Címke: baleset koccanás autó (4)

Tevékenységtérkép

Nagyot koppan, azután elhallgat...

 Hosszas gondolkodás után, végül erről az eseményről is készítek egy kis feljegyzést, hiszen ez is csak megtörtént annak ellenére hogy nem nagyon volt tervben, nem nagyon szerettem volna. Mostanra azonban az ügy is lezárult már.
 Történt egyszer ugyanis, hogy egy nyár végi napon hazafelé autóztam a Rakacai tóról Miskolc irányába, a megszokott úton, kényelmes tempóban hiszen nem siettem sehova sem, tőkéletes látási viszonyok mellett, és tökéletes útviszonyok mellett, s egyszer csak a semmiből előttem termett a kiskorú R. A. Torontói születésű magyar állampolgár egy kerékpáron...   kb esélyem sem volt, így kicsit átrendeződtek a járművek vonalai... :\(   Jaja, konkrétan eltrafáltam a kis srácot kerékpárral együtt, annak ellenére hogy mindent elkövettem az elkerülés érdekében.
Nem mondom, hogy nem jutott eszembe számtalan szebbnél szebb gondolat...   de többek között sok minden lepergett a szemem előtt abban a pár pillanatban.  Elég szerencsétlen dolgok játszottak közre, s elég szerencsések is egyben.
Szerencsés volt az esetben, hogy abszolűt nem siettem sehova, teljesen normális tempóban (40-45 km/h) haladtam át Szendrő településen, mikor is egy főút mellett parkoló kisteherautóhoz közeledtem, elkezdtem kissé bentebb húzódni a felező vonalhoz - talán ez volt egy fontos momentum a szerencsés helyzetnek - mikor is kb 1-1,2 m-en belül a parkoló autó takarásából kivágódott a fentebb említett személy egy kerékpár nyergében, és észnélküli tempóban igyekezett átjutni az úttest túloldalára...    Peche volt, mert nem sikerült neki még a felező vonalig sem eljutnia sértetlenül, ott pedig némi külső kölcsönhatás következtében irányt és sebességet is változtatott valamint a kerékpártól eltérő röppályát járt be.   Nagyot koppant azután, majd elhallgatott....
A kisteherautó takarásában egy kocsma volt , ahonnan a szemközt található utcába szeretett volna vélhetőleg kerékpározni a kis srác, azonban ennek veszélytelenségéről semmilyen mértékben nem győződött meg, s felelőtlenül hajtott az úttestre, főútra. Felnőtt felügyelete nélkül, világító berendezések nélkül, de leginkább veszélyérzet ésész nélkül. Tekintettel arra, hogy teljes mértékben féktávon belül lépett az úttestre, valamint egy gépjármű teljes takarásából (annak farától kb 40-50 cm-re), az ütközés elkerülhetetlen volt, még annak ellenére is, hogy a felező vonalhoz húzódva haladtam számítva az esetlegesen felbukkanó váratlan eseményekre (igaz nem pont arra, hogy nyél gázon kijön elém valaki...), vészfékeztem amint megláttam a felbukkanó valamit az autó takarásából, s közben elkezdtem áthúzódni a szemközti sávba is.
Szerencsétlenség volt az esetben, hogy kocsma előtt történt az esemény.
Szerencsétlenség volt az esetben, hogy épp segélyosztási időszak volt.
Szerencsétlenség volt az esetben, hogy délután 3 óra ellenére volt némi véralkoholszint a vérükben a kocsmában ülőknek.
Szerencsétlenség volt az esetben, hogy épp jól fésült voltam s a homlokom a seggemig ért.
Szerencsétlenség volt az esetben, hogy volt köztünk némi színárnyalatnyi különbség.
Szerencsétlenség volt az esetben, hogy volt egyszer egy lincselés Olaszkliszkán...
Szerencse volt az esetben, hogy én jöttem akkor arra s nem pedig a mögöttem nem sokkal haladó nyerges vontató zúzott kövel megrakva, ugyanis ez utóbbi biztosan nem állt volna meg 0,5 m-en belül.
Szerencse volt az esetben, hogy minimális volt az ütközés így nem repült nagyot, s így sem az ütközés, sem a becsapódás nem viselte meg nagyon.
Szerencse volt az esetben, hogy gyors helyzetfelismerést követően akadt az autóban 8 cm alatti pengehosszúság, valamint teleszkópos fém elemlámpa is, ha ne adj isten szükség lenne rá - de nem volt.
Szerencse volt az esetben, hogy a tőlem nagyobb darab kiérkező kocsma vendégek trágár szitkozódásuk végére nem az én nevemet hanem a kis srácét tették oda, s engem gyakorlatilag nyugtattak, hogy látták nem én voltam a hibás. Ez azért sokat segített a hangulaton.
 A lényeg hogy megúsztuk kisebb sérülésekkel, nem alakult ki lincshangulat, nem volt ellenséges senki sem, a kis srác hamar felpattant és rögtön a vasért nyúlt pontosabban a kerékpárért, de mivel bicegett kissé, és a szemöldöke is felrepedt, így fel sem merült bennem hogy ne hívjak rendőrt. 112-őt értesítve az esetről, burkoltan igyekeztem a tudomásukra hozni a színárnyalatbeli különbségeket, az eseményt, annak súlyos és kevésbé súlyos mivoltát, hogy kocsma előtt vagyunk, hogy főúton vagyunk, stb. Hamar meg is érkeztek a mentősök, majd pár pillanattal később az első rendőrségi csoport is. Majd a második s a harmadik is. 
Lehelyszíneltek alaposan, közben forgalmat tereltek, közben a mentő elvitte a sérültet, közben még többen és többen lettek az út szélén... 
Dúrván 1,5-2 óra telt így talán el, mire lezajlott az egész herce hurca, maje mehettünk a Rendőrkapitányságra kihallgatásra, tanuvallomásra...
 Kihagytam volna a történetet szívesen, de valószínűleg ez volt megírva. Örülök annak, hogy minimális sérülésekkel sikerült mindenkinek megúsznia az eseményeket, hogy nem történt nagyobb baj.
 Az autón lett némi sérülés, amit ugye polgári peres úton legfeljebb....   szóval hagyjuk, mert elég esélytelennek érzem a dolgot. De ezt mondtam a rendőrnek is, hogy szerintem minden vagyonukat Állami Kötvényekbe fektethették, ami biztosan hosszú lekötésen van.
Lett egy kis sérülés a lökhárítón, a rendszámtáblán (mégsem hagytam el -  pedig ugyanúgy van rögzítve), valamint a gépháztetőn egy kisebb horpadás a buksijától.  A rendszámtáblát gyakorlatilag a helyszínen megoldottam, a lökhárítót a garázsnál lepolíroztam, egyedül a horpadással nem tudtam egyelőre mit kezdeni, mert nem sík hanem domború felületen van, ráadásul merevítő van mögötte, így ezt jó eséllyel nem fogom tudni megoldani garázs körülmények között, de sezrencsére nincsen nagyobb baj.
 Az ügyet közben pedig lezárták, a kiskorú ellen indított eljárást büntethetőség hiányában pedig megszüntették.

Balesetes Punto

 Sajnos úgy látszik a Punto sem maradhatott ki az autó törésből. 
Ezúttal is szenvedő alanyai lettünk mások hibájának, figyelmetlenségének, felelőtlenségének. Így alakult. Persze már csak hab a tortán az a része a sztorinak, hogy ebben az esetben sem lesz egyszerű a biztosítós része a történetnek, ahogyan eddig egyszer sem volt az.
Hiszen minden autónál, és minden esetnél volt egy flikk-flakk kanyar a történetben. A kicsinél az elsőre ajánlott összegek a kora és állapota miatt, a nagynál a pótszemlék és avultatási procedúrák miatt, most úgy alakult, hogy az okozó egy Skóciai Magyar akinek a biztosítása nem annyira....   Fogalmazzunk úgy, hogy sem a saját biztosítónk, sem a MABISZ nem tudta lekövetni, felvenni a biztosító társasággal a kapcsolatot, mert hogy az ő rendszerük szerint nincs olyan cég ami fel lett tüntetve...
Napokkal és telefonokkal később sikerült végre kideríteni hogy egy alkuszi cégről van szó.
 Az esetről nagy vonalakban annyit, hogy védett útvonalon haladva tartottunk hazafelé teljesen nyugis és hétköznapi tempóban hiszen nem egyedül ültem az autóban, hanem várandós feleségemmel. Táblával biztosított kereszteződéshez közeledve láttuk, hogy az elsőbbségadásra kötelezett megáll a kereszteződésnél, így minimálisat lassítva az autó sebességén haladtunk tovább egészen addig a pillanatig, míg pár méter volt már csak a kereszteződésig, mikor is a másik autó orra szemmel láthatóan emelkedni kezdett az indulása miatt. Ekkor már nem sok esélyünk volt elkerülni a koccanást, próbáltam minimálisra redukálni a várható eseményt, de nem nagyon volt választásom. Szemből érkezett ugyanis egy másik jármű, így nem tudtam a szemközti sávot menekülésre használni, csupán csak bentebb húzódni minél inkább, s miközben ráfeküdtem a kürtre s lassítani próbáltam, másik kezemmel a biztonsági öv és a "pocak" közé nyúlva igyekeztem óvni az esetleges sérüléstől Editéket. Elkerülni sajnos nem tudtuk teljes mértékben a koccanást, de szerencsére nagyobb volt az ijedtség, amiről a kiérkező Mentősök és Rendőrök is meggyőztek, megnyugtattak. Szerencsére nem történt személyi sérülés, inkább csak lelki trauma, ami nem túl jó 1,5-2 héttel a szülés várható időpontja előtt. Az autó szerencsére megvédett minket, összetört cserében, ugyanakkor ha minden jól megy, akkor javítható a történet.
Az okozó is elismerte hibáját az első felindulását követően, mikor is természetesen mi voltunk a hibásak szerinte... Igaz ő indult el a jelzés ellenére, igaz ő ült rossz oldalon... na mindegy.
Meg volt a helyszínelés, meg volt a vizsgálat a Mentőben, volt korrekt segítőnk is aki az okozó mögött érkezett egy Passattal (mint utóbb kiderül egy ismerősöm ismerőse és szintén rendőr), korrektek voltak a szemből érkezők is, akikkel nem akartam koccanni szintén de ők is vissza szaladtak hogy tudnak e bármiben is segíteni, szóval mindenki nagyon korrekt volt, s ezúton is köszönet nekik érte.
A fekete leves része másnap kezdődött, mikor papírokkal a kezemben igyekeztem elintézni a biztosítós procedúrát, természetesen nem ment. Sem saját biztosítónk, sem a MABISZ nem ismert olyan céget akit az okozó tüntetett fel a kárbejelentőn. Így indult a nyomozgatás több szálon, több telefonálásba került a történet, valamint a rendőrségről is kikértük a folyamatban lévő ügyről az állásfoglalást, miközben az autó után jártam a várost, hogy esetleg leadták-e valamelyik nagy szervízbe javítani hiszen napokon belül indulnak vissza Skóciába. Az autót nem találtam meg ugyan, de pár nap múlva kaptam visszajelzést mindkét biztosító társaságtól hogy megtalálták az okozó biztosítóját, s annak Magyarországi képviseletének Budapesti levélcímét...    Abban maradtunk, hogy szívességi kárfelmérés során kalkuláltatunk saját biztosítónkkal s ha ez meg van akkor elkezdjük a javítást, helyre állítást. Pár napon belül jelentkezett is a kárszakértő, s kb fél héttel később kiértesítettek e-mail és postai úton is a javítás várható értékéről, magáról a kárról. Ami sajnos Gazdasági Totál Kár kategóriába esik mivel a javítás mértéke meghaladja a gépjármű piaci értékének 60%-át ha jól értettem. Túlzottan nem voltam boldog, de ha ez van, akkor sajnos ez van. Eleinte az sem volt tiszta hogy ilyen esetben mia a teendő, mivel menet közben sok mindent hall az a ember, így inkább levél formában utánajártam a teendőknek.
A lényeg hogy az autó megtartható, helyreállítható, használható stb, ez csupán egy összegekkel eláátott magyarázat az ügyfél felé hogy miért csak annyit tudnak fizetni a káresemény kapcsán, amennyit.
 Ott tartunk most, hogy számított értéket elfogadtuk, erről nyilatkoztunk a biztosító társaság felé, s kezdenénk a javítást ha érkezne végre valami szponzoráció az okozó biztosítójától....
Kíváncsian várjuk a fejleményeket, de egyelőr ez is a kabaré kategória...
:\(

2011.12.19. Hétfő

Történt sajnos más is...
Ahogyan arról már írtam, sajnos elvesztette Suzi a szüzességét, mivel megcsinálták hátulról, akarata ellenére...
De azt nem gondoltam hogy ennyire. :\(
Hosszas agyalás után amellett döntöttem, hogy nem kérem a készpénzes kárrendezést, inkább javíttatom szakszervizben az autót, választásom a BABUS AUTÓHÁZRA esett. Egyelőre úgy néz hogy jobban jártam, ugyanis a legnagyobb meglepetés érte a szervizeseket is, miután lekerült a hátsó lökhárító. Örülök annak is, hogy legutóbb inkább elnapoltuk az utánfutózást, ugyanis a baleset következtében 1,5 cm-re kihúzta a kaszniból a bekötési pontokat, elcsavarta a vonóhorgot, megnyomta fenéklemezt picit, a hátsó tartót viszont jobban. :\( Ráadásul a hátsó ajtó hézag is elment. :\(
Korrektnek ígérkezik a szerviz, leginkább azért is, mert csereautót biztosítottak részemre, annak ellenére hogy nincs velük semmilyen kapcsolatom, megbeszéltük hogy munkámból eredően autóra van szükségem addig is, amíg a javítás folyik, emiatt ne az én fejem fájjon hanem azé aki ezt okozta...
Így pótszemle, majd várom a fejleményeket. De már most hiányzik az autóm. :\(

2008.05.06. Kedd

És hát ugye úgy jó az élet, ha zajlik továbbra is...
 Mivel ma rossz idő ígérkezett ismét, jött némi jégeső, meg vihar, ezért kocsiba pattantam, és bevittem gyorsan a céghez az autót, nehogy elverje a jég. Ezt sikerült is megúsznom sikeresen, így egy teletankolás után elindultam a kisautóval hazafelé. Kb 5-600 méterre lehettem már a házunktól, amikor a kereszteződésben tilos jelzésnél a szabad jelzésre várakoztunk. Két autó előttem, meg kettőtől több mögöttem.
És jött a sárga jelzés, amikor is kinyomott kuplungnál kapcsoltam egy 1-es fokozatot, majd vártam tovább kinyomott kuplunggal, hogy elinduljanak az előttem állók, amikor is hirtelen előrébb kerültem 4,5-5 métert, aminek hirtelen nem is értettem az okát.   Az első feltételezésem az volt, hogy biztosan elszakad a kuplung bowden és ezért lőtt ki az autó hamarabb mint kellett volna, de hamar leesett, hogy nem erről lehet szó, mivel az autó továbbra is 1-es fokozatban volt, a kuplung továbbra is ki volt nyomva, az autó pedig ismét állt.  Tükörbe pillantva láttam, hogy a mögöttem (előtte még szintén nyugodtan várakozó) álló Suzuki Ignises lelkesen keresi a fokozatokat az autóban ülve... Ekkor esett le, hogy ő tolt meg hátulról sajnos. :\(    Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a csattanás pillanatában indult el az előttem álló, így nem hajintott bele a mögöttem "tolakodó".
 Ezek után kb 2 másodperc alatt:
Én: Lila köd le - biztonsái öv ki - ajtón én ki - Suzukiig gyorsan el - közben autóm fara meglát - lila köd még lejjebb
Suzi: Ajtó zár le - ablak húz fel - résen gyorsan mondogat: "elnézést, elismeri, bocsánat!" -
...
 Sajnos egyikünknél sem volt baleseti kárbejelentő lap, így jobb ötlet hiányában hívtam a rendőrséget és jeleztem a balesetet, valamint a fennálló problémánkat a diszpécsernek mely szerint nincs ilyen kár bejelentőnk, valamint hogy az okozó a kárt elismeri.  A diszpécser nagyon készséges volt és korrekt, így megígérte hogy küld ki a kiérkező kollégáival kárbejelentőt. Ezek után kb 25-30 percet várakoztunk az út szélén, ahol csak Arnold Swarzenegggggger nem jelent meg ez idő alatt az ismerősök közül... Na mindegy. Kiérkező rendőr páros amolyan érdekes fajta volt. Az első köszönés nélkül azzal kezdett, hogy: "emiat hívtak ki minket????"
Itt hamar megértettem vele, hogy talán két sajtburger között belefér az idejébe, hogy ellása a feladatát, nekünk meg mint tisztességes adófizető állampolgároknak jogunk van a rendőri intézkedés kéréséhez.  Erre fél percre jött a nem túl kedves, ámde gondolom cseppet sem kötekedő kérdése, mely szerint: "nem volt még feljelentve a lökhárító miatt???"   Itt nekem lila köd ismét le... majd elmagyaráztam a tisztelt közegnek, hogy valószínűleg valóban nem jöttek volna belém most hátulról ha gyári fekete műanyag lökhárító lett volna az autón... majd kértem, hogy foglalkozzon a konkrét dolgával, a mérgetéssel, fényképezéssel, jegyzőkönyvvel, stb, és haladjunk, mert nem érek rá tökölni.
A kollégája ehhez képest maximálisan korrekt volt, és megértő, valamint normális is, akivel a jegyzőkönyvet elkészítettük. Amit eleinte nem értettem az az volt, hogy az okozó miért ül autóba, és miért hajt el, amiközben még az intézkedés folyik, kárbejelentőm pedig továbbra sincs kitöltve még. A normálisabb rendőr közölte, hogy nem is lesz, mert ha ők kijönnek, akkor hivatalból indítanak eljárást mindkettőnk ellen, majd az ügy valamiféle előadóhoz kerül, majd megállapítják a tényt, lezárják az ügyet, s kb 1,5-2 hónap múlva lesz határozat a kezemben, amivel majd mehetek a biztosítóhoz... (Még jó, hogy többek között ezt szerettem volna elkerülni a biztosítónál, hogy 2 hónapig bizonygassam az autó nem hétköznapi voltát..., valamint azt hogy az okozó később ne tagadja le baleset okozását, mivel neki jelentős sérülése nem lett.)
Ekkor egy kicsit elszontyolodtam, de a rendőr megvígasztalt, annyiból valóban jól jártam, hogy így nem tudja letagadni a baleset okozást, csak sajnos időben jelentősen elhúzódik a dolog. :\(   Mivel ekkor már visszavonni nem lehetett a dolgokat, így hagytuk, hogy menjen minden tovább, úgyse tudunk mit csinálni. :\(
 Hazaérve hívtam a biztosítót, ahol megtudtam, hogy szívességi kárfelmérést kérhetek potom 10.000.-Ft-ért, intézhetem az autó helyre állítását saját zsebből, pénzt leghamarabb majd csak akkor látok, amikor megjön a határozat a rendőrségről, amivel 8 nap múlva vissza kell mennem a rendőrségre, hogy rápcseétlejenek mely szerint a határozat jogerős, és ezzel a papírkával jelentkezhetek a biztosítónál majd akkor, hogy kezdődjön a biztosítási kárrendezés procedúrája... :\( Tehát alaphangon is 2-4 hónap az, mire a végére érünk mind ennek. :\( :\( :\( :\( :\( :\( :\(

 Az autó sérülés első pillantásra nem vészes, csak a helyre állítási munkálat az, ami súlyos. A hátfal teljesen KO, mivel nem csak tört, hajlott, szakadt is. Motortér ajtó KO, nem csak tört, hajlott, a hegseztési varratok, tömítések elváltak, deformálódtak. Ami viszont sokkal rosszabb, hogy az autó fara megrokkant, mivel a jobb hátsó sárvédőnél sajnos kitüremkedés keletkezett a baleset következtében. Sajnos éles törés lett rajta kívül velül, valamint torlódott a küszöb is. :\( :\( :\(
 Nem tom mi lesz, de unom már, hogy kb fél évet van mindíg egyben az autó mióta elkészült. Valaki mindíg belém jön. :\(