Címke: garázs (20)

Tevékenységtérkép

Voltak azért események, csak idő nem...

 Régen született már bejegyzés, aminek persze valahol örül is az ember meg nem is.
Azt nem állítom, hogy ez idő alatt nem merültek fel problémák, így inkább az idő hiányára fogom a bejegyzés(ek) elmaradását.
 időrendben talán az első ami kimaradt, és lemaradt, hogy a futómű komplett felújítását követően egy sajnálatos malőrnek köszönhetően (ami mint tudjuk bárkivel megeshet aki gépjárművet vezet) lett egy klájne kicsi probléma az autó első kerekeinek összetartását és kerékdőlését valamint utánfutását illetőleg, sőt megváltoztak a bekötési pontok, valamint a karosszéria elemek vonalai is itt-ott...
Ez így utólag persze elég viccesnek is tűnhet, azonban akkor és ott nem volt túl szívderítő élmény és látvány. :\( Nem voltam jelen az eseménynél, így csak találgatások vannak, hogy vélhetőleg a nem megfelelő kanyarodási ív, a sebesség, a környezetben található tárgyak  távolságának nem pontos felmérése, egy pillanatnyi figyelmetlenség esetleg ami okozhatta a problémát, s egy kis időre pihenőre kényszerítette az autót. Az ok sokáig érdekelt, azonban megfejteni nem tudtuk, s lássuk be igazából előrébb sem lennénk vele, mert nem keresünk bűnbakot. A lényeg hogy sajnos megtörtént az eset, ugyanakkor szerintem mindenki maga mögött tudhat 1-2 olyan malőrt, amin utólag már nevet (még ha kínjában is), ugyanakkor "nevelési" és/vagy tapasztalatszerzési céllal könyvelte el magában egy életre. Tehát mint tudjuk, sajnos kellenek az ilyen esetek is ahhoz, hogy megismerjük határainkat, képességeinket, rutinunkat, stb. s letörje egy kicsit a szarvunkat az esemény annyira, hogy ne legyünk annyira magabiztosak vezetési tudásunkban.
Személy szerint azt vallom, hogy ha ezt az ember észben tartja, akkor jelentős mértékben redukálhatja a sajnálatos események lehetőségét.
Röviden az eset annyi volt, hogy főútra történő kikanyarodás közben járdaszigetre kapott/hajtott a gépjármű jobb első kereke. Ami így elsőre nem is tünik vészesnek, csak itt a járdasziget nagyon szerencsétlen elrendezésű volt és ráadásul nem az az alacsony fajta. Mindezt az egész eseményt tetézte az a dolog, hogy nem sokkal előtte a gumi oldalfalát kicsípte a járdasziget, így a legkisebb tompítás nélkül vágódott neki a felni a kőnek...   a többit így talán már eltudjátok képzelni. S talán jobban érthető, vagy átértékelhető az első téves gondolat hogy milyen keveset bír az autó futóműve, ugyanis nem hiszem hogy bármely más nem terepjáró kategóriás autó jobban viselte volna az eseményt.
Edit mikor hívott, hogy baj van, mert lepadkázta a kereket és kilukadt a gumi, még csak nem is idegeskedtem, annak örültem, hogy relatíve jól vannak, biztosan csak az eset  meg az ijedtség miatt reszket a hangja s biztosan eltúlozza  kicsit...   autóba ültem s rongyoltam kifelé a helyszínre. Mondtam neki is, meg magamnak is, hogy semmi gond, hiszen ezeknek a gumiknak ez volt az utolsó szezonjuk, ilyenek miatt ne fájjon a feje, az a lényeg hogy jól vannak.
Nos... nem árulok el nagy titkot azzal, ha elmondom mikor a helyszínre értem kicsit lehidaltam, s nekem is kiült a rémület az arcomra. De továbbra is annak örültem, hogy Ők jól vannak, az autó meg majd egyszer megjavul, vagy nem...  ez akkor és ott annyira nem izgatott, bár tény hogy kicsit sajnáltam hiszen csak belecsavartam 200.000 km-t mióta hozzám került.
Érdekes hogy megváltozik az ember (még ha autóbuzi is) felfogása, besorolása ilyen téren is, amikor már családja van.
A sors iróniája, hogy épp erre a napra béreltünk Laci barátommal egy autómentőt, mert délután terveztünk Pestre menni egy roncsért, ugyanis náluk is történt egy kis malőr ezidőtájt s az alkatrészek beszerzése így tünt a leggazdaságosabbnak ha hozunk egy komplett autót. Természetesen mikor megemlítette a túrát, igent mondtam hogy szívesen segítek, akkor még nem tudtam hogy maximálisan ki lesz használva az autómentő...
Na de vissza az Ignishez...
Helyszínre érve hamar konstatáltam, hogy eezen bizony nem fog segíteni a pótkerék felhelyezése, sőt, inkább akadály lesz ez mint sem segítség, így nem is erőltettem. Átpakoltam minden cuccot a Puntoba, az Ignist lekényszerítettem saját lábán a főútról az út mellett található parkolóba, a családot hazavittem, kipakoltunk s indultam vissza Lacihoz meg az autómentőért, hogy mielőbb indulhassunk Pestre a roncsért. A dologról tudni kell, hogy kérésünkre Baz próbálta már előző nap trélerre tenni, de sehogy nem sikerült neki. Ezt akkor úgy nem értettem teljesen, de miután felértünk s csináltunk vagy 8 próba felhúzást hamar megértettem mi lehetett a problémája Baznak is. Az autó konkrétan a vezető oldalával szerintem kb 90-nel vágódhatott egy masszív fém kandellábernek, mert kiflibe hajlott az egész. Konkrétan nem volt egyenes futásra lehetősége miközben próbáltuk a platóra felrángatni, folyton kanyarodott le a platóról. Nagyon idegtépő volt. Este volt. Fáradtak voltunk és nyűgösek már, mikor elborult az agyunk s mivel a düh meg az adrenalin mindent megold így Lacival kb "felb@sztuk" a Puma-t  a tepsire, mert olyan nincs, hogy  roncs nélkül megyünk haza. Akkor még nem sejtettük, hogy a felrakás sokkal egyszerűbb, mint a lerakás, hiszen a csörlő húzta, mi meg pakolgattuk hol az elejét, hol a hátulját a roncsnak, hogy ne akarjon lefordulni a platóról. Mikor hazaértünk, kezdett leesni a tantusz, hogy ezt leszedni még viccesebb lesz... el is csesztünk vele jó pár percet, órát, végül megint a nyers erőszak volt a kifizetődő, mert kikötöttük a diófához a roncsot, s a mentővel meg kiálltunk alóla... mindezt kb hajnali 1-2 körül asszem... :D  
Miután ez megvolt, indultunk Szendrőbe az Ignisért, hogy behozzuk Miskolcra, ahol majd valami műhelyet keresünk ahol ráncba szedődik a szekér. Fel is húztuk a platóra, be is hoztuk, estére a cégnél altattuk a szerelvényt, majd reggel innen indultam egy Laci által addigra már leszervezett helyszínre, műhelybe, ahol megígérték hogy vetnek rá egy pillantást, hogy érdemes-e vele foglalkozni. Mert hogy ez is felmerült... Az autó ott maradt, csápra került s elkezdték szétbombázni...  Mi meg visszavittük az autómentőt a kölcsönzőbe. Itt jegyezném meg, amolyan "Jó tudni" jelleggel, hogy 15.000.-/nap egy autómentő +üzemanyag természetesen, s ha magadnak hozod-viszed a magadét akkor se PÁV se "pöcsömöccse" nem kell hozzá.
Teltek múltak a napok, szegény feleségem nagyon el volt kenődve, hogy nem tudunk semmit az autóról, meg nagyon bántotta is a dolog, meg azt is sejtette hogy nem 2 Ft-os beruházás lesz ennek a helyreállítási költsége...  
Arról a legkisebb sejtése sem volt, hogy a helyreállítási munkálatok már javában folytak minden nap, nekem ugye késő estébe nyúltak a napjaim mire hazaértem... ;)
Megmozgattunk minden szálat amit csak tudtunk, mert voltak alkatrészek amik csereéretté váltak az eset kapcsán hirtelen, de voltak olyan alkatrészárak , hogy volt amikkel nem volt szabad kapkodni.
A lényeg, hogy kb 8 nappal az eset után már futóműellenőrzésre vittem az autót Papp Tibi barátomhoz, hogy megtudjam vajon nyugodt szívvel ülhetünk-e majd bele nap mint nap, s nem fogja-e enni a gumit, stb. Tibi átnézte, leellenőrizte alaposan ahogyan ezt tőle már megszokhattuk, s kijelentette hogy nincs az autóval semmi baj, minden a heléyre került.
Felkerültek rá a téli kerekek, s leprakoltam vele a garázsnál, amiben megint csak Laci segített mert ugye egy seggel két lovat nem lehet... hazamentem a családhoz, mert tudtam hogy másnap dolgunk lesz a garázs környékén. 
Így is történt, másnap épp arrafelé volt dolgunk, így Edit elég értetlenkedve figyelte, hogy milyen Suzuki áll vajon a garázs előtt mert a mienk ugye oda van...   Volt nagy meglepetés, meg sírás-rívás, ezuttál már örömünkben persze, hogy az autó újra menetkész. ;) :)
Ezer köszönet a segítségért Galamb Laci barátomnak, Sípos Lacinak és műhelyének, és természetesen a VDF-nek!

2011.12.08. Csütörtök

Na és akkor.
 Elhoztam a hengerfejet, szépen rendbe tették a srácok a ROBCO-nál. Kapott síkolást, tuti ami fix alapon, szépen meg lettek marózva a szelepfészkek, be lettek újra csiszolva a szelepek, felkerültek a szelepszár szimmeringek. Valamint gyönyörű szépen le lett pucolva a hengerfej mindenhol kívül-belül. Egy szóval le a kalappal előttük, mert szép munkát végeztek - nem hiába járok már hozzájuk jó ideje - .
 Hengerfej tömítésből ELRING-et választottam, mert legutóbb se volt rá panasz. Reméljük ezúttal is beválik majd.
 Hengerfej csavarok maradtak, mivel még csak egyszer voltak nyomatékre lehúzva, így bízom benne, hogy nem nyúltak el teljesen.
 A hengerfej tömítést végül szárazon tettem fel, a hengerfej csavarokat előírásnak megfelelően olajoztam a menetes részüknél, valamint a fejüknél, majd szépen sorrendben kézzel meghúztam őket, majd 3 lépcsős nyomatékkal húztam le a hengerfejet 25-45-65 Nm-rel.
Bekerültek ezt követően a szelepemelő rudak, szintén olajozva, hogy mindenhol legyen kellő kenése a motornak az indítózás pillanatától kezdve.
Majd felkerült a himbasor is pucolás után, minden olajjárat ki lett takarítva szépen.
Felkerült az új termosztát is, kíváncsian várom hogyan fog muzsikálni majd, valamint bekerült az új gyertya sor is, szintén maradtunk a jól bevált BOSCH SUPER 4-esnél.
 Az ékszíjtárcsát pedig ma elvittem az esztergályoshoz, hogy méretre igazítsa az új szimmeringhez. ;)

2011.12.04. Vasárnap

 Lassacskán megy össze fele a motor, de csak lassacskán.
Hosszabb csavarokra volt szükség a karter felszereléséhez, s ez természetesen csak akkor derült ki, miután lemasszáztam a tömítéseket, hagytam bőrösödni, majd tettem volna fel a kartert... persze hogy nem értek bele az eredeti 6-os csavarok, persze hogy hirtelen nem volt kéznél egy hosszabb sem... > ;)
Így megint egy nap kényszer pihenő, majd folyt köv.
Másnap, csavarokkal a kezemben, újra elszántan, megújult erővel álltam neki a szerelésnek, Jani ismét felfűtötte a garázst, s folytattuk ahol abbahagytuk. Felkerült végre az alu karter a blokkra, kapott még egy utolsó tisztítást a blokk kompletten, majd felkerült a vezérműfedél is. Ez utóbbival lesz még egy kis projekt, pontosabban az ékszíj tárcsával. Ugyanis abból kifolyólag, hogy ez a motor sem fiatal, a karbantartások, felújítások ellenére, az ékszíjtárcsa még vélhetőleg gyári, így mint szinte minden hasonló korú 900-as blokknál, az ékszíjtárcsa be van maródva már a főtengely-szimering vonalában, így hiába cserélem jobbnál-jobbra (forgásirányos Cortecora) előbb-utóbb mindig szivárogni kezd sajnos.
 Ezért hát elkezdtünk keresgélni, hogy milyen szimmering jöhet szóba, ami külső átmérőre ugyanilyen mint a gyári, de belső átmérőre szűkebb, s ehhez a mérethez leszedethető az ékszíjtárcsa. Relatíve hamar rátaláltunk a jónak tűnő megoldásra, Lada szimmering lesz a nyerő remélhetőleg. Ez a gyáritól 2 mm-rel szűkebb belső átmérőjű, így csak annyi dolgunk lesz remélhetőleg hogy az esztergályossal szépen felpolíroztatjuk az ékszíjtárcsa tövét a szűkebb mérethez. Remélhetőleg beválik majd a beavatkozás, s nem fog többé ereszteni.
 Ezt követően szépen a helyére tettük a blokkot, összecuppantottuk a váltóval, s rögzítettük a hátsó tartó ponton, s itt be is fejeződött a szerelés, ugyanis nem tudok tovább haladni, míg a hengerfej el nem készül.
 Elvittem ugyanis a ROBCO-céghez, hogy inkább nézzenek rá lehetőség szerint, ugyanis nem szeretnék meglepetést menet közben. (Legutóbb még nem náluk készült ez a hengerfej, ellenben 650-est már javíttattam velük, s maximálisan elégedett voltam/vagyok). Nem voltam túl vidám miután egyeztettünk a vizsgálatokat követően. :\(
A síkja a megengedhető 0.05-höz képest 0.04-nél tart. :\(
A szelepek újak voltak ugyan annak idején, zárnak is, de eltérő szögeket mutatnak már a fészkekkel. :\(
A szelepszár szimmeringek valószínűleg szintén ennyit bírtak. :\(
A gyertyamenet is visítós, valószínűleg le lehet húzni nyomatékkal, de kérdéses hogyan reagál majd a hőingadozásra. :\(
Tehát: síkolás, szelepülék marózás, szelep csiszolás, gyertyamenet javítás, szimmering sor csere, + szerelés, + tisztítás (30-40-el megint kintebb...)
 De inkább most legyen ismét rendbe szedve, mint sem összeszerelés után 300 km-rel hulljon szét valami.
 Amint időm engedi, szeretnék + egy vízcsövet befűzni a fűtés miatt, ugyanis ha minden jól megy, kiváltjuk a gyári termosztátot egy Seicento termosztátra, aminek egyel több vízcső kivezetése van, így nem kell variálni majd a fűtéssel remélhetőleg télen-nyáron, valamint nem kell kacifántos kanyarokat leírnia a víznek.
Reméljük ezek az újítások beváltják majd a hozzájuk fűzött reményeket.

2011.11.29. Kedd

 Kb ott tartok most, hogy az egyszeru, s gyorsnak mondhato vezermulanc cserenek indulo service szepen kezd elhuzodni, az osszegek pedig az eg fele rugni termeszetesen, s sorra jonnek azok a szituaciok, hogy: ^ha mar ezt leszedtem, akkor leszedem ezt is megnezni...^ Igy van az, hogy soha nem latja az ember a szereles veget, meg hogy lehet felesleges volt lehomokolni, szintereztetni a teli felniket ha tavaszra fogom tudni csak osszerakni a motorkat...   De mint  tudjuk,  a ^lepenyhalmegutoljara^ ;)
 Ezt az utobbi nezetet vallva, szepen elkezdtem tisztogatni a blokkot belulrol, ahogyan azt illik, kiszedtem az olajpumpat, a vezermutengelyt megnezegettem szerencsere nincsenek megkopva, bemarodva. Eltavolitottam a maradek tomitopasztat a blokkrol, kiszereltem, pucoltam amit csak lehetett, egy szoval kozel a 0-rol indul megint az osszeszereles, ha mar szet kellett boritani. Szemmel lathato volt, hogy sok helyre eljutott a vezermudeklibol lemart aluminium por sajnos, de szerencsere a hengerekben nem volt nyomva, ellenben a nem tul tokeletes egesnek igen, mivel a dugok teteje kormos volt erosen, valoszinuleg a nem megfelelo pillanatban torteno robbanas miatt. Igy azokat is felpucoltam, a hengerfej sorsa tovabbra is nagy kerdes. Pucolva mindenkepp lesz az is, csak nem tudom, menjen-e gepmuhelybe, sikoljunk-e meg belole, valamint az egyik gyertyamenet nagyon gyanus sajnos, amit mar evekkel ezelott sem nagyon eroltettunk, mert akkor is gyanus volt mar. A gyertya kiszedesekor is vegig hajtatta magat sajnos, lehet hogy most lenne inkabb celszeru megnezetni, hogy kesobb ne okozhasson meglepetest.
 Felkerult a modositott olajpumpa-gyari olajpumpa kombo, remeljuk mukodni is fog majd megfeleloen, valamint elkezdtem az aluminium olajdeklit is felszerelni, majd hamar szembesultem a tennyel, hogy rovidek a gyari csavarok ehhez a megoldashoz, igy delben meg el kell majd mennem csavar boltba is, de remeljuk ettol nagyobb bajunk nem lesz vele majd. ;)
 Kozben beszereztem az uj gyertyasort igy valamivel tobb mint 30.000 km utan, a motorolajat (Castrol Magnatec 10w-40 meg mindig), az olajszurot, a fagyallot, a desztvizet, a Weber 30 DICA-s karburatis felujito keszletet annak erdekeben, hogy kanyarban se uruljon le a karbi ahogyan eddig tette, hiszen ez mar nem keresztiranyu uszohazzal van ellatva, hanem hossziranyuval, kimondottan farmotoros modellhez. ;) Vettem tomiteseket, szerelopasztat, egy szoval kisebb vagyont sikerult ott hagynom a VDF-ben, meg igy is, hogy jelentos kedvezmenyt adnak a sracok. Ezuton is hatalmas koszonet erte. ;)
 Kozben Gyula is meglatogatott minket a garazsban, amig Janival butykoltunk, mivel o segit nekem ebben, valamint noverunk is a keresztgyerkoccel. Kozben meg futogetunk a reszben mar leszigetelt garazsban, s egyelore ugy nez ki bevalik a szigeteles is, a futes is szerencsere.

-- Robi --

2011.11.22. Kedd

 Finomságok, minden napra... ;)
Az egész úgy kezdődött, hogy Pápa után észleltünk némi olajfolyást a motornál. Hamar kiderült, hogy van egy pici repedés a vezérműfedélen, valamint egy kisebb lyukacska, ahol szökik az olaj üzem melegen. :\( Így csak idő kérdése volt, hogy mikor állok neki szét szedni a motorkát. S miért ne vártam volna meg a hidegebb időket vele, hiszen akkor hol maradna a kihívás. ;)
 Janinak szóltam, egyeztettünk, befűtöttünk a garázsba, majd indulhatott a móka és kacagás, bár leginkább csak kínomban nevettem a dolgokon.
 Szívás 1: a vezérműfedelet csak abban az esetben lehet levenni roncsolás nélkül, ha előtte az olajdeklit is eltávolítjuk a motorblokkról, mivel két tőcsavar van benne, így tengely irányban lehúzni esélytelen ha közben a csavarokat ki kellene emelni az olajdekli furataiból...  Így a deklit is beáldoztam a szerelés oltárán.
 Szívás 2: a sok évvel ezelőtt szerelőpasztával feltett olajdekli úgy tart, mint kurvaélet... az összes dekli csavar két újjal kicsavarható, nincs beállva, ellenben a dekli olyan szinten csont száraz, hogy kivülről már rohad... az összes csavar kiszedése után sem mozdul meg a dekli, így oda kell neki baszni rendesen.
 Szívás 3: lejön a vezérműdekli, majd hamar el is dől a sorsa, ugyanis visszarakni esélytelen, hiszen még kb 4-500 km, s kettényílt volna az egész
 Szívás 4: a vezérműlánc úgy elnyúlt kn 30.000 km alatt, mint másnak kb 80,000 km után sem.

Vezérműlánc

 Szívás 5: van egy kakukktojás is a megnyúlt vezérműláncon, konkrétan a feszítő fülek egyike fogta magát és átfordult a másik irányba... konkrétan ő volt az, aki lyukat ütött a vezérműdeklire, amíg a többi fog csak a házat marta szarrá..
 Szívás 6: ideje megbontani az Abarth blokkot, amit jó ideje már csak halogatok, hogy arról kerüljön fel az alumínium olajdekli, az remélhetőleg nem fog elrohadni majd. ;)
 Szerencsére az új vezérmű szett könnyedén, ám de passzentosan felment a helyére, s ezen nincsenek feszítő fülek sem. Ami talán nem is baj.
 Szívás 7: alapos mosásra van ítélve a blokk, hiszen van benne  némi alumínium forgács, reszelék, amit a vezérműlánc darált le a vezérműdekliről. S ha már ennyire darabokra megy, valószínűleg lekerül a hengerfej is egyúttal, s cserélek egy hengerfejtömítést minimum.
Valamint megpróbálom felújítani az Abarth blokkon lévő karburátort, ami annyiban tér el társaitól, hogy nem keresztben, hanem hosszában van rajta az úszóház, tehát kanyarban nem fog elbillenni benne az üzemanyag, mint társaiban, s ezáltal remélhetőleg nem fog leürülni sem a karbi, mindig lesz utánpótlás benzinből. Reméljük sikerül ez a projekt (is).
 Ma olajdekli tisztogatás volt soron, szépen benzinnel ahogyan azt illik, hogy ha felkerül, akkor szép tiszta legyen, KG-nak had dagadjon a feje ha meglátja majd. ;)
 Holnap valószínűleg olajpumpa vadászat lesz soron, mivel ez a dekli kialakítását tekintve másabb, így a széria 900-as pumpa nem fog elférni benn sajnos. Valamint egy hullámtörőt is illene kitalálni bele, mert félő hogy könnyen elbillen majd benne az olaj, olyankor pedig nehezen szív olajat az olajpumpa, ha nincs alatta csak levegő...
 Összeszereléskor pedig remélhetőleg belekerül majd a Cinquecento termosztát is, amin több kivezetés van, mint a sima 900-as termosztáton.
 Szóval van most projekt bőven, reméljük sikerül is ezeket majd megvalósítani.

-- Robi --

2011.08.18. Csütörtök

Majd jott egy kis SERVICE, mivel a kerekcsapagyak mar nagyon keszen voltak, igy idoszeru volt mar a csere. Szerencsere a Lengyel turne soran sikerult bevasarolni kerekcsapagyakbol 2 autora valo mennyiseget, igy a keken is megoldodik a csere, valamint a ...... szinun is elobb-utobb lesznek ujak, de errol majd kesobb.
Nagy gazzal ugrottam neki a cserenek, ahogyan azt kell, gumiharang a gombcsuklorol lelazit, rovidfeltengely rogzito anya meglazit (nagyon nem kellett, mert laza volt sajnos Kema ezen is), majd auto felbakol, s huztam is ki a bal oldalit, bontottam a fekpofa visszahuzo rugokat, majd a csapagy hazat, s miutan kint volt, utottem ki belole a regieket. Majd pucolas utan mentek bele az uj csapagyak es roppanto gyuru, boven zsirozva, majd szepen vissza a helyere. A bal oldali kenyelmes nyugdijas tempoban sok cigivel, sztorizgatassal meg volt kb 1.5 ora alatt mindennel egyutt. Ezen felbuzdulva ugrottam neki a jobbosnak is, igaz annak hangja nem volt, de legutobb is csak a balos volt cserelve, igy az immaron minimum  5 eves volt. Ez az oldal okozott meglepeteseket boven. Elsokent miutan kibontottam, a csapagy belso resze, cseszeje ra volt szorulva a rovid feltengelyre, igy probaltam mindennel leszedni ami csak a kornyezetemben volt, nem jartam sikerrel. Irany az esztergalyoshoz, aki kozolte, hogy max flex-szel tudja megvagni o is, es leutni rola. Ez annyira nem tetszett, igykutakodtam telefonaltam tovabb, vegul eljutottam Csoma Robiekhoz, akik rogton tudtak a megoldast, es segitettek tajtam egy gazpalackos melegitovel. Megmelegitettek a gyurut, majd egy vago-kalapacs komboval megkoccintottak, Frodo meg csak lesett ahogy repult a gyuru(qr(v)a)... Nem hittem ebben a kis palackban, meg a megoldasban, de jo lett szerencsere, igy a legkozelebbi beruhazasom valoszinuleg ez lesz.
Vissza a garazsba, es folytatodhat a moka. Uj csapagy szett bele, roppantoval egyutt, majd helyere be mindent. Es johet a huzas. Persze hogy baszott megroppanni... Huztam mint a barom, a kocsit mar kerekre tettem, kiekeltem, kezifeket behuztam, de csak el fordult alatta a kerek, miutan mar nem birtam tobbet huzni rajta, s meg mindig logott a kerek. :\( Kozben megjott Plosz kollega is, segitett is, de csak nem boldogultunk. Akkor lazitsuk le. Na ez sem volt egyszerubb, miutan barom modjara rahuztam. Kozben egy rovid krova szar elverzett, annak ellenere, hogy nem Made in China volt, hanem Beta. :\( Nem baj, kerunk kolcson, s masnap folyt kov.
Jott a masnap, uj kulccsal a kezemben, erotol duzzadoan ugrottam neki ujfent, szerencsere sikerrel jartam. Kiszed, szetbont, uj roppanto be, ossze, felhuz, megtep, nem jo. Jobban megtep, mindig nem jo. Megint szet... kb 5-szor szedtem szet, hivtam fel mindenkit hogy ilyenkor mi van, KG kozolte hogy is benyalta mar ezt, mert nem volt annyi menet a feltengelyen, mint amennyi kellett volna. Vegul kb egyre gondoltunk, hogy esztergaltatok egy gyurut meg a gombcsuklo kerek feloli oldalal ala, hogy ezzel talan nyerhetek. KG-nak anno bevalt, igaz igy a hosszu feltengelyt nehezebb a helyere tenni. Igy inkabb aludni akartam erre egyet, leginkabb azert, mert itt mar az idegbaj kerulgetett, hogy nyakunkon a KGST party, auto meg erosen nincs keszen. :\(
Bementem hat a VDF-be s poenbol mondtam Miklosnak, hogy menjen a raktarba, s a polcrol vegyen le egy regi roppanto gyurut, fem szinut, nem pedig ujat kadmiumozottat. Erre Miklos bement, majd elojott, hogy erre gondoltam-e. :) Orultem mint majom a farkanak, huztam vissza  garazsba, bontottam le a kereket, persze hogy megint meg volt tepve, is elverzett a masodik kulcs is... itt mar nagyon nem voltam normalis allapotban, es vidam sem. De csak megoldottam a cseret, s lass csodat, az osszeszereles utan mondhatni elsore majdnem jo lett, csak egyszer kellett utana huzni, hogy abszolut ne logjon.
Nem volt egyszeru ez a mondhatni nem tul bonyolult munka, de azota  nyugati feelingje van a kocsinak, nincs az a sejtelmes morajlo hang, mely neha elnyomta a motor zajat is mar. :)

2011.03.27. Vasárnap

UPDATE
F@szomat! UPGRADE :D
A lényeg, hogy kicsinek bizonyult a 2 autós garázs a 3 autónak, így Baz barátunkat mozgósítottuk, hogy látogasson meg minket mielőbb, és rúgjuk ki a garázs egyik oldalát, ezáltal megtoldva azt egy 50-60 cm-rel.
Kicsit kérette magát, de hamar belátta, hogy ő sem szűz lány, s hétvégére már itt is volt. A faanyagot lerendeltem csütörtökön, pénteken délre már össze volt készítve, csak menni kellett érte. Bazzal felpakoltuk, összeszedtük amire még szükségünk lehet, és nekiláttunk. Bár pénteken inkább csak méregetés volt, és oszlop állítás, ez pont elég volt ahhoz, hogy szombaton estére elkészüljön teljes egészében a szükséges toldás a garázshoz. Kapott egy 60 cm-es toldást oldal irányban, így kényelmesebben be lehet állni a 3 autóval, és Jani is ki tud szállni kényelmesen a Ladából, ha bent vannak a Polskik.
Egy dologgal vagyunk csak elmaradva, az pedig az aljzat beton, de idővel az is meg lesz. OSB lapok felkerültek, szaru fák meghosszabbodtak, oszlopok száma nőtt, és a zsindely is felugrott a tetőre, így igazából el is készültünk mindazzal, amivel szerettünk volna.
Baznak, és Janinak ezúton is köszönet a segítségért, Abadi Attinak, Obrotka Gyulának, és Katona Gabinak pedig az SOS segítségért.
Imi, és Kalandor, innen ennyit tudtunk tenni.

2011.03.15. Kedd

Az egész valahogy úgy kezdődött, hogy megszűnt a parkolási lehetőségem az eddigi zárt, őrzött, fedett, megszokott helyen.
Kb ekkor kezdtünk el számolgatni Janival, hogy elvileg ahol elfér 2 autó, ott bizony el kell férnie 3 autónak is, kisebb variálással. ;)
Így amint időnk engedte, és össze tudtunk egyeztetni, neki ugrottunk kicsit pakolászni a garázsban, megválni azoktól a cuccoktól, amire semmi szükség, csak a helyet foglalják, hogy minél több helyet szabadíthassunk fel. Nem kis szívás árán, de sikerült, szerencsére az idő is kegyes volt hozzánk, hideg sem volt, esni sem esett, kedvünk is jó volt. Vártuk már ezt a fajta időjárást, ilyenkor mindenhez jobban van kedve az embernek. ;)
Szerencsére sikerrel jártunk, 3 autó bent van a garázsban, így nem kell a szélsőséges időtől félteni egyiket sem. De az már biztos, hogy kényelmi szempontok miatt, kicsit ki fogjuk rúgni a garázs oldalát, és megnövelni, hogy egyszerűbb legyen a közlekedés.

A szabadon maradt részekre keresünk 1,5-2 Babettát, mert kb az még befér. ;) :) :D : o)

2010.08.15. Vasárnap

Péntek 13 volt az a nap, ami nekünk annyira nem jött be...
Úgy volt, hogy fél áron jön akciósan a beton, reggel 08:30-ra, a sofőr már ott is volt 07:50-re és közölte, hogy sajnos nem megy a móka, mert akivel le volt fixálva, azt áthelyezték, mással meg nem szívesen spanoskodik. Valahol érthető a dolog. Csak ugye mi meg erre a napra intéztük a pihenő napjainkat, így nem nagyon volt mit tenni, némi agyalás és költségvetés számolgatás után arra az elhatározásra jutottunk, jöjjön a beton, ha már bezsaluztunk, behálóztuk, megkötöttük, mert ki tudja mikor lesz megint olyan nap, hogy mindannyian ráérjünk.
Rég fizettem már bolti árat valamiért is, elég fura érzés...
De itt még nem volt vége a péntek 13-nak, ugyanis csörgött a cimbora, hogy az éjszakai vihar odabaszott a villamoshálózatnak, és nincs a telepen áram, sem 220, sem 380...   ( I am so happy... )
Végül ha nehezen is, de 11-óra körül megjött a mixer kocsi, 13 óra körül meg el volt felejtve az egész már szinte, el volt simítva és jött a fejtörő, hogy mi a picsát csináljunk a maradék betonnal... végül le lett betonozva a kurvák picsája is. :) Ahol repedés volt a járdán, garázs mögött vízterelő, ház előtt, ház mögött, stb...
Összességében kellemesen elfáradtunk mindannyian, cserébe van beton a garázsban. Nagy köszönet érte Lajosnak, Janinak, és magamnak persze, reméljük beválnak a számításaink, és jobb lesz az autóknak is, mint a földön állni.

A kutya meg egyszerűen veszélyes kis jószág. :)
Kicsit érdekesen eszik, főleg száraz tápot, mert az nem jó sem edényből, sem tányérból, az csak földről jó. A tejet nagyon szereti annak ellenére, hogy az állatorvos nem javasolta, ellenben a vízzel még csak most ismerkedik. :)
Megjött a hangja is már, morog, ugat, támad, úgy látszik kezd kialakulni a természete. ;)

Marczin Róbert @ . 12 fotó . 8 komment

2010.08.10. Kedd

A nagy garázs update közben meg eszembe jutott, hogy meg kellene nézni, mi ad olyan furcsa hangot menet közben a polski esetében, mert valami nem kerek a kipufogó környékén. Először azt hittem a dobnak lett vége, vagy a hőtől, vagy a fruttizós csettintésektől, ugyanis Velencéről hazafelé már hallottam, hogy nem úgy szól, ahogyan szokott. Gyanúm félig beigazolódott, mert kipufogó probléma van, de szerencsére nem dob probléma, hanem a tűzkarikánál repedt el a kipufogó cső peremezett része, ami sajnos le is hasadt róla. Ezért tudott mellette kicsit kifújni, és kicsit ciripelni.
Miután levettem a kipufogót rájöttem, hogy be kellene majd állni a géppel. Hát... érdekes, de kipufogó nélkül, halkabb az autó. :O
Minden esetre a "rendszer" beugrott a Suzukiba, és mentem hétfőn a kipufogós spanomhoz, hogy oldja meg lehetőség szerint a problémát. Így is lett, 20 perc múlva már hazafelé tartottam, kapott egy másik csatlakozást ideiglenesen és abban maradtunk, hogy keresünk valami olyan dobot, ami mellett beszélgetni is lehet útközben, s nem csak 800-as fordulaton... :)
Ma meg nem bírtuk tovább, és beszereztünk egy kaukázusi kölyökkutyát, mert kutya az kell. ;)

2010.08.10. Kedd

A képek magukért beszélnek majd... konkrétan a f..om kivan a garázzsal.
Az úgy volt, hogy elhatároztuk, hogy beton kell az aljába, nincs mese, hajrá, ugorjunk neki. De betonnak ugye elő kell készíteni a helyet, kicsit síkba hozni, kicsit egyengetni, ami nem kell oda felszedni, hogy a belmagasságból ne veszítsünk. Ebben nagy segítségünkre volt Ati, és Berti, akiknek ezúton is nagy köszönet még egyszer! Csak ugye ahonnan pl a járdát felpattintottuk, ott kapásból lett olyan szint különbség, mint a bánatos köszvény. Így egyenlőre ott tartunk, hogy nem 8-10 cm-es vasalt beton lesz bent, hanem olyan 15-18 cm körüli, ami vélhetőleg már egy megrakott IFA-t is elbír, bár ez nem szempont, mert nem kell neki. Minden esetre akár földet, akár kavicsot hozatni macerásabb, mint ha betonból teszünk le többet. Így ebben maradtunk.
Ha minden igaz pénteken érkezik a mixer-kocsi. ;)
Marczin Róbert @ . 4 fotó . 11 komment

2010.04.07. Szerda

Na és akkor...
Ott tartunk, hogy felkerült a nyári futómű állás a kocsira, ami annyit tesz, hogy az alacsonyabb alumínium bakok kerültek fel a gyáriak helyett, ezáltal még sikerült veszíteni a hasmagasságból és még közelebb kerültünk a go-kart feelinghez. ;) Ezzel a részével nem is volt gond a csere során, mert hogy csápos emelőn cseréltük a rossz idő, meg a rossz egészségi állapotom miatt.
Meg ha már ott voltunk, és volt lehetőség, akkor csere érett lett a kormánymű is, mivel már akkora holtjátéka volt az autónak, hogy egyenesen tartott kormánykerék mellett, bármikor elindult az autó a szomszédos sáv felé sajnos, illetve egy Miskolc-Budapest szakaszon úgy kellett vezetnem mint anno a Dallasban, vagy a San Fransisco utcáin című filmben, folyton járt a két kezem, hogy egyenesen haladjon a kisautó. :) Szóval felkerült egy jó állapotú bontott kormánymű, aminek következtében lett egy nagyon durva széttartás a kocsin, amit szemre ész nélkül orvosoltunk még a tegnapi nap folyamán, mert tudtam, hogy ma úgy is viszem futóműveshez ellenőrzésre, állításra, így csak annyira kellett összehozni, hogy csikorogjanak a gumik az aszfalton. :)
Közben lentebb került a rendszámtábla is elől, ami még nem végleges, csak próba verzió, hogy mennyivel kap több levegőt így a hűtő. Ezt követően indultam vissza a garázshoz, immáron normális kormánymű holtjátékkal, és pattogós effekttel, csak útba ejtettem az autósboltot, ahol majdnem sikeresen le is téptem a rendszámot a beállást követően, mert hogy úgy szoktam, hogy "körforgóból kifelé vissza 3 motorfék belsősávban kicsi risza vissza kettő nyikkanyósra majd jobbra fel a parkolóba" csak ilyenkor nem szokott ennyire lent lenni semmi. :D Na mikor ott tartottam, hogy jobbra fel, akkor tudatosult, hogy vissza kell majd mennem a rendszámtábla maradványaiért, és majdnem belefékeztem, mikor rájöttem hogy ettől csak rosszabb lesz, ha jobbal leül az orra, így engedtem, had menjen legalább szépen. Szerencsére elfért a rendszám is. :) Boltban meg csak vigyorogtak. :) Megvettem amit rendeltem, majd irány a garázs, s mivel hamar megjártam, időm meg mint a tenger, így nekiálltunk Janival megint, hogy felkerüljenek a ködlámpák a kisautóra. Természetesen megint nem ment egyszerűen a dolog, de jelentem most legalább győztünk végre... ;)
Szóval fent vannak a ködlámpák végül, ott ahol én szerettem volna hogy legyenek, s be kellett látnom, hogy ültetéssel, ezekkel a gumikkal erre a helyre esélytelen lett volna feltenni úgy a 180-as lámpákat, hogy azok fent is maradjanak minimum egy hétig anélkül, hogy beakadnának valamibe is. Minden esetre köszönöm  Gáspáry Lacinak a felajánlást az utánpótlásra. ;)
Így ma ködlámpákkal, ültetve, nagy kerekekkel, új kormányművel vághattam neki az útnak a futóműves cimbora felé. Jó volt megint belvárosi szakaszt nyomni a kis autóval, tekintélyt parancsoló 3-ik fokozatban végig, ahol a fordulat miatt van erő is, hang is. :D Nem is lépett le egy paraszt sem a járdáról az úttestre. ;)
Futóműves lőtt az összetartáson (mert az fontos, hogy legyen mindig összetartás. ;) ), meg persze a kerékdőlési valamint az utánfutási szögön, így a kisautó most megint naggggggyon hibátlan, és jól vezethető, aminek nagyon örülök. Ugyanakkor lehatároztam azt is, hogy jó eséllyel a következő télen nem lesz téli üzemmódba állítás, így marad minden ahogyan van, mivel télen csak keveset járunk vele, így arról a kevésről meg inkább le is mondok. Persze ez még messze van, addig még százszor megbolondulhatok. :) :D :)

2010.03.28. Vasárnap

Hétvégi történések jegyzete következik.
Közben meg szóljon egy kis zene újfent a Punnany Massiftól:

Először is pénteken előhoztam egy kicsit a garázsból a "kicsit", a jó időre valamint a régi autózásnak köszönhetően. Ideje volt már kicsit megjáratni megint a kisautót, így le is mostam, szépen letakarítottam, kitakarítottam a portól, és miután visszatért a garázsba, felkerült rá a takarófólia is, amit még a barátaimtól kaptam vagy 1,5 évvel ezelőtt. Eleinte amiatt nem használtam, mert szabad ég alatt nem akartam letakarni, télen meg megint csak nem szerettem volna, ellenben most remélem jó szolgálatot tesz majd a por elleni védelemben. Köszönöm még egyszer a barátaimnak ezt a meglepetést is. ;)
Szombaton a garázsban is történt némi előrehaladás, a villamos vezetékek fixre forrasztása volt a kezdeti program, mivel a gyors-csatlakozós megoldás annyira nem vált be, mint amennyire eleinte bíztunk benne. Forrasztást követően meglepően jobb lett a fényhatás is az energiatakarékos izzóknak köszönhetően, még most sem értem. :O
Ezt követően autóztunk egy kicsit Janyboy-al, néztünk neki jó árasított felnit, és persze végül vettünk is egy kis alkudozást követően. Van öröm és bódotttá. :)
Vasárnap megint garázzsal kezdtük a napot, csináltunk zárat a gyalogos forgalmi ajtóra, végre egy normálisabb kivitelt alkalmazva, ami kb 1 órát vett összesen igénybe, így nem értettük miért nem ezt csináltuk már anno az elején is, amikor fejtörést okozott, hogyan is tehetnénk zárhatóvá, hogy a szél ne csapdossa mint az ólajtót. :)
Szóval ez is meg lett oldva, kicsit pakolásztunk is, rendszereztünk is, közben a lányok főzőcskéztek, így hirtelen ötlettől vezérelve, valamint a jó időnek hála úgy döntöttem hogy lecserélem a hátsó lökhárító tartóvasakat is a Bodáéktól beszerzett krómos kivitelűekre.
A manőver nem volt egyszerű, mert ugye ezek a tartók a gyári 85 mm helyett csak 55 mm-re tartják el a krómlökhárítót a karosszériától, amivel alapesetben nem is lenne gond, csak ugye a 903-as motor miatt nekem fel lett vágva a hátfal egy kicsit, hogy elférjen az ékszíjtárcsa is kényelmesen. Na most ennek köszönhetően a középső részen elég vészesen közel van a króm lökhárítóhoz a hátfal-gerenda, így egy picit variálni kellett a rendszámtábla világítással, de végül megoldottam ezt is.
Plósz kollégától beszereztem még régebben egy krómlökhárítóra való rendszámtábla világítást, így azt gondosan szétkaptam atomjaira, és alaposan letisztogattam hogy amikor felszerelésre kerül a sor, már ne legyen erre sem gondom. Így a régi világítás helyére felkerült a felújított kivitel, és a szerelés közben arra is rájöttem, hogy ebből a világításból is létezett minimum kétféle, s most mindkettő itt volt előttem, aminek hála egyik sem kompatibilis a másikkal. :)
De a lényeg, hogy felkerült hátra is az új lökhárító tartóvas, és tetszik. :)
Valamint felkerült a Téli Találkozó matrica is a többi közé az ablakra.
Jöjjenek a képek.

2009.12.21. Hétfő

 Na jelentem, a közgyűlésen mi is jelen voltunk, természetesen kispolskival mentünk az éves 126-os közgyűlésre, mert így illik. Ellenkező esetben felérne a sztori azzal, hogy voltunk a Marathonon, teljesítettük, de ugye autóval... ;)
 Az alvázvédőzés óta nem is nagyon voltunk a kisautóval sehol, a garázsban tölti napjait, így a hó sem okozott meglepetést neki, de erről majd később. Az alvázvédőzés alkalmával felkerültek a ködlámpák, pontosabban a szúrólámpák, valamint a rendszámtábla a régi, megszokott helyére, hogy ezáltal is el legyen takarva a hűtő aktív felülete, és legyen esélye bemelegedni a motornak üzemi hőfokra. Sikerült azt is kitapasztanom, így 3 évvel az összerakást követően, hogy ha nem öntöm színültig a hűtőt, akkor abszolút nem fogyaszt a vízből. Mármint nem nyomja el, ki sehova, és nem is eszi meg. Egyszerűen csak hagyni kell neki helyet, hogy tudjon hova tágulni, és akkor nincsen gond.
Közgyűlésre elég későn indultunk el, így kicsit aggódtam, hogy nem fogunk odaérni a 11 órás indulásra a Lurdy-házhoz, de ahol lehetett kiléptünk a pályán, így a 1/2 10 körüki indulás ellenére felértünk, s még fagyoskodni is volt időnk, de ezt már leírta Lajoska. ;)
Az úton gond nélkül teljesített a kisautó, az indulást megelőző gyújtás állítás, valamint hézag állítás meghozta a tőle várt eredményeket, szebben, hamarabb forog, jobban húz, és a fogyasztásunk is egy kellemes 6,7 l-es volt csak a pályán még úgy is, hogy volt olyan okos 50-60-as pár, akik sportot űztek abból, hogy miután megelőztük őket 90-nél, 100-al, akkor visszaelőztek keserves 103-al. Majd megelőztük 110-nél, ők vissza 112-vel, majd 120-al, ők vissza 120-al, mert nem engedett ki a kamion mögül a kis vén geci, remélem kecskék legelésznek a sírján, mert itt eldurrant a fejem, és miután egy BMW-s városi dzsipós hölgy kiengedett maga elé, leüvegeltem, ami a csövön kifért, s olyan kellemes 140-kével a belső sávban együtt haladva a többi autóssal integettem a párocskának, de csak egy újjal, ahogyan azt oktatják. ;)
Lényeg hogy megéreztünk, fagyoskodtunk, elindultunk, megálltunk, kiszálltunk, fagyoskodtunk - ez alkalommal már a Karácsonyi vásáron, ahol ha jó árak nem is, de tömeg az volt, így lég hamar visszasétáltunk az autókhoz - , végül úgy döntöttünk, hogy elindulunk az étteremhez, mert még úgy is elő kell készíteni a papírokat az alapításhoz. Miután mindenki megérkezett, gyorsan megoldottuk az alapítást, megkajáltunk, majd elindultunk egy éjszakai autózásra egy páran a belvárosba, majd Szentendrére, ahonnan visszafelé KG-t leszólították a barátkozni vágyó rend éber őrei, és társalogtak vagy 20 percet az út szélén, majd az egyik közülük nekünk is feltette a kérdéseit, bár köszönnie nem sikerült, meg a sapkáját felvennie, így inkább hasonlított valamiféle kéregetőre, de az ilyeneket meg nem szoktuk megszánni így pénzt nem adtunk neki. Később kiderült, hogy KG sem, és ezért baszakodtunk az út szélén 20 percet... :D Ezt követően érzékeny búcsút vettek egymástól, segítőkészen elmagyarázták Gáborkának, hogy merre felé menjen haza, mert ellenkező esetben megint meg fog állni a gépjárművel - ekkor jöttünk rá, hogy még mindig nem értik, milyen papírja van Gáborkának, de sebaj... Elindultunk, s megálltunk ott ahol a többiek vártak minket valami gázcseretelepnél az útszélén, így ott elszívtunk egy cigit is... :D
Végül elindultunk Emese melóhelyére, aki már várta Baz-t, itt elköszöngettünk egymástól, s hazafelé vette mindenki az irányt, mi meg Bazéknál háltunk. Reggel hosszas ébredezés után autóba keveredtünk, s elindultunk Miskolcra, Bazék kiséretében, mert neki meg vettem motort, mert az jó így ilyenkor, azonban felszállítani nem tudtam Pestre a lomok miatt. Pályán egyszer-kétszer lemaradtunk, vagy előre mentünk Balázséktól, hogy melegedjen is a motor, ne csak hűljön 90-es tempónál, de végül leértünk Miskolcra. Bedobáltuk ami kellett Baznak, elmentünk felfedezni egy jó kajáldát a Kis-Avason, ahol jól bevacsoráztunk, majd Balázsék úgy döntöttek, hogy nem alszanak itt, hanem hazamennek, mert reggel dolga lesz. - jó duma, de szerintem a szállásárat sokallotta, bezzeg mi nem sajnáljuk, s minden alkalommal a párna alatt hagyunk 1-1 10.000.-est/fő/éjre, mert mi tudjuk, hogy egy ilyen szállás a belvárosban ennyibe kerül egy zárt parkolóval. ;)

Napjaink eseményéről meg annyit, hogy leesett itt is az a kevéske hó, eleinte még játszottam az ötlettel, hogy kihozom a polskit a szűz hóra, de miután leesett újabb 20 cm-nyi hó, és már sóztak is, ráadásul a sok idióta nagy értékű autó tulajdonos vagy megvan győződve arról, hogy az ő nyári gumija jó télen is, vagy nem futja a törlesztő részletek mellett 4 gumira, így inkább az általuk okozott károkat térítik, így inkább nem hoztam elő a garázsból, had pihenjen ott. Suzukival is izgalmas itt-ott közlekedni, főleg az olyanok mellett, akik azt hiszik, hogy nekik ilyenkor két sáv is kijár, főleg hogy ők tudnak 20-30-al is haladni... az ilyeneket csak keresztben illik megelőzni, s közben bevillogni nekik az oldal ablakon a fényszóróval, hogy takarodjon a kurva anyjába...
Jani bátyó meg letakarított a garázs tetejét, én meg jól végig néztem, mert azt is kell valakinek miután alkottunk egy célszerszámot hozzá.
Na asszem ennyi már a szent evangélium, nem hirdetem tovább az igét, menjetek isten hírével. Csumi csá! ;)

2009.11.07. Szombat

GARAGEBLOG 1.1

Kis fejlesztés ment végbe a napokban a garázson, mivel felkerült a "hiányzó" fal is a garázsra a hideg idő beköszöntével.
Meglepően sokat megfog a hidegből még így is, hogy nem teljesen zárt, hogy alul felül hagytunk szellőző réseket, hogy nincs szigetelve, hogy nincs betonozva.
Azonban az utolsó fal felkerülésével elkerülhetetlenné vált, hogy némi villanyt telepítsünk a garázsba amiatt, hogy ne kelljen vakoskodni akkor sem, ha az ajtók zárva vannak. Mert ugye hidegek vannak már.
A hátsó fal részre így szabtunk egy ajtót is, hogy ne csak egy irányból lehessen bejutni az autókhoz, hogy ne kelljen mindig körbemenni az egész épületen, stb.
Valamint abban maradtunk, hogy kap a két középső oszlopra egy-egy hajólámpát, egy-egy energiatakarékos izzóval (, vagy fénycsővel?), valamint feldobunk egy dugaszoló aljzatot is, hogy ha esetleg valamelyikünknek szüksége lenne rá abból kifolyólag, hogy sötétedésbe nyúlóan szögeljük valamelyikünk vasát.
Szerencsére 3 x 1,5-es kábel még volt, így csak hajólámpát, vízmentes dugaszolóaljzatot, vízmentes kapcsolót, és kábelrögzítőket kellett vennünk a fényforrásokon kívül.
S bár nem 100%-osan olyan lett, mint amilyet én szerettem volna, vagy amilyennek elképzeltem a kábelrögzítők miatt, a célnak igazából teljes mértékben megfelel. Ugyanis nincs már bent sötét, van hálózati csatlakozási hely a steklámpának, így nagy gond nem lehet. Abban azért megállapodtunk, hogy hegeszteni nem erről a dugaszoló aljzatról fogunk. (Nem azért mert mi csináltuk, hanem mert magasan van.) :)

2009.10.19. Hétfő

Meg volt az idei, 2009-es Őszi Találkozó is.
Az elmúlt hétvégén ennek köszönhetően Kaposváron, s környékén, de leginkább Szennában jártunk, mivel az idei Club126-os Őszi Találkozó itt került megrendezésre Fantomee jóvoltából.
Az indulást megelőző nap délutánján azért még szembesültem a szörnyű valósággal, mely szerint szépek ugyan a 165/55 R13-as Good Year Eagle Touring gumik a polírozott OZ felniken, azonban csomagokkal, utassal, esélytelen vele közlekedni (vagy csak egyenesen végig...), mivel sajnos kanyarban beleér a gumi a sárvédő perembe. :\( Így némi idegbaj környéki állapotban elkezdtem gumi után futkosni, meg persze azon agyalni, hogy mi is jöhet számításba esetleg. Ebben Gyula is segítségemre volt, mivel az átmérőket ő számolta nekem online amiatt, hogy ami esélytelen felszerelés szempontjából, azzal ne is kelljen foglalkoznom. Így elég hamar szembesültem azzal a ténnyel is, hogy a lehetőségek közül (165/55 R13, 145/70 R13, 135/80 R12) még a fent lévő Good Year-ek a legkisebbek átmérőre. Nem voltam boldog, főleg hogy környékünkön, ekkor már kétszer jelentettek a héten hószállingózást a hegyekben, ennek következtében esélytelen gumiztatni ilyenkor SOS alapon. :) Így jobb ötlet , és lehetőség hiányában megpróbálkoztam a gyári mérettel, a 135/80 R12-es Debica Frigokkal. Amik ugyan kopottak már a tavalyi télnek, valamint a közlekedésnek köszönhetően, de legalább elfordulnak ha minden igaz, mivel koránt sem olyan szélesek, így elfordított állapotban a maximális átmérőjük is kisebb.
Szerencsénk lett, elfért. Így némileg lehiggadva tértünk nyugovóra, s pihentünk rá a pénteki indulásra.
Eljött a péntek reggel, bepakoltunk a Suzukiba mindent, amit csak vinni szerettünk volna magunkkal Kaposvárra, s elindultunk autót cserélni a garázsba Jani bátyámékhoz. Átpakoltunk mindent, olajszintet ellenőriztem, hűtővizet ellenőriztem, átnéztem a kerekeket, lámpákat, s szépen lassan elindultunk a tervezett 8-9 óra helyett olyan 1/2 10 körül megtankolni, autópálya matricát venni, majd útnak indultunk Kaposvár felé.
Eleinte kényelmes tempóban, mivel nem akartunk rohanni amúgy sem, meg egy kicsit a gumikat is szoknom kellett, mivel ezek képesek az oldalfal magasságuk miatt a kanyarban a kúszásra. Hamar elmúlt szerencsére az ismerkedési időszak, s mivel gondot nem tapasztaltam, várni meg nem volt kire mivel egyedül autóztunk végig, így egy kicsit kiléptünk vele jobban, s haladtunk Kaposvár felé. Gondunk problémánk azonkívül nem nagyon volt szerencsére, hogy a vízhőfok nem nagyon ment 75-80°C fölé, mivel szinte teljes felületén kapta a hűtő az ellenszelet, meg hogy volt egy pár autós, akiket kb 5-ször kellett megelőzni, mire felfogták, hogy hol is a helyük, ha tőlünk lassabban haladnak.
Pest előtt a már megszokott Lukoil kúton megtankoltunk, s haladtunk tovább, ekkor még igen jó idővel. Azonban Budapesten egy kicsit elidőztünk, mivel ez alkalommal nem akartam az M0-án kerülni, így keresztül autóztunk a belvároson. Ezzel sem lett volna semmi baj, azonban a bevezető szakaszon elég sokat kellett araszolni, így az átkelés olyan 50-60 percet vett igénybe, de végül is átjutottunk az Erzsébet-hídon át, s innen már elég hamar az M1-M7-es szakasz elején voltunk konkrétan Székesfehérvár felé, mivel megbeszéltük, hogy meglátogatjuk Nyuszy-ékat. Közben hívott valaki, aki P**ór Péter volt, állítólag ismerjük is egymást, csak nem nagyon értettem menet közben annak ellenére, hogy a kis Bluetooth-os kihangosító nagyon jól szuperált amire beruháztam.
Szépen lassan megérkeztünk Nyuszyékhoz, ahol egy kis bice-bóca nyitott ajtót ő volt Nyuszy :\( , átvettük az Őszi Találkozóra készített matricákat, kávéztunk, cigiztünk egyet, beszélgettünk keveset, megnéztük a kertet, de leginkább a garázst, mivel ugyanaz volt a kivitelező, mint a mi garázsainknál. ;) Egyszerűen ez az asztalos Balázs, (másoknak BAZ) nem tud hibázni, jól bánik a fával, ügyes kezű srác. ;) Itt az is kiderült, hogy aki engem keresett telefonon az nem volt más Piszkor Peti barátunk, csak nem értettem rendesen a nevét, bár szerintem sokkal inkább ő nem tud beszélni.... > ;) :D > ;) ;)
Elbúcsúztunk, jobbulást kívántunk, s útnak indultunk Kaposvár felé, mivel a Székesfehérváriak szerint közel 1,5-2 óra kell lejutni Kaposvárra. Ebben éreztem némi kihívást. :D > ;) :D Így 1 óra  10 perc múlva hívtam Nyuszy-t, hogy jelentem megérkeztünk Kaposvárra. :) Balatonszemes, Balatonlelle környékén jöttünk le az autópályáról, és Somogybabod, Somogyaszaló érintésével haladtunk a 67-es úton Kaposvár felé nagyon jól autózható helyenként 110-es tempóban, ahol KRESZ táblák engedték.
A kaposvári Tesco-nál már gyülekeztek egy páran, így gyors bevásárlást követően, lassan el is indult a kis polskis konvoj a szállás felé Szennára.
A szállás nagyon jó kis hangulatos helyen, s házban volt ha jól tudom a Zselici vendégházban. A szobák is korrektek voltak, az árak is, valamint volt jó társalgó helyiség is, ahol nem egyszerű események játszódtak a későbbiekben... :D Hiába a társaság nem hagy csalódni magában. :)
A szobák elfoglalása után, hamar a társalgóba volt a kis csapat nagy része, s megindult a már megszokottá vált beszélgetés, story-zgatás, evés, ivás, mókázás. :) Folyt a szesz, a szex, a szeszes mazsola, szeszes rágó, szeszes szex.... szóval csak a szokásos programok voltak megint, de jól volt ezzel a kis társaság úgy hajnal 3-4 óráig, bár jó magam hajnal 1-körül nyugovóra tértem, mivel másnap fel is kellett kelnünk.
Szombat reggel értesültünk róla, hogy mellettünk lévő szobában elszállásolt vendégeken, valami iszonyatos vírus lett úrrá (alig hanem meghűlés, vagy frontérzékenység), mivel sokan fejfájással ébredtek, és ugye ennek más oka nem lehet. :)
A társalgóban már gyűltek a résztvevők, osztották a reggeli kávét, teát, tejet, így mi is kivettünk részünket a munkából, s páran összefogva nekiláttunk elkészíteni a reggeli szendvicseket a kis csapat részére.
A reggelit követően, szépen, de leginkább lassan rávettük magunkat, hogy a kiírt programnak megfelelően elindulunk a szemközti Skanzenbe, megnézzük a falumúzeumot. A kis csapat elindult művelődni... Láttunk érdekes dolgokat... (korabeli drift autó-t, peres "gumit", régi Abarth felnit, libákat kergető KG-t, juhokat terelő KG-t, körte fáról hulló almákat, réten szexelő társakat...) de erről majd meséljenek a képek. ;)
A Szennai Skanzen után az ebéd volt a fő program, majd Kaposvári Tesco, végül pizzázás a szálláson, majd ezt követően színes, hangos film vetítés kezdődött a kúltúr teremben, amit még pénteken inkább csak egyszerű kocsmaként használt a társaság, végül szombaton is ez lett a sorsa. :)
Vasárnap szintén nehéz ébredés várt a kis csapat, egy részére vélhetőleg a Mars-Jupiter állása miatt. :D De előbb-utóbb mindenki magához tért, s a betegek is csökkentették szervezetük alkohol tartalmát, ahogyan tudták, így a reggelit követően összeállt a kis csapat a szállás előtt egy kis fotózásra az autókkal, valamint a társasággal. Ezt követően volt még városnézés, amin azonban mi már nem vettünk részt, hiszen jobbnak láttuk elindulni hazafelé a távolság miatt, így akitől tudtunk elköszöntünk, akitől nem, attól most kérek elnézést, de félúton jártam, mikor mindenki autóba ült, s elindult. :\(
A kisautó a hétvégén problémamentesen megtett újabb 847 Km-t, így ismét emelem kalapom, s meghajlok előtte, hiszen megérdemli!
A fogyasztása is teljesen hibátlan ebben a hűvösebb időszakban 7,2-7,4 l/100 km  között mozgott, ami szintén elismerést érdemel.
Ez a hétvége, ez a találkozó is nagyon jól sikerült, jó volt újra látni a márkatársakat, az autókat, arcokat, hallani a hangjukat, megismerkedni újakkal, s azokkal is újra, akikkel már egyszer ugyan megtettük, csak ugye gondok vannak a memóriámmal... :)
Köszönet Fantomee-nak a szervezésért, nagyon jó találkozót hozott össze számunkra.

2009.08.08. Szombat

Van egy kis elmaradásom.
Szóval:

GARAGE 2.0

Velencei találkozót megelőzően Baz megint nálunk járt, (lehet lassan a nevemre is fogom venni...) s mivel nálunk járt, csináltunk még egy garázst, ha már úgy is itt volt... :D
Igazából ez csak egy (már évek óta létező) kocsibeálló fedél építése volt, hogy ha ne adj isten úgy alakul, hogy szerelni kell, akkor a környezeti hatások kevésbé tegyenek ebben keresztbe.
Az építésnél a szokásos kis csapat volt jelen, ami jó anyámékkal bővült még ki ebben az esetben, mivel a telkünkön építettük ezt a garázsféleséget, ők pedig épp kint töltötték a hétvégéjüket. Így a munka végeztével bátran állíthatom, hogy ez is egy nagyon jól sikerült kis szerkezet lett Baz jóvoltából, s ezzel jobban is haladtunk, mivel már számunkra (amatőrök számára) sem volt már idegen a fa anyaga, illata, szerkezete stb. Így már némiképp többet tudtunk a keze alá dolgozni Baznak, így haladósabb tempóban tudtuk nyomni. Olyannyira, hogy belefértek még plusz munkák is, pol dió fa, és szilva fa kivágása, gallyazása a tetőszerkezet mérete miatt. :)

2. Velencei találkozó:
Természetesen mi is jelen voltunk a Club126 Nemzetközi találkozóján a kisautóval, ami nagyon viselkedett ezúttal is, igazából nem lehet panaszom, még a kezdeti kellemetlenséget tekintve sem, mivel én tehetek arról, hogy ha a rendszám az eredeti helyén van, akkor sajnos autópályán nem kap elég levegőt az ellenszél következtében sem 80 km/h-nál, sem pedig 120 km/h-nál. :\( Így az első autóspihenőnél inkább kiálltunk, mivel nagyon meleg volt már délelőtt 8-9 körül pénteken amikor is Velence felé vettük az irányt. A vízhőfok sajnos elég magasan állt a zárt rendszer ellenére nem szerettem volna úgy eljutni Velencére, hogy 100°C-on virít végig a hőfokjelző, így eltávolítottam a hűtőrács elől a rendszámot, s jobb megoldási lehetőség, valamint eszközök hiányában kábelkötegelőkkel rögzítettem a rendszámtáblát a lökhárító alsó részéhez, ezáltal szabad utat biztosítva a hűtő alsó része felé is a levegőnek, ellenszélnek. Ami szerencsére be is váltotta a hozzáfűzött reményeket, s a továbbiakban a vízhőfok a változó tempó ellenére sem szökött 90-92°C fölé, ami bőven jónak mondható. Így az autót is kíméltem, s magam is nyugodtabban tettem meg a km-eket. Útközben sokan integettek, villogtak nekünk sőt le is kameráztak az autópályán egy épített Tuningolt BMW-ből. ;)
Az M0-ás manőver ez alkalommal sem jött össze, mivel a GPS mindig a belvárost favorizálja, így a kerülő feléről behozott minket Budapestre, na ekkor azt hittem, hogy megreptetem a készüléket.... Hazafelé már rutinosan jöttem, és lehalkítottam az adott szakaszon, s magunkra hagyatkozva jöttünk végig gond nélkül. ;)
Velencére megérkezést követően kipakoltunk a szálláson, majd megkezdődött a mindenki számára már régen várt 3 napos party, amiért minden elismerésünk a rendezőknek, szervezőknek. ;) Idén is nagyon jól éreztük magunkat, bár idén nem nyertünk tájékozódási versenyt, de lehet hogy amiatt, mert nem is indultunk idén abból az okból kifolyólag, hogy mások számára is megadasson a nyerés lehetősége.... :D ;)   Pénteken nagyokat fürdőztünk a Velencei tóban a többiekkel, , megtartottuk a Club126 alapító közgyűlését Ricsi vezetésével, valamint jól bevacsoráztunk Azoktatóék jó voltából. Ezúton is köszönet érte nekik még egyszer, de még vagy százszor inkább, mivel mindenki elégedetten tért pihenőre a koleszterin szegény vacsi után. ;) Ami számunkra sajnos nem tartott túl sokáig, mivel elég jelentős vihar lett hirtelen kialakulóban így a hajnal 01:00-nás lefekvést követően 02:10 körül már KG-val, Béciii-vel kémleltük az eget, a fákat, a szelet, a villámokat, hogy enyhén illuminált állapotban hová is kellene betenni az autókat, hogy se a szél, se az esetleges jég ne tegyen benn károkat. Jobb ötlet hiányában kitettük az autókat a szabad füves placcra a fák alól, hogy legalább faágak ne essenek rájuk, s hosszas tökölés után 04:50-körül nyugovóra tértünk. Közben tudtuk meg azt is, hogy Thony flancolt, és kék villogós autóval ment el a kempingből, de szerencsére jobban lett ő is. ;)
A Szombat elég nehézkesen indult, nem tudom mi lehetett ennek az oka. :D 09:00-körül indult a tájékozódás verseny, amin hosszas győzködés ellenére sem indultunk el idén, kicsit nem is bánom most jó volt ez így számunkra. egy kicsit próbáltunk segíteni Emesének és Baz-nak, túlzottan nem sikerült... ;)
A tájékozódási verseny célja a szabad strand volt, ahová az autókonvojt mi vezettük át Nyuszy kérésére, s elkezdődtek ott is a játékos programok a bekötött szemes szlalom-tól a golyós szlalomig. ;)   Majd ezek végeztével késő délután indultunk rendőri biztosítással a már megszokottá vált Velencei tó körüli felvonulásra. Az idei felvonulás biztonság szempontból szerintem az egyik legjobb volt, köszönhető volt ez a közreműködő rendőröknek, valamint az indulást megelőző felhívásoknak, hogy külsősöket mellék útról nem engedünk a zárt konvojba... ;) Bár tavaly mi a sor végén jobban mulattunk, hiszen rendőri biztosítással tudtunk veretni végig anélkül hogy bárki is szólt volna egy rossz szót is. ;) Ráadásul idén majdnem kicsit összetolt minket a sor végén a szlovák elnök, de szerencsére mindenki résen volt, így nem lett gond. ;)
Vasárnap az ipari parkban voltunk már ahol szintén autós vetélkedők voltak rendezve számunkra. Hosszas unszolást követően én is rajthoz álltam bár a hátsó ülés tele volt minden lommal, mivel menetkészen vonultunk ki már ide. Így a gyorsuláson jól el is picsázott mindkét másik 900-as kolléga, valamint az akkumulátoros polski is. Ez van. ;)    13:30-körül visszamentünk a kempingbe hogy fürdőzzünk még estig inkább, és ne a 40 fokos melegben kelljen autóznunk hazáig. Így a Pesti bagázs egy részével, valamint Béciii-ékkel múlattuk az időt a tó parton. Ezúton üzenem Bécinek, valamint barátnőjének Reninek, hogy isteni keze van...  Nem kell egyből rosszra gondolni. ;) (vagy jóra??? :D ) Tudni illik olyan kellemes masszírozást kaptam a nyakamra, hogy elmúlt a fejfájásom, Bécinek meg elkezdett fájni, de az kit érdekel, mikor az enyém elmúlt, és ez a lényeg. :D :D :D :D :D Szóval köszönöm még egyszer Reninek, majd egyszer valahogyan meg is hálálom, mert olyan jó volt, hogy egy cigit is elszívtam utána... :)
Majd valamikor kora estefelé elindultunk szépen lassan haza, ami egészen Velence végéig tartott kb, ott ugyanis szépen felmentünk az autópályára, és toltuk neki ami a csövön kifért. ;) Meg sem álltunk csak Miskolc előtt az  M30-as elkerülőre hajtás előtt a kagylós kúton, ahol a következőkre jöttem rá. Ha hosszú nyelezés után gázfröccsel állítom le a kocsit, a hátunk mögött összegyűlt kútkezelők összefossák magukat a leállítást követő 30-40 cm-es lángcsóvától, majd harsányan nevetnek, és kérik, hogy még vagy 100 ilyet csináljunk.  Ráadásul közben szembesülök azzal is, hogy a hallásomat erősen tönkreteszi a fojtás nélküli kipufogó végig 5-6000-es fordulaton Velencétől majdnem Miskolcig, s a kiszállást követően csak monoton zúgást hallok, valamint halként tátogó embereket.... :D De kárpótol az érzés, így a többit lefosom. :D

3. Tető zsindelyezés:
Velencei talit követően volt még 2 pihenő napom, így szépen kiszaladtunk a telekre, s elkezdtem lefedni a kocsibeálló felé épített tetőszerkezetet, ahogyan tettük ezt a bratyókámnál is anno. Azonban a nagy melegre való tekintettel ezt már nem vállaltam be, hogy egyszerre felnyomom az egészet, mivel az elég embertelen volt legutóbb is. Így megcsináltam első körben a másik oldalt, majd az egyiket. Vagyis.... nem. Először az egyik oldalt zsindelyeztem le, majd a másikat. ;) Így több lépcsőben ugyan, de elkészült ez is

4. Lengyel találkozó:
Hirtelen ötlettől vezérelve egy páran eldöntöttük, hogy viszonozzuk Fifi gesztusát azzal, hogy mi is megpróbálunk eljutni az általuk Lengyelországban szervezett találkozóra, így elkezdődött az aut felkészítése, átnézése a hosszú út előtt, ami több lesz összességében mint 2500 km. A találkozó Bydgoszcz-ban lesz (Miskolctól kb 850-900 km alaphangon) ami azonban már nincs messze Gdansk-tól, ami a Balti tenger partján van (kb + 170km). így ha minden jól megy, akkor megejtünk egy Balti tengeri látogatást is majd, de ne menjünk ennyire előre az időben.
Velencei tali előtt esztergáltattam tehermentesítő gyűrűket, amiket (most már örülök neki) nem sikerült időhiányában feltennem a kisautóra. Tegnap ugyanis már belefért az életembe, s kellett még egy kicsit alakítani rajtuk felszerelés előtt az esztergályosnak, de ezt megoldottuk kb 5 perc alatt. Azonban az anyós oldali  első kerék agyból eltávozott az egyik csavar menete, holott nem feszült, nem keresztben tettem bele, ráadásul mozgókúpos csavarról volt szó, és ülve húztam a csavart. Mégis megszűnt az agyban a menet, így bővült a szerviz lista, s ki kell valamelyik ap cserélnem az első kerék agyat, mivel 3 csavarral nem vágok neki ilyen hosszú útnak lehetőség szerint. :\(   Sajnálom a dolgot, de egyben örülök is, hogy nem Velence előtti éjjel álltam neki szerelni, valamint hogy inkább most jött elő a probléma, s nem Bydgoszcz felé fél úton.
Rendeltem főtengely szimeringet is, mert sajnos a fordulat következtében adódó rezonancia úgy látszik fél évente tönkre teszi a szimeringet, s szivárgásra ad lehetőséget az olajnak az ékszíjtárcsa alól. :\(   Megérkezett aznap délutánra, így azt is csak ki kell cserélnem.
Kipufogón gondolkodom nagyon egy erre a hosszú útra talán valami csendesebbet megpróbálok alkotni ha időm engedi majd.
Janinak csináltunk a Ladába szivargyújtót, mivel ez eddig sajnos nem ment a Ladába, s a mai napon ők nyaralni indultak a Balatonra. Ilyen hosszú úton meg csak jó, ha van hova dugni a mit... :D Mármint a GPS-t, a hordozható DVD-t, a vállról indítható rakétát, stb. ;)
Jó utat nektek Janikám! Ha bármi gond van (de ne legyen!!!), szerintem bizton állíthatom, hogy a Polskis társadalom megpróbál majd segíteni, s nem ismerünk lehetetlent, s nem hagyunk senkit az út szélén ezt már te is tudod. ;)

Azt hiszem ennyit szerettem volna így röviden, utólagosan blogolni az elmaradott dolgokról.

2009.07.21. Kedd

2009. 07. 20. Hétfő
Ismét tudok kesztyűbe dudálni... :)


Megérkeztek ugyanis a csere kesztyűk a SABELT START-ok helyett, most végül MOMO PRO RACER CLUB lett. Kényelmes, hosszú szárú (ötujjas), belső varrott, varrásoknál erősített, tenyérnél és az ujjaknál hasított bőr erősítéssel ellátott verseny kesztyű. Reméljük be fog válni a dolog ezúttal talán jobban, hosszabb távon, mint legutóbb. ;) Egyenlőre azt tudom elmondani róla, hogy kényelmes kialakítású kesztyűk, bár a száruk nekem már-már hosszúak, hiszen szinte már pólót sem kell hordanom miattuk, de ettől nagyobb problémám soha ne legyen. :)

Ha minden jól megy, és jól jön össze, akkor a mai napon végre 2 év után talán eltudom készíttetni a tehermentesítő gyűrűket a felnikbe, hogy ne csak a négy csavar tartsa őket ezentúl, mint ahogyan eddig. Bár bajom nem volt velük soha, de lássuk be nem a legjobb ha a négy felni csavar vesz fel minden terhelést.

A hétvégén kicsit befeküdtem a kocsi alá is, ugyanis az utóbbi időben néha előfordult, hogy kanyarok után nem mindíg vette szépen a fokozatokat a váltó. Első körben tartó bakokra, második körben váltó összekötőre gondoltam. Levettem egyiket is, másikat is, egyiknek sem volt semmi baja, de azért inkább tettem újyakat helyettük, meg egy picit megemeltem a váltót az eddigi magasságához képest, és el is fordítottam minimálisan (haladási irányt tekintve) a jobb oldalra. Így most némiképp egyszerűbben veszi a fokozatokat, de vélhetőleg a kuplung is kopott már valamicskét az elmúlt 10.000-12.000 km alatt, így Velencére indulás előtt még azon is állítanom kell majd egy kicsit, hogy megszünjenek a reccsenések. Valószínűleg a váltó is fog kapni egy kis olajat is, hogy inkább több legyen benne, mint hogy semennyi... :)

Valamint ha minden jól megy, akkor ma befut Baz barátunk is, és neki esünk egy újabb garázs, kocsibeálló építésének kint a telkünkön, hogy rossz idő esetén is lehessen majd "szögelni a vasat", nem úgy mint eddig. :)

2009.07.05. Vasárnap

GARAGEBLOG 2. FELVONÁS:

GARAGE 1.0 / 2

Az időjárás konkrétan kinyalhatja a valagunkat most már (tömören, velősen kb ennyi)
Hétvégére ütemeztük a tetőfedést, mivel akkor voltunk mindketten itthon a bratyóval, s tudtuk, hogy ez legalább egy emberes munka, én  meg ugye csak amolyan fél ember vagyok már csak. :\(
Szombaton megvettük a zsindely lemezeket, akciósan az utolsó pillanatban, zárás előtt 30-40 perccel 2600.- helyett 1300.- Ft/nm-es áron, ami elég jónak mondható, főleg minőség/ár tekintetében. Előrelátóak voltunk (legalább is ekkor még azt hittük...), s mivel lesz még egy garázs hamarosan, gondoltuk megvesszük egyben a kellő mennyiséget, így vettünk potom 60 nm-re valót (még ekkor is nagyon okosnak, meg ügyesnek hittük magunkat, mert hogy), vettünk hozzávaló szöget is 5 kg-ot, valamint lazúr festéket olcsón, (mivel 2014-ig eláll) 40 litert. :)
Még mindíg büszke voltam magunkra, hogy milyen okosak, és ügyesek is vagyunk, tartott ez mindaddig, amíg ki nem fizettem a kasszánál a saramat, s nem mentünk ki a telepre, ahol a zsindelyeket tárolják. Ekkor kezdődött az izgalmas párbeszéd, amire az elején azt hittem csak szívatás:
Rakodó: - Lesz autó amivel elviszik?
Robika: - Simán, hát itt a Suzuki Ignis. ;)
Rakodó: - Hm.... :D :D :D :D :D :D :D :D
Robika: - Talán nem fér be hátra, ha lehajtom az üléseket???
Rakodó: - Beférni befér......   Csak az autó fog itt maradni. ;)
Robika: - WTF?????? Szívatsz vazze????
Rakodó: - Nem.... (s már hozta is targoncával a raklapra pakolt zsindely csomagokat)
Első körben közölte, hogy a 60nm, az bizony 20 csomagnak felel meg alaphangon, mivel csomagonként 3 nm van benne. (Zsíííííííííííííííír, mert nekem is ennyi jött ki. :D )
Ezt követően megemeltem egyet, talán nem kellett volna a béna hátammal inkább, s szembesültem a ténnyel, hogy ez izgi lesz. De még mindíg bíztam magamban is, autómban is. ;)
Beraktunk 10 csomaggal kíváncsiság képpen, ami annyiból volt jó, hogy megnéztem hogyan is nézne ki az Ignis (hülyére, picsára, szartig, stb...) leültetve. Az autó ugyan tetszett, mivel a hátsó kerék erősen bekandikált a sárvédő pereme alá, de az orra baszottul égnek állt, ráadásul így egy métert nem lettem volna hajlandó menni vele, mert sajnáltam. :\( Így felemeltem a telefont, s csörögtem a kis családomnak, hogy jöjjenek, és mentsenek ki, mert ez így esélytelen lesz. Így jöttek jó anyámék a WagonR-el, nővéremék a kombi Renault-val, s gondosan elosztogattuk a súlyt a három autóban. Még így is elég viccesen viselkedett az autó, mikor felhajtottunk a 30-as elkerülőre, mert hogy erre ugyan hosszabb az út, de legalább nincsenek kátyúk (egyenlőre, mivel ezt a szakaszt is magyarok készítették...)
Azt elfelejtettem említeni, hogy egy csomag kb 30-35 kg, tehát 600-700 kg-nyi súlyról beszélgetünk. ;) Most már legalább tudom, mert eddig mindennel számoltam ugyan, csak azt nem vettem számításba, hogy ennek súlya is van... :)
Így a szombati nap kb ennyiről szólt, valamint a tetőszerkezet megerősítéséről, mivel az időjárásnak köszönhetően egy picit megsüllyedt a gerinc. Orvosoltuk, amennyire tudtuk, emeltünk rajta, majd visszaraktuk a tartókat a szarufák közé, ahogyan azt Baztól tanultuk. ;)
Vasárnap kapcsán elhatároztuk, hogy korán kezdünk amiatt, hogy ne kelljen sokat szívni a tűző napon. Hát.. valamelyest sikerült. ;)
Vasárnap reggel 1/2 8-8 körül sikerült felkászálódnom a tetőre, kigurítottuk bitumenes záró réteggel, majd elkezdtük rakni a zsindelyt. Ekkor még nagyon tetszett a dolog, mert ezt megelőzően soha nem csináltam ilyen sem. :) Később, konkrétan a vége felé, már erőteljesen alább hagyott a lelkesedésem, miután kb reggel 8-tól, délután 5-ig fent seggeltem a tetőn, kisebb-nagyobb megszakításokkal. De egyetlen cél vezérelt, mely szerint magunknak csináljuk. ;)
Kicsit szédültem a tűző napon, néha kicsit baszottul elborult a idő, és zengett mint rendesen meg villámlott, de kegyes volt velünk az időjárás, mert pont betudtuk fejezni az egész tető zsindelyezését még az eső előtt.
Szerintem szép lett, sőt mások szerint is, ráadásul nekünk tetszik, a célnak meg ugye bőven megfelel, így már a tető is védve van teljes mértékben. ;)
Jó móka volt a mai nap is, igaz kicsit megviselt az idióta testtartás, meg a tűző nap, de majd kiheverem ahogyan szoktam. Legalább is remélem. ;)

2009.06.24. Szerda

Első sorban köszönet Baznak, és örök hála!!!

Ha már egyszer az a neve, hogy GARAGEBLOG, akkor Blogolok a Garage-ról. ;)
Bár sokkal több, újabb dolgot magam sem fogok tudni írni, mint amit már a bátyám leírt, esetleg lesz egy-két kép, ami más szögből készült.
GARAGE 1.0
Az egész úgy indult, ahogyan ez is említve lett már egy másik bejegyzésben, hogy valóban megelégeltem az egyre gyakoribb, s már-már megmagyarázhatatlan jégesőket, amikhez lassan már kánikulai meleg sem kell, mint eddig... :\(
Első körben először a ponyva garázs készítése merült fel, majd ponyvagarázs vásárlása, mivel macerásnak éreztem a fából való készítést, valamint tartósabbnak is gondoltam. Azután persze beugrott, hogy van nekem egy Baz barátom, s többszöri beszélgetést követően, valamint egy potya Miskolc-Újfehértó-Budapest-Miskolc utat, s némi számolgatást követően hagytam meggyőzni magam arról, hogy ez a garázs bizony fából lesz. Valamint arról is, hogy nem elég egy, hanem összesen 3 lesz, de erről majd később. :)
Szóval Bazzal egyeztettünk, ő számolgatott, rajzolgatott, majd összehangoltuk a hétvégénket, s nekiálltunk garázst építeni a bratyóéknál. Baz hozta az OSB lapokat Pest felől, az oszlopnak valót pedig itt helyben készíttettük. Pénteken volt az áruszállítás, valamint Baz Mazdáján egy villám-futómű állítás Farkas Zsolti barátunknál. Első körben 1,5 óra, második körben kb 3 óra, de cserébe sok mindent megtudtam, megértettem a futóművet illetően általánosan, s nagyon jót beszélgettünk aminek nagyon örültem, mert kedvelem a hasonló beállítottságú, felfogású embereket. S abban maradtunk, hogy ha sikerül kivitelezni a dupla-lengőkaros felfüggesztést, akkor segít nekünk úgy belőni a futóművet, hogy meglegyen a gokart feeling, s ott forduljon az autó, ahol mi szeretnénk. ;) Első körben ez jól hangzik. ;)
Tehát a hétvége garázsépítéssel telt, mókázással, meg rövidke alvásokkal. :)
Baznak ezer köszönet, és örök hála, hogy megvalósította mindazt, amit megálmodtam, hogy ezáltal védhessem az autót ha szükséges, mert inkább erre költök, mint a helyreállításra. ;)
A szerkezet meglepően masszív lett, most már elmondhatom bátran, hogy eleinte tartottam ugyan tőle, de később Baz már arra is rávett, hogy menjek fel a 126 kg-ommal a tetejére. s kijelenthetem, hogy kibírta a garázs. Majd idővel megy rá egy tolóajtó, valamint a kapu is átalakul tolókapuvá, de mindent a maga idejében.