Címke: fényező (3)

Tevékenységtérkép

Renoválás

 Egy ideje már együtt élünk a tudattal, mely szerint minket is utólért már az Ignises népbetegség. Ugyanakkor erre sem tudok haragudni, hiszen másoknál már az autó 3-4 éves kora körül bekövetkezett ez a probléma, nekünk sikerült ezt is feltornászni 14 évre. Ez pedig nem nevezhető rossznak egyáltalán.
 Az említett típus egyik gyenge pontja a csomagtér ajtó nyitó gombja mellett található "kapaszkodó", ami a gyakori illetve a nem megfelelő használatból fakadóan előszeretettel szokott leszakadni. Az egész egységet gyakorlatilag 4db műanyagba öntött M6-os csavar rögzíti a csomagtérajtóhoz, aminek a súlya azonban még az ajtónyitó gázteleszkópok ellenére sem elhanyagolható. És ha ezzel még párosul az emberi hanyagság is, mely szerint a nyomógomb benyomásával egy időben megejti az ember azt a bizonyos csukló csavaró mozdulatot mikor is geyidőben nyomja a gombot de már emeli az ajtót is, na akkor máris kész van az ideális esete a kapaszkodó letörésének. Ugyanis sok esetben az ajtónyitás mint olyan még nem következett be, mikor már fennáll a kézzel való emelése az ajtónak.
Száz szónak is egy a vége, hogy ez is egy olyan dolog az autón amit kellő odafigyeléssel a tervezés-kivitelezés hanyagságának ellenére sokáig meglehet őrizni, még ha az idő vasfoga sokat gyengít is rajta.
 Két évvel ezelőtti téli időszakban sikerült már megroppantani egy nem megfelelő nyitást követően, amit akkor igyekeztem megjavítani, megerősíteni egy kis házi-kendácsolással, melynek során fogjuk rá hogy "műanyag-hegesztettem". De természetesen ez sem tarthatott örökké, így bekellett szerezni egy újat a régi helyére, aminek meglepően vicces árai vannak, főleg hogy egy darab műanyagról beszélünk csupán. Az utángyártottnak darabja (ami természetesen még fényezetlen) nagyságrendileg 10.000.-Ft-tól indul.
 Bekellett látnom azt hogy ez alatt nem nagyon fogok találni, míg nem Laci barátom utánajárásának köszönhetően sikerült "jó árasítva" hozzájutnom egyhez. Ezúton is köszönet érte!
A fényezést meg már korábban elhatároztam, hogy nem viszem "mester-emberhez" újabb 10-15.000.- + anyagért...  elrobogtam hát a ROBOX-ba, ahol segítségemre tudtak lenni, és kikeverték az autó színét, majd palackba zárták. Ez persze csak nekem újdonság, mert a "Pöstiek" már régebben is újságolták ezt technikát. Minden esetre most itt volt az alkalom, hogy kipróbáljam én is, mert ennyi felület miatt nem nagyon akarózott összerakni a kompresszort, így döntöttem a spray-s kivitel mellett. Hogy megéri-e vagy sem, azt döntse el mindenki maga. A spray-s kivitelben kevert szín, hozzá tartozó lakkal együtt került 5.000.-Ft-ba amihez társítottam még inkább egy műanyag alapozót is ugyanebből a fajtából 2.500.-ért.
Szilikon lemosóm még maradt a legutóbbi vásárlásból, így azzal átmosva alaposan a felületet kezdtem neki a manővernek. 
Ezt követően kapott műanyagalapozást a felület, majd száradást követően elkezdtem felhordani a színt melyet végül 3 rétegben kapott meg, és erre jött még a lakk. Majd másnap ugrottam neki az elemek cseréjének, ami igazából nem vett 15 percnél többet ígénybe, majd miután végeztem vele és maradt még idő a gyönyörködést követően is, úgy döntöttem, hogy installálom végre a tolatókamerát.
Na nem mintha nagy szükségünk lenne rá (szerencsére Edit is egyre ügyesebben tolat már), igazából csak amiatt, mert a csomag része volt a tolatókamera is amikor a fejegységet vásároltam, és "ha már megvan" alapon... Eleinte ez okozott némi fejtörést, de végül sikerült megfejtenem az internet segítségével a helyes bekötést, így most már bármilyen üzemmódban is van a fejegység, a rükverc kapcsolását követően automatikusan megjelenik a kijelzőn a tolatókamera képe, segítve ezzel a "mennyi van még mögöttem" érzés meghatározását. 
;)

Egy renoválás története

 A történet újfent régebbre nyúlik vissza, de csak nem régiben sikerült sort keríteni rá.
Gyakorlatilag a vásárlást követően már megfogalmazódott bennünk az "egyszer majd csinálni kell ezzel is valamit, hogy ne így nézzen ki" érzés, azonban mostanáig igen csak eltelt pár év.
Az autó (mint sok annyi más Olasz és nem Olasz autó ;) gyári fényezési problémákkal küzdött, ugyanis a lakkozás 1-2 elemen felpattogzott s ereőteljes hámlásba kezdett. Közben persze volt az autóval baleset is (sajnos), aminek kapcsán nem merültünk bele túlzottan a felújításba hanem megmaradtunk inkább a tüneti kezelésnél (ekkor került a donor autó, és kapott 1-2 gyári extrát), majd idővel a padló is kapott egy pár flekket ideiglenesen, azonban eljött a pillanat nem régiben és (Bécinek hála) kapott új küszöböket mindkét oldalra, mert már nem sok tartása volt a gyáriaknak. Kb ekkor dőlt el a dolog igazából, hogy foglalkozni kell vele jobban. Valamint persze akkor mikor kiderült, hogy Edit ragaszkodna az autóhoz, mert kedveli nagyon.
Azonban az is elég nyílvánvalóvá volt, hogy az autó piaci értékének többszörösét nem fogjuk rákölteni erre az autóra (is), mert annak nem sok értelme lenne. Főleg hogy lakatolásra is mondanak olyan összegeket, hogy az valami botrányos, a fényezési árakról meg nem is beszélve. s ha ezt a kettőt össze is adjuk, akkor már bőven átléptük a 7-800.000.-et (és akkor még nagyon nem mondtunk sokat) egy 150-300.000.-et érő autó esetében.
Kivettem hát 2 hét szabit, amit sajnos hamarabb nem állt módomban, pedig nagyságrendekkel egyszerűbb lett volna mindez akkor, amikor még kicsit jobb idők vannak. Ugyanis arra adtam a fejem, hogy "garázs-körülmények" között kap egy külső fényt a régi helyett.
 El kezdődtek hát a kisgép- és eszköz beszerzések (rezgőcsiszoló, csiszolóvásznak-papírok, páralecsapató, maszkolószalagok, gittelési segédeszközök...), majd nem sokkal később a munkálatok is.
Első lépésben elkezdtem szétbombázni az autót, minden olyat igyekeztem leszerelni róla, ami útban lehet majd. Miután ezzel végeztem, elkezdődhetett a csizsolási fázis, melynek során a lakkozást (és a fényezés egy részét) igyekeztem minél jobban eltávolítani. Ez volt ahol teljesen egyszerűen ment, volt ahol keményen megkínlódtatott a kaszni, de végül sikerült 1,5 nap alatt felmattítani az egészet.
A következő lépés a kaszni megtisztítása volt a szennyeződésektől, valamint a biztonság kedvéért kapott egy szilikon-eltávolító mosást is biztos ami biztos alapon.
Ezután jöhetett a megmaradt horpadások és sérülések eltakarása (azért csak a megmaradtaké, mert nemrégiben vásároltam a Kauffer-en keresztül egy "Kínai" horpadás javító készletet, ami meglepő módon bevált és a horpadások nagy részét sikerült eltávolítani vele - a beruházá egyébként valami 3-4.000.- Ft volt ha jól emlékszem). Természetesen soha életemben nem gitteltem még autót, de (mint sok mindennel) ezzel is úgy voltam, hogy azt is csak emberek csinálják ugyanúgy, a festő is csak emberből van, ők is csak elkezdték valamikor valahogyan...
Többek között a következőkből vásároltam be a VDF-KERnél, ha már úgy is ilyen helyen dolgozom: Body Gitt 611, Gittelő lap készlet, Csiszolópapír P240, Csiszolópapír P320, Csiszolóvászon vizes P800, Keskeny maszkolószalag, Széles maszkolószalag
 (Megnéztem az interneten amit csak tudtam egyébként a fényezéssel valamint a fényezés előkészületeivel kapcsolatosan, tudom hogy ez nem ér fel egy szakképzéssel valamint több éves rutinnal, de lássuk be, hogy a kiindulási állapotokon már sokat rontani nem nagyon lehetett volna, ráadásul nem kerül egy valag pénzbe...) Szerencsére sok minden megtalálható a neten keresgélve, ami egy magamfajta számára igen nagy segítség lehet, mikor hasonló dolgokba kezd be. Találtam videót az előkészületek fázisairól, a mattításról, a gittelésről, a csiszolásról, a fillerezésről, a polírozásról, a zsírtalanításról, és a fényezésről is: Carcolor
Valamint Béci kollégám is ellátott hasznos tanácsokkal, így teljes bizonytalansággal kezdtem neki ennek a munkafázisnak (is) :D
Kis adagokat kevertem be csak a gittből, mert tartottam attól, hogy rám fog kötni az anyag mielőtt feltudnám dolgozni, hordani a kívánt felületre. Azt nagyon a lelkemre kötötték, hogy a keverési arányokra nagyon figyeljek oda, mert ha kevés edzőt rakok bele akkor nehezen fog kikötni, ha pedig sokat akkor értelemszerűen hamar. Igyekeztem hát azonos mennyiségű gitt kupacokhoz azonos méretű edző kupacokat  rakni minden alkalommal, és jó alaposan elkeverni, elgyúrni azokat a felhordás előtt. Bár félve kezdtem hozzá, és továbbra sem tartom magam autófényezőnek, végül fent maradt mind amit felhordtam. Érdekes egy szobrászkodás ez különben és ha elég perverz az ember, még örömét is lelheti benne ;)  
Az első gittelési fázis teljes száradását követően visszacsiszoltam a felületet durva (P240 majd P320) papírral , hogy lássam kell-e még ráhúzni s ha igen akkor mennyit és hova, majd jött a következő réteg és a következő csiszolás, és a következő réteg és a következő csiszolás...
Sajnos volt olyan rész, ahol jelentős mennyiség volt már előzőleg is felhordva, ráadásul az be is volt repedezve így igyekeztem teljesen eltávolítani azt  majd újra felépíteni az egészet több sorban.
Miután nagyjából készenk éreztem ezt a folyamatot, s úgy láttam hogy nincs több szobrászkodni való, jöhetett egy portalanítás (kompresszorral, ecsettel, nedves - de nem vizes - ronggyal), valamint az újabb szilikonmentesítés biztos ami biztos alapon továbbra is, mert nincs annál dühítőbb, amikor egyszer csak egy pontban megszalad a friss festés. A szilikoneltávolítót, hígítót, 2K-s fillert, valamint a (nehezen) kiválasztott 2K-s Akril festéket a Robox-ban vásároltam meg, mert korrektnek és jó fejnek tartom őket továbbra is maximálisan, amit a Standox-ról már nem állíthatok, de mindegy...
A szilikoneltávolítós lemosást követően jöhetett a 2K-s filler felhordása a kívánt felületre, gyakorlatilag az autó telibefújása.
Igyekeztem alaposan elragasztani mindent amit óvni akartam a festéstől és a fillertől (természetesen később szembesültem még sok olyan hellyel, amire nem gondoltam :) )
Kicsit rákellett gyúrnom a kompresszor hatékonyságára is, így 2 db hobbikategóriás kompresszort csatlakoztattam egymáshoz a állandóbb nyomás valamint a levegőszükséglet érdekében. Sajnos jobb lehetőségem nem volt, úgy gondolom kihoztam a rendelkezésre álló technikából amit csak lehetett. Igaz kicsi féltem ettől is a csatlakoztatást követően, hogy vajon fog-e valami engedni, vagy kibírja majd gond nélkül :) de kockázat nélkül nincs nyereség ;) Felszereltem a frissen vásárolt páralecsapatót is a "bővített" rendszerre és nekiláttam a munkálatnak, telibeszórtam fillerrel az egész kasznit, főként azokon a területeken ahol a gittelések és csiszolások voltak, hiszen itt a felület kiegyenlítésen van a hangsúly. Nagyságrendileg 1,5 doboznyi 2K-s filler ment el az autóra a lökhárítókkal együtt. A felhordott filler nagyon gyorsan száradt szerencsére így még aznap majdnem telibe tudtam polírozni az egész autót vizesen, hogy tükör sima legyen (P800). Másnapra csak gyakorlatilag a tető maradt, mert ránk sötétedett, a lökhárítókat pedig ki is hagytam a polírozásból.
Ezt követően jött egy újabb portalanítási fázis kompresszorral, ecsettel, nedves ronggyal és egy újabb sziikoneltávolítós mosás közvetlenül a festés előtt, gondosan ügyelve arra hogy már ne érintsem puszta kézzel az autót sehol sem ezt követően.
Majd jött a szín, először annak edzővel való keverése és szűrése, majd az első réteg felhordása relatíve messziről, és vékonyan permetezve, hogy ne folyjon meg lehetőleg. Ilyen körülmények között gyakorlatilag mire a végére értem az első sornak, már kezdtem is a másodikat fújni rá, mert meghúzott már annyira, hogy megfolyni ne tudjon, de még a második sor is kellően tapadjon és takarjon. Bevallom azt nem kérdeztem senkitől sem, hogy ez mennyi időt vesz igénybe normális körülmények között, de nekem a két kompresszor kisebb-nagyobb megszakításokkal ment vagy 2,5-3 órán keresztül. Viszont az is igaz, hogy a két kompresszorral már nagyságrendileg jobb a levegő ellátás, egyenletesebb a nyomás, tehát ha valaki hasonló dolgon töri a fejét, akkor érdemes legalább 50-100L-es tartályban gondolkozni szerintem, mert ez alatt csak kínlódás az egész. A páralecsapató szépen tette a dolgát, úgy gondolom megérte a rászánt 5.000.-Ft-ot, mert sok nedvességet megfogott amit egyébként sajnos a pisztolyon keresztül az autóra fújt volna, valamint egy állandó tetszőleges nyomás is beállítható rajta, ami szintén nagy segítség.
A teljes száradásra rávártam 1,5 napot és csak ezt követően kezdtem el megszüntetni a maszkolásokat biztos ami biztos alapon. S ahogy láthatóvá váltak az üvegek, máris jobban kezdett festeni az autó, egyre jobban tetszett a szín, valamint a végzett munka. Egyébként a biztonság kedvéért a javasolt 1,5L festék helyett inkább 1,8L-t kevertettem (+edző), mert azt semmi esetre sem szerettem volna, hogy munka közben elfogyjon az anyag és kevertetni kelljen még. Sőt a lökhárítóknak csak második körben kezdtem neki, mert még így is attól féltem nehogy kevés legyen. Felesleges volt, mert nem lett, bőven elegendő lett a szín és még maradt is belőle, de ezt nem tudhattam előre. Talán majd a 10-ik festés alkalmával... ;)
 Miután szépen lassan felkerült minden a helyére, és úgymond felöltözött az autó teljes mértékben, akkor éreztem úgy igazán először, hogy megérte az elmúlt két hét komplett szívása (igaz ebben volt egy találkozós hétvége és vagy 3 olyan nap amikor semmit sem tudtam csinálni érdemlegesen az autón idő hiányában)
 Durva számolást követően, mindent összevetve kb 80.000.- Ft-ban állt meg a teljes történet, amivel persze volt munka ez kétségtelen, és minden bizonnyal nem olyan tökéletes a végeredmény, mint ha szakember csinálta volna, vagy szakműhely, de nem is került 4-500.000.- Ft-ba és most már elmondhatom, hogy kipróbáltam ezt is. ;)
 A kiindulási állapothoz képest mindenképpen úgy gondolom hogy jobb volt mint lett...   :D Akarom mondani jobb lett mint volt, egy színe lett és igazából ez volt a lényeg a fő szempont.
 Amin egy kicsit meglepődtem, az nem más, mint hogy kb 20-30.000.-Ft-ból lehetne a komplett emblémázást lecserélni az autón, amit egy kicsit megint csak soknak és elrugaszkodottnak érzek. :( Egy orrembléma pl 7.000.-Ft alatt nem kapható, hátsó felíratok is 23-29 Euro/db-s áron mozognak, az oldalsó "55"-ök pedig szintén 18 Euro/db...   Így maradt a házi barkács egyelőre amíg nem lelek jobbakat, vagy valami rendkívül jó árasítottakat.
 Amit az egészből le tudtam vonni így a végére, az nem más, mint hogy nem érzem magam festőnek egy cseppet sem, és nem egy kimondottan pihentető munka ez az egész, azonban nem hiszem hogy 1-1,5 heti munkával (valójában napi kb 5-5,5 óra volt - ami egy rutinos szakinak még ennyi sem, mert az nem hezitál ennyit ) sok helyen kínálnak olyan összeget fizetés gyanánt, mint amennyit nem szégyellnek elkérni egy ilyen munkáért. :(
 Köszönöm a sok segítséget Lacinak, Bécinek, a VDF-KERnek, a ROBOXnak, valamint a türelmet és lehetőséget a feleségemnek és lányomnak! ;)

Téli felni

 Azt szeretem az ötleteimben, hogy olyan egyszerűen kivitelezhetőek, megvalósíthatóak. Mondhatni pikk-pakk. :D
Volt egy garnitúra alufelnim, ami még a Lancia Y 10 Turbo-val került hozzám. Tipikusan az a felni, ami kell is nem is, eldobni nem akarja az ember, de túl sok fantázia sincs a formájában. Némi agyalást követően arra jutottam, hogy lehomokoltatom őket mindenképpen, s majd meglátjuk, hogy polírozom-e őket, vagy sem. 
Homokszórás aránylag hamar elkészült, s teljesen jó áron szerencsére egy 10-es volt össz-vissz, cserében kívül-belül meg lett szórva szépen. Nézegettem még vagy pár napig a felniket szürkén, aluminium színűen, végül arra jutottam, hogy téli felni lesz belőle, s nem lesz polírozva. Hiszen a só, a latyak úgy is kikezdené, annak meg nem látom értelmét, hogy polírozott felnit lakkozzak a védelme miatt. 
Így az már el volt döntve, hogy fényezve lesz, csak még az nem hogy milyen színben, milyen összeállításban. Ezzel is eltelt egy pár nap, mire sikerült rájönnöm, hogy valami teljesen idegen színben érdemes gondolkodni, ami nem köszön vissza máshol az autón. Felmerült még a rózsaszín is, de azt erősnek éreztem. :D
 Végül megszületett a döntés, már csak a megvalósítás volt hátra, amit alapos körbejárás követett, hogy mivel is érdemes fényezni. Ugyanis több színről volt szó, s szerettem volna elkerülni, hogy esetleges reakcíóba lépés során ledobják magukat a felniről. Ezzel sikerült fejtörést okoznom a festékboltban, de még a területi vezetőnek is, s abban maradtunk, hogy nem tudnak egyértelmű választ adni azzal kapcsolatosan, hogy megfogják e tűrni egymást egymáson, mivel ezzel a párosítással még ember nem próbálkozott főleg nem felnire.   Jól kezdődik. ;)
 Mivel bátraké a szerencse, így nem variáltam sokat, megvettem a különböző típusú festékeket, majd a garázshoz érve, neki is láttam az első sornak, a feketének a felni belső oldalán. Majd kapott egy sort a palástra is, végül pedig a külső felületére. Majd egy napi száradás után ugyanezt mégegyszer. Következő napon kezdődhetett a maszkolás, majd másnap megkapta az alapozó színt a küllők közé, majd két órával később kapott még egy sort. Utána következő napon megkapta a kiválasztott színt is az alapozóra, majd két óra elteltével még egy sorban.  Kis száradást követően már szedtem is a maszkolást lefelé, s szomorúan konstatáltam, hogy itt-ott beszökött a festék olyan helyekre is, ahova nem szerettem volna. :( Nem volt mit tenni, másnap újra garázs, és újra maszkolás, csak most az előzőnek az inverzével. Egy élmény volt... Na mindegy, elkészült, s így következő napon kapott még két sor feketét biztos ami biztos alapon, majd eltávolítottam a maszkolást. Hazudnék ha azt állítanám, hogy hibátlan, de nagyságrendekkel jobb mint volt, s megközelíti azt amilyet szerettem volna. Azt pedig végképp ne felejtsük el, hogy téli felni lesz, tehát fog kapni rendesen, ha minden jól megy. ;)  Így nem maradt más hátra, mint hogy megkapja a lakkozást kívül-belül-alul-felül, s mehet  a gumishoz. ;)
 Nekem tetszik, szerintem elég beteg, s ez a lényeg. ;)