülye is tudja, hogy ilyet nem illik csinálni, hogy nem párban cseréled a fogaskerekeket a kopások miatt, most mégis erre volt csak mód és lehetőség. Hamar ki is derült, hogy nem ez volt életem legjobb döntése. Főleg ezen a napon... 3-ikban 40-nél, mé úgy ahogy lehet hallani a motort, és talán még beszélgetni is lehet a kocsiban, de ez 50-55-nél 4-ikben már megszűnik, s kb egy Sperres-Lada hangjával vetekszik a Polski... :) Jó pofa, meg vicces, az első 10 km-en, de utána már inkább félelmetes, főleg ha tudja az ember, hogy másnap egy 3 napos rövid túrára indul az autóval, úgy 360 km-re Miskolctól.
A lényeg, hogy a váltó szervíz meg volt, lett benne minden fokozat.
Pénteken indulás előtt úgy döntöttem, hogy nem pályázok. Lassan 12 éve járok Pestre, s mindíg pályán mentem, idejét láttam kipróbálni kis hazánk főútvonal hálózatát. Ráadásul nem utolsó szempont volt az sem, hogy nem mindegy az, hogy 90-nél, vagy 130-nál fog-e megállni a váltó... :) Szerencsére nem így történt. Főútak jól autózhatóak, távolságban ugyanott vagyok mint ha pályáztam voltam, ellenben az idő kb 50-70 perccel több egy Miskolc- Pest szakaszon, de mivel nem volt sietős, így elviselhető úgy gondolom, főleg ilyen autópálya díjak mellett. Így 3-ason mentünk Pestre. Előtte Horton összefutottunk egy kedves ismerőssel, aki legutóbb a Brezova-tanyára szervezett autós találkozót, és Drift napot. Miután innen eljöttem anno éjjel 1-körül, kiderült, hogy a kis autóval első helyezést értem el épített kategóriában, így ennek a díját ezúttal vettem át.
Pestről a 7-esen tovább Kápolnásnyéken tankoltam, Székesfehérvár érintésével tovább Siófokra (a terv azt volt, hogy Gyuláék bevárnak) végül Ságváron bevártuk a Pesti-Székesfehérvári-Pápai különítményt, és együtt autóztunk tovább Dombóvárra a 65-ösön, majd 61-esen.
Összességében az út nem rosszabb annyival minőségileg, mint amennyit elkérnek autópálya díjként, időm meg annyi mint a tenger, legalább nem nyelezem végig, fogyasztása a kis autónak pedig megállt 6,5 l/100km-en, tehát egy szavam sem lehet.
 Péntek a szokásos program volt, vacsora után beszélgetős iszogatós, lazulós, későn fekvős.
Szombaton valaki jó reggelt kívánt mindenkinek a szálláson, ez annyira nem volt jó kezdés, mivel férfi hang volt, s nem valami bújós, búgós, kócos, bongyorkás női hang... :O Mindenki megreggelizett, majd indultunk várost nézni (annak ellenére, hogy kb azt sem tudtam, merre van az előre...). Megnéztük a helyi óvóhelyet kezdésként, majd vár-látogattunk, előtte és utána hegyi autóztunk, ebédeltünk is egy jót, vadász mezőre autóztunk, majd mi vissza indultunk egy páran a szállásra, mertegy kiscit elfáradtunk. Vacsora után némi italozós beszélgetés volt, majd korai megborulás részemről.
 Vasárnap reggel inkább ébresztő órára keltem, mert az mégis csak jobb, mint Zolka hangja. ;) Bepakolásztunk, megreggeliztünk, és útnak indultunk Lengyelbe, ami jól hangzik, de ez most egy település amiről szó van. :) Autóztunk egy jót ismét a hegyi utakon, egy páran előre mentünk Zolka ajánlásával, hogy lehessen haladni a kanyargós hegyi szerpentinen, az elején gyorsan ott hagytunk egy Clióst, hogy ne tartson fel végig, majd bevártuk a többieket a szakasz után KG-ékkal, és Kolonics Attiékkal. Láttunk Mammut fenyőt, szarvast, vaddisznókat, fotózkodtunk hegyi pihenő tónál, majd 13 óra körül útnak indultunk Nyuszyékkal, és Gyuláékkal hazafele, mivel volt még előttünk 360 km Miskolcig. Nyuszyéknál kávéztunk egyet, megnéztünk Vincét, és Szilvi szüleit, meg vannak. :)
Majd Gárdony-Velence-Agárdon :) ettünk egy Gyrost Cincinékkel összefutottunk, és mentünk tovább Gyuláékkal Pest felé. Nem volt jelentős forgalom, így meglepően jól lehetett haladni.
Persten elváltunk végül Gyuláéktól is, és Miskolc felé vettük az irányt immáron magányosan a 3-ason. Tartottam még egy pihenőt útközben, mert rám fért, végül nem sokkal este 8 előtt értünk Miskolcra.
A kis autó nagyon jól teljesített, hiba mentesen szerencsére, így továbbra is büszke vagyok rá! Fogyasztással nem volt gond, a kipuffogó jól sikerült, csak sajnos a diffinek a hangja elnyomja még azt a maradék hangot is...
 Jó találkozó volt, jó volt újra látni a polskis arcokat.
Köszönet Zolkának és Dave-nek aszervezésért, programokért, hangulatért, mindenért!

Olajcsere - 36740

 Ha már úgy is bakon, pontosabban aknán van az autó, nem csak az alvázvédelmet oldottam meg rajta, hanem az olajcserét is egy úttal.
Kíváncsi leszek a fejleményekre, ugyanis 0-30-as olaj volt benne legutóbb, amitől kicsit hangosabb volt a motor, egész pontosan a szelepeket lehetett jobban hallani.
 Sok km nem került a motorba ezzel az olajjal, de cserére szántam rá magam, egy kicsit vastagabbat szerettem volna bele mindenképp, ugyanakkor a tavalyi problémákból kiindulva ezúttal elvetettem az eddig jól bevált 10-40-es olajat, és egy 5-40-esre esett a választásunk.
 Valamint adódtak gondok a kipufogóval is sajnos, így próbálkozunk most egy másik projekttel is, ezúttal nem egy folytás nékülivel, hanem egy Suzuki hátsó ovál dobbal. Bízunk abban hogy ettől kissé halkabb lesz az autó, ha nem is lesz lopakodó továbbra sem... ;)
 S hogy az örömöm ne tartson sokáig, pár napja elfogyott az 1-es fokozat az autóból, ennek következtében ugye a Rükverc is,  ami így találkozó előtt nagyon fincsi...
Nincs mese, ismét indulást megelőző napon lesz a nagy szervíz, amikor is megpróbálok alá faragni egy másik váltót, remélem sikerrel fog járni a projekt, váltót már sikerült kerítenem, már csak össze kell hozni a két váltóból egyet, s alátenni... 

VALEO - SACHS (SUCKS!!!)

 Szeretem a kis autót, azon egyszerű oknál fogva, hogy ritkán van meghibásodása. Ellenben ha van neki, akkor az többnyire nem kis meglepetést, s annak javítása nem kis fejtörést okoz. Nos, most sincs ez másként, így 4 napja a C-vágányon pihentetve a vasat...
 A történet eleje ugye a legutóbbi blogban volt olvasható, hogy kuplung problémára gyanakszunk.
Így hát mivel valamivel egyszerűbb a váltó kiszerelése, mint a motor komplett elkötése, majd kiemelése, a váltó kiszedése mellett tettük le a voksot.  Szerencsére már menet közben tapasztaltuk, hogy a gömbcsuklós hardy porvédő gumija vélhetőleg ennyit bírt, s szépen lassan kezd elfáradni a 2007-es beszerelés óta azért megtett pár km-t, s megélt pár szervízt is. Így ennek pótlásáról gondoskodni kell.
 A váltó leszedése után már tisztán látszott, hogy a váltó hol nem tiszta, s nem értettük egy ideig, hogy miért van olyan furcsa lógása a nyelestengelynek... Hamar kiderült az oka ennek. Nem igazán tudom felfogni, hogyan történhetett, a lényeg, hogy a nyelestengely szimmeringjét a házba szorító bronzpersely külön utakat járt be valamilyen oknál fogva. Aki szerelt már váltót, cserélt ilyen szimmeringet, annak van arról fogalma, hogy ezt kb több kalapács ütéssel kell a helyére küldeni. Így nem igazán értem, hogy jött az ki onnan, s hogyan csúszott fel a nyelestengelyen annyira, hogy a differenciálmű szépen elkoptassa azt, nem kis mérétkben. Némi keresgélés után szembesültem azzal, hogy nincs csere alkatrészem, így csörgettem meg Plósz kollégát, hogy segítsen ki ha tud. Megtette ezúttal is, hozott csere darabot, később kiderült, hogy abban pedig el van repedve az előzőekben említett bronz gyűrű... Így elmentünk egy másikért, mert szerencsére volt neki még egy.
 A lényeg, hogy a nyelestengely mivel nem volt megvezetve, így ez verhette szét a szimmeringet, ami által a hajtómű olaj bőségesen bejárta a kuplungtárcsát, így lett csere érett. Be is szereztem elvileg mindent amire szükségem lehet, pontosabban csak azt hittem. Ugyanis hiába volt SACHS kuplung tárcsám, hamar szembesültünk a ténnyel, hogy az nem összehozható a VALEO szerkezettel... De persze ehhez előbb bele kellett szakadnia minmum 3 db 6-os csavarnak a lendkerékbe, hogy elagyaljunk azon, mi is az ami nem jó. Szombat este volt ekkor, amikor elég esélytelen bármit is beszerezni, s már a látással is gondok voltak, ugyanis ránk sötétedett, így az autó maradt az aknán, a váltó meg a földön, a kuplung meg majdnem elrepült a picsába... Vasárnap feltöltöttem olajjal a váltót, kicseréltem még a szimmeringeket a féltengely-porvédő gumikban, valamint a kapcsoló rudazat házában. Szerencsére kiderült az is, hogy az utas oldali féltengely ereszti az olajat, így az az alatti gumi gyűrű is cserés lett. Kisebb bűvész trükkökkel karöltve kicseréltem azt is, mivel már fel volt töltve olajjal a váltó. Sikerült.
 Hétfőn reggel telefon a kézben, hívtam a VDF-ker-t, és rendeltem kuplung tárcsát újra. És olajszrőt. És levegő szűrőt. És porvédő gumiharangokat...
Délutánra megérkezett az alkatrész 2 kivitelben. VALEO tárcsa 17 ropi, GST tárcsa 7 ropi. (?) Elhoztam mindkettőt, majd méricskéltem, hasonlítgattam, s hamar kiderült, hogy az annak idején beszerelt VALEO tárcsa szinte teljse mértékben azonos a GST tárcsával, így ezúttal emelett tettem le a voksot, mivel nem tünt gyengébbnek a minősége a VALEO-tól, s most sem amiatt cseréltem mert tönkrement a ferrodol, vagy a rugók, vagy bármi, hanem mert kb 35000 km után olajos lett a tárcsa. 
 Tegnap estére addig sikerült eljutni, hogy felkerült a lendkerékre a kuplung tárcsa, valamint a kuplung szerkezet, mert ismét besötétedett.
 Ami vicces, hogy találtam egy hibátlan SACHS szerkezetet az alkatrészeim között, de egymás mellé téve a VALEO-val szembesültem azzal, hogy a két szerkezet különbőző vastagsággal rendelkezik, ami gyári autónál nem okoz gondot, ellenben nekünk a válót a szerkezethez kell faragni egy kicsit. S emlékeimben még tisztán él, hogy a SACHS szerkezet bele ért a váltó házba, emiatt nem erőltettem  ennek felszerelését.
 Ha minden jól megy, szerdán folytatom a szervízt, s ha minden jól megy, szerdán szeretném be is fejezni ezt a mókát, remélem már nem jön közbe semmi.

2010.07.14. Szerda

 Tegnap volt egy kis szerviz a kis auton, amolyan atnezem jelleggel a Velencei talira.
 Atalakitasra kerult vegre a vizrendszer nyarra valo tekintettel, igy konkretan ki lett vegre iktatva a futoradiator a rendszerbol. Hat mit ne mondjak, azert kellemesbb ugy vezetni, hogy a kinti 30 fok melle a radiator nem tol meg be +20at... :) Jovore biztos, hogy nem fogom eddig huzni az atalakitast, mert nincs ertelme sem sajat, sem auto szempontbol.
 Valalmint a multkor azt csinalta a km-ora, hogy kigyorsitas kozben hirtelen lefekudt 0-ra, es sajnos ott is maradt, igy ennek is a vegere jartam vegre szepen lassan. Eloszor abban biztam, hogy csak az oranal csuszott szet esetleg a technika, de sajnos nem. Utana abban biztam, hogy hatha csak a valtonal csuszott szet a technika, sajnos ez sem. Ahogy ott matattam, akkor lattam meg, hogy konkretan leszakadt a spiral negyszogletesitett resze, termeszetesen csak annyira, hogy ne lehessen semmivel megfogni, vagy kipiszkalni a valtobol, raadasul spiralom sem volt. :(  Igy megcsorgettem Plosz kollegat, es o segitett ki egy spirallal, egy villamlatogatassal, valamint egy fel valto leszedessel, mert persze hogy nem lehet anelkul kiszerelni a kihajtas, hogy az ember ne billentene le a valtot, ugyanis a tanktol nem lehet kihuzni oldalra. Termeszetesen ezt is csak ugy, hogy elotte le kellett cserpalnom a valto olajat belole, kulonben mind a fejemre omlott volna...
Igy nemi alkoholmentes hideg sor, es Gyula tarsasagaban megoldottam a problemat, szerencsere a mutet jol sikerult, a km-ora ismet mer, szamlal, stb.
 Ezer koszonet a segitsegert, a spiralert Gyulanak, ha minden jol megy, ma fogom neki viszonozni azzal, hogy szetkapjuk, csereljuk az elso futomuvet.
 Utana meg hobbi keppen kivagtam a fenyofat, mert az jo moka, foleg egyedul. :)

2009.08.08. Szombat

Van egy kis elmaradásom.
Szóval:

GARAGE 2.0

Velencei találkozót megelőzően Baz megint nálunk járt, (lehet lassan a nevemre is fogom venni...) s mivel nálunk járt, csináltunk még egy garázst, ha már úgy is itt volt... :D
Igazából ez csak egy (már évek óta létező) kocsibeálló fedél építése volt, hogy ha ne adj isten úgy alakul, hogy szerelni kell, akkor a környezeti hatások kevésbé tegyenek ebben keresztbe.
Az építésnél a szokásos kis csapat volt jelen, ami jó anyámékkal bővült még ki ebben az esetben, mivel a telkünkön építettük ezt a garázsféleséget, ők pedig épp kint töltötték a hétvégéjüket. Így a munka végeztével bátran állíthatom, hogy ez is egy nagyon jól sikerült kis szerkezet lett Baz jóvoltából, s ezzel jobban is haladtunk, mivel már számunkra (amatőrök számára) sem volt már idegen a fa anyaga, illata, szerkezete stb. Így már némiképp többet tudtunk a keze alá dolgozni Baznak, így haladósabb tempóban tudtuk nyomni. Olyannyira, hogy belefértek még plusz munkák is, pol dió fa, és szilva fa kivágása, gallyazása a tetőszerkezet mérete miatt. :)

2. Velencei találkozó:
Természetesen mi is jelen voltunk a Club126 Nemzetközi találkozóján a kisautóval, ami nagyon viselkedett ezúttal is, igazából nem lehet panaszom, még a kezdeti kellemetlenséget tekintve sem, mivel én tehetek arról, hogy ha a rendszám az eredeti helyén van, akkor sajnos autópályán nem kap elég levegőt az ellenszél következtében sem 80 km/h-nál, sem pedig 120 km/h-nál. :( Így az első autóspihenőnél inkább kiálltunk, mivel nagyon meleg volt már délelőtt 8-9 körül pénteken amikor is Velence felé vettük az irányt. A vízhőfok sajnos elég magasan állt a zárt rendszer ellenére nem szerettem volna úgy eljutni Velencére, hogy 100°C-on virít végig a hőfokjelző, így eltávolítottam a hűtőrács elől a rendszámot, s jobb megoldási lehetőség, valamint eszközök hiányában kábelkötegelőkkel rögzítettem a rendszámtáblát a lökhárító alsó részéhez, ezáltal szabad utat biztosítva a hűtő alsó része felé is a levegőnek, ellenszélnek. Ami szerencsére be is váltotta a hozzáfűzött reményeket, s a továbbiakban a vízhőfok a változó tempó ellenére sem szökött 90-92°C fölé, ami bőven jónak mondható. Így az autót is kíméltem, s magam is nyugodtabban tettem meg a km-eket. Útközben sokan integettek, villogtak nekünk sőt le is kameráztak az autópályán egy épített Tuningolt BMW-ből. ;)
Az M0-ás manőver ez alkalommal sem jött össze, mivel a GPS mindig a belvárost favorizálja, így a kerülő feléről behozott minket Budapestre, na ekkor azt hittem, hogy megreptetem a készüléket.... Hazafelé már rutinosan jöttem, és lehalkítottam az adott szakaszon, s magunkra hagyatkozva jöttünk végig gond nélkül. ;)
Velencére megérkezést követően kipakoltunk a szálláson, majd megkezdődött a mindenki számára már régen várt 3 napos party, amiért minden elismerésünk a rendezőknek, szervezőknek. ;) Idén is nagyon jól éreztük magunkat, bár idén nem nyertünk tájékozódási versenyt, de lehet hogy amiatt, mert nem is indultunk idén abból az okból kifolyólag, hogy mások számára is megadasson a nyerés lehetősége.... :D ;)   Pénteken nagyokat fürdőztünk a Velencei tóban a többiekkel, , megtartottuk a Club126 alapító közgyűlését Ricsi vezetésével, valamint jól bevacsoráztunk Azoktatóék jó voltából. Ezúton is köszönet érte nekik még egyszer, de még vagy százszor inkább, mivel mindenki elégedetten tért pihenőre a koleszterin szegény vacsi után. ;) Ami számunkra sajnos nem tartott túl sokáig, mivel elég jelentős vihar lett hirtelen kialakulóban így a hajnal 01:00-nás lefekvést követően 02:10 körül már KG-val, Béciii-vel kémleltük az eget, a fákat, a szelet, a villámokat, hogy enyhén illuminált állapotban hová is kellene betenni az autókat, hogy se a szél, se az esetleges jég ne tegyen benn károkat. Jobb ötlet hiányában kitettük az autókat a szabad füves placcra a fák alól, hogy legalább faágak ne essenek rájuk, s hosszas tökölés után 04:50-körül nyugovóra tértünk. Közben tudtuk meg azt is, hogy Thony flancolt, és kék villogós autóval ment el a kempingből, de szerencsére jobban lett ő is. ;)
A Szombat elég nehézkesen indult, nem tudom mi lehetett ennek az oka. :D 09:00-körül indult a tájékozódás verseny, amin hosszas győzködés ellenére sem indultunk el idén, kicsit nem is bánom most jó volt ez így számunkra. egy kicsit próbáltunk segíteni Emesének és Baz-nak, túlzottan nem sikerült... ;)
A tájékozódási verseny célja a szabad strand volt, ahová az autókonvojt mi vezettük át Nyuszy kérésére, s elkezdődtek ott is a játékos programok a bekötött szemes szlalom-tól a golyós szlalomig. ;)   Majd ezek végeztével késő délután indultunk rendőri biztosítással a már megszokottá vált Velencei tó körüli felvonulásra. Az idei felvonulás biztonság szempontból szerintem az egyik legjobb volt, köszönhető volt ez a közreműködő rendőröknek, valamint az indulást megelőző felhívásoknak, hogy külsősöket mellék útról nem engedünk a zárt konvojba... ;) Bár tavaly mi a sor végén jobban mulattunk, hiszen rendőri biztosítással tudtunk veretni végig anélkül hogy bárki is szólt volna egy rossz szót is. ;) Ráadásul idén majdnem kicsit összetolt minket a sor végén a szlovák elnök, de szerencsére mindenki résen volt, így nem lett gond. ;)
Vasárnap az ipari parkban voltunk már ahol szintén autós vetélkedők voltak rendezve számunkra. Hosszas unszolást követően én is rajthoz álltam bár a hátsó ülés tele volt minden lommal, mivel menetkészen vonultunk ki már ide. Így a gyorsuláson jól el is picsázott mindkét másik 900-as kolléga, valamint az akkumulátoros polski is. Ez van. ;)    13:30-körül visszamentünk a kempingbe hogy fürdőzzünk még estig inkább, és ne a 40 fokos melegben kelljen autóznunk hazáig. Így a Pesti bagázs egy részével, valamint Béciii-ékkel múlattuk az időt a tó parton. Ezúton üzenem Bécinek, valamint barátnőjének Reninek, hogy isteni keze van...  Nem kell egyből rosszra gondolni. ;) (vagy jóra??? :D ) Tudni illik olyan kellemes masszírozást kaptam a nyakamra, hogy elmúlt a fejfájásom, Bécinek meg elkezdett fájni, de az kit érdekel, mikor az enyém elmúlt, és ez a lényeg. :D :D :D :D :D Szóval köszönöm még egyszer Reninek, majd egyszer valahogyan meg is hálálom, mert olyan jó volt, hogy egy cigit is elszívtam utána... :)
Majd valamikor kora estefelé elindultunk szépen lassan haza, ami egészen Velence végéig tartott kb, ott ugyanis szépen felmentünk az autópályára, és toltuk neki ami a csövön kifért. ;) Meg sem álltunk csak Miskolc előtt az  M30-as elkerülőre hajtás előtt a kagylós kúton, ahol a következőkre jöttem rá. Ha hosszú nyelezés után gázfröccsel állítom le a kocsit, a hátunk mögött összegyűlt kútkezelők összefossák magukat a leállítást követő 30-40 cm-es lángcsóvától, majd harsányan nevetnek, és kérik, hogy még vagy 100 ilyet csináljunk.  Ráadásul közben szembesülök azzal is, hogy a hallásomat erősen tönkreteszi a fojtás nélküli kipufogó végig 5-6000-es fordulaton Velencétől majdnem Miskolcig, s a kiszállást követően csak monoton zúgást hallok, valamint halként tátogó embereket.... :D De kárpótol az érzés, így a többit lefosom. :D

3. Tető zsindelyezés:
Velencei talit követően volt még 2 pihenő napom, így szépen kiszaladtunk a telekre, s elkezdtem lefedni a kocsibeálló felé épített tetőszerkezetet, ahogyan tettük ezt a bratyókámnál is anno. Azonban a nagy melegre való tekintettel ezt már nem vállaltam be, hogy egyszerre felnyomom az egészet, mivel az elég embertelen volt legutóbb is. Így megcsináltam első körben a másik oldalt, majd az egyiket. Vagyis.... nem. Először az egyik oldalt zsindelyeztem le, majd a másikat. ;) Így több lépcsőben ugyan, de elkészült ez is

4. Lengyel találkozó:
Hirtelen ötlettől vezérelve egy páran eldöntöttük, hogy viszonozzuk Fifi gesztusát azzal, hogy mi is megpróbálunk eljutni az általuk Lengyelországban szervezett találkozóra, így elkezdődött az aut felkészítése, átnézése a hosszú út előtt, ami több lesz összességében mint 2500 km. A találkozó Bydgoszcz-ban lesz (Miskolctól kb 850-900 km alaphangon) ami azonban már nincs messze Gdansk-tól, ami a Balti tenger partján van (kb + 170km). így ha minden jól megy, akkor megejtünk egy Balti tengeri látogatást is majd, de ne menjünk ennyire előre az időben.
Velencei tali előtt esztergáltattam tehermentesítő gyűrűket, amiket (most már örülök neki) nem sikerült időhiányában feltennem a kisautóra. Tegnap ugyanis már belefért az életembe, s kellett még egy kicsit alakítani rajtuk felszerelés előtt az esztergályosnak, de ezt megoldottuk kb 5 perc alatt. Azonban az anyós oldali  első kerék agyból eltávozott az egyik csavar menete, holott nem feszült, nem keresztben tettem bele, ráadásul mozgókúpos csavarról volt szó, és ülve húztam a csavart. Mégis megszűnt az agyban a menet, így bővült a szerviz lista, s ki kell valamelyik ap cserélnem az első kerék agyat, mivel 3 csavarral nem vágok neki ilyen hosszú útnak lehetőség szerint. :(  Sajnálom a dolgot, de egyben örülök is, hogy nem Velence előtti éjjel álltam neki szerelni, valamint hogy inkább most jött elő a probléma, s nem Bydgoszcz felé fél úton.
Rendeltem főtengely szimeringet is, mert sajnos a fordulat következtében adódó rezonancia úgy látszik fél évente tönkre teszi a szimeringet, s szivárgásra ad lehetőséget az olajnak az ékszíjtárcsa alól. :(  Megérkezett aznap délutánra, így azt is csak ki kell cserélnem.
Kipufogón gondolkodom nagyon egy erre a hosszú útra talán valami csendesebbet megpróbálok alkotni ha időm engedi majd.
Janinak csináltunk a Ladába szivargyújtót, mivel ez eddig sajnos nem ment a Ladába, s a mai napon ők nyaralni indultak a Balatonra. Ilyen hosszú úton meg csak jó, ha van hova dugni a mit... :D Mármint a GPS-t, a hordozható DVD-t, a vállról indítható rakétát, stb. ;)
Jó utat nektek Janikám! Ha bármi gond van (de ne legyen!!!), szerintem bizton állíthatom, hogy a Polskis társadalom megpróbál majd segíteni, s nem ismerünk lehetetlent, s nem hagyunk senkit az út szélén ezt már te is tudod. ;)

Azt hiszem ennyit szerettem volna így röviden, utólagosan blogolni az elmaradott dolgokról.

2009.07.21. Kedd

2009. 07. 20. Hétfő
Ismét tudok kesztyűbe dudálni... :)


Megérkeztek ugyanis a csere kesztyűk a SABELT START-ok helyett, most végül MOMO PRO RACER CLUB lett. Kényelmes, hosszú szárú (ötujjas), belső varrott, varrásoknál erősített, tenyérnél és az ujjaknál hasított bőr erősítéssel ellátott verseny kesztyű. Reméljük be fog válni a dolog ezúttal talán jobban, hosszabb távon, mint legutóbb. ;) Egyenlőre azt tudom elmondani róla, hogy kényelmes kialakítású kesztyűk, bár a száruk nekem már-már hosszúak, hiszen szinte már pólót sem kell hordanom miattuk, de ettől nagyobb problémám soha ne legyen. :)

Ha minden jól megy, és jól jön össze, akkor a mai napon végre 2 év után talán eltudom készíttetni a tehermentesítő gyűrűket a felnikbe, hogy ne csak a négy csavar tartsa őket ezentúl, mint ahogyan eddig. Bár bajom nem volt velük soha, de lássuk be nem a legjobb ha a négy felni csavar vesz fel minden terhelést.

A hétvégén kicsit befeküdtem a kocsi alá is, ugyanis az utóbbi időben néha előfordult, hogy kanyarok után nem mindíg vette szépen a fokozatokat a váltó. Első körben tartó bakokra, második körben váltó összekötőre gondoltam. Levettem egyiket is, másikat is, egyiknek sem volt semmi baja, de azért inkább tettem újyakat helyettük, meg egy picit megemeltem a váltót az eddigi magasságához képest, és el is fordítottam minimálisan (haladási irányt tekintve) a jobb oldalra. Így most némiképp egyszerűbben veszi a fokozatokat, de vélhetőleg a kuplung is kopott már valamicskét az elmúlt 10.000-12.000 km alatt, így Velencére indulás előtt még azon is állítanom kell majd egy kicsit, hogy megszünjenek a reccsenések. Valószínűleg a váltó is fog kapni egy kis olajat is, hogy inkább több legyen benne, mint hogy semennyi... :)

Valamint ha minden jól megy, akkor ma befut Baz barátunk is, és neki esünk egy újabb garázs, kocsibeálló építésének kint a telkünkön, hogy rossz idő esetén is lehessen majd "szögelni a vasat", nem úgy mint eddig. :)

2008.10.12. Vasárnap

Tegnap volt egy kis váltószerelés, mert szombatra az jó program...
Ha minden igaz sikerült orvosolni az olajfolyásos problémát, ugyanis a válltó legutóbb úgy volt összerakva, hogy két félváltó került összeépítésre. Már akkor gyanus volt, hogy nehezen mennek fel a féltengely gumiharangok a fémtartókkal együtt. Magyarul a váltóháza nem egyezett többek között a féltengely csapágytartó házaival ( vagy van ennek valami normális neve is vajon??? :D ).  Emiatt gyakran foltokat hagyott maga alatt a kisautó, ami nagyon zavarta a szemem, mert ugye folyamatosan csökkent az olajszint a váltóban, amit utántöltögettem ugyan, de az már nem az igazi, amikor az első feltöltés adalékkal együtt volt. Amit jegyzek meg csendesen, egyre inkább beválni látszik a SLICK hajtómű olajadalékja. Megfizethető áron van, és mióta használom, jelentősen lecsökkent a váltó menetzaja, a kapcsolások biztosabbak, hüvősebb időben azonban kicsit sűrűsödik az olaj, de így legalább egy okkal több szól a motor helyben történő melegítése mellett. :) Így a mostanság már kimarad a váltóból a marék zsír, amit eddig amiatt dobtam bele, hogy némiképp sűrítsen az olajon,  valamint ha el is folyik a gumiharangoknál, egy kis zsír akkor is maradjon benne.
 Ha minden jól megy, és időm engedi, akkor a mai napi program a fűtőradiátor visszatelepítése lesz a kisautóba, valamint kinyomozni azt, hogy miért nem akar mérni a km-óra, hiszen eddig ment. A spirált is visszakötöttem, így csak arra tudok gondolni, hogy vagy eltépte, vagy kicsúszott a spirál. Remélem ma kiderül, és sikerül orvosolni a problémát, valamint megint időszerű a fyüggőcsapszegek zsírzása is.
 Csináltam pár képet a kipuffról, ha már Gyula említette a jó múltkor, hogy a mostani megoldást nehéz lesz űberelni, valamint Döminél is felmerült a felxicsöves kipufogó rögzítés.
 A múlthéten pedig elkészült az új kiputalp, amiből majd újra négyleömlő lesz egyszer. Annyiban tér el a gyáritól, hogy majd 2-szer olyan vastag a talp, így bízom abban, hogy nem csak az autó súlyát sikerül növelni, hanem sikerül kiküszöbölni azt is, hogy tőben elrepedjenek a leömlő csövek, mint a gyári esetében. majd kiderül. ;)

2008.06.14. Szombat

Na szóval!
A péntek 13-ai események után végre ma volt időm, és lehetőségem arra, hogy leszedjem a váltót, és szétkapjam a hiba felderítésének, és javításának érdekében.
Igazából nem is kellett sokat agyalnom azon, mi lehet a gond, mivel a kiszerelés közben, pontosabban a kiemelés közben egyszer csak a kezemben maradt a jobb oldalsó féltengely... ;) :) :D :c) Igazából örültem is, meg nem is. Örültem annak, hogy nem kell az egész váltót szétbombáznom annak érdekében hogy rájöjjek a hibára, elég csak a harangot lebontanom, és cserélhetem a féltengelyeket. Nem örültem viszont amiatt, mert ilyet még nem láttam, hogy képes ilyet csinálni egy váltó. Sok mindennel találkoztam már polskizós pályafutásom alatt, de ilyet még nem láttam. :(
 Így a bontás közben hívtam az autósboltot már, hogy van-e raktáron neki féltengelye, valamint a végére való dió(?-asszem ez a neve annak a két kockának ami a féltengely belső oldalán van a diffin belül).
Szóval nem volt egyszerű a történet. :) De szerencsére volt a boltban féltengely, így vettem is kettőt, mert akkor egyúttal cserélem a másik oldalt is, hogy párban kopjanak, meg volt hozzá dió is, így amíg én teljesen szétbontottam a váltót, addig Andi elment érte a boltba, hogy haldjak is a szervízzel. Meglepően könnyen ment minden, kb 8-szor álltam meg pont emiatt, hogy átgondoljam mit is hagytam vajon ki, mert mostanság nem mentek ilyen könnyen a szervízek, valami mindíg közbejött egy-egy szerelés folyamán. De nem maradt felesleges alkatrész azokon kívül, amiket eleve ki is akartam hagyni belőle, így nagy hibát csak nem követtem el :)
Így kapott új gumiharangokat a váltó, új olajat megint kb 2-3 hónap után, új tömítéseket, és két komplett féltengelyt. Most meg jöjjenek a képek akkor, amik szerintem magukért beszélnek majd.

2008.06.13. Péntek

 Na jelentem, nekem bejött a péntek 13, az már tuti....
Tekintettel arra, hogy mostanság nem nagyon szívtam a kiskocsival, ennek örömére, ma ketté szakadt a váltóban valami, vélhetőleg a diffi, vagy a nyeles tengely. A pontos diagnózis sajna még rejtély, ugyanis ilyen zuhogó esőben nem volt kedvem aláfeküdni, és levenni a váltót, de megkell oldanom a mai nap folyamán lehetőleg, mivel éjfélre mennem kell vissza melózni. Szép meló lesz, már előre látom, mert vagy vontatnom kell vagy 10 km-t, vagy ott kell úgy felbakolnom, hogy a váltót ki tudjam húzni a kocsi alól. Egyik sem a legszuperebb dolog, de valamit gyorsan ki kell találnom, mert este meló is van, meg hétvégén most már szeretném elvinni végre a festőhöz az autót.
 Annak örülök egyedül ebben az egészben, hogy nem félúton a belváros kellős közepén történt a dolog, hanem még a munkahelyem kapujában, így nemes egyszerűséggel csak visszatoltam, és lezártam.
 A hibba elhárítása során majd dokumentálok ezerrel, és tolom fel a képeket, ha érdekes alkatrész tört esetleg ketté benne. ;)