Címke: tali ajándék (7)

Tevékenységtérkép

Őszi Találkozó

 Nem tudom sajnos már a pontos okát, de tény hogy ezzel a témával elmaradtam itt a blogon elég jócskán.
Amikre határozottan emlékszem azonban az az, hogy jó kis hétvégét tudhatunk magunk mögött ezzel a Hajdúsági találkozóval is, amit Imi és párja valamint barátjuk szervezett nekünk. A szállás kisebb nehézségek árán, de végül jó volt összességében. Végül is volt hol aludni mindenkinek, mindenki elfért, volt közösségi hely is, félre is tudott vonulni aki akart, s mivel az idő is kegyes volt hozzánk, így lehetett éjjelente hosszasan iszogatni, beszélgetni akár a szabad ég alatt is, ahogyan ezt tettük páran. Rég volt már ilyen is, s szerintem kellett is
 Pénteken a mwgérkezést követően, páran elmentünk megtekinteni a Hajdúböszörményi tájházat, falumúzeumot, ami a maga nemében elég különleges, egyedül álló, és szép. Itt eltöltöttünk vagy egy másfél órácskát, majd visszatértünk a szállás helyszínére, ahol némi kínlódás után végül mindneki elfoglalta a szobáját, és kezdetét vette a már megszokott társasági élet. ;)
Ezt követően elmentünk elfogyasztani a vacsoránkat, a hely tetszetős volt, jól is főztek, de sajnos itt sem ette halálra magát senki, kevés emésztés segítőre volt szükség. :\( Végül a party a szálláson folytatódott hajnalig szokás szerint.
 Szombaton a reggeli elfogyasztása után (amiért köszöent Imiéknek, hiszen kitettek magukért hogy senki se éhen induljon el) a közeli Akácos Majorban voltunk javarészt, aminek kapcsán utólag elég vegyes érzelmek alakultak ki. A hely maga szerintem nagyon szép, a tulajdonos teljesen jó fej az én olvasatomban, sok látnivaló van, tele van háziállatokkal és munkagépekkel mint egy valódi tanya, s minden ki is próbálható aminek nagyon sokan örültek. Így jól el voltunk mondhatni egész nap, finom ebédet főztek, sajnos ezen a ponton volt némi csalódottság, mert kissé arany árban mérték a bográcsos ebédet. :\( Finom volt, ez tény, de 3500.-/fős belépő mely magában foglalta az ebédet kissé sok volt sokunk szerint, Főként úgy hogy állítólag a helyszínen ki volt függesztve hogy 500.-/fő a belépő egyébként a Majorba, kvázi egy tányér kaja 3000.- volt. ;) Na mindegy, elmondhatjuk hogy ettünk ilyet is. ;) :)
 Ezt követően Debrecen felé vettük az irányt, sétáltunk a Nagy erdőben, megnéztük a DVSC épülő stadionját (szintén vegyes érzelmekkel) szerettünk volna fagyizni de az nem jött össze így barangoltunk tovább, majd egy idő után megoszlott a kis csapat, s mi azokkal tartottunkm akik visszatértek a szállásra hamarabb, mivel kissé fáradtak voltunk. A vacsora ugyanott volt szintén ahol pénteken, így páran már előrelátóan kiegészítő fogásokat is rendeltünk a vacsora mellé, majd ezek elfogyasztása után ismét tovább folytattuk a partyt a szálláson hajnalig.
 Vasárnap reggel ismét finom kis reggeli, majd útnak indultunk a Hortobágy felé, előtte megnéztük a Nagyhegyesi Krátertavat, ahol végül páran elbúcsúztunk és útnak indultunk hazafelé.
Összességében nagyon jó kis hétvége volt, köszönet a szervezésért Imiéknek és Lajosnak is. 
A kis autó szépen muzsikált, de a váltó kezdi megadni magát újfent. Úgy látszik a hosszabb távú magas fordulatot nem értékeli a nyelestengely vezető bronzperselye, mert a hangja kísértetiesen hasonlít az utóbbi váltó szétesésekéhez. :\(
Valószínűleg hamarosan szervíz.

Őszi találkozó - Előtt...

 Hogy a közepén kezdjem, nem úgy alakult, ahogyan szerettem volna. Nagyon nem... :\(
Váltó: Indulás előtti napon, még le lett szerelve a nem rég szervízelt váltó, s hamar fényt derült a László nevű váltónak nem is annyira jók a fogai, mint a reklám szerint... Ezért volt olyan darálós hangja, akadozós erő átvitele, s nem bántam meg, hogy nem azzal indultam útnak.
Idő, és emergia hiányában nem volt más lehetőség, mint harang csere a váltókon, s a jobb állapotú féltengely pár átrakása (idő hiányában) diffivel együtt. Természetesen a hülye is tudja, hogy ilyet nem illik csinálni, hogy nem párban cseréled a fogaskerekeket a kopások miatt, most mégis erre volt csak mód és lehetőség. Hamar ki is derült, hogy nem ez volt életem legjobb döntése. Főleg ezen a napon... 3-ikban 40-nél, mé úgy ahogy lehet hallani a motort, és talán még beszélgetni is lehet a kocsiban, de ez 50-55-nél 4-ikben már megszűnik, s kb egy Sperres-Lada hangjával vetekszik a Polski... :) Jó pofa, meg vicces, az első 10 km-en, de utána már inkább félelmetes, főleg ha tudja az ember, hogy másnap egy 3 napos rövid túrára indul az autóval, úgy 360 km-re Miskolctól.
A lényeg, hogy a váltó szervíz meg volt, lett benne minden fokozat.
Pénteken indulás előtt úgy döntöttem, hogy nem pályázok. Lassan 12 éve járok Pestre, s mindíg pályán mentem, idejét láttam kipróbálni kis hazánk főútvonal hálózatát. Ráadásul nem utolsó szempont volt az sem, hogy nem mindegy az, hogy 90-nél, vagy 130-nál fog-e megállni a váltó... :) Szerencsére nem így történt. Főútak jól autózhatóak, távolságban ugyanott vagyok mint ha pályáztam voltam, ellenben az idő kb 50-70 perccel több egy Miskolc- Pest szakaszon, de mivel nem volt sietős, így elviselhető úgy gondolom, főleg ilyen autópálya díjak mellett. Így 3-ason mentünk Pestre. Előtte Horton összefutottunk egy kedves ismerőssel, aki legutóbb a Brezova-tanyára szervezett autós találkozót, és Drift napot. Miután innen eljöttem anno éjjel 1-körül, kiderült, hogy a kis autóval első helyezést értem el épített kategóriában, így ennek a díját ezúttal vettem át.
Pestről a 7-esen tovább Kápolnásnyéken tankoltam, Székesfehérvár érintésével tovább Siófokra (a terv azt volt, hogy Gyuláék bevárnak) végül Ságváron bevártuk a Pesti-Székesfehérvári-Pápai különítményt, és együtt autóztunk tovább Dombóvárra a 65-ösön, majd 61-esen.
Összességében az út nem rosszabb annyival minőségileg, mint amennyit elkérnek autópálya díjként, időm meg annyi mint a tenger, legalább nem nyelezem végig, fogyasztása a kis autónak pedig megállt 6,5 l/100km-en, tehát egy szavam sem lehet.
 Péntek a szokásos program volt, vacsora után beszélgetős iszogatós, lazulós, későn fekvős.
Szombaton valaki jó reggelt kívánt mindenkinek a szálláson, ez annyira nem volt jó kezdés, mivel férfi hang volt, s nem valami bújós, búgós, kócos, bongyorkás női hang... :O Mindenki megreggelizett, majd indultunk várost nézni (annak ellenére, hogy kb azt sem tudtam, merre van az előre...). Megnéztük a helyi óvóhelyet kezdésként, majd vár-látogattunk, előtte és utána hegyi autóztunk, ebédeltünk is egy jót, vadász mezőre autóztunk, majd mi vissza indultunk egy páran a szállásra, mertegy kiscit elfáradtunk. Vacsora után némi italozós beszélgetés volt, majd korai megborulás részemről.
 Vasárnap reggel inkább ébresztő órára keltem, mert az mégis csak jobb, mint Zolka hangja. ;) Bepakolásztunk, megreggeliztünk, és útnak indultunk Lengyelbe, ami jól hangzik, de ez most egy település amiről szó van. :) Autóztunk egy jót ismét a hegyi utakon, egy páran előre mentünk Zolka ajánlásával, hogy lehessen haladni a kanyargós hegyi szerpentinen, az elején gyorsan ott hagytunk egy Clióst, hogy ne tartson fel végig, majd bevártuk a többieket a szakasz után KG-ékkal, és Kolonics Attiékkal. Láttunk Mammut fenyőt, szarvast, vaddisznókat, fotózkodtunk hegyi pihenő tónál, majd 13 óra körül útnak indultunk Nyuszyékkal, és Gyuláékkal hazafele, mivel volt még előttünk 360 km Miskolcig. Nyuszyéknál kávéztunk egyet, megnéztünk Vincét, és Szilvi szüleit, meg vannak. :)
Majd Gárdony-Velence-Agárdon :) ettünk egy Gyrost Cincinékkel összefutottunk, és mentünk tovább Gyuláékkal Pest felé. Nem volt jelentős forgalom, így meglepően jól lehetett haladni.
Persten elváltunk végül Gyuláéktól is, és Miskolc felé vettük az irányt immáron magányosan a 3-ason. Tartottam még egy pihenőt útközben, mert rám fért, végül nem sokkal este 8 előtt értünk Miskolcra.
A kis autó nagyon jól teljesített, hiba mentesen szerencsére, így továbbra is büszke vagyok rá! Fogyasztással nem volt gond, a kipuffogó jól sikerült, csak sajnos a diffinek a hangja elnyomja még azt a maradék hangot is...
 Jó találkozó volt, jó volt újra látni a polskis arcokat.
Köszönet Zolkának és Dave-nek aszervezésért, programokért, hangulatért, mindenért!

KGST PARTY - összegezve minden

 Nos, mint azt Janinál olvashattátok, kissé érdekesek voltak a KGST Party-t megelőző napok, s az akkor bekövetkezett események kissé átrendezték, átírták az eredeti forgatókönyvet.
 A tervek azok voltak, hogy szánok egy kis időt a kis kékségre, hogy átnézzem, korrigáljam amit esetleg szükséges. Szerencsére egyik sem életbe vágó probléma, így mikor megtörtént a csúf esemény a Ladával, ezt el tudtam halasztani. De egyre égetőbb a nagyobb szervíz, ugyanis van egy kisebb olajfolyás, ami vagy nyelestengely probléma, vagy főtengely szimering, de természetesen váltó felőli, mert az itgalmasabb... Főleg egy vizes motor esetében, mert így majd cserpálhatzom le a vizet is, ha ki akarom kapni belőle a motort. Nem baj, nem rémülünk meg ettől sem. :)
Karburátorral is kellene kezdeni valamit lassacskán ugyanis lassan fél éve úgy járok vele, hogy van egy plusz rugó beillesztve a rudazatra, hogy ne maradjon nyitva egyik torok sem, s ne nézzenek hülyének a lámpánál állva, miért is pörög a motor 2500-3000-et.

 Maga az indulás elég kabarésra sikerült, de a gyors szervízeket követően végül útra keltünk 3 autóval. Az Andién állítgattam egy keveset, mert kissé érdekes volt a váltója sajnos, mint említettem nem igazán akarta a 3-4-et zökkenőmentesen, valamint a kuplung is csak a padlónál emelt ki. Ráállítottam még a bowdenre, hiába gyári, sajnos abszolút az utolsó utáni menetig kellett tekernem a csavart rajta, így ez biztosan csere érett lesz. Ellenben most olyan a vezetési élmény vele, mint egy új autónál. Nem reccsen, nem ugrik, szépen lehet csúsztatni indulásnál. A váltóbakokon állítottam egy pici még haosszanti irányban, valamint a váltóösszekötőn is igazítottam, mert a rudatazat és a rugalmas összekötő között volt egy kis nem kívánatos lógás, amik esetleg összeadódva adhatnak ilyen hiba jelenséget. Bízom benne hogy jó irányban kapisgálok, ugyanis ezt követően jobb lett a helyzet sokkal, ha még nem is teljesen. De már Andi állítása szerint is könnyebbek a váltások, ami nem elhanyagolandó vélemény, hiszen kb 3 éve nem polskizott. Jani Ladáját meg ugye amennyire tudtuk helyrehoztuk, miután lerongáltuk. :\( Ezúton is elnézést, hogy erre nem gondoltam én sem, hogy ez így bekövetkezhet. :\(
 Kényelmes, bejáratós maxi 80-as tempóban maradtunk , a sor elején Jani, középen Andi, s végül mi, ami nem tartott sokáig, mert beért minket egy Suzuki Stiftes egyenes huszár, aki hamar eltépte a maradék nyugodt idegszálaimat Gesztely és Szerencs között, miután 30 cm-es követési távot tartott annak ellenére, hogy villogtattam a féklámpát lemaradása érdekében. Így mikor láttam hogy előzéshez készül, gondoltam megmutatom neki, hogy nem itt van a vége az autónak. Kihúzódott, elkezdett felzárkózni s mellénk húzódni, s mikor nem túl dinamikusan kezdett elhaladni mellettünk, szépen elkezdtem én is kihúzódni és tolni magam előtt... Jani szemmel láthatóan röhögött mikor toltam magam előtt, és olyan 130-135-ig űztem miközben toltam rá a ködlámpát, hogy haladjon már ha nagyon sürgős neki, válaszul elég hamar vészvillogót kaptam... Nem szeretem az ilyen embereket, főleg hogy javarészt nem azok vezetnek így akiknek van is érzékük hozzá, mert ez felméri hamar hogy 30 cm az nem sok féktáv egy váratlan esemény kapcsán. Kb a reakció időre sem elég... Nem sokkal később lelassítottam, és elkezdtem bevárni a többieket, majd haladtunk tovább, az esemény arra legalább jó volt, hogy lehűtötte a vizet a kocsiban. :) Atiékhoz beugrottunk Tokajban, mert ritkán van alkalmunk, ráadásul úgy is ott megyünk el előttük, így változzunk pár szót, egyeztettünk a másnapról, és Janival indultunk tovább Nyíregyházára, Andi Tokajban maradt hogy Atiékkal jöjjön le másnap. Nyíregyháza előtt nem sokkal a sötétedést követően félrehúzódtam egy motorosnak, aki a szívbajt hozta rám, mert mellém érve nagyot dudált és elég lassan haladt el mellettünk pedig a motorja nem indokolta. Nem értettem, de már nem húztam fel magam. Utóbb kiderült a szálláshoz érve, hogy Andrei volt az. :) Csak valahogy nehezen ismerek meg embereket motoron ülve éjjel, főleg ha Polskiznak emlékeimben. :) ;)
 Beregisztráltunk az eseményre, kaptunk egy újabb "cipősdobozt" úgy 49-es méretűnek megfelelőt, benne pár db régebbi Rozsdakupac magazinnal sörnyitóval és reklám papírral emléklappal és kisdobos kendővel. semmi baj, hamar megtanultam hogy ajándék lónak ne nézd a fogát még akkor sem ha kisebb összeget fizetsz érte... Hamar túltettem magam a dolgon, és igyekeztünk mielőbb elfoglalni a szállást, hogy minél hamarabb belevethessük magunkat az éjszakába. Nos az interneten 3*-osnak titulált Hotel, leginkább nem ért fel a harmad osztállyal sem, és még csak Motelnek sem neveztem volna... nem volt kíma, nem volt mini bár, nem volt erkély, nem volt más csak egy szoba, és egy előtérben elhelyezett vizes blokk egy akkora méretű (kb 80*80-as) zuhanykabinnal, hogy röhögve kitöltöttem miután lapjával beléptem a már törött zuhanytálcába... Tény hogy nem azért mentünk hogy naphosszat a szobában legyünk, de tavaly ugyanezért a pénzért 300m-rel arrébb egy wellnes bőven benne volt az árban s 40 fokban is 23 fok volt a szobában, a recepciós nénik pedig dekoratívak voltak, és mosolygósak, míg itt kissé fiúcskásabb, és retardált, de semmi esetre sem olyan helyre való ahol emberekkel kell kommunikálni. Sőt ha lenne lovam ahhoz sem engedtem volna közel nehogy visszaálljon a környezeti hatások miatt 1,0-ás verzióra...
Kimentünk, köszöngettünk, beszélgettünk, elugrottunk Tescozni némi nedűért, és kicsit iszogattunka  többiekkel este, majd nyugovóra tértünk a kellmesen 30-34 fokos szobába... másnap reggel 7-9-ig reggeli ai elég beteg egy időpont még nekem is... svéd asztalos, ami leginkább abban merült ki hogy Skandináv arcok hozták a nem túl bőséges kínálatú reggeli utánpótlást az asztalra, miután 2-3-szor szóltunk hogy mi az ami elfogyott...  több választási lehetőség is volt a svédasztalos reggeli kapcsán leginkább az hogy eszel, vagy sem... a kvé sajnos nem fért bele ebbe a nagy svédasztalba, így azért potom 300.-Ft-ot fizettem, íze a kávézaccos fékfolyadék motorolajjal történő színezésével vetekedett, ára meg egy Segafredoval... zöldség annyi volt leginkább, amit levittünk magunkkal... na mindegy ezen is túl tettük magunkat, de elég vacak ha így indul az ember reggele...
Ezt követően az autós összejövetelre igyekeztünk ráhangolódni. Valahogy nem éreztem olyannak, mint szokott lenni. Picit azt véltem felfedezni hogy mindenki csak úgy van, s leginkább a felvonulásra várnak az emberek hogy történjen is valami a dög melegben. Voltak szép autók, motorok, érdekes jó fej emberek, de ennyi. :\( A helyszín nem volt annyira jó választás szerintem mert nem igazán volt kellő hely az autók számára, így a helyszín megosztotta az autós társadalmat alapból. :\(
 A felvonulás elég érdekesen indult, ugyanis egy ilyen helyszínről még a segítők által sem egyszerű könnyen elindítani egy konvojt. A rendőri biztosítás ellenére már a sor eleje is szétszakadozott, hullámzó sebesség volt tapasztalható már a sor első harmadában is, hol 20-al, hol 50-el haladtunk, s nem a rendőröknek volt ez köszönhető. Ismét rá kellett jönnöm, hogy nem mindenkinek való a konvojozás sem. :\( A Skodások gyakran kiálltak, mert főtt a vizük előttünk nem sokkal, így a 90 fokot elérve én is inkább rátoltam a hűtést hogy megelőzzem a bajt. Mondhatni szokás szerint KG védte Andit, én védtem KG-t, engem meg egy okos Skodás követett, aki dudált és integetett egész úton s foglalkozott mindennel csak az előtte haladóval nem, így igyekeztem KG mögött olyannira lemaradni, hogy ha esetleg a SKodás nem tud megállni ilyen őrült tempónál, akkor se lökjön bele KG-ba. :\( Szerencsére nem volt gond, a bevárosban pedig épp mögénk sorolt egy Skodás-Trabantos kisebb csoport, ahol a sofőr már jobban képben volt, így megnyugodtam. Szépen bejártuk a belvárost, megbénítottuk a forgalmat, itt-ott megcsúszott az előttem haladó, így volt ahol mi is... Elérkeztünk a múzeum faluba, volt egy jópofa fellépő csoport a 4 for Dance, megvoltak ez eredmény hirdetések, idén is kiérdemeltünk egy külön díjat, a végén kihirdették hogy mint kGST Party nem lesz több, majd visszatértünk a rendezvény helyszínére. Este móka, kacagás, iszás, beszélgetés, majd éjjeli fotózás a Rozsdakupacosok jó voltából egy "Bburago-s" makett dobozban. Utóbbiról sajnos másnap kiderült, hogy valaki pofon gyűrte az itt készül képekkel együtt a fényképező gépet. :\( Érdekes egy autós társadalom, valamint biztosítás volt, de sajnos nem lepődöm meg mert mint tudjuk tavaly KG-tól is lenyúltak egy egyedi sport vezérműtengelyt a Velencei talinkon. :\(

<iframe width="560" height="315" src="http://www.youtube.com/embed/nXtsd895G9k?rel=0" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>

Másnap reggel sokat nem tököltünk, ébredés után letudtuk a felejthetetlen reggelit, ahol ezúttal már a tojás rántotta is feláras volt, mert a szójás virsli volt a svédasztal egyetlen teméke... összecuccoltunk, és útnak indultunk haza. 
 Érdekes volt számomra ez a hétvége, ami nem feltétlenül jelenti azt hogy mindenki így érezte magát, de nekem most ez jött le sajnos. Nem ilyenek voltak régebben. Sajnálom hogy nem lesz több ilyen rendezvény ebben a formában.

2011.08.22. Hétfő

KGST PARTY - A talalkozo

Kepek hamarosan!!!

 Iden is megrendezesre kerult a Pocsi fiverek es segitoik altal a KGST Party, igyekeztunk hat reszt venni rajta szep szammal, hiszen a meghivasuknak is igyekeztunk eleget tenni, valamint erdeklodes is volt a program irant a multja miatt.
 Szerencsere az utolso pillanatban a kerekcsapagy csere is megoldodott, igy semmi sem alhatta utjat a turnenak. Janyboyekkal hosszasan egyeztetve vartuk az indulas idopontjat, mivel jottek Postiek is, nem csak videkiek. ;) A gyulekezot a garazshoz hoztak ossze, majd innen indultunk utnak, majdnem mindannyian a kozos cel fele. Az ido nem volt egyszeru, mert eleg meleg volt. Olyannyira hogy az indulast kovetoen meg kellett allnunk, mert nem voltam biztos benne, hogy elegendo hutesem lesz az uton, Plosz kolleganak, meg az ero fogyott el a gepbol. De ezt megelozoen volt meg egy kis moka a belvarosban. Szerencsetlensegemre lemaradtam Janiektol a sorban vagy 2 keresztezodessel, igy gondoltam, hogy sietosebbre veszem azt a par szaz metert, valamint azt a ket keresztezodest. Nos, Ok lattak, amit en nem, hogy ket rendor motoros allt a keresztezodesben... En itt csak arra torkedtem, hogy jo tempoban kapjam el a jobbos 90 fokos ivet ki a foutra. Jonak jo volt, szepnek is szep... Meg a motoros rendor is megdicserte mivel utanam jott... Igazabol csak az tunt fel, hogy a semmibol ott termet ket motor, akik 49 km/h-val jottek mogottem 1.5 m-re ugyanugy ahogyan en. Ha lassitottam, lassitottak, ha gyorsitottam gyorsitottak... ekkor mar nyilvanvalo volt, hogy ebbol beszelgetes lesz, csak kerdes hogy mennyire nagyon. Sokat nem kellett varnom erre, mivel hamarosan bekoszont az oldal ablakon a rend eber ore, s dicserte hogy szep volt a kanyar sebesseg, jo az utfekvese az autonak, neki tetszett is nagyon, de az autoban ulo kollegainak nem annyira, mert szerintuk nem igy kell kikanyarodni... En termeszetesen nem emlekeztem az esemenyre... Ok annal inkabb. Nekem inkabb az ugrott be, hogy ismeros a rendor bacsi nagyon. Persze hogy az volt, hiszen O akarta elvenni a jogsimat, forgalmimat vagy 1.5-2 evvel ezelott, mikor ket egymast koveto napon mentem elotte keresztben... Probaltam megtorni a jeget, hogy emlekszem ra, mert talalkoztunk mar, majd jelezte, hogy O is emlekszik ram hatarozottan, s hogy biztosan fogunk meg talalkozni. Ebben ugy minden benne volt... igy jobbnak lattam meghinyaszkodni s jo utat kivanni. Szerencsere Ok is igy tettek, elbucsuztunk, s beertuk Janiekat, akik jot rohogtek a sztorin. Majd haladtunk tovabb a cel fele.
 Ata baratunknal megalltunk egy kavera, par szora, mivel nagyon ritkan talalkozunk manapsag sajnos. Majd par perc utan elbucsuztunk, mondvan hogy masnap ugy is talalkozunk, mivel lejonnek Andrissal es a Polskival Ok is.
 Megerkezve a celhoz beregisztraltunk, majd elfgolaltuk a helyunket a tobbiek mellett, s elindultunk felmerni a terepet. Mar ekkor sok szep auto volt a kempingben.
Bejelentkeztunk a szallasra is a Motelben, majd vissza mentunk a tobbiekhez, s indultunk bevasarolni. Utana elbucsuztunk, Ok mentek Andrei-ekhez aludni, mi errol sajnos lecsusztunk, igy kulon ejszakaztunk a tobbiektol, de masnap megbeszeltuk hogy a kampingben talalkzunk  ugy is.
 Szombatra meg tobb auto lett, s meg tobb ember. Elokerultek a Trabis haverok is szerencsere, igy egyutt foglaltunk el egy kisebb placcot az arnyekban, s egyutt bandaztunk a felvonulasig, amit mar nagyon vartunk, mivel ez mindig jo buli.
El is jott az indulas pillanata, felsorakoztunk szepen, majd elindult a kigyozo kocsisor Nyiregyhaza belvarosaba. Sokan voltunk, hosszu sor volt, sokan vartak minket. Es persze hogy itt is kifogtam egy rendort.... :) Ezen mar kinomban rohogtem en is...
Tudni illik egy korforgoban fordult vissza a kocsisor itt is, mint Velencen. S mikor odaertem, keson vettem eszre Kemat, hogy Ok mennek +1 kort, igy gyorsan merlegeltem, hogy ha megallok, akkor hatulrol is megtolnak, s Kemaval is talalkozni fogok kozelebbrol, igy inkabb menekulo 2-ot valasztottam uveg hangon. Szepen elkezdte szedni a labait a kisauto, majd hirtelen el is kellett venni, mivel a rend eber ore, kiallt elem a korforgoban. Akkor azt hittem azert integet hogy lassitsak. Utolag a videot elnezve, inkabb azt jelezhette, hogy uvegeljem neki vegig... Szerintetek???



 A felvonulas a mar megszokott helyen ert veget a muzeum faluban, itt volt az eredmenyhirdetes is. A polskisok innen sem tertek haza ures kezzel. ;) Miutan megvolt az eredmenyek kihirdetese, mindenki szepen vsszavonult a kempingbe, a polskisok meg maradtak, hogy kozos fotokat keszitsenek, majd szinten elvonultunk mi is. Kiruccantunk meg egy kicsit Andreiek szallasanak kornyekere, haraptunk egy keveset a kozeli talpon alloban, majdelbucsuztunk, s nyugovora tertunk.
 Vasarnap meg osszefutottunk KG-ekkal, hogy megnezzunk egy kollegat, annak autojat, s elado holmijait. Igy vasaroltunk is ezt-azt, majd a kozeli benzin kuton osszefutottunk Kemaekkal is, meg meg egy par keleti autossal, vegul elkoszontunk, s mindenki elindult valamerre. KG-ek hazafele, mi meg vissza a szallasra, mivel itt is maradtunk meg par napot a talalkozo utan, a jo idot, s a szabadnapokat kihasznalva.
 Osszessegeben nagyon jo kis buli volt, jo tarsasaggal, jo idovel, jo kedvvel, egyszoval minden igy volt jo, ahogy volt.

2010.05.27. Csütörtök

 Kicsit megkésve ugyan, de ANÁL nagyobb szeretettel írok blogot most, mikor van egy kis időm végre. :)
 A hétvégén mi is Pesten jártunk, több okból kifolyólag, így köthettük össze a kellemest a hasznossal, és töltöttünk el 2,5 napot fővárosunkban.

 Szombaton 11-kor letettem a lantot melóban, majd rohantam Csubi barátunkhoz, aki ekkorra már elkészítette Emese meglepetés ajándékát az előzetesen megbeszélt tervek alapján, ahogyan szerettük volna, ugyanis az egyik oka a Pesti útnak az Emese meglepetés bulija volt, a másik pedig az Autobianchis autós túra.
Szóval Csubinál felvettem a meglepit, majd gyors alvás következett az éjszakás műszak után, és készülődés az útra.
Valamikor 16:00-16:15 között sikerült útra kelnünk verőfényes napsütésben, ami csak azért volt problémás, mert 17:30-ra kellett volna megérkeznünk Balázs szüleihez, ahol az autót szoktuk parkoltatni mert ott nem nyúlnak hozzá - EZÚTON IS EZER KÖSZÖNET ÉRTE BALÁZS SZÜLEINEK!!! - , ráadásul így Emének sem szúr szemet a házuk előtt. Egészen jól haladtunk a pályán minden gond nélkül nyél gázon, így szépen lassan kezdtük ledolgozni a hátrányunkat, ráadásul nem volt nagy forgalom sem, így kilátásba tudtam helyezni Balázs mamájának, hogy 17:45-re fel tudunk érni ha minden jól megy. Sajnos nem ment. Ugyanis Mogyoród környékén kezdett gyanús lenni a kék égbolt, mintha minimálisan, de menne át sötét kékbe. Így is volt, frankó, alig észrevehető kontraszt változás mellett haladtunk a vihar felé, ekkor már Jani is jelezte telefonon, hogy Pesten "leszakadt az ég". Pár km-rel arrébb már mi is szembesülhettünk vele, így a végcél előtt 4 km-rel ki kellett állnom, mivel úgy szakadt az eső, hogy nem láttam az előttem haladó autó féklámpáit sem, így inkább vészvillogózva, és fékpedált pöckölve haladtam a legközelebbi benzinkút felé. Több szempontból esélytelen volt a haladás, mivel az ablaktörlő sem bírta az iramot, a páratartalom sem volt kicsi, a rendszám tolta maga előtt az úton összegyűlt vizet, és természetesen voltak megint olyan autósok, akik frankón tudnak vakon vezetni és még aquaplanning ellen is be vannak oltva... Így inkább kiálltunk pár percre még csillapodott egy kicsit, majd elindultunk. Vicces volt, hogy szegény kisautó már az első 100 m-en a kigyorsításnál felúszott egy picit, és az Árpád hídon is sikerült gépészkedni, hogy sávban tarthassam, de szerencsére nem volt jelentősebb gond, így végszóra de megérkeztünk Balázs szüleihez, letettük az autót, kicuccoltunk, és a papájával mentünk át Bazékhoz. Ahol a szülőkön kívül "megint" mi voltunk az elsők, pedig nem mi lakunk a legközelebb, ettől a pár perccel később érkező Csajos készen is volt. :)
És vártuk a többieket, majd a többiekkel együtt Emesét és Balázst.
Természetesen KG ügyike volt, és a házuk elé parkolt Réka kocsijával, és mikor elakart állni onnan, akkor futott össze Emeséékkel, de sikerült kidumálnia a szitut. :D Így a lakásba érve nem kis meglepetése lett Emének. :) Sikerült meglepnünk, majd neki is minket. :) :) :) :) :) :) :)
Buli jó volt, ajikák tetszettek neki, hangulat jó volt, majd pikk-pakk eljött a hajnali fél egy, egy óra, amikorra is elszállingózott mindneki rajtunk kívül.
 Vasárnap reggel pedig indultunk a Lurdy-házhoz, az autós kirándulásra. Nagyon szép autók voltak kint már a Lurdy parkolójában mire mi odaértünk. És el is indultunk a túrára, elsőként a Hősök terére egy kis sorakozós fotózásra, majd onnan Veresegyházára a Medve otthonba ahol megnéztük a barna macikat... :D :D :D Majd onnan tovább Zebegénybe, ahol megtekintettük a tengerészeti kiállítást, ami nem volt gyenge!!! Ismét olyan dolgot láthattunk, amit egyébként szerintem a büdös életbe nem láttunk volna, ha nincs ez az autós kirándulás. Mindeddig a Medveotthonról sem tudtam például. :O
Ezt követően jött a sütögetés, eszegetés (aki még bírt), majd egy kis ejtőzés, beszélgetés, és indulás hazafelé.
 Összességében nagyon jó kis hétvége volt ez ismét!
Sok mindent láttunk, medvéket, farkasokat, hajókat-hajómodelleket, és végül de nem utolsó sorban Andit vezetni. Mondjuk más választása nem is nagyon volt, miután kiálltam az autópihenőbe, hogy vagy vezet, vagy itt maradunk... :) Tudni illik mindig van valami kifogása, hogy miért nem akar vezetni, persze utána már tetszik neki, és nincs is gond vele. Így végképp nem értem.

 Fiúk, lányok, és persze KG (egyéb, be nem sorolható kategória miatt) köszönjük a hétvégét! Bazéknak a szállást, szüleinek a parkolót! ;)

2009.12.21. Hétfő

 Na jelentem, a közgyűlésen mi is jelen voltunk, természetesen kispolskival mentünk az éves 126-os közgyűlésre, mert így illik. Ellenkező esetben felérne a sztori azzal, hogy voltunk a Marathonon, teljesítettük, de ugye autóval... ;)
 Az alvázvédőzés óta nem is nagyon voltunk a kisautóval sehol, a garázsban tölti napjait, így a hó sem okozott meglepetést neki, de erről majd később. Az alvázvédőzés alkalmával felkerültek a ködlámpák, pontosabban a szúrólámpák, valamint a rendszámtábla a régi, megszokott helyére, hogy ezáltal is el legyen takarva a hűtő aktív felülete, és legyen esélye bemelegedni a motornak üzemi hőfokra. Sikerült azt is kitapasztanom, így 3 évvel az összerakást követően, hogy ha nem öntöm színültig a hűtőt, akkor abszolút nem fogyaszt a vízből. Mármint nem nyomja el, ki sehova, és nem is eszi meg. Egyszerűen csak hagyni kell neki helyet, hogy tudjon hova tágulni, és akkor nincsen gond.
Közgyűlésre elég későn indultunk el, így kicsit aggódtam, hogy nem fogunk odaérni a 11 órás indulásra a Lurdy-házhoz, de ahol lehetett kiléptünk a pályán, így a 1/2 10 körüki indulás ellenére felértünk, s még fagyoskodni is volt időnk, de ezt már leírta Lajoska. ;)
Az úton gond nélkül teljesített a kisautó, az indulást megelőző gyújtás állítás, valamint hézag állítás meghozta a tőle várt eredményeket, szebben, hamarabb forog, jobban húz, és a fogyasztásunk is egy kellemes 6,7 l-es volt csak a pályán még úgy is, hogy volt olyan okos 50-60-as pár, akik sportot űztek abból, hogy miután megelőztük őket 90-nél, 100-al, akkor visszaelőztek keserves 103-al. Majd megelőztük 110-nél, ők vissza 112-vel, majd 120-al, ők vissza 120-al, mert nem engedett ki a kamion mögül a kis vén geci, remélem kecskék legelésznek a sírján, mert itt eldurrant a fejem, és miután egy BMW-s városi dzsipós hölgy kiengedett maga elé, leüvegeltem, ami a csövön kifért, s olyan kellemes 140-kével a belső sávban együtt haladva a többi autóssal integettem a párocskának, de csak egy újjal, ahogyan azt oktatják. ;)
Lényeg hogy megéreztünk, fagyoskodtunk, elindultunk, megálltunk, kiszálltunk, fagyoskodtunk - ez alkalommal már a Karácsonyi vásáron, ahol ha jó árak nem is, de tömeg az volt, így lég hamar visszasétáltunk az autókhoz - , végül úgy döntöttünk, hogy elindulunk az étteremhez, mert még úgy is elő kell készíteni a papírokat az alapításhoz. Miután mindenki megérkezett, gyorsan megoldottuk az alapítást, megkajáltunk, majd elindultunk egy éjszakai autózásra egy páran a belvárosba, majd Szentendrére, ahonnan visszafelé KG-t leszólították a barátkozni vágyó rend éber őrei, és társalogtak vagy 20 percet az út szélén, majd az egyik közülük nekünk is feltette a kérdéseit, bár köszönnie nem sikerült, meg a sapkáját felvennie, így inkább hasonlított valamiféle kéregetőre, de az ilyeneket meg nem szoktuk megszánni így pénzt nem adtunk neki. Később kiderült, hogy KG sem, és ezért baszakodtunk az út szélén 20 percet... :D Ezt követően érzékeny búcsút vettek egymástól, segítőkészen elmagyarázták Gáborkának, hogy merre felé menjen haza, mert ellenkező esetben megint meg fog állni a gépjárművel - ekkor jöttünk rá, hogy még mindig nem értik, milyen papírja van Gáborkának, de sebaj... Elindultunk, s megálltunk ott ahol a többiek vártak minket valami gázcseretelepnél az útszélén, így ott elszívtunk egy cigit is... :D
Végül elindultunk Emese melóhelyére, aki már várta Baz-t, itt elköszöngettünk egymástól, s hazafelé vette mindenki az irányt, mi meg Bazéknál háltunk. Reggel hosszas ébredezés után autóba keveredtünk, s elindultunk Miskolcra, Bazék kiséretében, mert neki meg vettem motort, mert az jó így ilyenkor, azonban felszállítani nem tudtam Pestre a lomok miatt. Pályán egyszer-kétszer lemaradtunk, vagy előre mentünk Balázséktól, hogy melegedjen is a motor, ne csak hűljön 90-es tempónál, de végül leértünk Miskolcra. Bedobáltuk ami kellett Baznak, elmentünk felfedezni egy jó kajáldát a Kis-Avason, ahol jól bevacsoráztunk, majd Balázsék úgy döntöttek, hogy nem alszanak itt, hanem hazamennek, mert reggel dolga lesz. - jó duma, de szerintem a szállásárat sokallotta, bezzeg mi nem sajnáljuk, s minden alkalommal a párna alatt hagyunk 1-1 10.000.-est/fő/éjre, mert mi tudjuk, hogy egy ilyen szállás a belvárosban ennyibe kerül egy zárt parkolóval. ;)

Napjaink eseményéről meg annyit, hogy leesett itt is az a kevéske hó, eleinte még játszottam az ötlettel, hogy kihozom a polskit a szűz hóra, de miután leesett újabb 20 cm-nyi hó, és már sóztak is, ráadásul a sok idióta nagy értékű autó tulajdonos vagy megvan győződve arról, hogy az ő nyári gumija jó télen is, vagy nem futja a törlesztő részletek mellett 4 gumira, így inkább az általuk okozott károkat térítik, így inkább nem hoztam elő a garázsból, had pihenjen ott. Suzukival is izgalmas itt-ott közlekedni, főleg az olyanok mellett, akik azt hiszik, hogy nekik ilyenkor két sáv is kijár, főleg hogy ők tudnak 20-30-al is haladni... az ilyeneket csak keresztben illik megelőzni, s közben bevillogni nekik az oldal ablakon a fényszóróval, hogy takarodjon a kurva anyjába...
Jani bátyó meg letakarított a garázs tetejét, én meg jól végig néztem, mert azt is kell valakinek miután alkottunk egy célszerszámot hozzá.
Na asszem ennyi már a szent evangélium, nem hirdetem tovább az igét, menjetek isten hírével. Csumi csá! ;)

2008.02.16. Szombat

Kisautóval továbbra is minden rendben szerencsére, bár fét nappal ezelőtt valami átmeneti dugulás kicsikét megviccelt munkába menet, ugyanis a városközponttól nem volt hajlandó, csak alapjáraton üzemelni. Így kénytelen voltam agyon csúsztatott kuplunggal felpakolni 4-ikig, majd alapjáraton bedöcögni kőkemény 15-20 km/h-ás sebességgel. Közben persze összefutottam mókás rendőrbácsikkal is, akik nálunk szokták melóhelyen csillapítani az étvágyukat. Amikor mellém értek a kőkemény szintén kb 20 km/h-ás járőr tempójukkal valamint Skodájukkal, átszóltak, hogy akkor mehet-e egy verseny.... :D :D :D :D   De persze ők is hamar vágták, hogy
gond van, és felajánlottak egy vontatást a telepig ha van kötelem. Ezt inkább kihagytam, mert megint ezen csamcsogott volna a város két hétig, persze némileg kiszínezve, mely szerint mondjuk: "magam előtt toltam a rendőröket...." Szóval volt már ilyen sztori, mert hát mikor is látják legtöbben az embert, ha nem rendőri intézkedés közben. :)
 Másnap reggelre azonban elmúlt ez a malőr teljesen, sőt már éjszaka is megtudtam kicsit űzni a vasat, és nem dadogott le 6000-res fordulaton
sem. :)
 Közben felköszöntött kis családom is a hétvégi tali miatt volt némi csúszás, nálunk ezt sem egyszerű összehozni, de kaptam tőlük egy fincsi kis ajándékot, amivel sokat barátkoztam ezelőtt 1,5-2 hónappal. Szóval olyannal sikerült meglepniük, aminek valóban örültem. Egy autós-szerelős készlettel, tele praktikus dolgokkal. No nem mintha a Ms. Pigletnek nem örültem volna, amit a Mátrában kaptam az "eszement haweroktól"... :) :) :) :)
 Köszike mégegyszer. ;)