Címke: gagyapáti (1)

Tevékenységtérkép

Tour de Gagyapáti

 Idő és energia túltengés kapcsán úgy határoztam, hogy autózós délutánt csinálunk.
Így szombaton, munka után nem sokkal útnak indultunk egy kicsit a régi 3-ason.
Falvakon keresztül, a végső úticél Gagyapáti volt, édesapám szülőfaluja, mivel rég nem jártm már arra.
A hely szinte semmit sem változott az elmúlt 30 év alatt, mégis teljesen más, s egyben ugyanaz.

    Gagyapáti Történetéből

     A Cserehát dombjai évezredek óta emberlakta területnek számítanak. A kőkorszakbeli ősember jelenlétéről tanúskodnak az Encs, Gagyapáti, Selyeb, Szikszó és Tomor környékén talált leletek.
     Gagyapáti első írásos említése IV. Béla király uralkodása idejéből, 1256 - ból származik. Az oklevelen a falu Appati alakban szerepel.
     Az Apáti helynév arra utal, hogy a község a Heves megyei Sár ( a mai Abasár ) monostorának volt birtokában. A falu mai nevének Alsó - és Felsőgagy közelségére utaló Gagy - előtagja pedig megkülönböztető szerepű..
     A 13. század elején az Aba - nemzetség Gagyi ágáé.
     1427 - ben írott emlék szól arról, hogy Gagyi Lászlónak 42 jobbágyportája volt itt. Ami pedig azt jelenti, hogy az akkori Gagyapáti jelentős helységnek számíthatott.
     
    A falu a 17. század elején a környék legjobban védett helysége lett. A török veszély idején a környékbeli településekről sokan menekültek az eldugott, erdőkkel takart, palánkkal védett Gagyapátiba.
     A legsúlyosabb csapást az 1640 - es portyázáskor mérte a török a Cserehátra. Gagyapáti palánkkal fogadta a törököket, ám ostromra nem került sor, ugyanis a főbíró a település többi elöljárójával együtt az oszmánok parancsnoka elé járult és meghódolt.
     Bár a falu az 1640 - es török dúlást túlélte, ezután mégis teljesen elnéptelenedett a súlyos adóterhek miatt és csak 1728 táján kap lakosokat. Ténylegesen 1750 körül szállják meg tót telepesek, amikor mint kincstári birtok szerepel.
     1828 - ban regisztrálták a legnagyobb lélekszámot, 172 fő lakott a faluban.
     1869 és 1960 között ( 10 népszámlálási adat bizonyítja) a lakosainak száma mindig 110 és 150 között volt.
     1961 után kezdődött meg az elnéptelenedés a Csereháton.
     2002-ben mindössze 14 laktak itt.
     2008 január elsején az állandó lakosok a száma 33 fő volt. Megfogalmazhatjuk, hogy 2003-tól Gagyapáti fejlődésnek indult! Az önkormányzat 9 telket értékesített. Építkezések kezdődtek ebben a kis faluban ahol több mint fél évszázada lakóház nem épült.


     Megnéztük a szülői házat, a tájat, a régi iskolát, a régen boltként üzemelő épületet, a sportpályát ahol régen csak nádas volt, valamint a temetőt is. Szóval kicsit elidőztünk a múltban, a szép tájban.