Címke: kábelezés (4)

Tevékenységtérkép

Régóta halogattam már...

 Nagyon nagyon haragszom Yakamoto Szusimusi-ra, s mélységesen felháborít, hogy annak idején nem látta el kellőképpen a rábízott feladatot, hanem elmismásolta azt. Hiszen senki másnak nem róható fel az a típushiba, csak annak a személynek aki ennek felülvizsgálatával, méretezésével volt annak idején megbízva a Suzuki gyárban. Feladata annyi lehetett csupán, hogy megfelelően tervezze, méretezze az igénybevételeknek megfelelően a csomagtérajtót s annak villamos és egyéb kapcsolatait a kocsiszekrényhez. Szerintem ezen a ponton óriási nagyot füllentett a fent említett személy, ugyanis már a gépjármű 5 éves kora körül jelentkezett az a probléma, hogy nem volt 100%-os az elektromos tápellátása. Értem ezalatt, hogy nem működött megfelelően a centrál zár, a hátsó ablak fűtés, a rendszám világítás, vagy esetleg a hátsó ablaktörlő. Ugyanis az ajtó nyitogatásának köszönhetően elfáradtak a vezetékek, és szépen lassan egyesével töredezni indultak. Annak idején sikerült hamar rátalálni ezekre a problémákra, s egyszerű forrasztással úgy gondoltuk megoldható ez a probléma ha nem is véglegesen, de hosszú időre. Nem így volt. Hozzávetőlegesen 1 évet talán sikerült nyerni vele. Ami csak azért is vicces, mert ha józanul végig gondoljuk a vezető oldali ajtó 100-szor többet van használva, de talán még az utasoldali ajtók is, s szerencsére azokkal nincsen semmi gond, ott nem fáradtak el egyszer sem a vezetékek, s nem törtek el.
 Kérdezgettem annak idején a szervízben is, a VDF-nél is, de nagyságrendileg valami 15.000.- Ft körül lett volna a hátsó ajtóba kapható gyári (kvázi ugyanolyan minőségű) kábelkorbács, s valami hasonló összegért (15.000.-)  ki is cserélték volna szervízben. Nem vagyok garasosokodó természetű, de ezt így ebben a formában kicsit soknak éreztem, így inkább nem foglalkoztam vele. Gondoltam nem nagy nehézség kulccsal nyitni-záni a csomagtérajtót ha éppen szükséges, s igazából az utolsó meghibásodásnál ez volt szinte az egyetlen olyan felmerült hiba ami ennek következtében jelentkezett. Meg persze a rendszámtábla világítás. 
De persze csak nem hagyott nyugodni a dolog, s mindig ott motoszkált a fejemben a javítás mint opció. Végül rászántam magam, s gondoltam egy merészet, mely szerint ha a gyári vezetékek nem megfelelőek ide, mi lenne ha mondjuk a szilikonos, úgynevezett hangszóró vezetékek kerülnének ide felhasználásra melyek szigetelése nem annyira rideg és kemény mint a hagyományos vezetéké. Hogy igazam lesz-e vagy sem, majd az idő eldönti, minden esetre bízom benne hogy igen, hiszen hosszú éveket kibírnak egy-egy ajtó átvezetésénél. Az első ötlet szerint sarukkal láttam el egy 25 cm-es kábelkorbács darabot, gondolván arra, hogy a kemény szigetelésű vezeték részek kellően távol kerüljenek a nyitoatási vonaltól, valamint ha esetleg idővel tönkremennek ezek a szilikonos vezetékek is, akkor a sarukat széthúzva pikk-pakk cserélhető legyen a sérült rész. Azonban a szétszerelés pillanatában át kellett értékelnem ezt, mert a a hossz is soknak bizonyult (nem volt ennyi hely a karosszériában a vezetékeknek azok rögzítései miatt), valamint a saruk is jelentősen megnövelték a kábelkorbács átmérőjét. Gyorsan orvosoltam a dolgot, felére vágtam a beépítendő vezetékeket, végeiket újra lecsupaszoltam és forrasztó ónnal befuttatva előkészítettem a csatlakozáshoz őket, mind a 10 szálat. Majd vettem egy nagy levegőt, s hirtelen elcsípdestem a gyári kábelcsoportot a problémás helyen, hogy már ne legyen visszaút. :D Eltávolítottam a belső műanyagburkolatokat a környékről, hogy majd tudjak kicsit játszani a forrasztásnál, s ne az ajtó tövében kelljen forrasztgatnom majd 1-1 cm-es vezeték kiállásokkal. Laci barátomtól kaptam zsugorcsöveket, valamint egy Dremel gázforrasztót kölcsön amivel már jó ideje szemezek, de mindig úgy vagyok vele, hogy annyiszor úgy sem használom, mint amennyit kérnek érte. Most gondoltam letesztelem mert már nagyon sok jót hallottam róla tőle.
Lecsupaszoltam szépen a karosszériából kilépő vezetékek végeit is, befuttattam szintén forrasztó ónnal őket, s vágtam a zsugorcsőből is kisebb darabokat, hogy majd ezekkel fedjem, szigeteljem le a forrasztott részeket.
Valami hatodik érzék féle kapcsán gondoltam megszámolom a karosszériából kilépő, valamint a csomagtérajtóból kilépő vezetékeket. Ekkor szembesültem azzal a ténnyel, hogy hogy a karosszéria oldali vezet 11-10-re a csomagtérajtó felőlivel szemben. Kvázi valahol az ajtóban visszacsúszva még lennie kell egynek. Remek... Ugyanis ahol a kábelcsoport belép az ajtóba, azt követően vagy 90 cm-t egy zárt részben tesz meg amihez sehonnan sem lehet hozzáférni semmivel sem. Végül jobb ötlet hiányában kioldottam az ajtón található patent rögzítéseket, hogy szabadabbá tudjam tenni a kábelcsoport mozgását, hátha ennek következtében előbukkan majd az elkószált vezeték is. Meg is lett szerencsére, valamint az ablakmosó szilikoncsöve is előkerült így az ajtóból, mert az szintén a vezetékekhez van rögzítve. 
Miután minden megkerült, elkezdtem a csomagtérajtó felőli oldalt összeforrasztgatni, és zsugorcsövezni, megelőzendő az esetlegesen feszültség alatt lévő vezetékek esetleges testelését. Miután mindegyikkel végeztem, beszuszakoltam őket a védőgumiba, és elkezdtem az ablakmosó csőcsatlakozását is felkutatni amit meg is leltem a C-oszlopban, így csak az ajtóhoz kellett egy csőcsatlakozást beépítenem, s a kettő közé betoldani a megfelelő hosszúságú szilikoncsövet. Csatlakoztatás előtt még ezt is beszuszakoltam a gumi átvezetőcsőbe.
Majd jött a jó móka, ahol is az eddig 11 féle színjelölésű vezetékcsoport közé megfelelő sorrendben kellett becsatlakoztatni az összesen két féle színjelölésű szilikonvezetékeket...   asszem itt szembesültem vele, hogy ezt a részét talán nem gondoltam kellően alaposan végig. 
De nem volt para, mert van ám nekem digitális multiméteren, gondoltam majd szépen kizümmögtetem a szilikonos vezeték egyik végét, valamint a csomagtérajtó csatlakozóinak másik végét. Ezt hamar fel is adtam miután az első vezeték 3 helyen zümmögött vissza annak ellenére, hogy elvileg nem test volt. Így némi fejvakarást követően maradt a józan paraszti ész, és óvatosan meghúzgálva egyesével a már összeforrasztott vezetékeket figyeltem hogy mely színjelőlésű mozdul meg az ajtóban, s forrasztottam össze az ennek megfelő színnel a karosszériánál. Jó móka volt. Főleg hogy ekkor már kezdett sötétedni is, aminek következtében egy idő után már úgy láttam minden mozog, nem csak a vezetékek...
 Minden esetre végül sikerült összeforrasztanom elvileg minden megfelelő színűt a megfelelő színű vezetékkel, s izgatottan kezdtem összeszerelni a csomagteret, meg minden eltávolított burkolatot, visszaállítani az eredeti állapotot, hogy  kipróbálhassam élesben mit is csináltam az eltelt 5,5 óra alatt.
Szerencsére minden megfelelően működött a beavatkozást követően, így elégedett voltam/vagyok az elvégzett munkával, s ismét használni tudjuk az alapvető kényelmi szolgáltatásokat a Suzukiban, van ismét rendszám tábla világítás, hátsó ablaktörlés, hátsó ablakmosás, hátsó ablak fűtés, és centrálzár működés is.
Nem egy nagy munka, de közben sokszor eszembejutott azért, hogy nem hiába halogattam én ezt hosszú időn keresztül, hiszen közben nem mindig volt meg az a "haladok a dologgal" típusú érzésem, ahogyan a "lesz ebből egyszer valami" típusú érzésem sem. De végül csak összeállt a történet megfelelően.

Kisebb átvizsgálás

 Időszerűnek éreztem, hogy egy kicsit ránézzünk valamikor a fékekre, ugyanis voltak kisebb, nem túl egészségesnek tünő hangok erősebb fékezéskor. A hang kísértetiesen hasonlított arra, mint amikor annak idején leszakadt a ferrodol réteg a fékpofákról. Így nem akartam túlzottan halogatni a dolgot inkább.
 Az idő szerencsére jó volt, épp ideális egy kis szerizelésre, így Laci barátommal neki is ugrottunk a garázsnál.
Első körben bepattintottuk az akkumulátort, amit elvittünk bevizsgáltatni, mert menetrend szerint belefutok abba, hogy  egy hetes állás után, nem akar beindulni az autó. :\( Eddig azt hittem az akksi a ludas, mivel a generátorban most van kb 10.000 km talán, annak idején egy új, BOSCH rendszerű került bele, mikor generátor problémákkal küszködtem. De a vizsgálat szerint, az akkumulátornak sincsen baja. :\( Így most kissé tanácstalan vagyok. Mindegy, a lényeg hogy bepattintottuk és pöcc-röff indult is. Majd bakra tettük előbb elől, majd hátul, s átnézegettük a fékeket meg egyúttal lezsíroztam a függőcsapszegeket is.
A fékeknek olyan szinten nem volt semmi bajuk azon túl hogy féporosak voltak, hogy gyakorlatilag majdnem jobb állapotúak mint amikre cserélni óhajtottam őket amennyiben kopottak lettek volna. :) Így végül miután lebontottuk őket, becsiszolgattuk mindet, portalanítottuk, majd visszatettük a dobokat. S mivel maradt időnk bőven, így inkább a fűtésre próbáltam egy kis időt szakítani inkább, ami lassan úgy is esedékes lesz, hiszen ősz van, vagy mi a fene. S ha már bíbelődünk a csőcsatlakozásaokkal....   na ennek az lett a vége, hogy egy pár gumicső cserére került, mivel egy kicsit látszódott már rajtuk az idő vasfoga, valamint legutóbb a Balatoni futás alkalmával ugye SOS-ben kicsit át is kellett variálnom, mikor a termosztátnál lévő cső elfosta magát.  Végül ott fejeződött be a szervíz, hogy csak fel kell tölteni hűtőfolyadékkal a kisautót s gurulhat is, de erre később térünk vissza, mert nem volt nálam sem fagyálló, sem desztillált víz. Sebaj, mindneképpen előrébb vagyunk. ;)
Volt némi vezetéksaruzás is, de nem számottevő, csak éppen a gyújtás volt emiatt vagylagos... :D De mivel az én Laci barátomnak nagyon frankó saruzófogója van, így az is játszva megoldódott, és precízen ahogyan azt illik. Ezúton is hatalmas köszönet érte, meg persze a segítségért is!

Kirollereztem magam... legalábbis remélem

 Még ha kicsit nyögve nyelősen is, de remélem egy időre sikerült leszállnom a szopórollerröl, mert baromi unalmas és fárasztó egy sport ez, s ha nem is Petyának vissza, de valakienk feltétlenül tovább passzolnám, ha rajtam múlik.
 Nagy gázzal ugrottunk neki Lajossal a váltó cserének, mondván ez most nem fog annyi időt igénybe venni, hiszen nem két-három váltóból kell összemazsolázni az alkatrészeket, hanem csak levesszük az egyiket, és feltesszük a másikat. A szükséges flexes beavatkozásokat már előzőleg elvégeztem, hogy azzal ne kelljen a részidőnket rontani. Annyi volt csupán csak hátra, hogy kicseréljem a gumiharangokat a féltengelyeknél, valamint feltöltsem olajjal a váltót, s már mehet is a helyére. Csavarok ugyan egy kicsit be voltak állva az idő vasfogának köszönhetően, de nem voltak vészesek, így ez még hamar meg is volt, csupán a tisztogatással ment el egy picit több idő a olajsár lerakódással. Biztos ami biztos, levettem az első fedelet, belenéztem nincsen-e fellazulva valami, hogy nincsen-e ott foghiány, de meglepően jó állapotúnak tüntek a csoportkerekek. Talán már túlzottan is... Került rá egy kis olajálló szerelőpaszta, s tettem is vissza a fedelet, miután a kapcsolóvillát megzsíroztam, mert szorult az aluminium házban. Mikor ez is meg volt, feltöltöttem olajjal, és készre húztam a csavarokat.
Kezdtük is lebontani a kocsi alatt lévő váltót, jött minden szépen ahogy illik, bár tény hogy kijött két tőcsavar is a közdarabból, ennek annyira nem örültem, főleg mert picit meg is voltak kopva a menetek a csavaron. Így miután lejött a váltó a helyéről, át is fésülte Lajos a furatokat a közdarabban egy 8-as menetfúróval, biztos ami biztos alapon.
Váltó levételt követően röhögve konstatáltuk, hogy valami Murphy törvény lehet az, hogy a hibás váltók egy csepp olajat sem eresztenek, míg a hibátlanokból tuti szivárog az olaj valahol mindig. :)  Valamint azt is, hogy a legutóbbi kapkodásból fakadó hiba nem okozott gondokat, ugyanis a váltó felrakása után jöttünk rá (abban diffit cseréltünk), hogy nem húztuk fixre a diffiház M10-es csavarjait, így minden nőgyógyászati készségünket, türelmünket bevetve a váltó és a motor között felnyúlva különböző 17-es kulcsokkal és megoldásokkal igyekeztünk megoldani a csavarok meghúzását. Egyedül a legfelső okozott lehetetlen szituációt, de mivel menetrögzítővel hajtottunk be minden csavart, így nem tartottam attól hogy esetleg kilazulhat. Most minden esetre készre húztam, s úgy tettük el vésztartaléknak.
Itt kezdődött kb a szivornya, mikor kezdtük feltenni a váltót. Nem passzolt, nem illeszkedett, hézag maradt a váltó és a közdarab között, az egyik tőcsavar meg nem volt behajtható. Váltó le, minden átnéz, elsőként a flexelés, utána az illesztő perselyek, utána a csavarok. Perselyeken forgattunk, csavart cseréltünk biztos ami biztos alapon inkább, és tettük volna fel a váltót, de persze megint nem. Mivel semmi mást nem láttunk, csak hogy a persely egyike tart ki csupán, így abban maradtunk, hogy némi nyers erővel helyére igazítjuk majd. Bár Lajos még próbálkozott volna ezzel-azzal, nekem  már nem volt türelmem, így kihasználva a lehetőséget helyére nyomtam az egészet s készre kezdtem húzni aváltó csavarjait, szépen helyére is ment, tény hogy passzosan. De már ekkor a tervezett 1,5 óra szerelés valami 5-6 óránál tartott. Valószínűleg ezért is nem volt türelmem hozzá...
 Közben befutott Plósz kolléga, akivel telefonon konzultáltam a bajuszkapcsoló probléma miatt, s szólt, majd hozott is három darabot, hogy nézzem meg, próbáljam ki, mert nem tudja hogy melyik milyen. Ezt azonban már másnapra halasztottam, mert elég volt a szívásból erre a napra, s ugye ennek a cseréjéhez is le kell bontani még a kurvák picsáját is.
 Sztorizgattunk még egy kicsit, meg cseverésztünk, s az összepakolás mellett döntve készülödtem, mert volt még erre a napra egy kis kirándulás, amit ugyan 12-re terveztünk be, de nem volt késő elindulni még 19-kor sem... :) Hazafelé volt igazából a tesztje a váltónak. Hamar sikerült észrevenni, hogy eléggé passzos a váltás, nagyon oda kell tenni a fokozatokat váltáskor, de egyébként vesz mindent szépen és nem reccsen váltás közben egyik fokozat sem. Hazafelé vezető úton azonban hallatni kezdte magát, kettőben egy kis darálással, ami meg van háromban is. Jobb ötlet és más észrevétel hiányában arra következtetünk, hogy egy javított váltóról van szó, amiben vélhetőleg csoportkereket cserélhettek, azonban nem párban, s ezért lehet egy kis hangja a fokozatoknak. Ugyanis foghiány nem volt, lógás nem volt, a diffi is elég passzentosan állt a helyén. Majd kiderül. ;) Belecsavartam gyorsan 60 km-t biztos ami biztos, de eddig nem volt vele gebasz. 
Másnapra hagytam a bajuszkapcsoló vizsgálatot, mivel ezt annyira nem szeretem mikor tyúkbelet kell bogarászni... Megint szembesültem azzal, hogy ezt a .....kapcsolót vagy hat féle kivitelben gyártották, mert hiába volt hirtelen négy a kezemben, egyik sem volt egyforma.... vagy a formája, vagy a kapcsolások lehetősége, vagy a lábkiosztás, vagy a csatlakozó kialakítása más, s ezáltal nem kompatibilis, de ugye a szükség nagy úr, lámpa meg csak jó ha van, így erőt vettem magamon és nekiláttam. Végül sikerült köztes megoldást összehozni, így miután lepróbáltuk hogy működik-e megfelelően, elkezdtem lebontani a régi kapcsolót a kormányról. Sport kormány le, hozzátartozó agy le, kormányoszlop borítás le, kormányoszlop félig le közben persze különleges testhelyzetek tömkelege... de végül is lejött minden. Felment a cseredarab, ezúttal új formavilágú, ám de régi kapcsolási kivitelű, de még sem a legrégebbi. Kvázi 3 db 4-es csatlakozó, helyzet-tompított-távolsági, index jobb-bal, ablaktörlő be-ki kapcsolási lehetőségekkel.
Természetesen volt szívás a csavarokkal itt is, de már nem húztam fel magam ezen sem miközben a kagylóülésben fordítva feküdtem mint egy büdös bogár a hátán, lábaival az ég felé kalimpálva...   Fent van, működik, kapcsol, persze duda nincs, így úja leszereltem a kormányt, minden hóbelebanccal együtt, megigazítottam az érintkezőket, és felszereltem vissza mindent. Ezúttal működött minden rendesen, végre egy kis öröm.
Ezután következett a fűtőradiátro eltávolítása, mivel remélhetőleg már nem fognak repkedni a minuszok, így ne foglalja a helyet, és ne legyen plusz súly a kocsiban, ráadásul kivitele miatt sajnos továbbra sem megoldott a fűtés kizárhatósága, így más opció nem nagyon van a kiszerelésen kívül.
Miután ez is meg volt, feltöltöttem a rendszert vízzel, és következhetett a törött akkumulátor saru cseréje. Persze hogy hamarabb járt el a kezem már megint, arra abszolút nem figyeltem hogy amit találtunk előző nap az alkatrészek között, az bizony nem negatív hanem pozitív oldali saru, így különbözik az átmérője...   Nincs mese, meg kell oldani, kicsit erőszakosabban, kicsit továbbhúzva a megszokottnál szépen meg is állt a helyén, így végül is ezt is ki lehet húzni a hibalistáról. ;)
 Nem állítom hogy mindent így terveztem, de összességében végül is minden felmerült hibát sikerült elhárítani így vagy úgy. S reméynkedem abban, hogy nem okoz majd meglepetéseket, mivel időből van egyre kevesebb. :\( :)
Minden esetre az autó jelen állás szerint készen áll a Salgótarjáni, valamint az azt követő Krakkói turnéra. ;)

Rolleren... ;)

 Azt hiszem kölcsönkaptam valamit, amit valójában nem is kértem....
Ez ha jól veszem észre nem más, mint a "Buszos Petya"-féle sokat hallott szopóroller, és most egy ideje megyek vele körbe-körbe....
Valahogy úgy kezdődött, hogy kellene egy váltócsere még a nagy túrák előtt, mert a szinkron nélküli 3-as és négyes fokozat nem túl szerencsés egy hegyi terpen ahol azért kapcsolgatni kell, főleg ha torlódás vagy döcögés van.
 Be is szereztem két váltót András barátomtól, ezúton is köszönet értük.  
Közben már hetek óta kínlódok a Február körül vásárolt akkumulátorral, mert akárhányszor szeretném használni az autót, mindig 0-ra le van merülve, s nem csak nem hogy nem forgatja a motort, még a bendix sem húz meg. Berágtam, kicseréltük, korrektek voltak ez alkalommal is a VDF-KER-esek, hiszen a jelzett probléma kapcsán rögtön szóltak, hogy ne kínlódjak, vigyem vissza, és cserélik. Tegnap rá is szántam magam, mert ismét nem sikerült indítanom a garázsban állva, pedig akárhogy is erőltetem az agyam, mostanában nem röpködtek a minuszok...   
Azt hiszem itt indultam a második körre az említett rollerrel... ugyanis akksi csere közben azt mondta a negatív saru hogy viszlát, és eltört. Persze hogy este 7-kor, amikor esély sincs már szerezni sehonnan....   ideiglenesen megoldottam, de mindnképpen cserélni kell.
S jött  a harmadik kör a rolleren, mert arra lettem figyelmes, hogy menetközben mint ha elaludt volna a tompított fény egy pillanatra, de inkább a fáradtságnak tudtam be. Igyekeztem haladni tovább, mert volt egy megbeszélt találkám Laci barátommal. Beszélgettünk kicsit, majd úgy döntöttünk, hogy autózunk egyet, mivel neki még nem volt szerencséje utasként a polskihoz. S mikor indultunk, kapcsolom a lámpát, fel is villant még egy pillanatra egészen az első kormány mozdításig... ekkor végleg elhalványult. :\(
Mivel fáradt már a lábam a rollerezéstől, így jobb ötlet hiányában fényszóróval vágtunk át a városon, s tettem le az autót a telepen, hogy ma megújult erővel kezdhessem a rollerezést, hiszen váltócsere van tervbe véve, meg most már persze kormánykapcsoló csere is, de nyomozás mindneképpen. :\(
Nesze neked "szeretet ünnepe" ;) :)