Címke: forgó szék (1)

Tevékenységtérkép

2010.02.10. Szerda

Téli Találkozó 2010.

Erről majd később. Menjünk szépen sorjában. ;)
Először is, sikerült eldönteni a lökhárító kérdést, legalább is azt hittem. Mert hogy az eredeti terv az volt, hogy torkon fosom az NKH-t, és visszateszem a csöveket, ám az utolsó előtti pillanatban csak meggondoltam magam, és feltettük a króm lökösöket, miután jártam az NKH-nál, és pár órát elvesztegettem az életemből csak amiatt, hogy pár perc alatt közöljék a pillanatnyilag hatályos jogszabály szerinti állásfoglalásukat, mely szerint csak gyári alkatrész helyezhető el a gépjárművön. Az sem igazán hatotta meg őket, hogy az autó egy átépített autó, és hogy az elmúlt 7 évben így vizsgázott ahogyan ti is ismertétek.
Elvették a jó kedvem. Ekkor volt 2010. Február 10. a nap melyen betöltöttem 30. életévemet, mondtam is magamban, hogy szép egy ajándék az élettől a sorstól. :\( Ez van sajnos, meg kell válljak a gallytörőimtől, melyektől egyéni, egyedi volt a kisautó. És elindultam haza, nem kissé elkeseredetten. Ekkor akartam feltenni a krómokat, beszereztem 2-2 pár köd és szúrófényt is, hogy majd azokkal teszem fel, de végül elvetettem az egészet, s megint a gallytörők mellett voksoltam. Lámpákat vissza a boltba, s gondoltam elhalasztom másnapra a szerelést, mert 1/2 órám volt sötétedésig, így inkább haza indultam, mert úgy volt hogy jön a kis családom szülinapot ünnepelni.
Letusoltam, miután jól átfagytam, ez jól esett, majd készülődtünk a család érkezésére akik szépen lassan szállingóztak is. Majd elkezdődött a köszöntgetés, iszogatás, amikor is jött egy telefon Jani bátyámtól, hogy menteni kellene menni, mert nem indul a Lada. Mivel már volt az arcomban egy-két atmoszféra házi pálesz, így a sógorjelöltet a hónom alá csaptam, hogy menjünk Janit menteni. Nem kérette magát, főleg hogy előtte való nap őt kellett menteni. Már pörgött az agyam, hogy mi miatt nem indulhat a Lada, szépen végigmentem fejben a hibalehetőségeken, s közben meg is érkeztünk. Gondoltam leszek bátor , s megpróbálok egy indítást. Pedált a padlóig, majd gyujtás, indítás, és láss csodát a Lada jár. Jani meglepetten, én annál büszkébben, hogy egy-két pálesz után egyszerűen zseni vagyok, és beindítok bármit, Uri Geller meg elmehet a picsába. ;) (Legalább is gondoltam ezt akkor még.)
mindenki vissza a saját kocsijába, majd elindultunk, mert sógornak még volt valami elintézni valója az egyik ügyfelével, így mondta, hogy ugorjunk már be hozzá. Mondtam neki semmi gond, menjünk, Jani is mondta, hogy inkább jön velünk, nehogy lerobbanjon.
Megérkeztünk a helyszínre, ahol az ügyfél már várt, és osztotta a sógorjelöltet rendesen, hogy mióta vár már rá itt, és mindenki elment már haza, csak ő van itt egyedül, de egy kávét szívesen főz nekünk. Ekkor lépett be Jani is a Múzeumba, mondtam Attilának, hogy akkor főzzön már hármat, mert hogy hárman vagyunk. Belement, nem ellenkezett. És elkezdte elhúzni a függönyt, amikor is arra lettem figyelmes, hogy sötétben ül egy nagy csomó ember, meg egy piros LED virít felém hátulról. Ismertem ezt a LED-et, valahonnan ismertem...
Majd lámpát gyújtottak, és ott állt egy nagy halom a családból, barátokból, kollégákból, én meg kb annyit tudtam mondani a meglepettségtől mint utóbb kiderül, hogy "asztakettébaszottrohadtkurvaeget". Nem kis meglepetésben volt részem, ami olyan szinten le volt szervezve, hogy le a kalappal mindenki előtt ennek kapcsán. Semmi jelét nem éreztem annak, hogy valami meglepetés lenne szervezés alatt, fű alatt. Tudtam hogy 30 leszek, tudtam, hogy a B-oldal forog lassan, tudtam hogy nem veszek már tartós tejet, de azt álmodni sem mertem, hogy egy életre szóló emléket kapok azoktól, akikre mindig számíthattam, akiket szeretek. (na elég a csöpögős részből)
Szóval hirtelen azt vettem észre, hogy se köpni, se nyelni nem tudok, itt van a családom, a kemény mag, és a kollégáim, s mindezek együtt egy helyen.
Még egyszer köszönöm nektek!!!
Sandinak, Jó anyámnak, Lajosnak, Jani bátyámnak, Erikának, Mónikának, Martinnak, Rolandnak, Denise-nek, Csillának, Tomikutyának, Bálint Atinak, Dokinak, Suszinak, Bertinek, Plósz kollégának, KG-nak, Rékának, OGy.nek, Losinak, Somának, Csajosnak, Baznak, Emesének, Bécinek, Reninek, Abadinak, Anikónak, Milánnak, Béresnek, Baranzónak, Kucsmának, Attilának a házigazdának, a Salsa táncosoknak, és végül a Sissy étterem és kávézónak a helyszín biztosításáért!!!
Volt itt minden az este folyamán, kaja, pia, meglepi, aji hegyek, és Salsa táncosok, Ez az este egyszerűen így volt tökéletes, és emlékezetes. ;)
Kaptam olyan forgó széket a barátaimtól, amilyen nincsen senkinek sem. Polski keréken áll, fékdobon forog, polski ülés van rajta, és mivel buktatható, így van alatta egy kedves csomagtér, amiben egy üveg Jager figyelt 6 pohárral.
:)
Majd jött a hajnal, és hazaindultunk, majd nyugovóra tértünk.

Köszönöm Nektek ezt a napot!!!