Címke: 2010 (38)

Tevékenységtérkép

2010.12.05. Vasárnap

És ha már Andinál járt a Mikulás, gondoltam megnézem hozott-e nekem is valamit. ;)
Szerencséje volt, mert hozott nekem is, így nem bántottam.... ;) :)
Régi vágyam teljesült nekem is ezzel a kis csomagocskával, remélem valóra is váltja majd az álmom, ahogyan elképzeltem. :)
Hamarosan kiderül.
Hogy művelődjetek is olvasás közben szóljon zene:

2010.11.27. Szombat

Tekintettel arra, hogy a Suzukin, meg a Jani Ladáján beváltak az új típusú ablaktörlők, felbátorodtam és rendeltem a Polskira is. Igaz nem volt olyan nagyban mint szerettem volna, mert eddig 38 cm-esek voltak fent, ám ebben a verzióban a 35 cm az ami még elképzelhető, az összes többi kb olyan mint a fehér holló. :)
Fel is raktam őket, hibátlanok. ;)
Szerettem volna élesben is kipróbálni, de sajnos nem jött össze, hiszen leesett az első hó, az autó alatt meg még sajnos a nyári futómű van, és szabadidőmből, valamint egyéb okokból kifolyólag még egy ideig ez is fog maradni. :\( Így az is bebizonyosodott, hogy a vásárolt téli kerekek így ebben a formában biztosan nem férnek el alatta, tehát várunk még egy kicsit. ;)

2010.11.22. Hétfő

 Majd elfelejtettem, hogy a télre, valamint a sok állásra való tekintettel megleptem egy puha takaróval, ami remélhetőleg jobban szellőzik, mint a takaróponyva, és még véletlenül sem dörzsöli ki a fényezett felületet.
 Ezer köszönet érte az ügyes kezű kolléganőmnek!

2010.11.06. Szombat

Így 4,5 év elteltével jobban láttam kicserélni a gumi vízcsöveket, mivel a szélsőséges hőhatás miatt egyre inkább láthatóvá váltak a gumicsöveken a repedések.
Csodát akkor sem vártam tőlük, minden esetre még így is elégedett vagyok velük, hogy ennyit is kibírtak. A régiek helyére ugyanazon típus új csövei kerültek be, a 353-as Wartburg 90°-os vízcsövei.
Kisebb módosítás is végbe ment a vízrendszerben, melyről egyenlőre nem tudok nyilatkozni, még teszt üzem van. Bekerült ugyanis egy hátsó légtelenítő megoldás, ahogyan azt Attila autójáról ellestem, valamint a fűtőradiátor kimeneti ága át lett kötve a hűtőradiátor alsó ágából a felsőbe, így nem a hűtő által hűtött vízbe ömlik be a fűtés még meleg vize.
A vicces az, hogy volt fent olyan gumi cső, ami az elmúlt 4,5 évet úgy húzta ki, hogy nem megfelelően volt rögzítve, hiszen az 1/4-e ki volt fordulva a bilincs alól. De tartott, és nem eresztett. :) Minden esetre most igyekeztem ezekre még jobban ügyelni.
A szomorú, hogy a Yokohamák már teljesen halálra vannak ítélve, kopás jelzők kint vannak, a tapadás, pedig meg sem közelíti a kiindulásit már sajnos. :\( Persze ha ezt az ember észben tartja, akkor még autózható, de rá kell számolni a féktávra, és a kanyarsebességre is, tehát csak ésszel. (Na ez utóbbi nem megy még nekem mindig. :D )
Közben vettem 4 db téli gumit felnivel a Duenről, amolyan kihagyhatatlan félét annak ellenére, hogy nem szeretem a használt gumikat, 145/70 R13-as Debica Frigo-k, 4,5 x 13-as Fiat lemez felniken. 20.000.-re voltak hirdetve, 18.000-ért hoztam el, enni nem kérnek alapon. ;)
Ha minden kötél szakad, és nem fér el sehogyan sem, akkor Janinak van négy téli gumija, nekem meg négy lemezfelnim, amin kíváncsian várom, hogyan fognak állni a 175/50 R13-as Yokohama A539-ek, hiszen egyenlőre még el nem dobom őket.
Meg persze a vízcső cserékkel egybekötöttük a fagyállózást, a Polskin is, hiszen már időszerű volt.

2010.10.27. Szerda

 Zakopane: Fa, Sajt, Csülök, Hegy, Welcome Drink, Gubalowka, és Lanowka..
Relatíve egy hirtelen ötlettől vezérelve kedden úgy döntöttünk, hogy elmegyünk kicsit kirándulni Lengyel honba, engedünk a csábításnak, és Andi hugáékkal tartunk.
 Így a frissen fel fagyállózott autót csütörtökön átgumiztattam, mivel 1,5 éve nem volt centirozva egyik kerék sem, így inkább elvittem a gumis cimboráimhoz.
 Pénteken reggel pedig 1/2 8-kor neki vágtunk az útnak, szépen, kényelmesen, komótosan két autóval, 6 személlyel, vagy 4-5 napi hideg élelemmel, és természetesen italokkal, költőpénzzel.
Azt autók nagyon jól viselkedtek, nem volt rájuk panasz, a szállásunk egyszerűen király volt, az időjárás szintén kegyes volt hozzánk többnyire.
Tekintettel arra, hogy nem siettünk, kényelemes 4-4,5 óra alatt értünk el Zakopane városába, ahol elég erőteljes téli időjárás fogadott minket, friss, 3-5 cm-es hótakaróval, kanyarokban lefagyott útszakaszokkal, itt-ott becsúszott autókkal. :\(
A Tátra, a házak, az egész táj, valami gyönyörű szép még mindig, meg van a  maga varázsa, ahogyan megérkezel egyszerűen magával ragad az egész, s már nem vagy fáradt, nem vagy nyűgös, csak mennél.
Így tettünk mi is, gyorsan leparkoltunk a szálláson, kipakolásztunk, természetesen egy Welcome Drink rögtön beugrott az arcba, mivel innentől kezdve legközelebb csak vasárnap ülünk autóba. Gyors kaja, majd még egy Welcome Drink, és indultunk a belvárosba. Ami nagyon hangulatos, legyen akár éjjel, akár nappal, hétvége, vagy hétköznap. A belvárosban megfér egymás mellett a frissen felújított beton, vagy kő, és a közel 100 évesnek tűnő faház egyaránt. S természetesen mindkettő jellegzetesen hegyvidékinek tűnő. A belvárosban lefelé haladva, sajtárusok vannak kb 50 m-enként egymástól, és millió meg egy féle sajtot kínálnak fajtára, formára, érlelésre... relatíve potom összegért annak ellenére, hogy többek között erről nevezetesek.
A belváros tele van emberekkel, melynek kb a 35-40% magyar, ami elég furcsa és elgondolkodtató, hogy Szlovákián úgy jöttünk keresztül, hogy magyaroknak hírét sem hallottuk, csak az országhatárt követő 3-4 faluban. Itt meg lépten nyomon magyarokba, ismerősbe botlik az ember. :) A belvárosi piac közel 50-60%-a sajt piac, ahol van kicsi, nagy, juh, kecske, tehén (szerintem még kutya-macska) sajt is, füstölt, kevésbé füstölt, stb.
A piacot elhagyva a Gubalowka hegy lábánál találtuk magunkat, ahonnan fogaskerekű féle vitt fel a hegy tetejére minket 1123 m-re.
A hegy tetőről szintén gyönyörű kilátás, panoráma tárul az ember szeme elé, a szemközti hegységgel, a fenyves erdővel, valamint a hegy lábánál eltörpülő faluval együtt. Innen úgy terveztük, hogy lesétálunk vissza a belvárosba, ez tartott is nálam, az első 20-30 m-en, ahol majdnem sikerült a hátamra feküdni, egy korrekt 1,5 m-es csúszást követően, ugyanis a felolvadt hóréteg feláztatta az amúgy sem túl kemény talajt. Így inkább visszafelé is Gubalowkáztunk, hogy minden csontom egyben maradjon, s a helyén, valamint a fényképezőgépet se vasaljam ki... :)
Lent bevártuk a többieket, közben végignéztünk egy Bungie-ugrást, amitől kedvet kaptam, valószínűleg közrejátszott a légköri nyomás is, valamint a Welcome Drink is, de Andi lebeszélt. Valószínűleg neki volt igaza, így nem hánytam össze magam az első nap, és nem csúszott szét a gerincem sem. :)
Majd vissza a szállásra, némi pékárú vásárlással egybekötve, a szálláson pedig igen, jöhetett a Welcome Drink már megint... majd a sokadik után alvás.
A reggeli korán kelés, frankón nem jött össze senkinek. :)
Nehéz ébredés után gyors reggeli, majd cuccolás, indulás a másik hegyre, a magasabbra, ezúttal Lanowkával 1987 m-re két részletben.
Az első szakaszon nem is volt semmi gond, hiszen itt csak a magassággal kell megbírkóznia az embernek, valamint azzal, hogy 2-3 szál dróton lógva libeg a semmi felett 30-60 m-rel... de a másodiknál már nem csak hossz, hanem keresztirányú kilengés is van a szélnek köszönhetően, így a kezelő srác nem kis matekolással lassítgatta a fülkét, hogy ne libegjen, illetve hogy ne vágódjon a tart oszlopnak... nem volt túl finom. :D
Minden esetre felértünk. Fura volt, hogy lent hét ágra sütött a nap, fent azonban a felhő határt érintve, olyan helyzetbe kerültünk, hogy kb 10 m volt a látótávolság, a havat pedig nagyon durván hordta a szél, később picit kitisztult. Illetve egy kellemetlen volt ennek kapcsán, hogy lent, közel 3 órát kellett sorban állni, mire feljuthattunk. Az nem volt annyira szimpatikus, de megérte most már bizton állíthatom.
Majd visszalibegőztünk a hegy lábához 2 órával később, addig fent sétálgattunk, túrázgattunk, melegedtünk. Majd séta vissza a szállásra, gyors Welcome Drink-ből kettő is, kicsi pihi, majd belváros, este pedig vacsora egy nagyon konkrét kis étteremben,  természetesen fából épült, és nálunk tuti bezárnák, ha egyáltalán hagynák megnyitni... a bejárattól 1,5-re sütik a húsokat frissen, amolyan látványkonyha jelleggel, élő zenével, tájjelegű felszolgálással, pincérekkel, mindennel. Olyat vacsoráztunk, hogy nocsak. És megkóstoltuk a különlegességet, a meleg sört, málna sziruppal az alján. Hát... a szoba hőmérsékletű sörtől bármikor tudok hányni, de ez kajakra jól esett. :D Szóval érdekes egy ízvilága van a szinte forralt sörnek, málnaszörppel az alján, és mindezt szívószálon keresztül. :)
Majd szállásra vissza, Welcome Drink természetesen, és beszélgetés, majd alvás.
Reggel nyögve-nyelős ébredés, készülődés, pakolászás a kocsikba, de azért még egyszer le a belvárosba, egy kisebb sajtmennyiségért, és némi vásárfiáért, ha már kirándultunk, ne menjünk haza üres kézzel.
Összességében nagyon jó kis túra volt, kellemes élményekkel lettünk gazdagabbak, amit tudtunk megnéztünk, megkóstoltunk. :)
Az autó is nagyon jól viselkedett, mert tele cuccal, egy-két hegymászással is megállt a fogyasztás 6,1 l-nél, ami szerintem bőven jó ilyen távon, ilyen körülmények között.
 Reméljük lesz majd folytatása. ;)

2010.10.19. Kedd

Tegnap, hosszas agyalást követően rászántam magam, hogy lecseréljem a Suzukiban a fagyállót, hiszen még a gyári volt benne, aminek elvileg semmi baja sem volt, közel -38°C-ig állta volna a sarat, de a szakaik tanácsát megfogadva inkább csere érettre ítéltem. Állításuk szerint pár év (4-5) elteltével már nincs meg a szükséges kenése, melyre a vízpumpa szímeringjének pl szüksége van.
Úgy voltam vele, hogy inkább fagyállót cserélek, mint vízpumpát, vagy annak szimeringjét, így vettem 10 l fagyálló folyadékot aluminium hűtőrendszerhez, meg 10 l ioncserélt vizet. Enni egyik sem kér, ráadásul szerintem a Polskiban is kell cserélnem, valamint az anyámék Wagon R-je is rám vár.
Első körben keresgélni kezdtem a neten, hogy hogyan is kell lecserélni, lecserpálni, egyáltalán mit, és hogyan tanácsolnak. Szerencsére találtam erről leírást egy átfogó .PDF formátumban, így ez alapján kezdtem neki a műveletnek. Így kapott 3 rendszerátöblítést, majd egy végleges feltöltést -35-38°C-ra keverve. Az ellenőrző mérés is meg lesz vélhetőleg a héten, csak még nem tudom, hogy meglepjem-e magam egy optikai fagyállómérővel. Mert a TG-sekben nem nagyon bízom, miután kétszer egyformát még nem nagyon sikerült mérni velük. :) Csak az előbbi 15-18.000.-/db, az utóbbi 900-1.400.-/db. :)
Janinak köszi a segítséget. ;)
A téli gumik is felkerülnek lassan ha így folytatja az időjárás, hiszen javarészt éjjel járok vele, amikor már nincsenek azok a baszott melegek.

2010.10.10. Vasárnap

 ÁPDÉT egy videóval, csak úgy, unalom ellen. ;)
Az egész úgy kezdődött, hogy szombaton este KG megcsörgetett telefonon, és megkérdezte nem volna-e kedvünk a dologhoz esetleg, mert nekik most nagyon lenne. Fáradt is voltam, a fejem is fájt, így első körben inkább a nemre hajlottam, mint az igenre.
De aludtunk rá egyet, és úgy döntöttünk, hogy nekünk is van kedvünk a dologhoz...
Reggel megcsörgettem Janit, hogy otthon van-e, mert a kulcs nála van bezárva és anélkül nehéz elindulni. Nem volt otthon dolgozott, így megint kezdtünk letenni arról, hogy útnak induljunk Kecskemétre, a Fiat autós találkozóra, de 15 perc elteltével csörgött, hogy felkelt a család (gondolom teljesen véletlenül...) és elérhető a kulcs. Így gyors cuccolás, útvonal nézegetés, majd rajt, mivel az IGO8, a Google, és jóformán bármi amit csak néztem 3,5 órás utat jósolt annak ellenére, hogy a táv csak 198 km körül van, cserében árkon bokron keresztül.
Büszkén jelenthetem ki, hogy az IGO8, és a Google is téved, nem is keveset... ;) > ;) :D
A Miskolc-Kecskemét távot odafelé 2 óra 15 perc alatt, visszafelé 2 óra 40 perc alatt sikerült lenyomni mert feltartottak... :D
Az út sajnos nem első osztályú, ráadásul nagyon nem az, de azért lehet nyelezni szépen, vannak szép kanyarok, amiket gáz elvétel nélkül lehet tartani 120-as tempóval. Igaz ez nem volt előre eltervezett, csak mikor a kanyar kimeneti ívén jártam, akkor tünt fel, hogy kezdem mocskosul utolérni az előttem haladókat, akik papírkutyák voltak, és fékeztek a "nyugati szarokkal", így akit csak lehetett, otthagytunk. :)
Késve érkeztünk, mivel 9-től volt gyülekező, 8-körül indultunk, és 10-után pár perccel érkeztünk a Tescohoz, ahol már volt egy pár Polski, sok Stilo, jóformán mindenféle Fiat és Lancia.
Helyszínen jó ízű beszélgetések, versenyek voltak, valamint ismerős arcok, mivel Vikiékkel is összefutottunk ám Kecskeméten nem csak KG-ékkal, OGy-ékkal, Jámbor kollégával, Hollóval, Stormyval, és Károllyal + akiket esetleg kihagytam. Elnézést.
Majd útnak indult a nem kevés autóból álló konvoj, ami eleinte sajnos nem volt túl szervezett forma, később mégis csak kialakult, és hiába késve indultunk el, beértük őket szépen.
Kaja a Sasfészek étteremben volt, ami elég érdekesre sikerült... 20 perc üldögélés után már fel is vették a rendelést, a leves kiszállításáig konkrétan 59 perc telt el. 54 perc elteltével kérdeztünk rá a felszolgálónál, mikor kihozta a második fogást, hogy esetleg nem lehetne-e úgy, ahogy normális esetben, hogy először mi is a levest ennénk meg, amit még nem kaptunk meg...
Minden esetre a kaja finom volt, a mennyiséggel sem volt igazán baj, bár a 0,5 literes üdítő kereken 500 Ft-ba került. ;)
Ebéd után érzékeny búcsút vettünk, majd útnak indultunk, először rossz irányba természetesen, de Mohabá végül helyrejött, és hazanavigált. Ha minden jól megy, akkor csak egy helyen lettünk bemérve... ha nem, akkor több helyen is sajnos. :D
Ez van.
Összességében nagyon jó hétvégi program volt, nem bántuk meg, hogy elindultunk, és részt vettünk.
Köszi KG, és köszi mindenkinek aki ott volt, eljött, szóba állt velünk. ;)

Maci meg nem kicsi már egyáltalán. Sőt egyre nagyobb, már a nagy testű kutyáknak is frankón nekimegy. :D
Épp ma 4 hónapos a csöppség. :)

2010.10.05. Kedd

No hát akkor, szépen sorban.
Az Őszi találkozót megelőző hétvége azzal telt, hogy a váltón szerettem volna gumiharangokat cserélni, mivel már egy ideje szivárogtak de csak annyira persze, hogy üzem-melegen némi foltot hagyjanak maguk alatt, gondoltam itt az ideje orvosolni a problémát, valamint lecserélni a váltóban az olajat. Ellenben lusta voltam ahhoz, hogy csak ezek miatt levegyem a váltót, így a helyén kezdtem neki a manővernek. Jobb oldala relatíve simán ment, mondhatni pikk-pakk lebontottam a féltengely kerék felőli oldalát, és a gumiharang rögzítését is, majd gyorsan szimeringet cseréltem az új harangokban, és már ment is össze minden szépen. Majd jött a bal oldal, már egy kissé neccesebben, de ez is összefelé rakódott már, mikor felnéztem, és megláttam, mintha az olajleeresztő nyílásban lenne valami. Megpöcköltem, és kihullott egy fog. Nem volt mit tenni, a cél egyenesből visszafordulva, délután 3 óra magasságában váltó le, váltó szét. Egyértelmű volt, hogy a diffiből hiányzik, mivel szép hosszú fog volt, és enyhén ferde, a kérdés már csak az volt, hogy van-e épp tányérkerék a környéken, vagy csak foghíjas. Szerencsére találtam olyan váltót, amiben a fokozatokkal voltak problémák, így a csere relatíve gyorsan ment, főleg hogy a barbár megoldást kellett választanom idő hiányában, és nem párban cseréltem a fogaskerekeket ahogyan illene, hanem csak a tányérkereket szereltem fel a diffire. Ennek következtében 6 óra magasságában már csak kuplung holtjátékot kellett állítani. Hazafelé érződött, hogy nem tökéletes, de ez várható is volt, így maradt a vagy összekopik, vagy összetörik álláspont jobb híján.
 Találkozó előtti csütörtökig szinte naponta kihoztam, hogy ha van valami, akkor inkább most jöjjön elő, egyedül a termosznál láttam némi szivárgást, vízkő formájában, így csövet cseréltem, feltöltöttem, légtelenítettem, megjárattam. Pénteken reggel elmentem megtankolni, közel 10-15 km autózás alatt sikerült felmelegednie annyira, hogy nehezen tudtam a hűvös idő ellenére 90°C alá vinni a vizet, ekkor kezdett gyanús lenni. Valamint, hogy lehűlt állapotban közel 1,5 liter vizet kellett rátöltenem. A dolog nem hagyott nyugodni, hogy esetleg hengerfejes lett az autó, így 9-kor nem tudtunk elindulni Pestre ahogyan terveztük, csak 11-kor, mivel szerettem volna megoldani a gondot, hogy az úton ne legyen probléma. Végül is sikerült Janyboy közreműködésével kilégteleníteni a vízrendszert, így útnak indultunk. Az autó jelentősen jobban viselkedett, nem melegedett olyannyira, hogy Pestig el sem érte 90°C-ot, 80 °C körül megállt annak ellenére, hogy ahol csak lehetett padlóra tettem a pedált, így a terelések ellenére is sikerült tartani az 1 óra 40 perces szintidőt. ;)
Pesti csatlakozás sikerült, a srácok megvártak minket, köszi nekik, majd indultunk tovább Felsőörsre, de előtte még Nyuszyéknál megálltunk kicsit, úgy 10-15 autóval. :) Majd indultunk tovább, és szerencsésen meg is érkeztünk, néha Kolonics Attilával megálltunk egy kicsit, hogy utána töltsük a vizet a kocsijában, de más gond nem volt.
Péntek este némi eszem iszom után ki-mikor, de fekvés volt.
Szombaton reggel indultunk lángosozni, tavas barlangot nézni, hegyre menni, majd enni, s végül haza.
A lángosos nagyon zorall volt, le a kalappal előttük!
A tapolcai tavas-barlangot megnéztük, mert nem tudtuk mire vállalkoztunk, megváltottuk a jegyet, és besorakoztunk, és vártunk, vártunk, vártunk, míg sorra kerültünk. A barlang nagyon szép, a hely mondhatni egyedülálló, s az élmény is, mivel evezhetsz magadnak paraszt, ha haladni akarsz... Üsse kavics bevállaltuk, beültünk, táska a hátamon, fotómasinka Andinál, evező nálam. Az első kb 100 m után jött az első meglepetés, mikor már a hátunkra dőlve próbáltunk elférni a barlangrendszerben, jelentem nem nagyon sikerült, így az evezőt bedobva a csónakba, kézzel próbáltam jó irányba terelni a csónakot. Esélyem sem volt, mivel nem csak alacsony volt a barlang ezen szakasza, de élesen vissza is fordított balra, így akarva akaratlanul sodródtunk le szépen lassan az ívről, és kerültünk még rosszabb helyzetbe, egészen annyira, hogy kb mm-ek választottak el attól, hogy a csónak merüljön a víztől, én meg szintén mm-ekre, hogy bemásszak önszántamból, és visszamenjek fejen baszni a csókát a csónakoknál, csak úgy hobbiból... Végül nehezen de átvergődtünk a rendszeren, de megizzasztott rendesen minket is.
Utána mentünk fel a Badacsonyi hegyre, ahonnan a sztori már lehet hogy ismert, Robika ügyes volt, és addig tolatgatott, hogy sikerült letolatni az autót annak következtében, hogy nem figyeltem, s olvastam el a figyelmeztető táblát, melyen felhívták a figyelmet arra, hogy veszélyesen magas a padka... Így sikerült a felhevült kipufogót felpréselni könnyedén a kaszni alá úgy, hogy a féltengelynél megakadt, a felforrósodott csövet 90°-ról közel 60-70°-ra hajtotta meg a padka, a cső pedig közben elvágta a benzincsövet is... Így mikor Petiék közölték, hogy ezt bizony kipuval letolattam, már ugrottam is ki, mert éreztem, hogy baj van... Rongyokkal próbáltam megfogni és elfeszíteni a kiput a szivárgó benzincsőtől, hogy ne kapjon az egész lángra, közben jöttek persze segíteni azonnal. Ezúton is ezer köszönet érte mindenkinek, aki ott volt, és segített, mivel a kiput tartani kellett, így Peti, Jmos, Raver volt akik elsőként elkezdték lekapni a hátfalat, majd a kipufogót a helyéről. Ekkor kicsit kifújtuk magunkat, és jött az ötletelés, hogyan is tovább. Végül talán a Biztos Úrtól kaptam egy lebontott régi, megkövesedett benzin csövet ami 6-os volt, így a 8-as csőbe beletudta dugni Jmos kolléga, és rögzítette bilinccsel. A kipu viszont fejtörést okozott eleinte, mivel az oszlopos emelőm sajnos nem volt elég kicsi ahhoz, hogy berakjam a hajlott részbe és kipréseljem. De ez is megoldódott, miután Nyuszyéktól kaptam egy trapéz emelőt. Kicsit félve indultam neki, főleg hogy sokan borítékolták, hogy a büdös életbe nem fogom tudni kihajtani ezzel, de szerencsére sikerült némi erőlködéssel megoldani, mondhatni pikk-pakk. S már ment is vissza a kipu is, az egész esemény nem vett többet igénybe szerintem 40 percnél.
Örök hálám a segítségért Jmos, Tűzoltó Peti, Nyuszy-Szilvi, Raver kollégáknak, és mindenkinek, akit esetleg kihagytam.
Majd ismét eszés volt, ismét jó helyen. Majd indulás tovább, vissza a szállásra. Mi is eljutottunk kb 600 m-re a parkolótól, mert a vasúti átjáró előtt lerobbantunk. Eleinte még azt hittem, és abban bíztam, hogy valaki megviccelt, mivel nem volt bezárva a motorterem egyéb okokból kifolyólag. De hamar rájöttünk, hogy más gond lesz itt, hiszen a benzin csövek melegek voltak, nem pedig hűvösek ahogyan alapesetben ez lenni szokott.
Cső lebont, indítózás, egy gramm benzin nem jött. :\(
Szerencse hogy annak idején fent hagytam az elektromos AC-t, amivel akkor nem voltam elégedett, mert így csak egy biztosítékot kellett betennem a helyére, és már kotyogott is, s pumpált. Gyorsan átcsöveztem a rendszert az út szélén Nyuszyval, Hári és Peti kollégákkal, közben persze megtalált két értelmiségi is minket, amelyikből az egyiknek persze volt anno polskija, de eladta, mert ő is mindig az AC-val szívott ugyanígy... azt persze nem vágta le, hogy nem gyári motor van benne... Majd a jött a helyi, fagyállóval bőven feltöltött, aki zsibbasztott egy pár percig, majd mikor levágta, hogy annyira nem vagyunk kommunikatívak, illedelmesen megkérdezte, hogy zavar-e. Én meg őszinte voltam és megmondtam, hogy bocsi, de most igen. Illedelmesen elnézést kért, majd sok sikert, jó utat kívánt, és elment. Ekkor jegyeztem meg a többieknek, hogy ennyi szívás után már csak egy rendőri ellenőrzés hiányzik. Összepakoltunk, elszippantottunk egy cigit, és elindultunk a szállásra, közben kiderült, hogy szegény Attila kb 300m-rel arrébb megint a vízzel játszik. Mindamellett hogy együtt éreztem vele, egyfajta boldogsággal töltött el, hogy nem csak az én vizesemmel van szopás, s már láttam magam előtt KG-t... ;)
Haladtunk a szállás felé, mikor a második, harmadik faluban kiszedtek a rendőrök, útszéli ellenőrzésre, ekkor Nyuszyval már röhögtünk, hogy ez bejött... Nem volt semmi gond, sőt meglepően jó arcok voltak, s még örültem is nekik, mert felhívták a figyelmemet arra, hogy 3 hónap múlva lejár a jogsim, ami eszembe nem volt. Nyuszy persze még burkoltan leminősítette őket ami neki is szerintem csak később esett le, hiszen felmerült az autós hobbi mint kérdés, meg hogy milyen messzire elmegyünk, ekkor megemlítettük, hogy voltunk a Balti tengernél, Nyuszy meg úgy gondolta megmutatja az erre az alkalomra készített egyen pólót a rendőröknek, és elkezdte felhúzni a hátán a pulóvert, miközben odavetette a kérdést, hogy: "nem tudom valamelyikőjük esetleg tud-e legalább egy picit angolul...."  Na itt kb úgy voltam, mint Petya blogjnál, hogy majdnem vinnyogva felröhögtem, de sikerült megállnom a dolgot, és elindultunk a szállásra. Nyuszy állítása szerint nem úgy gondolta, ahogyan a kérdés hangzott, de így is jó volt. :)
Este iszás, fekvés, majd 1-1,5 órával később arra kelés, hogy Andi szól, valaki járt a szobában. Kicsit nehezen de félig magamhoz tértem, és állítólag hörögve megindultam kifelé az ajtón, amitől volt egy kis zizi az elkövetők bevallása alapján. Gyulát végül a lépcső tetején martam el bal kézzel, és kb addigra tértem magamhoz, mikor már méregettem, hogy jobb lábbal mekkorát tegyek rá... Jelentem nem volt szándékos a hajtás, sem a mérlegelés, egyszerűen ilyen vagyok félálomban sokat nem gondolkodom. Ezúton is bocsika mindenkitől, másnap együtt nevettünk az egészen, bár KG meg Soma még mindig készen volt, hogy pikk-pakk ott teremtem a semmiből egy szál pólóban. :)
Vasárnap reggel szedelőzködtünk, majd indultunk Szentkirályszabadjára, az elhagyott Orosz lakótelepre. Nem egyszerű a hely, csak sajnos az út nem ideális, így csak lépésben és csak porban lehetett haladni, időhiányában viszont a mozihoz, és az ovihoz már el sem tudtunk menni a többiekkel, így a Biztos Úrral karöltve elköszöntünk, és útnak indultunk együtt, szépen, kényelmesen. Beugrottunk még Székesfehérvárra, lerakni Danit, aminek következtében majdnem sikerült megcsuknia a helyi ügyes fiúnak az autót, mivel a kereszteződésben úgy gondolta a Mitsu-jával, hogy az egyenesen haladó sávól majd mellőlem körbe fog autózni, csak egyikünk számított a másikra. Ő arra nem, hogy sikerül lépést tartani vele induláskor, én meg arra nem, hogy az egyenesen haladóból bevág elém. Így én elfékeztem inkább, ő meg még kövérebb gázt adott, s maradt vagy 4 cm a két autó között. De annyi gerinc már nem volt benne, hogy legalább intsen hogy bocsi. Üdvözlöm a kedves szüleit ezúton is, valamint kívánom, hogy a vérkeringésében legyen egy kisebb forgalmi dugó legközelebb hasonló szituban.
A Biztos Úrral együtt autóztunk a Hatvani lehajtóig, majd elköszöntünk, ő ment tovább Ózdra, mi meg Miskolcra.
Köszönet a szervezőnek az Őszi találkozóért, mi nagyon jól éreztük magunkat, örültünk mindenkinek, valamint a helyszíneknek is! Nagyon jó volt megint!!!
  ;)

900-asok! Inkább vettünk volna gyári vizes autót, mint hogy majmolni próbáltuk azzal, hogy légest alakítottunk át vizessé...
: o) > ;) : o)

Szerintem ti is így gondoljátok, csak ugye így sokkal olcsóbb volt, nekünk meg erre futotta... :D > ;) :D

2010.09.05. Vasárnap

TALÁLÓS KÉRDÉS A VÉGÉN!!!

Plósz kolléga példáját követve szintén sikerült majdnem lángra lobbantanom az autót akaratomon kívül. :\(
Szokásos kis hétköznapi mozgatásra előhoztam a garázsból, szépen ki is álltam vele, Jani visszaparkolt, gondoltam hagyom még kicsit melegedni, így pakolgattam a csomagtérben, illetve kíváncsi voltam, hogy a javított kipufogó vajon tart-e még rendesen, így kinyitottam a motorteret. Ekkor vált láthatóvá, hogy nyomóágban erősen ereszt a benzincső, mivel majdnem körbe volt hasadva.
A dologban csak az a szomorú, hogy nincs két éves a benzin cső, így kicsit el is tanácstalanodtam egyenlőre, hogy mivel lenne jó helyettesíteni, mivel ami eleinte volt fent, az meg rásült a csatlakozásokra, és soha nem volt egyszerű leszedni és újra visszatenni. :\( Így lesz egy köröm a VDF-be ahol majd jól kifaggatom őket, hogy mit tanácsolnak ilyen esetekre, mert szerintem nem csak én küzdök ezzel.
Gumi vásárlás egyre inkább elkerülhetetlen úgy látszik. :\( Ugyan a profil mélység bőven a határérték felett van még, kezdeti esős időszakban már vicces a közlekedés. Hazafelé ugyanis elkezdett esni az eső, így a lámpától elindulva megmozdult ugyan az autó, de hiába kezdtem húzatni hirtelen, a tükrökben csak azt láttam hogy a vizet szórja a két hátsó gumi. :\( A következő kereszteződést már lapjával vettem, a harmadikat ismét normálisan, mivel olyan szépen felúszott a hosszú balosban, hogy a lökhárító már a járda felett járhatott. Padkát ugyan nem fogtam szerencsére, de a vízelvezetőt tisztán éreztem a valagomban, ahogyan a bal oldalon állók visítását a fülemben, a jobb oldalon állók szúrós tekintetét a tarkómon miután végig takartam őket vízzel...  Ez úton is bocsika, de kiadta. :D > ;) :D
Valami miatt a bal oldalon állóknak jobban tetszett. :)
Szóval csere érett a benzin cső, a nyári gumik, és szerintem lassan várhatóak a gumi vízcsövek is sajnos. Majd kiderül.

És van egy találós kérdésem is, mi látható az 5. képen?

2010.08.22. Vasárnap

Több mint 180 fotó + Video!!!
 Hétvégén, ahogyan már Andrei említette, megrendezésre került a 8-ik KGST Party a Pócsi fivérek rendezésében, melyen oly sok év után megjelentünk. Jelentem egyáltalán nem bántuk meg a dolgot, sőt sokkal inkább csak azt, hogy egy napra sikerült lemennünk, nem pedig háromra. :\(
Még hét közben összespanoskodtunk a Trabisokkal, meg páran Polskisok, és egy Ladás, hogy mi lenne ha hétvégén esetleg... Hát így lett szombatra ez a programunk, és 1/2 10 körül elindultunk Tokaj érintésével Nyíregyházára szépen lassan Zolival, két autóval összesen vagy 2000 cm3-vel. Ő a kis zöld méregzsákkal, mi meg persze a kis kékkel. Jani meg a Sárga borháznál ért utól minket, onnan 3-an autóztunk tovább. Már majdnem meg is érkeztünk a célponthoz, mikor Nyíregyháza-Sóstó előtt eltereltek minket, mert hogy olyan forgalmi dugó van Sóstón, hogy nem engednek be autóval, csak busszal, vagy gyalog... vicces ilyet hallani a cél előtt 1820 m-rel... Így telefon jobbra, GPS balra, kerülő Nagyhalász felé, át a parkon, és már a címen is voltunk. :) Mondhatni már vártak minket a többiek, foglalták a helyet a parkolóban, helyet a szesz mellett... utóbbi sajnos kimaradt, mivel este jöttünk is vissza.
Gyors leparkolás, köszöngetés, ismerkedést követően körbejártunk, fotóztunk, ismerősökkel találkoztunk, majd 16:00-tól indult a felvonulás, ami irigylésre méltó minden szempontból!
Az egész város jó formán minket várt, a rendőri biztosítás egyszerűen fenomenális hiszen ha valaki be akart pofátlankodni, azt kiküldték kiszedték rendre utasították, egyszerűen tökéletes, nincs benne kivetni való, minden kereszteződés le volt zárva.
Vissza érkezést követően ismét kitettek a Trabisok magukért, az elsők között visszaérkezők foglalták a helyeket nekünk, le a kalappal előttük, és köszönet érte! Némi beszélgetés és iszogatás közben elkezdődött a motoros-show, ami szintén nem volt egyszerű, valószínűleg nem a hétvégére kapta a szülőktől a 3-as tanulmányi átlagért a fiatal ember a motorjait, és jócskán van alatta pár megtett km, nagyon szépen terelgette a vasat az aszfaltcsíkon, legyen az "gyorsasági" quad, vagy pocket kivitel. Nem más ő mint Hidi Miki.

Majd elbúcsúztunk szomorúan, és hazafelé indultunk ismét 3 autóval, csak Zoli helyét átvette Plósz Gyuszi. :) Szépen nyugisan autózva, néha egy kis kipufogó kiégetéssel vegyítve persze mikor csak a tiltás szabhatott volna határt, ha lett volna az autóban... nem volt. Így haza felé több dolgot kellett konstatálnunk. A Polskiban a váltó lassan hangosabb mint a motor, pedig az nem kis szó. A Lada nem harap úgy, ahogyan kellene neki, szét lesz szedve kicsit. A Polski ehhez viszonyítva viszont igen jól megy, mert volt ahol le kellett villognom 130 körül. :) Az SX4-es szerintem örült hogy megszabadult tőlünk, mivel kanyarokban esélye sem volt, és körforgókban illetve előtt-után sem, valahogy mindig lemaradt. :)
 Hulla fáradtan értünk Miskolcra, telefonon elköszöntünk Gyusziéktól, mi elkerülő M30-ason haladtunk tovább, természetesen ami a csövön kifért jelleggel.
 Összességében az autók igen jól viselkedtek, a hétvégi program pedig egyszerűen zseniális volt.
 Nagy köszönet a Pócsi fivéreknek a szervezésért, Nyíregyháza városának, valamint a támogatóiknak pedig azért, hogy látnak a programban fantáziát, és segítik is őket a munkájukban.

2010.08.17. Kedd

Vettem akksit, mert az jó...
Igazából vicces szitu volt, mert reggel indult pöcc-röff, beszaladtunk céghez, ott Andival helyet cseréltünk ő ment tovább, én meg szépen lassan elkezdtem kiállni az ideiglenes helyéről a kocsival, ahova a betonozási időszakra letettem.
A lényeg, hogy egy 30 perc elteltével Andi csörgött, hogy nem tudja beindítani a kocsit, csak kattog, de nem is forgat. Bika-kábel kocsiba be, nyél gázon át a városon tankolás nélkül. Végül is nehezen, de sikerült bebikázni némi 6000-es fordulaton tartás után vett annyi töltést, hogy indítható legyen, ne csak az áramot vegye fel. Majd mindenki ment a dolgára, én meg inkább akksit venni, mert már csak 6 éves volt benne, így valahol az is csoda hogy eddig is bírta a jó kis gyári Delhi akksi. Jobb ötlet és árukészlet hiányában végül a BERGA márka mellett döntöttem 52 Ah-ás kivitelben (ilyenről eddig nem is hallottam) miután az eladó közölte, hogy hiába veszek ugyanakkorát, mint a gyári, az esetek 90%-ban megközelítőleg sem egyformák, mert más eljárással készítik állítólag.
Na mindegy, BERGA lett véve, majd belerakva és indult pöcc-röff, potom 19830.- helyett akciósan a VDF-ben 17500.-ért.
Azért még annyi kanyart belevitt az életembe az autó, hogy pár órával később elfelejtette az alapjáratot mint olyat, amit nem tudok mire vélni. Egyszerűen csak leállt ha megálltunk a lámpánál, többször egymás után, de nem tudom mi válthatta ki ezt belőle. Minden esetre kikaptam belőle a levegőszűrőt, ami nem volt poros sem szinte, de lefújkáltam kompresszorral tuti ami biztos alapon. Meg utána persze összerakás után meg-meg kínáltam 2-ben, 3-ban  tiltásig húzatva, de nem jött elő azóta a gond. Remélem nem is fog.

A kutya meg sajnos ma reggelre rosszul lett, aminek nem igazán tudjuk az okát, de még az orvos sem. :\(
Reggel még lent volt, piszkolt rendesen, majd miután feljött, nem sokkal később elkezdte rázni a fejét, elkezdett csaholni, vonyítani, majd behányt, bepiszkolt, és remegve elfeküdt. :\(
Miskolcon sajnos 2-3 órán keresztül nem lehetett orvost találni, csak olyat, aki majd bent lesz a rendelőben, majd vigyük be... remélem őket is így látják el majd sürgős esetben... Így jobb ötlet hiányában, valamint mert minden rendelő 9-kor kezd, vittük oda, ahol oltáson is volt, hogy ne 8 ember kezelje.
Vizsgálatokat követően sem volt egyértelmű, ahogyan még most sem az sajnos, hogy mi váltotta ezt ki nála. Lehet sajnos epilepszia, étel mérgezés, veszettség, extrém gyomorrontás. Igazából mindenből volt egy kis tünet, de egyik sem egyértelmű. Ami a legrosszabb volt, hogy nem volt magánál a csöppség, a pupillái meg be voltak szűkülve, ami a leginkább eltartott nála még akkor is, mikor kezdett jobban lenni. Kapott infúziót, izomlazítót, görcsoldót, egy kis harapást az asszisztensből is... és eltelt vagy 3,5 óra mire kezdett jobban lenni, és reagálni kezdett a pupillája is. A láza is elmúlt szépen, 40,3°C-kal kezdtünk, 38,7°C-al jöttünk el, ami már normális. Egyenlőre tanácstalanok vagyunk az orvossal együtt, mert semmi nem egyértelmű. Amit tudunk, hogy az elődeinek nem voltak epilepsziás tünetei, valamint hogy az alom többi tagja jól van. Most már szerencsére ő is, egyenlőre szigorú diétán van, csak főtt rizs, főtt csirke hús bőr nélkül csont nélkül, natúr joghurt, natúr kefír 4-5 napig. Holnap délelőtt meg visszavisszük kontrollra, de szemmel láthatóan jobban van, jó a kedélyállapota, van életkedve, étvágya.
 Csak reménykedünk, hogy nem lesz több ilyen gondja a csöppségnek, akármi is váltotta ki ezt nála.
:\(

2010.08.15. Vasárnap

Péntek 13 volt az a nap, ami nekünk annyira nem jött be...
Úgy volt, hogy fél áron jön akciósan a beton, reggel 08:30-ra, a sofőr már ott is volt 07:50-re és közölte, hogy sajnos nem megy a móka, mert akivel le volt fixálva, azt áthelyezték, mással meg nem szívesen spanoskodik. Valahol érthető a dolog. Csak ugye mi meg erre a napra intéztük a pihenő napjainkat, így nem nagyon volt mit tenni, némi agyalás és költségvetés számolgatás után arra az elhatározásra jutottunk, jöjjön a beton, ha már bezsaluztunk, behálóztuk, megkötöttük, mert ki tudja mikor lesz megint olyan nap, hogy mindannyian ráérjünk.
Rég fizettem már bolti árat valamiért is, elég fura érzés...
De itt még nem volt vége a péntek 13-nak, ugyanis csörgött a cimbora, hogy az éjszakai vihar odabaszott a villamoshálózatnak, és nincs a telepen áram, sem 220, sem 380...   ( I am so happy... )
Végül ha nehezen is, de 11-óra körül megjött a mixer kocsi, 13 óra körül meg el volt felejtve az egész már szinte, el volt simítva és jött a fejtörő, hogy mi a picsát csináljunk a maradék betonnal... végül le lett betonozva a kurvák picsája is. :) Ahol repedés volt a járdán, garázs mögött vízterelő, ház előtt, ház mögött, stb...
Összességében kellemesen elfáradtunk mindannyian, cserébe van beton a garázsban. Nagy köszönet érte Lajosnak, Janinak, és magamnak persze, reméljük beválnak a számításaink, és jobb lesz az autóknak is, mint a földön állni.

A kutya meg egyszerűen veszélyes kis jószág. :)
Kicsit érdekesen eszik, főleg száraz tápot, mert az nem jó sem edényből, sem tányérból, az csak földről jó. A tejet nagyon szereti annak ellenére, hogy az állatorvos nem javasolta, ellenben a vízzel még csak most ismerkedik. :)
Megjött a hangja is már, morog, ugat, támad, úgy látszik kezd kialakulni a természete. ;)

Marczin Róbert @ . 12 fotó . 8 komment

2010.08.10. Kedd

A nagy garázs update közben meg eszembe jutott, hogy meg kellene nézni, mi ad olyan furcsa hangot menet közben a polski esetében, mert valami nem kerek a kipufogó környékén. Először azt hittem a dobnak lett vége, vagy a hőtől, vagy a fruttizós csettintésektől, ugyanis Velencéről hazafelé már hallottam, hogy nem úgy szól, ahogyan szokott. Gyanúm félig beigazolódott, mert kipufogó probléma van, de szerencsére nem dob probléma, hanem a tűzkarikánál repedt el a kipufogó cső peremezett része, ami sajnos le is hasadt róla. Ezért tudott mellette kicsit kifújni, és kicsit ciripelni.
Miután levettem a kipufogót rájöttem, hogy be kellene majd állni a géppel. Hát... érdekes, de kipufogó nélkül, halkabb az autó. :O
Minden esetre a "rendszer" beugrott a Suzukiba, és mentem hétfőn a kipufogós spanomhoz, hogy oldja meg lehetőség szerint a problémát. Így is lett, 20 perc múlva már hazafelé tartottam, kapott egy másik csatlakozást ideiglenesen és abban maradtunk, hogy keresünk valami olyan dobot, ami mellett beszélgetni is lehet útközben, s nem csak 800-as fordulaton... :)
Ma meg nem bírtuk tovább, és beszereztünk egy kaukázusi kölyökkutyát, mert kutya az kell. ;)

2010.08.10. Kedd

A képek magukért beszélnek majd... konkrétan a f..om kivan a garázzsal.
Az úgy volt, hogy elhatároztuk, hogy beton kell az aljába, nincs mese, hajrá, ugorjunk neki. De betonnak ugye elő kell készíteni a helyet, kicsit síkba hozni, kicsit egyengetni, ami nem kell oda felszedni, hogy a belmagasságból ne veszítsünk. Ebben nagy segítségünkre volt Ati, és Berti, akiknek ezúton is nagy köszönet még egyszer! Csak ugye ahonnan pl a járdát felpattintottuk, ott kapásból lett olyan szint különbség, mint a bánatos köszvény. Így egyenlőre ott tartunk, hogy nem 8-10 cm-es vasalt beton lesz bent, hanem olyan 15-18 cm körüli, ami vélhetőleg már egy megrakott IFA-t is elbír, bár ez nem szempont, mert nem kell neki. Minden esetre akár földet, akár kavicsot hozatni macerásabb, mint ha betonból teszünk le többet. Így ebben maradtunk.
Ha minden igaz pénteken érkezik a mixer-kocsi. ;)
Marczin Róbert @ . 4 fotó . 11 komment

2010.08.01. Vasárnap

Na szóval!
Így egy héttel a találkozó után már nekem is van annyi időm, hogy egy kisebb átfogó bejegyzést készítsek az elmúlt időszakról.
Először is kicsit rendet raktam a csomagtartóban, miután a fűtést végre megszüntettem, kicsit átrendeztem. Ezáltal kicsivel több hely lett az utastérben is.
Csütörtökön indultunk, vágtunk neki az útnak, a Velencei Találkozónak.
Erre a napra sokak kérésére, ám sajnos kevesek tényleges részvételére csináltak/csináltunk egy 0-ik napot. Így a terv úgy szólt, hogy Miskolc-Budapest-Székesfehérvár, majd Nyuszyékkal együtt autózunk tovább a találkozó helyszínére. Így náluk találkoztunk, oda jött Gabe is, meg persze BEK-729 is azaz Piszkor Petiék, aki egyébként Gyula annak ellenére, hogy Csaba...
Szóval némi tökölés után neki vágtunk a hátralévő útnak, amit majdnem balesetmentesen be is fejeztünk, erről majd Piszkorék nyilatkoznak.
Annyi gond jelentkezett Pestre érkezve, hogy elkezdett szorulni a váltó sajnos 3-ikban, és 4-ikben is, de úgy döntöttünk, hogy megy amíg megy, emiatt nem húzom szét, majd igyekszünk vigyázni.
A 0-ik napnak hála volt szerencsénk idén fürdeni a nem alacsony vízállású Velencei tóban, majd sörözgetni, eszegetni, iszogatni, de leginkább ejtőzni, és szellemileg felkészülni az első napra. :)
Másnap már szép számmal érkeztek a résztvevők, aminek nagyon örültünk, főleg hogy nem csak Magyarok vettek részt a találkozón, hanem Csehek, Szlovákok, Lengyelek is.
Tájékozódási versenyen nem indultunk idén sem, ahogyan tavaly sem, de ahogyan hallottuk, jó móka volt idén is.
Megemlíteném még, hogy meghívásunknak eleget tett a Totalcar Prokeee-ék személyében, akikben igen kellemesen csalódtunk, ha csalódtunk egyáltalán. Eleve hogy eljöttek, hogy Tramp-pal jöttek, hogy résztvevőként voltak jelen, s hogy szerintünk igen jó átfogó beszámolót készített, valamint szemmel láthatóan jól érezték magukat.
Hazafelé út már még kevésbé volt mókás, mivel kellően nagy eső volt ahhoz, hogy 70-nél már olyan vízfüggöny legyen mögöttünk, hogy ne lássuk a mögöttes forgalmat. Nem örültem ennek, mivel ha én nem látok, így minket sem látnak, s annak ellenére, hogy állt a víz az autópályán is, most is volt olyan emberből sajnos sok akik igyekeztek megcáfolni az egyszerű fizikai törvényeket, s olyan 150-170-es tempóval gangoltak... Volt is sajnos baleset, ebből kifolyólag terelés is az autópályán, illetve nem sokkal Tibeee-ék balesete után jártunk arra s  láttuk őket mi is.
 Összességében jó móka volt ismét ez a hétvége, köszi a szervezést, tagoknak a részvételt, kisautónak meg azt, hogy elvitt s hazahozott minket.

2010.07.17. Szombat

Mai nappal megtörtént az első futómű, konkrétan a függőcsapszegek zsírozása is, a vízcsövek ellenőrzése, belső tér előkészítése a nagy utazásra. :) Igen igen, készülünk mi is a Velencei találkozóra gőzerővel. Így egy kicsit meg is járattam a kicsit, melynek során sajnos azt tapasztaltam, hogy erőltetett hegymenetben 35 °C-ban, igen csak kezd meleg lenni a motornak, egészen pontosan nem sokkal a határ, a hűtőventillátor indítása alatt jár folyamatosan. Ennek annyira nem örülök, de amíg nincs vele gond, addig nem bántom feleslegesen inkább.
Valamint az is biztos, hogy hamarosan be kell ruházni egy garnitúra gumira, ugyanis ennek már nem sok tapadása van, ami néha tök jó, mikor az embernek vigéckedni támad kedve, ellenben akkor már nem olyan vicces, mikor ezt rá kell számolni a féktávokra. Viszont vízen autózni ezekkel egyenesen isteni, nincs az a kocsimosás ami után kilehetne jönni vele a mosóból hosszában... egyszerűen csak keresztben. :D :D :D :D :D :D :D :D

2010.07.14. Szerda

 Tegnap volt egy kis szerviz a kis auton, amolyan atnezem jelleggel a Velencei talira.
 Atalakitasra kerult vegre a vizrendszer nyarra valo tekintettel, igy konkretan ki lett vegre iktatva a futoradiator a rendszerbol. Hat mit ne mondjak, azert kellemesbb ugy vezetni, hogy a kinti 30 fok melle a radiator nem tol meg be +20at... :) Jovore biztos, hogy nem fogom eddig huzni az atalakitast, mert nincs ertelme sem sajat, sem auto szempontbol.
 Valalmint a multkor azt csinalta a km-ora, hogy kigyorsitas kozben hirtelen lefekudt 0-ra, es sajnos ott is maradt, igy ennek is a vegere jartam vegre szepen lassan. Eloszor abban biztam, hogy csak az oranal csuszott szet esetleg a technika, de sajnos nem. Utana abban biztam, hogy hatha csak a valtonal csuszott szet a technika, sajnos ez sem. Ahogy ott matattam, akkor lattam meg, hogy konkretan leszakadt a spiral negyszogletesitett resze, termeszetesen csak annyira, hogy ne lehessen semmivel megfogni, vagy kipiszkalni a valtobol, raadasul spiralom sem volt. :\(   Igy megcsorgettem Plosz kollegat, es o segitett ki egy spirallal, egy villamlatogatassal, valamint egy fel valto leszedessel, mert persze hogy nem lehet anelkul kiszerelni a kihajtas, hogy az ember ne billentene le a valtot, ugyanis a tanktol nem lehet kihuzni oldalra. Termeszetesen ezt is csak ugy, hogy elotte le kellett cserpalnom a valto olajat belole, kulonben mind a fejemre omlott volna...
Igy nemi alkoholmentes hideg sor, es Gyula tarsasagaban megoldottam a problemat, szerencsere a mutet jol sikerult, a km-ora ismet mer, szamlal, stb.
 Ezer koszonet a segitsegert, a spiralert Gyulanak, ha minden jol megy, ma fogom neki viszonozni azzal, hogy szetkapjuk, csereljuk az elso futomuvet.
 Utana meg hobbi keppen kivagtam a fenyofat, mert az jo moka, foleg egyedul. :)

2010.07.03. Szombat

 Eltelt egy pár nap ismét, amíg nem volt alkalmam a kis kékséget megmozgatni, így a héten két alkalommal is megragadtam a pillanatot, és adtam az élvezeteknek. :)
 Eközben rájöttem, hogy:
  • át kellene állítani már nyári üzemmódba, hogy a 30°C-os melegben ne tolja az utastérbe a fűtőradiátor a meleg levegőt
  • mióta kicseréltem a gázkar visszahúzó rúgót, olyan mint ha vajat taposnék, már-már szinte túl finom
  • 70-körül nem viseli jól a vissza kettőt, a km-óra hirtelen 0-ra zuhan, majd úgy is marad. :\(
  • Peugeot 206-ot is meg lehet csípni, nem csak az 1,4-es F Astra-t :)
Szóval sajnos lesz mit csinálnom még a Velencei tali előtt, de valahogyan majd csak megoldom, ahogyan eddig is.
 Valamint megleptem a kisautót egy-egy ködlámpatakaróval, nem azért mert annyira az én világom ez, sokkal inkább azért, mert csak. :) Némi változtatás lesz majd rajta, ugyanis nekem a ködlámpákra van akasztva a fénykürt, így ha letakarom, akkor ugye... Tehát az első gondolat az volt, hogy kap majd egy kis mintát, amit szépen kivágok, így kőtől, bogaraktól védi majd, viszont villantani lehet majd vele. És igazából nem is volt második gondolat. Meglátogattuk Rally-s cimboráékat is az elmúlt napokban többször is, melynek során megint rájöttem, hogy az én cimboráim egyikének sem a lába fáj, de így van ez rendjén. ;)
Ricsi: 02:30-tól


2010.06.21. Hétfő

Vagy 2 héttel ezelőtt jelentkezett egy olyan probléma, hogy nem mindig akart nyitni a központival együtt a csomagtér ajtó, és igazából zárni sem.
Nem egy eget verő probléma ugyan (szerencsére), de elég kellemetlen tud lenni, amikor az ember megszokja a jót, a könnyűt, hogy nem kell kulcsot dugni a zárakba. A lényeg, hogy szét lett kapva, s mint kiderült szerencsére nem a motor ment tönkre, hanem a vezetékek nyíródtak el. Ezúton üzenem annak az alkalmazottnak a Suzuki gyárba, akinek az volt a feladata hogy azt tesztelje, hány darab nyitást bír ki a kábel köteg anélkül hogy megtörne, hogy LEBUKOTT! Tuti, hogy nem bírja ki az előírt pl 12.000 db nyitást, és minimum 6.000-et elcsalt! Ha meg tudom személy szerint ki volt, a belét kitaposom! > ;) :D ;)
Dokival szerencsére ez a probléma is orvosolva lett. ;) Köszi. ;)

2010.06.04. Péntek

Nem annyira autós bejegyzés, de legalább annyira a szívünkhöz nőtt az elmúlt 10 év során, mint autóink, SŐT!
Így ezzel a kis bejegyzéssel szeretném tiszteletemet tenni előtte még egyszer, utoljára. S csak bízni tudunk abban, hogy az elmúlt 10 év során amit nálunk töltött, kellemes pillanatai voltak, és nem okoztunk neki sem bajt, sem szenvedést, vagy fájdalmat.
Kergesd hát a madarakat, s csaholj nagyokat az örök vadászmezőkön kis kutyánk!


A kutya tíz kérése:

1. Minden elválásunk - még ha rövid időre is hagysz magamra - fájdalmas nekem. Kérlek, vedd ezt fontolóra, mielőtt magadhoz veszel.


2. Ne szidj és ne büntess szigorúan. Neked van munkád, szórakozásod, barátaid és céljaid - de nekem csak TE vagy...

3. Kérlek, adj elegendő időt arra, hogy megértsem mit vársz tőlem.

4. Mielőtt megütnél, gondolj arra, hogy könnyedén összeroppanthatnám a kezedet - mégsem tennék olyat soha.

5. Kérlek, néha beszélj hozzám. Ha szavaidat nem is mindig értem, a hangodat és a hangsúlyodat jól ismerem.

6. Gondolj arra, hogy valamikor szabadon éltem. Engedd, hogy időnként erdőn-mezőn mozoghassak, futkározhassak ez jót tesz Neked is.

7. Kérlek, ne sajnáld tőlem a jó falatokat. Legjobban akkor ízlenek amikor Tőled kapom s igyekszem megszolgálni érte.

8. Te vagy az én gazdám, és nem mások. Ezért kérlek, ne kényszeríts arra, hogy idegeneknek is szót fogadjak vagy nekik bohóckodjak - s ne alázz meg előttük.

9. Ne feledd, hogy idővel nekem is kialakulnak az egyéni tulajdonságaim, szokásaim és érzelmeim. Fogadd el, hogy számomra ezek ugyanolyan fontosak, mint Neked a sajátjaid.

10. Kérlek, gondoskodj rólam ha beteg vagy öreg leszek - hiszen Te is öreg leszel egyszer. És ne hagyj el soha, mert én sem hagynálak el Téged soha...
Marczin Róbert @ . 5 fotó . 29 komment

2010.05.27. Csütörtök

 Kicsit megkésve ugyan, de ANÁL nagyobb szeretettel írok blogot most, mikor van egy kis időm végre. :)
 A hétvégén mi is Pesten jártunk, több okból kifolyólag, így köthettük össze a kellemest a hasznossal, és töltöttünk el 2,5 napot fővárosunkban.

 Szombaton 11-kor letettem a lantot melóban, majd rohantam Csubi barátunkhoz, aki ekkorra már elkészítette Emese meglepetés ajándékát az előzetesen megbeszélt tervek alapján, ahogyan szerettük volna, ugyanis az egyik oka a Pesti útnak az Emese meglepetés bulija volt, a másik pedig az Autobianchis autós túra.
Szóval Csubinál felvettem a meglepit, majd gyors alvás következett az éjszakás műszak után, és készülődés az útra.
Valamikor 16:00-16:15 között sikerült útra kelnünk verőfényes napsütésben, ami csak azért volt problémás, mert 17:30-ra kellett volna megérkeznünk Balázs szüleihez, ahol az autót szoktuk parkoltatni mert ott nem nyúlnak hozzá - EZÚTON IS EZER KÖSZÖNET ÉRTE BALÁZS SZÜLEINEK!!! - , ráadásul így Emének sem szúr szemet a házuk előtt. Egészen jól haladtunk a pályán minden gond nélkül nyél gázon, így szépen lassan kezdtük ledolgozni a hátrányunkat, ráadásul nem volt nagy forgalom sem, így kilátásba tudtam helyezni Balázs mamájának, hogy 17:45-re fel tudunk érni ha minden jól megy. Sajnos nem ment. Ugyanis Mogyoród környékén kezdett gyanús lenni a kék égbolt, mintha minimálisan, de menne át sötét kékbe. Így is volt, frankó, alig észrevehető kontraszt változás mellett haladtunk a vihar felé, ekkor már Jani is jelezte telefonon, hogy Pesten "leszakadt az ég". Pár km-rel arrébb már mi is szembesülhettünk vele, így a végcél előtt 4 km-rel ki kellett állnom, mivel úgy szakadt az eső, hogy nem láttam az előttem haladó autó féklámpáit sem, így inkább vészvillogózva, és fékpedált pöckölve haladtam a legközelebbi benzinkút felé. Több szempontból esélytelen volt a haladás, mivel az ablaktörlő sem bírta az iramot, a páratartalom sem volt kicsi, a rendszám tolta maga előtt az úton összegyűlt vizet, és természetesen voltak megint olyan autósok, akik frankón tudnak vakon vezetni és még aquaplanning ellen is be vannak oltva... Így inkább kiálltunk pár percre még csillapodott egy kicsit, majd elindultunk. Vicces volt, hogy szegény kisautó már az első 100 m-en a kigyorsításnál felúszott egy picit, és az Árpád hídon is sikerült gépészkedni, hogy sávban tarthassam, de szerencsére nem volt jelentősebb gond, így végszóra de megérkeztünk Balázs szüleihez, letettük az autót, kicuccoltunk, és a papájával mentünk át Bazékhoz. Ahol a szülőkön kívül "megint" mi voltunk az elsők, pedig nem mi lakunk a legközelebb, ettől a pár perccel később érkező Csajos készen is volt. :)
És vártuk a többieket, majd a többiekkel együtt Emesét és Balázst.
Természetesen KG ügyike volt, és a házuk elé parkolt Réka kocsijával, és mikor elakart állni onnan, akkor futott össze Emeséékkel, de sikerült kidumálnia a szitut. :D Így a lakásba érve nem kis meglepetése lett Emének. :) Sikerült meglepnünk, majd neki is minket. :) :) :) :) :) :) :)
Buli jó volt, ajikák tetszettek neki, hangulat jó volt, majd pikk-pakk eljött a hajnali fél egy, egy óra, amikorra is elszállingózott mindneki rajtunk kívül.
 Vasárnap reggel pedig indultunk a Lurdy-házhoz, az autós kirándulásra. Nagyon szép autók voltak kint már a Lurdy parkolójában mire mi odaértünk. És el is indultunk a túrára, elsőként a Hősök terére egy kis sorakozós fotózásra, majd onnan Veresegyházára a Medve otthonba ahol megnéztük a barna macikat... :D :D :D Majd onnan tovább Zebegénybe, ahol megtekintettük a tengerészeti kiállítást, ami nem volt gyenge!!! Ismét olyan dolgot láthattunk, amit egyébként szerintem a büdös életbe nem láttunk volna, ha nincs ez az autós kirándulás. Mindeddig a Medveotthonról sem tudtam például. :O
Ezt követően jött a sütögetés, eszegetés (aki még bírt), majd egy kis ejtőzés, beszélgetés, és indulás hazafelé.
 Összességében nagyon jó kis hétvége volt ez ismét!
Sok mindent láttunk, medvéket, farkasokat, hajókat-hajómodelleket, és végül de nem utolsó sorban Andit vezetni. Mondjuk más választása nem is nagyon volt, miután kiálltam az autópihenőbe, hogy vagy vezet, vagy itt maradunk... :) Tudni illik mindig van valami kifogása, hogy miért nem akar vezetni, persze utána már tetszik neki, és nincs is gond vele. Így végképp nem értem.

 Fiúk, lányok, és persze KG (egyéb, be nem sorolható kategória miatt) köszönjük a hétvégét! Bazéknak a szállást, szüleinek a parkolót! ;)

2010.05.11. Kedd

Egy kis összefoglaló az elmúlt napok eseményeiből.

2010. Május 6. Csütörtök:

Megejtettük az aktuálissá vált motorolaj cserét a kisautóban, még így gyorsan a Mohácsi talira indulás előtt, mivel újabb 10.000 km került bele. Szokás szerint ismét Castrol Magnatec 10W-40-est választottam neki, mivel nincs vele gondom, negatív tapasztalatom, nincs olajsár, nincs lerakódás, nem melegszik, van kenés, stb.
Az olajcserét a szerelőcimboránál hoztuk össze kint Majláthon, mert így egyszerűbb volt. A dolog pikantériája, hogy miután eljöttünk onnan, 10 perccel később elöntötte a megáradt Szinva-patak az utcákat, jóformán mindent. Örültem hogy ezt megúsztuk, mert nem hiányzott volna nagyon az életemből ez a program, sőt örülök annak is, hogy a jégverést sikerült megúsznunk.
Értelemszerűen cserélve lett a levegő szűrő, valamint az olajszűrő is, melyeket ismét a már jól bevált boltban vásároltam meg a VDF-KER kft-nél, így szinte minden volt polcon, ami nem, az itt volt 1 órán belül. ;)

2010. Május 7. Péntek: Reggel korai kelést követően szépen eltököltük az időt, így egy kis késéssel indultunk autót cserélni a garázsba Janiékhoz, ráadásul nem voltam túl nyugodt a kopóban lévő Yokohama-k miatt, mivel erősen esős reggelünk volt. :\( Előző nap sikerült megtapasztalni, hogy milyen az, amikor felúszik az autó a vizen, annak ellenére, hogy még bőven a kopáshatáron belül járunk. Minden esetre annak örülök, hogy inkább a belvárosban sikerült ezt megtapasztalni 50-es tempó körül, nem pedig autópályán. Szóval egy kis szokásos 20-30 perces csúszással indultunk útnak Pestre, és igyekeztem óvatos duhajnak lenni, és nem púpolni neki végig, ahogyan tették ezt mások a szakadó eső ellenére. Mi megelégedtünk a 90-110-es tempóval, hol mennyit engedett az út, és időjárás. A Pestiekel a Hungárián futottunk össze, pontosabban Gyuszkóval, meg Pety@-val, majd indultunk az Auchan felé, ahol Kemáék vártak már minket, majd megcéloztuk a 6-os főutat, némi pukkangatással megspékelve persze a járókelők örömére. :) Szép nyugodt tempóban haladtunk Mohács felé, már napsütésben annak ellenére, hogy Miskolcon továbbra is szakadt az eső, mert Jani folyamatosan tájékoztatott minket telefonon, hogy mire lehet számítani út közben. Ezúton is köszönet érte! ;)
Útközben meg-megálltunk, nyújtózkodtunk, pukkantgattunk, majd haladtunk, mert Szexárdon(?) már vártak minket szintén Székesfehérvárról és környékéről, így csatlakoztunk Azoktatóékhoz, és persze a Biztos úrékhoz.
Majd jött egy fanyar kanyar, ahol kicsit megoszlott a csapat, ugyanis egy páran záró vonalaztak, én jobbnak láttam inkább kerülni vagy 400 m-t, és így a körforgóban a megfelelő irányt választva haladtunk a többiek után, csak Piszkor úrék más felé vették az irányt. Így volt egy kis telefon, meg ez-az-amaz, majd megegyeztünk, hogy akkor Várdombon találkozunk és útnak indultunk.
Közben persze mi Gyulával találunk egy olyan Hurka-kolbászost az útszélén, hogy besza-behu!!! Így megálltunk és toltunk egy kis Norbi Update 2-es menüt. ;)
A többiek Várdombon ott is voltak, nem kis meglepetésemre egy szopóálarcos rendőr várt az útszélén akit Bálint Karcsi tartott pórázon... Volt egy könnyelmű kijelentésünk, mely szerint ha egy ilyen szerkóban lesz egész hétvégén, akkor álljuk a költségét Nyuszyval. Részemről ennyi nekem bőven elég volt, le a kalappal Piszkor Petya előtt, hogy ilyen tökös gyerek volt, és persze Gyula előtt, aki az álarcot biztosította. ;) Jelentem részemről tartozom Petyának, amit igyekszek pótolni, hiszen adott szó az adott szó. ;)
Mohácsi Tesconál már várt a kis csapat minket, majd indultunk a szállásra. Eszméletlen jó helyen van, volt messze mindentől ahogyan azt ilyenkor kell így nem zavartunk remélhetőleg senkit az esti dorbézolással, iszogatással, jó kedvünkkel, legfeljebb KG-t, akit párszor felhívtunk Gyula által hogy érezze, miből marad ki. ;) Na ilyenek az igazi barátok. ;)

2010. Május 8. Szombat: Ezt a napot igazából már szerintem megfogalmazta mindenki így túl sok újdonsággal én sem szolgálhatok. Reggel korán keltünk annak ellenére, hogy későn feküdtünk, megreggeliztünk, majd a kiírt programoknak megfelelően útnak indultunk. Jártunk a Gólya házban, láttunk gólyákat, békákat, meg olyan bimbókat hogy ha nem a sor végén állok, én tuti felakasztom valamelyikre a kocsi kulcsomat... :D :D :D :D :D :D Minden esetre a hölgy kedves volt, és aranyos, de a végén azért csak lebaszott minket Abadival, csak mert Rögbi meznek használtuk a mellényeket amik mint utóbb kiderültek szintén kellékek. :\( :)
Majd ebédeltünk, csavarogtunk, fagylaltozunk, jártunk a Moháycsi emlékparkban, és  ezt követően felvettük Szilvi szüleit, papája előtt külön le a kalappal, mert megismert így közel 5 év után, hogy mi voltunk náluk szilveszterezni, és akkor bizony le is tegeződtünk. Foszlányok nekem is rémlettek, minden esetre nagyon jó fej, és nagyon jó halászlevet főzött nekünk a szálláson. Emelem kalapom előtte is. ;)
Majd ivás volt megint a program, meg beszélgetés.

2010. Május 9. Vasárnap: Reggel korán kelés ismét, pedig igazán ráértünk volna, csak az asszony elnézte egy órával az időt... Na mindegy. 10-re mindenki összeszedte magát, és indultunk vízi malmot nézni. Hát nem egyszerű... Nem bánom hogy autós hobbit választottam, mert egy vízi malommal azért jelentősen macerásabb találkozókra járni. ;)
Majd hirtelen búcsú következett s elindultunk a szélrózsa minden irányába mindenki hazafelé. Várdomb után Bazékkal autópályára hajtottunk, majd Pesten tőlük is elbúcsúztunk, és zúztunk hazafelé, igyekezve elkerülni az esőt, mert hogy Pest után megint az várt minket. Sajnos volt szerencsénk látni balesetet is a szemközti oldalon Gödöllő magasságában, valamint 4 útelterelést a felújítási munkálatok miatt az autópályán ahol max 70-es sebesség van... még jó hogy fizeti az autós a nagy pénzeket mindenféle jogcímen, és még csak országúti tempót sem lehet autózni rajta, mert vagy szar, vagy elszarják...
 Összességében nagyon jó kis találkozót hozott össze Szilvi és Nyuszy, mi nagyon jól éreztük magunkat, negatívumként semmit nem tudok megemlíteni ez az egész így volt jó, ahogyan volt, egyedül a ködlámpa törésemet tudnám hanyagolni ha lehetne, amit máig sem értek mitől tört be álló helyzetben. :\(
Örülök mindenkinek aki eljött, ott volt, velünk töltötte ezt a hétvégét. ;)

2010.05.02. Vasárnap

2010. 05. 01. Hort - Trabant, Wartburg, Polski találkozó

 Az egész úgy kezdődött, hogy jó pár nappal ezelőtt a Trabis barátok meghívtak a találkozójukra, Május elsejére Hortra. Tekintettel arra, hogy más program nem volt ekkor még tervben, természetesen igent mondtam. Szóltam KG-éknak is, hogy ha van kedvük, jöjjenek ők is. KG ekkor közölte, hogy ilyenkor van Pesten is Közlekedési múzeum előtti KGST tali. Tekintettel arra, hogy én már elígérkeztem a Trabisokhoz, abban maradtunk hogy vagy ők jönnek le félidőben, vagy mi megyünk fel, attól függően hogy hol jobb a hangulat.
Ennek az lett a vége, hogy KG-ék indultak el Hortra, mivel tele voltak programokkal és jó hangulattal a Trabisok. :)
 Reggel 7-órára volt megbeszélve a találkozó a Miskolcról kivezető 3-as út melletti MOL-kúton. 07:02-re értünk oda, nem volt ott senki, így azt hittem elkéstünk, így elkezdtem kifelé tolni a kocsinak miután kiértünk a városból, úgy számoltam hogy Mályi-Nyékládháza között még elcsípem a konvojt, közben Andi telefonon próbálta elérni Gergőéket. Mire Mályiba értünk fel is vette, és közölte, hogy késni fognak... :) Így volt alkalmam kiállni a Lukoil kútra, és megtankolni, megreggelizni, megvárni őket. :) Majd együtt autóztunk Kerecsend felé a 2 Trabantos kollégával, ahol a következő CHECKPOINT volt beiktatva csatlakozás miatt, hogy minél többen mehessünk együtt Hortra. Így vártunk egy keveset a 3-as út mellett, és a Trabantosok csak jöttek, csak jöttek, csak jöttek... Akik meg arra jártak, nem igazán tudták mire vélni az út szélén várakozó 15-20 Keleti autócsodát Kerecsend végén. :) Majd együtt indultunk tovább Hortra, kényelmes 70-80-kával immáron kb 15-20 autóból álló konvojjal a mögöttünk haladó kocsisor nem kis örömére, még sem volt zúgolódás, ahol meg tudtuk, el is engedtük őket.
Hortra érve már vártak bennünket is, és tereltek a gyülekező helyre, ahol már sorakoztak a Trabik, Wareszok Így összesen hozzávetőlegesen olyan 50-60 autó volt jelen a találkozón kisebb-nagyobb megszakításokkal, mivel az emberek jöttek, mentek a programokra az autóikkal, és cserélődtek is folyton. Nem sokkal később indult a felvonulás Hort belterületén rendőri, és polgárőri biztosítással természetesen. Miután visszaértünk, szépen rendezetten leparkoltunk, volt egy kicsi szünet, fotózás, filmezés, nyálcsorgatás autókra, lányokra, fiúkra, kecskékre... :D
Majd indult az ügyességi verseny nem messze a helyszíntől.
Közben mi megreggeliztünk immáron normálisan, volt benne hús is... :) Trabisokkal mentek a sztorizgatások az asztal mellett ülve, jó hangulatban. :)
Majd visszasétáltunk, megcsodáltuk közben a Trabi paripákat, Waresz autókat, Waresz motoros Trabit, Polo motoros Trabit 1.4 16V-vel by Jimi, és egyéb autókülönlegességeket.
Kis szünetet követően jött a gyorsulási verseny, amin KG szeretett volna indulni, de nem tudták sajnos annyi ideig húzni az időt, hogy időben odaérjenek mert dugó volt a 3-ason sajnos. :\( Így erről sajnos lemaradtak, igazából olyan gyorsan lezavarták ezt a számot a srácok, hogy annyi időm nem volt, hogy visszamenjek az autómért, hogy legalább annyival kitoljam az időt KG-nak. Nem szívesen kínoztam volna az autót, mivel még mindig lóg a gyújtáselosztó tengelyem sajnos. De az vígasztal, hogy nem csak én szívok vele hanem Zoli barátunk is sajnos. :\(
A program végeztével visszavonultunk, majd kis szünet után indultunk ebédelni, mivel minden résztvevőt megvendégeltek a Trabisok egy tányér gulyás levesre, ami jelentem nagyon finom volt. ;) Kaja után visszaérve futottunk össze KG-ékkal, akik akkor nézelődtek más, így némi beszélgetést követően elvittük őket is ebédelni. Utána kis fagyika is beficcent, Pocoknak egy szatyor vatta cukor. :D Majd regisztráltuk az autókat, amire csak lehetett, pontosabban Andi meg Pocok, KG meg nem szarozott, benevezte mindenre az autót. :)
Később kiderült, hogy halk autóm van a maga kis 116 Db-vel, KG-nak asszem 122 Db, Soma talán 126 Db, de ha tévedek majd kijavítanak a srácok. Minden esetre Soma durrantása mérhetetlen... a szó minden értelmében. :D :D :D :D :D :D
Majd jött az eredmény hirdetés, ahol sikerült díjat is szereznünk, egész pontosan a kisautónak sikerült, mert a LEGSZEBB KIS POLSKI díját zsebelhette be a találkozón. :) :) :) :) :)
Nem sokkal később elkezdődött a búcsúzkodás, és hazaindultunk, az autókkal, így a 3-ason kicsit megzavartuk a gépsárkányokat, amolyan ami a csövön kifér jelleggel. :) :) :) :)
 Összességében nagyon jó kis szombati program volt ez a Hort-i majális, Hort-i találkozó.
Le a kalappal a Trabisok előtt, hogy ilyen jó kis találkozót hoztak össze, jó kis programokkal, elég szép számú résztvevővel, finom gulyással, és sok lökött autóssal. :) Ha lesz, elmegyünk remélem jövőre is. Annak meg külön örültem, hogy eljöttek egy páran Pestről is, sőt hogy voltak olyanok is, akik köszöntek...
:O

2010.05.02. Vasárnap

Kicsit megkésve, de kb ennyi szabad időm volt a múlt héten, így ezt tükrözi a pótlólagos bejegyzés is.
Nem is lesz hosszú, inkább csak amolyan emlékeztető iromány ez számomra, hogy tudjam, mikor vizsgázott a Suzi.
2010. 04. 28. - Reggel 6-ra a vizsgabázison voltunk, 8 óra körül meg már itthon. 23.700.- Ft-al lettem könnyebb, az autó kapott újabb 2 év műszakit természetesen minden gond nélkül, ahogyan ez egy 6 éves autótól elvárható. ;) Viszont lassan esedékes a gyertya csere.

2010.04.18. Vasárnap

Lassan időszerű lesz a Suzuki műszaki vizsgáztatása, így elvittem az ismerőshöz a vizsga állomásra, hogy vessen rá egy-két pillantást vizsga előtt. Elmondta hogy elvileg nincs semmi akadálya a dolognak, egyedül a szélvédő az, ami egy picit necces, mert ugye én annak idején repedt szélvédővel vettem az autót. Akartam is cserélni a szélvédőt, meg nem is, főleg miután a jó múltkor a baglyot is frankón kibírta még 110-es tempónál, úgy voltam vele, hogy ha ezt kibírta, akkor nem szükséges a csere.
Ellenben az van, hogy az ez évi szigorítások miatt (ami miatt a Polskiról is lekerült a gallytörő rács ugyebár....), frankón megvonhatják a műszaki érvényességét az autónak, akár ma, akár holnap, akár a friss műszakival az autón a vizsgabázisról kifelé jövet... Szóval abban maradtunk, hogy akkor inkább csere, meg hogy csókoltatjuk kis hazánk kizsákmányoló, rabló állam formáját de erre nem szánnék most több energiát...
Telefon jobbra, telefon balra, kedves ismerős jelezte, hogy tud segíteni a dologban jó eséllyel, adott egy telefonszámot, ahol már tudtak a problémámról, és jelezték hogy létezik jó árasított termékük részemre. A baj csak az, hogy nincs raktáron, így csak újbóli gyártás esetén tudnak segíteni nekem. Nem voltam boldog, de ez van sajna. Kaptam egy másik telefonszámot is közben, akik cserével is foglalkoznak, így elmentem hozzájuk egy árajánlat kérésre, hogy mégis milyen költségekkel jár egy ilyen procedúra.
Jelentem nagyon korrekt, és jó fej társaságot volt szerencsém megismerni a Csatári és Társa Bt. személyében. Korrekt ajánlatot adtak a 8.000.- Ft-os beszerelési összeggel, az esetleg cserére szoruló dísz-kédergumira 3.000.- Ft-ért, valamint egy szélvédőre 16.000.- Ft-ért. Így gyorsan mérlegelnem kellett, hogy mikor járok jobban, ha autózom a szélvédőért 200+200 km-t hegyen-völgyön, esetleg autópályán keresztül, plusz vállalom hogy esetleg szállítás közben sérülhet is az üveg, vagy maradok a seggemen, és rájuk bízok mindent. Gyors számolgatás, némi tökölés, meg egy-két telefon után rájöttem, hogy kb 2-3.000.- Ft-ot "bukok" abban az esetben is maximum ha maradok itthon és várok, így inkább emellett döntöttem, és rájuk bíztam mindent. Bejelentkeztem hozzájuk szombatra, munka utánra, mert hogy náluk ennek sincs semmi akadálya, így miután a cégnél letettem a lantot, elugrottam a VDF-Ker Kft. -hez, megrendelni egy-két gyújtás alkatrészt a Polskihoz, amik meg is érkeznek hétfő reggelre, mivel 15 perc volt már csak zárásig így szombatra már nem merték garantálni a szállítást. ;) Majd indultam is a Csatári és Társa Bt. -hez, a megbeszéltek szerint. Kapu nyílt, beálltam (mint a gerely... :D ), s már készültek is elő az eszközökkel, tartozékokkal. Kérdésemre hogy dokumentálhatom-e az eseményeket munkavégzés közben, mosolygós, kedves igent kaptam, amin szintén meglepődtem, persze meg is köszöntem, és elmeséltem hogy miért is szeretem ezeket az eseményeket rögzíteni. Említettem a Polski esetét is, hogy milyen jól jött anno sajnos a fényképek, számlák megléte, amikor sajnos összetörték alattam. :\( Hamar kiderült, hogy képben vannak, melyik autóról van szó, valamint hogy a srác meg is csodálta már egyszer kétszer egy-egy autós összejövetel kapcsán a kisautót, hogy milyen szépen meg van csinálva, milyen egyedi, és mennyire egyben van. Majd beszélgettünk tovább, mikor kiderült, hogy ő nem Polskiba, hanem Audiba lapátolja a pénzét. :) Tehát rokonlélek is, nem csak jó fej társaság. :) :) :) :)
Közben már át is ugrott egy fémszál az első szélvédő és az A-oszlop között, aminek a végére felkerült két "markolat", belülre egy spakli, hogy ne sérüljenek a belső műanyagok sem, ugyanakkor le se kelljen őket szedni, hogy a bolhák is megmaradjanak, és kezdetét vette a szó szerinti huza-vona. :) Már ekkor látható volt, hogy nem ez lesz az első szélvédő amit eltávolítanak, és reméljük hogy nem is az utolsó. Relatíve gyorsan körbeértek a szélvédőn, és miután elvágták mindenhol a ragasztót, ki is emelték a repedt szélvédőt a kaszniból. Óvatosan elkezdték leszedni a díszítő kéder gumit a szélvédőről, de sajna hamar kiderült, hogy ennek a vissza tétele esélytelen. Pontosabban esztétikailag általam sem támogatott, így abban maradtunk, hogy menjen fel ebből is az új, ha már cserélni kell az üveget, akkor ne kelljen hullámos kédert látnom minden nap ha az autóra nézek.
Közben lekerült az azonosító matrica is a régi szélvédőről szintén nem kis rutinnal, és sérülés mentesen, így fel is ugrott hamar az új szélvédőre, hogy ennek a cseréjével se kelljen kínlódnom. ;) Köszi ezúton is. ;)
Majd jött a maradék ragasztó eltávolítása a kaszniról, majd a tisztítása a kaszninak, majd a zsírtalanítása az üvegnek-kaszninak egyaránt, majd a "csodaszer" felvitele mindkettőre ami tapadás elősegítő, végül jött a ragasztó körbe kasznira (természetesen csak az üveg alá ;)   ) Ezután jött egy fontos, és egy kevésbé fontos telefon felhelyezése a szélvédőre színük szerint a piros, és a sárga, és már emelték is be a helyére az üveget. Beigazgatták szépen, és már mentek is vissza a sallangok is a helyükre, mint pl ablaktörlőkarok, műanyag takarók, bolhák, és készen is voltunk elvileg. Mert hogy a munkafolyamat itt be is fejeződött kb 40-50 perc elteltével, már csak a száradást kellett várni. Ekkor volt kb 12:30. Mivel 1 órás ragasztószettel dolgoznak, ők 3 óra száradást tanácsoltak én meg abban maradtam velük, hogy majd késő délután visszajövök az autóért, ha az a lényeg hogy minél többet álljon egy helyben a száradás ideje alatt, hogy ne feszüljön meg, és beragadjon rendesen a helyére. Így fizettem, megköszöntem, és eljöttem, indultam Janiékhoz.
Janiéknál festettünk kicsit, mert többen mondták hogy jól áll nekünk a festék, igaz nem értettük miért mondják ezt P. Gyula miskolci lakos kedvenc szórakozó helyén a Kék-Oszt-Riga bárban... :D :D :D :D :D :D De erről majd Jani blogol, ami reméljük arról szól majd, hogy jól sikerült, nem pedig arról, hogy mehetünk megint homokfújatni. ;)
Kicsit hazaugrottam a Polskival, elmentünk Shoppingolni, majd 17:00-óra körül visszamentünk a Suziért a Polskival, mert a jó. (csak ez az 4500-nál jelentkező rajtprogram ne lenne benne... de remélem hétfőn megoldódik, mert nekem ez egyre inkább kondenzátor halál gyanus)
Kijöttek, megcsodálták kívül belül a kisautót, kaptuk az elismerő szavakat, de főleg az autó. :) Majd megköszöntem még egyszer a cserét, és indultunk vissza Janiékhoz, letenni a Polskit, és nekilátni a sütögetésnek ami hirtelen ötlettől vezérelve született meg ezúttal is. :)
Összességében egy jó nap volt a szombati is. ;)

2010.04.17. Szombat

 Volt egy kis időm, módom, lehetőségem, kedvem, stb tegnap, így bütykölgettem egy kicsit a kicsin. Részben sikerült részben nem sajnos, de idővel orvosolni fogom ezt a problémát is.
 Először is köszönet Bálint Karcsinak a tippért, blogért a lámpa búra festés kapcsán, így sikerült végre megvalósítani azt, amire eddig sajnos nem sok sikerrel vadásztam, a felemás felállású Bis hátsó lámpa búrát. Igyekeztem úgy eljárni, ahogyan a blogon olvastam, hellyel-közzel szerintem sikerült is. :) Természetesen én már csiszolással kezdtem, ahogyan a mester ajánlotta, majd tisztítás után kapta szépen sorban az összesen 5-6 fedőrégetet egymásra, hogy elérjem a kívánt eredményt. Szerintem sikerült, mert valami ilyesmit szerettem volna, tehát hogy ne legyen sem túl sötét, sem túl világos. Nekem tetszik, elégedett vagyok vele, Jani szerint is jól sikerült.
 Ezen felbuzdulva fogtam neki a búra cseréknek, majd ezt követően miután megcsapott a benzingőz, nekiláttam a szelepdekli tömítés cseréjének is, mert a motorfelújítás óta kb nem volt hozzányúlva, most viszont itt-ott már kicsit taknyos volt, nem tömített kellően, így csere érett lett. Ehhez természetesen a gyújtáselosztót el kell távolítani, ellenben a szelepdekli fedelét nem lehet levenni. Ezen kicsit mindig elmosolyodok, hogy miért kell egyszerű tömítés csere esetén megszopatni magunkat egy gyújtással is. :D :D :D :D :D
Na mindegy, kiszedtem, letisztogattam azt is, majd levettem a szelepdeklit, himbasor kb olyan állapotú, mint amilyen állapotban felszerelésre került annak idején, ennek örültem. Annak már kevésbé, hogy a parafa tömítés kicsikét rá volt sülve a hengerfejre, de egy sniccerrel mindent meglehet oldani, így ezt is sikeresen eltávolítottam, letisztogattam, majd ment is fel az új tömítés, remélem az is ki fog bírni majd minimum ennyit. ;)
Majd jött a játék határok nélkül a gyújtással, mivel volt annyi eszem hogy nem jelöltem össze, csak megjegyeztem, hogy mi merre, hogyan áll kiszereléskor. Így tisztogatás közben persze hogy elmentek a dolgok nem is kicsit, de értelemszerűen hamar össze lehet hozni a dolgot. Csak hogy még sem akarta az igazat, indulni nem igazán akart. Kiszerelés, állítás, beszerelés, ellenőrzés, próba, nem jó, kiszerelés, állítás, beszerelés, ellenőrzés, próba, nem jó, kiszerelés, állítás, beszerelés, ellenőrzés, próba, nem jó, kiszerelés, állítás, beszerelés, ellenőrzés, próba, nem jó...
Kb ennyiszer futottam neki, mire sikerült észrevenni, hogy az egyik gyertyakábel elhasalt sajnos tőben, konkrétan a csatlakozó fele a fedélben marad kihúzáskor. Meg igazából a fedél is csere érett lett, mivel elkopott a középső érintkező már benne elég rendesen, így bekerült abból is az új, a régi meg ment a csomagtartóba tartaléknak. Egy ilyen tartalékból került bele a gyertyakábel is, ami ugyan használt, régi volt de működött, és ugyanilyen szilikonos volt mint a többi.
Beszerelés, ellenőrzés, próba, beindul, de nem az igazi, picit beledadog, így állítgatás előre, hátra, jelenség ugyanaz sajnos egy adott gáznál, kb 3000-es fordulaton már hallható, hogy ki-ki hagy, bele-belepofázik, így időszerű lesz a gyújtáselosztó komplett felújítása is sajnos megint, bár az utóbbi 1,5 évben igazából szerintem ahhoz sem nyúltam, így elnézem neki. ;)
Így elvittem egy kicsit megjáratni, megtankolni, csak útközben vettem észre, hogy elég WRC-sre sikerült, mert azt tudtam ugyan hogy 3000 körül kicsit dadog, de azt nem, hogy 5500 körül tilt, és durrog. Eleinte kicsit meglepett, főleg előzésnél, hogy mik ezek a durrogások, de így legalább hamar felfogták, hogy erőgéppel nem vitáznak, elengedtek. :) Később lámpánál állva már kifejezetten mókás volt, mikor meg-meg kínáltam, hogy nem kis robajjal dolgozik a gép. :) :) :) :) :)
Bármennyire is mókás a dolog, így nem maradhat, ezt meg kell oldani minél hamarabb, mert szerintem nem csak a zsebemnek nem hasznos, de a motornak sem hiszem.

2010.04.12. Hétfő

Hétvégén kicsit csavarogtunk a kis csodával, mert kíváncsi voltam, hogyan viselkedik az új beállításokkal, nyári gumikkal, kormányművel, stb. Ráadásul a múltkori alkalommal az is kiderült, hogy a légkürtöm sajna ismételten kifingott, természetesen akkor, mikor jelezni akartam az előttem szarakodónak, hogy talán elindulhatna még ennél a zöldnél. És innentől kezdve, hogy tudtam hogy nem jó, hirtelen nagyon elkezdett hiányozni. :) Janinál bakra tettem a kocsit és elkezdtem leszerelni a kürtöt, mert gyanús volt, hogy nem egyszerű gebasz lesz vele. Így is volt, mert akármit is csináltam vele, a kompresszor dolgozott, de a kürtök lefojtották, így azok lehetnek eltömődve. Kapott féktisztítót bőven, mert az olyan mint a WD-40, hogy mindenre jó, ami nem működik, de sajna nem sikerült életre kelteni, így elugrottam egy másikért a boltba, de ezúttal már nem légkürtöt vettem (mivel évente cserések voltak) hanem egyszerű kétszólamú, vegyes szólamú kürtöt, ami nem szép, de ilyen volt, meg úgy sem látszódik.
Az már sokkal viccesebb volt, hogy felszerelés után jöttem rá, hogy nem akar szólni ez sem... először azt hittem a kürtök hibája, de töltőről szóltak szépen. Na ekkor már kb 3 órája játszottam a kibaszott dudákkal. Mármint a kürtökkel, mert lehet hogy Andi is olvassa... :D :D :D :D :D :D :D :D :D :D :D :D    És ekkor határoztam úgy, hogy ebből most egy kicsit elég volt, autót betettem vissza, kürtöket letéptem a picsába, és polcra tettem őket, hogy majd hétvégén.
Egyeztettem Dokival, hogy nyújtson majd némi segítséget, mert elkezdett hullani a hajam is már emiatt...
Így indultunk el Tokajba, hogy megoldódjon ez is, mert duda az kell, a duda az jó. ;)
Nem bántam meg, hogy nem egyedül kezdtem neki, mert elég tréfás volt a szitu. Eleinte a test volt gyanús, később a pozitív nem léte, mikor mindkettő megvolt, akkor jött a fejvakarás, hogy miét nem szólal meg. Sikerült kideríteni, hogy a csomagtartóban van egy sarus toldás, ahol még meg van mindkettő, de a következő 20-25 cm-es szakaszon eltűnik hol ez, hol az, pedig szakadás nincs, saruk meg forrasztva vannak... X-akta, így repült a kukába, került bele új vezeték, és már csak a rögzítés volt hátra, hogy útban se legyen semminek, és annak se legyen útban semmi. Ezt is végül Ata, és Doki oldotta meg, mert én már halálomon voltam a takony kór, és torokfájás miatt. :\(
Köszönöm nekik ezúton is, hogy az autó és egyben az én problémámat is orvosolták, örök hálám érte.
Útközben volt mókázás is, mert arra mindig akad vállalkozó. :) Így a 37-esen lámpától indulva űztem előztem egy F-Astra kombit, ahol szerintem a gyerekülésben ülő gyerkőc is megállt a fejlődésben mikor elmentünk mellette, természetesen apuci egyből elkezdte nyomni mint süket a csengőt, így 120-körül inkább elvettem a gázt ezzel óvva a bölcs apukát és családját aki tömött autóval racsingol, miközben kicsit csörög az autója, meg persze magunkatis, mert 110-es limit van ott. Minden esetre jó út volt, csak az a veréb nem hiányzott, amelyik kicsit átrendezte a hűtőrácsot ennél a tempónál, mert fingja nincs a jobb kéz szabályról...
;)

2010.04.07. Szerda

Na és akkor...
Ott tartunk, hogy felkerült a nyári futómű állás a kocsira, ami annyit tesz, hogy az alacsonyabb alumínium bakok kerültek fel a gyáriak helyett, ezáltal még sikerült veszíteni a hasmagasságból és még közelebb kerültünk a go-kart feelinghez. ;) Ezzel a részével nem is volt gond a csere során, mert hogy csápos emelőn cseréltük a rossz idő, meg a rossz egészségi állapotom miatt.
Meg ha már ott voltunk, és volt lehetőség, akkor csere érett lett a kormánymű is, mivel már akkora holtjátéka volt az autónak, hogy egyenesen tartott kormánykerék mellett, bármikor elindult az autó a szomszédos sáv felé sajnos, illetve egy Miskolc-Budapest szakaszon úgy kellett vezetnem mint anno a Dallasban, vagy a San Fransisco utcáin című filmben, folyton járt a két kezem, hogy egyenesen haladjon a kisautó. :) Szóval felkerült egy jó állapotú bontott kormánymű, aminek következtében lett egy nagyon durva széttartás a kocsin, amit szemre ész nélkül orvosoltunk még a tegnapi nap folyamán, mert tudtam, hogy ma úgy is viszem futóműveshez ellenőrzésre, állításra, így csak annyira kellett összehozni, hogy csikorogjanak a gumik az aszfalton. :)
Közben lentebb került a rendszámtábla is elől, ami még nem végleges, csak próba verzió, hogy mennyivel kap több levegőt így a hűtő. Ezt követően indultam vissza a garázshoz, immáron normális kormánymű holtjátékkal, és pattogós effekttel, csak útba ejtettem az autósboltot, ahol majdnem sikeresen le is téptem a rendszámot a beállást követően, mert hogy úgy szoktam, hogy "körforgóból kifelé vissza 3 motorfék belsősávban kicsi risza vissza kettő nyikkanyósra majd jobbra fel a parkolóba" csak ilyenkor nem szokott ennyire lent lenni semmi. :D Na mikor ott tartottam, hogy jobbra fel, akkor tudatosult, hogy vissza kell majd mennem a rendszámtábla maradványaiért, és majdnem belefékeztem, mikor rájöttem hogy ettől csak rosszabb lesz, ha jobbal leül az orra, így engedtem, had menjen legalább szépen. Szerencsére elfért a rendszám is. :) Boltban meg csak vigyorogtak. :) Megvettem amit rendeltem, majd irány a garázs, s mivel hamar megjártam, időm meg mint a tenger, így nekiálltunk Janival megint, hogy felkerüljenek a ködlámpák a kisautóra. Természetesen megint nem ment egyszerűen a dolog, de jelentem most legalább győztünk végre... ;)
Szóval fent vannak a ködlámpák végül, ott ahol én szerettem volna hogy legyenek, s be kellett látnom, hogy ültetéssel, ezekkel a gumikkal erre a helyre esélytelen lett volna feltenni úgy a 180-as lámpákat, hogy azok fent is maradjanak minimum egy hétig anélkül, hogy beakadnának valamibe is. Minden esetre köszönöm  Gáspáry Lacinak a felajánlást az utánpótlásra. ;)
Így ma ködlámpákkal, ültetve, nagy kerekekkel, új kormányművel vághattam neki az útnak a futóműves cimbora felé. Jó volt megint belvárosi szakaszt nyomni a kis autóval, tekintélyt parancsoló 3-ik fokozatban végig, ahol a fordulat miatt van erő is, hang is. :D Nem is lépett le egy paraszt sem a járdáról az úttestre. ;)
Futóműves lőtt az összetartáson (mert az fontos, hogy legyen mindig összetartás. ;) ), meg persze a kerékdőlési valamint az utánfutási szögön, így a kisautó most megint naggggggyon hibátlan, és jól vezethető, aminek nagyon örülök. Ugyanakkor lehatároztam azt is, hogy jó eséllyel a következő télen nem lesz téli üzemmódba állítás, így marad minden ahogyan van, mivel télen csak keveset járunk vele, így arról a kevésről meg inkább le is mondok. Persze ez még messze van, addig még százszor megbolondulhatok. :) :D :)

2010.04.04. Vasárnap

Ha megvolt a nyári időszámításra történő átállás, akkor időszerű az autót is nyári üzemmódra átállítani szépen, lassan, így ezt a mai nappal el is kezdtem.
Előkerültek szépen a nyári gumik, így azzal kezdtem, hogy elkezdtem őket megtakarítani a portól, amik annak ellenére kerültek rá, hogy el voltak csomagolva. Meg igazából az elmúlt 2-3 évben nem nagyon voltak szépítgetve, így portalanítás után, kicsit neki ugrottam polírozni őket, így első körben kapták a polírt, második körben a tükrösítést, mivel voltak rajtuk páralecsapódásból eredő foltok is. Szerencsére sikerült kiszedni mindet, bár az idő nem volt túlzottan kedvező, mivel nem volt kellően meleg így nehezebb volt a pasztákkal is dolgozni, de megoldottuk. ;)
Ezt követően frankón lezsíroztuk Janival a függőket, először én zsíroztam ő tekerte a kormányt, majd ő tekerte a kormányt és én zsíroztam... :D :D :D :D :D :D Frankón kijött mindenhol, ahol kellett, ellenben a zsírzó gombokat cserélnem kell majd, mert míg felül zsírozom, addig alul könnyezik...
Miután lekerültek a lemezfelnik, kipucoltam, portalanítottam a fékeket is, a pofákat is, a dobokat is. Majd felkerültek az alufelnik a 175/50-es gumikkal, és megállapítottam, hogy az autó ezekkel lesz igazából teljes. :) Azonban lassan be kell szereznem az utánpótlást, mivel eléggé kopottak már sajnos ezek a gumik. :\(
Majd a jött a lassan már megszokottá vált tökölés sorozat, hogy milyen ködlámpák kerüljenek fel az autóra, és milyen méretben, mert a 150-esek kicsinek hatnak, a 180-asok meg nagynak. Ezzel is eltelt vagy 1,5 óra, hogy csak nézegettük.... :) Végül a kicsik mellett kellett döntenem, mert hogy a nagyok annyira alul lennének, hogy egy kisebb bukkanó jó eséllyel letépné őket sajnos. :\( Így bár tekintélyt parancsolóak a 180-asok, kissé költséges lenne cserélgetni őket ha sérülnek. :\( Viszont a kicsik felszerelésére már nem volt idő, mint ahogyan az első futómű visszaültetésére sem, így azok megmaradnak a holnapi napra, igen Húsvétra, locsolkodás helyett. :)
Kellemes Ünnepeket mindenkinek. ;)

2010.03.28. Vasárnap

Hétvégi történések jegyzete következik.
Közben meg szóljon egy kis zene újfent a Punnany Massiftól:

Először is pénteken előhoztam egy kicsit a garázsból a "kicsit", a jó időre valamint a régi autózásnak köszönhetően. Ideje volt már kicsit megjáratni megint a kisautót, így le is mostam, szépen letakarítottam, kitakarítottam a portól, és miután visszatért a garázsba, felkerült rá a takarófólia is, amit még a barátaimtól kaptam vagy 1,5 évvel ezelőtt. Eleinte amiatt nem használtam, mert szabad ég alatt nem akartam letakarni, télen meg megint csak nem szerettem volna, ellenben most remélem jó szolgálatot tesz majd a por elleni védelemben. Köszönöm még egyszer a barátaimnak ezt a meglepetést is. ;)
Szombaton a garázsban is történt némi előrehaladás, a villamos vezetékek fixre forrasztása volt a kezdeti program, mivel a gyors-csatlakozós megoldás annyira nem vált be, mint amennyire eleinte bíztunk benne. Forrasztást követően meglepően jobb lett a fényhatás is az energiatakarékos izzóknak köszönhetően, még most sem értem. :O
Ezt követően autóztunk egy kicsit Janyboy-al, néztünk neki jó árasított felnit, és persze végül vettünk is egy kis alkudozást követően. Van öröm és bódotttá. :)
Vasárnap megint garázzsal kezdtük a napot, csináltunk zárat a gyalogos forgalmi ajtóra, végre egy normálisabb kivitelt alkalmazva, ami kb 1 órát vett összesen igénybe, így nem értettük miért nem ezt csináltuk már anno az elején is, amikor fejtörést okozott, hogyan is tehetnénk zárhatóvá, hogy a szél ne csapdossa mint az ólajtót. :)
Szóval ez is meg lett oldva, kicsit pakolásztunk is, rendszereztünk is, közben a lányok főzőcskéztek, így hirtelen ötlettől vezérelve, valamint a jó időnek hála úgy döntöttem hogy lecserélem a hátsó lökhárító tartóvasakat is a Bodáéktól beszerzett krómos kivitelűekre.
A manőver nem volt egyszerű, mert ugye ezek a tartók a gyári 85 mm helyett csak 55 mm-re tartják el a krómlökhárítót a karosszériától, amivel alapesetben nem is lenne gond, csak ugye a 903-as motor miatt nekem fel lett vágva a hátfal egy kicsit, hogy elférjen az ékszíjtárcsa is kényelmesen. Na most ennek köszönhetően a középső részen elég vészesen közel van a króm lökhárítóhoz a hátfal-gerenda, így egy picit variálni kellett a rendszámtábla világítással, de végül megoldottam ezt is.
Plósz kollégától beszereztem még régebben egy krómlökhárítóra való rendszámtábla világítást, így azt gondosan szétkaptam atomjaira, és alaposan letisztogattam hogy amikor felszerelésre kerül a sor, már ne legyen erre sem gondom. Így a régi világítás helyére felkerült a felújított kivitel, és a szerelés közben arra is rájöttem, hogy ebből a világításból is létezett minimum kétféle, s most mindkettő itt volt előttem, aminek hála egyik sem kompatibilis a másikkal. :)
De a lényeg, hogy felkerült hátra is az új lökhárító tartóvas, és tetszik. :)
Valamint felkerült a Téli Találkozó matrica is a többi közé az ablakra.
Jöjjenek a képek.

2010.03.18. Csütörtök

Tekintettel a tegnapi jó időre, meg arra, hogy a 2010-es Téli találkozó óta nem nagyon voltam kint a kis géppel, tegnap előhoztam egy kicsit a garázsból, hogy ne lustuljon el, hogy kicsit meg legyen járatva. Meg persze hiányzott is már eléggé az öröm autózás feelingje. :) Ég és föld a két autó életérzése. :D
Kihozatal előtt volt egy pici szerviz, inkább csak amolyan esztétikai szempontból, melynek során levettem az első lökhárítót, és kicseréltem a tartóit a Bodáéktól rendelt krómozottra. Ezekkel sokkal pofásabban néz ki. Majd következett vagy 1,5 órányi szarakodás, hogy hogyan is rögzítsem a ködlámpákat előre, de sajnos nem jutottam előbbre, az idő meg vészesen telt, és felhősödött, így inkább maradtam az autózásnál, a ködlámpákra meg majd még visszatérek később. A legnagyobb baj az, hogy nincs szívem megfúrni a króm lökhárítót, de még a tartóit sem ha nem muszáj. Innentől kezdve érdekes a dolog, mert hogy nincs mihez rögzíteni ebben az esetben. Az már csak hab a tortán, hogy amíg a 180-as lámpák nagynak tűnnek, a 150-esek kicsinek, a kettő között meg nem igazán van méret. :O Szóval vannak még kérdések továbbra is, hogy milyen, és mekkora, és hogyan legyen fent.
 De legalább kicsit tudtam autózni vagy 2 órácskát, ami nagyon rám fért már a szürke hétköznapokban.
Amiket sikerült észrevenni az út során:
  • még mindig megnézik, megmosolyogják a kisautót
  • mindig van egy két hülye akár városban akár azon kívül aki nagyon megakarja mutatni, hogy ő nagyon Surmóker
  • 2-ban közelítve motorfékkel 4000-es fordulaton a kereszteződéshez esze ágában sincs lelépni a gyalogosnak az úttestre, ha mégis, akkor a gyújtás levétel-visszaadás orvosolja a felmerült problémát, és elsétál a zebráig
  • valami kis kottyanás jelentkezik a kormánymű valamely pontján, és ezt követően minimális "séta"
  • váltógumiharangokat cserélni kell, mert csöppennek sajnos
  • valamint ha hátra is felkerülnek lökhárító tartók, lehet hogy le kell rövidíteni a kipuff csövet, mert félő, hogy túlnyúlik rajta
Van tehát egy-két teendő, amit a pihenő napokon megpróbálok majd orvosolni, megoldani, hogy később ne legyenek vele problémáim.
Meg persze ez idő alatt volt egy kis bandázás is, mivel jelen volt Janyboy, Plósz kolléga, na meg persze az Imi. :) :D :) Ez utóbbi kettő tekert egyet-egyet, ezt mindenki értse úgy ahogy. :D :D :D :D :D :D :D :D

2010.03.14. Vasárnap

Tegnap kicsit kiégettük a kipufogót az Ignisen, mert mostanában csak belvárosi közlekedés jutott neki. Volt egy kis találkozónk, beszélgetésünk Pesten, így ennek köszönhetően indultunk útnak, s ha már mentünk, elvittük jó anyámékat is magunkkal világot látni.
Így amíg mi beszélgettünk erről-arról, addig volt alkalmuk megnézni a Tropicariumot a Camponaban.
Igazából ami miatt írtam ezt a blogot, az csak annyi, hogy továbbra is elégedett vagyok a járművel, ugyanis 4 személlyel, kicsit sietősen 140-kével autópályán Miskolc-Pest-Miskolc 8,2-re jött ki a fogyasztása, amivel maximálisan elégedett vagyok. És a kipufogó is elviselhető továbbra is, még ilyen tempó mellett is, így azzal sincsenek gondok, főleg hogy nem növelte a fogyasztást sem, ellenben kellemesen húz 5-ikben 90-ről, jobban mint a gyárival.
Ha meg már Pesten jártunk, akkor kicsit csavarogtunk is Emével, Bazzal, meg Pocokkal. Köszike az idegen vezetést, meg a látnivalókat. ;) Remélem lesz még ilyen. ;)

2010.03.04. Csütörtök

Először is köszönet Szőrnek, és Gyulának!

Gyulának az információért, Szőrnek a hatékonyságáért, s mert értem baszott el értékes perceket az életéből. ;)
Igazából ez nem egy napjaink béli dolog, mert először akkor merült fel, amikor szóba került a lökhárító csere, s amikor a króm mellett kezdtem dönteni. Ugyanis tartót nem egyszerű keríteni hozzá, az összes környékbeli bontót, ismerőst feltelefonáltam, senkinek sem volt. S mert ráadásul még sürgős is volt, az még inkább megnehezítette a dolgot.
Ekkor láttam, hogy egy Pécsi boltban tartanak még olyan dolgokat, amik jól jöhetnek, így csörgettem Gyulát, hogy neki mi a véleménye, életképes-e szerinte az ötlet, elképzelés, hogy onnan szerezzek be lökhárító tartó vasakat, s hogy mennyiben különbözhet az 500-as tartója, a 650-estől. Ekkor tudtam meg, hogy neki is ilyenje van már, és szerinte szebb, mert nem tart el annyira a kasznitól, mint a gyári.
Az ő tanácsára csörgettem meg Szőrt, hogy nézzen már nekem ilyet lehetőség szerint, és ha megoldható, akkor vásárlást követően postázza már el nekem, én meg azonnal utalok részére. A boltban azonban kiderült, hogy valami minimális, 1500.- Ft-os összegért utánvéttel tudják postázni az üzletből, így nem kell Szőrnek fáradnia ezzel.
A vicces az volt, hogy ez Február 11-e volt, csütörtök, amikor is már ezerrel a péntekre készültünk, a Téli találkozós indulásra, és lökhárító még nem volt az autón. Így Plósz kollégától kölcsönkértem a krómlökhárító tartó vasait, mert 2 db-ja volt neki, így előre meg lett oldva, már csak a hátsóval voltunk gondban, mivel senkinek sem volt ilyenje. Ekkor jött az isteni ötlet, hogy tartó is, meg krómos is, meg legyen is, nincs más mint a porszívó cső!!! :D És az a vicces, hogy miután le lett vágva, fel lett szerelve, rá kellett jönnöm, hogy kajakra jobban néz ki, mint a gyári szögletes kivitel. :) Ezt többen meg is jegyezték a találkozós hétvége alkalmával is. :)
A lényeg, amin meg is lepődtem, miután késő estig barkácsoltam a kis kékséget hogy másnap autózhassunk vele, az az volt hogy pénteken reggel 3/4 8-ra itt volt a csomag a Pécsi autósbolttól benne a megrendelt cuccokkal.
Le a kalappal előttük, hogy ennyire ügyesek, gyorsak, hatékonyak, megbízhatóak. Kevés ilyen céget tudok manapság. Gondosan be volt minden csomagolva a csomagban, hogy még véletlenül se sérüljenek az alkatrészek, egyszerűen tökéletesek voltak. De pénteken reggel 8-kor már nem akartam nekiállni megint szerelni, így egyenlőre jegeltem a dolgot.
Köszönöm még egyszer mindenkinek a közreműködést;
  • Janyboynak a szervizt
  • Somának a szervizt
  • Plósz Gyuszinak az alkatrész lehetőséget
  • Gyulának az információt
  • Szőrnek a közreműködést
  • Bodáéknak a gyors postázást
  • Jó anyámnak hogy a világra hozott
;)
Jöjjenek a képek a rendelt alkatrészekről.

2010.02.16. Kedd

Téli Találkozó 2010!
Most tényleg erről fogok blogolni. ;)
Pénteken délelőtt indultunk útnak Miskolcról Pestre a találkozási ponthoz Csajossal, és Somával kényelmes 85-90-es tempóval, majd Fótnál én lehajtottam a tankolást követően Somáék pedig haladtak tovább, mert még haza kellett ugraniuk a cuccaikért.
A Fóti Coránál már vártak minket Bazék, Nyúlék, és Pocok indulásra készen, így haladtunk is a 2-esen, majd Kóspallag irányába a hegyi utakon, ahol már felcsillant a szemem a havas út láttán. ;) Kellemesen havas, jól autózható út vezetett a szállásra, ahol Nyuszy járta le nekünk a parkolót a Suzukival, de nekem így is sikerült elakadnom benne, miután az autó felhasalt a hóra, és neki csúszott a hófalnak. Gond nem lett, a jelenlevők meg letoltak róla, így nekifutottam még egyszer. Végül sikerült beállnom nekem is. ;) A délután jóformán semmittevéssel telt, de az nagyon jól esett, mert abban jók vagyunk. :) Végre sikerült Turbó kutyát személyesen is megismernünk. ;)
Majd szépen lassan beszállingóztak a többiek is a szállásra, és elkezdődött a péntek esti buli, nem kis szesz kíséretében, amiből még Baz-ba IS sikerült erőltetnünk egy nyeletnyit. ;) Abadi, és Miszory kollégával kellemesen elpálinkázgattunk, amiből én később jobbnak láttam kimaradni, mert valószínűleg a hegyi levegő miatt kezdett kialakulni egy kis fejfájás. ;) Minden esetre voltak érdekes dolgok ezen az éjjelen, láttunk, hallottunk egyet, s mást. ;) :) :D :c) : o)
Szombaton a reggelit követően szedelőzködött a banda, és autózni indultunk a hegyekbe, ahol megint csorgott a nyálam, a havas utak miatt, így inkább a sor végén haladtam Balázsékkal. :)

Jártunk fent a Szent Orbán Erdei Wellness Hotelnél, Nagymaroson, Kismaroson, Zebegényben, a Nagyhideg hegyen ahol megebédeltünk elég durván, majd elindultunk visszafelé egy kis kitérővel, amit esetleg már kihagyhattunk volna, mert nem volt egyszerű a feljutás a szinte szűz havon számunkra, ahol a polski alja már leért a hóra. De felmentünk, majd megkíséreltünk megfordulni a már említett nagy hóban. Nem volt egyszerű... Amíg Bazt próbálták kitolni a hóból, addig én az úton megfordítottam vagy 6Y-ból a polskit, és Bazzal elindultunk visszafelé az egy nyomvonalas úton, ahol elég hamar szembe találkoztunk egy Astra Kombis úrral, aki korrekt volt, s a kedvünkért visszatolatott vagy 800-1000 m-t, amíg félre tudott állni annyira, hogy elférjünk egymás mellett az autókkal. Köszi ezúton is, bár Béci szerint ez természetes, hogy a lentről jövőnek kell félreállnia, tolatnia ha úgy adódik, meg mi amúgy is többen voltunk. :)
Miután visszatértünk a szállásra, kicsit ejtőztünk, majd a vacsit követően megint ivás lett volna a program, de a mi szobánk úgy elaludt, mint a pinty... Előtte még volt egy kis beszélgetés, nevetgélés, bandázás, cigizés, meg persze olvasgattuk a Jani által küldött SMS-eket, hogy Székesfehérvárt, és környékét nem gyengén szakította el a külvilágtól a hó, és a hóátfúvás. Nyuszy nem nevetett úgy mint mi, főleg miután a hírekben is hallható, és látható volt, hogy elakadtak az autók, a tűzoltók, a katasztrófa védelmisek, a hótolók, a hóekék, és a mozdonyok. Nem volt egyszer a helyzet.
másnap reggel indultunk vissza, relatíve korán olyan 11-12 körül mert ekkora már Észak-Keletre jósoltak hasonló időjárást, amiből szerencsére még csak ízelítőt sem kaptunk. ;) Nem is hiányzott, meg így legalább lehetett hazafelé nyelezni a pályán. ;)
Összességében egy nagyon jó hétvége volt megint, nagyon jó találkozó volt megint, nagyon jó esték voltak megint, megint kitett a társaság magáért, nagyon jó szervezés volt, és nagyon jó helyszínek is. Pocok! Le a kalappal előtted. ;) Meg persze mindenki előtt. ;)

2010.02.10. Szerda

Téli Találkozó 2010.

Erről majd később. Menjünk szépen sorjában. ;)
Először is, sikerült eldönteni a lökhárító kérdést, legalább is azt hittem. Mert hogy az eredeti terv az volt, hogy torkon fosom az NKH-t, és visszateszem a csöveket, ám az utolsó előtti pillanatban csak meggondoltam magam, és feltettük a króm lökösöket, miután jártam az NKH-nál, és pár órát elvesztegettem az életemből csak amiatt, hogy pár perc alatt közöljék a pillanatnyilag hatályos jogszabály szerinti állásfoglalásukat, mely szerint csak gyári alkatrész helyezhető el a gépjárművön. Az sem igazán hatotta meg őket, hogy az autó egy átépített autó, és hogy az elmúlt 7 évben így vizsgázott ahogyan ti is ismertétek.
Elvették a jó kedvem. Ekkor volt 2010. Február 10. a nap melyen betöltöttem 30. életévemet, mondtam is magamban, hogy szép egy ajándék az élettől a sorstól. :\( Ez van sajnos, meg kell válljak a gallytörőimtől, melyektől egyéni, egyedi volt a kisautó. És elindultam haza, nem kissé elkeseredetten. Ekkor akartam feltenni a krómokat, beszereztem 2-2 pár köd és szúrófényt is, hogy majd azokkal teszem fel, de végül elvetettem az egészet, s megint a gallytörők mellett voksoltam. Lámpákat vissza a boltba, s gondoltam elhalasztom másnapra a szerelést, mert 1/2 órám volt sötétedésig, így inkább haza indultam, mert úgy volt hogy jön a kis családom szülinapot ünnepelni.
Letusoltam, miután jól átfagytam, ez jól esett, majd készülődtünk a család érkezésére akik szépen lassan szállingóztak is. Majd elkezdődött a köszöntgetés, iszogatás, amikor is jött egy telefon Jani bátyámtól, hogy menteni kellene menni, mert nem indul a Lada. Mivel már volt az arcomban egy-két atmoszféra házi pálesz, így a sógorjelöltet a hónom alá csaptam, hogy menjünk Janit menteni. Nem kérette magát, főleg hogy előtte való nap őt kellett menteni. Már pörgött az agyam, hogy mi miatt nem indulhat a Lada, szépen végigmentem fejben a hibalehetőségeken, s közben meg is érkeztünk. Gondoltam leszek bátor , s megpróbálok egy indítást. Pedált a padlóig, majd gyujtás, indítás, és láss csodát a Lada jár. Jani meglepetten, én annál büszkébben, hogy egy-két pálesz után egyszerűen zseni vagyok, és beindítok bármit, Uri Geller meg elmehet a picsába. ;) (Legalább is gondoltam ezt akkor még.)
mindenki vissza a saját kocsijába, majd elindultunk, mert sógornak még volt valami elintézni valója az egyik ügyfelével, így mondta, hogy ugorjunk már be hozzá. Mondtam neki semmi gond, menjünk, Jani is mondta, hogy inkább jön velünk, nehogy lerobbanjon.
Megérkeztünk a helyszínre, ahol az ügyfél már várt, és osztotta a sógorjelöltet rendesen, hogy mióta vár már rá itt, és mindenki elment már haza, csak ő van itt egyedül, de egy kávét szívesen főz nekünk. Ekkor lépett be Jani is a Múzeumba, mondtam Attilának, hogy akkor főzzön már hármat, mert hogy hárman vagyunk. Belement, nem ellenkezett. És elkezdte elhúzni a függönyt, amikor is arra lettem figyelmes, hogy sötétben ül egy nagy csomó ember, meg egy piros LED virít felém hátulról. Ismertem ezt a LED-et, valahonnan ismertem...
Majd lámpát gyújtottak, és ott állt egy nagy halom a családból, barátokból, kollégákból, én meg kb annyit tudtam mondani a meglepettségtől mint utóbb kiderül, hogy "asztakettébaszottrohadtkurvaeget". Nem kis meglepetésben volt részem, ami olyan szinten le volt szervezve, hogy le a kalappal mindenki előtt ennek kapcsán. Semmi jelét nem éreztem annak, hogy valami meglepetés lenne szervezés alatt, fű alatt. Tudtam hogy 30 leszek, tudtam, hogy a B-oldal forog lassan, tudtam hogy nem veszek már tartós tejet, de azt álmodni sem mertem, hogy egy életre szóló emléket kapok azoktól, akikre mindig számíthattam, akiket szeretek. (na elég a csöpögős részből)
Szóval hirtelen azt vettem észre, hogy se köpni, se nyelni nem tudok, itt van a családom, a kemény mag, és a kollégáim, s mindezek együtt egy helyen.
Még egyszer köszönöm nektek!!!
Sandinak, Jó anyámnak, Lajosnak, Jani bátyámnak, Erikának, Mónikának, Martinnak, Rolandnak, Denise-nek, Csillának, Tomikutyának, Bálint Atinak, Dokinak, Suszinak, Bertinek, Plósz kollégának, KG-nak, Rékának, OGy.nek, Losinak, Somának, Csajosnak, Baznak, Emesének, Bécinek, Reninek, Abadinak, Anikónak, Milánnak, Béresnek, Baranzónak, Kucsmának, Attilának a házigazdának, a Salsa táncosoknak, és végül a Sissy étterem és kávézónak a helyszín biztosításáért!!!
Volt itt minden az este folyamán, kaja, pia, meglepi, aji hegyek, és Salsa táncosok, Ez az este egyszerűen így volt tökéletes, és emlékezetes. ;)
Kaptam olyan forgó széket a barátaimtól, amilyen nincsen senkinek sem. Polski keréken áll, fékdobon forog, polski ülés van rajta, és mivel buktatható, így van alatta egy kedves csomagtér, amiben egy üveg Jager figyelt 6 pohárral.
:)
Majd jött a hajnal, és hazaindultunk, majd nyugovóra tértünk.

Köszönöm Nektek ezt a napot!!!

2010.02.01. Hétfő

Mivel ma van Ignác napja, így egy köszöntőféle bejegyzés belefér az életünkbe a minden napos autónknak is.
Aki a férfi, akkor ma ünnepel, mint Suzuki Ignác, ellenben ha nő, akkor sz@rban vagyunk Martina hIgnis-ként, mert azt nem tudom mikor tartják, tehát maradjunk inkább az Ignácnál. :)
Továbbra sincs panasz az autóra, indul, jön, megy, annyi hogy tankolni kell bele, de ezen felül semmi extra. A fékek is egyre jobban teljesítenek már érezhető hogy kezdenek összekopni rendesen, így arra sincs panaszom, az is jól lett megcsinálva. :)
Az éjjel bedobtam a kis kamerát megint, ki tudja mit hoznak az útviszonyok alapon, de meglepetésemre nem éjjel voltak gondok, sokkal inkább fényes nappal, mivel kis hazánkban a közútkezelő mint mindig, évről évre most is fel volt, van készülve a télre csak arra nem számított, hogy havazni is fog, s hogy valakinek el is kellene takarítania az utakról a havat annak érdekében, hogy közlekedni lehessen. Így a videóban látható helyzet fogadott minket a cégtől hazafelé indulva.

2010.01.29. Péntek

FRISSÍTVE 1 VIDEÓVAL







A tegnapi bejegyzés kapcsán többen tették azt az észrevételt (aminek lássuk be van, volt alapja), hogy sokat változtathat az összképen majd a rendszám, valamint a ködlámpa elhelyezése.
Éppen ezért bátorkodtam elkészíteni a szerintem szóba jöhető variációkat a tegnapi felállás szerint. remélem nem hagytam ki egyet sem, jöjjenek a képek, meg persze ezek alapján megint csak a vélemények, mivel az enyém is változott egyik másik képet követően.

A1: Krómmal, két kör köddel fent
A2: Krómmal, két kör köddel lent
A3: Krómmal, négy kör köddel
A4: Krómmal, két kocka köddel fent
A5: Krómmal, két kocka köddel lent
A6: Krómmal, négy kocka köddel
B1: Kis műanyaggal, két kör köd fent
B2: Kis műanyaggal, két kör köd lent
B3: Kis műanyaggal négy kör köddel
B4: Kis műanyaggal, két kocka köd fent
B5: Kis műanyaggal, két kocka köd lent
B6: Kis műanyaggal négy kocka köddel
C1: Bis műanyaggal, két kör köd fent
C2: Bis műanyaggal, két kör köd lent
C3: Bis műanyaggal négy kör köddel
C4: Bis műanyaggal, két kocka köd fent
C5: Bis műanyaggal, két kocka köd lent
C6: Bis műanyaggal négy kocka köddel

2010.01.28. Csütörtök

 Lezárult, véget ért egy korszak sajnos a kisautó, s az én életemben is a kis országunkban végbe ment szigorítások miatt.
 Közel 8 év elteltével lekerültek a mai nappal az egyedi rozsdamentes lökhárítók, mások által csak gallytörőnek nevezettek. Ez az út szélén "majd én megmondom, hogy a te autód nem felel meg műszakilag, és bevonom az engedélyét" dolog annyira nem jön be, így változtatnom kell.  Főleg annak függvényében, hogy múlthét hétfőn előhoztam a garázsból, azzal mentem éjjel dolgozni, (hát persze hogy megcsúszott egy pár helyen, de biztosan csak amiatt, mert el vagyok szokva a hátsókerekes autótól... :D ) kicsit megjárattam, kicsit élvezkődtem, kicsit meg-meg kínáltam, kicsit alázgattunk, meg láttam egy kemény arcot az egyik kereszteződésben ahol egymással szemben álltunk, először csak az tünt fel, hogy két bazi nagy kagyló van a kocsiban ami majdnem összeér, s csak később vettem észre, hogy amiben a kagylók voltak, nem volt más mint egy Moskvich. :) Kő kemény volt az összhatás, és csak vigyorogtunk egymásnak, meg integettünk, mikor elindultunk, elhaladtunk egymás mellett. :)
A lényeg hogy hazafelé elég árgus szemű pillantásoknak voltunk kitéve a kisautóval, a rendőrök által egyszer csak ártatlan mellettük elhaladás közben, másodszor meg mikor a Hideg-soron terelgettem felfelé, az utolsó kanyarnál éreztem, hogy nem kellene elrúgni teljesen a taknyos aszfalton, s így jártam jól, mert a kanyar kijárati ívén már jöttek szemből a rend éber őrei, s erőteljes lassításba kezdtek, amit végig követtem a visszapillantóból, amíg el nem tűntek a bukkanó miatt. Akkor jött a vissza2, és üveg hangon a házak közé lavírozás.
Régóta törtem már a fejem ezen a cserén, csak nagyon a szívemhez nőttek ezek az egyedi lökhárítók. Ugyanakkor azzal is szembesülnöm kell, hogy ez az ami a szemét kiszúrja minden embernek, és rendőrnek, az össze többi viszont be van jegyezve a forgalmiba így abba nem tudnak belekötni. Ezek a rácsok viszont sarkallatos pontjai sajnos a dolognak, mivel nem gyáriak. S bár nem szélesebbek a gyáriaktól, sőt a rögzítési pontjuk is megegyezik szándékosan nem az alvázra lettek rögzítve, mint a gallytörők, mégis sebezhető a dolog annak ellenére, hogy 8 éven át így ment vizsgára még az NKH-hoz is. Nem akartam támadási felületet hagyni számukra, ha már egyszer minden rendben van vele.
Fáj a szívem, nem kicsit, de sajnos ez van. :\( :\( :\( :\(
Ugyanakkor nem tudok választani sem, hogy melyik lenne az, ami jól mutatna a kocsin. A króm, a kis műanyag, vagy a Bis lökhárító.
:\(
Ebben kérnék egy kis segítséget tőletek, amolyan hsz-beli szavazással, betű megjelöléssel ha megoldható, hogy melyik az ami jól mutat rajta.

Ezer köszönet Janyboynak, Plósz kollégának, és Imi barátjának, akik nagy segítségemre voltak az installációk során.
;)