Címke: hang (5)

Tevékenységtérkép

Nyeles tengely vezető persely, és váltó csere

 Szombatra volt tervezve egyébként is, hogy megnézzük a kocsi alatt a váltót. 
Aláfeküdtünk, megnéztük, ott volt...

 Félre téve a viccet, csörgött két esztergályos is, hogy elkészült egy-egy darabbal, ugyanis több szálon igyekeztem futtatni az eseményeket, biztos ami biztos alapon. Az egyik helyre egy gyári 650-es perselyt vittem hogy szedjék le a külső átmérőjét, a másik helyre pedig András barátom javaslatára egy "önindító és szénkefe alkatrész boltban" vásárolt bronzperselyt, aminek megközelítőleg azonos méretű belső átmérője volt, így azt csak max dörzsárazni kell és a külső átmérőjét csökkenteni. Utóbbinak azonban a hossza kevesebb, mint a gyári méret, ami nem feltétlenül baj, főleg ha nincs más.
 Kimentem a garázsba a kis autóért, összeszedtem az alkatrészeket, valamint elugrottam az esztergályosokhoz, s máris ott tartottunk, hogy kb 11 óra volt, így a korai kezdést ki is lőttük Lajos bácsival, aki mindig segít szervízelni. Elkezdtük szépen szétbontani a váltót a motortól, majd levettük a váltót, és szedtük tovább, mert a persely cseréhez le kell venni a kuplungot is. Már ekkor elég egyértelművé vált, hogy beigazolódni látszik a tippünk, mely szerint a már említett persely van kikészülve. Nos ahogyan a képen is látszik, elég rendesen ki volt készülve... Ennek a kiszedéséhez nem is volt szükség kenyérre sem, mivel nem csak a belseje hanem a külseje is el volt fogyva egy kicsit sajnos. Most már tudjuk, hogy ez bizony kopó alkatrész. Kicsréltük, beletettük az új készítményt, de előtte azért méregettünk egy kicsit, hogy a legközelebbi gyártásnál már pontos méreteket tudjunk adni az esztergályosnak. Így némi méregetést, és matekolást követően abban maradtunk, hogy ez a persely lehet egy kicsit hosszabb is a mostani 17,8 mm-eshez képest. Ennyit mértünk Gyulinhoval, mert ez biztosan elfér a főtengelyben ugyanis ez a legkisebb mélysége a furatnak, de a közepén eléri a 22,6 mm-t is. Azonban mikor a kocsi alatt feküdve méregettünk rájöttünk, hogy a lendkerék közepe ugye gyárilag ki van szedve, így a rögzítő csavarok fejének vonaláig végül is kiérhet a persely hossza, mert még akkor sem lesz útban semminek sem. A váltó nyeles tengelyének a hossza egyébként 31,0 mm ami a bordázott rész után a kuplung tárcsát elhagyva a főtengely furatába illeszkedik. A főtengely furatának peremétől mérve a lendkerékrögzítő csavarok fejének vonala pedig 7,6 mm
Tehát a főtengely furatba készítendő nyeles tengely vezető persely maximális hossza 22,6+7,6 mm, --->    <25,4 mm.
A nyeles tengely vezető persely belső átmérője 12,4-12,5 mm
így a 12-es tengelynek már bőven van helye.
A nyeles tengely vezető persely külső átmérője 17,0-17,1 mm így a főtengelybe már passzosan megy bele és szorul meg.
 Ennek cseréje és méregetése, méretezése hamar meg is volt, a szokásos szívásos rész csak ezután következett...
Ugyanis a kopott vezető perselynek köszönhetően a váltóban megint szétment a váltóharangban található vezető persely, így az összes olaj megtalálható a motoron, az alvázon, de a váltóban hozzávetőlegesen kb 1 dl maradt. Némi hangja is volt a váltónak ahogyan megforgattuk a csoportkerekeket, így abban maradtunk, hogy a megtalálható alkatrészekből, váltókból hozunk össze egyet. Ráadásul ugye a levett váltónak a nyelestengelye felejtős volt, mert bár puhább anyagból van a vezető persely, mégis csak csökkentette a nyeles tengely átmérőjét forgás közben. Így az is kuka, pontosabban eltettem kuplung központosítónak. Az egyik bontott váltónak (amiben a diffi hullott szét annak idején diffi hézagolás hiánya miatt) viszont a szinkron gyűrűje volt elkopva kissé, és széthullva, így azt átmentettük a frissen leszerelt váltóból. Valamint a nyeles tengelyt, és a tengely vezető perselyt egy harmadik váltóból építettük át a felszerelendő váltóba. Azért nem a komplett váltó csere mellett döntöttünk, mert azt a bontott váltót abszolút nem ismerem, kipróbálni sem tudtam, így nem tudtam mi van esetleg szétesve benne.
 A komplett szereléssel valamikor 20:15-körül végeztünk, ekkor már kellő vakoskodás és némi fagyoskodás is társult a szereléshez, meg némi nyűgösség a fáradtság miatt, de összeraktuk, és ez a lényeg. Ezúton is hatalmas köszönet az újbóli segítségért Lajosnak, nélküle nem ment volna ilyen szaporán, mert sokszor szimultán, párhuzamosan dolgoztunk. Viszont a próba körön hamar beugrottak az emlékképek, mely szerint ezt a váltót annak idején a  fokozatok hiánytalan állapota miatt tettem csak el, ugyanis a szinkron gyűrű a 3-as, 4-esfokozatról kb teljesen el van fogyva. :\(  Nem baj, ez már így marad, megy amíg megy, sajnos 3-ba 4-be felfelé is, lefelé is hallat egy minimális reccsenést, de a vissza 2-őt jól veszi s hang nélkül, így télre épp ideális lesz ez a váltó. :) Meg majd gyakorolunk s idővel hátha sikerül megszokni a szinkron nélküli váltást mint régen, még mielőtt szétesik a váltó teljesen. Az biztos hogy az eddigi vészjósló búgás, cicergés, ciripelés, csörgér megszünt, így ez a hibajelenség kizárható, s remélem hosszú távon is az marad, mivel a kopott alkatrészt kicseréltük.
 Majd kiderül. Vigyázni fogok rá, ahogyan szoktam... ;)

2010.08.10. Kedd

A nagy garázs update közben meg eszembe jutott, hogy meg kellene nézni, mi ad olyan furcsa hangot menet közben a polski esetében, mert valami nem kerek a kipufogó környékén. Először azt hittem a dobnak lett vége, vagy a hőtől, vagy a fruttizós csettintésektől, ugyanis Velencéről hazafelé már hallottam, hogy nem úgy szól, ahogyan szokott. Gyanúm félig beigazolódott, mert kipufogó probléma van, de szerencsére nem dob probléma, hanem a tűzkarikánál repedt el a kipufogó cső peremezett része, ami sajnos le is hasadt róla. Ezért tudott mellette kicsit kifújni, és kicsit ciripelni.
Miután levettem a kipufogót rájöttem, hogy be kellene majd állni a géppel. Hát... érdekes, de kipufogó nélkül, halkabb az autó. :O
Minden esetre a "rendszer" beugrott a Suzukiba, és mentem hétfőn a kipufogós spanomhoz, hogy oldja meg lehetőség szerint a problémát. Így is lett, 20 perc múlva már hazafelé tartottam, kapott egy másik csatlakozást ideiglenesen és abban maradtunk, hogy keresünk valami olyan dobot, ami mellett beszélgetni is lehet útközben, s nem csak 800-as fordulaton... :)
Ma meg nem bírtuk tovább, és beszereztünk egy kaukázusi kölyökkutyát, mert kutya az kell. ;)

2009.12.19. Szombat

Rövid átfogó kis bejegyzés az Ignis kapcsán.
Sajnos sikerült letesztelni ezelőtt egy héttel az amúgy is repedten vásárolt első szélvédőnket szerda éjjel, olyan 110-es tempónál 10 m-en belül oldalról felrepülő bagoly közreműködésével. :\(
Gyorsan mérlegeltem, így annyira volt idő, hogy gáz elvesz és minimálisan lassít. Rásatuzni nem akartam, mert 10m-en belül szerintem 50-ről sem tudnék megállni hirtelen, ráadásul ebben az időszakban sokkal nagyobb veszélynek éreztem azt, hogy az út éjjeli nedves foltjai miatt hamarabb kötök ki a fák között, még ha a bagoly meg is menekül, így inkább a kisebbik rosszat választottam, ami szemmel látható volt hogy "bagoly-elbaszás" lesz a kérdés csak az volt hogy mennyire. Hát nem sokáig volt kérdéses, ugyanis nagyon.
Finoman is fogalmazva, az tuti, hogy fejtörést okoztam a kisköcsögnek bármennyire is sajnáltam, és csak annak örültem, hogy ilyen tempónál nem hullott az ölünkbe a szélvédő, meg hogy nem egy szarvas repült akkor éjjel arra, vagy mondjuk egy elefánt...
Sőt azért is összeteszem a kezem, hogy az elmúlt 8-9 év alatt egy verebet basztam el, meg egy baglyot összesen.
Szóval a repedt szélvédő szerencsére megúszta, így ha minden jól megy nem cserélem amíg nem muszáj, mert nem szeretném megbontatni a gyári ragasztást amíg nem szükséges feltétlenül.
Ellenben a gépháztetőt kicsit összecsapkodta, az ablaktörlő lapátot összekuszálta, az egyiket le is nullázta, megfelezte a szélvédőt teljes hosszban (ezt szerencsére le lehetett polírozni róla) majd valószínűleg - a hangokból ítélve - pörgő-forgó rúgással ment végig a kocsi tetején, ami után már csak abban bíztam, hogy talán nem fog fent akadni a hátsó szárny, és a karosszéria között, mert az nem lesz vicces bevonulás Ati barátomékhoz. ;) De nem álltam meg, mert sietni kellett. Így csak a célnál szembesültem a ténnyel, hogy nem jött velünk végig. :)
Nyomokat eltüntettük, a gépháztetőt egy finom polírra kell majd küldeni, valamint kaptam egy ideiglenes ablaktörlőt Atitól, amit később le is cseréltem. Egy mostanság divatosnak számítót választottam, amit csak ajánlani tudok másoknak is, - leginkább ezért  e bejegyzés - ugyanis ez a hajlékony, úgynevezett fém váz nélküli gumilapát, ami már szintén kapható.
Régebben is érdekelt a dolog, de így hogy kapóra jött ez az eset, gondoltam megnézzük, jelentem maximálisan elégedett vagyok annak ellenére, hogy eddig sem piacon vásároltam az ablaktörlő lapátokat, mégis jártam úgy, hogy a Valeo egyes részeken nem törölt 100%-osan már az első alkalommal sem. :\( Ezekkel nincsenek ilyen gondok, végig illeszkedik a szélvédőhöz, és hibátlan hatásfokkal távolítja el a vizet. Nem mondom hogy olcsó, de egyenlőre elégedett vagyok vele így megéri az árát, nincs bosszúság, nincs köpködés, nincs ökölharc. :D
Ha időszerű lesz szerintem a polski is ilyet fog kapni.
Ráadásul van minden méretben, darabonként így a gyári 450/480-as páros helyére 480/510-es páros került, a nagyobb látófelület érdekében.
Kipuff is jól szuperál, kicsit morgósabb lett már a hangja, viszont meglepően jó fogyasztásokat lehet vele produkálni, s mégis harap rendesen. Ja és persze még Gyulának is tetszett :) mikor legutóbb Egerben jártunk egy vetkőzős, táncos gálán, de erről majd máskor... :) ;)

2009.10.07. Szerda

Miskolc - Budapest - Pilisszentlászló - Visegrád - Nagymaros - Budapest - Tatabánya - Tata - Budapest - Miskolc a hétvégi autózás során érintett főbb pontok.

Terveztük már egy ideje, hogy Béciékkel, és Bazékkal elmegyünk valamerre autózni egy kicsit, mert régen csináltunk már ilyet. amiből végül egy csoportos, de sokkal inkább Pesti kistali kerekedett KG főszervezésében.
Leírtam már fórumon is, leírom itt is, hogy minden elismerésem a találkozó szervezésért, útvonalért, de leginkább az autóért KG-nak. ;)
De kezdjük az elején.
Mint az olvasható is volt, a múlt héten volt egy kis legózás az autóval, hogy ne legyen benne hideg, kereszthuzat, és legyen benne a fűtés, mivel jön a tél lassan, s ennek érezhető előjelei vannak. Valamint kapott új km-órát, számlapot stb. a kisautó. Ezt követően némi szokásos éjszakás műszak után szombaton reggel elindultunk Budapestre az előre megbeszélt helyszínre, találkozási ponthoz a Váci úti Tesco parkolójába, ahonnan később kezdetét vette a csoportos autós kirándulás Pilisszentlászló érintésével előbb Visegrádra, majd onnan némi kompozással Nagymarosra, végül egy est-ebédes vacsora után vissza Budapestre. Aki szeret szép tájakon, jól autózható szerpentinen vezetni, annak csak ajánlani tudom az említett útszakaszt, biztosíthatom, hogy maradandó élményt nyújt. ;)
Visegrádon első körben elfoglaltuk csoportosan a busz parkoló egy részét a kisautókkal, majd bazár látogatás volt a program bazári majmoknak... :) Közben a Lengyel turista busz utasai nagyon odavoltak, meg vissza a kisautók látványától. Majd vár látogatás jött annak aki akart. Mi ezt kihagytuk, mivel nincs 1,5 hónapja, hogy megtekintettük, s mint kiderült azóta nem lett se több, se kevesebb a vár, s a látnivaló, így inkább ejtőztünk lent a hűvösben. Majd miután a csapat többi tagja visszért, elindultunk Nagymarosra némi kompozást közbeiktatva, ami nem volt egyszerű...
Mert hogy a kompkezelők, üzemeltető szerint az autó önmagában is át tud menni a Dunán sofőr nélkül, míg a sofőr is + utasnak számít nem úgy mint más normális helyen egy komp esetében. Valamint hiába kb 2-szer annyi autót tettünk fel a kompra, mint ők alapesetben, egy forintot nem voltak hajlandóak elengedni csoportos kedvezmény gyanánt. Korrekt hozzá állás, remélem a vérbankban hasonlóban lesz részük majd idővel, de sebaj, nem haltunk bele, csak kicsit nyomorogtunk.
Meg persze kihívás volt az ültetett szekerekkel fel, illetve leállni a kompra, kompról anélkül, hogy valahol koppanjanak a kisautók, de megoldottuk, mert rutinosak vagyunk ebben is, mint a 3 kerekezésben. ;)



Miután - ahogyan B. Attila Tokaji lakos barátom mondaná - a zeneszerkesztés megvolt, mármint a "komponálás" , a parti étteremben fogyasztottunk, s fokoztuk a hangulatot, leginkább egymásét, majd ezt követően visszaindultunk Budapestre. Itt már jelentős fáradtság volt érezhető rajtam a sok alvás miatt, így az éjjeli Hősök terére való kiállást már kihagytam, mert tudtam másnap hulla leszek. Így inkább nyugovóra tértünk Bazék felajánlásának köszönhetően szerény kis hajlékukban, miután a kisautót biztonságba helyeztük a szüleinél.
Ezúton is ezer köszönet Baz szüleinek a lehetőségért, még nem tudom hogyan fogom tudni ezt meghálálni nekik.
:O
Kevéske alvást követően korán keltünk, hogy kiérjünk a találkozási ponthoz - Lurdy házhoz - , a megbeszélt időben. Jelentem nem sikerült... :) De megvártak minket is, ahogyan másokat is, s mások sem voltak frissebbek nálunk, csak ez vigasztalt. :D
Elindultunk hát csoportosan a cél felé, mely nem volt más, mint a múlt héten meglelt program az interneten, a veterán és rally autós találkozó, kiállítás a Tatabányai Lada Sportegyesület szervezésében. Késve érkeztünk ugyan, de látványosan, mivel szűk csigaelrendezésű felhajtón kellett feljutni a parkolóba, KG-val haladtunk is ahogyan lehetett 1-telivel, ami ugye egyenes fogazású, így kellemesen sír, a motor meg jól ordít, a gumi meg mindig csúszik a parkolóházakban ez egy Murphy- törvény is lehetne akár. A lényeg hogy a leírtak miatt a fent lévők elég nagy érdeklődéssel várták, s megdöbbenve látták, hogy kis polskik "szólnak", jönnek a felhajtón. :) Jelentem látványos bevonulás volt, az biztos. ;)
Leparkoltunk a szerény mennyiségű kis 20 fős körüli csoportunkkal, és indultunk nézelődni, beszélgetni. Nem egyszerű paripák voltak ott. Idősek, szépek, átépítettek, felújítottak, old timerek, rally autók. Jó volt látni, hogy milyen sok embernek el tud gurulni a gyógyszere... :)
Emese, Baz nyertek első körben a KRESZ versenyen, gratulálok nekik, majd KG, és Holló is a szépen épített autójukkal. Gratulálok nekik is még egyszer, ezúton is az elismerésért, valamint a munkájukért! Az arányokat tekintve elmondhatom, hogy igen jól szerepeltünk, mert elég sok díjat megnyertek, elhoztak azok, akik a kis csapatunk tagjaiként voltak jelen.
A program végeztével útnak indultunk Tatára, ahol a megbeszélt panziós étkezés helyett sajnos egy pizzériás zabálás lett, de a hangulattal itt sem volt gond, s hamar kiderült, hogy vannak problémáink... Én pl olvasni nem tudok, mások értelmezni, van aki nem szereti a nyers-lóhúsos pizzát, s van akinek minden mindegy. :D Összességében itt is nagyon jól éreztük magunkat, s ez a lényeg.
Valamikor 17-óra körül indultunk útnak hazafelé csoportosan miután búcsút vettünk a Székesfehérvári különítménytől - azt tudtátok, hogy ott máshogyan használják a biztonsági övet??? - s zúztuk a kilométereket Pest felé, majd gyors cuccolás után tovább Miskolcra, ekkor már erősebb tempóban, mert éjfélre dolgoznom kellett menni. Így a 140-es km óra ismét lefeküdt egy jó szakaszon, meg persze megint 16 litert tudtam rátankolni a 140-150 km körüli autópálya szakaszon, s az M30-as lehajtó előtt inkább kiálltam tankolni, mert nem biztos hogy kibírta volna hazáig. :)
A kis autó nagyon jól viselkedett, nagyon jól bírta az utat, a tempót, az igénybevételt egyszóval mindent. Le a kalappal előtte ismét! Meg azelőtt a Hondás előtt is, aki előzés közben mellénk lassított, majd elismerően átintegetett, s vészvillogóval tovább hajtott. :) A Peugeot-os előtt már nem annyira, mert vagy 15-ször előztük meg egymást a Pest-Miskolc szakaszon, mert neki is olyan Peugeot 206-ja van, ami csak addig tud gyorsan menni, amíg meg kell előzni a kis polskit. Utána menetrend szerint lassult előttem pár száz méterre 130-140-ről 110-re. De tuti csuklott a sofőr is, meg a kedves szülei is, van egy olyan érzésem... :)
Hulla fáradtak lettünk vasárnap estére, egy élmény volt így menni dolgozni, de az emlékek megint kárpótolnak mindenért, amit a polskis barátainknak köszönhetünk!!!
Nagyon jó hétvége volt, köszönjük mindenkinek aki eljött, s velünk volt, meg persze Hoss Karcsinak is, aki nem szarozott sokat a DZSIPÓVAL Tatabányán. ;)

2009.03.05. Csütörtök

 Tekintettel arra, hogy nagyon ráérek, alkatrész eszköz meg van, volt hozzá bőven, így úgy döntöttem megelégeltem az Ignis gyári audio hangzás világát. Leaglábbis részben, mert a fejegység maradt, csak néha bosszantott, hogy a gyári méretű, de már legalább nem gyári hanem Pioneer hangszórók megdobogtatják a műanyag elemeket az utastérben, s nem úgy szól, ahogyan szeretném.
 Sajnos azonban kialakítását tekintve ez az autó nem olyan, hogy bármilyen méretű hangszóró szóbajöhessen a gyárak helyén. Így maradt az a megoldás, hogy búcsút intek a kalaptartónak, azonban azt szétvágni nem lett volna sem kedvem, sem lelkem, ráadásul vastagságát tekintve a kalaptartót csak csúfolni lehet kalaptartónak, mivel saját tömegéből, valamint a környezeti hatásoknak köszönhetően vetemedik erősen. Így maradt az a variáció, hogy készítek egy másik kalaptartót, aminek van tartása is. Első körben üvegszálas dolgokban gondolkodtam, majd el is vetettem, mert sem lehetőségem nem lett volna megvalósítani, sem időm nem lett volna arra, hogy várjak valakire, aki megcsinálja olyanra, amilyenre szeretném. Így maradt a régi, jól bevált bútorlapos megoldás méretre szabva, "hangfal-szövettel" bevonva, s a gyári kalaptartó helyére beillesztve. A dolgot azzal spékeltem meg, hogy a gyári hang is megmaradjon amennyiben esetleg a kalaptartó eltávolításra kerül csomagszállítás miatt, hogy oldalanként beépítettem egy-egy 3,5-ös Jack aljzatot olyan kivitelben, amihez értelemszerűen tudom csatlakoztatni az új kalaptartón lévő 3 utas ovál M.N.C. hangszórókat, azonban a kalaptartó eltávolítását követően visszaáll az eredeti hangrendszer működése. Így nem kell kókányolni, taknyolni, átalakítani jelentősen, s kb 1/2 perc alatt gond nélkül eltávolítható, újrailleszthető a kalaptartó.
Csodát nem vártam a "rendszertől", félre értés ne essék, mert gyári fejegységről van szó, s szubcső, erősítő nem került beépítésre, mert nem versenyre építettem, csak egyszerűen amiatt, hogy kellemesebben szóljon amikor zenehallgatáshoz támad kedvem.
Így hátra bekerültek a már említett kalaptartóba azok az ovál hangszórók, amiket még anno a polskiba vettem, s egy ideig voltak is az Andi polskijában ezek voltak az M.N.C. Mystic 3 utas ovál hangszórói, amiket később az ő polskijában az M.N.C. Scuba 2 utas ovál hangszórók váltottak fel.
100 szónak is egy a vége, a munkát siker koronázta, miután elkészültem vele, s kipróbáltam, kellemesen meglepődtem, mert nagyon szépen szól, és kellemeset lök a cucc, holott abszolút nem egy High End cuccról beszélünk. Szépen, s elég drasztikusan szól ami nekem bőven elég. Ráadásul a kiötlött műszaki elképzelésem is működött elsőre, tehát a Jack-dugókat az aljzatból eltávolítva automatikusan visszaáll az "eredeti" hangrendszer a hátsó Pioneer TS-G 1346 -os kétutas hangszórók -kal.