Címke: erdő (3)

Tevékenységtérkép

Őszi találkozó - Előtt...

 Hogy a közepén kezdjem, nem úgy alakult, ahogyan szerettem volna. Nagyon nem... :(
Váltó: Indulás előtti napon, még le lett szerelve a nem rég szervízelt váltó, s hamar fényt derült a László nevű váltónak nem is annyira jók a fogai, mint a reklám szerint... Ezért volt olyan darálós hangja, akadozós erő átvitele, s nem bántam meg, hogy nem azzal indultam útnak.
Idő, és emergia hiányában nem volt más lehetőség, mint harang csere a váltókon, s a jobb állapotú féltengely pár átrakása (idő hiányában) diffivel együtt. Természetesen a hülye is tudja, hogy ilyet nem illik csinálni, hogy nem párban cseréled a fogaskerekeket a kopások miatt, most mégis erre volt csak mód és lehetőség. Hamar ki is derült, hogy nem ez volt életem legjobb döntése. Főleg ezen a napon... 3-ikban 40-nél, mé úgy ahogy lehet hallani a motort, és talán még beszélgetni is lehet a kocsiban, de ez 50-55-nél 4-ikben már megszűnik, s kb egy Sperres-Lada hangjával vetekszik a Polski... :) Jó pofa, meg vicces, az első 10 km-en, de utána már inkább félelmetes, főleg ha tudja az ember, hogy másnap egy 3 napos rövid túrára indul az autóval, úgy 360 km-re Miskolctól.
A lényeg, hogy a váltó szervíz meg volt, lett benne minden fokozat.
Pénteken indulás előtt úgy döntöttem, hogy nem pályázok. Lassan 12 éve járok Pestre, s mindíg pályán mentem, idejét láttam kipróbálni kis hazánk főútvonal hálózatát. Ráadásul nem utolsó szempont volt az sem, hogy nem mindegy az, hogy 90-nél, vagy 130-nál fog-e megállni a váltó... :) Szerencsére nem így történt. Főútak jól autózhatóak, távolságban ugyanott vagyok mint ha pályáztam voltam, ellenben az idő kb 50-70 perccel több egy Miskolc- Pest szakaszon, de mivel nem volt sietős, így elviselhető úgy gondolom, főleg ilyen autópálya díjak mellett. Így 3-ason mentünk Pestre. Előtte Horton összefutottunk egy kedves ismerőssel, aki legutóbb a Brezova-tanyára szervezett autós találkozót, és Drift napot. Miután innen eljöttem anno éjjel 1-körül, kiderült, hogy a kis autóval első helyezést értem el épített kategóriában, így ennek a díját ezúttal vettem át.
Pestről a 7-esen tovább Kápolnásnyéken tankoltam, Székesfehérvár érintésével tovább Siófokra (a terv azt volt, hogy Gyuláék bevárnak) végül Ságváron bevártuk a Pesti-Székesfehérvári-Pápai különítményt, és együtt autóztunk tovább Dombóvárra a 65-ösön, majd 61-esen.
Összességében az út nem rosszabb annyival minőségileg, mint amennyit elkérnek autópálya díjként, időm meg annyi mint a tenger, legalább nem nyelezem végig, fogyasztása a kis autónak pedig megállt 6,5 l/100km-en, tehát egy szavam sem lehet.
 Péntek a szokásos program volt, vacsora után beszélgetős iszogatós, lazulós, későn fekvős.
Szombaton valaki jó reggelt kívánt mindenkinek a szálláson, ez annyira nem volt jó kezdés, mivel férfi hang volt, s nem valami bújós, búgós, kócos, bongyorkás női hang... :O Mindenki megreggelizett, majd indultunk várost nézni (annak ellenére, hogy kb azt sem tudtam, merre van az előre...). Megnéztük a helyi óvóhelyet kezdésként, majd vár-látogattunk, előtte és utána hegyi autóztunk, ebédeltünk is egy jót, vadász mezőre autóztunk, majd mi vissza indultunk egy páran a szállásra, mertegy kiscit elfáradtunk. Vacsora után némi italozós beszélgetés volt, majd korai megborulás részemről.
 Vasárnap reggel inkább ébresztő órára keltem, mert az mégis csak jobb, mint Zolka hangja. ;) Bepakolásztunk, megreggeliztünk, és útnak indultunk Lengyelbe, ami jól hangzik, de ez most egy település amiről szó van. :) Autóztunk egy jót ismét a hegyi utakon, egy páran előre mentünk Zolka ajánlásával, hogy lehessen haladni a kanyargós hegyi szerpentinen, az elején gyorsan ott hagytunk egy Clióst, hogy ne tartson fel végig, majd bevártuk a többieket a szakasz után KG-ékkal, és Kolonics Attiékkal. Láttunk Mammut fenyőt, szarvast, vaddisznókat, fotózkodtunk hegyi pihenő tónál, majd 13 óra körül útnak indultunk Nyuszyékkal, és Gyuláékkal hazafele, mivel volt még előttünk 360 km Miskolcig. Nyuszyéknál kávéztunk egyet, megnéztünk Vincét, és Szilvi szüleit, meg vannak. :)
Majd Gárdony-Velence-Agárdon :) ettünk egy Gyrost Cincinékkel összefutottunk, és mentünk tovább Gyuláékkal Pest felé. Nem volt jelentős forgalom, így meglepően jól lehetett haladni.
Persten elváltunk végül Gyuláéktól is, és Miskolc felé vettük az irányt immáron magányosan a 3-ason. Tartottam még egy pihenőt útközben, mert rám fért, végül nem sokkal este 8 előtt értünk Miskolcra.
A kis autó nagyon jól teljesített, hiba mentesen szerencsére, így továbbra is büszke vagyok rá! Fogyasztással nem volt gond, a kipuffogó jól sikerült, csak sajnos a diffinek a hangja elnyomja még azt a maradék hangot is...
 Jó találkozó volt, jó volt újra látni a polskis arcokat.
Köszönet Zolkának és Dave-nek aszervezésért, programokért, hangulatért, mindenért!

2010.02.16. Kedd

Téli Találkozó 2010!
Most tényleg erről fogok blogolni. ;)
Pénteken délelőtt indultunk útnak Miskolcról Pestre a találkozási ponthoz Csajossal, és Somával kényelmes 85-90-es tempóval, majd Fótnál én lehajtottam a tankolást követően Somáék pedig haladtak tovább, mert még haza kellett ugraniuk a cuccaikért.
A Fóti Coránál már vártak minket Bazék, Nyúlék, és Pocok indulásra készen, így haladtunk is a 2-esen, majd Kóspallag irányába a hegyi utakon, ahol már felcsillant a szemem a havas út láttán. ;) Kellemesen havas, jól autózható út vezetett a szállásra, ahol Nyuszy járta le nekünk a parkolót a Suzukival, de nekem így is sikerült elakadnom benne, miután az autó felhasalt a hóra, és neki csúszott a hófalnak. Gond nem lett, a jelenlevők meg letoltak róla, így nekifutottam még egyszer. Végül sikerült beállnom nekem is. ;) A délután jóformán semmittevéssel telt, de az nagyon jól esett, mert abban jók vagyunk. :) Végre sikerült Turbó kutyát személyesen is megismernünk. ;)
Majd szépen lassan beszállingóztak a többiek is a szállásra, és elkezdődött a péntek esti buli, nem kis szesz kíséretében, amiből még Baz-ba IS sikerült erőltetnünk egy nyeletnyit. ;) Abadi, és Miszory kollégával kellemesen elpálinkázgattunk, amiből én később jobbnak láttam kimaradni, mert valószínűleg a hegyi levegő miatt kezdett kialakulni egy kis fejfájás. ;) Minden esetre voltak érdekes dolgok ezen az éjjelen, láttunk, hallottunk egyet, s mást. ;) :) :D :c) : o)
Szombaton a reggelit követően szedelőzködött a banda, és autózni indultunk a hegyekbe, ahol megint csorgott a nyálam, a havas utak miatt, így inkább a sor végén haladtam Balázsékkal. :)
[flash=http://www.youtube.com/v/vUz7YBWUGiA&hl=en_US&fs=1]
Jártunk fent a Szent Orbán Erdei Wellness Hotelnél, Nagymaroson, Kismaroson, Zebegényben, a Nagyhideg hegyen ahol megebédeltünk elég durván, majd elindultunk visszafelé egy kis kitérővel, amit esetleg már kihagyhattunk volna, mert nem volt egyszerű a feljutás a szinte szűz havon számunkra, ahol a polski alja már leért a hóra. De felmentünk, majd megkíséreltünk megfordulni a már említett nagy hóban. Nem volt egyszerű... Amíg Bazt próbálták kitolni a hóból, addig én az úton megfordítottam vagy 6Y-ból a polskit, és Bazzal elindultunk visszafelé az egy nyomvonalas úton, ahol elég hamar szembe találkoztunk egy Astra Kombis úrral, aki korrekt volt, s a kedvünkért visszatolatott vagy 800-1000 m-t, amíg félre tudott állni annyira, hogy elférjünk egymás mellett az autókkal. Köszi ezúton is, bár Béci szerint ez természetes, hogy a lentről jövőnek kell félreállnia, tolatnia ha úgy adódik, meg mi amúgy is többen voltunk. :)
Miután visszatértünk a szállásra, kicsit ejtőztünk, majd a vacsit követően megint ivás lett volna a program, de a mi szobánk úgy elaludt, mint a pinty... Előtte még volt egy kis beszélgetés, nevetgélés, bandázás, cigizés, meg persze olvasgattuk a Jani által küldött SMS-eket, hogy Székesfehérvárt, és környékét nem gyengén szakította el a külvilágtól a hó, és a hóátfúvás. Nyuszy nem nevetett úgy mint mi, főleg miután a hírekben is hallható, és látható volt, hogy elakadtak az autók, a tűzoltók, a katasztrófa védelmisek, a hótolók, a hóekék, és a mozdonyok. Nem volt egyszer a helyzet.
másnap reggel indultunk vissza, relatíve korán olyan 11-12 körül mert ekkora már Észak-Keletre jósoltak hasonló időjárást, amiből szerencsére még csak ízelítőt sem kaptunk. ;) Nem is hiányzott, meg így legalább lehetett hazafelé nyelezni a pályán. ;)
Összességében egy nagyon jó hétvége volt megint, nagyon jó találkozó volt megint, nagyon jó esték voltak megint, megint kitett a társaság magáért, nagyon jó szervezés volt, és nagyon jó helyszínek is. Pocok! Le a kalappal előtted. ;) Meg persze mindenki előtt. ;)

2008.03.02. Vasárnap

 Volt ma egy kis Off-road feeling, természetesen polskival, mivel mással. Csak emiatt nem fogok mégegy autót venni. :D Ugyanis ki kellett venni egy tölgyfát, meg kiszáradt barackot, valamint egy kiszáradt körtefát. De természetesen ez a kert is egy hegyen van, épp úgy mint a másik, csak ez az erdő közepén, ahova többnyire csak nyáron sikerül kijutnia az embereknek kocsival, mivel gyakran fel van ázva a talaj, meg benövik a bokrok, fák(kk)! Most sem volt ez másként, de nem szivesen hagytam volna kint a kiskocsit ez erdő szélén, így gondoltam inkább bevállalom "brother". Eleinte még tök mókás volt a dolog, hogy a fenyők között is lehet menni keresztben, de amikor eljutottam kb félűtig, akkor sikerült rájönnöm, hogy innen vagy végig a célig, vagy tolathatok vissza nem is keveset, mert hogy megfordulni nem fogok tudni, legfeljebb csak akkor, ha a kocsinak a teteje is leér.... De szerencsére nem történt ez meg. Ellenben egyre izgalmasabbak lettek a dolgok, amikor a dombos-völgyes szakaszhoz értem, ahol a legszarabb helyeken van ternészetesen kanyar az úton. Így egy párszor választhattam, hogy vagy tolom neki, és talán akkor felmegy a dombon lendületből anélkül, hogy elakadna, vagy ott maradok, és majd nyáron kihozom a kocsit...  Természetesen azt választottam, hogy tolom neki, csak vagy 3-szor majdnem sikerült megakasztani a kocsi farát az "út"-szél fák törzseiben, így gépészkedni kellett keményen, hogy mikor merre csússzon a fara, ha már máshogy nem megy a dolog.
  Szerencsére beértem az uticélhoz, kivettük a fákat, majd szakadó eső közepette elindultunk sietve kifelé, nehogy mégjobban felázzon a talaj, mert akkor megint csak Game Over.
 A tegnapi napon meg kiugrottunk a bátyámmal a Bialko Öcsi bácsi emlékére szervezett versenyre, Vadnára. Az idő nem volt túl kegyes sem hozzánk sem a versenyhez, de így is voltak résztvevők szép számmal, mind versenyzők, mind nézők egyaránt.
Nézők persze akadtak a kiskocsi láttán is nem kevesen, talán némileg még többen is, mint a cimbora Subaru-jának. Természetesen dagadt a májam, meg kaptunk jó helyen parkolót is a bejárat előtt a kisautóra való tekintettel, mert 2-2 km-es szakaszon nem volt hely már sehol az út szélén.