Fiat Punto S 1.1

 Kellett, hogy legyen egy ilyen is. ;) :)
Igazából esedékessé vált Edit számára egy autó a könnyebb, kötetlenebb közlekedés miatt, állandó napi használatra, első autónak tökéletes lesz remélhetőleg a kis autó, és beváltja a hozzá fűzött reményeket.
1999-es kiadású 1,1-es, 8 szelepes benzines kis autó minimális optikai hibákkal, hibátlan belsővel, motorral és váltóval. Tekintettel arra hogy városi szaladgálós, bevásárlós, intézős autó lesz, így elkerülhetetlen hogy a későbbiekben ne legyenek sérülései mindannyian tudjuk, így a külső állapot  jelen esetben nem volt mérvadó.
 Nem egy atomvillanás a kis autó, de a célnak remélhetőleg meg fog felelni teljes mértékben.
Meg lesznek a kötelező cserék rajta, s remélhetőleg meghálálja majd, s megbízható lesz. ;)
Már csak amiatt is, mert ennek is én leszek a szervízese. :) ;)
Fiat Punto S 1.1 Fiat Punto S 1.1 Fiat Punto S 1.1 Fiat Punto S 1.1 Fiat Punto S 1.1

Legfrissebb bejegyzések az autóról

Egy renoválás története

 A történet újfent régebbre nyúlik vissza, de csak nem régiben sikerült sort keríteni rá.
Gyakorlatilag a vásárlást követően már megfogalmazódott bennünk az "egyszer majd csinálni kell ezzel is valamit, hogy ne így nézzen ki" érzés, azonban mostanáig igen csak eltelt pár év.
Az autó (mint sok annyi más Olasz és nem Olasz autó ;) gyári fényezési problémákkal küzdött, ugyanis a lakkozás 1-2 elemen felpattogzott s ereőteljes hámlásba kezdett. Közben persze volt az autóval baleset is (sajnos), aminek kapcsán nem merültünk bele túlzottan a felújításba hanem megmaradtunk inkább a tüneti kezelésnél (ekkor került a donor autó, és kapott 1-2 gyári extrát), majd idővel a padló is kapott egy pár flekket ideiglenesen, azonban eljött a pillanat nem régiben és (Bécinek hála) kapott új küszöböket mindkét oldalra, mert már nem sok tartása volt a gyáriaknak. Kb ekkor dőlt el a dolog igazából, hogy foglalkozni kell vele jobban. Valamint persze akkor mikor kiderült, hogy Edit ragaszkodna az autóhoz, mert kedveli nagyon.
Azonban az is elég nyílvánvalóvá volt, hogy az autó piaci értékének többszörösét nem fogjuk rákölteni erre az autóra (is), mert annak nem sok értelme lenne. Főleg hogy lakatolásra is mondanak olyan összegeket, hogy az valami botrányos, a fényezési árakról meg nem is beszélve. s ha ezt a kettőt össze is adjuk, akkor már bőven átléptük a 7-800.000.-et (és akkor még nagyon nem mondtunk sokat) egy 150-300.000.-et érő autó esetében.
Kivettem hát 2 hét szabit, amit sajnos hamarabb nem állt módomban, pedig nagyságrendekkel egyszerűbb lett volna mindez akkor, amikor még kicsit jobb idők vannak. Ugyanis arra adtam a fejem, hogy "garázs-körülmények" között kap egy külső fényt a régi helyett.
 El kezdődtek hát a kisgép- és eszköz beszerzések (rezgőcsiszoló, csiszolóvásznak-papírok, páralecsapató, maszkolószalagok, gittelési segédeszközök...), majd nem sokkal később a munkálatok is.
Első lépésben elkezdtem szétbombázni az autót, minden olyat igyekeztem leszerelni róla, ami útban lehet majd. Miután ezzel végeztem, elkezdődhetett a csizsolási fázis, melynek során a lakkozást (és a fényezés egy részét) igyekeztem minél jobban eltávolítani. Ez volt ahol teljesen egyszerűen ment, volt ahol keményen megkínlódtatott a kaszni, de végül sikerült 1,5 nap alatt felmattítani az egészet.
A következő lépés a kaszni megtisztítása volt a szennyeződésektől, valamint a biztonság kedvéért kapott egy szilikon-eltávolító mosást is biztos ami biztos alapon.
Ezután jöhetett a megmaradt horpadások és sérülések eltakarása (azért csak a megmaradtaké, mert nemrégiben vásároltam a Kauffer-en keresztül egy "Kínai" horpadás javító készletet, ami meglepő módon bevált és a horpadások nagy részét sikerült eltávolítani vele - a beruházá egyébként valami 3-4.000.- Ft volt ha jól emlékszem). Természetesen soha életemben nem gitteltem még autót, de (mint sok mindennel) ezzel is úgy voltam, hogy azt is csak emberek csinálják ugyanúgy, a festő is csak emberből van, ők is csak elkezdték valamikor valahogyan...
Többek között a következőkből vásároltam be a VDF-KERnél, ha már úgy is ilyen helyen dolgozom: Body Gitt 611, Gittelő lap készlet, Csiszolópapír P240, Csiszolópapír P320, Csiszolóvászon vizes P800, Keskeny maszkolószalag, Széles maszkolószalag
 (Megnéztem az interneten amit csak tudtam egyébként a fényezéssel valamint a fényezés előkészületeivel kapcsolatosan, tudom hogy ez nem ér fel egy szakképzéssel valamint több éves rutinnal, de lássuk be, hogy a kiindulási állapotokon már sokat rontani nem nagyon lehetett volna, ráadásul nem kerül egy valag pénzbe...) Szerencsére sok minden megtalálható a neten keresgélve, ami egy magamfajta számára igen nagy segítség lehet, mikor hasonló dolgokba kezd be. Találtam videót az előkészületek fázisairól, a mattításról, a gittelésről, a csiszolásról, a fillerezésről, a polírozásról, a zsírtalanításról, és a fényezésről is: Carcolor
Valamint Béci kollégám is ellátott hasznos tanácsokkal, így teljes bizonytalansággal kezdtem neki ennek a munkafázisnak (is) :D
Kis adagokat kevertem be csak a gittből, mert tartottam attól, hogy rám fog kötni az anyag mielőtt feltudnám dolgozni, hordani a kívánt felületre. Azt nagyon a lelkemre kötötték, hogy a keverési arányokra nagyon figyeljek oda, mert ha kevés edzőt rakok bele akkor nehezen fog kikötni, ha pedig sokat akkor értelemszerűen hamar. Igyekeztem hát azonos mennyiségű gitt kupacokhoz azonos méretű edző kupacokat  rakni minden alkalommal, és jó alaposan elkeverni, elgyúrni azokat a felhordás előtt. Bár félve kezdtem hozzá, és továbbra sem tartom magam autófényezőnek, végül fent maradt mind amit felhordtam. Érdekes egy szobrászkodás ez különben és ha elég perverz az ember, még örömét is lelheti benne ;)  
Az első gittelési fázis teljes száradását követően visszacsiszoltam a felületet durva (P240 majd P320) papírral , hogy lássam kell-e még ráhúzni s ha igen akkor mennyit és hova, majd jött a következő réteg és a következő csiszolás, és a következő réteg és a következő csiszolás...
Sajnos volt olyan rész, ahol jelentős mennyiség volt már előzőleg is felhordva, ráadásul az be is volt repedezve így igyekeztem teljesen eltávolítani azt  majd újra felépíteni az egészet több sorban.
Miután nagyjából készenk éreztem ezt a folyamatot, s úgy láttam hogy nincs több szobrászkodni való, jöhetett egy portalanítás (kompresszorral, ecsettel, nedves - de nem vizes - ronggyal), valamint az újabb szilikonmentesítés biztos ami biztos alapon továbbra is, mert nincs annál dühítőbb, amikor egyszer csak egy pontban megszalad a friss festés. A szilikoneltávolítót, hígítót, 2K-s fillert, valamint a (nehezen) kiválasztott 2K-s Akril festéket a Robox-ban vásároltam meg, mert korrektnek és jó fejnek tartom őket továbbra is maximálisan, amit a Standox-ról már nem állíthatok, de mindegy...
A szilikoneltávolítós lemosást követően jöhetett a 2K-s filler felhordása a kívánt felületre, gyakorlatilag az autó telibefújása.
Igyekeztem alaposan elragasztani mindent amit óvni akartam a festéstől és a fillertől (természetesen később szembesültem még sok olyan hellyel, amire nem gondoltam :) )
Kicsit rákellett gyúrnom a kompresszor hatékonyságára is, így 2 db hobbikategóriás kompresszort csatlakoztattam egymáshoz a állandóbb nyomás valamint a levegőszükséglet érdekében. Sajnos jobb lehetőségem nem volt, úgy gondolom kihoztam a rendelkezésre álló technikából amit csak lehetett. Igaz kicsi féltem ettől is a csatlakoztatást követően, hogy vajon fog-e valami engedni, vagy kibírja majd gond nélkül :) de kockázat nélkül nincs nyereség ;) Felszereltem a frissen vásárolt páralecsapatót is a "bővített" rendszerre és nekiláttam a munkálatnak, telibeszórtam fillerrel az egész kasznit, főként azokon a területeken ahol a gittelések és csiszolások voltak, hiszen itt a felület kiegyenlítésen van a hangsúly. Nagyságrendileg 1,5 doboznyi 2K-s filler ment el az autóra a lökhárítókkal együtt. A felhordott filler nagyon gyorsan száradt szerencsére így még aznap majdnem telibe tudtam polírozni az egész autót vizesen, hogy tükör sima legyen (P800). Másnapra csak gyakorlatilag a tető maradt, mert ránk sötétedett, a lökhárítókat pedig ki is hagytam a polírozásból.
Ezt követően jött egy újabb portalanítási fázis kompresszorral, ecsettel, nedves ronggyal és egy újabb sziikoneltávolítós mosás közvetlenül a festés előtt, gondosan ügyelve arra hogy már ne érintsem puszta kézzel az autót sehol sem ezt követően.
Majd jött a szín, először annak edzővel való keverése és szűrése, majd az első réteg felhordása relatíve messziről, és vékonyan permetezve, hogy ne folyjon meg lehetőleg. Ilyen körülmények között gyakorlatilag mire a végére értem az első sornak, már kezdtem is a másodikat fújni rá, mert meghúzott már annyira, hogy megfolyni ne tudjon, de még a második sor is kellően tapadjon és takarjon. Bevallom azt nem kérdeztem senkitől sem, hogy ez mennyi időt vesz igénybe normális körülmények között, de nekem a két kompresszor kisebb-nagyobb megszakításokkal ment vagy 2,5-3 órán keresztül. Viszont az is igaz, hogy a két kompresszorral már nagyságrendileg jobb a levegő ellátás, egyenletesebb a nyomás, tehát ha valaki hasonló dolgon töri a fejét, akkor érdemes legalább 50-100L-es tartályban gondolkozni szerintem, mert ez alatt csak kínlódás az egész. A páralecsapató szépen tette a dolgát, úgy gondolom megérte a rászánt 5.000.-Ft-ot, mert sok nedvességet megfogott amit egyébként sajnos a pisztolyon keresztül az autóra fújt volna, valamint egy állandó tetszőleges nyomás is beállítható rajta, ami szintén nagy segítség.
A teljes száradásra rávártam 1,5 napot és csak ezt követően kezdtem el megszüntetni a maszkolásokat biztos ami biztos alapon. S ahogy láthatóvá váltak az üvegek, máris jobban kezdett festeni az autó, egyre jobban tetszett a szín, valamint a végzett munka. Egyébként a biztonság kedvéért a javasolt 1,5L festék helyett inkább 1,8L-t kevertettem (+edző), mert azt semmi esetre sem szerettem volna, hogy munka közben elfogyjon az anyag és kevertetni kelljen még. Sőt a lökhárítóknak csak második körben kezdtem neki, mert még így is attól féltem nehogy kevés legyen. Felesleges volt, mert nem lett, bőven elegendő lett a szín és még maradt is belőle, de ezt nem tudhattam előre. Talán majd a 10-ik festés alkalmával... ;)
 Miután szépen lassan felkerült minden a helyére, és úgymond felöltözött az autó teljes mértékben, akkor éreztem úgy igazán először, hogy megérte az elmúlt két hét komplett szívása (igaz ebben volt egy találkozós hétvége és vagy 3 olyan nap amikor semmit sem tudtam csinálni érdemlegesen az autón idő hiányában)
 Durva számolást követően, mindent összevetve kb 80.000.- Ft-ban állt meg a teljes történet, amivel persze volt munka ez kétségtelen, és minden bizonnyal nem olyan tökéletes a végeredmény, mint ha szakember csinálta volna, vagy szakműhely, de nem is került 4-500.000.- Ft-ba és most már elmondhatom, hogy kipróbáltam ezt is. ;)
 A kiindulási állapothoz képest mindenképpen úgy gondolom hogy jobb volt mint lett...   :D Akarom mondani jobb lett mint volt, egy színe lett és igazából ez volt a lényeg a fő szempont.
 Amin egy kicsit meglepődtem, az nem más, mint hogy kb 20-30.000.-Ft-ból lehetne a komplett emblémázást lecserélni az autón, amit egy kicsit megint csak soknak és elrugaszkodottnak érzek. :\( Egy orrembléma pl 7.000.-Ft alatt nem kapható, hátsó felíratok is 23-29 Euro/db-s áron mozognak, az oldalsó "55"-ök pedig szintén 18 Euro/db...   Így maradt a házi barkács egyelőre amíg nem lelek jobbakat, vagy valami rendkívül jó árasítottakat.
 Amit az egészből le tudtam vonni így a végére, az nem más, mint hogy nem érzem magam festőnek egy cseppet sem, és nem egy kimondottan pihentető munka ez az egész, azonban nem hiszem hogy 1-1,5 heti munkával (valójában napi kb 5-5,5 óra volt - ami egy rutinos szakinak még ennyi sem, mert az nem hezitál ennyit ) sok helyen kínálnak olyan összeget fizetés gyanánt, mint amennyit nem szégyellnek elkérni egy ilyen munkáért. :\(
 Köszönöm a sok segítséget Lacinak, Bécinek, a VDF-KERnek, a ROBOXnak, valamint a türelmet és lehetőséget a feleségemnek és lányomnak! ;)
Marczin Róbert @ . 45 fotó . 4 komment

Kipufogó csere

Volt már javítgatva sajnos korából fakadólag, valószínűleg nem is egyszer, hiszen már amióta nálunk van is kapott rá egy-egy foltot.
Sajnos megint úgy alakult, hogy egyik napról a másikra egy kicsit sportosabb hangja lett. Talán már túl sporots is, hiszen gyakorlatilag fojtás nélküli lett...
Bejelentkeztem hát Balázshoz, akinél az SOS kipufogó renoválásokat valamint az egyedi kipufogó megoldásokat szoktuk eszközölni, hogy nézzen már rá az autóra. Szerencsére gyakorlatilag azonnal tudott fogadni ami nem volt hátrány. ;)
A csáposon felemelve az autót nem kellett sokat vizslatni, hogy mi okozza a sportos hangzást, hiszen gyakorlatilag elrepedt körben a középső dob előtt a cső és megnyílt erőteljesen ugyanis az első felfüggesztése mint kiderült nem volt meg. Így utólag belegondolva már érthető, hogy miért ért le oly sokszor a flexibilis csőnél ha egyenetlen úton haladtunk vele, hiszen gyakorlatilag mindig is lógott az eleje.
A javítás gyors volt és ideiglenes, Balázs gyorsan körbevarrta, én meg már néztem is közben hogy hol lehetne gyorsan és jó áron lerendelni a kipufogót, mert túl sok jóval már nem kecsegtetett a rajta lévő gyárija. 
Hála a kapcsolatoknak úgy alakult, hogy gyakorlatilag pár órán belül már kezemben volt a majdnem komplett rendszer, egészen pontosan a katalizátor mögötti rész, a középső valamint a hátsó dob egyben. Lacival gyorsan leegyeztettük a dolgot, és leszerveztük a délutánunkat, hogy gyorsban ki is tudjuk cserélni aknán a kipufogót az autó alatt ha már megvan. S ha már csere, akkor kicseréltük a tartóbakokat is valamint a tömítéseket, tűzkarikát is.
A szervízzel hamar sikerült végezni még úgy is, hogy a flexet is be kellett üzemelni... :)
A próbakörön pedig boldogan vettem észre, hogy gyakorlatilag semmiféle hangja sincs az autónak, olyan mint egy totál gyári autó. Nem hörög, nem puffog, nem fúj ki sehol sem mint eddig. :)
Jelentem jó munkát végeztünk. ;)
Köszönöm Laci, és Balázs ;)
Marczin Róbert @ . 12 fotó . Szólj hozzá!

Olajcsere

 Egy ideje foglalkoztat a dolog, hogy megpróbálom megszüntetni az olajfolyást. Nem vészes ugyan (sőt sokak állítása szerint ez Fiatoknál normális), de arra pont elegendő, hogy összekenje a motort és annak környékét egy kicsit.
És mivel az olajcsere is esedékes volt már, így megpróbáltam összekötni a kellemetlent a haszontalannal... mivel nem voltak egyszerűek a dolgok már az elején sem.
Az olajat leengedni ugye nem művészet, itt még nem is volt gond. Azonban ahhoz hogy a vezérlés környékén tudjak tömítéseket cserélni, már el kell távolítani ugye a műanyag takaró burkolatot, sőt  a jobb első kereket, valamint a műanyag dobbetétet, majd magát a vezérmű szíjat is... itt már erősen elgondolkodtam azon, hogy vajon valóban akarom-e én ezt. Minden esetre lebontogattam ezeket szépen sorban, valamint elkezdtem lebontani az olajteknőt is a motortömb aljáról. Ettől tartottam a legjobban és kicsit be is iagzolódott, ugyanis a rendelt tömítéskészletben nem szerepel karter tömítés, ha pedig külön keres rá az ember, akkor sem tömítést kap, hanem csak egy ragasztó masszát. Ezek pedig vagy szivárognak a nem kellően körültekintő szerelés következtében, vagy úgy feltapadnak, hogy atomvillanás esetén sem mozulnak meg. Esetünkben persze az összetett volt természetesen... Úgy fel volt cuppantva a blokkra, hogy meg sem moccant, így szó szerint le kellett róla vágni pengével, ugyanakkor egy kicsit eresztett is a lendkerék felőli oldalon.
Miután ezek mind lekerültek végre jobban szemügyre lehetett venni a cserére váró dolgokat. Így lekerült a főtengely végéről a bordás kerék is, mert ez alól látszódott némi jelentősebb olajfolyás nyom. Majd lekerült az olajpumpa is tokkal-vonóval a blokk oldaláról, mert itt is voltak szivárgásra utaló nyomok. Ami nem csoda, hiszen aki előzőleg megbontotta ezen a részen a motort, az csak tömítés maradványokat használt, amit inkább ne is rakott volna alá, akkor talán kevésbé verte volna az olajat. Kicseréltem hát az említett papírtömítést, miután megtisztítottam és zsírtalanítottam a felületeket Würth-féktisztítóval, vékonyan megkentem K2-szerelőpasztával, majd vártam vele pár percet hogy bőrösödjön egy kicsit és visszaszereltem a fedelet a helyére. Kitakarítottam az olajteknőt, majd ezt is lepucoltam, és erre is a már említett szerelőpasztát tettem, majd bőrösödés után felszereltem a helyére ezt is. Nekem úgy tanították anno, hogy érdemes megvárni ezekkel egy kicsit ezt a már említett bőrösödést, mert akkor kisebb az esélye annak, hogy a felszerelés következtében rögtön kinyomódik az illesztési felület alól, valamint arra is tanítottak hogy első ütemben csak kapassam fel és kicsit húzzam meg a csavarokat, majd vagy fél órával később húzzam le a kellő mértékben így van esélye valóban tömítenie is a masszának. ;)
Szépen visszaszereltem mindent a helyére, majd felöntöttem motorolajjal a blokkot, ezúttal Valvoline 10W-40 Maxlife került bele, tekintettel arra hogy 209000 km-nél tart a motor, valamint mert kíváncsi típus vagyok és ilyen még nem volt benne, valamint mert nálunk ez is beszerezhető a sok más olaj mellett a VDF-KER-ben. Olajszűrűvel sem voltam gondban, hiszen mint sok más típushoz, ehhez is polcon tartjuk az olajszűrőket SP940 és persze a levegőszűrőket MD9268 is.
Km óra állása: 209000
Motorolaj: Valvoline Maxlife 10W-40
Olajszűrő: ALCO Filters SP-940
Levegőszűrő: ALCO Filters MD-9268


Ja és persze megleptem magam egy kulcskészlettel, mert jó áron volt, ráadásul mindig jól jön egy jó szerszám-, kulcskészlet
Marczin Róbert @ . 4 fotó . Szólj hozzá!

Olajcsere

A Punto ismét megtett annyi km-t, hogy időszerűvé váljon az olajcsere rajta.
Km óra állása: 198000
Motorolaj: Q8 10W-40
Olajszűrő: ALCO Filters SP-940
Levegőszűrő: ALCO Filters MD-9268
Felkerültek a téli kerekek, hiszen igen csak repkednek a 7C°alatti hőmérsékletek így nem nagyon van mire várni.
 Valamint a termosztát megadta magát, aminek cseréjét Laci barátom oldotta meg, ő volt a lelkesebb. ;) örök hálám érte, azóta ismét nagyon jó idő van a  kocsiban. ;)
Marczin Róbert @ . Szólj hozzá!

Első futómű

 Rossz szokásomhoz híven, ezt is halogattam már egy ideje sajnos, mert valahogy sosem volt hozzá kellő affinitásom. :\(  Még annak ellenére sem, hogy közel egy éve a csomagtartóban voltak a szükséges alkatrészek.
 Mivel a Suzuki most egy kicsit elment pihenőre, így rámtört a fene nagy vágy a futómű szilentek cseréjére. Ami persze nem igaz, de mivel lógott már gyakorlatilag, mint bíró seggében a lófasz, így jobbnak láttam már nem halogatni a dolgot, főleg úgy hogy most ez az  autó kerül a fő helyre.
Így reggel útrakeltem, és a garázsnál megjelentem. Kiékeltem hátul a kerekeket, majd megemeltem elől és bakra tettem mindkét oldalt miután a felnicsavarokat meglazítottam. Ezután jött a csavarlazítós áztatás jó bőségesen. A talpasok csavarjai, a lengőkar szilntjeinek rögzítő csavarjai, a stabilizátor rúd rögzítő, valamint végpontjainak bekötései.
Majd szépen lassan jöttek a lelazítások.
Első körben a stabilizátor rudat szabadítottam el, mert ez volt az ami akadályozta volna a lengőkarok lekötését. Így annak eltávolítását követően álltam neki a lengőkarok lekötésének. A csavarok meglepő módon, nagyon jól jöttek kifelé.
A móka csak ezután kezdődött...
 Voltak ugye olyan helyek a futóművön, ahol a szilnetek sajnos már megmozdultak, emiatt is lettek csereérettek.

Ezek egy részével nem is volt gond, sőt a többivel sem lett volna, ha lenne otthon szerelőaknám vagy csápos emelőm, pneumatikus sajtolóm, hidraulikus présem mondjuk 10 T-ig...  
De nincs egyik sem, így ezek hiányában kell megoldanom mindent továbbra is.
Így első körben egy csapágylehúzót fogtam hadrendbe, és jobb ötlet, valamint jobb fogás hiányában a szilentblokk külső házát letéptem ezzel a csonkról.

Majd a csonkon maradt szilent, belső hüvelyét megint csak jobb ötlet hiányában flexszel bevágtam két oldalon, majd szétfeszítettem és letörtem róla.

Ezt követően a csonkot becsiszoltam, a felületi rozsdát róla eltávolítottam és bőségesen megkentem zsírral, majd ráhelyeztem az új szilentblokkot. Persze ez utóbbit már kalapáccsal, mert hogy ugye nincs présgépem. Ja és persze normális méretű kalapácsot is be kell szereznem, mert abból is csak ilyen műszerész kalapácsom van, aminek súlya kb egy lepkefinggal ér fel... Mindegy, megoldottam. Ráment, mert nem volt más választása.
Ezt követően a vele párhuzamos szilentet kellett eltávolítanom a lengőkar hüvelyéből. Megint csak jobb ötlet hiányában kerestem egy M8-as hosszú csavart, két alátétet, két anyát, egy-két krova szemet és nekiálltam a kipréselésnek józan paraszti ésszel. Meglepően jól sikerült, és relatíve pikk-pakk kint volt a régi szilent a helyéről. Mert ugye a 32-es krovaszem felfeküdt a lengőkarra és belefért a szilent pereme. Míg a másik oldalról szépen ráhajtva az anyát kezdte kipréselni magából a szilent belső részét s ezátlal húzva magával a külsőt is.


Miután ez meg volt, gyakorlatilag csak az eljárást kellett megfordítanom, valamint a szerelékeket, és ugyanezzel az eljárással a helyére tudtam húzatni az új szilentet is, miután júl bezsíroztam a hüvelyt. Meglepő módon, több idő ment el a folyamat kitalálására, mint a szilentek ki és benyomására. De a lényeg hogy ez is meg van.
Ezt követően cseréltem a stabilizátor rúdon található összes gumiágyat, szilentet, fisz-faszt. Szintén remek buli volt, mert hogy mind szét volt szinte repedve, ellenben az újnak a belső átmérői igen csak távol álltak a stabilizátor rúd átmérőjétől, gondolom amiatt, hogy minél  jobban tartsanak. Egy élmény volt ezeket lecserélni szintén, de végül ezekkel is sikerült boldogulnom.

A felszerelés sem volt szerencsére nagy ördöngősség, előbb a lengőkarokat pakoltam a helyükre ugye, majd a stabilizátor rúdat. Amik persze sokkal peckesebben álltak, mint a leszereléskor, így azért egy kicsit mindennel birkózni kellett, hogy azért ne érezzem már olyan jó magamat majd. Sőt az egészet sikerült azzal megkoronáznom, hogy miután mindent visszafeszegettem a helyére hogy a csavarokat betudjam kapatni, a meghúzás során sikerült az egyik stabilizátor rúd rögzítő M8-as csavart eltépnem tőben. 
Ezt majd valamikor, minél hamarabb ki kell fúrni, és kicserélni, de erre már nem volt most sem idő sem energia, így is elment erre a megfelelő szerszámok nélküli szenvedésre az egész nap. S közben igencsak ősziesre fordult az idő is. :\(
 Azonban a próbakörön, meglepő módon érezhető volt a változás. Amiről egyelőre nem tudom megítélni, hogy pozitív-e vagy negatív-e. Minden esetre nagyon nem olyan, mint a szerelést megelőzően volt az biztos.
Marczin Róbert @ . 19 fotó . Szólj hozzá!

Tour de szopóroller...EPISODE 2

 Másnapra itt volt az a pár száz forintos alkatrész, ami miatt a szerelés abban maradt előző napon.
Ennek cseréjéhez persze, újra vissza kellett bontani a komplett vezérlést, valamint eltávolítani a jobb első sárvédő dobbetétet. Így lehetett csak hozzáférni a meghibásodott alkatrészhez, a fagydugóhoz ami kilyukadt. Miután egy lapos csavarhúzóval kifeszítettük a helyéről, jobban szemügyre véve összesen 3 db apró repedést, lyukat találtunk a fagydugón. Ami egyébként még valószínűleg a gyári lehetett ebben a blokkban, s olvasható rajta a LANCIA felírat. Igaz ennek jelentőssége nincs...
Megtakarítottuk a blokkon a helyét, zsírtalanítottuk, majd egy kis szerelőpasztával inkább megkentük beszerelés előtt, némi tanakodást követően. Remélhetőleg így nem fordul majd ki, és nem is fog ereszteni sem. Miután körkörösen a helyére kocogtattuk egy fa nyéllel, hogy ne deformálódjon, igazából lehetett összerakni az egészet.
 Ezalkalommal a hosszbordás-szíjtartót is leszereltük a főtengely tárcsájáról, hogy biztosra mehessünk a pontos felszerelés kapcsán, hiszen az alsó jelölés a szíjon, valamint a főtengely tárcsán is csak ekkor válik láthatóvá. Ellenőriztük a jelöléseket a tárcsákon, felhelyeztük a vezérműszíjat, majd a feszítő görgőt is, amire rátartva húztuk fixre a csavart, hogy kellően feszes maradjon. Majd átforgattuk a főtengely csavarnál fogva a motort, hogy biztosan nincsen-e semmi probléma a felszerelést illetően, valamint hogy a szíj is a helyére igazodhasson mindenhol rendesen, és ne fusson keresztbe az első indítás alkalmával sem.
 Miután ez megvolt, kicseréltük a fordulatszám szenzort, amit előző napon sikeresen letéptünk tőből, miután vélhetőleg sikerült rátolnunk az autót a sötétben a lelógó szenzor csatlakozójára... :D Szóval a helyére került ez is. Amit persze ki is kellett venni vissza, mert beszerelt állapotában nem lehet feltenni a generátor hosszbordás szíját... :)  Most már ezt is tudjuk. Miután végre a helyére került minden, felszereltük a vezérműszíj takaró műanyag fedelet is, amik ugye előszeretettel törnek össze sajnos az idő folyamán.
Majd felkerült a fix helyére a generátor is, miután megfeszítettük, és mehetett a helyére a jobb első sárvédő dobbetétje is.
Ezek után a gyertyák cseréjének is neki láttunk, aminek kapcsán sikeresen letéptem az 1-es henger gyertyakábelét....   nagyon boldog voltam, de mivel Laci higgadtabb természetű, így megtudta renoválni és a csatlakozót visszavarázsolta a gyertyakábel végére.
A kiszerelt gyertyák valahogy nem voltak sajnos túlzottan szépek, nemvoltak azok a tipikus őzbarnák. :\( Reméljük a vezérlés csere, a jeladó csere esetleg javít ezen a helyzeten majd. Idővel kiderül ez is.
 Összességében kb ennyi volt ez a szervíz.
Az első indítás természetesen sikeres volt, s meglepően "peckesebb" mégis kifinomultabb a járása a motornak, azonban egy kis szíj hangja van, tehát majd erre még rá kell nézni, mert lehet hogy túl lett feszítve vagy egyik, vagy másik. Esetleg mindkettő... :)
 Köszi Laci! ;)
Marczin Róbert @ . 7 fotó . 1 komment

Tour de szopóroller...EPISODE 1

 Rolleremet elcserélném...  most már azt hiszem bármire...
Nem is emlékszem már mikor kezdődött valójában. Sem a felmerült probléma, sem a rollerezés, de hogy az utóbbit már nagyon unom, az biztos. Valahogy jó ideje nem mennek a dolgok első nekifutásra, hiába próbáok, próbálunk rákészülni mindennel egy-egy szervíz folyamatra, mindig bebasz valamit ez a remek élet...
 A mostani probléma, valamikor 1,5 évvel ezelőtt jelentkezett először, amikor kölcsön lett adva az autó. Egyszer csak csörgött a telefon, hogy folyik a hűtővíz az autóból. Végig gondoltam nagy hirtelen mik jöhetnek szóba (vízcső, vízpumpa, hűtő), majd autóba ültem és elmentem a Puntohoz. Semmi nyoma nem volt a víznek, szivárgásnak, gyakorlatilag semminek sem. Nem értettem a dolgot. De ha már beszereztem a vízpumpát, gondoltam nem viszem vissza, egyszer úgy is cserélnem kell majd ismét, hiszen vezérműszíj cserekor volt cserélve ez is. S azóta kb 20-25000 km-t ha futott a motor. Mindegy, eltettem polcra. Sokáig nem jelentkezett a jelenség, majd egyszer-egyszer előjött, s mindig a vezérműszíj takaró műanyag alól jelentkezett a csepegés, így egyre inkább azt gyanítottam, hogy a vízpumpa szimmeringje mehetett tönkre, vagy alákerülhetett valami kis szennyeződés, ami mellett néha elszökik egy kis víz. De ahogy megjelent ez a probléma, olyan hirtelenséggel el is tünt mindig hónapokra.
 Míg a napokban újra jelentkezett, immáron elég intenzíven ahhoz, hogy ne hagyjuk annyiban a dolgot. Beszéltem hát Laci barátommal, s megvitattuk, hogy ha már úgy is le kell bontani a vezérlést avízpumpa cseréjéhez, akkor cseréljük egyúttal a vezérlést is, hiába eltudna még futni alaphangon legalább 15-20000 km-t. Megrendelte nekem a dolgokat, valamint leltünk vezérműszíj takaró műanyagot is, amik ugye előszeretettel törnek rommá az autókon. Meglepetésemre már 1.800.- Ft-ért beszerezhető, így nem kalimpál majd összevissza és nem kell Hilti-szalaggal tuningolni, meg szegecsekkel... Mivel megjött minden időben, így Laci munkavégeztével jelzett, s mentem felvenni Őt, hogy majd jól megszereljük a Puntot a garázsnál. Az elképzeléssel nem is volt semmi baj sem, sőt eleinte a kivitelezéssel sem. 
 Elkezdtük bontogatni szépen lefelé a dolgokat, levettük a régi, törött takaró műanyagot, majd a csatlakozásokat oldottuk el, és szedtük lefelé a vezérműszíj-feszítőt is miután összejelöltünk mindent mindennel. Eddig nem is volt semmi gond. Majd kiszereltem a vízpumpát, és hosszas vizsgálódás után arra jutottunk, hogy valószínűleg a tömítés mellett szökhetett néha egy kis víz amit elvezetett a takaróműanyag. Szereltünk hát tovább, leszedtük a főtengelyről is tárcsát, tehát minden készen állt ahhoz, hogy mehessen összefelé a történet. Megpucoltuk a vízpumpa-motorblokk találkozási pontját is, majd szépen tömítőmasszával bekenve a helyére illesztettük s némi bőrösödés után a helyén rögzítettük, fixre húztuk. Féktisztítóval szépen lepucoltuk a motorblokk innenső oldalát, megtakarítottuk az olajsártól, és a gumireszeléktől. Feltettük az új SKF vezérműszíjat, ügyelve arra, hogy minden jelen maradjon közben persze. Fixre húztuk a főtengelyen lévő tácsát. Feltettük a feszítőt is a helyére, és kismértékben feszítve a szíjon meghúztuk a feszítő rögzítő csavarját. Nagyjából minden készen állt az ellenőrzésre, valamint a kézzel történő körbeforgatásra, így ellenőriztük is a dolgokat. Semmi nem támasztott ki-be semminek sem, semmi nem ért bele semmibe sem. Remek. Ekkor még nagy volt az öröm, igaz kicsit LEGO-zni kellett már a jelölésekkel és a vezérműszíjjal, de nem volt vészes.
 A fekete leves csak ezután következett, miután nyugtáztuk hogy szerkezetileg minden rendben van, tehát mehet a feszítő fixre húzása, valamint lehet feltölteni hűtőfolyadékkal a rendszert. 
Ez utóbbi pontnál szólt Laci, hogy elég, ne öntsek bele többet, mert biztosan tele van (7-8 dl után) ugyanis folyik a blokk oldalán kifelé...   I'm so Happy érzés kerített ekkor hatalmába... meg Lacit is persze. S ekkor már kb este 1/2 9 volt, tehát nem volt értelme tovább kínlódni, főleg úgy nem, hogy erősen valószínű a fegydugó van kirohadva egy ponton s ott ereszti el a vizet a motorblokkból. :\( Mindenre igyekeztünk felékszülni, de erre nem számítottunk. Így eléggé meg voltunk lőve. Pedig valószínűleg egy pár száz, vagy ezer Ft-os tételről van szó. Azonban mivel polcon ilyenem épp nincs, így maradt az azonnali STOP. Gyorsan összepakoltunk, majd életre keltettük a kis kéket, mert valamivel gyorsan hazakellett jönnünk Edelényből, ugyanis éjjelre meg menni kell dolgozni... ;)
 Így Punto maradt a garázsnál, cserében Polskival jöttünk be, aminek ugye kicsit szét van hullva a váltója a Nyári találkozóra menet óta. De hát ugye szeretjük a kalandokat és a kihívásokat. ;)
 Folyt.köv. hamarosan, leginkább már ma remélhetőleg. Az említett fagydugó egyébként 50-es körüli méretű, ha esetleg valakinek szüksége lenne a méretre, mondjuk hasonló okok miatt... ;)
191919 km az óraállása
Marczin Róbert @ . 6 fotó . 1 komment

Futómű

 Ha már egyszer megcsináltam Lacival az Ignist, s mostanság amúgy is a Punto-t használom, gondoltam kicsit renoválok annak is a futóműjén.
Ugyanis elég alacsonykának tünik néha az autó, főleg a nyári kerekekkel, aminek sokszor a kipufogó látja kárát.
Szóval beszereztünk ebbe is hátra egy pár új hátsó rugót. Kayaba-kra esett most a választás, mert hamar ideértek és jó áron is voltak. A csere nem ment olyan gyorsan, mint ahogyan azt elképzeltem, de végül sikerült ezt is megoldanom. Igaz továbbra sem a legegyszerűbb dolog a manőver akna, vagy csápo emelő nélkül, de a lényeg hogy sikerült.
Első körben 57 mm-rel lett jobb a helyzet, ami nem mérvadó, hiszen biztosan összébb fog ülni ez a rugó is még, azonban elsőre elég hatásos volt a különbség látványa.
Az első próbaúton pedig maga az utazás is érezhetően más volt.
 Kicsit megkellene erőszakolni a kedvemet, s nekiállni kimazsolázni a vezetékeket az autóban annak érdekében, hogy a donorból kiszerelt elektromos csomag bekerülhessen az autóba végre. Igaz csak minimális extra, de talán kényelmesebb egy fokkal az elektromos ablak emelő, valamint a gyári közpotni zár szett is, mert ez az utólag telepített központi zár mindig utánállítást igényel téli-nyári időszakokban.
Minden reményem abban van, hogy az alap kábelcsoport megegyezik, s valahol csak rá kell csatlakozni a kiegészítő extrákkal. Mert ez nagyban megkönnyítené a dolgom. Meg a kedvem sem menne el olyan hamar...
 Tehát ha esetleg van valakinek erről valami infója, aki esetkeg csinált már ilyet s megosztaná velem a tapasztalatait, azt megköszönném.
Marczin Róbert @ . 3 fotó . Szólj hozzá!

Tapasztalatból sosem elég...

 Csupán azért osztom meg a következő történetet, mert magam is kínlódva, vinnyogva nevettem az egészen, hogy ilyen is csak velem eshet meg.
Az egész valamikor akkor kezdődött, mikor átcseréltem a nyári felniket-gumikat a téliekre, majd mint aki jól végezte dolgát, használtuk tovább az autót. Egészen pontosan még vagy 3-4 napig, amikor egyik délutánra egyszer csak majdnem teljesen felnire eresztve találtam a Puntot. Gumis nincs messze, így szépen lessan elgurultam vele kis utcákon keresztül. Mivel mindenki most gumizik, így kellően tele voltak ahhoz, hogy ne tudjanak teljes mértékben foglalkozni a problémámmal, de annyit megtettek, hogy felfújást követően körbespriccelték a gumit, hogy rájöhessünk hol ereszt. Nos, olyan volt kb mint a szökőkút, a felni pereme és a gumi pereme között szépen szivárgott, ami ugye arra enged következtetni hogy a felni és/vagy a gumi sem fiatal, s nem illeszkedik tökéletesen. Lehetne taknyolni, kenceficézni, de abban maradtunk, hogy rendberakok egy komplett garnitúrát, mert szerencsére úgy is van belőle.
Le is ugrasztottam a donorról egy komplett szettet, amivel annak idején vettük a puntot, csak hamar ki is cseréltük az alu szettre, mert nem voltak a legjobb állapotúak a gumik. Ezeken állt jó ideig a donor, igazából különösebb gond nélkül, mert hogy 1-1,5 év alatt esetleg elereszti a nyomást, azt nem nevezném problémának. Gumisnál leszedettem a gumikat, mert nem akartam birkózni velük, ezt később nem is bántam meg, mert kellően rá volt ragadva egyik-másik a felnire. Majd egyeztettem a homokszóró cimborával, s elvittem neki a garnitúrát, hogy mielőbb meg tudja oldani nekem a problémát, s még relatíve jó időjárási körülmények között le is fényezhessem őket szerelés előtt.
A homokszórás el is készült, hibátlan lett ezúttal természetesen a munka, így jöhetett a zsírtalanítás, majd az alapozás amit ezúttal is HB BODY korróziógátló alapozóval végeztem. Majd mivel eltelt az erre szánt idő, így elmostam a szórópisztolyt, szétszereltem a csöveket, légtelenítettem a tartályt, elpakoltam a kompresszort, a teljes felszerelést gyakorlatilag mint aki jól végezte dolgát. Ez utóbbiról szentül meg is voltam győződve, hiszen már az alapozás után is tetszett a felni, kapott rendesen mindenhol kellő vastagságban, mégsem folyt meg sehol rajta az alapozó, teljesen jó volt. Így elkezdtem behordani a felniket a garázsba, s ekkor tünt fel, hogy valami bibi van, mert mint ha az egyik felninek más lenne a szélessége. Sőt miután jobban megnéztem, úgy tünt hogy egy másiknak is másabb a szélessége. 
Ekkor kezdtem el a felni adatait keresni, amit ugye vagy a közepébe nyomnak, vagy a peremébe a gyártás során. Nos, ekkor már a sírógörcs kerülgetett, mikor találtam egy 4x13"-sat, majd egy 5x13"-osat, s két 4.5x13"-osat. Nem volt őszinte a mosolyom, s nem igazán értettem, hogy ez miért nem tünt fel eddig egyszer sem, főleg hogy annak idején ezekkel a felnikkel vásároltuk az autót a kereskedésben. :\(
 Szerencsére egyelőre nincs minden veszve, ugyanis áll még ugye egy Lancia Y 10 Turbo is a sorban, amin szintén Fiat felni garnitúra van, igaz felemás, de 2 db pontosan megegyezik az előzőekkel formára és méretre is, mert 4.5x13"-osak, így azokat is leugrasztottam a kocsiról, s kaptak helyette 12-es felnit, meg egy 13-as mankót előre, mert így már kifogytam a felszerelhető lehetőségekből sajnos/szerencsére.
Jelenleg itt áll a dolog, ugyanis a homokszórós cimbora jelenleg Pesten tevékenykedik így sajnos csak hétfőn fogom tudni átadni neki a felniket szórásra, addig jelegve van a dolog, s napi szinten ellenőrizve a keréknyomás. :\(
 Az vígasztal csupán az egészben, hogy miután elpanaszoltam a sztorimat egy barátomnak, ő vígasztalásul közölte hogy ne aggódjak, Ő annak idején alufelnit vásárolt ugyanígy. :) S ugye más problémája már sokkal szívderítőbb. ;) :D
Marczin Róbert @ . 10 fotó . 6 komment

Olajcsere

A Punto ismét megtett annyi km-t, hogy időszerűvé váljon az olajcsere rajta.
Ezúttal is Laci barátom volt nagy segítségemre, mert ő forszírozta hogy oldjuk meg mielőbb, sőt a helyet is ő biztosította, valamint a munka oroszlánrészét is ő végezte el. Ezúton is köszönet érte barátom! ;)
Km óra állása: 183316
Motorolaj: Mobil Super 2000 10W-40
Olajszűrő: ALCO Filters SP-940
Levegőszűrő: ALCO Filters MD-9268
Amint lesz egy kicsit jobban időm foglalkozni vele, akkor megpróbálok utána járni annak, hogy kiküszübülhető-e a minimális olajszivárgás innen-onnan ugyanúgy mint a szelepdekli alól. Említett részen annak idején kapott új tömítést, valamint szerelőpasztát, s ezt követően került felszerelésre. Azóta onnan nem is szivárog olaj. ;)
Marczin Róbert @ . 3 fotó . Szólj hozzá!