A történet folytatódik.
 Esztergályos bácsi szépen elkészítette másnapra amit kértem, lecsökkentette az ékszíjtárcsa szimmeringgel érintkező felületét kisebb átmérőre, így passzosan illeszkedik a Lada szimmerinben már. Biztos ami biztos alapon inkább finoman megkentem az illeszkedő peremet szerelő pasztával, mivel ez másabb kialakítású, mint a gyári fémházas szimmering.
 Felkerült a kipufogó is, hosszas tanakodás után (kb  perc) visszakerült az eddig is fent lévő, fojtás nélküli, de idővel szeretnék csinálni egy 4 leömlős, ám de "beszélgetős" kivitelt is, ami mellett nem süketülünk meg teljesen már 4000-es fordulat mellett....
  Ékszíjtárcsát szépen jelre forgattam, beállítottam a szelephézagokat, ami eleinte mindig jelentős fejtörést okoz, hogy hogyan is kezdjem, majd hogyan is folytassam, de végül szerencsére mindig sikerül. Majd felkerült a karburátor is szépen a helyére, utána pedig a szelepfedél is. A termosztát házba pedig vásároltam egy hőfokjeladót pluszban, mivel olyan a kialakítása, hogy gyárilag van egy menetelt résszel ellátott M10 * 1,5-es furata egy hőfokmérőnek. Gondoltam jól jöhet még, így nem sima csavart tettem bele.
 Vásároltam nagyon akciósan a VDF-KER-nél egy olajnyomás mérő műszert is kompletten, ugyanis 3 évvel ezelőtt sajnos az olajgomba csatlakozója kifordult a házból, így jobb megoldás hiányában kábelkötegelőkkel volt fixálva. Működött megfelelően de ezt szerettem volna már kiváltani egy korrektebb megoldással, azonban egy többfunkciós jeladó (izzóhoz és műszerhez egyaránt jelet adó) ott kezdődik, hogy 20-23.000.- így ezt nem akartam erőltetni, inkább megvettem ennek töredékéért kompletten, órával együtt. Majd jó lesz még valamire.
 Csöveket szépen csatlakoztattam, majd  mindenhol átnéztem újra és újra, ezt követően pedig feltöltöttem motorolajjal a blokkot a már megszokott 10W-40-es Castrol Magnatec-el, ezúttal nem 3,8 L-rel, hanem 4,5 L-rel kezdésként, mivel ez a karter ugye nagyobb térfogattal bír. Majd bekevertem a fagyállót 60-40 arányban, így vélhetőleg -35°C-ig nem lesz vele gond.
 És jöhetett volna az indítás, ha nem merült volna le az akksi....
Rátöltöttünk, másnapra lett benne annyi energia már, hogy elkezdte forgatni a motort, de nem akart röffenni. :( Pár perc, s indítózás után rájöttem, hogy 180°-al elforgatva tettem be a gyújtást, az lehet a gond, majd átfordítottam, s láss csodát be is indult szépen. Hamar felkapta az olajat, hamar felépült az olajnyomás, ám megint ott vagyok mint ezelőtt 3 évvel, hogy a 7 bar-os óra majd nem fekszik, olyan nyomás van benne továbbra is ismét már alapjáraton, amit csak később ejt el üzemi hőfok környékén 85-90°C-os vízhőmérséklet mellett olyan 3,5-4 barra. Fordulaton továbbra is kifekteti a műszert. Nem értem. :( Jó hogy van olajnyomás, d talán ennyi nem kellene.
 Janival közösen elkezdtük kilégteleníteni a rendszert, elől-hátul-oldalt-felül-alul... szóval ahol csak lehetett engedtük a vizet, a levegőt hogy ne legyen gond, majd jöhetett a próba kör.

[flash=http://www.youtube.com/v/unglvQOLzKA?version=3&hl=hu_HU]

 Érezhetően peckesen jár a motor, pöccre indul, leállításnál nincs 1/4 fordulat sem pluszban, megáll és kész, nincs tovább. Karburátornál van valami sajnos, amire még nem sikerült rájönnöm, de erről szólnak ugye a próbakörök hogy fény derüljön ezekre a jelenségekre, hogy pl nem ejt vissza a fordulatból váltásnál, hanem kitart. Hiába a kenőanyag a bowdenházba, a csuklókra, nem ejt vissza, valahol kicsit szorul, vagy akad sajnos. Ellenben gázadásra szépen reagál(na ha nem akadna), így megkapta az első 120 km-ét pénteken, városi körülmények között.
Jelentem olajfolyásnak, vízfolyásnak nyoma nincsen sehol sem, így öröm van ezerrel, ellenben a gyújtáson lőni kellett menet közben, mert még nem volt az igazi. Viszont gyönyörű szép hangja lett ismét a motornak, hallatszik az ereje, s ennek örülünk.
 Ahogyan annak is, hogy sokan megcsodálták ismét a városban a kisautót, bármerre is jártunk vele. Valószínűleg a mélygarázsokban továbbra sem lesz nagy kedvenc, mert 2000-es fordulat körül már indulnak az autóriasztók...
 Vasárnap előhoztam ismét egy kicsit, leginkább azért, mert bemondták az első havat a Bükkben, így ideje átrakni a frissen szinterezett 13-as lemezfelniket a téli gumikkal, amik tavaly is fent voltak Debica Frigo-k. Én ezekre esküszöm továbbra is.
Majd jött a próba kör, egy kis fék vasalás, ilyesmi, s sajnos jött a meglepetés is, mert gázadásra egyszer csak elöntött a fehér füst a tükörbe pillantva. :( Jobb ötlet hiányában, gyorsan lekapcsoltam a gyújtást, majd gurulás közben ordítottam Janinak, hogy hozzon valamit a kocsi alá, mert valószínűleg (akkor még azt hittem) felrobbant az olajszűrő. Később belenézve (meg az olaj nagy részét felfogva) láttuk, hogy az olajszűrő alól kinyomta a gumi gyűrűt. Nem igazán értem, mert pénteken még nem volt vele semmi gond üzemi hőfokon sem, finoman kínálgatva sem, most meg ezt produkálta. :( Remélem csak annyi a gond, hogy nem húztam rá kellő képen az olajszűrőt, s a pénteki turné (hőingadozás) hatására engedett annyit, hogy most kifordította maga alól. Hiszen ha nyomás probléma lenne, akkor vélhetőleg a Nivo pálcát repítené ki elsőnek. Legalább is gondolom én.
 Minden esetre a csont száraz blokk (meg persze a kaszni) egy kissé olajos lett, így holnap első dolgom az lesz, hogy veszek vagy két flakon féktisztító sprayt, és lenyomom vele az egészet, hogy ismét tiszta, száraz legyen.
 Motorban 32.000 km (32013 pontosan).
Röviden ennyi.

Igazából nem történt semmi érdemleges, csak tegnap hazafelé jövet sikerült kifognom a lámpánál egy pukászkodó 4 ütemű Wartburgot, ami nem igazán bírt velünk. Végül 3-ikban 100-körül elvettem a gázt és elengedtem. A következő lámpához érve keményen dícsérte a technikát, s közben némi tanácstalanságot véltem felfedezni az arcán, hogy mi is történt az elmúlt pár percben...
 De a közút nem erre való, és szégelje össze magát mindenki, aki ehhez hasonló dolgokat művel... >
 Legközelebb asszem a kamerát oldalra fordítom, hogy érződjön a különbség...
 
A múltkori nagy szervíz óta szerencsére frankón mzsikál a gép, és ennek nagyon örülök, remélem így is marad.

No!

Röpke másfél hetes szívás után , talán úgy néz ki, hogy sikerült megoldani a problémát, ami nem kis fejtörést okozott, meg fejfájást is egyben.
Tudni illik ugyanis, hogy néha kicsikét megtréfált mostanság azzal, hogy ha nem volt kedve menni, akkor bizony sajna nem ment csak alapjáraton... :( Többnyire persze ezt a lehető legjobb helyzetekben volt képes produkálni. Például STOP táblától elindulva a kereszteződés kellős közepén, vagy előzés közben, vagy lámpától történő elinduláskor.... De teljesen random szerűen, mert ha nem volt rossz kedve, akkor szépen elforgott 6000-ig. A probléma kiderítése érdekében elsőkörben a karburátor került leszedésre, majd a gyertyák cserélődtek, majd a gyújtó kábelek, majd a kondenzátor, majd a mexakító, majd a rotor, majd az elosztó fedél, majd komplett gyújtás elosztó, majd ismét karburátor, majd benzin szűrő, majd lereléztük az elektromos ac-t, majd kicseréltük az elektromos ac-t hagyományos lökőrudas ac-ra, majd kicseréltük a benzin csöveket, majd levettük a tankot.... És ezek között mindíg random szerűen, de megjelentek a problémák. :(
Végül harmadszor is széthúztam a karbit atomjaira, amikor is kibújt szög a zsákból.
Többszöri WD-40-ezés hatására, amikor is már kellően úszott minden az olajtól, egyszer csak megjelent egy érdekes képződmény az úszóházban ami a két torkot összekötő csőből bújt elő. Hasonló volt egy gyöngyszemhez, kicsit gömbölyded volt, kicsit ovális, kicsi furattala, ami gondolom néha irányba állt a benzin áramlásával, néha pedig azzal merólegesen esetleg. Ezáltal gátolva a benzin áramlását.
Szóval miután ez eltávolításra került, egyenlőre nem jelentekezett a probléma a Tokaj-Miskolc szakaszon, pedig végig 110-120-at jöttünk, hogy előjön-e a probléma ismét.
Azért Tokaj-Miskolc, merthogy Attila barátomnál voltunk a hétvégén, és ott volt ez a nagyszervíz. Persze volt közben móka, kavagás, szívatás, szívás, iszás, eszés, valamint Attilának élmény vezetés, mert végre rátudtam venni ey próbakörre, valamint hogy ne váltson el 3000-es frdulaton, csak 5500-környékén. Jó volt látni az arcát közben, meg amikor kitört a fara a kanyarokban....
Egszóval ismét egy jó hétvége áll mögöttünk némi szívással, szereléssel, de sok-sok mókával egybekötve.
Attila mégegyszer köszönöm a hétévégi segítséget, meg Dokinak is, meg persze Balunak is.


 A legjobb részt majd elfelejtettem leírni! Pénteken volt egy megint csak nem egyszerűnek mondható rendőri ellenőrzésben részünk. Róttuk nagyban a próba köröket, ebben a körben éppen a szomszédos településre igykeztünk Tamás barátunkhoz alkatrészekért az autósboltba. Amikor is a Tokaji körforgóból kifelé jövet már igencsak nem normális fordulaton szólt a motor másodikban, miközben haladtunk Rakamaz irányába fel a hídra. Haladtunk tempósan Tokajt elhagyva, ahol játszani támadt kedve egy Peugeotosnak, ugyanis mindíg rámhúzta a kormányt amikor előzni próbáltam volna, így csak toltam magam előtt, mert nem tudtam elmenni jobbról sem. De az is lehet hogy ez volt a szerencsénk, ugyanis a szembejövő oldalon lent állt az út szélén egy rendőrautó bekapcsolt villogókkal. Majd mikor elhaladt mellette a sorunk, hirtelen fényjelzés lekapcsol, majd index, és megfordulva elindult utánunk. Akkor már éreztem, hogy ez erősen nem véletlen lesz, majd párszáz méter után kaptam egy ködlámpa villantást. (nem, nem kezdtem el jobban tolni, éreztem, hogy ez nem olyan villantás volt.... ) De nem sokkal ezután jött a kék-kék piros-piros lámpa is, így félre álltunk. Erősen vizslatták az autót, miközben kérték a papírokat, majd előkerült a "gyári motor van benne" kérdés, amire jött, az "igen gyári..." szokásos válasz. Majd folytattam hogy csak nem a sajátja... de közben a másik kolléga már vágta, hogy látta a bejegyzést mely szerint 900-as a motor benne. Majd jött a felkérés, hogy legyek kedves húzzam már fel az első ablakot... ( na ekkor éreztem, hogy innen nem megyünk el már időben...) De csak összehasonlította a hátsókkal, majd megköszönte, és további jó utat kívánt.
Maximálisan korrektek voltak, az éven ez volt az első korrekt intézkedés amiben részem volt, és nem kimondottan a szívatásról szólt.
 Később Atával összeraktuk, hogy valószínűleg átszólhattak Tokajból, hogy megy egy "birka" Rakamaz felé, szedjétek már ki, mert itt próbálgatja a kocsit.... Más magyarázatot nem nagyon láttunk erre az egészre. Na nem gond, volt egy ilyenünk is...

Kisautóval továbbra is minden rendben szerencsére, bár fét nappal ezelőtt valami átmeneti dugulás kicsikét megviccelt munkába menet, ugyanis a városközponttól nem volt hajlandó, csak alapjáraton üzemelni. Így kénytelen voltam agyon csúsztatott kuplunggal felpakolni 4-ikig, majd alapjáraton bedöcögni kőkemény 15-20 km/h-ás sebességgel. Közben persze összefutottam mókás rendőrbácsikkal is, akik nálunk szokták melóhelyen csillapítani az étvágyukat. Amikor mellém értek a kőkemény szintén kb 20 km/h-ás járőr tempójukkal valamint Skodájukkal, átszóltak, hogy akkor mehet-e egy verseny....   De persze ők is hamar vágták, hogy
gond van, és felajánlottak egy vontatást a telepig ha van kötelem. Ezt inkább kihagytam, mert megint ezen csamcsogott volna a város két hétig, persze némileg kiszínezve, mely szerint mondjuk: "magam előtt toltam a rendőröket...." Szóval volt már ilyen sztori, mert hát mikor is látják legtöbben az embert, ha nem rendőri intézkedés közben.
 Másnap reggelre azonban elmúlt ez a malőr teljesen, sőt már éjszaka is megtudtam kicsit űzni a vasat, és nem dadogott le 6000-res fordulaton
sem.
 Közben felköszöntött kis családom is a hétvégi tali miatt volt némi csúszás, nálunk ezt sem egyszerű összehozni, de kaptam tőlük egy fincsi kis ajándékot, amivel sokat barátkoztam ezelőtt 1,5-2 hónappal. Szóval olyannal sikerült meglepniük, aminek valóban örültem. Egy autós-szerelős készlettel, tele praktikus dolgokkal. No nem mintha a Ms. Pigletnek nem örültem volna, amit a Mátrában kaptam az "eszement haweroktól"...
 Köszike mégegyszer.

Nos!
 A hétvégén mi is voltunk a Mátrában, ott ahol a többiek is, Mátraszentimrén a Darázshegyi Vendégházban. Nagyon jó kis társaság verődött össze erre a hétvégére is, és a hangulattal sem volt semmi probléma. Voltak kisebb gondok, amik némileg mulasztásból fakadtak, de igyekeztünk mindent megoldani a leghamarabb.
Minden esetre én is köszönöm Robiéknak a hétvégét, a szervezést..... Ja az én vagyok.
 Szóval, én sokkal inkább azt köszönöm meg mindenkinek, hogy eljött erre a 2008-as Téli Találkozóra a Mátrába, reméljük mindenki jól érezte magát. Mint láttátok sikerült jó időt is intézni a hétvégére, az időjós hölgy pedig már csak hab volt a tortán.
 A kisautó nagyon viselkedett a hétvége alatt, nem volt vele probléma, sőt, büszke vagyok rá nagyon, mert az összes "agybeteg" úgy nyilatkozott, hogy most baszott jól megy a kisgép, és fülig érő szájjal másztak ki a kormány mögül. Megautóztattam Geo-t, és "Geo-nét" is, utóbbi remélem nem félt minden helyen, mert nem az volt a célom. És remélem fűződik a hegyi kanyarokhoz némi élménye is a rövidke kis autózás után mindekttőjüknek.
 Képeket töltök fel egy párat, szerettem volna videót is, csak Gyulus elfelejtette elhozni magával, vagy átadni nekem hétfő folyamán, amikor is itt jártak a szélvédőkért. :( Remélem azért valamikor eljutnak majd hozzám.
 Röviden ennyi jutott most eszembe, de nem is hiszem hogy sokkal többet tudnék most írni az egész hétvégéről, mivel lassan már mindenki leírt mindent.
Úgyhogy megyek inkább, és megnézem mi ujság a gépműhelyben....

 A kis autó megtette az 1200-ik km-ét is zökkenő mentesen SIMÁN.
Szóval, szó szerint SIMÁN
 Szerencsére nincsen vele semmi gond, nagyon szépen jár, nagyon jól húz 3000-res fordulatig továbbra is, afölé egyszer kergettem, akkor is csak azért, mert előzni kellett a buszt.
 Hétvégén megtörtént az 1000 km-es olajcsere is, ahogyan az elő van írva.
Most 10w-40-es Castrol Magnatec került bele, valamint új olajszűrő is.
A motor azóta sem FORRÓ.  
A további járatás miatt kerekedtünk ma fel, és vettük nyakunkba a km-eket. Újabb 70 km/h-ás tempóval megtett 200-250 km van mögöttünk, így van rá esély, hogy a Mátra Téli Tali-ig bele menjen a motorba a 2000 km bejáratós táv, és tempó.
Megtett utunk alatt, megint eljutottunk arra a megállapításra, hogy kishazánk is tele van csodaszép helyekkel, nem kell feltétlenül átlépnünk az országhatárt.

Tegnap eljött a nagy nap végre!
A sors iróniája is lehet egyben, hogy a motor 01.26-ra állt össze teljesen, és került be a heléyre. Az eredeti terv úgy szólt, hogy 1/2 3-ra el is felejtjük már az egész motor szerelősdit, és tudok menni a 0 km-es motorral a 126-os napra. Sajnos nem így alakult, ráadásul nagyon nem. :(:(:(:(:( Mivel nem szívtunk még eleget a motorösszeszereléssel, ezért magával a motorberakással is legóztunk egy keveset, nehogy túl egyszerű legyen az élet, utána a karbival, majd a vízzel, majd az olaj hőfokkal, és az olajnyomással.
Mindezeket félretéve amúgy meglepően kellemes csalódás ért, amikor meghallottam az első indítás utána a motor hangját. Eszméletlenül tetszik, hallani hogy van benne erő, kompresszió, tartalék, meg sok nyers alkatrész, aminek még kopnia kell vagy 2000 km-en. Meglepően furcsa az is, hogy miután elveszem a gyújtást a motor azonnal megáll, mint egy verseny gépben, és nincsenek rázkódások a kaszniban. Hihetetlen!
Nagyon örülök neki, hogy eljutottunk végre erre a pontra, és eszméletlen büszke is vagyok rá, hogy összetudtuk hozni a 0-ról az egészet. Most igyekszem majd kímélően járni vele, nem padlózni, nem forgatni 3000-es fordulat fölé. (Nehéz lesz már érzem, de igyekszem megbírkózni a feladattal. ) Megint csak a sors fintora, hogy hazafelé haladva megint összefutottam a Hondás sráccal, akivel ezelőtt 2-3 héttel is nyálkás időben, aszfalton, lámpától-lámpáig, beteg motorral versenyeztünk és lenyomtam. Amikor mellém állt, letekert ablak mellett (tiszta vörös lett a fülem mire hazaértam a város másik végéből, de hallanai akartam a motor hangját végig!!!) átszóltam, hogy egy ideig sajna hanyagolni fogom a gyorsulgatást, mivel 0 km-es a motor és kímélni akarom. Intett, és elindultunk. Vagy elhitte, vagy kifogásként fogta fel, minden esetre nem rúgta neki tovább csak szépen ahaldtunk egymás mellett....
De én inkább lemaradtam, mert a Hondának a hangaj nem tetszett, a sajátomat akartam hallgatni.
Közben kaptam Gergőtől is segítséget, mivel összeszereléskor kicsit meglepődve tapasztaltuk, hogy 6 Bar-os olajnyomásunk van. miután kipróbáltunk 3 olajgombát, meg 3 műszert, köztük egy mechanikusat is, akkor valamelyest megnyugodtunk, csak érteni nem értjük továbbra sem, hogy mitől 6 Bar a gyári 2-4 Bar helyett.
Na mindegy, reméljük a vantól nem kell félni annyira, mint a nincstől.
3 db óra meg csak nem hazudik vélhetőleg ráadásul ugyanazt... ?

[flash=http://www.youtube.com/v/BPKNPHN7l_w&rel=1]