Címke: ötös (2)

Tevékenységtérkép

Tavaszi Találkozó - Salgótarján

 Hosszas várakozás után végül úgy alakult, hogy Janival ketten vágtunk neki a Miskolc-Salgótarján szakasznak, mivel a többiek vagy sokkal hamarabb indultak, vagy később,  így csak Egerbe ugrottunk be, hogy csatlakozzon hozzánk Linda s ne kelljen egyedül autóznia neki sem.
 Indulást követően a régi 3-ason autóztunk Janival, igaz kezdésnek szét váltunk a belváros előtt, s mindketten más útvonalon szeltük át a belvárost, de végül bevártuk őket. :D ;)   Út közben volt alkalmam most jobban tesztelgetni a relatíve friss 5-ös váltót. Továbbra is csak azt tudom mondani, hogy jól van kitalálva az áttételezése, hiszen nem csak utazótempót lehet tartani vele, hanem arra is alklamas, hogy erőlködés nélkül tudjon szépen gyorsítani az ember vele ha elhagyja a lakott területet.



Ami egyelőre azonban nem tiszta számomra, volt némi melegedése a motornak, amit nem nagyon tudok mire vélni, hiszen menetszelet kapott bőven, s végül nem annyira alacsony a motor fordulatszáma sem, hogy esetleg ne fordítaná át időben a hűtővíz közeget.  Később kicsit félre állva Janival arra jutottunk, ami megállhatja helyét, hogy alattomos módon ugyan, de emelkedőn haladhatunk végig anélkül hogy jó formán feltünne, mert neki is kicsit másabb a vas mint szokott lenni. Ez lehet magyarázat mindkettőre. ;)
 Egerben volt egy kis rögtönzött szervíz Jani Ladáján, mivel az egyik kipufogótartó gumi elengedte magát, de ezzel pillanatok alatt megvoltunk, s némi kis pihenő után indultunk is tovább már három autóval. A célhoz közeledve egyre érdekesebb időjárás volt, főleg úgy hogy Miskolcról indulva kb kánikula forróság volt, szikrázó napsütéssel, így Janival rövidítettünk a nadrágainkon, míg Salgótarján felé közeledve küszöbig érő vízátfolyások voltak változó intenzitású felhőszakadásokkal tarkítva s kb 12 fokkal. Kicsit furán is néztek ránk, mikor megérkeztünk a szállásra, de már megszoktuk. Ahogyan megszokták mások is, hiszen mi Észak Észak-Keletről jövünk. ;)
 Volt némi herce-hurca a szálláson a szoba kiosztások miatt, később a szobahőmérséklet miatt, de végül is szerencsére nem fagyott halálra senki, valószínűleg a kellő mennyiségű "fagyálló" betöltése miatt. ;) Estig ment a csapatépítés, volt némi szaunázás is benne ezúttal, mondhatni kicsit összemelegedtek az emberek... de semmi buzulás, vagy "Koncsita", csak egy kis izzadás a gőzben mint annak idején Szegeden. Közben persze nagy eszmefuttatások, korszakalkotó ötletek, élmények, tapasztalatok, beszámolók stb több különböző témában. Jó hangulat volt.
Másnap reggel a reggeli elfogyasztása után közös program volt, várlátogatásokkal, valamint tájházak látogatásával. Ezek alkalmával volt szerencsénk megnézni a Somoskői várat, valamint pár embernek a Bazalt orgonákat. Nekünk ez utóbbi már kimaradt, mivel a pocaklakóval kicsit nehezebben veszi a terepet Edit... - asszem meg kell majd nézni alatta a diffit, hogy mi lehet a bibi vele.. vagy a gyújtást inkább, mert az ereje az ami kicsit elfogy...   ;) :D ;)
Voltunk bányamúzeumban is, ami továbbra is érdekes és bámulatos számomra. Igaz nem annyira nekem találták ki ezeket a járatokat, hiszen volt ahol maximálisan meghajolva - ezzel tisztelegve a kemény fizikai munka előtt - volt ahol inkább "békaügetésben" sikerült csak haladni a hely szűke miatt. Valamint arra is sikerült rájönni, hogy ilyen helyen nem előnyös a "pálya-slcik talpú cipő", mivel az utolsó ponton állva az előadást hallgatva sikerült majdnem feldobni a picsámat a plafonra álló helyben. A vicces az volt, hogy Jani állt előttem, s ennek a lejtőnek az alján volt a vízzel telített rész, így kb esélytelen lett volna megállítani a lezúduló kb 300 kg-nyi testtömeget ha megindulunk lefelé a lejtőn. :) De pár ember így is jót mosolygott, s mint tudjuk, a jó kedv a legfontosabb. ;) :D  
Sok mindent sikerült megtudnunk ezen a napon is, míg a csapat egy része a tájházban volt Kazáron. Például, hogy hosszú időn keresztül képes egy kis polski fordított polaritással üzemelni különösebb gond nélkül, max a rádiót, valamint a szivargyújtóba dugott összes eszközt vágja haza, de egyébként menni képes. ;) Páran jót derültünk rajta, de elképedve hallgattuk is az élmény beszámolót. :) Valamint hogy a kiszedhetetlennek tünő menethibás csavarok puszta kézzel eltávolíthatóak... :) ;) :D
Fagyiztunk egyet, végül úgy döntöttünk páran, hogy útrakelünk a szállásra, hiszen ott még is csak jobban tudunk beszélgetni, mint az út szélén az esőben. ;)
Az esti program hellyel-közzel megegyezett a péntekivel, azzak a kis különbséggel, hogy Gabe-el megbeszéltem hogy lemegyek érte autóval és felhozom hogy ha esetleg nagyon erőltetik neki akkor tudjon inni egy pohárral...  Nos az út mindkettőnk számára izgalmas és élvezetes volt én úgy gondolom, hiszen jókat nevettünk. Én elsőként akkor, amikor Gabe először szembesült a ténnyel a kanyar felé közeledve, hogy itt nincs majré-vas, s nem veszünk el a tempóból sem csak azért mert kicsit vizes az aszfalt... Másodszor akkor, mikor Gabe annyit mondott csak hogy itt halunk meg.... :D  Harmadszor, mikor kiült szemmel láthatóan a rémület az arcára, hogy a szállás felé lekanyarodva a főútról 3 telivel vesszük a sikánt... :)  Idővel megszokta a stílust, a tempót, s egyre jobban élvezte, amit jó volt hallani menet közben. Valamint felismerni a tényt, hogy kb én is ilyen voltam annak idején mikor KG mellett, vagy Baz mellett ültem a 903-asokban. Ezek adtak mindig lökést, hogy meg kell csinálni és kész, nincs mese, nekem is kell egy ilyen. Kb szó szerint ezeket hallottam most vissza Gabetől. :)  
 Vasárnap volt még egy kis Hollókői túra, ám az idő ezúttal nem volt kegyes hozzánk, végül úgy döntöttünk hogy inkább hazafelé vesszük az irányt Gyöngyös érintésével, mivel erősen porzott már a tank a kiskocsiban az én mulasztásom és hiszékenységem miatt, mivel valaki azt mondta hogy csak  kb 10-14 km-re van a cél a szállástól. Ez inkább 40 volt minimum... :) Gyöngyösön megtankoltunk, s épp az induláson tanakodtunk, mikor megjelent egy fazon, akiről kiderült hogy a helyi rádióban műsorvezető, s megfűzött minket egy riportra. Hamar kötélnek állt a csapat annak fejében ha mutat nekünk valami olyan helyet ahol ebédelhetünk egyet, ígybeültünk a Malomudvar étterembe, ahol jó hangulatban vártunk az ételt, s adtunk riportot.  Az adás elviekben csütörtökön volt hallható a Gyöngyösi Maxirádióban. Fogyaztás után immáron mindenki teli pocakkal nem csak Edit, útra keltünk s tovább folytattuk az utat hazafelé.
Összességében nagyon jó találkozót hoztak össze ismételten ezek a szervezők is, így köszönet nekik érte ezúton is. Mi jól éreztük magunkat az biztos. ;)

Volt régen egy ilyen műsor a rádióban...

Ha jól emlékszem talán hétfőn csörrent meg a telefonom, benne egy ismerős, ámde néha távoli hang.
Hogy akkor van ez az izé, amiről beszéltünk már párszor, hogy akkor most mi legyen, mert hogy ez most ott van és ha az legyen amire ő gondol, akkor mikor legyen az hogy legyen belőle valami.
Ha nem is egészen így, de valami hasonló formában zajlott le a beszélgetésünk, és abban maradtunk hogy ha látok tiszta képet a hét pihenő időszakainak tekintetében, akkor mielőbb visszaszólok. De addig is biztos ami biztos alapon elvitt tőlem egy másik izét... :)
 P. Sándor Tiszavasvári lakos volt aki rám telefonált hétfőn, hogy elég jók  az esélyei annak hogy hétvégére beugorjon a kis kocsiba egy 5 fokozatú váltó, ha én is úgy gondolom. Megállapodtunk, hogy első lépésként adok neki egy váltót, megkértem hogy építse össze, sőt később voltam olyan pofátlan és éltem a felajánlással hogy ha gondolom akkor segít berakni a kocsba, hiszen mégis csak többet rakott össze eddig mint én, így nem vitás hogy jobbak a tapasztalatai 5-ös váltó terén.

Összehangoltuk az időnket, s szerdán sikerült sort keríteni a találkozóra, így letúráztam  hozzá, ahol már készen várt az összerakott, ráncfelvarrott, rendbeszedett váltó az eddig nem létező plusz egy fokozattal. Az idő nem volt túl kegyes hozzánk, mert kb fél úton járhattam, mikor elkezdett esni az eső, később szerencsére alább hagyott. Beszélgettünk egy ideig, mikor pedig láttuk hogy csendesedik az eső, neki láttunk a fent lévő váltó leszerelésének, majd ezt követően az 5-ös felszerelésének. Némi átalakítást igényel a munka itt-ott, de Sanya szemmel láthatóan rutinos volt ezekkel kapcsolatosan. Hamar rájöttem hogy nem baj egyáltalán hogy nem egyedül álltam neki a cserének, mert sok helyen csak vakargattam volna egy ideig a fejem. Kicsit át kell alakítani a rugalmas összekötőt hozzá, egészen pontosan le kell rövidíteni. A kulisszát ki kell szerelni és kicsit átalakítani, hogy képes legyen a plusz irányra lenyomás nélkül is. Ennél a résznél szembesültünk azzal, hogy sajnos eléggé meg van kopva az enyémben a kulissza, így mielőbb cserélni kell.
Sanya ügyesen megoldott minden elénk gördülő problémát, s hamar bent volt minden a helyén az átalakításokat követően pedig már csak a finom beállítások voltak hátra és a próbakörök. A próba során hamar jelentkezett a kulisszakopás problémája ugyanis a 3-4 vagylagos volt, de javarészt inkább nem is volt sajnos. Így némi matekolás után abban maradtunk, hogy kicsit átszabja a felső kulisszát,, mivel kb 3 mm hiányzik ahhoz hogy az említett fokozatok közötti kapcsolat létrjöjjön. Kikönnyítettük a fokozatok útját, kibővítettük, így már szemmel láthatóan jobban elérhetőek voltak a fokozatok.
A rossz idő ellenére meglepően jó időben végeztünk a cserével, ezúton is köszönet érte Sanya!
Mit mondjak, meglepő dolog, és szokatlan, hogy a kívánt sebesség elérését követően van egy utazó fokozat már a kis kocsiban, mint a nagyokban. Szokni kell még, de egyelőre nagyon kellemes benyomásom van ennek kapcsán.
Hozzávetőlegesen 700-750-et esik vissza a fordulat azonos sebességet tartva 4-ikből 5-ikbe kapcsolást követően, ami azért szerintem egyáltalán nem rossz. Tehát valóban nem csak hasraütöttek ennek gyártásakor, tervezésekor, hanem számolgathattak is előtte, így nem erőtlen az autó tőle. Városban is elbírja az ötödiket, és lakott területen kívül is jó hogy picit halkabb az autó amiatt, hogy nem ordít magas fordulaton.  Nincs gond akkor sem ha elhagyjuk a lakott terület vége táblát és ötödikben hagyjuk, mert innen is ki bír gyorsítani. Nem rángat be, nem erőlködik, nem kínlódik, tehát mindenképpen hasznos úgy gondolom, főleg hosszú utakon.
 Sanya ezúton is köszönöm a beszerzést, valamint a beszerelést is! Jövök neked. ;)
Az első tesztek is jónak bizonyulnak. ;)