Címke: fék (12)

Tevékenységtérkép

Szezon előtti átnézés - Olajcsere

 Kicsit sikerült sajnos túlszaladni ezúttal ismét az elképzelt és tervezett olajcsere perióduson, de ez most sajnos megint így alakult. :\(
Készültem már rá egy ideje, de sajnos valahogy mindig úgy jött össze a dolog, hogy ez elhalasztódott egyéb okok és munkák miatt.
Meg volt már minden szükséges hozzávaló az olajcseréhez, viszont Laci barátommal úgy határoztunk, hogy rászánunk egy délutánt a témára, s egyúttal átnézzük a fékeket is az autón, hiszen jön a nyári szezon, a jövés-menés nagyobb ilyenkor, így nem baj az ha tudjuk mire lehet számítani.
 Szombaton így is lett, rászántuk az időt, valamint magunkat is és nekiláttunk. Az olajcsere hamar megvolt, míg az utolsó csepp is lecsepegett, addig kicserélgettük a levegő valamint a pollenszűrőt, majd megkapta az új "nedűt" a motorka. Hosszas tanakodás után ezúttal az ENEOS Premium 10w-40 motorolajra esett a választás, szűrők terén megmaradtam a már megszokottnál.
 Az olajcsere után jött a fékek átnézegetése. Az elejénél kezdtük a dolgot, mert egy ideje fékezésnél megjelent már az úgynevezett "jelző" hang, amit azonban elég korainak éreztem. Hamar szembesültünk azzal a ténnyel, hogy a legutóbb beszerelt fékpofák rezgő fülei valahogy hosszabbak a megszokottnál, s még félig sem elkopott állapotnál már jeleznek. Bár megvolt ugyan az új szett, valamint tudom hogy a féken sem szokás spórolni, azért valahogy úgy voltam vele, hogy a félig sem elkopott betéteket még nem venném ki s dobnám el ha nem muszáj, inkább polcra teszem az újakat s legközelebbi alkalommal még a műszaki vizsga előtt kicserélem őket egy kalap alatt a tárcsák szabályoztatásával. Így visszapakolgattuk őket, s lekaptuk a hátsó fékdobokat. Ezekkel egy kicsit mindig meggyűlik a bajom, legutóbbi alkalommal pl két csapágycsere is társult a fékpofák cseréjéhez, ugyanis megfelelő célszerszám és időhiányában félig a kocsi alá fekve csak lerugdosni tudtam a kerékkel együtt a fékdobokat miután a tengelycsonkanyákat levettem, aminek következtében a csapágyak sajnos összetörtek. :\( Hiába a kocogtatás, kopácsolás, feszegetés, stb. egyszerűen annyira megfeszül a fékpofa a fékdobban még akkor is ha csak pár század milliméternyi a válla a fékdobnak, hogy egyszerűen nem enged. :\(
Ezúttal kicsit több türelmet szántunk a dolognak, de főleg Laci, s így nem kellett cserélni a csapágyakat (köszönet érte ;) ), mert én már megoldottam volna ezúttal is :D Viszont a hátsó fékekkel s úgy jártunk, hogy abszolút nem volt indokolt a csere, inkább csak a tisztogatása, valamint egy kicsit a felületek megcsiszolása, és az önbeállítók kis mértékben történő visszaállítása (ez utóbbi csak amiatt, hogy a felszerelés is görsülékenyebben menjen, s ne legyen vele kínlódás. A fékdobok csere érettek lesznek azonban az biztos, mert már határon vannak a falvastagság tekintetében, tehát majd ez lesz az ami szintén egy kisebb beruházást igényel ugyanis darabáron valahol 15-25.000 Ft körül mozognak.

Motorolaj:  ENEOS Premium 10w-40
Olajszűrő:   Armafilt
Levegőszűrő:  Japan Parts
Pollenszűrő:   Japan Parts
Km-óra állása:  237411

Hátsó fék

 A napokban egyre furcsább lett az indulás az autóval, sikerült elég hamar rájönni arra, hogy a hátsó fékkel van némi probléma, annak ellenére, hogy nem húzgálom a kéziféket feleslegesen csak rögzítésre használom, bizony ott lett valami gebasz. Télen már érezhető volt a jelenség egyszer-egyszer, de akkor a nagy hidegnek tudtam be a dolgot s annak hogy befagyott biztosan a kézifék bowden.
Lássuk be, 11-12 éves gyári alkatrészről beszélünk, így talán nem olyan nagy meglepetés ez, hogy csere érett lett a rendszer ezen része. A VDF-nél utánakérdeztünk mindennek, hogy a szerelés alkalmával majd ne érjen meglepetés minket, ha esetleg hirtelen kell beszerezni valamit. 
Pénteken végül olyan szinten beszorult a fék a bal hátsó tengelyen, hogy gyakorlatilag hazafelé haladva már nem volt értelme 3-fokozattól fentebb kapcsolni, mert az már csak kínlódás volt s nem haladás...  Gyakorlatilag szinte teljesen megállt, megfogta valami, mire hazaértem vele teljesen felforrósodott, sistergett amikor nedvesség érte. :\( Túl sok jóra nem számítottam ekkor már. Beszereztem gyorsban a hátsó fékpofákat, a kézifékköteleket, mert elsőkörben ezekre tippeltem, ugyanis az feltünt, hogy a kézifékkar szinte ellenállás nélkül felhúzható, kvázi nem feszít semmit sem szinte.
 Laci barátommal neki is ugrottunk ismét féket szerelni szombaton, mint egy héttel ezelőtt, csak most nem a Polskin, hanem a Suzukin.
Bakra tettük a bal hátsó részt, levettük a kereket, ami kézzel nem nagyon volt körbeforgatható. :\( Levettük a tengelycsonk anyát, s próbáltuk levenni a fékdobot. Nem nagyon ment, konkrétan nagyon nagyon nem. Megfelelő méretű csapágylehúzó hiányában, a nyers erő és a drasztikus behatás mellett szólt az érvem, feltettük vissza a kereket, s elkezdtem a belső oldalról lerugdosni az egészet. Nem túl hamar, de megadta magát, ugyanis a pofák is feszítették a dobot a kézifék bowden feszítettsége miatt, amit hiába kötöttem ki az utastérben, semmit sem változott a lazasága. A drasztikus behatás miatt azonban sikerült lenullázni a fékpofákat, a ferrodol rétegek letörtek a feszülés miatt. Sebaj, mennek majd fel újak úgy is, ez legyen a legkisebb baj, de az agyban található csapágy is széttört a jobb lábamnak köszönhetően. :D  
Kb ekkor szakadt el a cérna, s lett az SOS szerelésből inkább alapos szervíz, s döntöttem el hogy akkor a jobb oldalt is atomjaira szedjük, csapágyat cserélünk, pofákat cserélünk, dobot szabályoztatunk, bowdent cserélünk, egy szóval mindent. Szombaton... délben...    Kicsit merész elhatározás volt, de Veres András barátom volt ezúttal a megmentő szintén, ugyanis nem találtunk sehol sem olyan embert aki hajlandó lenne szombaton délután fékdobot szabályozni. Neki volt erre kapcsolata, így megbeszéltük, hogy amint letudjuk szedni a jobb oldalt is, útnak indulunk az esztergályoshoz. Természetesen a jobb oldalival még nagyobb szívás volt, mert nem adta egy könnyen magát, kellően kifárasztott minket mire levarázsoltuk egy kölcsönkért "hokizóval" (kerékagyra csavarozható fém, mely merőlege irányban egy tengellyel van ellátva, ezen egy mozgatható súly mely a végén nagyot koppan s ezzen feszíti szépen fokozatosan lefelé a kívánt alkatrészt - biztosan van megfelelő neve is: CSÚSZÓKALAPÁCSOS CSAPÁGYLEHÚZÓ ;) Szóval végül ezzel a célszerszámmal sikerült lerángatni a hátsó fékdobot a jobb oldalon. Elmentünk Andráshoz, elvittük esztergályoshoz a fékdobokat, beszereztünk közben hátsó hátsócsapágyakat SKF-et, és NTN-t, KOYO-t és KANACO-t komplett szettben inkább, ami minden gyártónál mást jelent. Egyiknél csak csapágyat, másiknál seeger gyűrűt is, harmadiknál tengelycsonk anyát is.
Miután minden meglett, visszatértünk, a régi fékpofákat ledobáltuk, a bowdent kikötöttük, a fékalaplapot portalanítottuk, az utánállítót visszaállítottuk, hogy fel tudjuk tenni az új fékpofákat majd.
Továbbra is fent tartom azt az állításom, hogy a Polski Fiat 126 fékrendszere a maga egyszerűsége miatt a legjobb a világon, mert  a Suzukin Ignisen pl nincsenek fékpofa rögzítő és tartó tüskék, visszahúzó rugók csak egy Omega tartó rugó, gyakorlatilag minden alkatrész a másikat tartja, ami kellően meg tud szívatni az összeszerelésnél mert valami mindig lehullik az utolsó pillanatban az egészről...   De végül sikerült megoldanunk szerencsére, felkerültek az új fékpofák, beállítottuk az utánállítót, beköttük a bowdeneket, feltettük a fékdobokat, rögzítettük a tengelycsonk anyákat, Laci alulról bevezette a bowdeneket, én meg bekötöttem a helyükre az utastérben, s gyakorlatilag készen is voltunk, már csak a kerekek felszerelése, valamint a romeltakarítás volt hátra, s este úgy 8 körül végeztünk is az egésszel...   Egyikünk sem gondolta hogy eddig el fog tartani a történet. :)
 Hatalmas köszönet Lacinak a segítségért, a VDF-nek az alkatrészekért, Andrásnak a megmentésért, a feleségeknek meg a türelemért. ;)

Kisebb átvizsgálás

 Időszerűnek éreztem, hogy egy kicsit ránézzünk valamikor a fékekre, ugyanis voltak kisebb, nem túl egészségesnek tünő hangok erősebb fékezéskor. A hang kísértetiesen hasonlított arra, mint amikor annak idején leszakadt a ferrodol réteg a fékpofákról. Így nem akartam túlzottan halogatni a dolgot inkább.
 Az idő szerencsére jó volt, épp ideális egy kis szerizelésre, így Laci barátommal neki is ugrottunk a garázsnál.
Első körben bepattintottuk az akkumulátort, amit elvittünk bevizsgáltatni, mert menetrend szerint belefutok abba, hogy  egy hetes állás után, nem akar beindulni az autó. :\( Eddig azt hittem az akksi a ludas, mivel a generátorban most van kb 10.000 km talán, annak idején egy új, BOSCH rendszerű került bele, mikor generátor problémákkal küszködtem. De a vizsgálat szerint, az akkumulátornak sincsen baja. :\( Így most kissé tanácstalan vagyok. Mindegy, a lényeg hogy bepattintottuk és pöcc-röff indult is. Majd bakra tettük előbb elől, majd hátul, s átnézegettük a fékeket meg egyúttal lezsíroztam a függőcsapszegeket is.
A fékeknek olyan szinten nem volt semmi bajuk azon túl hogy féporosak voltak, hogy gyakorlatilag majdnem jobb állapotúak mint amikre cserélni óhajtottam őket amennyiben kopottak lettek volna. :) Így végül miután lebontottuk őket, becsiszolgattuk mindet, portalanítottuk, majd visszatettük a dobokat. S mivel maradt időnk bőven, így inkább a fűtésre próbáltam egy kis időt szakítani inkább, ami lassan úgy is esedékes lesz, hiszen ősz van, vagy mi a fene. S ha már bíbelődünk a csőcsatlakozásaokkal....   na ennek az lett a vége, hogy egy pár gumicső cserére került, mivel egy kicsit látszódott már rajtuk az idő vasfoga, valamint legutóbb a Balatoni futás alkalmával ugye SOS-ben kicsit át is kellett variálnom, mikor a termosztátnál lévő cső elfosta magát.  Végül ott fejeződött be a szervíz, hogy csak fel kell tölteni hűtőfolyadékkal a kisautót s gurulhat is, de erre később térünk vissza, mert nem volt nálam sem fagyálló, sem desztillált víz. Sebaj, mindneképpen előrébb vagyunk. ;)
Volt némi vezetéksaruzás is, de nem számottevő, csak éppen a gyújtás volt emiatt vagylagos... :D De mivel az én Laci barátomnak nagyon frankó saruzófogója van, így az is játszva megoldódott, és precízen ahogyan azt illik. Ezúton is hatalmas köszönet érte, meg persze a segítségért is!

Sosem olyan egyszerű, mint hinnéd

 Egyébként is esedékes volt a Lengyel turnéra indulás közbeni malőr miatt egy kis szervíz már, gondoltam ha össze lehet hozni, akkor oldjuk meg. Volt még tartalékban egy pár hátsó lengőkarom, amit annak idején az Andi autója alól szedtem le s kb 1,5 évet ha voltak használva, így azokat elvittem Attilához s megkértem hogy erősítse meg őket a kritikus pontoknál. Mikor elkészültek akkor pedig lealapoztam és lefestettem őket hogy csak alá kelljen rakni majd. Időközben persze rájöttem, hogy érdemes lenne szilenteket cserélni bennük, biztos ami biztos alapon. Persze szilent nem nagyon van polcon sehol sem boltban, így segítséget kértem Gyulától s postázott nekem Pestről, ezúton is köszönet érte. Közben persze megérkezett a VDF-KER-be is, hiszen ők is megmozgattak minden követ a beszerzés érdekében. Nekik is köszönet érte ezúton is
Szóltam Gabinak, intézte is a helyet és az időt a csápos emelőre, gondolván hogy sokkal egyszerűbb azon cserélni a hátsó lengőkarokat, mint mondjuk aknán vagy a földön fetrengve. El is jött a nagy nap, neki is ugrottunk szépen ahogyan az illik, majd sorra jöttek a finomságok:
- nem akartak oldódni a fém-gumifékcső kötések
- nem akartak megindulni a csavarkötések itt-ott
- kiderült, hogy a jobb hátsó fékmunkahenger az félholt, ugyanis csak egy oldalra dolgozik
- kiderült hogy a régi szilentek nagyon ragaszkodóak a lengőkarhozz
- az is kiderült, hogy az új szilentek nem nagyon akarnak szoros barátságot kötni a lengőkarokkal, de a présgép mindent megold
- arra is rájöttünk, hogy a két lengőkar bekötési pontjai köszönő viszonyban sincsenek egymással
 Végül persze minden a helyére került, kapott új hátsó fékmunkahengert is, új fékcsöveket, közben szemügyre vettük, hogy mi az oka annak hogy kézifékem sosem volt - a fékkulcsok túlrövidek a fékpofákhoz (nincs kikopva a fékkulcs, nincs elkopva a fékpofa, nincs elkopva a fékdob, egyszerűen rövid). Kapott új gumikat a lengéscsillapító is, valamint megcseréltem a hátsó rugókat is. Összesen két nap ment el a fent leírt történetre..
 Közben  persze volt más szívás is, ugyanis a tervezett téli kerekek közül 1 db 5-6 nap múlva leeresztett, de Pusi a gumis cimbora megoldotta. Másnapra leeresztett a másik kerék, így Pusi javaslatára leszerelték a gumiabroncsokat, a felniket pedig még éjjel újra festettem, mivel jó eséllyel a peremnél nem tömít rendesen a homokszórás miatt, s hiába festettem összesen 3-4 rétegben, még mindig nem volt homogén a felület. :\( Szombat reggel mentem ismét Pusihoz, feldobálták a gumikat a felnikre, majd mentem volna felrakni a felniket a kisautóra, mikor is Gabi szólt, hogy a felnicsavarokból csak kb 1.5-2 menet fog, ami elég kevéske. Na ez volt az oka annak hogy a közgyűlésre nem tudtam Polskival menni sajnos, mert a Yokohama-kkal már nem éreztem biztonságosnak nekivágni az útnak.   :)
 Ma kivittem vissza a garázsba a kis autót, egyszer majd ha lesz rá megint időm, energiám, kedvem, lehetőségem, akkor veszek hozzá csavarokat és felteszem a téli kerekeket rá. Addig külön-külön nézegetem őket legfeljebb. :\(  

Műszaki előtt

 Kicsit ráncba kell szedni a kis jószágot, mielőtt műszakira visszük.
Ennek kapcsán cserére kerülnek a hátsó fékmunkahengerek, mert sajnos taknyosak. A kézifék kötelek, mert el vannak nyúlva. A fékpofák mert el vannak kopva. És némi lakatolás a küszöböknél, mert hogy az idő vas foga nyomott hagyott a kis autón.
 Találkoztam már érdekes megoldásokkal, de nem gondoltam hogy a Polski Fiat gyártását követően 20 évvel később faramucibb dolgokat tudnak kitalálni.   :)
-A kézifékkötelet pl a utastér felől kell egy egy zéger gyűrűvel biztosítani, amihez azért nem árt némi nőgyógyászati tapasztalat, és persze higgadtság. :)
-Nem tudni hogy van-e az adott típusban pollenszűrő, mivel az adott típust kb 6 féle kivitelben gyártották, és semmiféle megkülönböztetése nincs. Van amelyikben a helye meg van a kaszniban de a tartó nincs benne. Van amelyikben a tartó fele is benne van. Van amelyikben kompletten benne van. Van amelyikbe tettek is pollen szűrőt. De kb minden segítséget bevetve oda lyukadtunk ki, hogy szét kell kapni a szélvédő alsó takaróját, mert ha van akkor ott van. Ehhez természetesen ablaktörlő lapátok le, műanyagborítás le, összes csavar ki, és rájössz, hogy ebben nincs... :)
-Fékpofákat nem tudod anélkül kiszedni, hogy az agyat ne szednéd le a csonkról, legalábbis fél óráig nézegettem, de sehogyan sem sikerült fejben megoldani. :) Utána gyakorlatban sem, mert létezik még két cuki rugó is, amit tuti nem tudsz kiakasztani ha az agy fent van. :)
-Fékbowdent hiába beazonosítod, tutira nem a lesz a jobbos és a balos, amit a szervízkönyv annak titulál. :)

Minden esetre minden alkatrész meg van a VDF-KER-től továbbra is természetesen, és amint az idő engedi, ugrunk neki a cseréknek, lakatolásnak, mert két héten belül vizsga. Addig még kell egy kicsit kipufogózni is vele, mert kicsit kifúj.
De mivel Fiat, és kék, ezért nem haragszunk rá. ;)

És egy régi kellemes muzsika:

X- files...

 A kezdeti nehézségeket követően.....
...újabb nehézségek adódtak. Kb minden napra jutott bőven.
Kiszereltem a fent lévő generátort, elvittem villanyosság szerelőhöz. Méregetett, szerelgetett, hívogattam, nem boldogult vele, így én sem. Sebaj, kerítettem gyorsan másikat, mert volt még tartalék. De minek... Ez is ugyanolyan rossz volt, mint a másik, csak ebben nem csak a dióda sor ment el vadászni, ez még csapágyas is volt. Az autó lassan 5-6 napja áll mozdulatlanul, és egyelőre nincs megoldás, a hétvége meg vészesen közeledik. Nagy blama lenne, ha közeli találkozóra nem tudnék autóval eljutni, így minden követ megmozgattam, amit csak tudtam. A következő 1-1,5 napban a generátorok jöttek mentek... Elkerült végül egy polskis cimborához az egyik, valamint egy másik polskis cimbora beajánlott valakinek, aki egyszer csak felhívott a megadott sorozatszámok alapján talált egy helyettesítő BOSCH generátort, és este tudja szállítani. Igen. Számla és szállítólevél nélkül nagyker ár 50 %-on kb, így nem kérdeztem, csak vártam a megbeszélt helyen és időben. Pontosabban a második megbeszélt időpontban és időben, mert úgy alakult, hogy a Téli találkozó szállásadója beszedett valami tudatmódosító szert vélhetőleg, ami erős kihatással volt az elméjére. Kifakadásának és felháborodásának tárgya az volt, hogy ő teltházra számított, s mivel nem lesz az előreláthatólag, így plusz összeget kér, meg nem adja ki az eredeti megállapodásnak megfelelően a 2 ágyas szobákat... ekkor szerda volt.
Kb két telefont ejtettem meg Bogács irányába, ahol egy nagyon kedves hölgybe sikerült belebotlanom, gyorsan felvázoltam a helyzetet, az időpontot, a férőhelyek igényét, majd alkudozni kezdtünk, aminek hamar a végére értünk, és megállapodtunk egy kedvezőbb összegben mint amit az első helyen hirdettek.
Újabb telefon az előző szálláshelyre, újabb siránkozás, többek között az is elhangzik hogy nem tudja vissza adni az előleget, ekkor már kezdtem durcás lenni, és szépen megkértem arra hogy menjen el a bankba, vagy ahova akar, még csak 16:00 óra van, én meg 18:00-ra leszek ott a pénzünkért, tehát 2 órája van lezavarni az ügyet, majd elköszöntem.
Eljött a 18:00 óra, s némi késéssel ugyan de megérkeztünk a Bianka Panzióhoz miután megnéztük az új szállás lehetőséget és maximálisan elégedettek voltunk mind a hely, mind a szállásadó tekintetében.   Nem értem miért de az idős pár nem invitált be minket, ekkor egy világ omlott össze bennünk, zokogni kezdtünk, és Kozsót hallgattunk... az öregnek volt egy két keresetlen szava, ami kb hidegen hagyott, kitolták az előleget, majd további kellemes szép estét kívántunk nekik az üres házhoz, és eljöttünk. Az egész kb 3 percet vett igénybe, és indultunk az új szálláshelyre, az Alabástrom Panzióhoz, megegyeztünk az előlegben, valamint kialkudtam a fennmaradó összeg árába (az előző és az utóbbi szállás árának különbsége) a svéd asztalos reggelit, ami úgy gondolom megint csak nem rossz.
A hölgy nagyon kedves és készséges volt ráadásul ő maximálisan tisztában volt és van azzal, hogy a vendégekből él. Ez a Bianka Panzióról nem mondható el, ők kb 8 bőrt kívánnak lehúzni a szállóvendégekről, a pótágyat is normál ágyak árában számolják szállás szempontjából...
 A lényeg hogy megállapodtunk, és útnak indultunk vissza Miskolcra, de kár volt sietnünk, mert este 21:00-re szállítják a generátort, ameddig még Miskolcra érve volt bő 1 óránk. Kivártuk, emberünk megjelent, a generátor tetszetős volt, az ára maximálisan korrekt, mert ennyiért felújítottat sem sikerülne vennem most már tudom, majd hazaindultunk.
A szerelés másnapra maradt. Garázsban felszereltem a generátort, majd jöttek a próba körök. Első körben az autóvillamosságszerelőhöz, aki rámért, és rendben találta. Majd hosszas kocsikázás késő délutánig, a probléma nem jelentkezett, csak a garázsfelé haladva hagyott ki egyszer egyszer. Végképp nem volt már ötletem.
Eljött a péntek, becuccoltunk a kocsiba mindent amire szükségünk lehet, és elindultunk. Kevés üzemanyag volt az autóban, így annak tudtam be, hogy hirtelen gyorsításnál fulladozni kapkodni kezd az autó, esetleg kicsit leáll, de indítható és megy tovább. Nos a kútra érve sikerült 18,63 L-t tankolnom bele, így bíztam abban, hogy valószínűleg ez lesz a baja.
Végig toltam neki a 3-ason, ami a csövön kifért egészen Bogácsig. Ahova megérkezve áttértünk normális üzemmódba, s kb 300 m után kiszedett egy gyalogos rendőrpáros. :) Nem akartam leállítani, hogy hűljön szegénykém, de elég hosszúra sikerült az igazoltatás, már-már tartottam attól hogy valamibe megpróbálnak belekötni majd. Végül nem így lett, s kb 10-15 perces kiállás után tovább haladhattunk. 
Elsőként értünk a szállásra tekintettel arra hogy nem kellett senkire sem várni, így volt alkalmunk a szobák között válogatni, majd befutott a Pesti különítmény Gyula, Cincin, BEK, Losi, Szudas, Dömi, stb (már nem emlékszem pontosan) kíséretében. Elfoglalták a szállást, majd hirtelen ötlettől vezérelve átugrottunk Egerbe a Palacsintavárba. Nos... nem kellett volna erőltetni, mert az eddigi kellemes emlékek mind szertefoszlottak a pincérnek hála... Valahányszor elhaladt mögöttem belerúgott a székembe. Julinak kb 10 cm-ről engedte el a tányért az asztalra (Miskolciasan - elébaszta...) és sajnos már az ételek sem olyanok mint annak idején... A fokhagyma levesben annyi fokhagyma sem volt, mint jobb helyen a tejbegrízben, a palacsinta tészta pedig túlzottan vastag volt. Pincérünknek az asztalt is csak úgy sikerült leszednie, hogy közben bele-belerúgott a székembe, Kemát meg arrébb tolta hogy neki ne kelljen hajolnia a tányérért... Ennek függvényében a fizetendő 5820.-ra pont annyi borravalót adtam amennyit megérdemelt, konkrétan 0-át. Baromi dühös és elkeseredett voltam, hogy egyre több ilyen ember van, aki nem tudja hogy ki kiért van. Jártunk már olyan helyen ahol finom volt az étel de nem szolgáltak fel kellően kúltúráltan, még sem sajnáltam a borravalót, voltunk olyan helyen is ahol az étel volt majdnem ehetetlen de kb csontig nyalt be a pincér, és el tudta adni a szart is jónak, így szintén nem sajnáltam a borravalót. De itt Egerben a Palacsintavárban most egyik sem volt a helyzet magaslatán.
 Visszamentünk a szállásra, és elkezdtük a csapatépítő tréninget a KAKAS-dombon, ahol jelen volt még R2D2 is többek között. A lényeg hogy a hangulat jó volt ahogyan a JAGER is, kisebb malőrtől eltekintve gond nem volt. 
Másnap reggel a szállásadó azzal kezdett kb a recepción, hogy: "maguk ilyen rendszerető társaság egyébként? Csak mert éjjel egykor még szólt a porszívó, vagy történt valami?" Persze hogy nem történt semmi, csak ne tessék felmenni feleslegesen, igyekeztem megnyugtatni. A többiek is lassan megérkeztek az étterem részébe a panziónak, és megreggeliztünk, majd útnak indultunk Cserépfalura, megnéztük "Kisamerikát" - a sziklafalakba vájt lakásokat, valamint a kilátót, majd a kocsikhoz visszatérve ittunk egy bambit a presszóban, és visszaindultunk Bogácsra, Eszterék letették kutyust, majd indtunk Egerbe, megnézni a várost a város alatt.
Gyorsan megalkudtunk a túravezetővel Gyulával karöltve, majd megállapítottuk, hogy mocsok nagy cigányok vagyunk, de Jani sem panaszkodhat, mert ő meg számolni felejtett el... pontosabban kerekíteni, így hárman jó árasítottuk a belépőjegyek árait, és elindultunk a tárlatra. Nos, engem nagyon megfogott az egész, a hely, a történelme, a kialakulása és kialakítása, egyszóval az egész. Nem bántuk meg hogy része volt a programnak, és örültünk hogy láthattuk. Ezt követően megoszlott a csapat és a belváros felé indultunk, mi megnéztük a tűzoltó múzeumot, haraptunk egy giga-mega hamburgert a belvárosban, majd visszaindultunk a szállásra, nehogy lemaradjunk a csapatépítésről, aminek ezúttal már még több résztvevője volt , viszont nem bírtam olyan jól mint előző nap. Nincs mese, vénülök, be kell látni.
Másnap reggeli ébredés, reggeli elfogyasztás után már búcsúzkodás mert sokan elindultak hazafelé, mi még tettünk egy kitérőt Mezőkövesden végül mi is elköszöntünk, mert sajnos a Dömi kocsis látogató túra már nem fért bele az időnkbe, ráadásul az kb 170 km-es kitérő lett volna.
Amire sikerült rájönnöm közben, hogy az autó Hall-gyújtásának csatlakozójánál lesz valami probléma amit gyorskötözővel fixáltam, és azóta nem állt le egyszer sem. Ha lesz egy kis időm ezen a környéken fogok szétnézni mindenképpen.
 Gyulinhonak hatalmas gratula a megépíthetetlen, és engedélyeztethetetlen 900-as kispolskiért!!!
Király vagy, hogy nem a szád járt, hanem a kezed, és a lábad és talpaltál érte. Hatalmas gratula mivel egy páran tudjuk min mehettél keresztül vele.
 Köszönet mindenkinek aki eljött és megjelent, Geonak és Eszternek a szervezésbeli segítséget, a panziónak a lehetőséget.
Esztertől elnézést, hogy önhibámon kívül majdnem rosszul sült el az élmény autóztatás szombat éjjel egy degenerált Astra-s barom miatt, aki kb 12-15 m-en belül jött ki elénk a Bogácsi körforgó előtt lakott területen kívül, az más tészta hogy mennyivel mentünk, de lehetetlen lett volna megállni bármivel is, remélem a feje beleszorul a k...a édes anyjába a ravatalon. Nem volt mit tenni, gyors mérlegelés után előzésbe kedztem, így én kérek elnézést a szemből érkezőtől, de nem volt jobb lehetőségem, mert jobbról nem fértem volna el. Örülök hogy nem történt baleset, köszi hogy valaki vigyáz rám odafentről.

Kötelező cserék!

 Vásárlást követően saját használatban volt a kis autó, ugyanis nem sok mindent tudtunk az autó előéletéről. Így jobbnak láttam ha én tapasztalom, ismerem meg elsőnek, hogy ha ne adj isten baja van, akkor az nálam jöjjön elő inkább. Nos, jelentem a két hét intenzív használat alatt, nem sok semmi probléma jött elő, és ennek örülök. Azt sikerült megtudnom már, hogy a motor olajfolyása teljesen természetes és elkerülhetetlen egy dolog, így arra felesleges is törekednem. :)
Picit gyenguskának éreztem eleinte, szokatlan volt a szervó hiánya, és a fék is hagyott kívánni valót maga után. Így a kötelező cserék során kapott egy olajcserét ROWE 10W-40, olajszűrő cserét, levegőszűrő cserét, üzemanyagszűrő cserét, gyertyasor cserét, első féktárcsa cserét, első fékbetét cserét, hátsó fékbetét cserét, izzó cseréket vezetékekkel együtt mert elvoltak égve (?), vezérműszíj cserét görgőkel együtt, vízpumpa cserét,  bordás-szíj cserét. Első körben kb ennyit cseréltünk le rajta Lajossal, mert ezek elkerülhetetlenek voltak a vásárlást követően.
Az autót egyébként egy kereskedésben sikerült megvásárolnunk Kazincbarcikán.

Fék-szerviz (tárcsa, betét csere)

 Mit mondjak, nem volt egy egyszerű feladat annak ellenére, hogy jó formán a kerekek leszerelése után 4-6 db csavart kell csak eltávolítani a komplett cseréhez.
Gyártó ugyanis lenni okos, gyártó nem szeretni hogy te szerelni otthon, gyártó szeretni ha te vinni autó szervizbe, hogy szervizben sok kis csavart kiszedjenek nem occccóért...
 A betéteket könnyen ki lehet cserélni, el lehet távolítani, miután a kereket leszedi az ember csak két db hatlapfejű csavart kell kicsavarni, a fék dugattyú házát már le is lehet a nyeregről venni, ezt követően pillanatok alatt ki lehet fordítani a fékbetéteket. S ha már kint van, lehet vetni rá némi pillantást, hogy milyen lett, s milyen is lehetett anno...

Ezt követően kétség nem fért hozzá, hogy el vannak kopva a betétek. Valamint ahhoz sem, hogy a kopás jelző is jól teljesített, mert hallhatóvá vált miután a lemez, a tárcsával érintkezett forgás közben. Egyszerű, de egyben okos kis megoldás is.

 Ez után jön a kellemetlenebb rész, de persze csak azoknak, akik nem kellően felkészültek. Nos én közéjük tartozom... Ugyanis a következő fázishoz már elkerülhetetlen a TORX készlet, hála a gyártónak. Konkrétan E18-as TORX fej kellene hozzá, de ilyenem sajnos MÉG nincs. Így némi rohangálás után maradt a régi orosz krova szem, ami nem hatlapos kialakítású, hanem sokkal inkább csillagkulcs jellegű, és a 14-es méret épp megfelelő. Ebből a csavarból is kettő található, ezek eltávolítása után nincs más teendő, mint a féktárcsát rögzítő két db csillagfejű csavart eltávolítani, s kis szerencsével a tárcsa könnyedén lejön az agyról. 

Ha nem, akkor sem kell megijdeni, mert gondoltak erre is, így két db 8-as csavart kell csak betekerni a tárcsa menetelt furataiba, melyek 90 fokkal vannak elfordítva a rögzítési pontjaihoz képest, s a csavarokat befelé tekerve, lefeszítik a tárcsát az agyról.
A tárcsa elfogadott utolsó mérete 15 mm mely alatt vastagságot értünk.
Feltétlenül érdemes felpucolni:
                                                         -az agy felfekfő felületét a fékportól, esetleges rozsdától
                                                         -a fékbetétek tartófüleinek az útját a nyeregnél
                                                         -a dugattyú környékét óvatosan
Ha ezek meg vannak, akkor mehet összefelé az egész.
A csavarokra, valamint a fékbetét füleinek járataiba érdemes véknyan egy kis zsírt kenni összeszerelés előtt, mi így tettünk, hogy a csvarok ne rohadjanak be, a betétek pedig szabadon mozoghassanak, ne rágódjanak be.
Alapvetően nem nagy ördöngősség az egész történet, ellenben a TORX kulcs hiánya jelentősen hátráltatni tudja az embert.
Köszönet Lajosnak a segítségért, Ata kollégámnak a dugókulcsért, a VDF-KER kft-nek az alkatrészekért!

+ 1 kis extra: Láttam ma egy érdekes rendszámot, érdekelne mi van a forgalmijában... :O

Fééééééééék!

 A mai napra is meg van azért a program, nehogy unatkozzak már, vagy esetleg elmenjek koszorúzni... :)
Megszólaltak ugyanis az első fékek így 133.000 km után. :)
Az Ignis ugyanis nem elektromos, sokkal inkább akusztikus jelzőrendszerrel van ellátva, s egy bizonyos mértékű kopás után már hangot ad.
Tekintettel arra, hogy állandó napi használatban van az autó, így szinte csak hétvége, vagy ünnepnap jöhet szóba a szerelés kapcsán. S ilyenkor persze esélytelen esztergályost keríteni, aki esetleg megszabályozná a féktárcsákat is egyúttal... Így jobb ötlet hiányában nem csak fékbetétekre ruháztam be, hanem egy pár fék tárcsára is, hogy ha méreten aluliak lennének, vagy félre vannak kopva, akkor se kelljen lehetőség szerint a régiekkel összeszerelni, majd egy másik alkalommal újra szét szedni az egészet.
Ha minden jól megy, s ütem szerűen halad, akkor ma vélhetőleg felkerülnek a nyári kerekek is.
Valamint szeretném kicserélni a hátsó ablakmosó csövét is, mivel a nyitogatástól elfáradt. :\(
Ezek a tervek mára.
Az alkatrészeket továbbra is a VDF-KER -nél szerzem be. ;)

2010.07.17. Szombat

Mai nappal megtörtént az első futómű, konkrétan a függőcsapszegek zsírozása is, a vízcsövek ellenőrzése, belső tér előkészítése a nagy utazásra. :) Igen igen, készülünk mi is a Velencei találkozóra gőzerővel. Így egy kicsit meg is járattam a kicsit, melynek során sajnos azt tapasztaltam, hogy erőltetett hegymenetben 35 °C-ban, igen csak kezd meleg lenni a motornak, egészen pontosan nem sokkal a határ, a hűtőventillátor indítása alatt jár folyamatosan. Ennek annyira nem örülök, de amíg nincs vele gond, addig nem bántom feleslegesen inkább.
Valamint az is biztos, hogy hamarosan be kell ruházni egy garnitúra gumira, ugyanis ennek már nem sok tapadása van, ami néha tök jó, mikor az embernek vigéckedni támad kedve, ellenben akkor már nem olyan vicces, mikor ezt rá kell számolni a féktávokra. Viszont vízen autózni ezekkel egyenesen isteni, nincs az a kocsimosás ami után kilehetne jönni vele a mosóból hosszában... egyszerűen csak keresztben. :D :D :D :D :D :D :D :D

2010.04.04. Vasárnap

Ha megvolt a nyári időszámításra történő átállás, akkor időszerű az autót is nyári üzemmódra átállítani szépen, lassan, így ezt a mai nappal el is kezdtem.
Előkerültek szépen a nyári gumik, így azzal kezdtem, hogy elkezdtem őket megtakarítani a portól, amik annak ellenére kerültek rá, hogy el voltak csomagolva. Meg igazából az elmúlt 2-3 évben nem nagyon voltak szépítgetve, így portalanítás után, kicsit neki ugrottam polírozni őket, így első körben kapták a polírt, második körben a tükrösítést, mivel voltak rajtuk páralecsapódásból eredő foltok is. Szerencsére sikerült kiszedni mindet, bár az idő nem volt túlzottan kedvező, mivel nem volt kellően meleg így nehezebb volt a pasztákkal is dolgozni, de megoldottuk. ;)
Ezt követően frankón lezsíroztuk Janival a függőket, először én zsíroztam ő tekerte a kormányt, majd ő tekerte a kormányt és én zsíroztam... :D :D :D :D :D :D Frankón kijött mindenhol, ahol kellett, ellenben a zsírzó gombokat cserélnem kell majd, mert míg felül zsírozom, addig alul könnyezik...
Miután lekerültek a lemezfelnik, kipucoltam, portalanítottam a fékeket is, a pofákat is, a dobokat is. Majd felkerültek az alufelnik a 175/50-es gumikkal, és megállapítottam, hogy az autó ezekkel lesz igazából teljes. :) Azonban lassan be kell szereznem az utánpótlást, mivel eléggé kopottak már sajnos ezek a gumik. :\(
Majd a jött a lassan már megszokottá vált tökölés sorozat, hogy milyen ködlámpák kerüljenek fel az autóra, és milyen méretben, mert a 150-esek kicsinek hatnak, a 180-asok meg nagynak. Ezzel is eltelt vagy 1,5 óra, hogy csak nézegettük.... :) Végül a kicsik mellett kellett döntenem, mert hogy a nagyok annyira alul lennének, hogy egy kisebb bukkanó jó eséllyel letépné őket sajnos. :\( Így bár tekintélyt parancsolóak a 180-asok, kissé költséges lenne cserélgetni őket ha sérülnek. :\( Viszont a kicsik felszerelésére már nem volt idő, mint ahogyan az első futómű visszaültetésére sem, így azok megmaradnak a holnapi napra, igen Húsvétra, locsolkodás helyett. :)
Kellemes Ünnepeket mindenkinek. ;)

2010.01.13. Szerda

Eljött az idő, hogy féket javítsunk egy kicsit Ignácon.
Tekintettel arra, hogy lassan 6 éves lesz, így időszerű volt a fékrendszer újbóli vizsgálata. Főként amiatt, mert kezdett hangot adni fékezéskor. Utólag nem is meglepő, hiszen mikor legelőször leszedtük, már akkor látható volt, hogy van egy nem túl szép pereme a fékdoboknak, ami sokkal inkább korrodáció, mint sem kopásból eredő. Lényeg, hogy birkózni kellett vele, mire letekertük, lecsavartuk a fékdobokat, ugyanis a peremek akadtak a pofák szélein.
 Ennek az előzőleg már észlelt hibának mostanra amiatt lett hangja, mert a pofák elkezdték a peremet koptatni az asszimetrikus kopásuk miatt. Igazából a pofák kopása még abszolút nem volt vészes, hiszen az újonnan vásárolthoz képest talán 0.5 mm-rel voltak elmaradva, ami abszolút nem számottevő, azonban nem egyenletes kopás volt ez, hanem jóformán félköríves. :O
 Így tegnap gyorsan utánajártunk, hogy tudunk-e fékpofát rendelni, és hol, és mennyiért, valamint hogy a fékdobokat lehet-e szabályozni. Ma reggelre megérkezett a csomag a VDF-KER-be, ahol a fékpofákért, valamint egy olajszűrőért családi kedvezménnyel persze 6500.- Ft körüli összeget fizettem, ugyanis a legutóbbi olajcserénél felrakott olajszűrő elkezdett haloványan gyöngyözni. :\( Így inkább csere, mint olajpótlás, bár minimális volt a veszteség.
A dobokat is felszabályozták szerencsére a leszereléstől számított 1,5 órán belül már megint a kezünkben volt, s 1500.- Ft-ot kértek a munkáért, ami szerintem abszolút nem vészes. Főleg egy ABS jeladós dobnál, ami egyben van az aggyal, és a bolti ára 15.000.-től indul, de tudtak volna hozni 22.000-ért is. :) Szerencsére nem volt rá szükség, így ezt meghagyom későbbre talán. :)
 Összességében kb 12.000.- Ft-ban fájt a mai kis móka, de úgy voltam vele, hogy napi használatos autón, legyen rendben a fék, ráadásul 4-ik hónapban megy műszakizni is, legalább addigra bekopik remélhetőleg.
 Érdekes egy rendszere van a hátsó féknek, bár leginkább a Polskiéhoz tudok viszonyítani, mégsem látom a 20 év kapcsán jelentős fejlődést, leginkább az előre haladást nem. :) ;) Vicces a pofák rögzítése, valamint az önállító rendszere is. Engem legalább is megmosolyogtatott.