Címke: hóhelyzet (4)

Tevékenységtérkép

2010.11.27. Szombat

Tekintettel arra, hogy a Suzukin, meg a Jani Ladáján beváltak az új típusú ablaktörlők, felbátorodtam és rendeltem a Polskira is. Igaz nem volt olyan nagyban mint szerettem volna, mert eddig 38 cm-esek voltak fent, ám ebben a verzióban a 35 cm az ami még elképzelhető, az összes többi kb olyan mint a fehér holló. :)
Fel is raktam őket, hibátlanok. ;)
Szerettem volna élesben is kipróbálni, de sajnos nem jött össze, hiszen leesett az első hó, az autó alatt meg még sajnos a nyári futómű van, és szabadidőmből, valamint egyéb okokból kifolyólag még egy ideig ez is fog maradni. :( Így az is bebizonyosodott, hogy a vásárolt téli kerekek így ebben a formában biztosan nem férnek el alatta, tehát várunk még egy kicsit. ;)
[flash=http://www.youtube.com/v/KLQriKEP5-Q?fs=1]

2010.10.27. Szerda

 Zakopane: Fa, Sajt, Csülök, Hegy, Welcome Drink, Gubalowka, és Lanowka..
Relatíve egy hirtelen ötlettől vezérelve kedden úgy döntöttünk, hogy elmegyünk kicsit kirándulni Lengyel honba, engedünk a csábításnak, és Andi hugáékkal tartunk.
 Így a frissen fel fagyállózott autót csütörtökön átgumiztattam, mivel 1,5 éve nem volt centirozva egyik kerék sem, így inkább elvittem a gumis cimboráimhoz.
 Pénteken reggel pedig 1/2 8-kor neki vágtunk az útnak, szépen, kényelmesen, komótosan két autóval, 6 személlyel, vagy 4-5 napi hideg élelemmel, és természetesen italokkal, költőpénzzel.
Azt autók nagyon jól viselkedtek, nem volt rájuk panasz, a szállásunk egyszerűen király volt, az időjárás szintén kegyes volt hozzánk többnyire.
Tekintettel arra, hogy nem siettünk, kényelemes 4-4,5 óra alatt értünk el Zakopane városába, ahol elég erőteljes téli időjárás fogadott minket, friss, 3-5 cm-es hótakaróval, kanyarokban lefagyott útszakaszokkal, itt-ott becsúszott autókkal. :(
A Tátra, a házak, az egész táj, valami gyönyörű szép még mindig, meg van a  maga varázsa, ahogyan megérkezel egyszerűen magával ragad az egész, s már nem vagy fáradt, nem vagy nyűgös, csak mennél.
Így tettünk mi is, gyorsan leparkoltunk a szálláson, kipakolásztunk, természetesen egy Welcome Drink rögtön beugrott az arcba, mivel innentől kezdve legközelebb csak vasárnap ülünk autóba. Gyors kaja, majd még egy Welcome Drink, és indultunk a belvárosba. Ami nagyon hangulatos, legyen akár éjjel, akár nappal, hétvége, vagy hétköznap. A belvárosban megfér egymás mellett a frissen felújított beton, vagy kő, és a közel 100 évesnek tűnő faház egyaránt. S természetesen mindkettő jellegzetesen hegyvidékinek tűnő. A belvárosban lefelé haladva, sajtárusok vannak kb 50 m-enként egymástól, és millió meg egy féle sajtot kínálnak fajtára, formára, érlelésre... relatíve potom összegért annak ellenére, hogy többek között erről nevezetesek.
A belváros tele van emberekkel, melynek kb a 35-40% magyar, ami elég furcsa és elgondolkodtató, hogy Szlovákián úgy jöttünk keresztül, hogy magyaroknak hírét sem hallottuk, csak az országhatárt követő 3-4 faluban. Itt meg lépten nyomon magyarokba, ismerősbe botlik az ember. :) A belvárosi piac közel 50-60%-a sajt piac, ahol van kicsi, nagy, juh, kecske, tehén (szerintem még kutya-macska) sajt is, füstölt, kevésbé füstölt, stb.
A piacot elhagyva a Gubalowka hegy lábánál találtuk magunkat, ahonnan fogaskerekű féle vitt fel a hegy tetejére minket 1123 m-re.
A hegy tetőről szintén gyönyörű kilátás, panoráma tárul az ember szeme elé, a szemközti hegységgel, a fenyves erdővel, valamint a hegy lábánál eltörpülő faluval együtt. Innen úgy terveztük, hogy lesétálunk vissza a belvárosba, ez tartott is nálam, az első 20-30 m-en, ahol majdnem sikerült a hátamra feküdni, egy korrekt 1,5 m-es csúszást követően, ugyanis a felolvadt hóréteg feláztatta az amúgy sem túl kemény talajt. Így inkább visszafelé is Gubalowkáztunk, hogy minden csontom egyben maradjon, s a helyén, valamint a fényképezőgépet se vasaljam ki... :)
Lent bevártuk a többieket, közben végignéztünk egy Bungie-ugrást, amitől kedvet kaptam, valószínűleg közrejátszott a légköri nyomás is, valamint a Welcome Drink is, de Andi lebeszélt. Valószínűleg neki volt igaza, így nem hánytam össze magam az első nap, és nem csúszott szét a gerincem sem. :)
Majd vissza a szállásra, némi pékárú vásárlással egybekötve, a szálláson pedig igen, jöhetett a Welcome Drink már megint... majd a sokadik után alvás.
A reggeli korán kelés, frankón nem jött össze senkinek. :)
Nehéz ébredés után gyors reggeli, majd cuccolás, indulás a másik hegyre, a magasabbra, ezúttal Lanowkával 1987 m-re két részletben.
Az első szakaszon nem is volt semmi gond, hiszen itt csak a magassággal kell megbírkóznia az embernek, valamint azzal, hogy 2-3 szál dróton lógva libeg a semmi felett 30-60 m-rel... de a másodiknál már nem csak hossz, hanem keresztirányú kilengés is van a szélnek köszönhetően, így a kezelő srác nem kis matekolással lassítgatta a fülkét, hogy ne libegjen, illetve hogy ne vágódjon a tart oszlopnak... nem volt túl finom. :D
Minden esetre felértünk. Fura volt, hogy lent hét ágra sütött a nap, fent azonban a felhő határt érintve, olyan helyzetbe kerültünk, hogy kb 10 m volt a látótávolság, a havat pedig nagyon durván hordta a szél, később picit kitisztult. Illetve egy kellemetlen volt ennek kapcsán, hogy lent, közel 3 órát kellett sorban állni, mire feljuthattunk. Az nem volt annyira szimpatikus, de megérte most már bizton állíthatom.
Majd visszalibegőztünk a hegy lábához 2 órával később, addig fent sétálgattunk, túrázgattunk, melegedtünk. Majd séta vissza a szállásra, gyors Welcome Drink-ből kettő is, kicsi pihi, majd belváros, este pedig vacsora egy nagyon konkrét kis étteremben,  természetesen fából épült, és nálunk tuti bezárnák, ha egyáltalán hagynák megnyitni... a bejárattól 1,5-re sütik a húsokat frissen, amolyan látványkonyha jelleggel, élő zenével, tájjelegű felszolgálással, pincérekkel, mindennel. Olyat vacsoráztunk, hogy nocsak. És megkóstoltuk a különlegességet, a meleg sört, málna sziruppal az alján. Hát... a szoba hőmérsékletű sörtől bármikor tudok hányni, de ez kajakra jól esett. :D Szóval érdekes egy ízvilága van a szinte forralt sörnek, málnaszörppel az alján, és mindezt szívószálon keresztül. :)
Majd szállásra vissza, Welcome Drink természetesen, és beszélgetés, majd alvás.
Reggel nyögve-nyelős ébredés, készülődés, pakolászás a kocsikba, de azért még egyszer le a belvárosba, egy kisebb sajtmennyiségért, és némi vásárfiáért, ha már kirándultunk, ne menjünk haza üres kézzel.
Összességében nagyon jó kis túra volt, kellemes élményekkel lettünk gazdagabbak, amit tudtunk megnéztünk, megkóstoltunk. :)
Az autó is nagyon jól viselkedett, mert tele cuccal, egy-két hegymászással is megállt a fogyasztás 6,1 l-nél, ami szerintem bőven jó ilyen távon, ilyen körülmények között.
 Reméljük lesz majd folytatása. ;)

2010.02.16. Kedd

Téli Találkozó 2010!
Most tényleg erről fogok blogolni. ;)
Pénteken délelőtt indultunk útnak Miskolcról Pestre a találkozási ponthoz Csajossal, és Somával kényelmes 85-90-es tempóval, majd Fótnál én lehajtottam a tankolást követően Somáék pedig haladtak tovább, mert még haza kellett ugraniuk a cuccaikért.
A Fóti Coránál már vártak minket Bazék, Nyúlék, és Pocok indulásra készen, így haladtunk is a 2-esen, majd Kóspallag irányába a hegyi utakon, ahol már felcsillant a szemem a havas út láttán. ;) Kellemesen havas, jól autózható út vezetett a szállásra, ahol Nyuszy járta le nekünk a parkolót a Suzukival, de nekem így is sikerült elakadnom benne, miután az autó felhasalt a hóra, és neki csúszott a hófalnak. Gond nem lett, a jelenlevők meg letoltak róla, így nekifutottam még egyszer. Végül sikerült beállnom nekem is. ;) A délután jóformán semmittevéssel telt, de az nagyon jól esett, mert abban jók vagyunk. :) Végre sikerült Turbó kutyát személyesen is megismernünk. ;)
Majd szépen lassan beszállingóztak a többiek is a szállásra, és elkezdődött a péntek esti buli, nem kis szesz kíséretében, amiből még Baz-ba IS sikerült erőltetnünk egy nyeletnyit. ;) Abadi, és Miszory kollégával kellemesen elpálinkázgattunk, amiből én később jobbnak láttam kimaradni, mert valószínűleg a hegyi levegő miatt kezdett kialakulni egy kis fejfájás. ;) Minden esetre voltak érdekes dolgok ezen az éjjelen, láttunk, hallottunk egyet, s mást. ;) :) :D :c) : o)
Szombaton a reggelit követően szedelőzködött a banda, és autózni indultunk a hegyekbe, ahol megint csorgott a nyálam, a havas utak miatt, így inkább a sor végén haladtam Balázsékkal. :)
[flash=http://www.youtube.com/v/vUz7YBWUGiA&hl=en_US&fs=1]
Jártunk fent a Szent Orbán Erdei Wellness Hotelnél, Nagymaroson, Kismaroson, Zebegényben, a Nagyhideg hegyen ahol megebédeltünk elég durván, majd elindultunk visszafelé egy kis kitérővel, amit esetleg már kihagyhattunk volna, mert nem volt egyszerű a feljutás a szinte szűz havon számunkra, ahol a polski alja már leért a hóra. De felmentünk, majd megkíséreltünk megfordulni a már említett nagy hóban. Nem volt egyszerű... Amíg Bazt próbálták kitolni a hóból, addig én az úton megfordítottam vagy 6Y-ból a polskit, és Bazzal elindultunk visszafelé az egy nyomvonalas úton, ahol elég hamar szembe találkoztunk egy Astra Kombis úrral, aki korrekt volt, s a kedvünkért visszatolatott vagy 800-1000 m-t, amíg félre tudott állni annyira, hogy elférjünk egymás mellett az autókkal. Köszi ezúton is, bár Béci szerint ez természetes, hogy a lentről jövőnek kell félreállnia, tolatnia ha úgy adódik, meg mi amúgy is többen voltunk. :)
Miután visszatértünk a szállásra, kicsit ejtőztünk, majd a vacsit követően megint ivás lett volna a program, de a mi szobánk úgy elaludt, mint a pinty... Előtte még volt egy kis beszélgetés, nevetgélés, bandázás, cigizés, meg persze olvasgattuk a Jani által küldött SMS-eket, hogy Székesfehérvárt, és környékét nem gyengén szakította el a külvilágtól a hó, és a hóátfúvás. Nyuszy nem nevetett úgy mint mi, főleg miután a hírekben is hallható, és látható volt, hogy elakadtak az autók, a tűzoltók, a katasztrófa védelmisek, a hótolók, a hóekék, és a mozdonyok. Nem volt egyszer a helyzet.
másnap reggel indultunk vissza, relatíve korán olyan 11-12 körül mert ekkora már Észak-Keletre jósoltak hasonló időjárást, amiből szerencsére még csak ízelítőt sem kaptunk. ;) Nem is hiányzott, meg így legalább lehetett hazafelé nyelezni a pályán. ;)
Összességében egy nagyon jó hétvége volt megint, nagyon jó találkozó volt megint, nagyon jó esték voltak megint, megint kitett a társaság magáért, nagyon jó szervezés volt, és nagyon jó helyszínek is. Pocok! Le a kalappal előtted. ;) Meg persze mindenki előtt. ;)

2010.02.01. Hétfő

Mivel ma van Ignác napja, így egy köszöntőféle bejegyzés belefér az életünkbe a minden napos autónknak is.
Aki a férfi, akkor ma ünnepel, mint Suzuki Ignác, ellenben ha nő, akkor sz@rban vagyunk Martina hIgnis-ként, mert azt nem tudom mikor tartják, tehát maradjunk inkább az Ignácnál. :)
Továbbra sincs panasz az autóra, indul, jön, megy, annyi hogy tankolni kell bele, de ezen felül semmi extra. A fékek is egyre jobban teljesítenek már érezhető hogy kezdenek összekopni rendesen, így arra sincs panaszom, az is jól lett megcsinálva. :)
Az éjjel bedobtam a kis kamerát megint, ki tudja mit hoznak az útviszonyok alapon, de meglepetésemre nem éjjel voltak gondok, sokkal inkább fényes nappal, mivel kis hazánkban a közútkezelő mint mindig, évről évre most is fel volt, van készülve a télre csak arra nem számított, hogy havazni is fog, s hogy valakinek el is kellene takarítania az utakról a havat annak érdekében, hogy közlekedni lehessen. Így a videóban látható helyzet fogadott minket a cégtől hazafelé indulva.
[flash=http://www.youtube.com/v/eLfyQ070fss&hl=en&fs=1]