Címke: teszt (10)

Tevékenységtérkép

Fényszóró polírozás

 Tekintettel arra, hogy (Martina H)Ignis-em már nem fiatal, fényszórói pedig még gyáriak, így ők is betöltötték már 11-ik életévüket. Valamint a 11 év alatt megtettek pár km-t s mindezt szembe szélben. 
Koruknál és kivitelüknél fogva sajnos elég hamar jelentkezett a felület mattulási probléma, szinte mondhatni hogy már 4 éves korában észlelhető volt rajtuk a felületi karcok, valamint egy minimális oxid réteg, amik mostanra már jelentősen elszaporodtak és kellően lemattultak ahhoz, hogy valamit kezdeni kelljen velük.
 Utána érdeklődtem pár ismerősnél a lehetőségeknek, mind polírozásilag, mind pedig új lámpatest beszerzésileg.
Lámpatestet sikerült volna beszerezni kb 32.000.-/db áron gyári újat, vagy pedig 11.000.-/db áron utángyártott DEPO-t, esetleg 10.000./db áron TYC márkájút. Hosszas agyalás után a polírozás mellett döntöttem, s ezen a téren is elkezdtem utána érdeklődni a dolgoknak, ajánlatokban voltak barátságosak, s kevésbé barátságosak is, 4-8.000.-/db áron kaptam ajánaltokat. 
Így utána érdeklődtem annak is, hogy mi az amit én is be tudok esetleg szerezni és milyen árban, hogy esetleg magamnak megoldjam a problémát.
 Végül arra jutottunk, hogy kipróbáljuk a TURTLE WAX termékcsalád lámpa polírozó szettjét egy kis saját kiegészítéssel, s meglátjuk.
Tanácsokban nagy segítségemre volt Orosz Gyula barátom, termék beszerzésben pedig a már jól megszokott VDF-KER kft.
Kicsit félve vágtam bele a történetbe, de úgy voltam vele, hogy ha mindent összeszámolok, akkor legrosszabb esetben is "csak" 4-5.000.- Ft az ami kárba vész, csserében sikerül ilyen irányú tapasztalatot is szerezni.
 Nekem speciel bevált, úgy gondolom megérte a vesződést a dolog, hiszen kb 3 órát vett igénybe s mindezt kényelmesen.
 Amit érdemes tudni a történetről, azt most megosztom veletek én is, hiszen nekem is nagy segítség volt:
1. Alaposan meg kell tisztítani a fényszórókat a munkálatok előtt
2. Maszkoló szalaggal érdemes jó bőven ellátni a karosszériát a lámpatestek körül, hogy megóvjuk a sérülésektől.
3. Kiszerelni nem érdemes a lámápákat, mert így legalább fixen vannak rögzítve, s nem repülnek el ha géppel állsz neki
4. Vizes papírral mattítani 500-1500 ig
5. Vizes papírral finomítani 1500-2500-ig
6. Szivacskoronggal, vagy pamutronggyal polírpaszta, UV szűrős wax
7. Teljes tisztítás
8. Védőréteg

Punto Upgrade

 Mivel tart még a donorautó, gondoltam egy kicsit bíbelődöm mikor időm engedi, s amiket elterveztem azokat szépen lassan kicserélgetem.
Így is lett. Haladtam ezzel is egy kicsit, ami nem volt ugyan könnyű, de nem adtam fel, ráadásul nagy segítségemre volt KeMa. Ezúton is köszönet érte.
 A donor többek között fordulatszámmérős műszerfallal rendelkezik, valamint hőfokmérőssel, ami az alapfelszereltségű S-es Puntoról nem mondható el. Ugyanis abba eredetileg egy órát tettek a fordulatszámmérő helyére, a vízhőfokmérést sem tartották fontosnak, csak dobtak bele egy lámpát, hogy amikor a gőz előjön motorfedél alól, akkor tudd, hogy az nem kipufogógáz hanem a vized forr.... Hogy ennek mi értelme nem tudom, hiszen amikor a lámpa villan, már úgy is késő s felforrt a víz...  Na mindegy, szóval ezt mindenképp szerettem volna kicserélni, csak kellő elszántság kellett hozzá, s némi idő. Annak utánajártam, hogy cserélnem kell a jeladó hőgombát a motorban, hogy már ne lámpát vezéreljen majd hanem műszert, valamint egy szál vezetéket be kell húznom az ECU-tól, mert gyárilag még nem volt a kábelcsoportban.
Megrendeltem a VDF-ben a hőgombát délelőtt, délre meg is jött, el is mentem érte.
Neki is ugrottam a garázsnál a műveleteknek, mikor is rájöttem hogy a feljegyzésemet (mit és hova is kell kötni) sikeresen otthon hagytam....
Nem baj, lelkes voltam, s hittem abban, hogy emlékezni fogok rá. Kicseréltem a gombát a blokkban, különösebb teendő nem volt vele, kúpos, így tömíteni sem volt szükséges. Kiszereltem az óracsoportot egyik autóból és másik autóból is, majd jött a mazsolázás, hogy a nyáklap vajon megegyezik e a lábkiosztások tekintetében. Megegyezett, így a nemrégiben cserélt izzókat átpakolásztam a beszerelendő óracsoportba, hogy ne érjenek meglepetések később, hiszen ezek biztosan működnek. Egyet hagytam ki csupán, de szándékosan, a légzsák visszajelzőt, mivel valamiért jó ideje virított, de mivel lassan műszaki.... Na mindegy.
Ezt követően úgy gondoltam, hogy legyünk alaposak, hiszen az autóban 175612 km van, akkor nem dobom át a 258xxx-es óraállású óracsoportot... Meg hát lassan jön a műszaki... De azt mindig elfelejtem, hogy benyalom így vagy úgy, most sem volt ez másképp. S ilyenkor mindig rájövök hogy mennyire utálok baszakodni a számlálóval, mert 10-szer szétesik, mire összetudom rakni -1szer végre, s akkor is rosszul...    Gondoltam kiveszem a számlálót egyikből is másikból is, s megcserélem csupán. Ki is pattant pikpakk, be is pattant pikk pakk, szemmel láthatóan nem is volt gond vele, öröm volt meg boldogsáőg, összeraktam az órát s betettem a helyére, miután bővítettem a csatlakozók érintkezőjét egyel a fordulatszámmérő miatt, a vezetéket pedig rögzítettem a kábelcsoporthoz s kijuttattam a motortérbe gumidugón keresztül. Óracsoportot vissza is tettem a helyére. S jött a kábel bogarászás, mert rémlett hogy az ECU-nál a Punto fórumon sötétkék vezetéket említettek. Később a hozzászólásoknál meg lilát. Gondoltam semmi gond, majd szétkapom, s meglátom hogy ebben melyik is van. Hát persze hogy mindkettő...
Ekkor hívtam fel KeMát, mert róla feltételeztem hogy valami köze lehet ilyen dolgokhoz ;) hogy ha tud akkor segítsen nekem, mert elakadtam, az autó meg itt van szétborítva. Sikerült kibogarásznia neki is, hogy talán a kék az. Vagy a lila. Vagy a kék. De ez egyáltalán nem biztos, nehogy tönkremenjen valami...   :D Tanakodtunk még egy keveset telefonon beszéltünk többször is, volt hogy kéthívás között belekezdtem másba hogy haladjak azzal is, végül bátor voltam s mondtam Matyinak, hogy én bizony rámegyek erre a kékre és kész, lesz ami lesz. Így is lett, csatlakoztattam a vezetékre a mérőórát, gondosan leszigeteltem s mehetett a próbaüzem. Siker. Fordulatszámmérő üzemel, reagál, mér. Vízhőfokmérés viszont nincs. Ahogyan töltésjelző és olajnyomás sincs. :\( Nem értettem, de gyanítottam hogy valami kontakt és közös gond is egyben, mivel máshoz nem nyúltam.
Mivel kikerült az óra a műszerfalból, azonban a múltkor bekerült a belső tükörhöz egy másik konzol, amiben van óra, így a múltkor lustaságból be nem kötött háttérvilágítását kellett csak megoldanom, hogy éjjel is láthassuk mennyi is az idő. Nem volt annyira vészes feladat, csak ki kellett borítani vissza az óracsoportot, mert onnan vettem le a műszerfal világításról a feszültséget az órának s vittem el a tetőkárpit alatt. Ez relatíve hamar megvolt. Tetszetősre sikeredett.
Kicseréltem  a csomagtér érintkezőjét is, mivel gyárilag nincs benne csomagtérnyitás érzékelő, a donorban viszont volt. Ez is gyakorlatilag 2*2 csavar az ellendarabbal együtt, sarukat pikk-pakk lehetett csatlakoztatni, s meg is volt a művelet. Így, ilyen kis apróságokkal lehet növelni szépen a komfort érzetet.
Hazafelé érdekesnek tartottam, hogy ami eddig 25 km-re volt, az most miért csak 17. Ekkor már tudtam hogy másnap is szerelni fogok. :D
Így is lett, másnap megint kikaptam az óracsoportot, s elhatároztam hogy visszateszem az eredeti számlálót a saját órájába. Jól döntöttem, ugyanis Puntoék úgy döntöttek, hogy a két óra nem rokona egymásnak, s a belsejében variáltak az áttételeken... az egyikben 21 fogú, míg a másikban 16 fogú a fogaskerék, ezért mért ez nekem furcsán.... Így megint jött a nagy kedvencem, a számláló basztatás.... megint szétesett vagy 25-ször mire összetudtam rakni úgy hogy rendesen számláljon is, s ne félállásban ugráljon.
Valamint közben sikerült rájönnöm, hogy mi miatt nem mér a hőfokmérő. Ugyanis én betettem oda is egy izzót, ahova ebben az óracsoportban nem kell, így az bevariált a műszer mérőkörébe, s ezért nem mért. Az izzó eltávolítása után rögtön volt visszajelzés.
A töltésjelző továbbra sem kelt életre, de ennek utánakérdeztem fórumon, s állítólag érzékenyebb ez az óracsoport a testelésre, így majd egyszer még ennek húzok be egy szálat. De nem ma, és nem most. Egyelőre elég volt. :)
Összeségében tetszenek az apró változatások, s elégedett is vagyok.

Hiba elhárítva talán

 Ha minden igaz, akkor talán sikerült kideríteni és elhárítani a Lengyel turné során felmerült problémát.
Produkált ugyanis olyat a kis autó, hogy kb 80 km/h-ás tempó környékén nem sikerült egy gázon tartani, mert be-berángatott, dadogott, de nem volt teljesen egyértelmű hogy dugulás vagy inkább gyújtás jellegű-e a probléma okozója, az út szélén pedig nem nagyon volt kedvem szétkapni atomjaira az egészet.
 A lényeg hogy most volt egy kis szabadidőm és kedvem is a bütyköléshez, így elkezdtem átnézni elsőnek a gyújtás rendszert, első lépésben beszereztem hozzá mindent ami nem volt nálam az úton, az elektronikát és a trafót, majd elkezdtem a csatlakozásokat átvizsgálni, s mivel nem találtam semmi rendkívülit, időm meg még volt, így elkezdtem az üzemanyag oldalt nézegetni.
Elsőként a karburátornál kezdtem, mert ebben még el tudtam képzelni hogy esetleg dugulás lehet, amennyiben nem, akkor az üzemanyag tank volt a következő pont, de ennek leszereléséhez nem sok kedvem van/volt, így csak reménykedni tudtam a karburátorban.
Le- és szétszerelése valamint a fúvókák eltávolítása után sikerült némi homokra- kavicsra lelnem az úszóházban, amitől kissé fellélegeztem, így kipucoltam, átmostam, kifújkáltam és összeraktam majd helyére szereltem a karburátort. Ezt követően mentem rá az üzemanyagszűrőnek cseréjére, eddig egy nagyobb méretű fémházas szűrő volt benne, ami jól teljesített ugyan (eddig), cserében azonban nem volt szemmel látható az esetleges szennyeződés, ugyanis egy ideje a fém házon nem látok át... ;)
A csere közben elkövettem azonban egy kis malőrt, kicsit jobban húztam meg a csőcsatlakozásnál a csőbilincset így hiába próbáltam indítózni vagy egy órán keresztül, sajnos csak annyit értem el vele hogy lemerítettem az akkumulátort az autóban. Vicces volt egyedül próbálni bikázni az autót az Ignisről, de végül is ezzel a részével nem volt gond, csak azzal hogy hiába forgatott továbbra is, beindulni nem indult. Így elkezdtem újra az üzemanyagrendszert vizsgálni, mert a szűrőben nem volt benzin ennyi indítózás után sem. Így sikerült találni egy repedt benzincsövet a szívó ágban, valamint rájönni arra hogy túlzottan meghúztam a bilincset a szűrő szárán, aminek következtében kb 0 mennyiségű üzemanyag tudott átjutni. Ennek lazítása után szemmel láthatóan helyre állt a rend, és beindult a kisautó szinte pöccre. :)
 Ezt követően a közeledő tél miatt beszereltem a fűtőradiátort vissza a vízkörbe, hogy komfortosabb legyen majd az utazás a kisautóval, majd próbakör következett, ami olyan 150 km-esre sikeredett és probléma mentesre szerencsére. :)

Járatás

 Tekintettel az olajcserére, szelephézag állításra, gyújtás állításra, valamint a kevés km-re ami az autóban van, egy rögtönzött kirándulást találtunk ki szombatra a két kis autóval.
 Szelephézag állítás megtörtént indulás előtt, annak ellenére hogy jelentős hézagok voltak a himbasornál, nem volt csattogó hangja a motornak. Egyre jobban gyondolkodok egy spéci kulcson a szelephézag állításhoz, mert a fogóval és a 11-es kulccsal a kezemben többnyire inkább csak köpködök míg beállítom.... :\( :)
Gyújtást is úgy mond jelre állítottam, ami elvileg neki a gyárija, de biztosan nem fog így maradni a történet, ugyanis most nem megy olyan jól Andi állítása szerint mint mikor bejáratós volt. Az meg azért elég para... :\(
 Szóval elmentünk egy kicsit turnézni, meghjáratni a kis autókat, de leginkább az Andiét.
Ami feltünt kívülről, hogy néha olyan korom füstfelhőt nyom, mint egy TDI, ugyanez motorféknél sokkal világossabb. Fékezésre nem táncol továbbra sem, a váltó meg szerintem még mindig nincs a helyén rendesen. Nagy szívás néha egy 0-ról összerakott történet, de gyönyörű is egyben.
 Andi elmondása szerint nem húz úgy mint ezt megelőzően, a fogyazstása meg valahol 8-9 l - között van ami nem túl szívderítő, tehát a karburátor tuti cserés lesz inkább egy felújítottra, mint hogy fúvókákkal kezdjek LEGO-zni, valamint a gyújtás is megy vissza az eredeti helyére, ahol eddig is volt. Viszont szerinte is halkabb lett a kisautó.

X- files...

 A kezdeti nehézségeket követően.....
...újabb nehézségek adódtak. Kb minden napra jutott bőven.
Kiszereltem a fent lévő generátort, elvittem villanyosság szerelőhöz. Méregetett, szerelgetett, hívogattam, nem boldogult vele, így én sem. Sebaj, kerítettem gyorsan másikat, mert volt még tartalék. De minek... Ez is ugyanolyan rossz volt, mint a másik, csak ebben nem csak a dióda sor ment el vadászni, ez még csapágyas is volt. Az autó lassan 5-6 napja áll mozdulatlanul, és egyelőre nincs megoldás, a hétvége meg vészesen közeledik. Nagy blama lenne, ha közeli találkozóra nem tudnék autóval eljutni, így minden követ megmozgattam, amit csak tudtam. A következő 1-1,5 napban a generátorok jöttek mentek... Elkerült végül egy polskis cimborához az egyik, valamint egy másik polskis cimbora beajánlott valakinek, aki egyszer csak felhívott a megadott sorozatszámok alapján talált egy helyettesítő BOSCH generátort, és este tudja szállítani. Igen. Számla és szállítólevél nélkül nagyker ár 50 %-on kb, így nem kérdeztem, csak vártam a megbeszélt helyen és időben. Pontosabban a második megbeszélt időpontban és időben, mert úgy alakult, hogy a Téli találkozó szállásadója beszedett valami tudatmódosító szert vélhetőleg, ami erős kihatással volt az elméjére. Kifakadásának és felháborodásának tárgya az volt, hogy ő teltházra számított, s mivel nem lesz az előreláthatólag, így plusz összeget kér, meg nem adja ki az eredeti megállapodásnak megfelelően a 2 ágyas szobákat... ekkor szerda volt.
Kb két telefont ejtettem meg Bogács irányába, ahol egy nagyon kedves hölgybe sikerült belebotlanom, gyorsan felvázoltam a helyzetet, az időpontot, a férőhelyek igényét, majd alkudozni kezdtünk, aminek hamar a végére értünk, és megállapodtunk egy kedvezőbb összegben mint amit az első helyen hirdettek.
Újabb telefon az előző szálláshelyre, újabb siránkozás, többek között az is elhangzik hogy nem tudja vissza adni az előleget, ekkor már kezdtem durcás lenni, és szépen megkértem arra hogy menjen el a bankba, vagy ahova akar, még csak 16:00 óra van, én meg 18:00-ra leszek ott a pénzünkért, tehát 2 órája van lezavarni az ügyet, majd elköszöntem.
Eljött a 18:00 óra, s némi késéssel ugyan de megérkeztünk a Bianka Panzióhoz miután megnéztük az új szállás lehetőséget és maximálisan elégedettek voltunk mind a hely, mind a szállásadó tekintetében.   Nem értem miért de az idős pár nem invitált be minket, ekkor egy világ omlott össze bennünk, zokogni kezdtünk, és Kozsót hallgattunk... az öregnek volt egy két keresetlen szava, ami kb hidegen hagyott, kitolták az előleget, majd további kellemes szép estét kívántunk nekik az üres házhoz, és eljöttünk. Az egész kb 3 percet vett igénybe, és indultunk az új szálláshelyre, az Alabástrom Panzióhoz, megegyeztünk az előlegben, valamint kialkudtam a fennmaradó összeg árába (az előző és az utóbbi szállás árának különbsége) a svéd asztalos reggelit, ami úgy gondolom megint csak nem rossz.
A hölgy nagyon kedves és készséges volt ráadásul ő maximálisan tisztában volt és van azzal, hogy a vendégekből él. Ez a Bianka Panzióról nem mondható el, ők kb 8 bőrt kívánnak lehúzni a szállóvendégekről, a pótágyat is normál ágyak árában számolják szállás szempontjából...
 A lényeg hogy megállapodtunk, és útnak indultunk vissza Miskolcra, de kár volt sietnünk, mert este 21:00-re szállítják a generátort, ameddig még Miskolcra érve volt bő 1 óránk. Kivártuk, emberünk megjelent, a generátor tetszetős volt, az ára maximálisan korrekt, mert ennyiért felújítottat sem sikerülne vennem most már tudom, majd hazaindultunk.
A szerelés másnapra maradt. Garázsban felszereltem a generátort, majd jöttek a próba körök. Első körben az autóvillamosságszerelőhöz, aki rámért, és rendben találta. Majd hosszas kocsikázás késő délutánig, a probléma nem jelentkezett, csak a garázsfelé haladva hagyott ki egyszer egyszer. Végképp nem volt már ötletem.
Eljött a péntek, becuccoltunk a kocsiba mindent amire szükségünk lehet, és elindultunk. Kevés üzemanyag volt az autóban, így annak tudtam be, hogy hirtelen gyorsításnál fulladozni kapkodni kezd az autó, esetleg kicsit leáll, de indítható és megy tovább. Nos a kútra érve sikerült 18,63 L-t tankolnom bele, így bíztam abban, hogy valószínűleg ez lesz a baja.
Végig toltam neki a 3-ason, ami a csövön kifért egészen Bogácsig. Ahova megérkezve áttértünk normális üzemmódba, s kb 300 m után kiszedett egy gyalogos rendőrpáros. :) Nem akartam leállítani, hogy hűljön szegénykém, de elég hosszúra sikerült az igazoltatás, már-már tartottam attól hogy valamibe megpróbálnak belekötni majd. Végül nem így lett, s kb 10-15 perces kiállás után tovább haladhattunk. 
Elsőként értünk a szállásra tekintettel arra hogy nem kellett senkire sem várni, így volt alkalmunk a szobák között válogatni, majd befutott a Pesti különítmény Gyula, Cincin, BEK, Losi, Szudas, Dömi, stb (már nem emlékszem pontosan) kíséretében. Elfoglalták a szállást, majd hirtelen ötlettől vezérelve átugrottunk Egerbe a Palacsintavárba. Nos... nem kellett volna erőltetni, mert az eddigi kellemes emlékek mind szertefoszlottak a pincérnek hála... Valahányszor elhaladt mögöttem belerúgott a székembe. Julinak kb 10 cm-ről engedte el a tányért az asztalra (Miskolciasan - elébaszta...) és sajnos már az ételek sem olyanok mint annak idején... A fokhagyma levesben annyi fokhagyma sem volt, mint jobb helyen a tejbegrízben, a palacsinta tészta pedig túlzottan vastag volt. Pincérünknek az asztalt is csak úgy sikerült leszednie, hogy közben bele-belerúgott a székembe, Kemát meg arrébb tolta hogy neki ne kelljen hajolnia a tányérért... Ennek függvényében a fizetendő 5820.-ra pont annyi borravalót adtam amennyit megérdemelt, konkrétan 0-át. Baromi dühös és elkeseredett voltam, hogy egyre több ilyen ember van, aki nem tudja hogy ki kiért van. Jártunk már olyan helyen ahol finom volt az étel de nem szolgáltak fel kellően kúltúráltan, még sem sajnáltam a borravalót, voltunk olyan helyen is ahol az étel volt majdnem ehetetlen de kb csontig nyalt be a pincér, és el tudta adni a szart is jónak, így szintén nem sajnáltam a borravalót. De itt Egerben a Palacsintavárban most egyik sem volt a helyzet magaslatán.
 Visszamentünk a szállásra, és elkezdtük a csapatépítő tréninget a KAKAS-dombon, ahol jelen volt még R2D2 is többek között. A lényeg hogy a hangulat jó volt ahogyan a JAGER is, kisebb malőrtől eltekintve gond nem volt. 
Másnap reggel a szállásadó azzal kezdett kb a recepción, hogy: "maguk ilyen rendszerető társaság egyébként? Csak mert éjjel egykor még szólt a porszívó, vagy történt valami?" Persze hogy nem történt semmi, csak ne tessék felmenni feleslegesen, igyekeztem megnyugtatni. A többiek is lassan megérkeztek az étterem részébe a panziónak, és megreggeliztünk, majd útnak indultunk Cserépfalura, megnéztük "Kisamerikát" - a sziklafalakba vájt lakásokat, valamint a kilátót, majd a kocsikhoz visszatérve ittunk egy bambit a presszóban, és visszaindultunk Bogácsra, Eszterék letették kutyust, majd indtunk Egerbe, megnézni a várost a város alatt.
Gyorsan megalkudtunk a túravezetővel Gyulával karöltve, majd megállapítottuk, hogy mocsok nagy cigányok vagyunk, de Jani sem panaszkodhat, mert ő meg számolni felejtett el... pontosabban kerekíteni, így hárman jó árasítottuk a belépőjegyek árait, és elindultunk a tárlatra. Nos, engem nagyon megfogott az egész, a hely, a történelme, a kialakulása és kialakítása, egyszóval az egész. Nem bántuk meg hogy része volt a programnak, és örültünk hogy láthattuk. Ezt követően megoszlott a csapat és a belváros felé indultunk, mi megnéztük a tűzoltó múzeumot, haraptunk egy giga-mega hamburgert a belvárosban, majd visszaindultunk a szállásra, nehogy lemaradjunk a csapatépítésről, aminek ezúttal már még több résztvevője volt , viszont nem bírtam olyan jól mint előző nap. Nincs mese, vénülök, be kell látni.
Másnap reggeli ébredés, reggeli elfogyasztás után már búcsúzkodás mert sokan elindultak hazafelé, mi még tettünk egy kitérőt Mezőkövesden végül mi is elköszöntünk, mert sajnos a Dömi kocsis látogató túra már nem fért bele az időnkbe, ráadásul az kb 170 km-es kitérő lett volna.
Amire sikerült rájönnöm közben, hogy az autó Hall-gyújtásának csatlakozójánál lesz valami probléma amit gyorskötözővel fixáltam, és azóta nem állt le egyszer sem. Ha lesz egy kis időm ezen a környéken fogok szétnézni mindenképpen.
 Gyulinhonak hatalmas gratula a megépíthetetlen, és engedélyeztethetetlen 900-as kispolskiért!!!
Király vagy, hogy nem a szád járt, hanem a kezed, és a lábad és talpaltál érte. Hatalmas gratula mivel egy páran tudjuk min mehettél keresztül vele.
 Köszönet mindenkinek aki eljött és megjelent, Geonak és Eszternek a szervezésbeli segítséget, a panziónak a lehetőséget.
Esztertől elnézést, hogy önhibámon kívül majdnem rosszul sült el az élmény autóztatás szombat éjjel egy degenerált Astra-s barom miatt, aki kb 12-15 m-en belül jött ki elénk a Bogácsi körforgó előtt lakott területen kívül, az más tészta hogy mennyivel mentünk, de lehetetlen lett volna megállni bármivel is, remélem a feje beleszorul a k...a édes anyjába a ravatalon. Nem volt mit tenni, gyors mérlegelés után előzésbe kedztem, így én kérek elnézést a szemből érkezőtől, de nem volt jobb lehetőségem, mert jobbról nem fértem volna el. Örülök hogy nem történt baleset, köszi hogy valaki vigyáz rám odafentről.

2011.12.19. Hétfő

 A történet folytatódik.
 Esztergályos bácsi szépen elkészítette másnapra amit kértem, lecsökkentette az ékszíjtárcsa szimmeringgel érintkező felületét kisebb átmérőre, így passzosan illeszkedik a Lada szimmerinben már. Biztos ami biztos alapon inkább finoman megkentem az illeszkedő peremet szerelő pasztával, mivel ez másabb kialakítású, mint a gyári fémházas szimmering.
 Felkerült a kipufogó is, hosszas tanakodás után (kb  perc) visszakerült az eddig is fent lévő, fojtás nélküli, de idővel szeretnék csinálni egy 4 leömlős, ám de "beszélgetős" kivitelt is, ami mellett nem süketülünk meg teljesen már 4000-es fordulat mellett.... :)
  Ékszíjtárcsát szépen jelre forgattam, beállítottam a szelephézagokat, ami eleinte mindig jelentős fejtörést okoz, hogy hogyan is kezdjem, majd hogyan is folytassam, de végül szerencsére mindig sikerül. Majd felkerült a karburátor is szépen a helyére, utána pedig a szelepfedél is. A termosztát házba pedig vásároltam egy hőfokjeladót pluszban, mivel olyan a kialakítása, hogy gyárilag van egy menetelt résszel ellátott M10 * 1,5-es furata egy hőfokmérőnek. Gondoltam jól jöhet még, így nem sima csavart tettem bele.
 Vásároltam nagyon akciósan a VDF-KER-nél egy olajnyomás mérő műszert is kompletten, ugyanis 3 évvel ezelőtt sajnos az olajgomba csatlakozója kifordult a házból, így jobb megoldás hiányában kábelkötegelőkkel volt fixálva. Működött megfelelően de ezt szerettem volna már kiváltani egy korrektebb megoldással, azonban egy többfunkciós jeladó (izzóhoz és műszerhez egyaránt jelet adó) ott kezdődik, hogy 20-23.000.- így ezt nem akartam erőltetni, inkább megvettem ennek töredékéért kompletten, órával együtt. Majd jó lesz még valamire. :)
 Csöveket szépen csatlakoztattam, majd  mindenhol átnéztem újra és újra, ezt követően pedig feltöltöttem motorolajjal a blokkot a már megszokott 10W-40-es Castrol Magnatec-el, ezúttal nem 3,8 L-rel, hanem 4,5 L-rel kezdésként, mivel ez a karter ugye nagyobb térfogattal bír. Majd bekevertem a fagyállót 60-40 arányban, így vélhetőleg -35°C-ig nem lesz vele gond.
 És jöhetett volna az indítás, ha nem merült volna le az akksi.... :D
Rátöltöttünk, másnapra lett benne annyi energia már, hogy elkezdte forgatni a motort, de nem akart röffenni. :\( Pár perc, s indítózás után rájöttem, hogy 180°-al elforgatva tettem be a gyújtást, az lehet a gond, majd átfordítottam, s láss csodát be is indult szépen. Hamar felkapta az olajat, hamar felépült az olajnyomás, ám megint ott vagyok mint ezelőtt 3 évvel, hogy a 7 bar-os óra majd nem fekszik, olyan nyomás van benne továbbra is ismét már alapjáraton, amit csak később ejt el üzemi hőfok környékén 85-90°C-os vízhőmérséklet mellett olyan 3,5-4 barra. Fordulaton továbbra is kifekteti a műszert. Nem értem. :\( Jó hogy van olajnyomás, d talán ennyi nem kellene.
 Janival közösen elkezdtük kilégteleníteni a rendszert, elől-hátul-oldalt-felül-alul... szóval ahol csak lehetett engedtük a vizet, a levegőt hogy ne legyen gond, majd jöhetett a próba kör.



 Érezhetően peckesen jár a motor, pöccre indul, leállításnál nincs 1/4 fordulat sem pluszban, megáll és kész, nincs tovább. Karburátornál van valami sajnos, amire még nem sikerült rájönnöm, de erről szólnak ugye a próbakörök hogy fény derüljön ezekre a jelenségekre, hogy pl nem ejt vissza a fordulatból váltásnál, hanem kitart. Hiába a kenőanyag a bowdenházba, a csuklókra, nem ejt vissza, valahol kicsit szorul, vagy akad sajnos. Ellenben gázadásra szépen reagál(na ha nem akadna), így megkapta az első 120 km-ét pénteken, városi körülmények között.
Jelentem olajfolyásnak, vízfolyásnak nyoma nincsen sehol sem, így öröm van ezerrel, ellenben a gyújtáson lőni kellett menet közben, mert még nem volt az igazi. Viszont gyönyörű szép hangja lett ismét a motornak, hallatszik az ereje, s ennek örülünk. :)
 Ahogyan annak is, hogy sokan megcsodálták ismét a városban a kisautót, bármerre is jártunk vele. Valószínűleg a mélygarázsokban továbbra sem lesz nagy kedvenc, mert 2000-es fordulat körül már indulnak az autóriasztók... :D
 Vasárnap előhoztam ismét egy kicsit, leginkább azért, mert bemondták az első havat a Bükkben, így ideje átrakni a frissen szinterezett 13-as lemezfelniket a téli gumikkal, amik tavaly is fent voltak Debica Frigo-k. Én ezekre esküszöm továbbra is. :)
Majd jött a próba kör, egy kis fék vasalás, ilyesmi, s sajnos jött a meglepetés is, mert gázadásra egyszer csak elöntött a fehér füst a tükörbe pillantva. :\( Jobb ötlet hiányában, gyorsan lekapcsoltam a gyújtást, majd gurulás közben ordítottam Janinak, hogy hozzon valamit a kocsi alá, mert valószínűleg (akkor még azt hittem) felrobbant az olajszűrő. Később belenézve (meg az olaj nagy részét felfogva) láttuk, hogy az olajszűrő alól kinyomta a gumi gyűrűt. Nem igazán értem, mert pénteken még nem volt vele semmi gond üzemi hőfokon sem, finoman kínálgatva sem, most meg ezt produkálta. :\( Remélem csak annyi a gond, hogy nem húztam rá kellő képen az olajszűrőt, s a pénteki turné (hőingadozás) hatására engedett annyit, hogy most kifordította maga alól. Hiszen ha nyomás probléma lenne, akkor vélhetőleg a Nivo pálcát repítené ki elsőnek. Legalább is gondolom én.
 Minden esetre a csont száraz blokk (meg persze a kaszni) egy kissé olajos lett, így holnap első dolgom az lesz, hogy veszek vagy két flakon féktisztító sprayt, és lenyomom vele az egészet, hogy ismét tiszta, száraz legyen.
 Motorban 32.000 km (32013 pontosan).
Röviden ennyi. :)

2010.11.06. Szombat

Így 4,5 év elteltével jobban láttam kicserélni a gumi vízcsöveket, mivel a szélsőséges hőhatás miatt egyre inkább láthatóvá váltak a gumicsöveken a repedések.
Csodát akkor sem vártam tőlük, minden esetre még így is elégedett vagyok velük, hogy ennyit is kibírtak. A régiek helyére ugyanazon típus új csövei kerültek be, a 353-as Wartburg 90°-os vízcsövei.
Kisebb módosítás is végbe ment a vízrendszerben, melyről egyenlőre nem tudok nyilatkozni, még teszt üzem van. Bekerült ugyanis egy hátsó légtelenítő megoldás, ahogyan azt Attila autójáról ellestem, valamint a fűtőradiátor kimeneti ága át lett kötve a hűtőradiátor alsó ágából a felsőbe, így nem a hűtő által hűtött vízbe ömlik be a fűtés még meleg vize.
A vicces az, hogy volt fent olyan gumi cső, ami az elmúlt 4,5 évet úgy húzta ki, hogy nem megfelelően volt rögzítve, hiszen az 1/4-e ki volt fordulva a bilincs alól. De tartott, és nem eresztett. :) Minden esetre most igyekeztem ezekre még jobban ügyelni.
A szomorú, hogy a Yokohamák már teljesen halálra vannak ítélve, kopás jelzők kint vannak, a tapadás, pedig meg sem közelíti a kiindulásit már sajnos. :\( Persze ha ezt az ember észben tartja, akkor még autózható, de rá kell számolni a féktávra, és a kanyarsebességre is, tehát csak ésszel. (Na ez utóbbi nem megy még nekem mindig. :D )
Közben vettem 4 db téli gumit felnivel a Duenről, amolyan kihagyhatatlan félét annak ellenére, hogy nem szeretem a használt gumikat, 145/70 R13-as Debica Frigo-k, 4,5 x 13-as Fiat lemez felniken. 20.000.-re voltak hirdetve, 18.000-ért hoztam el, enni nem kérnek alapon. ;)
Ha minden kötél szakad, és nem fér el sehogyan sem, akkor Janinak van négy téli gumija, nekem meg négy lemezfelnim, amin kíváncsian várom, hogyan fognak állni a 175/50 R13-as Yokohama A539-ek, hiszen egyenlőre még el nem dobom őket.
Meg persze a vízcső cserékkel egybekötöttük a fagyállózást, a Polskin is, hiszen már időszerű volt.

2010.04.12. Hétfő

Hétvégén kicsit csavarogtunk a kis csodával, mert kíváncsi voltam, hogyan viselkedik az új beállításokkal, nyári gumikkal, kormányművel, stb. Ráadásul a múltkori alkalommal az is kiderült, hogy a légkürtöm sajna ismételten kifingott, természetesen akkor, mikor jelezni akartam az előttem szarakodónak, hogy talán elindulhatna még ennél a zöldnél. És innentől kezdve, hogy tudtam hogy nem jó, hirtelen nagyon elkezdett hiányozni. :) Janinál bakra tettem a kocsit és elkezdtem leszerelni a kürtöt, mert gyanús volt, hogy nem egyszerű gebasz lesz vele. Így is volt, mert akármit is csináltam vele, a kompresszor dolgozott, de a kürtök lefojtották, így azok lehetnek eltömődve. Kapott féktisztítót bőven, mert az olyan mint a WD-40, hogy mindenre jó, ami nem működik, de sajna nem sikerült életre kelteni, így elugrottam egy másikért a boltba, de ezúttal már nem légkürtöt vettem (mivel évente cserések voltak) hanem egyszerű kétszólamú, vegyes szólamú kürtöt, ami nem szép, de ilyen volt, meg úgy sem látszódik.
Az már sokkal viccesebb volt, hogy felszerelés után jöttem rá, hogy nem akar szólni ez sem... először azt hittem a kürtök hibája, de töltőről szóltak szépen. Na ekkor már kb 3 órája játszottam a kibaszott dudákkal. Mármint a kürtökkel, mert lehet hogy Andi is olvassa... :D :D :D :D :D :D :D :D :D :D :D :D    És ekkor határoztam úgy, hogy ebből most egy kicsit elég volt, autót betettem vissza, kürtöket letéptem a picsába, és polcra tettem őket, hogy majd hétvégén.
Egyeztettem Dokival, hogy nyújtson majd némi segítséget, mert elkezdett hullani a hajam is már emiatt...
Így indultunk el Tokajba, hogy megoldódjon ez is, mert duda az kell, a duda az jó. ;)
Nem bántam meg, hogy nem egyedül kezdtem neki, mert elég tréfás volt a szitu. Eleinte a test volt gyanús, később a pozitív nem léte, mikor mindkettő megvolt, akkor jött a fejvakarás, hogy miét nem szólal meg. Sikerült kideríteni, hogy a csomagtartóban van egy sarus toldás, ahol még meg van mindkettő, de a következő 20-25 cm-es szakaszon eltűnik hol ez, hol az, pedig szakadás nincs, saruk meg forrasztva vannak... X-akta, így repült a kukába, került bele új vezeték, és már csak a rögzítés volt hátra, hogy útban se legyen semminek, és annak se legyen útban semmi. Ezt is végül Ata, és Doki oldotta meg, mert én már halálomon voltam a takony kór, és torokfájás miatt. :\(
Köszönöm nekik ezúton is, hogy az autó és egyben az én problémámat is orvosolták, örök hálám érte.
Útközben volt mókázás is, mert arra mindig akad vállalkozó. :) Így a 37-esen lámpától indulva űztem előztem egy F-Astra kombit, ahol szerintem a gyerekülésben ülő gyerkőc is megállt a fejlődésben mikor elmentünk mellette, természetesen apuci egyből elkezdte nyomni mint süket a csengőt, így 120-körül inkább elvettem a gázt ezzel óvva a bölcs apukát és családját aki tömött autóval racsingol, miközben kicsit csörög az autója, meg persze magunkatis, mert 110-es limit van ott. Minden esetre jó út volt, csak az a veréb nem hiányzott, amelyik kicsit átrendezte a hűtőrácsot ennél a tempónál, mert fingja nincs a jobb kéz szabályról...
;)

2010.03.14. Vasárnap

Tegnap kicsit kiégettük a kipufogót az Ignisen, mert mostanában csak belvárosi közlekedés jutott neki. Volt egy kis találkozónk, beszélgetésünk Pesten, így ennek köszönhetően indultunk útnak, s ha már mentünk, elvittük jó anyámékat is magunkkal világot látni.
Így amíg mi beszélgettünk erről-arról, addig volt alkalmuk megnézni a Tropicariumot a Camponaban.
Igazából ami miatt írtam ezt a blogot, az csak annyi, hogy továbbra is elégedett vagyok a járművel, ugyanis 4 személlyel, kicsit sietősen 140-kével autópályán Miskolc-Pest-Miskolc 8,2-re jött ki a fogyasztása, amivel maximálisan elégedett vagyok. És a kipufogó is elviselhető továbbra is, még ilyen tempó mellett is, így azzal sincsenek gondok, főleg hogy nem növelte a fogyasztást sem, ellenben kellemesen húz 5-ikben 90-ről, jobban mint a gyárival.
Ha meg már Pesten jártunk, akkor kicsit csavarogtunk is Emével, Bazzal, meg Pocokkal. Köszike az idegen vezetést, meg a látnivalókat. ;) Remélem lesz még ilyen. ;)

2009.12.19. Szombat

Rövid átfogó kis bejegyzés az Ignis kapcsán.
Sajnos sikerült letesztelni ezelőtt egy héttel az amúgy is repedten vásárolt első szélvédőnket szerda éjjel, olyan 110-es tempónál 10 m-en belül oldalról felrepülő bagoly közreműködésével. :\(
Gyorsan mérlegeltem, így annyira volt idő, hogy gáz elvesz és minimálisan lassít. Rásatuzni nem akartam, mert 10m-en belül szerintem 50-ről sem tudnék megállni hirtelen, ráadásul ebben az időszakban sokkal nagyobb veszélynek éreztem azt, hogy az út éjjeli nedves foltjai miatt hamarabb kötök ki a fák között, még ha a bagoly meg is menekül, így inkább a kisebbik rosszat választottam, ami szemmel látható volt hogy "bagoly-elbaszás" lesz a kérdés csak az volt hogy mennyire. Hát nem sokáig volt kérdéses, ugyanis nagyon.
Finoman is fogalmazva, az tuti, hogy fejtörést okoztam a kisköcsögnek bármennyire is sajnáltam, és csak annak örültem, hogy ilyen tempónál nem hullott az ölünkbe a szélvédő, meg hogy nem egy szarvas repült akkor éjjel arra, vagy mondjuk egy elefánt...
Sőt azért is összeteszem a kezem, hogy az elmúlt 8-9 év alatt egy verebet basztam el, meg egy baglyot összesen.
Szóval a repedt szélvédő szerencsére megúszta, így ha minden jól megy nem cserélem amíg nem muszáj, mert nem szeretném megbontatni a gyári ragasztást amíg nem szükséges feltétlenül.
Ellenben a gépháztetőt kicsit összecsapkodta, az ablaktörlő lapátot összekuszálta, az egyiket le is nullázta, megfelezte a szélvédőt teljes hosszban (ezt szerencsére le lehetett polírozni róla) majd valószínűleg - a hangokból ítélve - pörgő-forgó rúgással ment végig a kocsi tetején, ami után már csak abban bíztam, hogy talán nem fog fent akadni a hátsó szárny, és a karosszéria között, mert az nem lesz vicces bevonulás Ati barátomékhoz. ;) De nem álltam meg, mert sietni kellett. Így csak a célnál szembesültem a ténnyel, hogy nem jött velünk végig. :)
Nyomokat eltüntettük, a gépháztetőt egy finom polírra kell majd küldeni, valamint kaptam egy ideiglenes ablaktörlőt Atitól, amit később le is cseréltem. Egy mostanság divatosnak számítót választottam, amit csak ajánlani tudok másoknak is, - leginkább ezért  e bejegyzés - ugyanis ez a hajlékony, úgynevezett fém váz nélküli gumilapát, ami már szintén kapható.
Régebben is érdekelt a dolog, de így hogy kapóra jött ez az eset, gondoltam megnézzük, jelentem maximálisan elégedett vagyok annak ellenére, hogy eddig sem piacon vásároltam az ablaktörlő lapátokat, mégis jártam úgy, hogy a Valeo egyes részeken nem törölt 100%-osan már az első alkalommal sem. :\( Ezekkel nincsenek ilyen gondok, végig illeszkedik a szélvédőhöz, és hibátlan hatásfokkal távolítja el a vizet. Nem mondom hogy olcsó, de egyenlőre elégedett vagyok vele így megéri az árát, nincs bosszúság, nincs köpködés, nincs ökölharc. :D
Ha időszerű lesz szerintem a polski is ilyet fog kapni.
Ráadásul van minden méretben, darabonként így a gyári 450/480-as páros helyére 480/510-es páros került, a nagyobb látófelület érdekében.
Kipuff is jól szuperál, kicsit morgósabb lett már a hangja, viszont meglepően jó fogyasztásokat lehet vele produkálni, s mégis harap rendesen. Ja és persze még Gyulának is tetszett :) mikor legutóbb Egerben jártunk egy vetkőzős, táncos gálán, de erről majd máskor... :) ;)