Címke: bolha (1)

Tevékenységtérkép

Alvázvédés Martina H IGNISen

 Ha úgy gondolod, hogy nagyon unatkozol, és abban reménykedsz hogy pikk-pakk le lehet alvázvédeni a Mi Autónkat, s szerinted mindened meg van a művelethez, akkor jó eséllyel úgy jársz majd mint én... Ráment kb eddig másfél hetem, némi idegeskedés, picivel több szívás mint amit vártam, jó adag köpködés-szitkozódás-káromkodás-kínok közötti röhögés, stb...
 Úgy gondoltam, hogy mivel lassan a 10-ik évét tölti az autó, ideje újra alvázvédeni a karosszériát, mivel látni már egy két rozsdásodó Ignist, és hasonló korú Wagon R-t, amik itt ott meg vannak indulva. Ezen felbuzdulva beszereztem egy pár doboz alvázvédőt a már megszokott márkából HB BODY - AUTO FLEX, a már megszokott helyen VDF-KER-nél.
 Egyeztettem P. Gyula miskolci lakos spanommal, mert neki is esedékes lesz a Zsigulátor alvázvédése, s kihasználva felajánlását náluk kezdtük el a munkálatokat. Amikről akkor még azt hittük, hogy menni fog mint az ágybaszarás. A GS-felszereltségű Ignisről a műanyag szélesítések eltávolítása hozzávetőlegesen úgy kb 2.5 órát vett igénybe, igaz mi voltunk nagy képűek, mert ezt megelőzően egyikünk sem szerelt még le ilyet, de szerintem még csak olyan eberrel sem beszélt egyikünk sem akinek valakilye esetleg hallott már hasonlót... Tehát 0 tapasztalattal tapogatózva próbáltunk csodát tenni, ami azért sikerült is, csak kevesebb idő volt rászánva mint amennyi elment rá végül is... Kínunkban röhögtünk már ekkor is többnyire, hogy mennyire benyalható egy ilyen "gyors szervíz" Murphy törvényei szerint... Miután leszereltük az összes műanyag kiegészítőt, mert ugye szerettem volna alatta is levédeni a karosszériát rendesen, nem pedig csak ott ahol látszik, gondoltuk, hogy maszkolás után mehet a kerékdobok szórása. A gondolat jó volt. De tudjátok van a kompresszor aljában egy úgynevezett páraleeresztő csavar, amit használat után illik meglazítani, hogy a keletkezett pára távozni tudjuon a tartályból. Ezt én is mindig meglazítom. Csak hogy mindig meg is szokott lenni, nem úgy mint most, ugyanis valahol sikerült elhagyni. Az autó bakon, kerekek és műanyagok nélkül, az isten háta mögött 8 km-rel. Már megint kínunkban röhögtünk, s némi agyalást követően beugrott hogy segítséget kérek a kollégámtól, hátha van neki ilyen csavarja. Volt, hozott is, igaz kicsit másabb fajta, de a méret, a menet egyezett, így kicseréltük kompletten, és némi szivárgással, de kifújtam kb 15 perc alatt a négy kerékjárati dobokat. Újfent kínunkban röhögtünk, hogy kb összesen 3.5 órát sikerült szívni egy 15 perces munkáért... Kerekek vissza, műnyagok maradnak, mert az alját majd folytatom. Esti pakolászás közben megleltem szerencsére a tartályból hiányzó csavart a műhely bejárata előtt a földön, legalább ennek örülni tudtam. Meg persze később is, mert az éjszakát két nővel sikerült töltenem, de ezt nem ezen a blogon osztom meg. ;)
  Másnap folytattam a tvékenységet, és aknára állva telibeszórtam az autó alját mindenhol, még azokon a részeken is, ahol gyárilag sajnos csak alapozó van, mert nem csak alvázvédve nincs, de még fényezve sem. Mindenképpen úgy érzem, hogy megérte, hiszen máris érezhetően halkabb lett az amúgy sem hangos autó, sok zajt csillapít a felhordott alvázvédő. 
A műanyag küszöbök leszerelése után sajnos szembesülnöm kellett azzal, hogy a vezető oldalon van két pont ahol megindult a fényezés, vélhetőleg még annak idején sérülhetett a felszereléskor a bolha furatánál. Így csiszolást követően, letisztítottam, elragasztottam, majd korróziógátló alapozóval fedtem az érintett felületet. Száradás után pedig alvázvédőt vittem erre a felületre is, s némi tanakodás után a küszöbökre is. Nem túl gyönyörű megoldás mint tudjuk, de úgy voltam vele hogy magamnak csinálom, a küszöbtakaró alatt úgy sem fog látszódni, megvédi méginkább az odakerülő nem kívánt anyagoktól, mert ugye oldalanként kb 1-1,5 kb sarat szedtem ki az ilyen eldugott falcokból. A dobbetétek pl pont azt a feladatot nem látják el ebben az esetben sem, amire elvileg ki vannak találva. Az első dobbetétek eltávolítása után hamar szembesültünk azzal, hogy elég nagy mennyiségű sár lerakódás van a karosszéria és a dobbetét között, gondolom az elmúlt évek alatt beverődött por állt össze lecsapódott párával, bejutott esővízzel, stb. Ennek konkrét eltávolításához már lazítani kellett az első sárvédő elemet is, mivel a küszöb ez alá bukik be, s itt is van olyan rész, ami sehonnan sem közelíthető meg. Természetesen gyárilag ez sincs védve semmivel sem, így takarítás és pucolás után mind két oldalt alvázvédtem szintén, mivel nem tervezem havonta leszedegetni a műanyag kiegészítőket, ahogyan eddig sem.
A küszöbök vonalát tehát elmaszkoltam szépen, hogy a szórás ne olyan legyen, mint az ökör hugyozás. Összesen 5 dobozzal hordtam fel a karosszériára az alvázvédőből, hogy jusson minden hova, remélhetőleg meghálálja majd idővel az autó.
Majd elkezdtem tisztogatni a műanyag kiegészítőket kívül belül a beverődött sártól, szennyeződéstől, és külön szedni azokat, amik némi javításra szorulnak. Mert azért az idő vas foga, valamint a tapasztalatlanságunk okozott némi kárt a bolhák rögzítésénél, így azokat megjavíttattam egy műanyaghegesztő cimborámmal, ezúton is köszönet érte.
 Gyárilag a műanyag szélesítés, és a karosszéria közé egy gumi tömítő csík van behúzva, amik csere érettek lettek a küszöböknél, hiszen a közel 10 év alatt gondolom a napfénynek köszönhetően, meg persze a hidegnek-melegnek, szóval eléggé megmerevedtek. Elkezdtem ezek után szaladgálni hát, s nem kis meglepetésemre szinte semmivel sem pótolható, nem hasonlít semmire sem, s a legnagyobb kedvezményemmel ez a pár darab gumicsík 16.000.-Ft-ba kerülne... Nem vagyok egy Skót típus, de erre én is azt mondtam, hogy  köszönöm szépen nem kérem. Jobb ötlet hiányában maradt a tömítőanyaggal való felszerelés, pontosabban tömítés, mivel irreálisnak érzem a kb 4db kamion méretű ablaktörlő gumicsíkért ezt az összeget.
 Összességében elégedett vagyok, mert az autó alja immáron védve van, halkabb lett, át gumiztam télire egyúttal, a sérült bolhákat cseréltem így megszünt a rezgés is, és összesen csak vagy 1.5 hetem ment rá a műveletre. :D
 Ráadásul ez idő alatt, végre rászántam az antenna cseréjére is, mivel egy ideje sajnos el volt törve a talp része így nem volt megfelelő vétel. A csere nem egyszerű az Ignis esetében. Az antenna gyárilag a tetőre van szerelve, így mint szerintem minden laikus, kezdésnek lekaptam a belső visszapillantó tükröt, abban reménykedve, hogy ez alatt fogom meglelni az antenna rögzítési pontját. De nem... Nagyon nem... Némi bamba pislogás után kiszálltam, oldalról megnéztem, és hamar szembeötlött a tény, hogy kb 10 cm-rel hátrébb van rögzítve a tetőkárpit alatt. Remek... Bontottam tovább. Napellenzők le, szemüvegtartó le, "majré vas" le, ajtó kéder gumik le, A-oszlop takaró borítás le, tetőkárpit rögzítő bolha ki, s máris elment vagy 40 perc, meg pár szál cigi... Óvatosan feszegetve, lehajtva a tetőkárpitot lehet csak hozzá férni az antennához, mert emiatt a komplett tetőkárpitot nem szerettem volna leszerelni. Némi nőgyógyásztai készség kell hozz, de ezt már megszoktuk a Polskinál, így sikeresen el tudtam távolítani a törött talpat, s feltenni helyére az újat, majd mindent visszapakolászva felállítani az eredeti állapotot az utastérben. A műtét sikeres volt, a beteg sem halálozott el, s újra van rádióadás nem csak sistergés. :)