Címke: tátra (2)

Tevékenységtérkép

2011.08.07. Vasárnap

Nyaralas utan jott egy kis piheno, de tulzasba nem vittuk.
Tortent ugyanis, hogy a Velencei talalkozon resztvevo Lengyelek jeleztek, hogy nagyon szivesen latnanak Magyar Polskikat a kovetkezo talalkozojukon, amirol csak ott tudtuk meg, hogy nem egy mezei sima tali lesz, hanem Nemzetkozi, ahova varnak Cseheket, Szlovakokat, Nemeteket, Hollandokat, s minket Magyarokat is.
Igy az eves nagy talalkozot kovetoen gyorsan osszeverbuvaltunk egy kulonitmenyt, akik kepviselik kint a klubot, hiszen mindenki inkabb a kesobb megrendezesre kerulo talalkozora osszpontositott. Szerencsere hamar osszeallt a kis csapat, majd jott az indulas pillanata, amiben volt egy kis felreertes, utolag jot nevettunk rajta s belattuk hogy elbeszeltunk egymas mellett eleg rendesen, majd kolcsonosen elnezes kertunk. :)
A tura nem volt rovid ezuttal sem, de sokkal inkabb az ido volt megterhelo, mint sem a tavolsag.
3 autoval kepviseltuk a Clubot a talalkozon, Bazek fele 650-es drappal (Eme-Baz), Gyula fele sarga kupossal (Gyula-KG-Domi), valamint mi a kis kekkel (Sandi-Robi). Az idojaras tobbnyire kegyes volt hozzank az ut soran, igy inkabb csak kivulrol lattuk, hogy nem sokkal tavolabb nagyon durvan szakad az eso, valamint hogy a cel elotti nagyvarosokba erve nem sokkal elottunk haladhatott el a vihar, mert volt ahol meg allt a viz az uton padka magassagig.
Kisse faradtan estunk be a kempingbe, ahol mar vartak minket. Gyorsan inteztek nekunk fedett szallast, aminek nagyon barati ara volt, a celnak pedig tokeletsen megfelelt. KG es Gyula mar itt kikezdett egy helyi, tapasztalt 50-es novel a szallason, ahol velhetoleg valami gondnok fele lehetett. :)
Penteken meglepo program volt, nem ugy ahogy szokott. Ivas volt... :)
Szombaton reggelre megkaptuk az itinerunket, szponzori matricakat, zaszlokat, valamint a tajekoztatast, hogy minden Checkpoint-nal kell majd par szot emlitenunk a kozonseg elott, a vendegul lato varosi vezetoseg elott, s hogy Poznanban a foteren fog fogadni minket a Polgarmester (vagy ki a tokom...) Kellemes kis turnet hoztak ossze, az egyszer biztos, osszessegeben volt szerintem kb 80 km, valamint 4-5 megallo, a legkulonfelebb helyeken, melyek mind nagyon szepek voltak, s kulonegesek. Az elso ponton meg angolul koszontottem a csapatot, a masodiktol kezdve mar magyarul, aminek egyre jobban orultek a resztvevok s a csehek, nemetek is sajat nyelven mondtak el par szot, majd az utolso ponton megtudta orszag-vilag, hogy Gyula meleg mint a kajha, s szemmel lathatoan orult neki mindenki. ;) Gyula, lassuk be, te sem hagytad volna ki. ;)
A korut utan, a kampingbe visszaerve, erdekes ugyessegi programok kezdodtek. Elsokent a foszervezo kupos polskijat kellett azzal a teschnikaval berantani, amire evekkel ezelott azt mondtak paran, hogy keptelenseg. A dinamo ekszijtarcsajan volt egy plusz tarcsa, amibe egy beranto kotelet kellett beakasztva felcsavarni, majd behuzni. Konkretan be kellett ulni, majd ora inditas utan kellett gyujtast adni, kocsibaol kiszallva hatraszaladni, a mar emlitett kotelet a tarcsara feltekerni, minimum 3 fordulatra, majd berantani. KG-ek emlkeim szerint 0:15 es 0:18-as idoket csinaltak, igy a hosszas agyalas utan megszuletett 0:13-as idomre geci buszke voltam. Tartott ez egeszen az elso 0:11-es idoig, majd amig egy lany csinalt valami 0:10-et asszem.... IJ :) De a program jo volt elsonek.
A masodik progi meg egy ugyessegi bolond szlalom volt, amiben lattuk a kihivast rendesen, hiszen egy ajto, s uvegek nelkuli csupaszitott polski allt a placcon, a vezeto ules felett egy jokora nyilassal a tetejen, ami moge a teore egy lavor volt rogzitve. Igen a lavorba viz kerult, majd igy kellett szlalomozni a palyan. :) Az emlitett autorol tudni kell, hogy az elozo evben meg jelen volt az eves nagy talalkozonkon, sajat labon. :\( Persze hogy indultunk ezen is, hiszen lattuk hogy szem nem marad majd szarazon, raadasul nem sajat auto, igy lehet rugni is neki a salakon. :) Gyula, majd KG, majd jo magam, vegul Baz is teljesitette a palyat, ami nem volt ugyan bonyolult, de a nyakunkba omlo viz kelloen eltudja vonni a figyelmed, valamint a nem tokeletes valto is, ami neha rapszodikusan viselkedett. Errol a szlalomrol szerencsere keszult video felvetel Eme altal ;) Talan egyeduliek voltunk, akik nekivetkoztek a versenynek, igy csak a nacikank lett nedves, ezuttal nem csak belulrol... :)



Majd egy kis vacsora, egy kis holt ido, s jott az eredmeny hirdetes, ahonnan nem tertunk haza ures kezzel, hiszen szamos versenyt megnyertunk. Oriasi buszkeseggel toltott el hogy a legszebben/legigenyesebben atalakitott (naluk SWAP) kategoriaban sikerult nyernunk a kis kekseggel, valamint hogy a szlalom elso helyezeset is magamnak tudhatom. A dij kioszto utan volt egy kisebb tuzijatek, ami nalunk kb egy Varos napjaval vetekszik merete, es igenyessege tekinteteben. Mondhatom leesett az allunk, majd dizsi, iszas hajnalig. Mi igyekeztunk koran lefekudni, de persze hogy nem sikerult. Kb hajnal 1 lehetett amikor KG-ektol elkoszontunk, ok meg maradtak... Reggel nem is voltak olyan szepek mint szoktak. ;) :)
 Rendesek voltak a szervezok, mert miattunk elorebb hoztak a reggelit, hogy idoben utnak tudjunk indulni. A reggelijuk, vacsorajuk elott is le a kalappal, nagyon kitettek magukert, senki nem maradt ehen az tuti. Elfogyasztottuk a kajat, majd konnyes bucsut vettunk egymastol, s utnak indultunk a kempingbol, mikozben lelkes resztvevok hada bucsuztatott minket. Jol esik meg most is visszagondolni.
 Az ut hazafele sem volt rovidebb, sot talan meg farasztobb is mint odafele. Zolyom elott meg olyan eso kapott el minket, hogy 50-60 korul mar erezhetoen csuszott le az auto az utrol, olyan konnyen feluszott, mikozben a rendszam, s a kodlampak a vizet toltak maguk elott a zuton. Nagyon nagy eso volt, ami nem hianyzott az ut vegere, de szerencsere a hatart atlepve kitisztult az ido.
Nagyon jo kis turne van ismet ezzel az uttal a hatunk mogott, barmilyen faraszto is volt. Az autok nagyon jol viselkedtek, egyedul Gyulanak volt egy kis gyujtas eloszto gondja, konkretan a ropsulyok nem fertek el a hazban, de ez is meg lett oldva.
Az viszont tuti, hogy a csapagyakat cserelni kell, mert felelmetes hangja volt mar nagyon, s neha attol feltem, hogy egyszeruen beall. Szerencsere nem igy volt, senm nekem, sem Gyulanak nem allt meg a csapagy.

2010.10.27. Szerda

 Zakopane: Fa, Sajt, Csülök, Hegy, Welcome Drink, Gubalowka, és Lanowka..
Relatíve egy hirtelen ötlettől vezérelve kedden úgy döntöttünk, hogy elmegyünk kicsit kirándulni Lengyel honba, engedünk a csábításnak, és Andi hugáékkal tartunk.
 Így a frissen fel fagyállózott autót csütörtökön átgumiztattam, mivel 1,5 éve nem volt centirozva egyik kerék sem, így inkább elvittem a gumis cimboráimhoz.
 Pénteken reggel pedig 1/2 8-kor neki vágtunk az útnak, szépen, kényelmesen, komótosan két autóval, 6 személlyel, vagy 4-5 napi hideg élelemmel, és természetesen italokkal, költőpénzzel.
Azt autók nagyon jól viselkedtek, nem volt rájuk panasz, a szállásunk egyszerűen király volt, az időjárás szintén kegyes volt hozzánk többnyire.
Tekintettel arra, hogy nem siettünk, kényelemes 4-4,5 óra alatt értünk el Zakopane városába, ahol elég erőteljes téli időjárás fogadott minket, friss, 3-5 cm-es hótakaróval, kanyarokban lefagyott útszakaszokkal, itt-ott becsúszott autókkal. :\(
A Tátra, a házak, az egész táj, valami gyönyörű szép még mindig, meg van a  maga varázsa, ahogyan megérkezel egyszerűen magával ragad az egész, s már nem vagy fáradt, nem vagy nyűgös, csak mennél.
Így tettünk mi is, gyorsan leparkoltunk a szálláson, kipakolásztunk, természetesen egy Welcome Drink rögtön beugrott az arcba, mivel innentől kezdve legközelebb csak vasárnap ülünk autóba. Gyors kaja, majd még egy Welcome Drink, és indultunk a belvárosba. Ami nagyon hangulatos, legyen akár éjjel, akár nappal, hétvége, vagy hétköznap. A belvárosban megfér egymás mellett a frissen felújított beton, vagy kő, és a közel 100 évesnek tűnő faház egyaránt. S természetesen mindkettő jellegzetesen hegyvidékinek tűnő. A belvárosban lefelé haladva, sajtárusok vannak kb 50 m-enként egymástól, és millió meg egy féle sajtot kínálnak fajtára, formára, érlelésre... relatíve potom összegért annak ellenére, hogy többek között erről nevezetesek.
A belváros tele van emberekkel, melynek kb a 35-40% magyar, ami elég furcsa és elgondolkodtató, hogy Szlovákián úgy jöttünk keresztül, hogy magyaroknak hírét sem hallottuk, csak az országhatárt követő 3-4 faluban. Itt meg lépten nyomon magyarokba, ismerősbe botlik az ember. :) A belvárosi piac közel 50-60%-a sajt piac, ahol van kicsi, nagy, juh, kecske, tehén (szerintem még kutya-macska) sajt is, füstölt, kevésbé füstölt, stb.
A piacot elhagyva a Gubalowka hegy lábánál találtuk magunkat, ahonnan fogaskerekű féle vitt fel a hegy tetejére minket 1123 m-re.
A hegy tetőről szintén gyönyörű kilátás, panoráma tárul az ember szeme elé, a szemközti hegységgel, a fenyves erdővel, valamint a hegy lábánál eltörpülő faluval együtt. Innen úgy terveztük, hogy lesétálunk vissza a belvárosba, ez tartott is nálam, az első 20-30 m-en, ahol majdnem sikerült a hátamra feküdni, egy korrekt 1,5 m-es csúszást követően, ugyanis a felolvadt hóréteg feláztatta az amúgy sem túl kemény talajt. Így inkább visszafelé is Gubalowkáztunk, hogy minden csontom egyben maradjon, s a helyén, valamint a fényképezőgépet se vasaljam ki... :)
Lent bevártuk a többieket, közben végignéztünk egy Bungie-ugrást, amitől kedvet kaptam, valószínűleg közrejátszott a légköri nyomás is, valamint a Welcome Drink is, de Andi lebeszélt. Valószínűleg neki volt igaza, így nem hánytam össze magam az első nap, és nem csúszott szét a gerincem sem. :)
Majd vissza a szállásra, némi pékárú vásárlással egybekötve, a szálláson pedig igen, jöhetett a Welcome Drink már megint... majd a sokadik után alvás.
A reggeli korán kelés, frankón nem jött össze senkinek. :)
Nehéz ébredés után gyors reggeli, majd cuccolás, indulás a másik hegyre, a magasabbra, ezúttal Lanowkával 1987 m-re két részletben.
Az első szakaszon nem is volt semmi gond, hiszen itt csak a magassággal kell megbírkóznia az embernek, valamint azzal, hogy 2-3 szál dróton lógva libeg a semmi felett 30-60 m-rel... de a másodiknál már nem csak hossz, hanem keresztirányú kilengés is van a szélnek köszönhetően, így a kezelő srác nem kis matekolással lassítgatta a fülkét, hogy ne libegjen, illetve hogy ne vágódjon a tart oszlopnak... nem volt túl finom. :D
Minden esetre felértünk. Fura volt, hogy lent hét ágra sütött a nap, fent azonban a felhő határt érintve, olyan helyzetbe kerültünk, hogy kb 10 m volt a látótávolság, a havat pedig nagyon durván hordta a szél, később picit kitisztult. Illetve egy kellemetlen volt ennek kapcsán, hogy lent, közel 3 órát kellett sorban állni, mire feljuthattunk. Az nem volt annyira szimpatikus, de megérte most már bizton állíthatom.
Majd visszalibegőztünk a hegy lábához 2 órával később, addig fent sétálgattunk, túrázgattunk, melegedtünk. Majd séta vissza a szállásra, gyors Welcome Drink-ből kettő is, kicsi pihi, majd belváros, este pedig vacsora egy nagyon konkrét kis étteremben,  természetesen fából épült, és nálunk tuti bezárnák, ha egyáltalán hagynák megnyitni... a bejárattól 1,5-re sütik a húsokat frissen, amolyan látványkonyha jelleggel, élő zenével, tájjelegű felszolgálással, pincérekkel, mindennel. Olyat vacsoráztunk, hogy nocsak. És megkóstoltuk a különlegességet, a meleg sört, málna sziruppal az alján. Hát... a szoba hőmérsékletű sörtől bármikor tudok hányni, de ez kajakra jól esett. :D Szóval érdekes egy ízvilága van a szinte forralt sörnek, málnaszörppel az alján, és mindezt szívószálon keresztül. :)
Majd szállásra vissza, Welcome Drink természetesen, és beszélgetés, majd alvás.
Reggel nyögve-nyelős ébredés, készülődés, pakolászás a kocsikba, de azért még egyszer le a belvárosba, egy kisebb sajtmennyiségért, és némi vásárfiáért, ha már kirándultunk, ne menjünk haza üres kézzel.
Összességében nagyon jó kis túra volt, kellemes élményekkel lettünk gazdagabbak, amit tudtunk megnéztünk, megkóstoltunk. :)
Az autó is nagyon jól viselkedett, mert tele cuccal, egy-két hegymászással is megállt a fogyasztás 6,1 l-nél, ami szerintem bőven jó ilyen távon, ilyen körülmények között.
 Reméljük lesz majd folytatása. ;)