Tevékenységtérkép
Fényszóró polírozás
Tekintettel arra, hogy (Martina H)Ignis-em már nem fiatal, fényszórói pedig még gyáriak, így ők is betöltötték már 11-ik életévüket. Valamint a 11 év alatt megtettek pár km-t s mindezt szembe szélben.
Koruknál és kivitelüknél fogva sajnos elég hamar jelentkezett a felület mattulási probléma, szinte mondhatni hogy már 4 éves korában észlelhető volt rajtuk a felületi karcok, valamint egy minimális oxid réteg, amik mostanra már jelentősen elszaporodtak és kellően lemattultak ahhoz, hogy valamit kezdeni kelljen velük.
Utána érdeklődtem pár ismerősnél a lehetőségeknek, mind polírozásilag, mind pedig új lámpatest beszerzésileg.
Lámpatestet sikerült volna beszerezni kb 32.000.-/db áron gyári újat, vagy pedig 11.000.-/db áron utángyártott DEPO-t, esetleg 10.000./db áron TYC márkájút. Hosszas agyalás után a polírozás mellett döntöttem, s ezen a téren is elkezdtem utána érdeklődni a dolgoknak, ajánlatokban voltak barátságosak, s kevésbé barátságosak is, 4-8.000.-/db áron kaptam ajánaltokat.
Így utána érdeklődtem annak is, hogy mi az amit én is be tudok esetleg szerezni és milyen árban, hogy esetleg magamnak megoldjam a problémát.
Végül arra jutottunk, hogy kipróbáljuk a TURTLE WAX termékcsalád lámpa polírozó szettjét egy kis saját kiegészítéssel, s meglátjuk.
Tanácsokban nagy segítségemre volt Orosz Gyula barátom, termék beszerzésben pedig a már jól megszokott VDF-KER kft.
Kicsit félve vágtam bele a történetbe, de úgy voltam vele, hogy ha mindent összeszámolok, akkor legrosszabb esetben is "csak" 4-5.000.- Ft az ami kárba vész, csserében sikerül ilyen irányú tapasztalatot is szerezni.
Nekem speciel bevált, úgy gondolom megérte a vesződést a dolog, hiszen kb 3 órát vett igénybe s mindezt kényelmesen.
Amit érdemes tudni a történetről, azt most megosztom veletek én is, hiszen nekem is nagy segítség volt:
1. Alaposan meg kell tisztítani a fényszórókat a munkálatok előtt
2. Maszkoló szalaggal érdemes jó bőven ellátni a karosszériát a lámpatestek körül, hogy megóvjuk a sérülésektől.
3. Kiszerelni nem érdemes a lámápákat, mert így legalább fixen vannak rögzítve, s nem repülnek el ha géppel állsz neki
4. Vizes papírral mattítani 500-1500 ig
5. Vizes papírral finomítani 1500-2500-ig
6. Szivacskoronggal, vagy pamutronggyal polírpaszta, UV szűrős wax
7. Teljes tisztítás
8. Védőréteg
Koruknál és kivitelüknél fogva sajnos elég hamar jelentkezett a felület mattulási probléma, szinte mondhatni hogy már 4 éves korában észlelhető volt rajtuk a felületi karcok, valamint egy minimális oxid réteg, amik mostanra már jelentősen elszaporodtak és kellően lemattultak ahhoz, hogy valamit kezdeni kelljen velük.
Utána érdeklődtem pár ismerősnél a lehetőségeknek, mind polírozásilag, mind pedig új lámpatest beszerzésileg.
Lámpatestet sikerült volna beszerezni kb 32.000.-/db áron gyári újat, vagy pedig 11.000.-/db áron utángyártott DEPO-t, esetleg 10.000./db áron TYC márkájút. Hosszas agyalás után a polírozás mellett döntöttem, s ezen a téren is elkezdtem utána érdeklődni a dolgoknak, ajánlatokban voltak barátságosak, s kevésbé barátságosak is, 4-8.000.-/db áron kaptam ajánaltokat.
Így utána érdeklődtem annak is, hogy mi az amit én is be tudok esetleg szerezni és milyen árban, hogy esetleg magamnak megoldjam a problémát.
Végül arra jutottunk, hogy kipróbáljuk a TURTLE WAX termékcsalád lámpa polírozó szettjét egy kis saját kiegészítéssel, s meglátjuk.
Tanácsokban nagy segítségemre volt Orosz Gyula barátom, termék beszerzésben pedig a már jól megszokott VDF-KER kft.
Kicsit félve vágtam bele a történetbe, de úgy voltam vele, hogy ha mindent összeszámolok, akkor legrosszabb esetben is "csak" 4-5.000.- Ft az ami kárba vész, csserében sikerül ilyen irányú tapasztalatot is szerezni.
Nekem speciel bevált, úgy gondolom megérte a vesződést a dolog, hiszen kb 3 órát vett igénybe s mindezt kényelmesen.
Amit érdemes tudni a történetről, azt most megosztom veletek én is, hiszen nekem is nagy segítség volt:
1. Alaposan meg kell tisztítani a fényszórókat a munkálatok előtt
2. Maszkoló szalaggal érdemes jó bőven ellátni a karosszériát a lámpatestek körül, hogy megóvjuk a sérülésektől.
3. Kiszerelni nem érdemes a lámápákat, mert így legalább fixen vannak rögzítve, s nem repülnek el ha géppel állsz neki
4. Vizes papírral mattítani 500-1500 ig
5. Vizes papírral finomítani 1500-2500-ig
6. Szivacskoronggal, vagy pamutronggyal polírpaszta, UV szűrős wax
7. Teljes tisztítás
8. Védőréteg
Alvázvédés Martina H IGNISen
Ha úgy gondolod, hogy nagyon unatkozol, és abban reménykedsz hogy pikk-pakk le lehet alvázvédeni a Mi Autónkat, s szerinted mindened meg van a művelethez, akkor jó eséllyel úgy jársz majd mint én... Ráment kb eddig másfél hetem, némi idegeskedés, picivel több szívás mint amit vártam, jó adag köpködés-szitkozódás-káromkodás-kínok közötti röhögés, stb...
Úgy gondoltam, hogy mivel lassan a 10-ik évét tölti az autó, ideje újra alvázvédeni a karosszériát, mivel látni már egy két rozsdásodó Ignist, és hasonló korú Wagon R-t, amik itt ott meg vannak indulva. Ezen felbuzdulva beszereztem egy pár doboz alvázvédőt a már megszokott márkából HB BODY - AUTO FLEX, a már megszokott helyen VDF-KER-nél.
Egyeztettem P. Gyula miskolci lakos spanommal, mert neki is esedékes lesz a Zsigulátor alvázvédése, s kihasználva felajánlását náluk kezdtük el a munkálatokat. Amikről akkor még azt hittük, hogy menni fog mint az ágybaszarás. A GS-felszereltségű Ignisről a műanyag szélesítések eltávolítása hozzávetőlegesen úgy kb 2.5 órát vett igénybe, igaz mi voltunk nagy képűek, mert ezt megelőzően egyikünk sem szerelt még le ilyet, de szerintem még csak olyan eberrel sem beszélt egyikünk sem akinek valakilye esetleg hallott már hasonlót... Tehát 0 tapasztalattal tapogatózva próbáltunk csodát tenni, ami azért sikerült is, csak kevesebb idő volt rászánva mint amennyi elment rá végül is... Kínunkban röhögtünk már ekkor is többnyire, hogy mennyire benyalható egy ilyen "gyors szervíz" Murphy törvényei szerint... Miután leszereltük az összes műanyag kiegészítőt, mert ugye szerettem volna alatta is levédeni a karosszériát rendesen, nem pedig csak ott ahol látszik, gondoltuk, hogy maszkolás után mehet a kerékdobok szórása. A gondolat jó volt. De tudjátok van a kompresszor aljában egy úgynevezett páraleeresztő csavar, amit használat után illik meglazítani, hogy a keletkezett pára távozni tudjuon a tartályból. Ezt én is mindig meglazítom. Csak hogy mindig meg is szokott lenni, nem úgy mint most, ugyanis valahol sikerült elhagyni. Az autó bakon, kerekek és műanyagok nélkül, az isten háta mögött 8 km-rel. Már megint kínunkban röhögtünk, s némi agyalást követően beugrott hogy segítséget kérek a kollégámtól, hátha van neki ilyen csavarja. Volt, hozott is, igaz kicsit másabb fajta, de a méret, a menet egyezett, így kicseréltük kompletten, és némi szivárgással, de kifújtam kb 15 perc alatt a négy kerékjárati dobokat. Újfent kínunkban röhögtünk, hogy kb összesen 3.5 órát sikerült szívni egy 15 perces munkáért... Kerekek vissza, műnyagok maradnak, mert az alját majd folytatom. Esti pakolászás közben megleltem szerencsére a tartályból hiányzó csavart a műhely bejárata előtt a földön, legalább ennek örülni tudtam. Meg persze később is, mert az éjszakát két nővel sikerült töltenem, de ezt nem ezen a blogon osztom meg.
Másnap folytattam a tvékenységet, és aknára állva telibeszórtam az autó alját mindenhol, még azokon a részeken is, ahol gyárilag sajnos csak alapozó van, mert nem csak alvázvédve nincs, de még fényezve sem. Mindenképpen úgy érzem, hogy megérte, hiszen máris érezhetően halkabb lett az amúgy sem hangos autó, sok zajt csillapít a felhordott alvázvédő.
A műanyag küszöbök leszerelése után sajnos szembesülnöm kellett azzal, hogy a vezető oldalon van két pont ahol megindult a fényezés, vélhetőleg még annak idején sérülhetett a felszereléskor a bolha furatánál. Így csiszolást követően, letisztítottam, elragasztottam, majd korróziógátló alapozóval fedtem az érintett felületet. Száradás után pedig alvázvédőt vittem erre a felületre is, s némi tanakodás után a küszöbökre is. Nem túl gyönyörű megoldás mint tudjuk, de úgy voltam vele hogy magamnak csinálom, a küszöbtakaró alatt úgy sem fog látszódni, megvédi méginkább az odakerülő nem kívánt anyagoktól, mert ugye oldalanként kb 1-1,5 kb sarat szedtem ki az ilyen eldugott falcokból. A dobbetétek pl pont azt a feladatot nem látják el ebben az esetben sem, amire elvileg ki vannak találva. Az első dobbetétek eltávolítása után hamar szembesültünk azzal, hogy elég nagy mennyiségű sár lerakódás van a karosszéria és a dobbetét között, gondolom az elmúlt évek alatt beverődött por állt össze lecsapódott párával, bejutott esővízzel, stb. Ennek konkrét eltávolításához már lazítani kellett az első sárvédő elemet is, mivel a küszöb ez alá bukik be, s itt is van olyan rész, ami sehonnan sem közelíthető meg. Természetesen gyárilag ez sincs védve semmivel sem, így takarítás és pucolás után mind két oldalt alvázvédtem szintén, mivel nem tervezem havonta leszedegetni a műanyag kiegészítőket, ahogyan eddig sem.
A küszöbök vonalát tehát elmaszkoltam szépen, hogy a szórás ne olyan legyen, mint az ökör hugyozás. Összesen 5 dobozzal hordtam fel a karosszériára az alvázvédőből, hogy jusson minden hova, remélhetőleg meghálálja majd idővel az autó.
Majd elkezdtem tisztogatni a műanyag kiegészítőket kívül belül a beverődött sártól, szennyeződéstől, és külön szedni azokat, amik némi javításra szorulnak. Mert azért az idő vas foga, valamint a tapasztalatlanságunk okozott némi kárt a bolhák rögzítésénél, így azokat megjavíttattam egy műanyaghegesztő cimborámmal, ezúton is köszönet érte.
Gyárilag a műanyag szélesítés, és a karosszéria közé egy gumi tömítő csík van behúzva, amik csere érettek lettek a küszöböknél, hiszen a közel 10 év alatt gondolom a napfénynek köszönhetően, meg persze a hidegnek-melegnek, szóval eléggé megmerevedtek. Elkezdtem ezek után szaladgálni hát, s nem kis meglepetésemre szinte semmivel sem pótolható, nem hasonlít semmire sem, s a legnagyobb kedvezményemmel ez a pár darab gumicsík 16.000.-Ft-ba kerülne... Nem vagyok egy Skót típus, de erre én is azt mondtam, hogy köszönöm szépen nem kérem. Jobb ötlet hiányában maradt a tömítőanyaggal való felszerelés, pontosabban tömítés, mivel irreálisnak érzem a kb 4db kamion méretű ablaktörlő gumicsíkért ezt az összeget.
Összességében elégedett vagyok, mert az autó alja immáron védve van, halkabb lett, át gumiztam télire egyúttal, a sérült bolhákat cseréltem így megszünt a rezgés is, és összesen csak vagy 1.5 hetem ment rá a műveletre.
Ráadásul ez idő alatt, végre rászántam az antenna cseréjére is, mivel egy ideje sajnos el volt törve a talp része így nem volt megfelelő vétel. A csere nem egyszerű az Ignis esetében. Az antenna gyárilag a tetőre van szerelve, így mint szerintem minden laikus, kezdésnek lekaptam a belső visszapillantó tükröt, abban reménykedve, hogy ez alatt fogom meglelni az antenna rögzítési pontját. De nem... Nagyon nem... Némi bamba pislogás után kiszálltam, oldalról megnéztem, és hamar szembeötlött a tény, hogy kb 10 cm-rel hátrébb van rögzítve a tetőkárpit alatt. Remek... Bontottam tovább. Napellenzők le, szemüvegtartó le, "majré vas" le, ajtó kéder gumik le, A-oszlop takaró borítás le, tetőkárpit rögzítő bolha ki, s máris elment vagy 40 perc, meg pár szál cigi... Óvatosan feszegetve, lehajtva a tetőkárpitot lehet csak hozzá férni az antennához, mert emiatt a komplett tetőkárpitot nem szerettem volna leszerelni. Némi nőgyógyásztai készség kell hozz, de ezt már megszoktuk a Polskinál, így sikeresen el tudtam távolítani a törött talpat, s feltenni helyére az újat, majd mindent visszapakolászva felállítani az eredeti állapotot az utastérben. A műtét sikeres volt, a beteg sem halálozott el, s újra van rádióadás nem csak sistergés.
Úgy gondoltam, hogy mivel lassan a 10-ik évét tölti az autó, ideje újra alvázvédeni a karosszériát, mivel látni már egy két rozsdásodó Ignist, és hasonló korú Wagon R-t, amik itt ott meg vannak indulva. Ezen felbuzdulva beszereztem egy pár doboz alvázvédőt a már megszokott márkából HB BODY - AUTO FLEX, a már megszokott helyen VDF-KER-nél.
Egyeztettem P. Gyula miskolci lakos spanommal, mert neki is esedékes lesz a Zsigulátor alvázvédése, s kihasználva felajánlását náluk kezdtük el a munkálatokat. Amikről akkor még azt hittük, hogy menni fog mint az ágybaszarás. A GS-felszereltségű Ignisről a műanyag szélesítések eltávolítása hozzávetőlegesen úgy kb 2.5 órát vett igénybe, igaz mi voltunk nagy képűek, mert ezt megelőzően egyikünk sem szerelt még le ilyet, de szerintem még csak olyan eberrel sem beszélt egyikünk sem akinek valakilye esetleg hallott már hasonlót... Tehát 0 tapasztalattal tapogatózva próbáltunk csodát tenni, ami azért sikerült is, csak kevesebb idő volt rászánva mint amennyi elment rá végül is... Kínunkban röhögtünk már ekkor is többnyire, hogy mennyire benyalható egy ilyen "gyors szervíz" Murphy törvényei szerint... Miután leszereltük az összes műanyag kiegészítőt, mert ugye szerettem volna alatta is levédeni a karosszériát rendesen, nem pedig csak ott ahol látszik, gondoltuk, hogy maszkolás után mehet a kerékdobok szórása. A gondolat jó volt. De tudjátok van a kompresszor aljában egy úgynevezett páraleeresztő csavar, amit használat után illik meglazítani, hogy a keletkezett pára távozni tudjuon a tartályból. Ezt én is mindig meglazítom. Csak hogy mindig meg is szokott lenni, nem úgy mint most, ugyanis valahol sikerült elhagyni. Az autó bakon, kerekek és műanyagok nélkül, az isten háta mögött 8 km-rel. Már megint kínunkban röhögtünk, s némi agyalást követően beugrott hogy segítséget kérek a kollégámtól, hátha van neki ilyen csavarja. Volt, hozott is, igaz kicsit másabb fajta, de a méret, a menet egyezett, így kicseréltük kompletten, és némi szivárgással, de kifújtam kb 15 perc alatt a négy kerékjárati dobokat. Újfent kínunkban röhögtünk, hogy kb összesen 3.5 órát sikerült szívni egy 15 perces munkáért... Kerekek vissza, műnyagok maradnak, mert az alját majd folytatom. Esti pakolászás közben megleltem szerencsére a tartályból hiányzó csavart a műhely bejárata előtt a földön, legalább ennek örülni tudtam. Meg persze később is, mert az éjszakát két nővel sikerült töltenem, de ezt nem ezen a blogon osztom meg.
Másnap folytattam a tvékenységet, és aknára állva telibeszórtam az autó alját mindenhol, még azokon a részeken is, ahol gyárilag sajnos csak alapozó van, mert nem csak alvázvédve nincs, de még fényezve sem. Mindenképpen úgy érzem, hogy megérte, hiszen máris érezhetően halkabb lett az amúgy sem hangos autó, sok zajt csillapít a felhordott alvázvédő.
A műanyag küszöbök leszerelése után sajnos szembesülnöm kellett azzal, hogy a vezető oldalon van két pont ahol megindult a fényezés, vélhetőleg még annak idején sérülhetett a felszereléskor a bolha furatánál. Így csiszolást követően, letisztítottam, elragasztottam, majd korróziógátló alapozóval fedtem az érintett felületet. Száradás után pedig alvázvédőt vittem erre a felületre is, s némi tanakodás után a küszöbökre is. Nem túl gyönyörű megoldás mint tudjuk, de úgy voltam vele hogy magamnak csinálom, a küszöbtakaró alatt úgy sem fog látszódni, megvédi méginkább az odakerülő nem kívánt anyagoktól, mert ugye oldalanként kb 1-1,5 kb sarat szedtem ki az ilyen eldugott falcokból. A dobbetétek pl pont azt a feladatot nem látják el ebben az esetben sem, amire elvileg ki vannak találva. Az első dobbetétek eltávolítása után hamar szembesültünk azzal, hogy elég nagy mennyiségű sár lerakódás van a karosszéria és a dobbetét között, gondolom az elmúlt évek alatt beverődött por állt össze lecsapódott párával, bejutott esővízzel, stb. Ennek konkrét eltávolításához már lazítani kellett az első sárvédő elemet is, mivel a küszöb ez alá bukik be, s itt is van olyan rész, ami sehonnan sem közelíthető meg. Természetesen gyárilag ez sincs védve semmivel sem, így takarítás és pucolás után mind két oldalt alvázvédtem szintén, mivel nem tervezem havonta leszedegetni a műanyag kiegészítőket, ahogyan eddig sem.
A küszöbök vonalát tehát elmaszkoltam szépen, hogy a szórás ne olyan legyen, mint az ökör hugyozás. Összesen 5 dobozzal hordtam fel a karosszériára az alvázvédőből, hogy jusson minden hova, remélhetőleg meghálálja majd idővel az autó.
Majd elkezdtem tisztogatni a műanyag kiegészítőket kívül belül a beverődött sártól, szennyeződéstől, és külön szedni azokat, amik némi javításra szorulnak. Mert azért az idő vas foga, valamint a tapasztalatlanságunk okozott némi kárt a bolhák rögzítésénél, így azokat megjavíttattam egy műanyaghegesztő cimborámmal, ezúton is köszönet érte.
Gyárilag a műanyag szélesítés, és a karosszéria közé egy gumi tömítő csík van behúzva, amik csere érettek lettek a küszöböknél, hiszen a közel 10 év alatt gondolom a napfénynek köszönhetően, meg persze a hidegnek-melegnek, szóval eléggé megmerevedtek. Elkezdtem ezek után szaladgálni hát, s nem kis meglepetésemre szinte semmivel sem pótolható, nem hasonlít semmire sem, s a legnagyobb kedvezményemmel ez a pár darab gumicsík 16.000.-Ft-ba kerülne... Nem vagyok egy Skót típus, de erre én is azt mondtam, hogy köszönöm szépen nem kérem. Jobb ötlet hiányában maradt a tömítőanyaggal való felszerelés, pontosabban tömítés, mivel irreálisnak érzem a kb 4db kamion méretű ablaktörlő gumicsíkért ezt az összeget.
Összességében elégedett vagyok, mert az autó alja immáron védve van, halkabb lett, át gumiztam télire egyúttal, a sérült bolhákat cseréltem így megszünt a rezgés is, és összesen csak vagy 1.5 hetem ment rá a műveletre.
Ráadásul ez idő alatt, végre rászántam az antenna cseréjére is, mivel egy ideje sajnos el volt törve a talp része így nem volt megfelelő vétel. A csere nem egyszerű az Ignis esetében. Az antenna gyárilag a tetőre van szerelve, így mint szerintem minden laikus, kezdésnek lekaptam a belső visszapillantó tükröt, abban reménykedve, hogy ez alatt fogom meglelni az antenna rögzítési pontját. De nem... Nagyon nem... Némi bamba pislogás után kiszálltam, oldalról megnéztem, és hamar szembeötlött a tény, hogy kb 10 cm-rel hátrébb van rögzítve a tetőkárpit alatt. Remek... Bontottam tovább. Napellenzők le, szemüvegtartó le, "majré vas" le, ajtó kéder gumik le, A-oszlop takaró borítás le, tetőkárpit rögzítő bolha ki, s máris elment vagy 40 perc, meg pár szál cigi... Óvatosan feszegetve, lehajtva a tetőkárpitot lehet csak hozzá férni az antennához, mert emiatt a komplett tetőkárpitot nem szerettem volna leszerelni. Némi nőgyógyásztai készség kell hozz, de ezt már megszoktuk a Polskinál, így sikeresen el tudtam távolítani a törött talpat, s feltenni helyére az újat, majd mindent visszapakolászva felállítani az eredeti állapotot az utastérben. A műtét sikeres volt, a beteg sem halálozott el, s újra van rádióadás nem csak sistergés.
Klíma tisztítás, nyomáspróba, lefejtés-feltöltés
Volt egy kis szabadidőm napközben, meg időszerű is volt, így hát beugrottam a Porhop 2000 Bt-hez ahol évről évre rászoktam nézetni a klímára. Mivel az eddigiekben csak nyomáspróba volt, meg tisztítás (amit egyébként magamnak is elszoktam fél évente végezni), így egy kis beszélgetés után abban maradtunk, hogy ideje lenne lefejteni a gázt, megnézni pontosan mennyi is benne az annyi, és feltölteni újra miután le-nyomáspróbázzák, hogy nem ereszt-e valahol.
A munkafolyamat nem 5 perc, de cserében ha túl vagyunk rajta, akkor a továbbiakban sem lesz vele remélhetőleg gond, a rendszernek is jó ha karban van tartva, hiszen nem mindegy hogy mekkora gáztömeggel dolgozik, vagy kínlódik.
A srácok gyorsak voltak és korrektek, a rendszerel pedig szerencsére nincsen semmi gond azon túl, hogy kevesebb gáz volt már benne, mint kellett volna lennie. A tisztítás, lefejtés, nyomáspróba, feltöltés után rámértek, az előírt 9,5-10°C-os befújást produkálni tudja, így szerencsére nincsen vele semmi gond.
A munkafolyamat nem 5 perc, de cserében ha túl vagyunk rajta, akkor a továbbiakban sem lesz vele remélhetőleg gond, a rendszernek is jó ha karban van tartva, hiszen nem mindegy hogy mekkora gáztömeggel dolgozik, vagy kínlódik.
A srácok gyorsak voltak és korrektek, a rendszerel pedig szerencsére nincsen semmi gond azon túl, hogy kevesebb gáz volt már benne, mint kellett volna lennie. A tisztítás, lefejtés, nyomáspróba, feltöltés után rámértek, az előírt 9,5-10°C-os befújást produkálni tudja, így szerencsére nincsen vele semmi gond.
Olajcsere, szűrők cseréje
Az Ignisen is elérkezett az olajcsere periódus időszaka.
A választott olaj Castrol Magnatec 10W-40, levegő és pollenszűrő Japan Parts,
Szerencsére bajom továbbra sincs az autóval, egy rossz szavam sincsen rá, sőt emelem kalapom előtte, hogy milyen hűségesen és megbízhatóan szolgál.
Óra állása: 163200
A választott olaj Castrol Magnatec 10W-40, levegő és pollenszűrő Japan Parts,
Szerencsére bajom továbbra sincs az autóval, egy rossz szavam sincsen rá, sőt emelem kalapom előtte, hogy milyen hűségesen és megbízhatóan szolgál.
Óra állása: 163200
Olajcsere
Kicsit megcsúsztam vele ugyan sajnos, de ennyire nem volt időm hogy megejtsem időben.
A lényeg hogy meg van.
Visszatértünk a Castrol Magnatec olajhoz ezúttal.
A lényeg hogy meg van.
Visszatértünk a Castrol Magnatec olajhoz ezúttal.
Nyári gumik
Végül is nyár lesz, vagy mi a fene.
Ami leginkább meggyőzött erről, az a napközbeni 20 fok volt, így nem láttam értelmét tovább koptatni a téli gumikat.
Rászántam magam a cserékre, a Suzin is, a Polskin is, s természetesen megjárattam ezt is, azt is.
Egyúttal a Polskit le is mostam, tisztogattam, hogy csocsi kocsi legyen.
Aminek örülök, hogy ezúttal nem volt gond az olajjal, konkrétan nem fosta el magát a technika, de hamarosan rászánom magam, s az időm, hogy szétkapjam a motort újra, s kapni fog egy új olajpumpát, mert ott lehet a hiba, hiszen a jelenlegi olajpumpa beszerelése óta van ez a hihetetlen 7 bar feletti olajnyomás.
Jó volt a kisautóval kocsikázni ismét, lámpától lámpáig incselkedni másokkal, elismerő tekinteteket begyűjteni, körfogóban és kereszteződésben jól elrúgni... Ez amolyan gyereknap volt számomra.
Ami leginkább meggyőzött erről, az a napközbeni 20 fok volt, így nem láttam értelmét tovább koptatni a téli gumikat.
Rászántam magam a cserékre, a Suzin is, a Polskin is, s természetesen megjárattam ezt is, azt is.
Egyúttal a Polskit le is mostam, tisztogattam, hogy csocsi kocsi legyen.
Aminek örülök, hogy ezúttal nem volt gond az olajjal, konkrétan nem fosta el magát a technika, de hamarosan rászánom magam, s az időm, hogy szétkapjam a motort újra, s kapni fog egy új olajpumpát, mert ott lehet a hiba, hiszen a jelenlegi olajpumpa beszerelése óta van ez a hihetetlen 7 bar feletti olajnyomás.
Jó volt a kisautóval kocsikázni ismét, lámpától lámpáig incselkedni másokkal, elismerő tekinteteket begyűjteni, körfogóban és kereszteződésben jól elrúgni...
Ez amolyan gyereknap volt számomra. Fék-szerviz (tárcsa, betét csere)
Mit mondjak, nem volt egy egyszerű feladat annak ellenére, hogy jó formán a kerekek leszerelése után 4-6 db csavart kell csak eltávolítani a komplett cseréhez.
Gyártó ugyanis lenni okos, gyártó nem szeretni hogy te szerelni otthon, gyártó szeretni ha te vinni autó szervizbe, hogy szervizben sok kis csavart kiszedjenek nem occccóért...
A betéteket könnyen ki lehet cserélni, el lehet távolítani, miután a kereket leszedi az ember csak két db hatlapfejű csavart kell kicsavarni, a fék dugattyú házát már le is lehet a nyeregről venni, ezt követően pillanatok alatt ki lehet fordítani a fékbetéteket. S ha már kint van, lehet vetni rá némi pillantást, hogy milyen lett, s milyen is lehetett anno...
Ezt követően kétség nem fért hozzá, hogy el vannak kopva a betétek. Valamint ahhoz sem, hogy a kopás jelző is jól teljesített, mert hallhatóvá vált miután a lemez, a tárcsával érintkezett forgás közben. Egyszerű, de egyben okos kis megoldás is.
Ez után jön a kellemetlenebb rész, de persze csak azoknak, akik nem kellően felkészültek. Nos én közéjük tartozom... Ugyanis a következő fázishoz már elkerülhetetlen a TORX készlet, hála a gyártónak. Konkrétan E18-as TORX fej kellene hozzá, de ilyenem sajnos MÉG nincs. Így némi rohangálás után maradt a régi orosz krova szem, ami nem hatlapos kialakítású, hanem sokkal inkább csillagkulcs jellegű, és a 14-es méret épp megfelelő. Ebből a csavarból is kettő található, ezek eltávolítása után nincs más teendő, mint a féktárcsát rögzítő két db csillagfejű csavart eltávolítani, s kis szerencsével a tárcsa könnyedén lejön az agyról.
Ha nem, akkor sem kell megijdeni, mert gondoltak erre is, így két db 8-as csavart kell csak betekerni a tárcsa menetelt furataiba, melyek 90 fokkal vannak elfordítva a rögzítési pontjaihoz képest, s a csavarokat befelé tekerve, lefeszítik a tárcsát az agyról.
A tárcsa elfogadott utolsó mérete 15 mm mely alatt vastagságot értünk.
Feltétlenül érdemes felpucolni:
-az agy felfekfő felületét a fékportól, esetleges rozsdától
-a fékbetétek tartófüleinek az útját a nyeregnél
-a dugattyú környékét óvatosan
Ha ezek meg vannak, akkor mehet összefelé az egész.
A csavarokra, valamint a fékbetét füleinek járataiba érdemes véknyan egy kis zsírt kenni összeszerelés előtt, mi így tettünk, hogy a csvarok ne rohadjanak be, a betétek pedig szabadon mozoghassanak, ne rágódjanak be.
Alapvetően nem nagy ördöngősség az egész történet, ellenben a TORX kulcs hiánya jelentősen hátráltatni tudja az embert.
Köszönet Lajosnak a segítségért, Ata kollégámnak a dugókulcsért, a VDF-KER kft-nek az alkatrészekért!
+ 1 kis extra: Láttam ma egy érdekes rendszámot, érdekelne mi van a forgalmijában...
Gyártó ugyanis lenni okos, gyártó nem szeretni hogy te szerelni otthon, gyártó szeretni ha te vinni autó szervizbe, hogy szervizben sok kis csavart kiszedjenek nem occccóért...
A betéteket könnyen ki lehet cserélni, el lehet távolítani, miután a kereket leszedi az ember csak két db hatlapfejű csavart kell kicsavarni, a fék dugattyú házát már le is lehet a nyeregről venni, ezt követően pillanatok alatt ki lehet fordítani a fékbetéteket. S ha már kint van, lehet vetni rá némi pillantást, hogy milyen lett, s milyen is lehetett anno...
Ezt követően kétség nem fért hozzá, hogy el vannak kopva a betétek. Valamint ahhoz sem, hogy a kopás jelző is jól teljesített, mert hallhatóvá vált miután a lemez, a tárcsával érintkezett forgás közben. Egyszerű, de egyben okos kis megoldás is.
Ez után jön a kellemetlenebb rész, de persze csak azoknak, akik nem kellően felkészültek. Nos én közéjük tartozom... Ugyanis a következő fázishoz már elkerülhetetlen a TORX készlet, hála a gyártónak. Konkrétan E18-as TORX fej kellene hozzá, de ilyenem sajnos MÉG nincs. Így némi rohangálás után maradt a régi orosz krova szem, ami nem hatlapos kialakítású, hanem sokkal inkább csillagkulcs jellegű, és a 14-es méret épp megfelelő. Ebből a csavarból is kettő található, ezek eltávolítása után nincs más teendő, mint a féktárcsát rögzítő két db csillagfejű csavart eltávolítani, s kis szerencsével a tárcsa könnyedén lejön az agyról.
Ha nem, akkor sem kell megijdeni, mert gondoltak erre is, így két db 8-as csavart kell csak betekerni a tárcsa menetelt furataiba, melyek 90 fokkal vannak elfordítva a rögzítési pontjaihoz képest, s a csavarokat befelé tekerve, lefeszítik a tárcsát az agyról.
A tárcsa elfogadott utolsó mérete 15 mm mely alatt vastagságot értünk.
Feltétlenül érdemes felpucolni:
-az agy felfekfő felületét a fékportól, esetleges rozsdától
-a fékbetétek tartófüleinek az útját a nyeregnél
-a dugattyú környékét óvatosan
Ha ezek meg vannak, akkor mehet összefelé az egész.
A csavarokra, valamint a fékbetét füleinek járataiba érdemes véknyan egy kis zsírt kenni összeszerelés előtt, mi így tettünk, hogy a csvarok ne rohadjanak be, a betétek pedig szabadon mozoghassanak, ne rágódjanak be.
Alapvetően nem nagy ördöngősség az egész történet, ellenben a TORX kulcs hiánya jelentősen hátráltatni tudja az embert.
Köszönet Lajosnak a segítségért, Ata kollégámnak a dugókulcsért, a VDF-KER kft-nek az alkatrészekért!
+ 1 kis extra: Láttam ma egy érdekes rendszámot, érdekelne mi van a forgalmijában...
Fééééééééék!
A mai napra is meg van azért a program, nehogy unatkozzak már, vagy esetleg elmenjek koszorúzni...
Megszólaltak ugyanis az első fékek így 133.000 km után.
Az Ignis ugyanis nem elektromos, sokkal inkább akusztikus jelzőrendszerrel van ellátva, s egy bizonyos mértékű kopás után már hangot ad.
Tekintettel arra, hogy állandó napi használatban van az autó, így szinte csak hétvége, vagy ünnepnap jöhet szóba a szerelés kapcsán. S ilyenkor persze esélytelen esztergályost keríteni, aki esetleg megszabályozná a féktárcsákat is egyúttal... Így jobb ötlet hiányában nem csak fékbetétekre ruháztam be, hanem egy pár fék tárcsára is, hogy ha méreten aluliak lennének, vagy félre vannak kopva, akkor se kelljen lehetőség szerint a régiekkel összeszerelni, majd egy másik alkalommal újra szét szedni az egészet.
Ha minden jól megy, s ütem szerűen halad, akkor ma vélhetőleg felkerülnek a nyári kerekek is.
Valamint szeretném kicserélni a hátsó ablakmosó csövét is, mivel a nyitogatástól elfáradt. :(
Ezek a tervek mára.
Az alkatrészeket továbbra is a VDF-KER -nél szerzem be.
Megszólaltak ugyanis az első fékek így 133.000 km után.
Az Ignis ugyanis nem elektromos, sokkal inkább akusztikus jelzőrendszerrel van ellátva, s egy bizonyos mértékű kopás után már hangot ad.
Tekintettel arra, hogy állandó napi használatban van az autó, így szinte csak hétvége, vagy ünnepnap jöhet szóba a szerelés kapcsán. S ilyenkor persze esélytelen esztergályost keríteni, aki esetleg megszabályozná a féktárcsákat is egyúttal... Így jobb ötlet hiányában nem csak fékbetétekre ruháztam be, hanem egy pár fék tárcsára is, hogy ha méreten aluliak lennének, vagy félre vannak kopva, akkor se kelljen lehetőség szerint a régiekkel összeszerelni, majd egy másik alkalommal újra szét szedni az egészet.
Ha minden jól megy, s ütem szerűen halad, akkor ma vélhetőleg felkerülnek a nyári kerekek is.
Valamint szeretném kicserélni a hátsó ablakmosó csövét is, mivel a nyitogatástól elfáradt. :(
Ezek a tervek mára.
Az alkatrészeket továbbra is a VDF-KER -nél szerzem be.
Gyertyacsere - Suzuki Ignis 1.3 - 133.3
Hihetetlen módon szaladnak a km-ek, lassan magam is alig hiszem el, hogy annak idején kevesebb mint fele ennyi volt benne, mikor megvásároltuk. :(
S mivel telnek a km-ek, így a 120.000 km-nél javasolt Iridium gyertya cserét több mint 130.000 km után jobbnak láttam megejteni, még a hibajelenségek felbukkanása előtt. Szerencsére semmit nem produkáltak a gyertyák, hiszen könnyedén, s jól indítottak, jól húzott vele mindvégig, s a fogyasztással sem voltak különösebb gondok.
Minden esetre ha már cserére szántam magam, akkor inkább maradtam a jól bevált gyáriaknál, s az Iridiumoknál, hogy ne kelljen 10.000 km után újra és újra gyepálni az alumínium hengerfejet, s ha minden jól megy akkor futhasson ezekkel is újabb 120.000 km-t.
A régi gyertyák kiszerelése után igazából sokkal rosszabbra számítottam. Mondhatni nem láttam különbséget a régiek s az újak között a külső rész koszolódásán kívül. Minden esetre a csere megtörtént.
A felhasznált alkatrészeket ezúttal is a VDF-KER-nél vásároltam meg.
S mivel telnek a km-ek, így a 120.000 km-nél javasolt Iridium gyertya cserét több mint 130.000 km után jobbnak láttam megejteni, még a hibajelenségek felbukkanása előtt. Szerencsére semmit nem produkáltak a gyertyák, hiszen könnyedén, s jól indítottak, jól húzott vele mindvégig, s a fogyasztással sem voltak különösebb gondok.
Minden esetre ha már cserére szántam magam, akkor inkább maradtam a jól bevált gyáriaknál, s az Iridiumoknál, hogy ne kelljen 10.000 km után újra és újra gyepálni az alumínium hengerfejet, s ha minden jól megy akkor futhasson ezekkel is újabb 120.000 km-t.
A régi gyertyák kiszerelése után igazából sokkal rosszabbra számítottam. Mondhatni nem láttam különbséget a régiek s az újak között a külső rész koszolódásán kívül. Minden esetre a csere megtörtént.
A felhasznált alkatrészeket ezúttal is a VDF-KER-nél vásároltam meg.
Olaj csere - Suzuki
Erősen esedékessé vált az olajcsere, így tegnap azt is megoldottuk Janival, hogy ne halogassam tovább, hiszen már így is kellemetlen volt számomra hogy elfelejtettem időben megoldani. :(
Felhívtam így a blogomban már sokat emlegetett VDF-KER-t, hiszen már jó ideje mindent onnan szerzek be, mert gyorsak, korrektek, segítőkészek, mindenük van - ami esetleg nincs polcon azt rövd határidővel (max pár óra) megszerzik - így felesleges lenne máshova járnom, s még a hangulat is mindig jó.
Leadtam az autó adatait, valamint hogy mire lenne szükségem (olaj 5w-40, olajszűrő, levegőszűrő, pollenszűrő, motormosó-motoröblítő), s már mehettem is érte a boltba, mert össze volt készítve a csomag csak fizetnem kellett.
Így a garázsnál gyorsan megoldottuk Janival az esedékes olajcserét, ezúttal Castrol került ebbe a "szívbe" is, Mobilnál előfordult egy pici csipegetés sajnos, de mint utóbb megtudtam nem csak nálam fordult elő mások is észlelték már.
Míg el nem felejtem, úgy gondoltam meglepem őket egy kis aprósággal Karácsonyra, ám bevallom jobban meglepődtem, mikor kiderült az átadásnál, hogy Ők is gondoltak rám egy üveg pezsgővel.
Köszönöm ezúton is.
Valamint a lehetőséget is, hogy mindig van minden amire szükségem van szerelés közben.
Felhívtam így a blogomban már sokat emlegetett VDF-KER-t, hiszen már jó ideje mindent onnan szerzek be, mert gyorsak, korrektek, segítőkészek, mindenük van - ami esetleg nincs polcon azt rövd határidővel (max pár óra) megszerzik - így felesleges lenne máshova járnom, s még a hangulat is mindig jó.
Leadtam az autó adatait, valamint hogy mire lenne szükségem (olaj 5w-40, olajszűrő, levegőszűrő, pollenszűrő, motormosó-motoröblítő), s már mehettem is érte a boltba, mert össze volt készítve a csomag csak fizetnem kellett.
Így a garázsnál gyorsan megoldottuk Janival az esedékes olajcserét, ezúttal Castrol került ebbe a "szívbe" is, Mobilnál előfordult egy pici csipegetés sajnos, de mint utóbb megtudtam nem csak nálam fordult elő mások is észlelték már.
Míg el nem felejtem, úgy gondoltam meglepem őket egy kis aprósággal Karácsonyra, ám bevallom jobban meglepődtem, mikor kiderült az átadásnál, hogy Ők is gondoltak rám egy üveg pezsgővel.
Köszönöm ezúton is.
Valamint a lehetőséget is, hogy mindig van minden amire szükségem van szerelés közben.
Szervízből visszakapott autó - Suzuki a
Karácsonyi ajándék volt jóformán, hiszen 2011.12.23-án tudtam elhozni az autót a szakszervízből.
Elégedett vagyok a szervíz munkájával, valamint hozzá állásával a dolgokhoz, igazából egy kissé a biztosítóra neheztelek, ugyanis a baleeset következtében cserére vették fel pótszemlén a vonóhorgot, a pótszemle szükségességéről tájékoztatva is lettem, azonban arról már nem, hogy avultatják a vonóhorgot. Nem igazán értettem, hogy miért és hogyan, de az anyázások ellenére is süket fülekre leltem ezúttal a KÖBÉNÉL is, hogy hogyan van az hogy leadok egy autót szakszervízbe számlás javításra, melynek költségeit a baleset okozója állja, hiszen ha Ő nem jön belém, akkor a mai napig gond nélkül hasznáélhattam volna az autót eredeti állapotában. Ennek ellenére, én voltam az akinek be kellett csengetni ~8-9.000.- Ft-ot a gépjármű átvételekor. Nem voltam vidám a dologtól, s nem értettem miért avultatják a vonóhorgot, s a lökhárítót miért térítik teljes áron, hiszen elvileg a horog még fiatalabb is...
Mindegy, ez van.
Korrektül megcsinálták, s nekem egyelre ez volt a legfontosabb szempont, megkapta az új lökhárítót színre fújva, az új Bosal vonóhorgot, igazából mindent ami a balesetben sérült, így egy kicsit húzatva is lett, kicsit polírozva is lett, de rendben van s ez a lényeg.
Ellenben az olajcserét SOS-ben meg kell oldanom, ugyanis erősen túl szaladtam az utólsó csere óta. :( A legutóbbi valamikor 110.000 km-nél volt, most meg már 130.000-nél tartok, egy év alatt bele ugrott egy 20.000 km-es távocska összességében, ami nem csekély.
Elégedett vagyok a szervíz munkájával, valamint hozzá állásával a dolgokhoz, igazából egy kissé a biztosítóra neheztelek, ugyanis a baleeset következtében cserére vették fel pótszemlén a vonóhorgot, a pótszemle szükségességéről tájékoztatva is lettem, azonban arról már nem, hogy avultatják a vonóhorgot. Nem igazán értettem, hogy miért és hogyan, de az anyázások ellenére is süket fülekre leltem ezúttal a KÖBÉNÉL is, hogy hogyan van az hogy leadok egy autót szakszervízbe számlás javításra, melynek költségeit a baleset okozója állja, hiszen ha Ő nem jön belém, akkor a mai napig gond nélkül hasznáélhattam volna az autót eredeti állapotában. Ennek ellenére, én voltam az akinek be kellett csengetni ~8-9.000.- Ft-ot a gépjármű átvételekor. Nem voltam vidám a dologtól, s nem értettem miért avultatják a vonóhorgot, s a lökhárítót miért térítik teljes áron, hiszen elvileg a horog még fiatalabb is...
Mindegy, ez van.
Korrektül megcsinálták, s nekem egyelre ez volt a legfontosabb szempont, megkapta az új lökhárítót színre fújva, az új Bosal vonóhorgot, igazából mindent ami a balesetben sérült, így egy kicsit húzatva is lett, kicsit polírozva is lett, de rendben van s ez a lényeg.
Ellenben az olajcserét SOS-ben meg kell oldanom, ugyanis erősen túl szaladtam az utólsó csere óta. :( A legutóbbi valamikor 110.000 km-nél volt, most meg már 130.000-nél tartok, egy év alatt bele ugrott egy 20.000 km-es távocska összességében, ami nem csekély.
2011.12.19. Hétfő
Történt sajnos más is...
Ahogyan arról már írtam, sajnos elvesztette Suzi a szüzességét, mivel megcsinálták hátulról, akarata ellenére...
De azt nem gondoltam hogy ennyire. :(
Hosszas agyalás után amellett döntöttem, hogy nem kérem a készpénzes kárrendezést, inkább javíttatom szakszervizben az autót, választásom a BABUS AUTÓHÁZRA esett. Egyelőre úgy néz hogy jobban jártam, ugyanis a legnagyobb meglepetés érte a szervizeseket is, miután lekerült a hátsó lökhárító. Örülök annak is, hogy legutóbb inkább elnapoltuk az utánfutózást, ugyanis a baleset következtében 1,5 cm-re kihúzta a kaszniból a bekötési pontokat, elcsavarta a vonóhorgot, megnyomta fenéklemezt picit, a hátsó tartót viszont jobban. :( Ráadásul a hátsó ajtó hézag is elment. :(
Korrektnek ígérkezik a szerviz, leginkább azért is, mert csereautót biztosítottak részemre, annak ellenére hogy nincs velük semmilyen kapcsolatom, megbeszéltük hogy munkámból eredően autóra van szükségem addig is, amíg a javítás folyik, emiatt ne az én fejem fájjon hanem azé aki ezt okozta...
Így pótszemle, majd várom a fejleményeket. De már most hiányzik az autóm. :(
Ahogyan arról már írtam, sajnos elvesztette Suzi a szüzességét, mivel megcsinálták hátulról, akarata ellenére...
De azt nem gondoltam hogy ennyire. :(
Hosszas agyalás után amellett döntöttem, hogy nem kérem a készpénzes kárrendezést, inkább javíttatom szakszervizben az autót, választásom a BABUS AUTÓHÁZRA esett. Egyelőre úgy néz hogy jobban jártam, ugyanis a legnagyobb meglepetés érte a szervizeseket is, miután lekerült a hátsó lökhárító. Örülök annak is, hogy legutóbb inkább elnapoltuk az utánfutózást, ugyanis a baleset következtében 1,5 cm-re kihúzta a kaszniból a bekötési pontokat, elcsavarta a vonóhorgot, megnyomta fenéklemezt picit, a hátsó tartót viszont jobban. :( Ráadásul a hátsó ajtó hézag is elment. :(
Korrektnek ígérkezik a szerviz, leginkább azért is, mert csereautót biztosítottak részemre, annak ellenére hogy nincs velük semmilyen kapcsolatom, megbeszéltük hogy munkámból eredően autóra van szükségem addig is, amíg a javítás folyik, emiatt ne az én fejem fájjon hanem azé aki ezt okozta...
Így pótszemle, majd várom a fejleményeket. De már most hiányzik az autóm. :(
2011.11.03. Csütörtök
Tortent sajnos mas esemeny is az elmult idoszakban, csak nem nagyon volt alkalmam blogolni rola.
Igazabol legyen eleg annyi, hogy eddig a napig volt egy toresmentes Suzukim...
A tortenet roviden annyi, hogy forgalmi okok miatt elobb lassitasra, majd megallasra kenyszerultunk, a mogottem halado pedig kb 30-40-el stabilan jott belenk fek nelkul. :(
Lakastol kb 300 m-re jartunk ekkor, egymassal szemkozti utcabol kanyarodtunk ki az okozoval, innen tudom megtippelni a sebesseget, hiszen a kikanyarodast kovetoen nem sokkal kesobb tortent az esemeny s magam is kb 30-al docogtem a sebessegkorlatozas miatt. Annak orulok, hogy megallas elott mindig a tukorbe nezek (ezuttal baromi messze volt a mogottem erkezo - tehat ha az utat nezte volna, akkor vigan megallt volna meg motorfekkel is :( ), valamint hogy hagyok helyet az elottem levo mogott is, igy nem lokott bele az elottem allo autoba.
Serules szerencsere nem jelentos, sokkal inkabb csak ^szar^ serules, mivel nem latvanyos szerencsere, azonban a javitasa nem 2 Ft lesz. :(
Holgy egy kisse vicces volt, mert eloszor elismerte a hibajat, majd 2 perc mulva felajanlotta, hogy legyen 50-50 a felelosseg aranyanak kerdese, ekkor felajanlottam a rendort mint opciot, mert nem fogok birkozni senkivel sem, de akkor lesz benne egy feljelentes is...
Igy vegul elismerte - kesobb ismet elkeseredtem - s elkezdtem kitolteni a papirokat, mikor is felmerult bennem az elso kerdes: Mikor tortent a baleset?
Valasz a holgytol: Megmondom azonnal (s elo vette a telefonjat) - itt kijott belolem, hogy ugye nem telefonaltal vazze... ?
Lenyegen ugyan nem valtoztat, igy nem akadtam mar fent a dolgon, de eleg egyertelmunek tunt szamomra ha valaki a hivas lista idohoz viszonyitja a baleset pontos idejet. :(
Felelosseget elismerte, szemelyi serules szerencsere nem tortent, igy papiroztunk, mejd elvaltunk, s mentem biztositozni, akik eleinte docogosre vettek a dolgot, kesobb kellemesen csalodtam, mert (sok munkajabol kifolyolag) nehezen erkezett a karszakerto, majd kb 1-1.5 nap mulva ertesitettek telefonon, hogy elfogadtak a benyujtott karesemenyt, s teritik a karomat.
Egyenlore szervizt keresek,ahol szepen, precizen dolgoznak, esetleg csereautot is adnak.
-- Robi --
Igazabol legyen eleg annyi, hogy eddig a napig volt egy toresmentes Suzukim...
A tortenet roviden annyi, hogy forgalmi okok miatt elobb lassitasra, majd megallasra kenyszerultunk, a mogottem halado pedig kb 30-40-el stabilan jott belenk fek nelkul. :(
Lakastol kb 300 m-re jartunk ekkor, egymassal szemkozti utcabol kanyarodtunk ki az okozoval, innen tudom megtippelni a sebesseget, hiszen a kikanyarodast kovetoen nem sokkal kesobb tortent az esemeny s magam is kb 30-al docogtem a sebessegkorlatozas miatt. Annak orulok, hogy megallas elott mindig a tukorbe nezek (ezuttal baromi messze volt a mogottem erkezo - tehat ha az utat nezte volna, akkor vigan megallt volna meg motorfekkel is :( ), valamint hogy hagyok helyet az elottem levo mogott is, igy nem lokott bele az elottem allo autoba.
Serules szerencsere nem jelentos, sokkal inkabb csak ^szar^ serules, mivel nem latvanyos szerencsere, azonban a javitasa nem 2 Ft lesz. :(
Holgy egy kisse vicces volt, mert eloszor elismerte a hibajat, majd 2 perc mulva felajanlotta, hogy legyen 50-50 a felelosseg aranyanak kerdese, ekkor felajanlottam a rendort mint opciot, mert nem fogok birkozni senkivel sem, de akkor lesz benne egy feljelentes is...
Igy vegul elismerte - kesobb ismet elkeseredtem - s elkezdtem kitolteni a papirokat, mikor is felmerult bennem az elso kerdes: Mikor tortent a baleset?
Valasz a holgytol: Megmondom azonnal (s elo vette a telefonjat) - itt kijott belolem, hogy ugye nem telefonaltal vazze... ?
Lenyegen ugyan nem valtoztat, igy nem akadtam mar fent a dolgon, de eleg egyertelmunek tunt szamomra ha valaki a hivas lista idohoz viszonyitja a baleset pontos idejet. :(
Felelosseget elismerte, szemelyi serules szerencsere nem tortent, igy papiroztunk, mejd elvaltunk, s mentem biztositozni, akik eleinte docogosre vettek a dolgot, kesobb kellemesen csalodtam, mert (sok munkajabol kifolyolag) nehezen erkezett a karszakerto, majd kb 1-1.5 nap mulva ertesitettek telefonon, hogy elfogadtak a benyujtott karesemenyt, s teritik a karomat.
Egyenlore szervizt keresek,ahol szepen, precizen dolgoznak, esetleg csereautot is adnak.
-- Robi --
2011.08.22. Hétfő
KGST PARTY - A talalkozo
Kepek hamarosan!!!
Iden is megrendezesre kerult a Pocsi fiverek es segitoik altal a KGST Party, igyekeztunk hat reszt venni rajta szep szammal, hiszen a meghivasuknak is igyekeztunk eleget tenni, valamint erdeklodes is volt a program irant a multja miatt.
Szerencsere az utolso pillanatban a kerekcsapagy csere is megoldodott, igy semmi sem alhatta utjat a turnenak. Janyboyekkal hosszasan egyeztetve vartuk az indulas idopontjat, mivel jottek Postiek is, nem csak videkiek. A gyulekezot a garazshoz hoztak ossze, majd innen indultunk utnak, majdnem mindannyian a kozos cel fele. Az ido nem volt egyszeru, mert eleg meleg volt. Olyannyira hogy az indulast kovetoen meg kellett allnunk, mert nem voltam biztos benne, hogy elegendo hutesem lesz az uton, Plosz kolleganak, meg az ero fogyott el a gepbol. De ezt megelozoen volt meg egy kis moka a belvarosban. Szerencsetlensegemre lemaradtam Janiektol a sorban vagy 2 keresztezodessel, igy gondoltam, hogy sietosebbre veszem azt a par szaz metert, valamint azt a ket keresztezodest. Nos, Ok lattak, amit en nem, hogy ket rendor motoros allt a keresztezodesben... En itt csak arra torkedtem, hogy jo tempoban kapjam el a jobbos 90 fokos ivet ki a foutra. Jonak jo volt, szepnek is szep... Meg a motoros rendor is megdicserte mivel utanam jott... Igazabol csak az tunt fel, hogy a semmibol ott termet ket motor, akik 49 km/h-val jottek mogottem 1.5 m-re ugyanugy ahogyan en. Ha lassitottam, lassitottak, ha gyorsitottam gyorsitottak... ekkor mar nyilvanvalo volt, hogy ebbol beszelgetes lesz, csak kerdes hogy mennyire nagyon. Sokat nem kellett varnom erre, mivel hamarosan bekoszont az oldal ablakon a rend eber ore, s dicserte hogy szep volt a kanyar sebesseg, jo az utfekvese az autonak, neki tetszett is nagyon, de az autoban ulo kollegainak nem annyira, mert szerintuk nem igy kell kikanyarodni... En termeszetesen nem emlekeztem az esemenyre... Ok annal inkabb. Nekem inkabb az ugrott be, hogy ismeros a rendor bacsi nagyon. Persze hogy az volt, hiszen O akarta elvenni a jogsimat, forgalmimat vagy 1.5-2 evvel ezelott, mikor ket egymast koveto napon mentem elotte keresztben... Probaltam megtorni a jeget, hogy emlekszem ra, mert talalkoztunk mar, majd jelezte, hogy O is emlekszik ram hatarozottan, s hogy biztosan fogunk meg talalkozni. Ebben ugy minden benne volt... igy jobbnak lattam meghinyaszkodni s jo utat kivanni. Szerencsere Ok is igy tettek, elbucsuztunk, s beertuk Janiekat, akik jot rohogtek a sztorin. Majd haladtunk tovabb a cel fele.
Ata baratunknal megalltunk egy kavera, par szora, mivel nagyon ritkan talalkozunk manapsag sajnos. Majd par perc utan elbucsuztunk, mondvan hogy masnap ugy is talalkozunk, mivel lejonnek Andrissal es a Polskival Ok is.
Megerkezve a celhoz beregisztraltunk, majd elfgolaltuk a helyunket a tobbiek mellett, s elindultunk felmerni a terepet. Mar ekkor sok szep auto volt a kempingben.
Bejelentkeztunk a szallasra is a Motelben, majd vissza mentunk a tobbiekhez, s indultunk bevasarolni. Utana elbucsuztunk, Ok mentek Andrei-ekhez aludni, mi errol sajnos lecsusztunk, igy kulon ejszakaztunk a tobbiektol, de masnap megbeszeltuk hogy a kampingben talalkzunk ugy is.
Szombatra meg tobb auto lett, s meg tobb ember. Elokerultek a Trabis haverok is szerencsere, igy egyutt foglaltunk el egy kisebb placcot az arnyekban, s egyutt bandaztunk a felvonulasig, amit mar nagyon vartunk, mivel ez mindig jo buli.
El is jott az indulas pillanata, felsorakoztunk szepen, majd elindult a kigyozo kocsisor Nyiregyhaza belvarosaba. Sokan voltunk, hosszu sor volt, sokan vartak minket. Es persze hogy itt is kifogtam egy rendort.... Ezen mar kinomban rohogtem en is...
Tudni illik egy korforgoban fordult vissza a kocsisor itt is, mint Velencen. S mikor odaertem, keson vettem eszre Kemat, hogy Ok mennek +1 kort, igy gyorsan merlegeltem, hogy ha megallok, akkor hatulrol is megtolnak, s Kemaval is talalkozni fogok kozelebbrol, igy inkabb menekulo 2-ot valasztottam uveg hangon. Szepen elkezdte szedni a labait a kisauto, majd hirtelen el is kellett venni, mivel a rend eber ore, kiallt elem a korforgoban. Akkor azt hittem azert integet hogy lassitsak. Utolag a videot elnezve, inkabb azt jelezhette, hogy uvegeljem neki vegig... Szerintetek???
[flash=http://www.youtube.com/v/cGQuBtEj2hY?version=3&hl=hu_HU]
A felvonulas a mar megszokott helyen ert veget a muzeum faluban, itt volt az eredmenyhirdetes is. A polskisok innen sem tertek haza ures kezzel. Miutan megvolt az eredmenyek kihirdetese, mindenki szepen vsszavonult a kempingbe, a polskisok meg maradtak, hogy kozos fotokat keszitsenek, majd szinten elvonultunk mi is. Kiruccantunk meg egy kicsit Andreiek szallasanak kornyekere, haraptunk egy keveset a kozeli talpon alloban, majdelbucsuztunk, s nyugovora tertunk.
Vasarnap meg osszefutottunk KG-ekkal, hogy megnezzunk egy kollegat, annak autojat, s elado holmijait. Igy vasaroltunk is ezt-azt, majd a kozeli benzin kuton osszefutottunk Kemaekkal is, meg meg egy par keleti autossal, vegul elkoszontunk, s mindenki elindult valamerre. KG-ek hazafele, mi meg vissza a szallasra, mivel itt is maradtunk meg par napot a talalkozo utan, a jo idot, s a szabadnapokat kihasznalva.
Osszessegeben nagyon jo kis buli volt, jo tarsasaggal, jo idovel, jo kedvvel, egyszoval minden igy volt jo, ahogy volt.
Kepek hamarosan!!!
Iden is megrendezesre kerult a Pocsi fiverek es segitoik altal a KGST Party, igyekeztunk hat reszt venni rajta szep szammal, hiszen a meghivasuknak is igyekeztunk eleget tenni, valamint erdeklodes is volt a program irant a multja miatt.
Szerencsere az utolso pillanatban a kerekcsapagy csere is megoldodott, igy semmi sem alhatta utjat a turnenak. Janyboyekkal hosszasan egyeztetve vartuk az indulas idopontjat, mivel jottek Postiek is, nem csak videkiek.
A gyulekezot a garazshoz hoztak ossze, majd innen indultunk utnak, majdnem mindannyian a kozos cel fele. Az ido nem volt egyszeru, mert eleg meleg volt. Olyannyira hogy az indulast kovetoen meg kellett allnunk, mert nem voltam biztos benne, hogy elegendo hutesem lesz az uton, Plosz kolleganak, meg az ero fogyott el a gepbol. De ezt megelozoen volt meg egy kis moka a belvarosban. Szerencsetlensegemre lemaradtam Janiektol a sorban vagy 2 keresztezodessel, igy gondoltam, hogy sietosebbre veszem azt a par szaz metert, valamint azt a ket keresztezodest. Nos, Ok lattak, amit en nem, hogy ket rendor motoros allt a keresztezodesben... En itt csak arra torkedtem, hogy jo tempoban kapjam el a jobbos 90 fokos ivet ki a foutra. Jonak jo volt, szepnek is szep... Meg a motoros rendor is megdicserte mivel utanam jott... Igazabol csak az tunt fel, hogy a semmibol ott termet ket motor, akik 49 km/h-val jottek mogottem 1.5 m-re ugyanugy ahogyan en. Ha lassitottam, lassitottak, ha gyorsitottam gyorsitottak... ekkor mar nyilvanvalo volt, hogy ebbol beszelgetes lesz, csak kerdes hogy mennyire nagyon. Sokat nem kellett varnom erre, mivel hamarosan bekoszont az oldal ablakon a rend eber ore, s dicserte hogy szep volt a kanyar sebesseg, jo az utfekvese az autonak, neki tetszett is nagyon, de az autoban ulo kollegainak nem annyira, mert szerintuk nem igy kell kikanyarodni... En termeszetesen nem emlekeztem az esemenyre... Ok annal inkabb. Nekem inkabb az ugrott be, hogy ismeros a rendor bacsi nagyon. Persze hogy az volt, hiszen O akarta elvenni a jogsimat, forgalmimat vagy 1.5-2 evvel ezelott, mikor ket egymast koveto napon mentem elotte keresztben... Probaltam megtorni a jeget, hogy emlekszem ra, mert talalkoztunk mar, majd jelezte, hogy O is emlekszik ram hatarozottan, s hogy biztosan fogunk meg talalkozni. Ebben ugy minden benne volt... igy jobbnak lattam meghinyaszkodni s jo utat kivanni. Szerencsere Ok is igy tettek, elbucsuztunk, s beertuk Janiekat, akik jot rohogtek a sztorin. Majd haladtunk tovabb a cel fele.Ata baratunknal megalltunk egy kavera, par szora, mivel nagyon ritkan talalkozunk manapsag sajnos. Majd par perc utan elbucsuztunk, mondvan hogy masnap ugy is talalkozunk, mivel lejonnek Andrissal es a Polskival Ok is.
Megerkezve a celhoz beregisztraltunk, majd elfgolaltuk a helyunket a tobbiek mellett, s elindultunk felmerni a terepet. Mar ekkor sok szep auto volt a kempingben.
Bejelentkeztunk a szallasra is a Motelben, majd vissza mentunk a tobbiekhez, s indultunk bevasarolni. Utana elbucsuztunk, Ok mentek Andrei-ekhez aludni, mi errol sajnos lecsusztunk, igy kulon ejszakaztunk a tobbiektol, de masnap megbeszeltuk hogy a kampingben talalkzunk ugy is.
Szombatra meg tobb auto lett, s meg tobb ember. Elokerultek a Trabis haverok is szerencsere, igy egyutt foglaltunk el egy kisebb placcot az arnyekban, s egyutt bandaztunk a felvonulasig, amit mar nagyon vartunk, mivel ez mindig jo buli.
El is jott az indulas pillanata, felsorakoztunk szepen, majd elindult a kigyozo kocsisor Nyiregyhaza belvarosaba. Sokan voltunk, hosszu sor volt, sokan vartak minket. Es persze hogy itt is kifogtam egy rendort....
Ezen mar kinomban rohogtem en is...Tudni illik egy korforgoban fordult vissza a kocsisor itt is, mint Velencen. S mikor odaertem, keson vettem eszre Kemat, hogy Ok mennek +1 kort, igy gyorsan merlegeltem, hogy ha megallok, akkor hatulrol is megtolnak, s Kemaval is talalkozni fogok kozelebbrol, igy inkabb menekulo 2-ot valasztottam uveg hangon. Szepen elkezdte szedni a labait a kisauto, majd hirtelen el is kellett venni, mivel a rend eber ore, kiallt elem a korforgoban. Akkor azt hittem azert integet hogy lassitsak. Utolag a videot elnezve, inkabb azt jelezhette, hogy uvegeljem neki vegig... Szerintetek???
[flash=http://www.youtube.com/v/cGQuBtEj2hY?version=3&hl=hu_HU]
A felvonulas a mar megszokott helyen ert veget a muzeum faluban, itt volt az eredmenyhirdetes is. A polskisok innen sem tertek haza ures kezzel.
Miutan megvolt az eredmenyek kihirdetese, mindenki szepen vsszavonult a kempingbe, a polskisok meg maradtak, hogy kozos fotokat keszitsenek, majd szinten elvonultunk mi is. Kiruccantunk meg egy kicsit Andreiek szallasanak kornyekere, haraptunk egy keveset a kozeli talpon alloban, majdelbucsuztunk, s nyugovora tertunk.Vasarnap meg osszefutottunk KG-ekkal, hogy megnezzunk egy kollegat, annak autojat, s elado holmijait. Igy vasaroltunk is ezt-azt, majd a kozeli benzin kuton osszefutottunk Kemaekkal is, meg meg egy par keleti autossal, vegul elkoszontunk, s mindenki elindult valamerre. KG-ek hazafele, mi meg vissza a szallasra, mivel itt is maradtunk meg par napot a talalkozo utan, a jo idot, s a szabadnapokat kihasznalva.
Osszessegeben nagyon jo kis buli volt, jo tarsasaggal, jo idovel, jo kedvvel, egyszoval minden igy volt jo, ahogy volt.
2011.03.27. Vasárnap
UPDATE
F@szomat! UPGRADE
A lényeg, hogy kicsinek bizonyult a 2 autós garázs a 3 autónak, így Baz barátunkat mozgósítottuk, hogy látogasson meg minket mielőbb, és rúgjuk ki a garázs egyik oldalát, ezáltal megtoldva azt egy 50-60 cm-rel.
Kicsit kérette magát, de hamar belátta, hogy ő sem szűz lány, s hétvégére már itt is volt. A faanyagot lerendeltem csütörtökön, pénteken délre már össze volt készítve, csak menni kellett érte. Bazzal felpakoltuk, összeszedtük amire még szükségünk lehet, és nekiláttunk. Bár pénteken inkább csak méregetés volt, és oszlop állítás, ez pont elég volt ahhoz, hogy szombaton estére elkészüljön teljes egészében a szükséges toldás a garázshoz. Kapott egy 60 cm-es toldást oldal irányban, így kényelmesebben be lehet állni a 3 autóval, és Jani is ki tud szállni kényelmesen a Ladából, ha bent vannak a Polskik.
Egy dologgal vagyunk csak elmaradva, az pedig az aljzat beton, de idővel az is meg lesz. OSB lapok felkerültek, szaru fák meghosszabbodtak, oszlopok száma nőtt, és a zsindely is felugrott a tetőre, így igazából el is készültünk mindazzal, amivel szerettünk volna.
Baznak, és Janinak ezúton is köszönet a segítségért, Abadi Attinak, Obrotka Gyulának, és Katona Gabinak pedig az SOS segítségért.
Imi, és Kalandor, innen ennyit tudtunk tenni.
F@szomat! UPGRADE
A lényeg, hogy kicsinek bizonyult a 2 autós garázs a 3 autónak, így Baz barátunkat mozgósítottuk, hogy látogasson meg minket mielőbb, és rúgjuk ki a garázs egyik oldalát, ezáltal megtoldva azt egy 50-60 cm-rel.
Kicsit kérette magát, de hamar belátta, hogy ő sem szűz lány, s hétvégére már itt is volt. A faanyagot lerendeltem csütörtökön, pénteken délre már össze volt készítve, csak menni kellett érte. Bazzal felpakoltuk, összeszedtük amire még szükségünk lehet, és nekiláttunk. Bár pénteken inkább csak méregetés volt, és oszlop állítás, ez pont elég volt ahhoz, hogy szombaton estére elkészüljön teljes egészében a szükséges toldás a garázshoz. Kapott egy 60 cm-es toldást oldal irányban, így kényelmesebben be lehet állni a 3 autóval, és Jani is ki tud szállni kényelmesen a Ladából, ha bent vannak a Polskik.
Egy dologgal vagyunk csak elmaradva, az pedig az aljzat beton, de idővel az is meg lesz. OSB lapok felkerültek, szaru fák meghosszabbodtak, oszlopok száma nőtt, és a zsindely is felugrott a tetőre, így igazából el is készültünk mindazzal, amivel szerettünk volna.
Baznak, és Janinak ezúton is köszönet a segítségért, Abadi Attinak, Obrotka Gyulának, és Katona Gabinak pedig az SOS segítségért.
Imi, és Kalandor, innen ennyit tudtunk tenni.
2011.01.11. Kedd
Rég született már blog bejegyzés amúgy is, de ebben a kategóriában meg pláne.
Megtörtént ma az esedékes olajcsere, szerencsére panasz továbbra sem nagyon van, így gond sem. Reméljük így is marad.
Szomorúan tudatosult bennem, hogy mióta nálam van az Ignis, már igen csak bele lett csavarva pár km, úgy kb 45-50.000, hiszen ha jól emlékszem 60.000-el vettem és most 111.513-nál tartunk. De szerencsére gond nélkül, és ez a lényeg.
Olajból ezúttal is MOBIL SYNT S 5W-40-et kapott, szűrőkből a szokásosra cseréltem az olajszűrőt, levegőszűrőt, valamint a pollenszűrőt is.
Röviden ennyi, legközelebb más olaj lesz, mert megszűnt ez a termék is.
Megtörtént ma az esedékes olajcsere, szerencsére panasz továbbra sem nagyon van, így gond sem. Reméljük így is marad.
Szomorúan tudatosult bennem, hogy mióta nálam van az Ignis, már igen csak bele lett csavarva pár km, úgy kb 45-50.000, hiszen ha jól emlékszem 60.000-el vettem és most 111.513-nál tartunk. De szerencsére gond nélkül, és ez a lényeg.
Olajból ezúttal is MOBIL SYNT S 5W-40-et kapott, szűrőkből a szokásosra cseréltem az olajszűrőt, levegőszűrőt, valamint a pollenszűrőt is.
Röviden ennyi, legközelebb más olaj lesz, mert megszűnt ez a termék is.
2010.10.27. Szerda
Zakopane: Fa, Sajt, Csülök, Hegy, Welcome Drink, Gubalowka, és Lanowka..
Relatíve egy hirtelen ötlettől vezérelve kedden úgy döntöttünk, hogy elmegyünk kicsit kirándulni Lengyel honba, engedünk a csábításnak, és Andi hugáékkal tartunk.
Így a frissen fel fagyállózott autót csütörtökön átgumiztattam, mivel 1,5 éve nem volt centirozva egyik kerék sem, így inkább elvittem a gumis cimboráimhoz.
Pénteken reggel pedig 1/2 8-kor neki vágtunk az útnak, szépen, kényelmesen, komótosan két autóval, 6 személlyel, vagy 4-5 napi hideg élelemmel, és természetesen italokkal, költőpénzzel.
Azt autók nagyon jól viselkedtek, nem volt rájuk panasz, a szállásunk egyszerűen király volt, az időjárás szintén kegyes volt hozzánk többnyire.
Tekintettel arra, hogy nem siettünk, kényelemes 4-4,5 óra alatt értünk el Zakopane városába, ahol elég erőteljes téli időjárás fogadott minket, friss, 3-5 cm-es hótakaróval, kanyarokban lefagyott útszakaszokkal, itt-ott becsúszott autókkal. :(
A Tátra, a házak, az egész táj, valami gyönyörű szép még mindig, meg van a maga varázsa, ahogyan megérkezel egyszerűen magával ragad az egész, s már nem vagy fáradt, nem vagy nyűgös, csak mennél.
Így tettünk mi is, gyorsan leparkoltunk a szálláson, kipakolásztunk, természetesen egy Welcome Drink rögtön beugrott az arcba, mivel innentől kezdve legközelebb csak vasárnap ülünk autóba. Gyors kaja, majd még egy Welcome Drink, és indultunk a belvárosba. Ami nagyon hangulatos, legyen akár éjjel, akár nappal, hétvége, vagy hétköznap. A belvárosban megfér egymás mellett a frissen felújított beton, vagy kő, és a közel 100 évesnek tűnő faház egyaránt. S természetesen mindkettő jellegzetesen hegyvidékinek tűnő. A belvárosban lefelé haladva, sajtárusok vannak kb 50 m-enként egymástól, és millió meg egy féle sajtot kínálnak fajtára, formára, érlelésre... relatíve potom összegért annak ellenére, hogy többek között erről nevezetesek.
A belváros tele van emberekkel, melynek kb a 35-40% magyar, ami elég furcsa és elgondolkodtató, hogy Szlovákián úgy jöttünk keresztül, hogy magyaroknak hírét sem hallottuk, csak az országhatárt követő 3-4 faluban. Itt meg lépten nyomon magyarokba, ismerősbe botlik az ember. A belvárosi piac közel 50-60%-a sajt piac, ahol van kicsi, nagy, juh, kecske, tehén (szerintem még kutya-macska) sajt is, füstölt, kevésbé füstölt, stb.
A piacot elhagyva a Gubalowka hegy lábánál találtuk magunkat, ahonnan fogaskerekű féle vitt fel a hegy tetejére minket 1123 m-re.
A hegy tetőről szintén gyönyörű kilátás, panoráma tárul az ember szeme elé, a szemközti hegységgel, a fenyves erdővel, valamint a hegy lábánál eltörpülő faluval együtt. Innen úgy terveztük, hogy lesétálunk vissza a belvárosba, ez tartott is nálam, az első 20-30 m-en, ahol majdnem sikerült a hátamra feküdni, egy korrekt 1,5 m-es csúszást követően, ugyanis a felolvadt hóréteg feláztatta az amúgy sem túl kemény talajt. Így inkább visszafelé is Gubalowkáztunk, hogy minden csontom egyben maradjon, s a helyén, valamint a fényképezőgépet se vasaljam ki...
Lent bevártuk a többieket, közben végignéztünk egy Bungie-ugrást, amitől kedvet kaptam, valószínűleg közrejátszott a légköri nyomás is, valamint a Welcome Drink is, de Andi lebeszélt. Valószínűleg neki volt igaza, így nem hánytam össze magam az első nap, és nem csúszott szét a gerincem sem.
Majd vissza a szállásra, némi pékárú vásárlással egybekötve, a szálláson pedig igen, jöhetett a Welcome Drink már megint... majd a sokadik után alvás.
A reggeli korán kelés, frankón nem jött össze senkinek.
Nehéz ébredés után gyors reggeli, majd cuccolás, indulás a másik hegyre, a magasabbra, ezúttal Lanowkával 1987 m-re két részletben.
Az első szakaszon nem is volt semmi gond, hiszen itt csak a magassággal kell megbírkóznia az embernek, valamint azzal, hogy 2-3 szál dróton lógva libeg a semmi felett 30-60 m-rel... de a másodiknál már nem csak hossz, hanem keresztirányú kilengés is van a szélnek köszönhetően, így a kezelő srác nem kis matekolással lassítgatta a fülkét, hogy ne libegjen, illetve hogy ne vágódjon a tart oszlopnak... nem volt túl finom.
Minden esetre felértünk. Fura volt, hogy lent hét ágra sütött a nap, fent azonban a felhő határt érintve, olyan helyzetbe kerültünk, hogy kb 10 m volt a látótávolság, a havat pedig nagyon durván hordta a szél, később picit kitisztult. Illetve egy kellemetlen volt ennek kapcsán, hogy lent, közel 3 órát kellett sorban állni, mire feljuthattunk. Az nem volt annyira szimpatikus, de megérte most már bizton állíthatom.
Majd visszalibegőztünk a hegy lábához 2 órával később, addig fent sétálgattunk, túrázgattunk, melegedtünk. Majd séta vissza a szállásra, gyors Welcome Drink-ből kettő is, kicsi pihi, majd belváros, este pedig vacsora egy nagyon konkrét kis étteremben, természetesen fából épült, és nálunk tuti bezárnák, ha egyáltalán hagynák megnyitni... a bejárattól 1,5-re sütik a húsokat frissen, amolyan látványkonyha jelleggel, élő zenével, tájjelegű felszolgálással, pincérekkel, mindennel. Olyat vacsoráztunk, hogy nocsak. És megkóstoltuk a különlegességet, a meleg sört, málna sziruppal az alján. Hát... a szoba hőmérsékletű sörtől bármikor tudok hányni, de ez kajakra jól esett. Szóval érdekes egy ízvilága van a szinte forralt sörnek, málnaszörppel az alján, és mindezt szívószálon keresztül.
Majd szállásra vissza, Welcome Drink természetesen, és beszélgetés, majd alvás.
Reggel nyögve-nyelős ébredés, készülődés, pakolászás a kocsikba, de azért még egyszer le a belvárosba, egy kisebb sajtmennyiségért, és némi vásárfiáért, ha már kirándultunk, ne menjünk haza üres kézzel.
Összességében nagyon jó kis túra volt, kellemes élményekkel lettünk gazdagabbak, amit tudtunk megnéztünk, megkóstoltunk.
Az autó is nagyon jól viselkedett, mert tele cuccal, egy-két hegymászással is megállt a fogyasztás 6,1 l-nél, ami szerintem bőven jó ilyen távon, ilyen körülmények között.
Reméljük lesz majd folytatása.
Relatíve egy hirtelen ötlettől vezérelve kedden úgy döntöttünk, hogy elmegyünk kicsit kirándulni Lengyel honba, engedünk a csábításnak, és Andi hugáékkal tartunk.
Így a frissen fel fagyállózott autót csütörtökön átgumiztattam, mivel 1,5 éve nem volt centirozva egyik kerék sem, így inkább elvittem a gumis cimboráimhoz.
Pénteken reggel pedig 1/2 8-kor neki vágtunk az útnak, szépen, kényelmesen, komótosan két autóval, 6 személlyel, vagy 4-5 napi hideg élelemmel, és természetesen italokkal, költőpénzzel.
Azt autók nagyon jól viselkedtek, nem volt rájuk panasz, a szállásunk egyszerűen király volt, az időjárás szintén kegyes volt hozzánk többnyire.
Tekintettel arra, hogy nem siettünk, kényelemes 4-4,5 óra alatt értünk el Zakopane városába, ahol elég erőteljes téli időjárás fogadott minket, friss, 3-5 cm-es hótakaróval, kanyarokban lefagyott útszakaszokkal, itt-ott becsúszott autókkal. :(
A Tátra, a házak, az egész táj, valami gyönyörű szép még mindig, meg van a maga varázsa, ahogyan megérkezel egyszerűen magával ragad az egész, s már nem vagy fáradt, nem vagy nyűgös, csak mennél.
Így tettünk mi is, gyorsan leparkoltunk a szálláson, kipakolásztunk, természetesen egy Welcome Drink rögtön beugrott az arcba, mivel innentől kezdve legközelebb csak vasárnap ülünk autóba. Gyors kaja, majd még egy Welcome Drink, és indultunk a belvárosba. Ami nagyon hangulatos, legyen akár éjjel, akár nappal, hétvége, vagy hétköznap. A belvárosban megfér egymás mellett a frissen felújított beton, vagy kő, és a közel 100 évesnek tűnő faház egyaránt. S természetesen mindkettő jellegzetesen hegyvidékinek tűnő. A belvárosban lefelé haladva, sajtárusok vannak kb 50 m-enként egymástól, és millió meg egy féle sajtot kínálnak fajtára, formára, érlelésre... relatíve potom összegért annak ellenére, hogy többek között erről nevezetesek.
A belváros tele van emberekkel, melynek kb a 35-40% magyar, ami elég furcsa és elgondolkodtató, hogy Szlovákián úgy jöttünk keresztül, hogy magyaroknak hírét sem hallottuk, csak az országhatárt követő 3-4 faluban. Itt meg lépten nyomon magyarokba, ismerősbe botlik az ember.
A belvárosi piac közel 50-60%-a sajt piac, ahol van kicsi, nagy, juh, kecske, tehén (szerintem még kutya-macska) sajt is, füstölt, kevésbé füstölt, stb.A piacot elhagyva a Gubalowka hegy lábánál találtuk magunkat, ahonnan fogaskerekű féle vitt fel a hegy tetejére minket 1123 m-re.
A hegy tetőről szintén gyönyörű kilátás, panoráma tárul az ember szeme elé, a szemközti hegységgel, a fenyves erdővel, valamint a hegy lábánál eltörpülő faluval együtt. Innen úgy terveztük, hogy lesétálunk vissza a belvárosba, ez tartott is nálam, az első 20-30 m-en, ahol majdnem sikerült a hátamra feküdni, egy korrekt 1,5 m-es csúszást követően, ugyanis a felolvadt hóréteg feláztatta az amúgy sem túl kemény talajt. Így inkább visszafelé is Gubalowkáztunk, hogy minden csontom egyben maradjon, s a helyén, valamint a fényképezőgépet se vasaljam ki...
Lent bevártuk a többieket, közben végignéztünk egy Bungie-ugrást, amitől kedvet kaptam, valószínűleg közrejátszott a légköri nyomás is, valamint a Welcome Drink is, de Andi lebeszélt. Valószínűleg neki volt igaza, így nem hánytam össze magam az első nap, és nem csúszott szét a gerincem sem.
Majd vissza a szállásra, némi pékárú vásárlással egybekötve, a szálláson pedig igen, jöhetett a Welcome Drink már megint... majd a sokadik után alvás.
A reggeli korán kelés, frankón nem jött össze senkinek.
Nehéz ébredés után gyors reggeli, majd cuccolás, indulás a másik hegyre, a magasabbra, ezúttal Lanowkával 1987 m-re két részletben.
Az első szakaszon nem is volt semmi gond, hiszen itt csak a magassággal kell megbírkóznia az embernek, valamint azzal, hogy 2-3 szál dróton lógva libeg a semmi felett 30-60 m-rel... de a másodiknál már nem csak hossz, hanem keresztirányú kilengés is van a szélnek köszönhetően, így a kezelő srác nem kis matekolással lassítgatta a fülkét, hogy ne libegjen, illetve hogy ne vágódjon a tart oszlopnak... nem volt túl finom.
Minden esetre felértünk. Fura volt, hogy lent hét ágra sütött a nap, fent azonban a felhő határt érintve, olyan helyzetbe kerültünk, hogy kb 10 m volt a látótávolság, a havat pedig nagyon durván hordta a szél, később picit kitisztult. Illetve egy kellemetlen volt ennek kapcsán, hogy lent, közel 3 órát kellett sorban állni, mire feljuthattunk. Az nem volt annyira szimpatikus, de megérte most már bizton állíthatom.
Majd visszalibegőztünk a hegy lábához 2 órával később, addig fent sétálgattunk, túrázgattunk, melegedtünk. Majd séta vissza a szállásra, gyors Welcome Drink-ből kettő is, kicsi pihi, majd belváros, este pedig vacsora egy nagyon konkrét kis étteremben, természetesen fából épült, és nálunk tuti bezárnák, ha egyáltalán hagynák megnyitni... a bejárattól 1,5-re sütik a húsokat frissen, amolyan látványkonyha jelleggel, élő zenével, tájjelegű felszolgálással, pincérekkel, mindennel. Olyat vacsoráztunk, hogy nocsak. És megkóstoltuk a különlegességet, a meleg sört, málna sziruppal az alján. Hát... a szoba hőmérsékletű sörtől bármikor tudok hányni, de ez kajakra jól esett.
Szóval érdekes egy ízvilága van a szinte forralt sörnek, málnaszörppel az alján, és mindezt szívószálon keresztül. Majd szállásra vissza, Welcome Drink természetesen, és beszélgetés, majd alvás.
Reggel nyögve-nyelős ébredés, készülődés, pakolászás a kocsikba, de azért még egyszer le a belvárosba, egy kisebb sajtmennyiségért, és némi vásárfiáért, ha már kirándultunk, ne menjünk haza üres kézzel.
Összességében nagyon jó kis túra volt, kellemes élményekkel lettünk gazdagabbak, amit tudtunk megnéztünk, megkóstoltunk.
Az autó is nagyon jól viselkedett, mert tele cuccal, egy-két hegymászással is megállt a fogyasztás 6,1 l-nél, ami szerintem bőven jó ilyen távon, ilyen körülmények között.
Reméljük lesz majd folytatása.
2010.10.19. Kedd
Tegnap, hosszas agyalást követően rászántam magam, hogy lecseréljem a Suzukiban a fagyállót, hiszen még a gyári volt benne, aminek elvileg semmi baja sem volt, közel -38°C-ig állta volna a sarat, de a szakaik tanácsát megfogadva inkább csere érettre ítéltem. Állításuk szerint pár év (4-5) elteltével már nincs meg a szükséges kenése, melyre a vízpumpa szímeringjének pl szüksége van.
Úgy voltam vele, hogy inkább fagyállót cserélek, mint vízpumpát, vagy annak szimeringjét, így vettem 10 l fagyálló folyadékot aluminium hűtőrendszerhez, meg 10 l ioncserélt vizet. Enni egyik sem kér, ráadásul szerintem a Polskiban is kell cserélnem, valamint az anyámék Wagon R-je is rám vár.
Első körben keresgélni kezdtem a neten, hogy hogyan is kell lecserélni, lecserpálni, egyáltalán mit, és hogyan tanácsolnak. Szerencsére találtam erről leírást egy átfogó .PDF formátumban, így ez alapján kezdtem neki a műveletnek. Így kapott 3 rendszerátöblítést, majd egy végleges feltöltést -35-38°C-ra keverve. Az ellenőrző mérés is meg lesz vélhetőleg a héten, csak még nem tudom, hogy meglepjem-e magam egy optikai fagyállómérővel. Mert a TG-sekben nem nagyon bízom, miután kétszer egyformát még nem nagyon sikerült mérni velük. Csak az előbbi 15-18.000.-/db, az utóbbi 900-1.400.-/db.
Janinak köszi a segítséget.
A téli gumik is felkerülnek lassan ha így folytatja az időjárás, hiszen javarészt éjjel járok vele, amikor már nincsenek azok a baszott melegek.
Úgy voltam vele, hogy inkább fagyállót cserélek, mint vízpumpát, vagy annak szimeringjét, így vettem 10 l fagyálló folyadékot aluminium hűtőrendszerhez, meg 10 l ioncserélt vizet. Enni egyik sem kér, ráadásul szerintem a Polskiban is kell cserélnem, valamint az anyámék Wagon R-je is rám vár.
Első körben keresgélni kezdtem a neten, hogy hogyan is kell lecserélni, lecserpálni, egyáltalán mit, és hogyan tanácsolnak. Szerencsére találtam erről leírást egy átfogó .PDF formátumban, így ez alapján kezdtem neki a műveletnek. Így kapott 3 rendszerátöblítést, majd egy végleges feltöltést -35-38°C-ra keverve. Az ellenőrző mérés is meg lesz vélhetőleg a héten, csak még nem tudom, hogy meglepjem-e magam egy optikai fagyállómérővel. Mert a TG-sekben nem nagyon bízom, miután kétszer egyformát még nem nagyon sikerült mérni velük.
Csak az előbbi 15-18.000.-/db, az utóbbi 900-1.400.-/db. Janinak köszi a segítséget.
A téli gumik is felkerülnek lassan ha így folytatja az időjárás, hiszen javarészt éjjel járok vele, amikor már nincsenek azok a baszott melegek.
2010.08.17. Kedd
Vettem akksit, mert az jó...
Igazából vicces szitu volt, mert reggel indult pöcc-röff, beszaladtunk céghez, ott Andival helyet cseréltünk ő ment tovább, én meg szépen lassan elkezdtem kiállni az ideiglenes helyéről a kocsival, ahova a betonozási időszakra letettem.
A lényeg, hogy egy 30 perc elteltével Andi csörgött, hogy nem tudja beindítani a kocsit, csak kattog, de nem is forgat. Bika-kábel kocsiba be, nyél gázon át a városon tankolás nélkül. Végül is nehezen, de sikerült bebikázni némi 6000-es fordulaton tartás után vett annyi töltést, hogy indítható legyen, ne csak az áramot vegye fel. Majd mindenki ment a dolgára, én meg inkább akksit venni, mert már csak 6 éves volt benne, így valahol az is csoda hogy eddig is bírta a jó kis gyári Delhi akksi. Jobb ötlet és árukészlet hiányában végül a BERGA márka mellett döntöttem 52 Ah-ás kivitelben (ilyenről eddig nem is hallottam) miután az eladó közölte, hogy hiába veszek ugyanakkorát, mint a gyári, az esetek 90%-ban megközelítőleg sem egyformák, mert más eljárással készítik állítólag.
Na mindegy, BERGA lett véve, majd belerakva és indult pöcc-röff, potom 19830.- helyett akciósan a VDF-ben 17500.-ért.
Azért még annyi kanyart belevitt az életembe az autó, hogy pár órával később elfelejtette az alapjáratot mint olyat, amit nem tudok mire vélni. Egyszerűen csak leállt ha megálltunk a lámpánál, többször egymás után, de nem tudom mi válthatta ki ezt belőle. Minden esetre kikaptam belőle a levegőszűrőt, ami nem volt poros sem szinte, de lefújkáltam kompresszorral tuti ami biztos alapon. Meg utána persze összerakás után meg-meg kínáltam 2-ben, 3-ban tiltásig húzatva, de nem jött elő azóta a gond. Remélem nem is fog.
A kutya meg sajnos ma reggelre rosszul lett, aminek nem igazán tudjuk az okát, de még az orvos sem. :(
Reggel még lent volt, piszkolt rendesen, majd miután feljött, nem sokkal később elkezdte rázni a fejét, elkezdett csaholni, vonyítani, majd behányt, bepiszkolt, és remegve elfeküdt. :(
Miskolcon sajnos 2-3 órán keresztül nem lehetett orvost találni, csak olyat, aki majd bent lesz a rendelőben, majd vigyük be... remélem őket is így látják el majd sürgős esetben... Így jobb ötlet hiányában, valamint mert minden rendelő 9-kor kezd, vittük oda, ahol oltáson is volt, hogy ne 8 ember kezelje.
Vizsgálatokat követően sem volt egyértelmű, ahogyan még most sem az sajnos, hogy mi váltotta ezt ki nála. Lehet sajnos epilepszia, étel mérgezés, veszettség, extrém gyomorrontás. Igazából mindenből volt egy kis tünet, de egyik sem egyértelmű. Ami a legrosszabb volt, hogy nem volt magánál a csöppség, a pupillái meg be voltak szűkülve, ami a leginkább eltartott nála még akkor is, mikor kezdett jobban lenni. Kapott infúziót, izomlazítót, görcsoldót, egy kis harapást az asszisztensből is... és eltelt vagy 3,5 óra mire kezdett jobban lenni, és reagálni kezdett a pupillája is. A láza is elmúlt szépen, 40,3°C-kal kezdtünk, 38,7°C-al jöttünk el, ami már normális. Egyenlőre tanácstalanok vagyunk az orvossal együtt, mert semmi nem egyértelmű. Amit tudunk, hogy az elődeinek nem voltak epilepsziás tünetei, valamint hogy az alom többi tagja jól van. Most már szerencsére ő is, egyenlőre szigorú diétán van, csak főtt rizs, főtt csirke hús bőr nélkül csont nélkül, natúr joghurt, natúr kefír 4-5 napig. Holnap délelőtt meg visszavisszük kontrollra, de szemmel láthatóan jobban van, jó a kedélyállapota, van életkedve, étvágya.
Csak reménykedünk, hogy nem lesz több ilyen gondja a csöppségnek, akármi is váltotta ki ezt nála.
:(
Igazából vicces szitu volt, mert reggel indult pöcc-röff, beszaladtunk céghez, ott Andival helyet cseréltünk ő ment tovább, én meg szépen lassan elkezdtem kiállni az ideiglenes helyéről a kocsival, ahova a betonozási időszakra letettem.
A lényeg, hogy egy 30 perc elteltével Andi csörgött, hogy nem tudja beindítani a kocsit, csak kattog, de nem is forgat. Bika-kábel kocsiba be, nyél gázon át a városon tankolás nélkül. Végül is nehezen, de sikerült bebikázni némi 6000-es fordulaton tartás után vett annyi töltést, hogy indítható legyen, ne csak az áramot vegye fel. Majd mindenki ment a dolgára, én meg inkább akksit venni, mert már csak 6 éves volt benne, így valahol az is csoda hogy eddig is bírta a jó kis gyári Delhi akksi. Jobb ötlet és árukészlet hiányában végül a BERGA márka mellett döntöttem 52 Ah-ás kivitelben (ilyenről eddig nem is hallottam) miután az eladó közölte, hogy hiába veszek ugyanakkorát, mint a gyári, az esetek 90%-ban megközelítőleg sem egyformák, mert más eljárással készítik állítólag.
Na mindegy, BERGA lett véve, majd belerakva és indult pöcc-röff, potom 19830.- helyett akciósan a VDF-ben 17500.-ért.
Azért még annyi kanyart belevitt az életembe az autó, hogy pár órával később elfelejtette az alapjáratot mint olyat, amit nem tudok mire vélni. Egyszerűen csak leállt ha megálltunk a lámpánál, többször egymás után, de nem tudom mi válthatta ki ezt belőle. Minden esetre kikaptam belőle a levegőszűrőt, ami nem volt poros sem szinte, de lefújkáltam kompresszorral tuti ami biztos alapon. Meg utána persze összerakás után meg-meg kínáltam 2-ben, 3-ban tiltásig húzatva, de nem jött elő azóta a gond. Remélem nem is fog.
A kutya meg sajnos ma reggelre rosszul lett, aminek nem igazán tudjuk az okát, de még az orvos sem. :(
Reggel még lent volt, piszkolt rendesen, majd miután feljött, nem sokkal később elkezdte rázni a fejét, elkezdett csaholni, vonyítani, majd behányt, bepiszkolt, és remegve elfeküdt. :(
Miskolcon sajnos 2-3 órán keresztül nem lehetett orvost találni, csak olyat, aki majd bent lesz a rendelőben, majd vigyük be... remélem őket is így látják el majd sürgős esetben... Így jobb ötlet hiányában, valamint mert minden rendelő 9-kor kezd, vittük oda, ahol oltáson is volt, hogy ne 8 ember kezelje.
Vizsgálatokat követően sem volt egyértelmű, ahogyan még most sem az sajnos, hogy mi váltotta ezt ki nála. Lehet sajnos epilepszia, étel mérgezés, veszettség, extrém gyomorrontás. Igazából mindenből volt egy kis tünet, de egyik sem egyértelmű. Ami a legrosszabb volt, hogy nem volt magánál a csöppség, a pupillái meg be voltak szűkülve, ami a leginkább eltartott nála még akkor is, mikor kezdett jobban lenni. Kapott infúziót, izomlazítót, görcsoldót, egy kis harapást az asszisztensből is... és eltelt vagy 3,5 óra mire kezdett jobban lenni, és reagálni kezdett a pupillája is. A láza is elmúlt szépen, 40,3°C-kal kezdtünk, 38,7°C-al jöttünk el, ami már normális. Egyenlőre tanácstalanok vagyunk az orvossal együtt, mert semmi nem egyértelmű. Amit tudunk, hogy az elődeinek nem voltak epilepsziás tünetei, valamint hogy az alom többi tagja jól van. Most már szerencsére ő is, egyenlőre szigorú diétán van, csak főtt rizs, főtt csirke hús bőr nélkül csont nélkül, natúr joghurt, natúr kefír 4-5 napig. Holnap délelőtt meg visszavisszük kontrollra, de szemmel láthatóan jobban van, jó a kedélyállapota, van életkedve, étvágya.
Csak reménykedünk, hogy nem lesz több ilyen gondja a csöppségnek, akármi is váltotta ki ezt nála.
:(
2010.06.21. Hétfő
Vagy 2 héttel ezelőtt jelentkezett egy olyan probléma, hogy nem mindig akart nyitni a központival együtt a csomagtér ajtó, és igazából zárni sem.
Nem egy eget verő probléma ugyan (szerencsére), de elég kellemetlen tud lenni, amikor az ember megszokja a jót, a könnyűt, hogy nem kell kulcsot dugni a zárakba. A lényeg, hogy szét lett kapva, s mint kiderült szerencsére nem a motor ment tönkre, hanem a vezetékek nyíródtak el. Ezúton üzenem annak az alkalmazottnak a Suzuki gyárba, akinek az volt a feladata hogy azt tesztelje, hány darab nyitást bír ki a kábel köteg anélkül hogy megtörne, hogy LEBUKOTT! Tuti, hogy nem bírja ki az előírt pl 12.000 db nyitást, és minimum 6.000-et elcsalt! Ha meg tudom személy szerint ki volt, a belét kitaposom! >
Dokival szerencsére ez a probléma is orvosolva lett. Köszi.
Nem egy eget verő probléma ugyan (szerencsére), de elég kellemetlen tud lenni, amikor az ember megszokja a jót, a könnyűt, hogy nem kell kulcsot dugni a zárakba. A lényeg, hogy szét lett kapva, s mint kiderült szerencsére nem a motor ment tönkre, hanem a vezetékek nyíródtak el. Ezúton üzenem annak az alkalmazottnak a Suzuki gyárba, akinek az volt a feladata hogy azt tesztelje, hány darab nyitást bír ki a kábel köteg anélkül hogy megtörne, hogy LEBUKOTT! Tuti, hogy nem bírja ki az előírt pl 12.000 db nyitást, és minimum 6.000-et elcsalt! Ha meg tudom személy szerint ki volt, a belét kitaposom! >
Dokival szerencsére ez a probléma is orvosolva lett.
Köszi. 2010.05.02. Vasárnap
Kicsit megkésve, de kb ennyi szabad időm volt a múlt héten, így ezt tükrözi a pótlólagos bejegyzés is.
Nem is lesz hosszú, inkább csak amolyan emlékeztető iromány ez számomra, hogy tudjam, mikor vizsgázott a Suzi.
2010. 04. 28. - Reggel 6-ra a vizsgabázison voltunk, 8 óra körül meg már itthon. 23.700.- Ft-al lettem könnyebb, az autó kapott újabb 2 év műszakit természetesen minden gond nélkül, ahogyan ez egy 6 éves autótól elvárható. Viszont lassan esedékes a gyertya csere.
Nem is lesz hosszú, inkább csak amolyan emlékeztető iromány ez számomra, hogy tudjam, mikor vizsgázott a Suzi.
2010. 04. 28. - Reggel 6-ra a vizsgabázison voltunk, 8 óra körül meg már itthon. 23.700.- Ft-al lettem könnyebb, az autó kapott újabb 2 év műszakit természetesen minden gond nélkül, ahogyan ez egy 6 éves autótól elvárható.
Viszont lassan esedékes a gyertya csere.2010.04.18. Vasárnap
Lassan időszerű lesz a Suzuki műszaki vizsgáztatása, így elvittem az ismerőshöz a vizsga állomásra, hogy vessen rá egy-két pillantást vizsga előtt. Elmondta hogy elvileg nincs semmi akadálya a dolognak, egyedül a szélvédő az, ami egy picit necces, mert ugye én annak idején repedt szélvédővel vettem az autót. Akartam is cserélni a szélvédőt, meg nem is, főleg miután a jó múltkor a baglyot is frankón kibírta még 110-es tempónál, úgy voltam vele, hogy ha ezt kibírta, akkor nem szükséges a csere.
Ellenben az van, hogy az ez évi szigorítások miatt (ami miatt a Polskiról is lekerült a gallytörő rács ugyebár....), frankón megvonhatják a műszaki érvényességét az autónak, akár ma, akár holnap, akár a friss műszakival az autón a vizsgabázisról kifelé jövet... Szóval abban maradtunk, hogy akkor inkább csere, meg hogy csókoltatjuk kis hazánk kizsákmányoló, rabló állam formáját de erre nem szánnék most több energiát...
Telefon jobbra, telefon balra, kedves ismerős jelezte, hogy tud segíteni a dologban jó eséllyel, adott egy telefonszámot, ahol már tudtak a problémámról, és jelezték hogy létezik jó árasított termékük részemre. A baj csak az, hogy nincs raktáron, így csak újbóli gyártás esetén tudnak segíteni nekem. Nem voltam boldog, de ez van sajna. Kaptam egy másik telefonszámot is közben, akik cserével is foglalkoznak, így elmentem hozzájuk egy árajánlat kérésre, hogy mégis milyen költségekkel jár egy ilyen procedúra.
Jelentem nagyon korrekt, és jó fej társaságot volt szerencsém megismerni a Csatári és Társa Bt. személyében. Korrekt ajánlatot adtak a 8.000.- Ft-os beszerelési összeggel, az esetleg cserére szoruló dísz-kédergumira 3.000.- Ft-ért, valamint egy szélvédőre 16.000.- Ft-ért. Így gyorsan mérlegelnem kellett, hogy mikor járok jobban, ha autózom a szélvédőért 200+200 km-t hegyen-völgyön, esetleg autópályán keresztül, plusz vállalom hogy esetleg szállítás közben sérülhet is az üveg, vagy maradok a seggemen, és rájuk bízok mindent. Gyors számolgatás, némi tökölés, meg egy-két telefon után rájöttem, hogy kb 2-3.000.- Ft-ot "bukok" abban az esetben is maximum ha maradok itthon és várok, így inkább emellett döntöttem, és rájuk bíztam mindent. Bejelentkeztem hozzájuk szombatra, munka utánra, mert hogy náluk ennek sincs semmi akadálya, így miután a cégnél letettem a lantot, elugrottam a VDF-Ker Kft. -hez, megrendelni egy-két gyújtás alkatrészt a Polskihoz, amik meg is érkeznek hétfő reggelre, mivel 15 perc volt már csak zárásig így szombatra már nem merték garantálni a szállítást. Majd indultam is a Csatári és Társa Bt. -hez, a megbeszéltek szerint. Kapu nyílt, beálltam (mint a gerely... ), s már készültek is elő az eszközökkel, tartozékokkal. Kérdésemre hogy dokumentálhatom-e az eseményeket munkavégzés közben, mosolygós, kedves igent kaptam, amin szintén meglepődtem, persze meg is köszöntem, és elmeséltem hogy miért is szeretem ezeket az eseményeket rögzíteni. Említettem a Polski esetét is, hogy milyen jól jött anno sajnos a fényképek, számlák megléte, amikor sajnos összetörték alattam. :( Hamar kiderült, hogy képben vannak, melyik autóról van szó, valamint hogy a srác meg is csodálta már egyszer kétszer egy-egy autós összejövetel kapcsán a kisautót, hogy milyen szépen meg van csinálva, milyen egyedi, és mennyire egyben van. Majd beszélgettünk tovább, mikor kiderült, hogy ő nem Polskiba, hanem Audiba lapátolja a pénzét. Tehát rokonlélek is, nem csak jó fej társaság.
Közben már át is ugrott egy fémszál az első szélvédő és az A-oszlop között, aminek a végére felkerült két "markolat", belülre egy spakli, hogy ne sérüljenek a belső műanyagok sem, ugyanakkor le se kelljen őket szedni, hogy a bolhák is megmaradjanak, és kezdetét vette a szó szerinti huza-vona. Már ekkor látható volt, hogy nem ez lesz az első szélvédő amit eltávolítanak, és reméljük hogy nem is az utolsó. Relatíve gyorsan körbeértek a szélvédőn, és miután elvágták mindenhol a ragasztót, ki is emelték a repedt szélvédőt a kaszniból. Óvatosan elkezdték leszedni a díszítő kéder gumit a szélvédőről, de sajna hamar kiderült, hogy ennek a vissza tétele esélytelen. Pontosabban esztétikailag általam sem támogatott, így abban maradtunk, hogy menjen fel ebből is az új, ha már cserélni kell az üveget, akkor ne kelljen hullámos kédert látnom minden nap ha az autóra nézek.
Közben lekerült az azonosító matrica is a régi szélvédőről szintén nem kis rutinnal, és sérülés mentesen, így fel is ugrott hamar az új szélvédőre, hogy ennek a cseréjével se kelljen kínlódnom. Köszi ezúton is.
Majd jött a maradék ragasztó eltávolítása a kaszniról, majd a tisztítása a kaszninak, majd a zsírtalanítása az üvegnek-kaszninak egyaránt, majd a "csodaszer" felvitele mindkettőre ami tapadás elősegítő, végül jött a ragasztó körbe kasznira (természetesen csak az üveg alá ) Ezután jött egy fontos, és egy kevésbé fontos telefon felhelyezése a szélvédőre színük szerint a piros, és a sárga, és már emelték is be a helyére az üveget. Beigazgatták szépen, és már mentek is vissza a sallangok is a helyükre, mint pl ablaktörlőkarok, műanyag takarók, bolhák, és készen is voltunk elvileg. Mert hogy a munkafolyamat itt be is fejeződött kb 40-50 perc elteltével, már csak a száradást kellett várni. Ekkor volt kb 12:30. Mivel 1 órás ragasztószettel dolgoznak, ők 3 óra száradást tanácsoltak én meg abban maradtam velük, hogy majd késő délután visszajövök az autóért, ha az a lényeg hogy minél többet álljon egy helyben a száradás ideje alatt, hogy ne feszüljön meg, és beragadjon rendesen a helyére. Így fizettem, megköszöntem, és eljöttem, indultam Janiékhoz.
Janiéknál festettünk kicsit, mert többen mondták hogy jól áll nekünk a festék, igaz nem értettük miért mondják ezt P. Gyula miskolci lakos kedvenc szórakozó helyén a Kék-Oszt-Riga bárban... De erről majd Jani blogol, ami reméljük arról szól majd, hogy jól sikerült, nem pedig arról, hogy mehetünk megint homokfújatni.
Kicsit hazaugrottam a Polskival, elmentünk Shoppingolni, majd 17:00-óra körül visszamentünk a Suziért a Polskival, mert a jó. (csak ez az 4500-nál jelentkező rajtprogram ne lenne benne... de remélem hétfőn megoldódik, mert nekem ez egyre inkább kondenzátor halál gyanus)
Kijöttek, megcsodálták kívül belül a kisautót, kaptuk az elismerő szavakat, de főleg az autó. Majd megköszöntem még egyszer a cserét, és indultunk vissza Janiékhoz, letenni a Polskit, és nekilátni a sütögetésnek ami hirtelen ötlettől vezérelve született meg ezúttal is.
Összességében egy jó nap volt a szombati is.
Ellenben az van, hogy az ez évi szigorítások miatt (ami miatt a Polskiról is lekerült a gallytörő rács ugyebár....), frankón megvonhatják a műszaki érvényességét az autónak, akár ma, akár holnap, akár a friss műszakival az autón a vizsgabázisról kifelé jövet... Szóval abban maradtunk, hogy akkor inkább csere, meg hogy csókoltatjuk kis hazánk kizsákmányoló, rabló állam formáját de erre nem szánnék most több energiát...
Telefon jobbra, telefon balra, kedves ismerős jelezte, hogy tud segíteni a dologban jó eséllyel, adott egy telefonszámot, ahol már tudtak a problémámról, és jelezték hogy létezik jó árasított termékük részemre. A baj csak az, hogy nincs raktáron, így csak újbóli gyártás esetén tudnak segíteni nekem. Nem voltam boldog, de ez van sajna. Kaptam egy másik telefonszámot is közben, akik cserével is foglalkoznak, így elmentem hozzájuk egy árajánlat kérésre, hogy mégis milyen költségekkel jár egy ilyen procedúra.
Jelentem nagyon korrekt, és jó fej társaságot volt szerencsém megismerni a Csatári és Társa Bt. személyében. Korrekt ajánlatot adtak a 8.000.- Ft-os beszerelési összeggel, az esetleg cserére szoruló dísz-kédergumira 3.000.- Ft-ért, valamint egy szélvédőre 16.000.- Ft-ért. Így gyorsan mérlegelnem kellett, hogy mikor járok jobban, ha autózom a szélvédőért 200+200 km-t hegyen-völgyön, esetleg autópályán keresztül, plusz vállalom hogy esetleg szállítás közben sérülhet is az üveg, vagy maradok a seggemen, és rájuk bízok mindent. Gyors számolgatás, némi tökölés, meg egy-két telefon után rájöttem, hogy kb 2-3.000.- Ft-ot "bukok" abban az esetben is maximum ha maradok itthon és várok, így inkább emellett döntöttem, és rájuk bíztam mindent. Bejelentkeztem hozzájuk szombatra, munka utánra, mert hogy náluk ennek sincs semmi akadálya, így miután a cégnél letettem a lantot, elugrottam a VDF-Ker Kft. -hez, megrendelni egy-két gyújtás alkatrészt a Polskihoz, amik meg is érkeznek hétfő reggelre, mivel 15 perc volt már csak zárásig így szombatra már nem merték garantálni a szállítást.
Majd indultam is a Csatári és Társa Bt. -hez, a megbeszéltek szerint. Kapu nyílt, beálltam (mint a gerely... ), s már készültek is elő az eszközökkel, tartozékokkal. Kérdésemre hogy dokumentálhatom-e az eseményeket munkavégzés közben, mosolygós, kedves igent kaptam, amin szintén meglepődtem, persze meg is köszöntem, és elmeséltem hogy miért is szeretem ezeket az eseményeket rögzíteni. Említettem a Polski esetét is, hogy milyen jól jött anno sajnos a fényképek, számlák megléte, amikor sajnos összetörték alattam. :( Hamar kiderült, hogy képben vannak, melyik autóról van szó, valamint hogy a srác meg is csodálta már egyszer kétszer egy-egy autós összejövetel kapcsán a kisautót, hogy milyen szépen meg van csinálva, milyen egyedi, és mennyire egyben van. Majd beszélgettünk tovább, mikor kiderült, hogy ő nem Polskiba, hanem Audiba lapátolja a pénzét. Tehát rokonlélek is, nem csak jó fej társaság. Közben már át is ugrott egy fémszál az első szélvédő és az A-oszlop között, aminek a végére felkerült két "markolat", belülre egy spakli, hogy ne sérüljenek a belső műanyagok sem, ugyanakkor le se kelljen őket szedni, hogy a bolhák is megmaradjanak, és kezdetét vette a szó szerinti huza-vona.
Már ekkor látható volt, hogy nem ez lesz az első szélvédő amit eltávolítanak, és reméljük hogy nem is az utolsó. Relatíve gyorsan körbeértek a szélvédőn, és miután elvágták mindenhol a ragasztót, ki is emelték a repedt szélvédőt a kaszniból. Óvatosan elkezdték leszedni a díszítő kéder gumit a szélvédőről, de sajna hamar kiderült, hogy ennek a vissza tétele esélytelen. Pontosabban esztétikailag általam sem támogatott, így abban maradtunk, hogy menjen fel ebből is az új, ha már cserélni kell az üveget, akkor ne kelljen hullámos kédert látnom minden nap ha az autóra nézek. Közben lekerült az azonosító matrica is a régi szélvédőről szintén nem kis rutinnal, és sérülés mentesen, így fel is ugrott hamar az új szélvédőre, hogy ennek a cseréjével se kelljen kínlódnom.
Köszi ezúton is. Majd jött a maradék ragasztó eltávolítása a kaszniról, majd a tisztítása a kaszninak, majd a zsírtalanítása az üvegnek-kaszninak egyaránt, majd a "csodaszer" felvitele mindkettőre ami tapadás elősegítő, végül jött a ragasztó körbe kasznira (természetesen csak az üveg alá
) Ezután jött egy fontos, és egy kevésbé fontos telefon felhelyezése a szélvédőre színük szerint a piros, és a sárga, és már emelték is be a helyére az üveget. Beigazgatták szépen, és már mentek is vissza a sallangok is a helyükre, mint pl ablaktörlőkarok, műanyag takarók, bolhák, és készen is voltunk elvileg. Mert hogy a munkafolyamat itt be is fejeződött kb 40-50 perc elteltével, már csak a száradást kellett várni. Ekkor volt kb 12:30. Mivel 1 órás ragasztószettel dolgoznak, ők 3 óra száradást tanácsoltak én meg abban maradtam velük, hogy majd késő délután visszajövök az autóért, ha az a lényeg hogy minél többet álljon egy helyben a száradás ideje alatt, hogy ne feszüljön meg, és beragadjon rendesen a helyére. Így fizettem, megköszöntem, és eljöttem, indultam Janiékhoz. Janiéknál festettünk kicsit, mert többen mondták hogy jól áll nekünk a festék, igaz nem értettük miért mondják ezt P. Gyula miskolci lakos kedvenc szórakozó helyén a Kék-Oszt-Riga bárban...
De erről majd Jani blogol, ami reméljük arról szól majd, hogy jól sikerült, nem pedig arról, hogy mehetünk megint homokfújatni. Kicsit hazaugrottam a Polskival, elmentünk Shoppingolni, majd 17:00-óra körül visszamentünk a Suziért a Polskival, mert a jó. (csak ez az 4500-nál jelentkező rajtprogram ne lenne benne... de remélem hétfőn megoldódik, mert nekem ez egyre inkább kondenzátor halál gyanus)
Kijöttek, megcsodálták kívül belül a kisautót, kaptuk az elismerő szavakat, de főleg az autó.
Majd megköszöntem még egyszer a cserét, és indultunk vissza Janiékhoz, letenni a Polskit, és nekilátni a sütögetésnek ami hirtelen ötlettől vezérelve született meg ezúttal is. Összességében egy jó nap volt a szombati is.
2010.03.14. Vasárnap
Tegnap kicsit kiégettük a kipufogót az Ignisen, mert mostanában csak belvárosi közlekedés jutott neki. Volt egy kis találkozónk, beszélgetésünk Pesten, így ennek köszönhetően indultunk útnak, s ha már mentünk, elvittük jó anyámékat is magunkkal világot látni.
Így amíg mi beszélgettünk erről-arról, addig volt alkalmuk megnézni a Tropicariumot a Camponaban.
Igazából ami miatt írtam ezt a blogot, az csak annyi, hogy továbbra is elégedett vagyok a járművel, ugyanis 4 személlyel, kicsit sietősen 140-kével autópályán Miskolc-Pest-Miskolc 8,2-re jött ki a fogyasztása, amivel maximálisan elégedett vagyok. És a kipufogó is elviselhető továbbra is, még ilyen tempó mellett is, így azzal sincsenek gondok, főleg hogy nem növelte a fogyasztást sem, ellenben kellemesen húz 5-ikben 90-ről, jobban mint a gyárival.
Ha meg már Pesten jártunk, akkor kicsit csavarogtunk is Emével, Bazzal, meg Pocokkal. Köszike az idegen vezetést, meg a látnivalókat. Remélem lesz még ilyen.
Így amíg mi beszélgettünk erről-arról, addig volt alkalmuk megnézni a Tropicariumot a Camponaban.
Igazából ami miatt írtam ezt a blogot, az csak annyi, hogy továbbra is elégedett vagyok a járművel, ugyanis 4 személlyel, kicsit sietősen 140-kével autópályán Miskolc-Pest-Miskolc 8,2-re jött ki a fogyasztása, amivel maximálisan elégedett vagyok. És a kipufogó is elviselhető továbbra is, még ilyen tempó mellett is, így azzal sincsenek gondok, főleg hogy nem növelte a fogyasztást sem, ellenben kellemesen húz 5-ikben 90-ről, jobban mint a gyárival.
Ha meg már Pesten jártunk, akkor kicsit csavarogtunk is Emével, Bazzal, meg Pocokkal. Köszike az idegen vezetést, meg a látnivalókat.
Remélem lesz még ilyen. 2010.02.10. Szerda
Téli Találkozó 2010.
Erről majd később. Menjünk szépen sorjában.
Először is, sikerült eldönteni a lökhárító kérdést, legalább is azt hittem. Mert hogy az eredeti terv az volt, hogy torkon fosom az NKH-t, és visszateszem a csöveket, ám az utolsó előtti pillanatban csak meggondoltam magam, és feltettük a króm lökösöket, miután jártam az NKH-nál, és pár órát elvesztegettem az életemből csak amiatt, hogy pár perc alatt közöljék a pillanatnyilag hatályos jogszabály szerinti állásfoglalásukat, mely szerint csak gyári alkatrész helyezhető el a gépjárművön. Az sem igazán hatotta meg őket, hogy az autó egy átépített autó, és hogy az elmúlt 7 évben így vizsgázott ahogyan ti is ismertétek.
Elvették a jó kedvem. Ekkor volt 2010. Február 10. a nap melyen betöltöttem 30. életévemet, mondtam is magamban, hogy szép egy ajándék az élettől a sorstól. :( Ez van sajnos, meg kell válljak a gallytörőimtől, melyektől egyéni, egyedi volt a kisautó. És elindultam haza, nem kissé elkeseredetten. Ekkor akartam feltenni a krómokat, beszereztem 2-2 pár köd és szúrófényt is, hogy majd azokkal teszem fel, de végül elvetettem az egészet, s megint a gallytörők mellett voksoltam. Lámpákat vissza a boltba, s gondoltam elhalasztom másnapra a szerelést, mert 1/2 órám volt sötétedésig, így inkább haza indultam, mert úgy volt hogy jön a kis családom szülinapot ünnepelni.
Letusoltam, miután jól átfagytam, ez jól esett, majd készülődtünk a család érkezésére akik szépen lassan szállingóztak is. Majd elkezdődött a köszöntgetés, iszogatás, amikor is jött egy telefon Jani bátyámtól, hogy menteni kellene menni, mert nem indul a Lada. Mivel már volt az arcomban egy-két atmoszféra házi pálesz, így a sógorjelöltet a hónom alá csaptam, hogy menjünk Janit menteni. Nem kérette magát, főleg hogy előtte való nap őt kellett menteni. Már pörgött az agyam, hogy mi miatt nem indulhat a Lada, szépen végigmentem fejben a hibalehetőségeken, s közben meg is érkeztünk. Gondoltam leszek bátor , s megpróbálok egy indítást. Pedált a padlóig, majd gyujtás, indítás, és láss csodát a Lada jár. Jani meglepetten, én annál büszkébben, hogy egy-két pálesz után egyszerűen zseni vagyok, és beindítok bármit, Uri Geller meg elmehet a picsába. (Legalább is gondoltam ezt akkor még.)
mindenki vissza a saját kocsijába, majd elindultunk, mert sógornak még volt valami elintézni valója az egyik ügyfelével, így mondta, hogy ugorjunk már be hozzá. Mondtam neki semmi gond, menjünk, Jani is mondta, hogy inkább jön velünk, nehogy lerobbanjon.
Megérkeztünk a helyszínre, ahol az ügyfél már várt, és osztotta a sógorjelöltet rendesen, hogy mióta vár már rá itt, és mindenki elment már haza, csak ő van itt egyedül, de egy kávét szívesen főz nekünk. Ekkor lépett be Jani is a Múzeumba, mondtam Attilának, hogy akkor főzzön már hármat, mert hogy hárman vagyunk. Belement, nem ellenkezett. És elkezdte elhúzni a függönyt, amikor is arra lettem figyelmes, hogy sötétben ül egy nagy csomó ember, meg egy piros LED virít felém hátulról. Ismertem ezt a LED-et, valahonnan ismertem...
Majd lámpát gyújtottak, és ott állt egy nagy halom a családból, barátokból, kollégákból, én meg kb annyit tudtam mondani a meglepettségtől mint utóbb kiderül, hogy "asztakettébaszottrohadtkurvaeget". Nem kis meglepetésben volt részem, ami olyan szinten le volt szervezve, hogy le a kalappal mindenki előtt ennek kapcsán. Semmi jelét nem éreztem annak, hogy valami meglepetés lenne szervezés alatt, fű alatt. Tudtam hogy 30 leszek, tudtam, hogy a B-oldal forog lassan, tudtam hogy nem veszek már tartós tejet, de azt álmodni sem mertem, hogy egy életre szóló emléket kapok azoktól, akikre mindig számíthattam, akiket szeretek. (na elég a csöpögős részből)
Szóval hirtelen azt vettem észre, hogy se köpni, se nyelni nem tudok, itt van a családom, a kemény mag, és a kollégáim, s mindezek együtt egy helyen.
Még egyszer köszönöm nektek!!!
Sandinak, Jó anyámnak, Lajosnak, Jani bátyámnak, Erikának, Mónikának, Martinnak, Rolandnak, Denise-nek, Csillának, Tomikutyának, Bálint Atinak, Dokinak, Suszinak, Bertinek, Plósz kollégának, KG-nak, Rékának, OGy.nek, Losinak, Somának, Csajosnak, Baznak, Emesének, Bécinek, Reninek, Abadinak, Anikónak, Milánnak, Béresnek, Baranzónak, Kucsmának, Attilának a házigazdának, a Salsa táncosoknak, és végül a Sissy étterem és kávézónak a helyszín biztosításáért!!!
Volt itt minden az este folyamán, kaja, pia, meglepi, aji hegyek, és Salsa táncosok, Ez az este egyszerűen így volt tökéletes, és emlékezetes.
Kaptam olyan forgó széket a barátaimtól, amilyen nincsen senkinek sem. Polski keréken áll, fékdobon forog, polski ülés van rajta, és mivel buktatható, így van alatta egy kedves csomagtér, amiben egy üveg Jager figyelt 6 pohárral.
Majd jött a hajnal, és hazaindultunk, majd nyugovóra tértünk.
Köszönöm Nektek ezt a napot!!!
Erről majd később. Menjünk szépen sorjában.
Először is, sikerült eldönteni a lökhárító kérdést, legalább is azt hittem. Mert hogy az eredeti terv az volt, hogy torkon fosom az NKH-t, és visszateszem a csöveket, ám az utolsó előtti pillanatban csak meggondoltam magam, és feltettük a króm lökösöket, miután jártam az NKH-nál, és pár órát elvesztegettem az életemből csak amiatt, hogy pár perc alatt közöljék a pillanatnyilag hatályos jogszabály szerinti állásfoglalásukat, mely szerint csak gyári alkatrész helyezhető el a gépjárművön. Az sem igazán hatotta meg őket, hogy az autó egy átépített autó, és hogy az elmúlt 7 évben így vizsgázott ahogyan ti is ismertétek.
Elvették a jó kedvem. Ekkor volt 2010. Február 10. a nap melyen betöltöttem 30. életévemet, mondtam is magamban, hogy szép egy ajándék az élettől a sorstól. :( Ez van sajnos, meg kell válljak a gallytörőimtől, melyektől egyéni, egyedi volt a kisautó. És elindultam haza, nem kissé elkeseredetten. Ekkor akartam feltenni a krómokat, beszereztem 2-2 pár köd és szúrófényt is, hogy majd azokkal teszem fel, de végül elvetettem az egészet, s megint a gallytörők mellett voksoltam. Lámpákat vissza a boltba, s gondoltam elhalasztom másnapra a szerelést, mert 1/2 órám volt sötétedésig, így inkább haza indultam, mert úgy volt hogy jön a kis családom szülinapot ünnepelni.
Letusoltam, miután jól átfagytam, ez jól esett, majd készülődtünk a család érkezésére akik szépen lassan szállingóztak is. Majd elkezdődött a köszöntgetés, iszogatás, amikor is jött egy telefon Jani bátyámtól, hogy menteni kellene menni, mert nem indul a Lada. Mivel már volt az arcomban egy-két atmoszféra házi pálesz, így a sógorjelöltet a hónom alá csaptam, hogy menjünk Janit menteni. Nem kérette magát, főleg hogy előtte való nap őt kellett menteni. Már pörgött az agyam, hogy mi miatt nem indulhat a Lada, szépen végigmentem fejben a hibalehetőségeken, s közben meg is érkeztünk. Gondoltam leszek bátor , s megpróbálok egy indítást. Pedált a padlóig, majd gyujtás, indítás, és láss csodát a Lada jár. Jani meglepetten, én annál büszkébben, hogy egy-két pálesz után egyszerűen zseni vagyok, és beindítok bármit, Uri Geller meg elmehet a picsába.
(Legalább is gondoltam ezt akkor még.)mindenki vissza a saját kocsijába, majd elindultunk, mert sógornak még volt valami elintézni valója az egyik ügyfelével, így mondta, hogy ugorjunk már be hozzá. Mondtam neki semmi gond, menjünk, Jani is mondta, hogy inkább jön velünk, nehogy lerobbanjon.
Megérkeztünk a helyszínre, ahol az ügyfél már várt, és osztotta a sógorjelöltet rendesen, hogy mióta vár már rá itt, és mindenki elment már haza, csak ő van itt egyedül, de egy kávét szívesen főz nekünk. Ekkor lépett be Jani is a Múzeumba, mondtam Attilának, hogy akkor főzzön már hármat, mert hogy hárman vagyunk. Belement, nem ellenkezett. És elkezdte elhúzni a függönyt, amikor is arra lettem figyelmes, hogy sötétben ül egy nagy csomó ember, meg egy piros LED virít felém hátulról. Ismertem ezt a LED-et, valahonnan ismertem...
Majd lámpát gyújtottak, és ott állt egy nagy halom a családból, barátokból, kollégákból, én meg kb annyit tudtam mondani a meglepettségtől mint utóbb kiderül, hogy "asztakettébaszottrohadtkurvaeget". Nem kis meglepetésben volt részem, ami olyan szinten le volt szervezve, hogy le a kalappal mindenki előtt ennek kapcsán. Semmi jelét nem éreztem annak, hogy valami meglepetés lenne szervezés alatt, fű alatt. Tudtam hogy 30 leszek, tudtam, hogy a B-oldal forog lassan, tudtam hogy nem veszek már tartós tejet, de azt álmodni sem mertem, hogy egy életre szóló emléket kapok azoktól, akikre mindig számíthattam, akiket szeretek. (na elég a csöpögős részből)
Szóval hirtelen azt vettem észre, hogy se köpni, se nyelni nem tudok, itt van a családom, a kemény mag, és a kollégáim, s mindezek együtt egy helyen.
Még egyszer köszönöm nektek!!!
Sandinak, Jó anyámnak, Lajosnak, Jani bátyámnak, Erikának, Mónikának, Martinnak, Rolandnak, Denise-nek, Csillának, Tomikutyának, Bálint Atinak, Dokinak, Suszinak, Bertinek, Plósz kollégának, KG-nak, Rékának, OGy.nek, Losinak, Somának, Csajosnak, Baznak, Emesének, Bécinek, Reninek, Abadinak, Anikónak, Milánnak, Béresnek, Baranzónak, Kucsmának, Attilának a házigazdának, a Salsa táncosoknak, és végül a Sissy étterem és kávézónak a helyszín biztosításáért!!!
Volt itt minden az este folyamán, kaja, pia, meglepi, aji hegyek, és Salsa táncosok, Ez az este egyszerűen így volt tökéletes, és emlékezetes.
Kaptam olyan forgó széket a barátaimtól, amilyen nincsen senkinek sem. Polski keréken áll, fékdobon forog, polski ülés van rajta, és mivel buktatható, így van alatta egy kedves csomagtér, amiben egy üveg Jager figyelt 6 pohárral.
Majd jött a hajnal, és hazaindultunk, majd nyugovóra tértünk.
Köszönöm Nektek ezt a napot!!!
2010.02.01. Hétfő
Mivel ma van Ignác napja, így egy köszöntőféle bejegyzés belefér az életünkbe a minden napos autónknak is.
Aki a férfi, akkor ma ünnepel, mint Suzuki Ignác, ellenben ha nő, akkor sz@rban vagyunk Martina hIgnis-ként, mert azt nem tudom mikor tartják, tehát maradjunk inkább az Ignácnál.
Továbbra sincs panasz az autóra, indul, jön, megy, annyi hogy tankolni kell bele, de ezen felül semmi extra. A fékek is egyre jobban teljesítenek már érezhető hogy kezdenek összekopni rendesen, így arra sincs panaszom, az is jól lett megcsinálva.
Az éjjel bedobtam a kis kamerát megint, ki tudja mit hoznak az útviszonyok alapon, de meglepetésemre nem éjjel voltak gondok, sokkal inkább fényes nappal, mivel kis hazánkban a közútkezelő mint mindig, évről évre most is fel volt, van készülve a télre csak arra nem számított, hogy havazni is fog, s hogy valakinek el is kellene takarítania az utakról a havat annak érdekében, hogy közlekedni lehessen. Így a videóban látható helyzet fogadott minket a cégtől hazafelé indulva.
[flash=http://www.youtube.com/v/eLfyQ070fss&hl=en&fs=1]
Aki a férfi, akkor ma ünnepel, mint Suzuki Ignác, ellenben ha nő, akkor sz@rban vagyunk Martina hIgnis-ként, mert azt nem tudom mikor tartják, tehát maradjunk inkább az Ignácnál.
Továbbra sincs panasz az autóra, indul, jön, megy, annyi hogy tankolni kell bele, de ezen felül semmi extra. A fékek is egyre jobban teljesítenek már érezhető hogy kezdenek összekopni rendesen, így arra sincs panaszom, az is jól lett megcsinálva.
Az éjjel bedobtam a kis kamerát megint, ki tudja mit hoznak az útviszonyok alapon, de meglepetésemre nem éjjel voltak gondok, sokkal inkább fényes nappal, mivel kis hazánkban a közútkezelő mint mindig, évről évre most is fel volt, van készülve a télre csak arra nem számított, hogy havazni is fog, s hogy valakinek el is kellene takarítania az utakról a havat annak érdekében, hogy közlekedni lehessen. Így a videóban látható helyzet fogadott minket a cégtől hazafelé indulva.
[flash=http://www.youtube.com/v/eLfyQ070fss&hl=en&fs=1]
2010.01.13. Szerda
Eljött az idő, hogy féket javítsunk egy kicsit Ignácon.
Tekintettel arra, hogy lassan 6 éves lesz, így időszerű volt a fékrendszer újbóli vizsgálata. Főként amiatt, mert kezdett hangot adni fékezéskor. Utólag nem is meglepő, hiszen mikor legelőször leszedtük, már akkor látható volt, hogy van egy nem túl szép pereme a fékdoboknak, ami sokkal inkább korrodáció, mint sem kopásból eredő. Lényeg, hogy birkózni kellett vele, mire letekertük, lecsavartuk a fékdobokat, ugyanis a peremek akadtak a pofák szélein.
Ennek az előzőleg már észlelt hibának mostanra amiatt lett hangja, mert a pofák elkezdték a peremet koptatni az asszimetrikus kopásuk miatt. Igazából a pofák kopása még abszolút nem volt vészes, hiszen az újonnan vásárolthoz képest talán 0.5 mm-rel voltak elmaradva, ami abszolút nem számottevő, azonban nem egyenletes kopás volt ez, hanem jóformán félköríves.
Így tegnap gyorsan utánajártunk, hogy tudunk-e fékpofát rendelni, és hol, és mennyiért, valamint hogy a fékdobokat lehet-e szabályozni. Ma reggelre megérkezett a csomag a VDF-KER-be, ahol a fékpofákért, valamint egy olajszűrőért családi kedvezménnyel persze 6500.- Ft körüli összeget fizettem, ugyanis a legutóbbi olajcserénél felrakott olajszűrő elkezdett haloványan gyöngyözni. :( Így inkább csere, mint olajpótlás, bár minimális volt a veszteség.
A dobokat is felszabályozták szerencsére a leszereléstől számított 1,5 órán belül már megint a kezünkben volt, s 1500.- Ft-ot kértek a munkáért, ami szerintem abszolút nem vészes. Főleg egy ABS jeladós dobnál, ami egyben van az aggyal, és a bolti ára 15.000.-től indul, de tudtak volna hozni 22.000-ért is. Szerencsére nem volt rá szükség, így ezt meghagyom későbbre talán.
Összességében kb 12.000.- Ft-ban fájt a mai kis móka, de úgy voltam vele, hogy napi használatos autón, legyen rendben a fék, ráadásul 4-ik hónapban megy műszakizni is, legalább addigra bekopik remélhetőleg.
Érdekes egy rendszere van a hátsó féknek, bár leginkább a Polskiéhoz tudok viszonyítani, mégsem látom a 20 év kapcsán jelentős fejlődést, leginkább az előre haladást nem. Vicces a pofák rögzítése, valamint az önállító rendszere is. Engem legalább is megmosolyogtatott.
Tekintettel arra, hogy lassan 6 éves lesz, így időszerű volt a fékrendszer újbóli vizsgálata. Főként amiatt, mert kezdett hangot adni fékezéskor. Utólag nem is meglepő, hiszen mikor legelőször leszedtük, már akkor látható volt, hogy van egy nem túl szép pereme a fékdoboknak, ami sokkal inkább korrodáció, mint sem kopásból eredő. Lényeg, hogy birkózni kellett vele, mire letekertük, lecsavartuk a fékdobokat, ugyanis a peremek akadtak a pofák szélein.
Ennek az előzőleg már észlelt hibának mostanra amiatt lett hangja, mert a pofák elkezdték a peremet koptatni az asszimetrikus kopásuk miatt. Igazából a pofák kopása még abszolút nem volt vészes, hiszen az újonnan vásárolthoz képest talán 0.5 mm-rel voltak elmaradva, ami abszolút nem számottevő, azonban nem egyenletes kopás volt ez, hanem jóformán félköríves.
Így tegnap gyorsan utánajártunk, hogy tudunk-e fékpofát rendelni, és hol, és mennyiért, valamint hogy a fékdobokat lehet-e szabályozni. Ma reggelre megérkezett a csomag a VDF-KER-be, ahol a fékpofákért, valamint egy olajszűrőért családi kedvezménnyel persze 6500.- Ft körüli összeget fizettem, ugyanis a legutóbbi olajcserénél felrakott olajszűrő elkezdett haloványan gyöngyözni. :( Így inkább csere, mint olajpótlás, bár minimális volt a veszteség.
A dobokat is felszabályozták szerencsére a leszereléstől számított 1,5 órán belül már megint a kezünkben volt, s 1500.- Ft-ot kértek a munkáért, ami szerintem abszolút nem vészes. Főleg egy ABS jeladós dobnál, ami egyben van az aggyal, és a bolti ára 15.000.-től indul, de tudtak volna hozni 22.000-ért is.
Szerencsére nem volt rá szükség, így ezt meghagyom későbbre talán. Összességében kb 12.000.- Ft-ban fájt a mai kis móka, de úgy voltam vele, hogy napi használatos autón, legyen rendben a fék, ráadásul 4-ik hónapban megy műszakizni is, legalább addigra bekopik remélhetőleg.
Érdekes egy rendszere van a hátsó féknek, bár leginkább a Polskiéhoz tudok viszonyítani, mégsem látom a 20 év kapcsán jelentős fejlődést, leginkább az előre haladást nem.
Vicces a pofák rögzítése, valamint az önállító rendszere is. Engem legalább is megmosolyogtatott.2009.12.21. Hétfő
Na jelentem, a közgyűlésen mi is jelen voltunk, természetesen kispolskival mentünk az éves 126-os közgyűlésre, mert így illik. Ellenkező esetben felérne a sztori azzal, hogy voltunk a Marathonon, teljesítettük, de ugye autóval...
Az alvázvédőzés óta nem is nagyon voltunk a kisautóval sehol, a garázsban tölti napjait, így a hó sem okozott meglepetést neki, de erről majd később. Az alvázvédőzés alkalmával felkerültek a ködlámpák, pontosabban a szúrólámpák, valamint a rendszámtábla a régi, megszokott helyére, hogy ezáltal is el legyen takarva a hűtő aktív felülete, és legyen esélye bemelegedni a motornak üzemi hőfokra. Sikerült azt is kitapasztanom, így 3 évvel az összerakást követően, hogy ha nem öntöm színültig a hűtőt, akkor abszolút nem fogyaszt a vízből. Mármint nem nyomja el, ki sehova, és nem is eszi meg. Egyszerűen csak hagyni kell neki helyet, hogy tudjon hova tágulni, és akkor nincsen gond.
Közgyűlésre elég későn indultunk el, így kicsit aggódtam, hogy nem fogunk odaérni a 11 órás indulásra a Lurdy-házhoz, de ahol lehetett kiléptünk a pályán, így a 1/2 10 körüki indulás ellenére felértünk, s még fagyoskodni is volt időnk, de ezt már leírta Lajoska.
Az úton gond nélkül teljesített a kisautó, az indulást megelőző gyújtás állítás, valamint hézag állítás meghozta a tőle várt eredményeket, szebben, hamarabb forog, jobban húz, és a fogyasztásunk is egy kellemes 6,7 l-es volt csak a pályán még úgy is, hogy volt olyan okos 50-60-as pár, akik sportot űztek abból, hogy miután megelőztük őket 90-nél, 100-al, akkor visszaelőztek keserves 103-al. Majd megelőztük 110-nél, ők vissza 112-vel, majd 120-al, ők vissza 120-al, mert nem engedett ki a kamion mögül a kis vén geci, remélem kecskék legelésznek a sírján, mert itt eldurrant a fejem, és miután egy BMW-s városi dzsipós hölgy kiengedett maga elé, leüvegeltem, ami a csövön kifért, s olyan kellemes 140-kével a belső sávban együtt haladva a többi autóssal integettem a párocskának, de csak egy újjal, ahogyan azt oktatják.
Lényeg hogy megéreztünk, fagyoskodtunk, elindultunk, megálltunk, kiszálltunk, fagyoskodtunk - ez alkalommal már a Karácsonyi vásáron, ahol ha jó árak nem is, de tömeg az volt, így lég hamar visszasétáltunk az autókhoz - , végül úgy döntöttünk, hogy elindulunk az étteremhez, mert még úgy is elő kell készíteni a papírokat az alapításhoz. Miután mindenki megérkezett, gyorsan megoldottuk az alapítást, megkajáltunk, majd elindultunk egy éjszakai autózásra egy páran a belvárosba, majd Szentendrére, ahonnan visszafelé KG-t leszólították a barátkozni vágyó rend éber őrei, és társalogtak vagy 20 percet az út szélén, majd az egyik közülük nekünk is feltette a kérdéseit, bár köszönnie nem sikerült, meg a sapkáját felvennie, így inkább hasonlított valamiféle kéregetőre, de az ilyeneket meg nem szoktuk megszánni így pénzt nem adtunk neki. Később kiderült, hogy KG sem, és ezért baszakodtunk az út szélén 20 percet... Ezt követően érzékeny búcsút vettek egymástól, segítőkészen elmagyarázták Gáborkának, hogy merre felé menjen haza, mert ellenkező esetben megint meg fog állni a gépjárművel - ekkor jöttünk rá, hogy még mindig nem értik, milyen papírja van Gáborkának, de sebaj... Elindultunk, s megálltunk ott ahol a többiek vártak minket valami gázcseretelepnél az útszélén, így ott elszívtunk egy cigit is...
Végül elindultunk Emese melóhelyére, aki már várta Baz-t, itt elköszöngettünk egymástól, s hazafelé vette mindenki az irányt, mi meg Bazéknál háltunk. Reggel hosszas ébredezés után autóba keveredtünk, s elindultunk Miskolcra, Bazék kiséretében, mert neki meg vettem motort, mert az jó így ilyenkor, azonban felszállítani nem tudtam Pestre a lomok miatt. Pályán egyszer-kétszer lemaradtunk, vagy előre mentünk Balázséktól, hogy melegedjen is a motor, ne csak hűljön 90-es tempónál, de végül leértünk Miskolcra. Bedobáltuk ami kellett Baznak, elmentünk felfedezni egy jó kajáldát a Kis-Avason, ahol jól bevacsoráztunk, majd Balázsék úgy döntöttek, hogy nem alszanak itt, hanem hazamennek, mert reggel dolga lesz. - jó duma, de szerintem a szállásárat sokallotta, bezzeg mi nem sajnáljuk, s minden alkalommal a párna alatt hagyunk 1-1 10.000.-est/fő/éjre, mert mi tudjuk, hogy egy ilyen szállás a belvárosban ennyibe kerül egy zárt parkolóval.
Napjaink eseményéről meg annyit, hogy leesett itt is az a kevéske hó, eleinte még játszottam az ötlettel, hogy kihozom a polskit a szűz hóra, de miután leesett újabb 20 cm-nyi hó, és már sóztak is, ráadásul a sok idióta nagy értékű autó tulajdonos vagy megvan győződve arról, hogy az ő nyári gumija jó télen is, vagy nem futja a törlesztő részletek mellett 4 gumira, így inkább az általuk okozott károkat térítik, így inkább nem hoztam elő a garázsból, had pihenjen ott. Suzukival is izgalmas itt-ott közlekedni, főleg az olyanok mellett, akik azt hiszik, hogy nekik ilyenkor két sáv is kijár, főleg hogy ők tudnak 20-30-al is haladni... az ilyeneket csak keresztben illik megelőzni, s közben bevillogni nekik az oldal ablakon a fényszóróval, hogy takarodjon a kurva anyjába...
Jani bátyó meg letakarított a garázs tetejét, én meg jól végig néztem, mert azt is kell valakinek miután alkottunk egy célszerszámot hozzá.
Na asszem ennyi már a szent evangélium, nem hirdetem tovább az igét, menjetek isten hírével. Csumi csá!
Az alvázvédőzés óta nem is nagyon voltunk a kisautóval sehol, a garázsban tölti napjait, így a hó sem okozott meglepetést neki, de erről majd később. Az alvázvédőzés alkalmával felkerültek a ködlámpák, pontosabban a szúrólámpák, valamint a rendszámtábla a régi, megszokott helyére, hogy ezáltal is el legyen takarva a hűtő aktív felülete, és legyen esélye bemelegedni a motornak üzemi hőfokra. Sikerült azt is kitapasztanom, így 3 évvel az összerakást követően, hogy ha nem öntöm színültig a hűtőt, akkor abszolút nem fogyaszt a vízből. Mármint nem nyomja el, ki sehova, és nem is eszi meg. Egyszerűen csak hagyni kell neki helyet, hogy tudjon hova tágulni, és akkor nincsen gond.
Közgyűlésre elég későn indultunk el, így kicsit aggódtam, hogy nem fogunk odaérni a 11 órás indulásra a Lurdy-házhoz, de ahol lehetett kiléptünk a pályán, így a 1/2 10 körüki indulás ellenére felértünk, s még fagyoskodni is volt időnk, de ezt már leírta Lajoska.
Az úton gond nélkül teljesített a kisautó, az indulást megelőző gyújtás állítás, valamint hézag állítás meghozta a tőle várt eredményeket, szebben, hamarabb forog, jobban húz, és a fogyasztásunk is egy kellemes 6,7 l-es volt csak a pályán még úgy is, hogy volt olyan okos 50-60-as pár, akik sportot űztek abból, hogy miután megelőztük őket 90-nél, 100-al, akkor visszaelőztek keserves 103-al. Majd megelőztük 110-nél, ők vissza 112-vel, majd 120-al, ők vissza 120-al, mert nem engedett ki a kamion mögül a kis vén geci, remélem kecskék legelésznek a sírján, mert itt eldurrant a fejem, és miután egy BMW-s városi dzsipós hölgy kiengedett maga elé, leüvegeltem, ami a csövön kifért, s olyan kellemes 140-kével a belső sávban együtt haladva a többi autóssal integettem a párocskának, de csak egy újjal, ahogyan azt oktatják.
Lényeg hogy megéreztünk, fagyoskodtunk, elindultunk, megálltunk, kiszálltunk, fagyoskodtunk - ez alkalommal már a Karácsonyi vásáron, ahol ha jó árak nem is, de tömeg az volt, így lég hamar visszasétáltunk az autókhoz - , végül úgy döntöttünk, hogy elindulunk az étteremhez, mert még úgy is elő kell készíteni a papírokat az alapításhoz. Miután mindenki megérkezett, gyorsan megoldottuk az alapítást, megkajáltunk, majd elindultunk egy éjszakai autózásra egy páran a belvárosba, majd Szentendrére, ahonnan visszafelé KG-t leszólították a barátkozni vágyó rend éber őrei, és társalogtak vagy 20 percet az út szélén, majd az egyik közülük nekünk is feltette a kérdéseit, bár köszönnie nem sikerült, meg a sapkáját felvennie, így inkább hasonlított valamiféle kéregetőre, de az ilyeneket meg nem szoktuk megszánni így pénzt nem adtunk neki. Később kiderült, hogy KG sem, és ezért baszakodtunk az út szélén 20 percet...
Ezt követően érzékeny búcsút vettek egymástól, segítőkészen elmagyarázták Gáborkának, hogy merre felé menjen haza, mert ellenkező esetben megint meg fog állni a gépjárművel - ekkor jöttünk rá, hogy még mindig nem értik, milyen papírja van Gáborkának, de sebaj... Elindultunk, s megálltunk ott ahol a többiek vártak minket valami gázcseretelepnél az útszélén, így ott elszívtunk egy cigit is... Végül elindultunk Emese melóhelyére, aki már várta Baz-t, itt elköszöngettünk egymástól, s hazafelé vette mindenki az irányt, mi meg Bazéknál háltunk. Reggel hosszas ébredezés után autóba keveredtünk, s elindultunk Miskolcra, Bazék kiséretében, mert neki meg vettem motort, mert az jó így ilyenkor, azonban felszállítani nem tudtam Pestre a lomok miatt. Pályán egyszer-kétszer lemaradtunk, vagy előre mentünk Balázséktól, hogy melegedjen is a motor, ne csak hűljön 90-es tempónál, de végül leértünk Miskolcra. Bedobáltuk ami kellett Baznak, elmentünk felfedezni egy jó kajáldát a Kis-Avason, ahol jól bevacsoráztunk, majd Balázsék úgy döntöttek, hogy nem alszanak itt, hanem hazamennek, mert reggel dolga lesz. - jó duma, de szerintem a szállásárat sokallotta, bezzeg mi nem sajnáljuk, s minden alkalommal a párna alatt hagyunk 1-1 10.000.-est/fő/éjre, mert mi tudjuk, hogy egy ilyen szállás a belvárosban ennyibe kerül egy zárt parkolóval.
Napjaink eseményéről meg annyit, hogy leesett itt is az a kevéske hó, eleinte még játszottam az ötlettel, hogy kihozom a polskit a szűz hóra, de miután leesett újabb 20 cm-nyi hó, és már sóztak is, ráadásul a sok idióta nagy értékű autó tulajdonos vagy megvan győződve arról, hogy az ő nyári gumija jó télen is, vagy nem futja a törlesztő részletek mellett 4 gumira, így inkább az általuk okozott károkat térítik, így inkább nem hoztam elő a garázsból, had pihenjen ott. Suzukival is izgalmas itt-ott közlekedni, főleg az olyanok mellett, akik azt hiszik, hogy nekik ilyenkor két sáv is kijár, főleg hogy ők tudnak 20-30-al is haladni... az ilyeneket csak keresztben illik megelőzni, s közben bevillogni nekik az oldal ablakon a fényszóróval, hogy takarodjon a kurva anyjába...
Jani bátyó meg letakarított a garázs tetejét, én meg jól végig néztem, mert azt is kell valakinek miután alkottunk egy célszerszámot hozzá.
Na asszem ennyi már a szent evangélium, nem hirdetem tovább az igét, menjetek isten hírével. Csumi csá!
2009.12.19. Szombat
Rövid átfogó kis bejegyzés az Ignis kapcsán.
Sajnos sikerült letesztelni ezelőtt egy héttel az amúgy is repedten vásárolt első szélvédőnket szerda éjjel, olyan 110-es tempónál 10 m-en belül oldalról felrepülő bagoly közreműködésével. :(
Gyorsan mérlegeltem, így annyira volt idő, hogy gáz elvesz és minimálisan lassít. Rásatuzni nem akartam, mert 10m-en belül szerintem 50-ről sem tudnék megállni hirtelen, ráadásul ebben az időszakban sokkal nagyobb veszélynek éreztem azt, hogy az út éjjeli nedves foltjai miatt hamarabb kötök ki a fák között, még ha a bagoly meg is menekül, így inkább a kisebbik rosszat választottam, ami szemmel látható volt hogy "bagoly-elbaszás" lesz a kérdés csak az volt hogy mennyire. Hát nem sokáig volt kérdéses, ugyanis nagyon.
Finoman is fogalmazva, az tuti, hogy fejtörést okoztam a kisköcsögnek bármennyire is sajnáltam, és csak annak örültem, hogy ilyen tempónál nem hullott az ölünkbe a szélvédő, meg hogy nem egy szarvas repült akkor éjjel arra, vagy mondjuk egy elefánt...
Sőt azért is összeteszem a kezem, hogy az elmúlt 8-9 év alatt egy verebet basztam el, meg egy baglyot összesen.
Szóval a repedt szélvédő szerencsére megúszta, így ha minden jól megy nem cserélem amíg nem muszáj, mert nem szeretném megbontatni a gyári ragasztást amíg nem szükséges feltétlenül.
Ellenben a gépháztetőt kicsit összecsapkodta, az ablaktörlő lapátot összekuszálta, az egyiket le is nullázta, megfelezte a szélvédőt teljes hosszban (ezt szerencsére le lehetett polírozni róla) majd valószínűleg - a hangokból ítélve - pörgő-forgó rúgással ment végig a kocsi tetején, ami után már csak abban bíztam, hogy talán nem fog fent akadni a hátsó szárny, és a karosszéria között, mert az nem lesz vicces bevonulás Ati barátomékhoz. De nem álltam meg, mert sietni kellett. Így csak a célnál szembesültem a ténnyel, hogy nem jött velünk végig.
Nyomokat eltüntettük, a gépháztetőt egy finom polírra kell majd küldeni, valamint kaptam egy ideiglenes ablaktörlőt Atitól, amit később le is cseréltem. Egy mostanság divatosnak számítót választottam, amit csak ajánlani tudok másoknak is, - leginkább ezért e bejegyzés - ugyanis ez a hajlékony, úgynevezett fém váz nélküli gumilapát, ami már szintén kapható.
Régebben is érdekelt a dolog, de így hogy kapóra jött ez az eset, gondoltam megnézzük, jelentem maximálisan elégedett vagyok annak ellenére, hogy eddig sem piacon vásároltam az ablaktörlő lapátokat, mégis jártam úgy, hogy a Valeo egyes részeken nem törölt 100%-osan már az első alkalommal sem. :( Ezekkel nincsenek ilyen gondok, végig illeszkedik a szélvédőhöz, és hibátlan hatásfokkal távolítja el a vizet. Nem mondom hogy olcsó, de egyenlőre elégedett vagyok vele így megéri az árát, nincs bosszúság, nincs köpködés, nincs ökölharc.
Ha időszerű lesz szerintem a polski is ilyet fog kapni.
Ráadásul van minden méretben, darabonként így a gyári 450/480-as páros helyére 480/510-es páros került, a nagyobb látófelület érdekében.
Kipuff is jól szuperál, kicsit morgósabb lett már a hangja, viszont meglepően jó fogyasztásokat lehet vele produkálni, s mégis harap rendesen. Ja és persze még Gyulának is tetszett mikor legutóbb Egerben jártunk egy vetkőzős, táncos gálán, de erről majd máskor...
Sajnos sikerült letesztelni ezelőtt egy héttel az amúgy is repedten vásárolt első szélvédőnket szerda éjjel, olyan 110-es tempónál 10 m-en belül oldalról felrepülő bagoly közreműködésével. :(
Gyorsan mérlegeltem, így annyira volt idő, hogy gáz elvesz és minimálisan lassít. Rásatuzni nem akartam, mert 10m-en belül szerintem 50-ről sem tudnék megállni hirtelen, ráadásul ebben az időszakban sokkal nagyobb veszélynek éreztem azt, hogy az út éjjeli nedves foltjai miatt hamarabb kötök ki a fák között, még ha a bagoly meg is menekül, így inkább a kisebbik rosszat választottam, ami szemmel látható volt hogy "bagoly-elbaszás" lesz a kérdés csak az volt hogy mennyire. Hát nem sokáig volt kérdéses, ugyanis nagyon.
Finoman is fogalmazva, az tuti, hogy fejtörést okoztam a kisköcsögnek bármennyire is sajnáltam, és csak annak örültem, hogy ilyen tempónál nem hullott az ölünkbe a szélvédő, meg hogy nem egy szarvas repült akkor éjjel arra, vagy mondjuk egy elefánt...
Sőt azért is összeteszem a kezem, hogy az elmúlt 8-9 év alatt egy verebet basztam el, meg egy baglyot összesen.
Szóval a repedt szélvédő szerencsére megúszta, így ha minden jól megy nem cserélem amíg nem muszáj, mert nem szeretném megbontatni a gyári ragasztást amíg nem szükséges feltétlenül.
Ellenben a gépháztetőt kicsit összecsapkodta, az ablaktörlő lapátot összekuszálta, az egyiket le is nullázta, megfelezte a szélvédőt teljes hosszban (ezt szerencsére le lehetett polírozni róla) majd valószínűleg - a hangokból ítélve - pörgő-forgó rúgással ment végig a kocsi tetején, ami után már csak abban bíztam, hogy talán nem fog fent akadni a hátsó szárny, és a karosszéria között, mert az nem lesz vicces bevonulás Ati barátomékhoz.
De nem álltam meg, mert sietni kellett. Így csak a célnál szembesültem a ténnyel, hogy nem jött velünk végig. Nyomokat eltüntettük, a gépháztetőt egy finom polírra kell majd küldeni, valamint kaptam egy ideiglenes ablaktörlőt Atitól, amit később le is cseréltem. Egy mostanság divatosnak számítót választottam, amit csak ajánlani tudok másoknak is, - leginkább ezért e bejegyzés - ugyanis ez a hajlékony, úgynevezett fém váz nélküli gumilapát, ami már szintén kapható.
Régebben is érdekelt a dolog, de így hogy kapóra jött ez az eset, gondoltam megnézzük, jelentem maximálisan elégedett vagyok annak ellenére, hogy eddig sem piacon vásároltam az ablaktörlő lapátokat, mégis jártam úgy, hogy a Valeo egyes részeken nem törölt 100%-osan már az első alkalommal sem. :( Ezekkel nincsenek ilyen gondok, végig illeszkedik a szélvédőhöz, és hibátlan hatásfokkal távolítja el a vizet. Nem mondom hogy olcsó, de egyenlőre elégedett vagyok vele így megéri az árát, nincs bosszúság, nincs köpködés, nincs ökölharc.
Ha időszerű lesz szerintem a polski is ilyet fog kapni.
Ráadásul van minden méretben, darabonként így a gyári 450/480-as páros helyére 480/510-es páros került, a nagyobb látófelület érdekében.
Kipuff is jól szuperál, kicsit morgósabb lett már a hangja, viszont meglepően jó fogyasztásokat lehet vele produkálni, s mégis harap rendesen. Ja és persze még Gyulának is tetszett
mikor legutóbb Egerben jártunk egy vetkőzős, táncos gálán, de erről majd máskor... 2009.11.07. Szombat
GARAGEBLOG 1.1
Kis fejlesztés ment végbe a napokban a garázson, mivel felkerült a "hiányzó" fal is a garázsra a hideg idő beköszöntével.
Meglepően sokat megfog a hidegből még így is, hogy nem teljesen zárt, hogy alul felül hagytunk szellőző réseket, hogy nincs szigetelve, hogy nincs betonozva.
Azonban az utolsó fal felkerülésével elkerülhetetlenné vált, hogy némi villanyt telepítsünk a garázsba amiatt, hogy ne kelljen vakoskodni akkor sem, ha az ajtók zárva vannak. Mert ugye hidegek vannak már.
A hátsó fal részre így szabtunk egy ajtót is, hogy ne csak egy irányból lehessen bejutni az autókhoz, hogy ne kelljen mindig körbemenni az egész épületen, stb.
Valamint abban maradtunk, hogy kap a két középső oszlopra egy-egy hajólámpát, egy-egy energiatakarékos izzóval (, vagy fénycsővel?), valamint feldobunk egy dugaszoló aljzatot is, hogy ha esetleg valamelyikünknek szüksége lenne rá abból kifolyólag, hogy sötétedésbe nyúlóan szögeljük valamelyikünk vasát.
Szerencsére 3 x 1,5-es kábel még volt, így csak hajólámpát, vízmentes dugaszolóaljzatot, vízmentes kapcsolót, és kábelrögzítőket kellett vennünk a fényforrásokon kívül.
S bár nem 100%-osan olyan lett, mint amilyet én szerettem volna, vagy amilyennek elképzeltem a kábelrögzítők miatt, a célnak igazából teljes mértékben megfelel. Ugyanis nincs már bent sötét, van hálózati csatlakozási hely a steklámpának, így nagy gond nem lehet. Abban azért megállapodtunk, hogy hegeszteni nem erről a dugaszoló aljzatról fogunk. (Nem azért mert mi csináltuk, hanem mert magasan van.)
Kis fejlesztés ment végbe a napokban a garázson, mivel felkerült a "hiányzó" fal is a garázsra a hideg idő beköszöntével.
Meglepően sokat megfog a hidegből még így is, hogy nem teljesen zárt, hogy alul felül hagytunk szellőző réseket, hogy nincs szigetelve, hogy nincs betonozva.
Azonban az utolsó fal felkerülésével elkerülhetetlenné vált, hogy némi villanyt telepítsünk a garázsba amiatt, hogy ne kelljen vakoskodni akkor sem, ha az ajtók zárva vannak. Mert ugye hidegek vannak már.
A hátsó fal részre így szabtunk egy ajtót is, hogy ne csak egy irányból lehessen bejutni az autókhoz, hogy ne kelljen mindig körbemenni az egész épületen, stb.
Valamint abban maradtunk, hogy kap a két középső oszlopra egy-egy hajólámpát, egy-egy energiatakarékos izzóval (, vagy fénycsővel?), valamint feldobunk egy dugaszoló aljzatot is, hogy ha esetleg valamelyikünknek szüksége lenne rá abból kifolyólag, hogy sötétedésbe nyúlóan szögeljük valamelyikünk vasát.
Szerencsére 3 x 1,5-es kábel még volt, így csak hajólámpát, vízmentes dugaszolóaljzatot, vízmentes kapcsolót, és kábelrögzítőket kellett vennünk a fényforrásokon kívül.
S bár nem 100%-osan olyan lett, mint amilyet én szerettem volna, vagy amilyennek elképzeltem a kábelrögzítők miatt, a célnak igazából teljes mértékben megfelel. Ugyanis nincs már bent sötét, van hálózati csatlakozási hely a steklámpának, így nagy gond nem lehet. Abban azért megállapodtunk, hogy hegeszteni nem erről a dugaszoló aljzatról fogunk. (Nem azért mert mi csináltuk, hanem mert magasan van.)
2009.10.27. Kedd
Vásárlás pillanatától kezdve sajnos volt egy bántó hang, amely kormány forgatás közben jelentkezett pattogó hang formájában. Sokáig húztam halasztottam a dolgot, végül most elhatároztam, hogy ránézünk a hang okozójára, főleg hogy Suzukis, Ignises fórumon sikerült kipuhatolni, hogy mire is számíthatunk.
Ugyanis többen jelezték ezt a hibát, volt akinek már vásárlás után 8-10 hónappal jelentkezett ez a hang, azonban mai napig nem jelentették ki a sorozat hibát a gyártó(k). Gyenge kialakítása van sajnos a toronycsapágynak, ráadásul nem kellő képen zárt a toronycsapágy szimeringje, így víz kerül alá, majd a fém alátétekre rátapad a csapágy, s már nem látja el feladatát. Innentől kezdve, mivel valaminek engednie kell, a torony-szilent az ami inkább elfordulásra lesz képes sajnos, s a gumituskó fémen történő elfordulása az ami a terhelés miatt meg-meg ugrik a felületen, s adja a pattogó hangot.
Szóval nagyjából volt sejtésünk, hogy mire is számíthatunk, ha szétborítjuk, csak azt nem lehetett tudni előre, hogy megoldja-e a problémát majd a toronycsapágy pucolása, zsírzása, vagy esetleg cserés lesz az egész. Minden esetre Kedden dél körül nekiláttunk a szerviznek, kikaptuk a két első felfüggesztést, s elkezdtük atomjaira szedni. Szemmel látható volt sajnos, hogy az oxidáció miatt ebben is letapadt a csapágy a fém perselyekre, így kicsit megtisztítottuk, nagyon lezsíroztuk, s kezdtük összerakni.
És kezdődött a szopi-nyali...
Ugyanis elég érdekes az első lengéscsillapító kialakítása. Valami félig gázos, félig olajos, és miután leszedtük a tetejét, automatikusan összehúzta magát a lengéscsillapító. Ami csak azért volt vicces, mert a rugóösszehúzókat már nem tudtuk jobban összehúzni, a gátlónak meg még kellett volna minimum 12-15 cm-t nyúlnia, hogy a csavaranyát rákapathassuk. Vicces szitu volt, mivel esélytelennek tünt az összeszerelése, így megindultak a telefonálások az ismerősök felé. Szerelő hívta szerelő cimboráit, én meg a Suzukis ismerőseimet, természetesen Gyula jót mosolygott, s rémlett neki is, hogy szopizott a Swifttel anno. Többen állították, hogy jó esélyem van arra, hogy szar a gátló, mert az olajos kihúzható, a gázos, meg kitolja saját magát. Ez azonban az alsó 15 cm-en kihúzható-betolható volt erős ellenállással, a felette lévő 15 cm-en azonban csak erőlködve lehetett boldogulni, s bivaly erősen rántotta vissza magát a kiindulási helyzetbe. Tanácstalanok voltunk elég sokáig, végül kimatekoltuk a megoldást, hogyan lehetne kint tartani a gátlónak a szárát, amíg összeszereljük. Suzukiéknak meg vagy van egy speciális DRETVDFDSF / 265841*6581/dd- hez hasonló speciális szerelő szerkezetük a cseréhez, vagy kompletten cserélik a rugóstaggal. Minden esetre ugye a szár simára van köszörülve polírozva, meg kb krómozva, így nem egyszerű megfogni, mert lecsúszik róla minden. Végül kiagyaltuk, hogy a Blitz fogó képes megszorítani a tengelyt kihúzott állapotban, ha csiszolóvásznat tekerünk a tengelyre, természetesen a vásznas részével a tengely felé. Azonban a fogó túl hosszú, s sem a rugót, sem a provédőket nem lehet rátenni a fogótól. Így tovább agyaltunk, s végül az AWAB bilincs-csiszoló vászon lett a tökéletes megoldás, amit szabadalmaztatni fogunk. Mert ugye mindent rá lehet tenni a gátlóra, s összehúzás után a bilincs teljesen szétszedhető, eltávolítható. Azért nevettünk is, mert egy 30-45 perces melóból sikerült 3 órásat csinálni, de a lényeg, hogy meg lett oldva. Persze szerelőcimbora kicsit köpködött, s ígéretet tett, hogy nem fog ilyen javításokat elvállalni, vagy ha igen, akkor legyen ott a tulaj, mert a tengely rögzítése minimum két emberes feladat.
Összeszerelést követően örömmel tapasztaltuk, hogy megszűnt a ropogó, pattogó hang, tehát nem fáradtunk hiába.
Ugyanis többen jelezték ezt a hibát, volt akinek már vásárlás után 8-10 hónappal jelentkezett ez a hang, azonban mai napig nem jelentették ki a sorozat hibát a gyártó(k). Gyenge kialakítása van sajnos a toronycsapágynak, ráadásul nem kellő képen zárt a toronycsapágy szimeringje, így víz kerül alá, majd a fém alátétekre rátapad a csapágy, s már nem látja el feladatát. Innentől kezdve, mivel valaminek engednie kell, a torony-szilent az ami inkább elfordulásra lesz képes sajnos, s a gumituskó fémen történő elfordulása az ami a terhelés miatt meg-meg ugrik a felületen, s adja a pattogó hangot.
Szóval nagyjából volt sejtésünk, hogy mire is számíthatunk, ha szétborítjuk, csak azt nem lehetett tudni előre, hogy megoldja-e a problémát majd a toronycsapágy pucolása, zsírzása, vagy esetleg cserés lesz az egész. Minden esetre Kedden dél körül nekiláttunk a szerviznek, kikaptuk a két első felfüggesztést, s elkezdtük atomjaira szedni. Szemmel látható volt sajnos, hogy az oxidáció miatt ebben is letapadt a csapágy a fém perselyekre, így kicsit megtisztítottuk, nagyon lezsíroztuk, s kezdtük összerakni.
És kezdődött a szopi-nyali...
Ugyanis elég érdekes az első lengéscsillapító kialakítása. Valami félig gázos, félig olajos, és miután leszedtük a tetejét, automatikusan összehúzta magát a lengéscsillapító. Ami csak azért volt vicces, mert a rugóösszehúzókat már nem tudtuk jobban összehúzni, a gátlónak meg még kellett volna minimum 12-15 cm-t nyúlnia, hogy a csavaranyát rákapathassuk. Vicces szitu volt, mivel esélytelennek tünt az összeszerelése, így megindultak a telefonálások az ismerősök felé. Szerelő hívta szerelő cimboráit, én meg a Suzukis ismerőseimet, természetesen Gyula jót mosolygott, s rémlett neki is, hogy szopizott a Swifttel anno.
Többen állították, hogy jó esélyem van arra, hogy szar a gátló, mert az olajos kihúzható, a gázos, meg kitolja saját magát. Ez azonban az alsó 15 cm-en kihúzható-betolható volt erős ellenállással, a felette lévő 15 cm-en azonban csak erőlködve lehetett boldogulni, s bivaly erősen rántotta vissza magát a kiindulási helyzetbe. Tanácstalanok voltunk elég sokáig, végül kimatekoltuk a megoldást, hogyan lehetne kint tartani a gátlónak a szárát, amíg összeszereljük. Suzukiéknak meg vagy van egy speciális DRETVDFDSF / 265841*6581/dd- hez hasonló speciális szerelő szerkezetük a cseréhez, vagy kompletten cserélik a rugóstaggal. Minden esetre ugye a szár simára van köszörülve polírozva, meg kb krómozva, így nem egyszerű megfogni, mert lecsúszik róla minden. Végül kiagyaltuk, hogy a Blitz fogó képes megszorítani a tengelyt kihúzott állapotban, ha csiszolóvásznat tekerünk a tengelyre, természetesen a vásznas részével a tengely felé. Azonban a fogó túl hosszú, s sem a rugót, sem a provédőket nem lehet rátenni a fogótól. Így tovább agyaltunk, s végül az AWAB bilincs-csiszoló vászon lett a tökéletes megoldás, amit szabadalmaztatni fogunk. Mert ugye mindent rá lehet tenni a gátlóra, s összehúzás után a bilincs teljesen szétszedhető, eltávolítható. Azért nevettünk is, mert egy 30-45 perces melóból sikerült 3 órásat csinálni, de a lényeg, hogy meg lett oldva. Persze szerelőcimbora kicsit köpködött, s ígéretet tett, hogy nem fog ilyen javításokat elvállalni, vagy ha igen, akkor legyen ott a tulaj, mert a tengely rögzítése minimum két emberes feladat. Összeszerelést követően örömmel tapasztaltuk, hogy megszűnt a ropogó, pattogó hang, tehát nem fáradtunk hiába.
2009.10.14. Szerda
Mivel az emelés következtében némi futómű elállítódás is jelentkezett, így jobbnak láttam elvinni a gépet a futóműves Tiborhoz.
Kicsit legózott vele, elvett innen, feltett oda, állított itt, állított ott. Most legalább megint arra megy, amerre én szeretném, nem pedig arra amerre az út viszi. S azért ez nagy előny.
Szerencsére nem volt gond most sem semmivel, s az értékek is jöttek rendesen, már amennyire jöhetnek ilyen futómű változtatásoknál.
Az egy picit nem tetszik, hogy magas lett az orra, de sajnos hozzá kell hogy szokjak, mivel a kerekek csak így férnek el.
Amíg fotózgattam, egyszer csak észrevettem egy jó névjegykártyát is.
Tali után asszem viszem a Suzukit is megnézetni, mert nem egy 100-as az sem, mivel a jobb oldala félrekopott annak ellenére, hogy nem járunk vele fickósan. Ez valószínűleg annak tudható be, hogy a toronycsapágy gumibetéte kicsit ki van, így valószínűleg cserés lesz.
Kicsit legózott vele, elvett innen, feltett oda, állított itt, állított ott. Most legalább megint arra megy, amerre én szeretném, nem pedig arra amerre az út viszi. S azért ez nagy előny.
Szerencsére nem volt gond most sem semmivel, s az értékek is jöttek rendesen, már amennyire jöhetnek ilyen futómű változtatásoknál.
Az egy picit nem tetszik, hogy magas lett az orra, de sajnos hozzá kell hogy szokjak, mivel a kerekek csak így férnek el.
Amíg fotózgattam, egyszer csak észrevettem egy jó névjegykártyát is.
Tali után asszem viszem a Suzukit is megnézetni, mert nem egy 100-as az sem, mivel a jobb oldala félrekopott annak ellenére, hogy nem járunk vele fickósan. Ez valószínűleg annak tudható be, hogy a toronycsapágy gumibetéte kicsit ki van, így valószínűleg cserés lesz.
2009.10.11. Vasárnap
Mivel elértük, sőt egy kicsit túl is haladtunk a 10.000 km-es olajcserén, így ma a rossz idő ellenére megoldottuk az olajcserét, olajszűrő cserét, levegőszűrő, és pollenszűrő cseréket, hogy így vágjunk neki a télnek.
Ami még hátra van az a gyújtógyertyák, valamint a váltóolaj cseréje, mivel ezek is időszerűek lassacskán.
Motorolajból MOBIL SYNT S 5W-40 -est kapott, szűrőkből a szokásosat.
Azonkívül, hogy a régi olajszűrőt sikerült elejteni, ezáltal kicsit összekentük az alját olajjal, más szerencsére nem történt. Ennyi meg kell, főleg ha semmi tisztító spray nincs nálam éppen...
Most legalább újabb 10.000 km-ig nincs gondunk erre sem.
Ami még hátra van az a gyújtógyertyák, valamint a váltóolaj cseréje, mivel ezek is időszerűek lassacskán.
Motorolajból MOBIL SYNT S 5W-40 -est kapott, szűrőkből a szokásosat.
Azonkívül, hogy a régi olajszűrőt sikerült elejteni, ezáltal kicsit összekentük az alját olajjal, más szerencsére nem történt.
Ennyi meg kell, főleg ha semmi tisztító spray nincs nálam éppen... Most legalább újabb 10.000 km-ig nincs gondunk erre sem.
2009.08.10. Hétfő
Van, hogy az ember enged a csábításnak, s olyat tesz amit nem tervezett... vagy esetleg később megbánja... de akkor, és ott jó az ötlet...
Jelentem, nem bántam meg, de blogolni csak holnap délután lesz időm. Addig érje be mindenki ennyivel.
UPDATE!
Szóval tudtam, hogy nem kellene képet beszúrni, mert félreértés lesz belőle de elhihetitek, hogy a többi képpel sem jártatok volna jobban.
Kezdem az elején.
Azt terveztük, hogy vasárnap meglepjük Janiékat a Balatoni nyaralásukon, ami végül részünkről meghiúsult, hiszen későn is keltünk fel, meg jöttek még délelőtti programok, így jó anyámékat összeszedve elindultunk arra. (Mutatom, arra)
Így lyukadtunk ki első körben a tervezett Balatonmáriafürdő helyett Hajdúböszörményben, ami egy nagyon csodás, szép hely, csak ajánlani tudom mindenkinek aki arra jár. Megnéztük a tájházat, a belvárost, a Bocskay teret. Engem nagyon megfogott a hely. Ekkor még úgy terveztük, hogy a következő megálló Hajdúszoboszló lesz, tartott ez egészen addig, amíg össze nem találkoztunk egy családdal akik onnan jöttek át amiatt, mert tele volt a fürdő emberrel... Így elindultunk ugyan tovább, de végül a Hortobágyon kötöttünk ki.
Tehát bármennyire is jó ötletnek tünt a Balaton, végül Hortobágy lett belőle.
Megnéztük itt is a helyi nevezetességeket, megebédeltünk a Hortobágyi Csárdában, majd tovább csavarogtunk, s elmentünk pusztakocsikázni. Összességében egy nagyon jó kis vasárnapi nap volt ez, az időjárás is nekünk kedvezett, az autó is nagyon jól viselkedett, 4 személlyel nem evett csak 5,4 l-t 100 km-en, ami bőven jó. Továbbra sincs okom panaszra a Suzuki kapcsán.
A félre értések elkerülése végett, kérem elolvasni a képek címét.
Jelentem, nem bántam meg, de blogolni csak holnap délután lesz időm. Addig érje be mindenki ennyivel.
UPDATE!
Szóval tudtam, hogy nem kellene képet beszúrni, mert félreértés lesz belőle
de elhihetitek, hogy a többi képpel sem jártatok volna jobban.Kezdem az elején.
Azt terveztük, hogy vasárnap meglepjük Janiékat a Balatoni nyaralásukon, ami végül részünkről meghiúsult, hiszen későn is keltünk fel, meg jöttek még délelőtti programok, így jó anyámékat összeszedve elindultunk arra. (Mutatom, arra)
Így lyukadtunk ki első körben a tervezett Balatonmáriafürdő helyett Hajdúböszörményben, ami egy nagyon csodás, szép hely, csak ajánlani tudom mindenkinek aki arra jár. Megnéztük a tájházat, a belvárost, a Bocskay teret. Engem nagyon megfogott a hely. Ekkor még úgy terveztük, hogy a következő megálló Hajdúszoboszló lesz, tartott ez egészen addig, amíg össze nem találkoztunk egy családdal akik onnan jöttek át amiatt, mert tele volt a fürdő emberrel... Így elindultunk ugyan tovább, de végül a Hortobágyon kötöttünk ki.
Tehát bármennyire is jó ötletnek tünt a Balaton, végül Hortobágy lett belőle.
Megnéztük itt is a helyi nevezetességeket, megebédeltünk a Hortobágyi Csárdában, majd tovább csavarogtunk, s elmentünk pusztakocsikázni. Összességében egy nagyon jó kis vasárnapi nap volt ez, az időjárás is nekünk kedvezett, az autó is nagyon jól viselkedett, 4 személlyel nem evett csak 5,4 l-t 100 km-en, ami bőven jó. Továbbra sincs okom panaszra a Suzuki kapcsán.
A félre értések elkerülése végett, kérem elolvasni a képek címét.
2009.07.13. Hétfő
A hétvégén egy kicsit csavarogni voltunk.
Az egész úgy kezdődött, hogy a kollégámat kellett feljuttatni Visegrádra a várjátékokra, mert a férje a fellépők között szerepelt a gyerekkel együtt. Csak ők már pénteken hajnalban elindultak mivel több napos volt a rendezvény, az asszony pedig inkább hátramaradt, mert nomád körülmények között nyomták a srácok a 3 napot.
Szóval ha már fuvar, akkor úgy gondoltam egy kicsit mi is kikapcsolódunk legalább, s fent maradunk egy ideig legalább és csavargunk. Megemlítettem Bazéknak a dolgot, nem kellett csalódnom bennük, mert ők is szívesen jöttek csavarogni, így bejártuk egy kicsit Visegrádot, megnéztük a felvonulást a királyi palotához menet, ettünk, ittunk, mulattunk.
Láttunk is, meg adtunk is vértet...
Pontosabban a nagy csavargás közepette, Emese kiszúrta, hogy véradási lehetőség is van a sok-sok vásározó között a Magyar Vöröskereszt jóvoltából. S mivel még nem volt alkalma eddig vért adni, így bátorítás képpen (bár Emesének erre nem volt szüksége szerintem) jómagam is vele tartottam. Utolsó percekben értünk be a véradásra, de annál szívesebben fogadtak minket, kitöltöttük a papírokat, levették a mintát, megvizsgáltak minket, s már indult is a csapolás. (Jelzem csendesen, Emese kb 1,5 perccel hamarabb "indult", de így is rávertem kb 2 mp-et. )
Közben Andi is rászánta magát élete első véradására, de egy kicsit izgulósra sikerült a vérnyomás mérés a vizsgálatot követően, így magas vérnyomási érték miatt nem adhatott most, pedig szeretett volna. Sebaj, majd legközelebb. Balázs közben nagyokat fotózott, reméljük lesznek kéepk hamarosan.
A Visegrádi séta, a felvonulás, a várjátékok, a Salamon torony, a Felleg vár, a Megyeri híd, Csajos haja, -kocsija, -garázsa nagyon tetszett, akár csak a finom ételek, amikből jó ízűeket falatoztunk, nem hétköznapi árakon, de talán ilyen alkalmakkor az ember elsiklik ezek felett. A lényeg sokkal inkább a jó hangulaton volt, amiben nem volt hiány ezesetben sem.
A családi autó csomagokkal, három személlyel is jól viselkedett, jól fogyasztott, jól ment, így továbbra sincs okom panaszra a 7,2 literes fogyasztás kapcsán. Főleg hogy itt-ott egy kicsit ki is toltam a szemit a pályán, amikor nagyon tele volt a hócipőm, na meg klímázgattunk is.
Szerencsére az idő, a forgalom is kegyes volt hozzánk vasárnap folyamán, így abszolút nem panaszkodom, mert összességében is nagyon jól éreztük magunkat. Főleg hogy találkoztunk megint a régi, jó barátokkal.
Viszont unom már, hogy mikor Miskolcra érünk, mindig így fogadnak minket...
[Flash=http://www.youtube.com/v/2Niv49D1BIQ&hl=en&fs=1]
Az egész úgy kezdődött, hogy a kollégámat kellett feljuttatni Visegrádra a várjátékokra, mert a férje a fellépők között szerepelt a gyerekkel együtt. Csak ők már pénteken hajnalban elindultak mivel több napos volt a rendezvény, az asszony pedig inkább hátramaradt, mert nomád körülmények között nyomták a srácok a 3 napot.
Szóval ha már fuvar, akkor úgy gondoltam egy kicsit mi is kikapcsolódunk legalább, s fent maradunk egy ideig legalább és csavargunk. Megemlítettem Bazéknak a dolgot, nem kellett csalódnom bennük, mert ők is szívesen jöttek csavarogni, így bejártuk egy kicsit Visegrádot, megnéztük a felvonulást a királyi palotához menet, ettünk, ittunk, mulattunk.
Láttunk is, meg adtunk is vértet...
Pontosabban a nagy csavargás közepette, Emese kiszúrta, hogy véradási lehetőség is van a sok-sok vásározó között a Magyar Vöröskereszt jóvoltából. S mivel még nem volt alkalma eddig vért adni, így bátorítás képpen (bár Emesének erre nem volt szüksége szerintem) jómagam is vele tartottam. Utolsó percekben értünk be a véradásra, de annál szívesebben fogadtak minket, kitöltöttük a papírokat, levették a mintát, megvizsgáltak minket, s már indult is a csapolás. (Jelzem csendesen, Emese kb 1,5 perccel hamarabb "indult", de így is rávertem kb 2 mp-et.
)Közben Andi is rászánta magát élete első véradására, de egy kicsit izgulósra sikerült a vérnyomás mérés a vizsgálatot követően, így magas vérnyomási érték miatt nem adhatott most, pedig szeretett volna. Sebaj, majd legközelebb.
Balázs közben nagyokat fotózott, reméljük lesznek kéepk hamarosan. A Visegrádi séta, a felvonulás, a várjátékok, a Salamon torony, a Felleg vár, a Megyeri híd, Csajos haja, -kocsija, -garázsa nagyon tetszett, akár csak a finom ételek, amikből jó ízűeket falatoztunk, nem hétköznapi árakon, de talán ilyen alkalmakkor az ember elsiklik ezek felett.
A lényeg sokkal inkább a jó hangulaton volt, amiben nem volt hiány ezesetben sem. A családi autó csomagokkal, három személlyel is jól viselkedett, jól fogyasztott, jól ment, így továbbra sincs okom panaszra a 7,2 literes fogyasztás kapcsán. Főleg hogy itt-ott egy kicsit ki is toltam a szemit a pályán, amikor nagyon tele volt a hócipőm, na meg klímázgattunk is.
Szerencsére az idő, a forgalom is kegyes volt hozzánk vasárnap folyamán, így abszolút nem panaszkodom, mert összességében is nagyon jól éreztük magunkat. Főleg hogy találkoztunk megint a régi, jó barátokkal.
Viszont unom már, hogy mikor Miskolcra érünk, mindig így fogadnak minket...
[Flash=http://www.youtube.com/v/2Niv49D1BIQ&hl=en&fs=1]
2009.07.05. Vasárnap
GARAGEBLOG 2. FELVONÁS:
GARAGE 1.0 / 2
Az időjárás konkrétan kinyalhatja a valagunkat most már (tömören, velősen kb ennyi)
Hétvégére ütemeztük a tetőfedést, mivel akkor voltunk mindketten itthon a bratyóval, s tudtuk, hogy ez legalább egy emberes munka, én meg ugye csak amolyan fél ember vagyok már csak. :(
Szombaton megvettük a zsindely lemezeket, akciósan az utolsó pillanatban, zárás előtt 30-40 perccel 2600.- helyett 1300.- Ft/nm-es áron, ami elég jónak mondható, főleg minőség/ár tekintetében. Előrelátóak voltunk (legalább is ekkor még azt hittük...), s mivel lesz még egy garázs hamarosan, gondoltuk megvesszük egyben a kellő mennyiséget, így vettünk potom 60 nm-re valót (még ekkor is nagyon okosnak, meg ügyesnek hittük magunkat, mert hogy), vettünk hozzávaló szöget is 5 kg-ot, valamint lazúr festéket olcsón, (mivel 2014-ig eláll) 40 litert.
Még mindíg büszke voltam magunkra, hogy milyen okosak, és ügyesek is vagyunk, tartott ez mindaddig, amíg ki nem fizettem a kasszánál a saramat, s nem mentünk ki a telepre, ahol a zsindelyeket tárolják. Ekkor kezdődött az izgalmas párbeszéd, amire az elején azt hittem csak szívatás:
Rakodó: - Lesz autó amivel elviszik?
Robika: - Simán, hát itt a Suzuki Ignis.
Rakodó: - Hm....
Robika: - Talán nem fér be hátra, ha lehajtom az üléseket???
Rakodó: - Beférni befér...... Csak az autó fog itt maradni.
Robika: - WTF?????? Szívatsz vazze????
Rakodó: - Nem.... (s már hozta is targoncával a raklapra pakolt zsindely csomagokat)
Első körben közölte, hogy a 60nm, az bizony 20 csomagnak felel meg alaphangon, mivel csomagonként 3 nm van benne. (Zsíííííííííííííííír, mert nekem is ennyi jött ki. )
Ezt követően megemeltem egyet, talán nem kellett volna a béna hátammal inkább, s szembesültem a ténnyel, hogy ez izgi lesz. De még mindíg bíztam magamban is, autómban is.
Beraktunk 10 csomaggal kíváncsiság képpen, ami annyiból volt jó, hogy megnéztem hogyan is nézne ki az Ignis (hülyére, picsára, szartig, stb...) leültetve. Az autó ugyan tetszett, mivel a hátsó kerék erősen bekandikált a sárvédő pereme alá, de az orra baszottul égnek állt, ráadásul így egy métert nem lettem volna hajlandó menni vele, mert sajnáltam. :( Így felemeltem a telefont, s csörögtem a kis családomnak, hogy jöjjenek, és mentsenek ki, mert ez így esélytelen lesz. Így jöttek jó anyámék a WagonR-el, nővéremék a kombi Renault-val, s gondosan elosztogattuk a súlyt a három autóban. Még így is elég viccesen viselkedett az autó, mikor felhajtottunk a 30-as elkerülőre, mert hogy erre ugyan hosszabb az út, de legalább nincsenek kátyúk (egyenlőre, mivel ezt a szakaszt is magyarok készítették...)
Azt elfelejtettem említeni, hogy egy csomag kb 30-35 kg, tehát 600-700 kg-nyi súlyról beszélgetünk. Most már legalább tudom, mert eddig mindennel számoltam ugyan, csak azt nem vettem számításba, hogy ennek súlya is van...
Így a szombati nap kb ennyiről szólt, valamint a tetőszerkezet megerősítéséről, mivel az időjárásnak köszönhetően egy picit megsüllyedt a gerinc. Orvosoltuk, amennyire tudtuk, emeltünk rajta, majd visszaraktuk a tartókat a szarufák közé, ahogyan azt Baztól tanultuk.
Vasárnap kapcsán elhatároztuk, hogy korán kezdünk amiatt, hogy ne kelljen sokat szívni a tűző napon. Hát.. valamelyest sikerült.
Vasárnap reggel 1/2 8-8 körül sikerült felkászálódnom a tetőre, kigurítottuk bitumenes záró réteggel, majd elkezdtük rakni a zsindelyt. Ekkor még nagyon tetszett a dolog, mert ezt megelőzően soha nem csináltam ilyen sem. Később, konkrétan a vége felé, már erőteljesen alább hagyott a lelkesedésem, miután kb reggel 8-tól, délután 5-ig fent seggeltem a tetőn, kisebb-nagyobb megszakításokkal. De egyetlen cél vezérelt, mely szerint magunknak csináljuk.
Kicsit szédültem a tűző napon, néha kicsit baszottul elborult a idő, és zengett mint rendesen meg villámlott, de kegyes volt velünk az időjárás, mert pont betudtuk fejezni az egész tető zsindelyezését még az eső előtt.
Szerintem szép lett, sőt mások szerint is, ráadásul nekünk tetszik, a célnak meg ugye bőven megfelel, így már a tető is védve van teljes mértékben.
Jó móka volt a mai nap is, igaz kicsit megviselt az idióta testtartás, meg a tűző nap, de majd kiheverem ahogyan szoktam. Legalább is remélem.
GARAGE 1.0 / 2
Az időjárás konkrétan kinyalhatja a valagunkat most már (tömören, velősen kb ennyi)
Hétvégére ütemeztük a tetőfedést, mivel akkor voltunk mindketten itthon a bratyóval, s tudtuk, hogy ez legalább egy emberes munka, én meg ugye csak amolyan fél ember vagyok már csak. :(
Szombaton megvettük a zsindely lemezeket, akciósan az utolsó pillanatban, zárás előtt 30-40 perccel 2600.- helyett 1300.- Ft/nm-es áron, ami elég jónak mondható, főleg minőség/ár tekintetében. Előrelátóak voltunk (legalább is ekkor még azt hittük...), s mivel lesz még egy garázs hamarosan, gondoltuk megvesszük egyben a kellő mennyiséget, így vettünk potom 60 nm-re valót (még ekkor is nagyon okosnak, meg ügyesnek hittük magunkat, mert hogy), vettünk hozzávaló szöget is 5 kg-ot, valamint lazúr festéket olcsón, (mivel 2014-ig eláll) 40 litert.
Még mindíg büszke voltam magunkra, hogy milyen okosak, és ügyesek is vagyunk, tartott ez mindaddig, amíg ki nem fizettem a kasszánál a saramat, s nem mentünk ki a telepre, ahol a zsindelyeket tárolják. Ekkor kezdődött az izgalmas párbeszéd, amire az elején azt hittem csak szívatás:
Rakodó: - Lesz autó amivel elviszik?
Robika: - Simán, hát itt a Suzuki Ignis.
Rakodó: - Hm....
Robika: - Talán nem fér be hátra, ha lehajtom az üléseket???
Rakodó: - Beférni befér...... Csak az autó fog itt maradni.
Robika: - WTF?????? Szívatsz vazze????
Rakodó: - Nem.... (s már hozta is targoncával a raklapra pakolt zsindely csomagokat)
Első körben közölte, hogy a 60nm, az bizony 20 csomagnak felel meg alaphangon, mivel csomagonként 3 nm van benne. (Zsíííííííííííííííír, mert nekem is ennyi jött ki.
)Ezt követően megemeltem egyet, talán nem kellett volna a béna hátammal inkább, s szembesültem a ténnyel, hogy ez izgi lesz. De még mindíg bíztam magamban is, autómban is.
Beraktunk 10 csomaggal kíváncsiság képpen, ami annyiból volt jó, hogy megnéztem hogyan is nézne ki az Ignis (hülyére, picsára, szartig, stb...) leültetve. Az autó ugyan tetszett, mivel a hátsó kerék erősen bekandikált a sárvédő pereme alá, de az orra baszottul égnek állt, ráadásul így egy métert nem lettem volna hajlandó menni vele, mert sajnáltam. :( Így felemeltem a telefont, s csörögtem a kis családomnak, hogy jöjjenek, és mentsenek ki, mert ez így esélytelen lesz. Így jöttek jó anyámék a WagonR-el, nővéremék a kombi Renault-val, s gondosan elosztogattuk a súlyt a három autóban. Még így is elég viccesen viselkedett az autó, mikor felhajtottunk a 30-as elkerülőre, mert hogy erre ugyan hosszabb az út, de legalább nincsenek kátyúk (egyenlőre, mivel ezt a szakaszt is magyarok készítették...)
Azt elfelejtettem említeni, hogy egy csomag kb 30-35 kg, tehát 600-700 kg-nyi súlyról beszélgetünk.
Most már legalább tudom, mert eddig mindennel számoltam ugyan, csak azt nem vettem számításba, hogy ennek súlya is van... Így a szombati nap kb ennyiről szólt, valamint a tetőszerkezet megerősítéséről, mivel az időjárásnak köszönhetően egy picit megsüllyedt a gerinc. Orvosoltuk, amennyire tudtuk, emeltünk rajta, majd visszaraktuk a tartókat a szarufák közé, ahogyan azt Baztól tanultuk.
Vasárnap kapcsán elhatároztuk, hogy korán kezdünk amiatt, hogy ne kelljen sokat szívni a tűző napon. Hát.. valamelyest sikerült.
Vasárnap reggel 1/2 8-8 körül sikerült felkászálódnom a tetőre, kigurítottuk bitumenes záró réteggel, majd elkezdtük rakni a zsindelyt. Ekkor még nagyon tetszett a dolog, mert ezt megelőzően soha nem csináltam ilyen sem.
Később, konkrétan a vége felé, már erőteljesen alább hagyott a lelkesedésem, miután kb reggel 8-tól, délután 5-ig fent seggeltem a tetőn, kisebb-nagyobb megszakításokkal. De egyetlen cél vezérelt, mely szerint magunknak csináljuk. Kicsit szédültem a tűző napon, néha kicsit baszottul elborult a idő, és zengett mint rendesen meg villámlott, de kegyes volt velünk az időjárás, mert pont betudtuk fejezni az egész tető zsindelyezését még az eső előtt.
Szerintem szép lett, sőt mások szerint is, ráadásul nekünk tetszik, a célnak meg ugye bőven megfelel, így már a tető is védve van teljes mértékben.
Jó móka volt a mai nap is, igaz kicsit megviselt az idióta testtartás, meg a tűző nap, de majd kiheverem ahogyan szoktam. Legalább is remélem.
2009.07.03. Péntek
Eltelt egy újabb év a kisautó újjászületése óta, így esedékessé vált a zöldkártya megújítása, majd jövő héten a műszaki vizsga lesz soron.
Zöldkártyára bejelentkeztem online tegnap délután, így igazából szinte 5 percet sem kellet várnom, ez valamelyest meggyorsította a folyamatot. Ez alkalommal is a már 6 éve megszokott céghez vittem a kisautót, ahol mindig korrektek voltak velem is, a kisautóval az ott dolgozók, így értelme nincs, nem is volt más helyet keresnem. Tehát most sem volt ez másként, bejelentkezést követően megkaptam a visszaigazolást, így a mai napon a munka végeztével már vittem is a kisautót a Derby Autó házba.
Előtte volt egy kis kitérő még, ugyanis a Sabelt kesztyűbe sikerült beleválasztanom, s a varrás mentén sajnos elengedte magát a jobbos kesztyűm a középső ujjánál. Gond egy szál sem elvileg, hiszen a forgalmazó egy pillanatig nem problémázott az esettel szerdán hozta vitte a kesztyűt, ma tudtam elmenni érte zöldkártyázás előtt.
Azonban annyi szépség hibája van a dolognak, hogy nincsen már árukészleten ebből a kesztyűből kék színben (kibaszott-geci nagy mérete miatt), így piros jött helyette, amivel igazából nem sikerült megbarátkoznom az ott töltött 40 perc alatt. :( Így most van az a variáció, hogy másik három kesztyűt is megnéztem, amik szóba jöhetnek:
MOMO PRO RACER CLUB
MOMO PRO RAVER EXT
SABELT DIGIT
Természetesen ami igazán tetszene, az elég húzós az árak tekintetében, mivel az olyan 47.000.- körül állna meg, mire hozzám jutna. :(
Szóval most még agyalgatok, majd keddig megálmodom, hogy melyik legyen a sok közül.
Zöldkártyázásnál igazából annyi történés volt, hogy megdicsérték a kisautót, jól szerepelt, jól megfelelt, s még mindig tetszik nekik is. Hazafelé vezető úton is sokan megcsodálták, megdicsérték megint szinte minden lámpánál állva, akár gyalogos, akár mellettem álló autós volt az illető. Ilyenkor mindig úgy megdobban a szívem, s elégedettséggel tölt el, s már-már elfelejtem hogy mennyit is szívtunk anno az átépítés során.
Lényeg a lényeg, újabb egy évet kapott a kisautó, s ismét meggyőződtünk róla, hogy a motorka még mindig nagyon jó állapotban van szerencsére. Ennek nagyon örülök. Valamint okosabb is lettem, hogy teljesen felesleges azon agyalni, hogy katalizátorral szereljük-e a kisautót amiatt, hogy ha bejön ez a kitiltósdi Pesten, akkor is lehessen közlekedni vele. Na ma közölték velem, hogy ez egy eleve halott ötlet, mivel nem szabályozott katalizátort tudnánk esetleg ráfaragni, ráadásul valószínűleg univerzálisat, amit elég hamar kinyírna az autó, és ugyanúgy sárga plakettet kaphatna csak, tehát pénzkidobáson kívül mást nem érnénk vele.
Zöldkártyára bejelentkeztem online tegnap délután, így igazából szinte 5 percet sem kellet várnom, ez valamelyest meggyorsította a folyamatot. Ez alkalommal is a már 6 éve megszokott céghez vittem a kisautót, ahol mindig korrektek voltak velem is, a kisautóval az ott dolgozók, így értelme nincs, nem is volt más helyet keresnem. Tehát most sem volt ez másként, bejelentkezést követően megkaptam a visszaigazolást, így a mai napon a munka végeztével már vittem is a kisautót a Derby Autó házba.
Előtte volt egy kis kitérő még, ugyanis a Sabelt kesztyűbe sikerült beleválasztanom, s a varrás mentén sajnos elengedte magát a jobbos kesztyűm a középső ujjánál. Gond egy szál sem elvileg, hiszen a forgalmazó egy pillanatig nem problémázott az esettel szerdán hozta vitte a kesztyűt, ma tudtam elmenni érte zöldkártyázás előtt.
Azonban annyi szépség hibája van a dolognak, hogy nincsen már árukészleten ebből a kesztyűből kék színben (kibaszott-geci nagy mérete miatt), így piros jött helyette, amivel igazából nem sikerült megbarátkoznom az ott töltött 40 perc alatt. :( Így most van az a variáció, hogy másik három kesztyűt is megnéztem, amik szóba jöhetnek:
MOMO PRO RACER CLUB
MOMO PRO RAVER EXT
SABELT DIGIT
Természetesen ami igazán tetszene, az elég húzós az árak tekintetében, mivel az olyan 47.000.- körül állna meg, mire hozzám jutna. :(
Szóval most még agyalgatok, majd keddig megálmodom, hogy melyik legyen a sok közül.
Zöldkártyázásnál igazából annyi történés volt, hogy megdicsérték a kisautót, jól szerepelt, jól megfelelt, s még mindig tetszik nekik is.
Hazafelé vezető úton is sokan megcsodálták, megdicsérték megint szinte minden lámpánál állva, akár gyalogos, akár mellettem álló autós volt az illető. Ilyenkor mindig úgy megdobban a szívem, s elégedettséggel tölt el, s már-már elfelejtem hogy mennyit is szívtunk anno az átépítés során. Lényeg a lényeg, újabb egy évet kapott a kisautó, s ismét meggyőződtünk róla, hogy a motorka még mindig nagyon jó állapotban van szerencsére. Ennek nagyon örülök. Valamint okosabb is lettem, hogy teljesen felesleges azon agyalni, hogy katalizátorral szereljük-e a kisautót amiatt, hogy ha bejön ez a kitiltósdi Pesten, akkor is lehessen közlekedni vele. Na ma közölték velem, hogy ez egy eleve halott ötlet, mivel nem szabályozott katalizátort tudnánk esetleg ráfaragni, ráadásul valószínűleg univerzálisat, amit elég hamar kinyírna az autó, és ugyanúgy sárga plakettet kaphatna csak, tehát pénzkidobáson kívül mást nem érnénk vele.
2009.06.24. Szerda
Első sorban köszönet Baznak, és örök hála!!!
Ha már egyszer az a neve, hogy GARAGEBLOG, akkor Blogolok a Garage-ról.
Bár sokkal több, újabb dolgot magam sem fogok tudni írni, mint amit már a bátyám leírt, esetleg lesz egy-két kép, ami más szögből készült.
GARAGE 1.0
Az egész úgy indult, ahogyan ez is említve lett már egy másik bejegyzésben, hogy valóban megelégeltem az egyre gyakoribb, s már-már megmagyarázhatatlan jégesőket, amikhez lassan már kánikulai meleg sem kell, mint eddig... :(
Első körben először a ponyva garázs készítése merült fel, majd ponyvagarázs vásárlása, mivel macerásnak éreztem a fából való készítést, valamint tartósabbnak is gondoltam. Azután persze beugrott, hogy van nekem egy Baz barátom, s többszöri beszélgetést követően, valamint egy potya Miskolc-Újfehértó-Budapest-Miskolc utat, s némi számolgatást követően hagytam meggyőzni magam arról, hogy ez a garázs bizony fából lesz. Valamint arról is, hogy nem elég egy, hanem összesen 3 lesz, de erről majd később.
Szóval Bazzal egyeztettünk, ő számolgatott, rajzolgatott, majd összehangoltuk a hétvégénket, s nekiálltunk garázst építeni a bratyóéknál. Baz hozta az OSB lapokat Pest felől, az oszlopnak valót pedig itt helyben készíttettük. Pénteken volt az áruszállítás, valamint Baz Mazdáján egy villám-futómű állítás Farkas Zsolti barátunknál. Első körben 1,5 óra, második körben kb 3 óra, de cserébe sok mindent megtudtam, megértettem a futóművet illetően általánosan, s nagyon jót beszélgettünk aminek nagyon örültem, mert kedvelem a hasonló beállítottságú, felfogású embereket. S abban maradtunk, hogy ha sikerül kivitelezni a dupla-lengőkaros felfüggesztést, akkor segít nekünk úgy belőni a futóművet, hogy meglegyen a gokart feeling, s ott forduljon az autó, ahol mi szeretnénk. Első körben ez jól hangzik.
Tehát a hétvége garázsépítéssel telt, mókázással, meg rövidke alvásokkal.
Baznak ezer köszönet, és örök hála, hogy megvalósította mindazt, amit megálmodtam, hogy ezáltal védhessem az autót ha szükséges, mert inkább erre költök, mint a helyreállításra.
A szerkezet meglepően masszív lett, most már elmondhatom bátran, hogy eleinte tartottam ugyan tőle, de később Baz már arra is rávett, hogy menjek fel a 126 kg-ommal a tetejére. s kijelenthetem, hogy kibírta a garázs. Majd idővel megy rá egy tolóajtó, valamint a kapu is átalakul tolókapuvá, de mindent a maga idejében.
Ha már egyszer az a neve, hogy GARAGEBLOG, akkor Blogolok a Garage-ról.
Bár sokkal több, újabb dolgot magam sem fogok tudni írni, mint amit már a bátyám leírt, esetleg lesz egy-két kép, ami más szögből készült.
GARAGE 1.0
Az egész úgy indult, ahogyan ez is említve lett már egy másik bejegyzésben, hogy valóban megelégeltem az egyre gyakoribb, s már-már megmagyarázhatatlan jégesőket, amikhez lassan már kánikulai meleg sem kell, mint eddig... :(
Első körben először a ponyva garázs készítése merült fel, majd ponyvagarázs vásárlása, mivel macerásnak éreztem a fából való készítést, valamint tartósabbnak is gondoltam. Azután persze beugrott, hogy van nekem egy Baz barátom, s többszöri beszélgetést követően, valamint egy potya Miskolc-Újfehértó-Budapest-Miskolc utat, s némi számolgatást követően hagytam meggyőzni magam arról, hogy ez a garázs bizony fából lesz. Valamint arról is, hogy nem elég egy, hanem összesen 3 lesz, de erről majd később.
Szóval Bazzal egyeztettünk, ő számolgatott, rajzolgatott, majd összehangoltuk a hétvégénket, s nekiálltunk garázst építeni a bratyóéknál. Baz hozta az OSB lapokat Pest felől, az oszlopnak valót pedig itt helyben készíttettük. Pénteken volt az áruszállítás, valamint Baz Mazdáján egy villám-futómű állítás Farkas Zsolti barátunknál. Első körben 1,5 óra, második körben kb 3 óra, de cserébe sok mindent megtudtam, megértettem a futóművet illetően általánosan, s nagyon jót beszélgettünk aminek nagyon örültem, mert kedvelem a hasonló beállítottságú, felfogású embereket. S abban maradtunk, hogy ha sikerül kivitelezni a dupla-lengőkaros felfüggesztést, akkor segít nekünk úgy belőni a futóművet, hogy meglegyen a gokart feeling, s ott forduljon az autó, ahol mi szeretnénk.
Első körben ez jól hangzik. Tehát a hétvége garázsépítéssel telt, mókázással, meg rövidke alvásokkal.
Baznak ezer köszönet, és örök hála, hogy megvalósította mindazt, amit megálmodtam, hogy ezáltal védhessem az autót ha szükséges, mert inkább erre költök, mint a helyreállításra.
A szerkezet meglepően masszív lett, most már elmondhatom bátran, hogy eleinte tartottam ugyan tőle, de később Baz már arra is rávett, hogy menjek fel a 126 kg-ommal a tetejére. s kijelenthetem, hogy kibírta a garázs. Majd idővel megy rá egy tolóajtó, valamint a kapu is átalakul tolókapuvá, de mindent a maga idejében.
2009.05.18. Hétfő
Hétvégén gondoltam egy merészet, szedjük szét az egészet...
Ne nem teljesen, csak a belső részét az autónak. Arra való tekintettel, hogy van egy ilyen kék-betegségem ( mármint hogy vonzódom a kék dolgokhoz ), régóta szemeztem azzal az eshetőséggel, hogy az Ignis gyári piros háttérvilágítását upgrade-eljük kékre.
Szombaton kapta el az agyamat a "na most akkor" tünet, s iziben fel is kerestem egy srácot, aki ebben nagy segítségemre lehet. Felvettük a kapcsolatot, majd 3 órával későbbre már meg is beszéltük, hogy viszem az autót Tiszaújvárosba, és szétborítjuk, átalakítjuk, de leginkább ő, mert nekem csak Weller-pákám, valamint pillanat forrasztóm van, ehhez a munkához azonban javallott a pont forrasztó, hogy ne károsodjanak a panelek, ledek, stb.
Az úriember egyébként nem más, mint a Benett-számlapok készítője. Korrekt, gyors, ügyes kezű a srác, és jó fej is, mert közben nagyon jól elbeszélgettünk.
Összesen kb 3 óra leforgása alatt elkészült a nagyobbik része, s hazafelé, már a kék háttérben gyönyörködhettem. Így megváltozott a számlapok, gyári CD-fejegység, valamint LCD-kijelző háttérmegvilágítása a számomra megfelelő színre.
A fűtéskapcsolók, valamint a világítás kapcsoló átalakítása azonban még várat magára idő hiányában. Minden esetre elégedett vagyok maximálisan, és ez a lényeg.
Ne nem teljesen, csak a belső részét az autónak. Arra való tekintettel, hogy van egy ilyen kék-betegségem ( mármint hogy vonzódom a kék dolgokhoz ), régóta szemeztem azzal az eshetőséggel, hogy az Ignis gyári piros háttérvilágítását upgrade-eljük kékre.
Szombaton kapta el az agyamat a "na most akkor" tünet, s iziben fel is kerestem egy srácot, aki ebben nagy segítségemre lehet. Felvettük a kapcsolatot, majd 3 órával későbbre már meg is beszéltük, hogy viszem az autót Tiszaújvárosba, és szétborítjuk, átalakítjuk, de leginkább ő, mert nekem csak Weller-pákám, valamint pillanat forrasztóm van, ehhez a munkához azonban javallott a pont forrasztó, hogy ne károsodjanak a panelek, ledek, stb.
Az úriember egyébként nem más, mint a Benett-számlapok készítője. Korrekt, gyors, ügyes kezű a srác, és jó fej is, mert közben nagyon jól elbeszélgettünk.
Összesen kb 3 óra leforgása alatt elkészült a nagyobbik része, s hazafelé, már a kék háttérben gyönyörködhettem. Így megváltozott a számlapok, gyári CD-fejegység, valamint LCD-kijelző háttérmegvilágítása a számomra megfelelő színre.
A fűtéskapcsolók, valamint a világítás kapcsoló átalakítása azonban még várat magára idő hiányában. Minden esetre elégedett vagyok maximálisan, és ez a lényeg.
2009.03.05. Csütörtök
Tekintettel arra, hogy nagyon ráérek, alkatrész eszköz meg van, volt hozzá bőven, így úgy döntöttem megelégeltem az Ignis gyári audio hangzás világát. Leaglábbis részben, mert a fejegység maradt, csak néha bosszantott, hogy a gyári méretű, de már legalább nem gyári hanem Pioneer hangszórók megdobogtatják a műanyag elemeket az utastérben, s nem úgy szól, ahogyan szeretném.
Sajnos azonban kialakítását tekintve ez az autó nem olyan, hogy bármilyen méretű hangszóró szóbajöhessen a gyárak helyén. Így maradt az a megoldás, hogy búcsút intek a kalaptartónak, azonban azt szétvágni nem lett volna sem kedvem, sem lelkem, ráadásul vastagságát tekintve a kalaptartót csak csúfolni lehet kalaptartónak, mivel saját tömegéből, valamint a környezeti hatásoknak köszönhetően vetemedik erősen. Így maradt az a variáció, hogy készítek egy másik kalaptartót, aminek van tartása is. Első körben üvegszálas dolgokban gondolkodtam, majd el is vetettem, mert sem lehetőségem nem lett volna megvalósítani, sem időm nem lett volna arra, hogy várjak valakire, aki megcsinálja olyanra, amilyenre szeretném. Így maradt a régi, jól bevált bútorlapos megoldás méretre szabva, "hangfal-szövettel" bevonva, s a gyári kalaptartó helyére beillesztve. A dolgot azzal spékeltem meg, hogy a gyári hang is megmaradjon amennyiben esetleg a kalaptartó eltávolításra kerül csomagszállítás miatt, hogy oldalanként beépítettem egy-egy 3,5-ös Jack aljzatot olyan kivitelben, amihez értelemszerűen tudom csatlakoztatni az új kalaptartón lévő 3 utas ovál M.N.C. hangszórókat, azonban a kalaptartó eltávolítását követően visszaáll az eredeti hangrendszer működése. Így nem kell kókányolni, taknyolni, átalakítani jelentősen, s kb 1/2 perc alatt gond nélkül eltávolítható, újrailleszthető a kalaptartó.
Csodát nem vártam a "rendszertől", félre értés ne essék, mert gyári fejegységről van szó, s szubcső, erősítő nem került beépítésre, mert nem versenyre építettem, csak egyszerűen amiatt, hogy kellemesebben szóljon amikor zenehallgatáshoz támad kedvem.
Így hátra bekerültek a már említett kalaptartóba azok az ovál hangszórók, amiket még anno a polskiba vettem, s egy ideig voltak is az Andi polskijában ezek voltak az M.N.C. Mystic 3 utas ovál hangszórói, amiket később az ő polskijában az M.N.C. Scuba 2 utas ovál hangszórók váltottak fel.
100 szónak is egy a vége, a munkát siker koronázta, miután elkészültem vele, s kipróbáltam, kellemesen meglepődtem, mert nagyon szépen szól, és kellemeset lök a cucc, holott abszolút nem egy High End cuccról beszélünk. Szépen, s elég drasztikusan szól ami nekem bőven elég. Ráadásul a kiötlött műszaki elképzelésem is működött elsőre, tehát a Jack-dugókat az aljzatból eltávolítva automatikusan visszaáll az "eredeti" hangrendszer a hátsó Pioneer TS-G 1346 -os kétutas hangszórók -kal.
Sajnos azonban kialakítását tekintve ez az autó nem olyan, hogy bármilyen méretű hangszóró szóbajöhessen a gyárak helyén. Így maradt az a megoldás, hogy búcsút intek a kalaptartónak, azonban azt szétvágni nem lett volna sem kedvem, sem lelkem, ráadásul vastagságát tekintve a kalaptartót csak csúfolni lehet kalaptartónak, mivel saját tömegéből, valamint a környezeti hatásoknak köszönhetően vetemedik erősen. Így maradt az a variáció, hogy készítek egy másik kalaptartót, aminek van tartása is. Első körben üvegszálas dolgokban gondolkodtam, majd el is vetettem, mert sem lehetőségem nem lett volna megvalósítani, sem időm nem lett volna arra, hogy várjak valakire, aki megcsinálja olyanra, amilyenre szeretném. Így maradt a régi, jól bevált bútorlapos megoldás méretre szabva, "hangfal-szövettel" bevonva, s a gyári kalaptartó helyére beillesztve. A dolgot azzal spékeltem meg, hogy a gyári hang is megmaradjon amennyiben esetleg a kalaptartó eltávolításra kerül csomagszállítás miatt, hogy oldalanként beépítettem egy-egy 3,5-ös Jack aljzatot olyan kivitelben, amihez értelemszerűen tudom csatlakoztatni az új kalaptartón lévő 3 utas ovál M.N.C. hangszórókat, azonban a kalaptartó eltávolítását követően visszaáll az eredeti hangrendszer működése. Így nem kell kókányolni, taknyolni, átalakítani jelentősen, s kb 1/2 perc alatt gond nélkül eltávolítható, újrailleszthető a kalaptartó.
Csodát nem vártam a "rendszertől", félre értés ne essék, mert gyári fejegységről van szó, s szubcső, erősítő nem került beépítésre, mert nem versenyre építettem, csak egyszerűen amiatt, hogy kellemesebben szóljon amikor zenehallgatáshoz támad kedvem.
Így hátra bekerültek a már említett kalaptartóba azok az ovál hangszórók, amiket még anno a polskiba vettem, s egy ideig voltak is az Andi polskijában ezek voltak az M.N.C. Mystic 3 utas ovál hangszórói, amiket később az ő polskijában az M.N.C. Scuba 2 utas ovál hangszórók váltottak fel.
100 szónak is egy a vége, a munkát siker koronázta, miután elkészültem vele, s kipróbáltam, kellemesen meglepődtem, mert nagyon szépen szól, és kellemeset lök a cucc, holott abszolút nem egy High End cuccról beszélünk. Szépen, s elég drasztikusan szól ami nekem bőven elég. Ráadásul a kiötlött műszaki elképzelésem is működött elsőre, tehát a Jack-dugókat az aljzatból eltávolítva automatikusan visszaáll az "eredeti" hangrendszer a hátsó Pioneer TS-G 1346 -os kétutas hangszórók -kal.
2009.02.04. Szerda
Jelentem megvolt a Suzukin az olajcsere végre.
80720 km-nél került cserére ismét a motor olaj, az olaj szűrő, a levegő szűrő, és a pollen szűrő.
80720 km-nél került cserére ismét a motor olaj, az olaj szűrő, a levegő szűrő, és a pollen szűrő.
2008.12.24. Szerda
Hmmm.... Ha már egyszer Karácsony, akkor ezzel a kis Wunderbaumos képpel szeretnék itt is minden kedves polskisnak, és nem polskisnak, ismerősnek, és ismeretlennek, barátnak és ellenségnek, élőnek, és.... szóval Békés Boldog Karácsonyt mindenkinek!!!
2008.12.11. Csütörtök
Vásárlás óta belecsavarodott a (Martina H)Ignisbe a 10.000-ik km a lábam alatt, amin kicsit meglepődtem, mivel nem rég vásároltuk, alig 5 hónap alatt került bele ez a távolság, s mert ha nem lenne az Ignis, akkor mindez a Polskiba ment volna, így jelentős terhet vállal át a hétköznapi használati autónk.
Továbbra sincs egy rossz szavam sem az autóra, mivel maximálisan kiszolgál minket mindenféle probléma nélkül, így továbbra is elégedettek vagyunk vele.
A téli gumik is jól bizonyítanak egyenlőre, nem azért mert nincsen hó, hanem mert volt alkalmam kipróbálni hogyan viselkednek az első havon.
A 10.000-es km-t elérve hamarosan olajcsere következik, ami szerintem a jövő héten meg is lesz a Pesti tali után, mivel oda egyéb okokból kifolyólag sajnos csak azzal tudunk menni, de erről majd írok egy másik bejegyzést, mivel a másik autóval kapcsolatos.
Tegnap járt kozmetikában is az autó, kapott egy külső-belső kézi takarítást, mert ilyen rossz időben nem volt kedvem mellette pancsolni. :( Elégedett vagyok a munkájukkal szerintem ezentúl hozzájuk fogom hordani az autót, mivel lelkiismeretesen rendbe tették, bár tény hogy nem úgy használjuk az autót mint mások (nincs behányva sem a csomagtérbe, sem az utastére. lehetőségeink szerint igyekszünk vigyázni rá is, mint a kicsire.)
Ráadásul megkellett állapítsam a mosóban hogy nem csak nekem vannak beteg ötleteim a matricázások kapcsán.
Továbbra sincs egy rossz szavam sem az autóra, mivel maximálisan kiszolgál minket mindenféle probléma nélkül, így továbbra is elégedettek vagyunk vele.
A téli gumik is jól bizonyítanak egyenlőre, nem azért mert nincsen hó, hanem mert volt alkalmam kipróbálni hogyan viselkednek az első havon.
A 10.000-es km-t elérve hamarosan olajcsere következik, ami szerintem a jövő héten meg is lesz a Pesti tali után, mivel oda egyéb okokból kifolyólag sajnos csak azzal tudunk menni, de erről majd írok egy másik bejegyzést, mivel a másik autóval kapcsolatos.
Tegnap járt kozmetikában is az autó, kapott egy külső-belső kézi takarítást, mert ilyen rossz időben nem volt kedvem mellette pancsolni. :( Elégedett vagyok a munkájukkal szerintem ezentúl hozzájuk fogom hordani az autót, mivel lelkiismeretesen rendbe tették, bár tény hogy nem úgy használjuk az autót mint mások (nincs behányva sem a csomagtérbe, sem az utastére.
lehetőségeink szerint igyekszünk vigyázni rá is, mint a kicsire.)Ráadásul megkellett állapítsam a mosóban hogy nem csak nekem vannak beteg ötleteim a matricázások kapcsán.
2008.11.04. Kedd
A kezdeti dolgokról lemaradtam, de természetesen a vásárlást követően, a maga 66.000 km-ével, megtörténtek a szükséges olaj- és szűrő cserék. Meg volt a motorolaj, a hajtómű olaj csere, a levegő szűrő, olaj szűrő, és pollenszűrő csere is. Azóta bele csavartunk közel 10.000 km-t, maximálisan elégedett vagyok vele, egy rossz szavam sem lehet rá.
Jártunk vele Pesten, Velencén, Esztergomban, Bielsko-Bialaban természetesen, és Auswitzban, minden gond nélkül, 4 személlyel, csomagokkal, összesen közel 1200 km körüli távot tettünk meg, 7 l-es átlag fogyasztással. Le a kalappal előtte, továbbra is azt mondom.
Ma megkapta Martina a téli papucsait is, tekintettel a várható időjárásra, valamint arra, hogy tél lesz, és nem nyár. Arról nem is beszélve, hogy java részt éjjel közlekedem az autóval munkámból eredően, amikor a hőmérséklet valahol 3-5 °C-körül mozog maximum, így már időszerű volt szerintem a gumiabroncsok cseréje. Téli gumikhoz téli felni is dukál, így kapott 4 db lemez felnit is, hogy a nyáriakat se kelljen fél évente nyúzni a gumisnál, így van komplett téli, illetve nyári szett is, csak úgy mint a polskin.
Gumik típusát, fajtáját tekintve Nokian W típusú 165/70 R14-es téli abroncsok kerültek fel. Lehetett volna Barum is, de az annyira nem nyerte el a tetszésemet. Városi közlekedésre ugye az is maximálisan alkalmas, de nem szabad elfeljeteni, hogy használom én is az autót, ráadásul bejárunk vele undor-berket-baranyát...
Ennyi volt a mai nap történése, mindezt sikerült megúsznunk cakk-pakk 60.000.-ből felnikkel, gumikkal, szereléssel. Még mindíg maximálisan elégedett vagyok a gumisommal a GALIKÁR BT-vel
Jártunk vele Pesten, Velencén, Esztergomban, Bielsko-Bialaban természetesen, és Auswitzban, minden gond nélkül, 4 személlyel, csomagokkal, összesen közel 1200 km körüli távot tettünk meg, 7 l-es átlag fogyasztással. Le a kalappal előtte, továbbra is azt mondom.
Ma megkapta Martina a téli papucsait is, tekintettel a várható időjárásra, valamint arra, hogy tél lesz, és nem nyár. Arról nem is beszélve, hogy java részt éjjel közlekedem az autóval munkámból eredően, amikor a hőmérséklet valahol 3-5 °C-körül mozog maximum, így már időszerű volt szerintem a gumiabroncsok cseréje. Téli gumikhoz téli felni is dukál, így kapott 4 db lemez felnit is, hogy a nyáriakat se kelljen fél évente nyúzni a gumisnál, így van komplett téli, illetve nyári szett is, csak úgy mint a polskin.
Gumik típusát, fajtáját tekintve Nokian W típusú 165/70 R14-es téli abroncsok kerültek fel. Lehetett volna Barum is, de az annyira nem nyerte el a tetszésemet. Városi közlekedésre ugye az is maximálisan alkalmas, de nem szabad elfeljeteni, hogy használom én is az autót, ráadásul bejárunk vele undor-berket-baranyát...
Ennyi volt a mai nap történése, mindezt sikerült megúsznunk cakk-pakk 60.000.-ből felnikkel, gumikkal, szereléssel. Még mindíg maximálisan elégedett vagyok a gumisommal a GALIKÁR BT-vel