Archívum: 2014 (27)

Tevékenységtérkép

Vannak dolgok, amiket nem értek...

 Először is, felkerültek végre a téli kerekek, amikkel voltak némi problémák melyek végül mind megoldódtak.
Nekem tetszik a végső összkép, míg mások véleményei megoszlanak ebben a témában. De mint tudjuk, a vélemény olyan, mint a segglyuk - mindenkinek van, de alap esetben senki sem kíváncsi a másikéra...
 A lényeg hogy eleinte a nyomást nem tartották meg a felnik sajnos a homokszórt felület érdessége miatt, később mikor ezt orvosoltam, a felszereléskor szembesültem azzal, hogy bizony rövidek a felnicsavarok. Így beszereztem hosszabbakat, előkerestem egy fékdobot, egy kerékagyat, összepakoltam a felnivel, majd beletettem a csavart, hogy konkrét képem lehessen a csavar szükséges hosszáról. Miután meg lett a méret, levagdostam őket, s így már fel tudtam szerelni a téli kerekeket az autóra. 
Ekkor még öröm és boldogság volt...
 Idő közben felkértek egy promó videó forgatásra, ahol megjelentünk a kis autóval, mivel épp belefért az időbe és a lehetőségekbe.
A forgatás lezajlott, beszélgettünk egy jót, majd pár óra elteltével hazainult mindenki.
Ekkor még öröm és boldogság volt...
 Éjjel bementem a kis kocsival dolgozni, indult pöcc-röff, gondnak semmi előjele.
Ekkor még öröm és boldogság volt...
Meló végeztével indultam volna haza, mikor is jelentkezett egy érdekes probléma, ami sajnos előfordult már régebben is, de jó ideje nem produkálta. Indítást követően csorgás hangra lettem figyelmes, így leállítottam a motort miután beindult, leginkább mert olyan vészjóslóan ismerős hang volt.
Na ekkor már nem volt öröm és boldogság...
A kis autó szépen elhugyozta az olajat, miután utat tört magának az olajszűrő tömítőgyűrűje alatt ezúttal. :(
Eddig akkor fordult ez elő, mikor nagy hidegben indítottam az autót, de most +6 fok volt napközben, így végképp nincs párhuzam az esetek között. :( Próbáltam már millió féle olajszűrőt. Próbáltam már lassan minden féle olajat, Castrolt, Mobilt, Rowet, Shellt, Valvolinet, 10w-40eseket, amiket úgy mond előírnak ajánlanak ehhez a motorhoz. De volt már hogy próbálkoztam 0W-40-essel és 5W-40-essel is, tény hogy ezek egyikével sem jelentkezett ez a probléma, de az is tény, hogy nem volt szép hangja a motornak üzemmeleg állapotában, tehát vékony volt neki ez az olaj.
 A kérdés továbbra is fennáll, hogy vajon miért történik mindez. :(
Mint tudjuk, van egy frankó 7bar-os órát kifektető olajnyomásom rögtön az indítást követően, ami elég sokáig ki is tart.
Választ ugyan erre sem tudott adni senki sem, de csak csak beletörődtem, s úgy voltam vele, hogy inkább legyen, mint hogy sem. Nevesebb motorépítők is belefutottak abba a beszélgetésbe, mely szerint olyan nincs hogy ekkora nyomás legyen, persze miután rámértünk, megborult az elméletük. Túl vagyok azon is hogy alapos motorpucolás, mert hogy biztosan dugulás van az olajjáratban valahol. Túl vagyok azon is, hogy majd  az olajpumpa elgyengül idővel, hiszen mára több mint 50000 km van a motorban, s ami mostanra nem kopott be, az már nem is nagyon fog. Túl vagyok azon is, hogy a pumpa nem működik megfelelően, vagy hogy a szelepe van felakadva, ezeket is megnéztem már.
 Egyedül a Wooodoo-t nem próbáltam még...
Egyelőre rendeltem egy másik olajpumpát, másik szűrőt pontosabban kettőt is, mert az egyik az ilyen szipi-szupi, hogy elvileg elengedi a többletnyomást is (erre nagyon kíváncsi leszek), motorolajat, kartertömítést, féktisztítót, tehát elvileg mindent, ami a cseréhez kellhet, csak sajnos most ilyen időben nem sok kedvem van neki állni és lekapni a kartert és kicserélni az olajpumpát. Leginkább azért, mert legutóbb azt is szerelőpasztával tettem fel s ott nem is szivárog, kvázi tart rendesen... egy élmény lesz leszerelni. Főleg mert az alu teknő kialakítás miatt vannak csavarok, amik szinte ki és behajthatatlanok, mert semmivel sem férsz hozzá.
Az is elképzelhető, hogy ezúttal kap egy másik szűrőt, pótlom az elnyomott olajat és megyünk tovább előre, s majd ha jobb idők lesznek, akkor szervízelek jobban.
Minden esetre most nincs öröm és boldogság. :(
Janinak köszönöm ezúton is a segítséget, mert Ő volt az aki hozott és vitt alkatrész beszerzésért, s autóért. Köszike. ;)

Sosem olyan egyszerű, mint hinnéd

 Egyébként is esedékes volt a Lengyel turnéra indulás közbeni malőr miatt egy kis szervíz már, gondoltam ha össze lehet hozni, akkor oldjuk meg. Volt még tartalékban egy pár hátsó lengőkarom, amit annak idején az Andi autója alól szedtem le s kb 1,5 évet ha voltak használva, így azokat elvittem Attilához s megkértem hogy erősítse meg őket a kritikus pontoknál. Mikor elkészültek akkor pedig lealapoztam és lefestettem őket hogy csak alá kelljen rakni majd. Időközben persze rájöttem, hogy érdemes lenne szilenteket cserélni bennük, biztos ami biztos alapon. Persze szilent nem nagyon van polcon sehol sem boltban, így segítséget kértem Gyulától s postázott nekem Pestről, ezúton is köszönet érte. Közben persze megérkezett a VDF-KER-be is, hiszen ők is megmozgattak minden követ a beszerzés érdekében. Nekik is köszönet érte ezúton is
Szóltam Gabinak, intézte is a helyet és az időt a csápos emelőre, gondolván hogy sokkal egyszerűbb azon cserélni a hátsó lengőkarokat, mint mondjuk aknán vagy a földön fetrengve. El is jött a nagy nap, neki is ugrottunk szépen ahogyan az illik, majd sorra jöttek a finomságok:
- nem akartak oldódni a fém-gumifékcső kötések
- nem akartak megindulni a csavarkötések itt-ott
- kiderült, hogy a jobb hátsó fékmunkahenger az félholt, ugyanis csak egy oldalra dolgozik
- kiderült hogy a régi szilentek nagyon ragaszkodóak a lengőkarhozz
- az is kiderült, hogy az új szilentek nem nagyon akarnak szoros barátságot kötni a lengőkarokkal, de a présgép mindent megold
- arra is rájöttünk, hogy a két lengőkar bekötési pontjai köszönő viszonyban sincsenek egymással
 Végül persze minden a helyére került, kapott új hátsó fékmunkahengert is, új fékcsöveket, közben szemügyre vettük, hogy mi az oka annak hogy kézifékem sosem volt - a fékkulcsok túlrövidek a fékpofákhoz (nincs kikopva a fékkulcs, nincs elkopva a fékpofa, nincs elkopva a fékdob, egyszerűen rövid). Kapott új gumikat a lengéscsillapító is, valamint megcseréltem a hátsó rugókat is. Összesen két nap ment el a fent leírt történetre..
 Közben  persze volt más szívás is, ugyanis a tervezett téli kerekek közül 1 db 5-6 nap múlva leeresztett, de Pusi a gumis cimbora megoldotta. Másnapra leeresztett a másik kerék, így Pusi javaslatára leszerelték a gumiabroncsokat, a felniket pedig még éjjel újra festettem, mivel jó eséllyel a peremnél nem tömít rendesen a homokszórás miatt, s hiába festettem összesen 3-4 rétegben, még mindig nem volt homogén a felület. :( Szombat reggel mentem ismét Pusihoz, feldobálták a gumikat a felnikre, majd mentem volna felrakni a felniket a kisautóra, mikor is Gabi szólt, hogy a felnicsavarokból csak kb 1.5-2 menet fog, ami elég kevéske. Na ez volt az oka annak hogy a közgyűlésre nem tudtam Polskival menni sajnos, mert a Yokohama-kkal már nem éreztem biztonságosnak nekivágni az útnak.   :)
 Ma kivittem vissza a garázsba a kis autót, egyszer majd ha lesz rá megint időm, energiám, kedvem, lehetőségem, akkor veszek hozzá csavarokat és felteszem a téli kerekeket rá. Addig külön-külön nézegetem őket legfeljebb. :(  

Téli felni

 Azt szeretem az ötleteimben, hogy olyan egyszerűen kivitelezhetőek, megvalósíthatóak. Mondhatni pikk-pakk. :D
Volt egy garnitúra alufelnim, ami még a Lancia Y 10 Turbo-val került hozzám. Tipikusan az a felni, ami kell is nem is, eldobni nem akarja az ember, de túl sok fantázia sincs a formájában. Némi agyalást követően arra jutottam, hogy lehomokoltatom őket mindenképpen, s majd meglátjuk, hogy polírozom-e őket, vagy sem. 
Homokszórás aránylag hamar elkészült, s teljesen jó áron szerencsére egy 10-es volt össz-vissz, cserében kívül-belül meg lett szórva szépen. Nézegettem még vagy pár napig a felniket szürkén, aluminium színűen, végül arra jutottam, hogy téli felni lesz belőle, s nem lesz polírozva. Hiszen a só, a latyak úgy is kikezdené, annak meg nem látom értelmét, hogy polírozott felnit lakkozzak a védelme miatt. 
Így az már el volt döntve, hogy fényezve lesz, csak még az nem hogy milyen színben, milyen összeállításban. Ezzel is eltelt egy pár nap, mire sikerült rájönnöm, hogy valami teljesen idegen színben érdemes gondolkodni, ami nem köszön vissza máshol az autón. Felmerült még a rózsaszín is, de azt erősnek éreztem. :D
 Végül megszületett a döntés, már csak a megvalósítás volt hátra, amit alapos körbejárás követett, hogy mivel is érdemes fényezni. Ugyanis több színről volt szó, s szerettem volna elkerülni, hogy esetleges reakcíóba lépés során ledobják magukat a felniről. Ezzel sikerült fejtörést okoznom a festékboltban, de még a területi vezetőnek is, s abban maradtunk, hogy nem tudnak egyértelmű választ adni azzal kapcsolatosan, hogy megfogják e tűrni egymást egymáson, mivel ezzel a párosítással még ember nem próbálkozott főleg nem felnire.   Jól kezdődik. ;)
 Mivel bátraké a szerencse, így nem variáltam sokat, megvettem a különböző típusú festékeket, majd a garázshoz érve, neki is láttam az első sornak, a feketének a felni belső oldalán. Majd kapott egy sort a palástra is, végül pedig a külső felületére. Majd egy napi száradás után ugyanezt mégegyszer. Következő napon kezdődhetett a maszkolás, majd másnap megkapta az alapozó színt a küllők közé, majd két órával később kapott még egy sort. Utána következő napon megkapta a kiválasztott színt is az alapozóra, majd két óra elteltével még egy sorban.  Kis száradást követően már szedtem is a maszkolást lefelé, s szomorúan konstatáltam, hogy itt-ott beszökött a festék olyan helyekre is, ahova nem szerettem volna. :( Nem volt mit tenni, másnap újra garázs, és újra maszkolás, csak most az előzőnek az inverzével. Egy élmény volt... Na mindegy, elkészült, s így következő napon kapott még két sor feketét biztos ami biztos alapon, majd eltávolítottam a maszkolást. Hazudnék ha azt állítanám, hogy hibátlan, de nagyságrendekkel jobb mint volt, s megközelíti azt amilyet szerettem volna. Azt pedig végképp ne felejtsük el, hogy téli felni lesz, tehát fog kapni rendesen, ha minden jól megy. ;)  Így nem maradt más hátra, mint hogy megkapja a lakkozást kívül-belül-alul-felül, s mehet  a gumishoz. ;)
 Nekem tetszik, szerintem elég beteg, s ez a lényeg. ;)

Kuplung szett csere

 Az igazat megvallva, már gyakorlatilag akkor sem volt 100%-os szerintem a kuplung, mikor évekkel ezelőtt megvásároltam az autót. Nos, azóta sem javult, sőt inkább romlott, mivel került bele pár km s kopott az elmúlt évek alatt rendesen. Komolyabban kb 2 évvel ezelőtt lepődtem meg, mikor utánfutóval kellett tolatgatnom némi súllyal megpakoltan, mert kb akkor vált érezhetővé, hogy már nem annyira fasza.
 Lengyelországi turnén is feltünt hogy vissza 3-nál előzéskor egy ideig csak a motorhang jön meg, a lendület nem annyira, így kellően időszerűnek és komplettnek tünt a probléma, tehát nem csak tárcsa kopás, hanem szerkezet gyengülés is.
 Megrendeltem tehát a VDF-KER-ben a Valeo kuplung szettet, gyorsban és jó árasíva, más opció nem is nagyon jött szóba, neve nincset, megbízhatatlant, vagy gagyit nem szerettem volna, hiszen állandó napi használatban van, s ahogyan eddig sem így ezt követően sem szeretnék meglepetéseket.
 Egyedül az volt számomra szokatlan, hogy előle van a motor és elől van a hajtás, nem úgy mint az eddigi kuplung cserék során. :)
Gábor barátommal egyeztettem időpontot, mivel van csápos emelős lehetősége, s az némiképp egyszerűbbé teszi a történetet, ugyanis úgy kezdődik hogy kerekek le, féltengelyek ki, váltó a motorról leköt, motor felköt, kábelek és kuplung bowden elköt, majd váltó le. Mindezt aknából is meg lehet oldani, de csáposon egyszerűbb az autót emelgetni, mint az autó alá ki és bemászkálni.
Csavarok bontogatása közben azért sokszor felmerült bennem, hogy aki ezt, ezeket tervezte az vajon nem csinált-e túl sok flikk-flakkot, nem biztosította-e túl a történetet, ugyanis a motort-váltót kb 15 csavar rögzíti egymáshoz míg a Polskinál ez kb 6 db-al megoldott. :D    
Csavarok nem nagyon jöttek egyszerűen, tekintettel arra, hogy az elmúlt tíz év során nem voltak megbontva, ráadásul vannak olyan helyeken is, amihez legegyszerűbben úgy lehetne hozzáférni ha mondjuk kivennénk a hűtőt, de legalább is a vízcsöveket. Na mindegy, a lényeg hogy lejött, levettük, cseréltük a szerkezetet, a lapot, valamint a nyomcsapágyat is. Mindegyikben volt még vagy pár ezer km, de nem bánom hogy nem úgy indultunk neki a télnek hogy vagy kibírja vagy nem.
 Szerelgetés közben gondoltam vessünk egy pillantást a hosszbordás szíjakra is, mivel a kezdetek kezdete óta előjött az átmeneti párás időszakban a csúszó ékszíj hangja. Nos, nagy  meglepetés nem ért, mikor láttuk, hogy kissé kopottak, de leginkább elvannak öregedve és ki vannak keményedve.
Így telefonon gyorsan odaszóltam a VDF-be, majd mentünk személyesen is, végül Jani segített rajtam és elhozta nekünk a szíjakat hogy mi addig is tudjunk haladni a szereléssel.
 Kb reggel 8-kor álltunk neki kényelmesen, délután 1/2 5 körül gurultam is ki az autóval a műhelyből. Biztosan van aki gyorsabban csinálja, nekünk ennyi időbe tellett, de elkészült s közben nem nagyon álltunk meg igazából.
 A különbség? Nos, szembetűnően másabb most, mint volt. Az új kuplunggal érezhető az, hogy valójában mindig volt egy kis csúszása az elődjének. Most határozott, dinamikus, nem gondolkodik a fokozatok között, csak megy, amikor mennie kell, így ki kellett próbálnom, hogy hol van most a vége. ;) Óra szerint 180 felett egy picivel, GPS szerint 177. ;)

Kötelező cserék és izzó cserék

 A Punto is megtett annyi km-t, hogy időszerűvé váljon az olajcsere rajta is.
Km óra állása: 173143
Motorolaj: Mobil Super 2000 10W-40
Olajszűrő: Armafilt
Levegőszűrő: Vasco
 Minimális műszaki probléma jelentkezett a napokban, ugyanis  jobbra irányjelzésnél volt némi ütemkihagyás, így elkezdtem vizslatni a problémát, hamar meg is lett a gond. Valamiért sajnos beázásra hajlamos a hátsó lámpatest, ami némi korrodációt okozott az érintkezőkön. Tehát szerencsére elegendő volt az érintkezők megpucolása, s az oxidálódott izzók cseréje, így most ez is rendben van teljesen.
 A fűtés hibátlan, felemelő érzés, hogy nincsen az autóban már az a bonus extra ingyenes fagyálló illatosító... ;)

Kötelező cserék

Újfent megtettünk annyi km-t, hogy időszerűvé vált az olajcsere az autóban.
Km óra állása: 185464
Motorolaj: Mobil Super 2000 10W-40
Szűrőkből a már megszokott Japan Parts.
Szerencsére nem tudok másról beszámolni az autó kapcsán.
Bár tény, hogy hamarosan szerintem kuplung csere lesz, ugyanis a Lengyel kirándulás alkalmával érezhetőbbé vált ismét a csúszása.
Túlzottan nem meglepő, hiszen lassan 200.000 km van benne és még nem volt cserélve.

Ültesd porig...

 Miután rendeződött minden az autót illetően, tehát meg lettek a sebességi fokozatok (Köszönet érte Sankónak, Veres Andrásnak, Janiboynak), újfent kicseréltem a bajusz-kapcsolót majd lereléztem a tompított világítást is hogy legközelebb már ne égjen össze a tompított oldala sem a bajusz kapcsolónak, lecseréltem az olajat, olajszűrőt, levegőszűrőt, beállítottam a kormnyközepet újra, stb, egy szóval minden készen állt a Lengyel turnéra.
Egészen addig míg az indulás reggelén kb 20 km-re az indulási ponttól, útban Zólyom felé, Szőlősardót elhagyva Kánó felé az egyik bukkanót követő jobbosban arra lettem figyelmes, hogy az autó csúszik le az ívről elég bugyuta módon annak ellenére hogy kb 60-kával haladtam.  Próbáltam összeszedni, közben azon járt az agyam, hogy mi okozhatta a jelenséget, hiszen nem "rúgtam rá", nem annyival jöttem, mint máskor, hiszen 80-90-el szépen lehet haladni, nem volt vízátfolyás, s a fagyás is kizárt, mivel 12 fok volt mikor útnak indultam. Végül sikerült megállni a kis autóval kb 20 cm-re a szemközti ároktól, merőlegesen az úttestre, hátsó kerekekkel a fűvel borított útpadkán. Üldögéltem még egy kicsit, s azon tanakodtam hogy ez igazából még szép is lehetett volna, ha szándékosan idézem elő. Vagy esetleg csúnya is lehetett volna, ha szemben jön mondjuk a reggeli műszakos busz...   Szerencsére nem lett nagyobb baj, így miután visszaálltam az útra, elkezdtem átnézni az autót kizárásos alapon hogy mitől járhattam így. A probléma hamar meg lett, sajnos kiszakadt a vezető oldali hátsó lengőkar. Kibújt rajta a Bilstein rendszerű gátló, ahogyan az lenni szokott...  Csak hát ugye nem a legjobbkor. Vagyis hogy igen, mivel inkább 20 km-ről autózok vissza csigatempóban, mint mondjuk Szlovákia északi részéről, vagy mondjuk konkrétan a Tátrából miután kiszedtek az árokból...
 Na így nem mentem kisautóval a nagy Lengyel honba sajnos annak ellenére hogy minden készen  állt elvileg. :(
Mivel azonban Gyulának megígértem hogy átveszek tőle egy-két kacatot Beskidekben, s ezzel ő is így számolt a vásárlások tekintetében, így nem akartam cserben hagyni, hogy miattam legyenek elhelyezési problémái, s más nap Suzival vágtunk neki az útnak, mivel pénteken már nem nagyon volt kevem foglalkozni az autóval. Sőt, bevallom azóta sem. Kicsit csalódott vagyok, de majd csak túl leszek rajta, hiszen eddig nem nagyon hagyott cserben, s hogy ez most így történt annak biztosan valami oka volt. ;)
 Így most garázsban pihen egyelőre.
Folyt. köv.   egyszer majd... :( :O
Olajból: Castrol Magnatec 10W-40-es került bele
Km óra állás: 50749

5-(1+1)=3 a maradék fokozatok száma egyelőre...

 Nagyon nagy köszönet illeti Janit, Sankót, és Veres András barátomat, akik azon vannak hogy kisegítsenek a bajban.
Tegnapi nap folyamán leautóztunk Janival Tiszavasváriba Sankóhoz, hogy megnézzük mi újság a faliújságon váltó ügyileg. Ezúton is köszönet Janinak azért, hogy napközben elintézte az ügyes-bajos dolgaimat így mikor melóban végeztem gyakorlatilag tudtunk is indulni Tiszavasváriba Sankóhoz, akinek szintén köszönet jár, hogy visszaélhettem-kihasználhattam a segítségét.
 Szóval lekerült az autó Sankóhoz, kikerült a váltó a kocsi alól, s szét is lett borítva, hogy kiderüljön mi okozza a problémát.
A dolog hamar nyílvánvalóvá vált, s nem voltam/voltunk túl boldogok, ugyanis hamar szembesültünk azzal hogy nem egy esetleges fellazulásról van szó amitől tartottunk, hanem sajnos folytonossági hiányról a szerkezetben. :( Az 5-ik fokozat kapcsolókörméről ugyanis sajnos letört egy köröm, ráadásul egy másik részén el is repedt, amit nem igazán értünk. 
Gyanítani ugyan gyanítunk, de ezzel sem vagyunk előrébb, minden esetre szerintem anyaghibáról van szó, mivel nem tudom elképzelni azt a szituációt a kapcsolás folyamán, mikor is csak egy köröm kap ekkora terhelést. 
A szétszerelés után volt némi fejvakargatás, majd Sankónak volt egy ötlete, s már hívta is András barátunkat, aki kisegített a bajban, ugyanis van egy beépítésre váró 5-ös szettje, amit tud addig nélkülözni amíg megérkezik a csomag Olaszországból.  Ezúton is hatalmas köszönet neki érte! Csupán csak fel kellett autóznunk vissza Miskolcra, majd le Tiszavasváriba az alkatrésszel, a szerelést azonban elhalasztottuk javaslatomra, mivel kellően elment ez a nap az idő függvényében, s nem láttam reális esélyét annak hogy sokkal előrébb lennénk ha este is kint szerelünk még. Főleg úgy hogy éjjel melóznom kell. Így inkább hazatértünk, pihentem keveset, s abban maradtunk hogy vasárnap folytatjuk, úgy is kellene kuplung bovdent is cserélni 7-8 év után, valamint kulisszát 30 év után, tehát lenne még megoldásra váró feladat.
Szóltam Ricsinek is, hogy ez a történet most sajnos nem fog összejönni bármennyire is szerettem volna. :(
De azt mondta ne csüggedjek, hiszen még összeállhat a technika, ráadásul lesz még ilyen rendezvény s szívesen látnak ha még van kedvem.  Majd csak alakul valahogyan a történet, még az is lehet hogy lesz belőle valami, ki tudja. ;) Megpróbáljuk. ;)
Köszönet a segítségért mindenkinek!

Hogyan foszlik szerte egy régen dédelgetett vágyam?

Először is kell egy rendezvény amin régóta jár az agyad. Miszerint jó lenne egyszer a salakmotorpályán autózni, ahol a nagyok szoktak. - A rendezvény létre jött, Mandala Ricsi a napokban tudomásomra is hozta.
Ha ez meg van, akkor konstatáld szomorúan hogy csak 40 nevezőt tudnak fogadni, de azért tégy egy próbát hátha mégis elfogadják. - A regisztrációt Ricsi jóváhagyta, befértem a keretbe.
Ha ez meg van, örülj legalább fél napig a közelgő eseménynek (2014. 09. 20-21.)
Ha ez is meg van, akkor indulj el munkába éjjel 11-kor Miskolctól 50 km-ről, közben kicsit parázva az erdős részeken áthaladva ugyanis elkezdődött már a szarvasbőgés, s ilyenkor már gyakoribb a vak vágtájuk.
Ha ez is meg van akkor kb 40 km-re a célodtól szembesülj azzal hogy a km-óra mutatója hirtelen leesik 120-ról kb 80-ra minden előzmény nélkül miközben a sebességből nem veszítessz... csak a sebességi fokozatból. :(  igen. Elfogyott az 5-ik. Minden előzmény nélkül, s minden hang nélkül.
Majd a következő pár km-en elfogy a 4-ik fokozat is. :(
Mindezt a puszta közepén éjjel 11 után. Kecsegtető érzés már ez is... de közben arra rájönni hogy az említett autós rendezvényig 1.5 nap van , s hogy közeleg a Lengyel találkozó is nagyon. Na az végképp beteszi a kaput. :(

Fűtéskorszerűsítés - radiátor csere

Megelégeltem hogy fűtési időszakban egy pillanat alatt telenyomja vízpárával az ablakokat, aminek utána olvasgattam és jó eséllyel az lehet a hibaforrás, hogy lyukas, vagy ereszt valahol a fűtőradiátor. 
 Ha a műveletre szánt idő:
- 1 óra                         akkor inkább igyál meg egy sört a teraszon
- 2 óra                         akkor inkább hívd a haverod is egy-két sörre
- 3 óra                         akkor inkább nézzétek meg a sörök után a haverod pincéjében milyen is lett a pálesz
- 4 óra                         akkor talán érdemes belefogni a bontási munkálatokba

 Nos, nekem hozzávetőlegesen 4,5 órára volt szükségem még úgy is, hogy nagy segítségemre volt Pinyti-s kolléga blogja, valamint a Punto Club ide tartozó bejegyzése, ugyanis kezdésnek el kell távolítani a komplett műszerfalat az autóból, hogy hozzáférhess a fűtésboxhoz.
 Ráadásul előre sajnos nem tudod beszerezni a kívánt cseredarabot, ugyanis nem egyértelmű, hogy az aktuális Puntot épp milyen fűtésbox-al szerelték, sem évszám, sem típus, sem felszereltség nem utal rá egyértelműen ezt több helyről jelezték vissza.
Szerencsére most is nagy segítségemre volt a szereléseim során már sokat emlegetett VDF-KER Kft, ugyanis a szervíz megkezdése előtt leszállították számomra mindkét méretű radiátort, s a fel nem használtat visszavásáolták. Ezúton is köszönet nekik mégegyszer!
0.  Távolítsuk el az akkumulátort, így elkerülhetjük annak rövidre zárását a szerelés során
1.  Távolítsuk el a biztosítéktáblát rejtő burkolatot a kormányoszlop alól (2db kereszthornyos csavar)

2.  Távolítsuk el a kormányoszlop alsó takaró burkolatát (2db imbusz, 1db kereszthornyos csavar)

3.  Távolítsuk el a műszerfal alsó rögzítő csavarjait (4db M8-as imbusz csavar, 1db M6-os hatlapfejű csavar a biztosíték tábla alatt)

4.  Távolítsuk el a műszerfal középső rögzítő csavarjait (2db M8-as hatlapfejű csavar, 1 a biztosítéktábla mellett, 1 a kesztyűtartó mellett)

5.  Távolítsuk el a műszerfal felső rögzítő csavarjait (3db M8-as imbusz csavar, 1-1 az első hangszóró fedelek alatt, 1 középen)

6.  Távolítsuk el a középső szellőzőrostély alatti burkolatot (fokozatkapcsoló le és alatta egy imbusz, valamint a burkolat alsó részén 2)
7.  Távolítsuk el a középső szellőzőrostélyt és húzzuk le a vezetékcsatlakozót (2 imbusz felül és 2 alul a hőfok és az útválasztó felett)
8.  Távolítsuk el a tekerőgombok paneljét (2-2 imbusz a négy sarkánál)

9.  Távolítsuk el vagy a kormány kereket, vagy a komplett kormányoszlopot (utóbbi 4db M6-os hatlapfejű csavar alulról)

10.Távolítsuk el a műszerórákat (2db imbusz, majd 4 db vezetékcsatlakozó ;)

11.Távolítsuk el a motortér felől a radiátor rögzítő csavarokat (4db M6-os hatlapfejű csavar a csőcsatlakozások körül a tűzfalon)
12.Távolítsuk el a motortér felől a fűtőventillátor rögzítő csavarját (1db M6-os hatlapfejű csavar az anyósülés felőli oldalon a tűzfalon)
13.Borítsuk a komplett műszerfalat az első ülésekre

14.Távolítsuk el a fűtésbox rögzítő csavarjait az utastér felől (2db M6-os hatlapfejű csavar a két szélén)

15.Húzzuk szét a csatlakozókat (1 fűtőmotor, 1 fűtésellenállás, rádió-magnó-cd, fűtéskonzolzolnál felszereltség függően)
16.Ha van, akkor kardánboxon található légzsákvezérlőt csatlakoztassuk le ugyanis a vezetéket ki kell fűzni a fűtésboxból
17.Óvatosan feszegessük le a fűtésboxot ugyanis biztosan bele van gyógyulva a tűzfal szigetelő rétegébe

18.Ha kint van, akkor körben kb 10 db kereszthornyos csavar fogja össze a műanyagburkolatot, valamint a légcsatornát + 4db

19.Ha mindent eltávolítottunk, itt a remek alkalom a levegőjáratok alapos takarítására meleg szappanos vízzel, esetleg fertőtlenítővel


20.A radiátor cseréje után fordított sorrendben mehet össze az egész a kiindulási pontig
21.Töltsük fel a vízrendszert, bekevert fagyállófolyadékkal
22.Légtelenítsük a vízrendszert (motorblokk mögött a radiátor előtt egy légtelenítő csavar a gumicsövön, valamint a hűtőn) s az injektornál is érdemes levenni a vízcső csatlakozót, hogy szabadon távozhasson a légbuborék a rendszer legmagasabb pontján, nekem legalább is ez vált be a legjobban.

Nekem komoly gondot okozott a kiszerelés, mert nem emlékeztem sajnos a motortér felőli rögzítésipontok mindegyikére, de megérte. Ugyanis nagyságrendekkel jobb a fűtés, valamint a levegő is az autóban, hogy nincs már olyan furcsa fagyállószag, és nem párásodnak az ablakok ha fűteni kell.
Ráadásul sok olyan kis elfáradt műanyag bisz-baszt ki tudtam cserélgetni egyúttal a másik autóból, amik eddig esetleg kalamoltak.
Az biztos, hogy nem lesz egyszerű feladat átteni a másik műszerfalat ami már hőfokmérős és fordulatszámjelzős, még a mienkben csak "proli" "forravízvazze-lámpa" van és nem túl mutatós mutatós óra, mivel máshova esnek a piktogrammok, és más a vezetékelés is. De egyszer majd csak belevágok abba is, mert pofásabb lenne.
 Voltam vele fényszóró beállításon is, így már nem csak az útszéli fűcsomó alját, és a fenyves erdő tetejét látom éjel menetközben, hanem az utat is rendesen. ;)

Ráncba szedve - új szemek, jobban is muzsikál

 Magam sem hiszem el, de rendeződött végre a biztosítási történet.
Nem ment túl könnyen, de legalább lassan is... Na mindegy.
 Tekintettel arra hogy sok mindent avultatva vettek fel a káresemény során, valamint arra hogy teli fényezéssel most nem nagyon szeretnénk kínlódni semmilyen szemszögből, jobbnak láttam ha azonos színű elemeket keresek az autóhoz a javítás során. Mindezt azért mert nem szerettünk volna papagáj színű autót sem színbeli, sem árnyalatbeli, sem karcmentességbeli különbségek miatt.
Némi keresgélés és alkudozást követően már csak egyeztetni kellett az átadás-átvételről jóformán az eladóval.
Nagy segítségémre volt Attila barátom - ezúton is köszönet érte -, aki szerencsére benne van az ilyen dolgokban, s nem kell sokat győzködni, kihívásként tekint bizonyoso dolgokra, igaz 10 évvel ezelőtt még könnyebben ment volna ez mindkettőnknek.... Na mindegy, a lényeg hogy lett donor, lett segítség, jóformán minden adott volt, hogy haladhasson a történet végre.
Egy másik Attila barátom szintén nagy segítségemre volt, mert sem helyem, sem időm nem lett volna most a javításra, ezúton neki is köszönöm még egyszer.
 Miután elkészült az autó, már csak finomítások voltak hátra, amiket apránként követtem el rajta. Így került bele a beltér világítás, kapott új H4-es DEPO fényszórókat, mivel azok nem nagyon maradtak éppen a sérülésben így csere érettek lettek. A csere hamar ment már, de a pontos beállítás még várat magára, így nem a legtökéletesebb éjjeli vezetés tekintetében, de ha be lesznek állítva, érezhetően jobbak lesznek az biztos, hiszen sokkal tisztább fénye van ugyanazokkal az izzókkal.
 Valamint megleptem az asszonykámat egy másik fejegységgel és hangszóró párral is, mert a régieknek volt már baja. Így került lecserélésre a KENWOOD fejegység egy PIONEER DEH-4600BT típusra, ami azért egy picit másabb már minden tekintetben, mint kb 10 évvel idősebb elődje. Olyat szerettem volna mindenképpen, ami szépen és jól is szól, valamint a mindenféle formátumú lejátszáson túl képes a telefonos kihangosításra is, így esett erre a típusra a választásom. Így egy kalap alatt ebben az autóban is megoldottá válik a kihangosított telefonálás lehetősége végre.
Hangszórókból is kapott újakat a kis Punto, igaz itt némi hibát ejtettem, ugyanis úgy rémlett hogy 130mm-es hangszórók vannak hátul gyárilag, így ilyeneket is rendeltem. Szintén PIONEER által gyártottakat, PIONEER TS-G1323i típust, de ezzel sajnos nem tudtak szolgálni, így próbaképpen rendeltem KICKER CS5-ösöket. Egyelőre pozitív tapasztalatokról számolhatok be, tény hogy nem fogunk High End kategóriában kupákat gyűjteni ezzel a rendszerrel, de 100-szor szebben és tisztábban szól mint az elődje, most már lehet élvezni benne a zenehallgatást. ;) Valamint a fejegység kihangosítója is meglepően könnyen és jól kezelhető. Jó választás volt. ;)
 Kicseréltem időközben a lambda szondát, a főtengely fordulatszám érzékelőt, az injektort is, de továbbra is fenn áll a magasabb alapjárat, amit nem igazán értek sajnos. Tanácstalan vagyok most már ilyen téren. Ha lesz időm újra, akkor kicserélem még a motorvezérlő elektronikát, esetleg a kábelcsoportot, de ami fontosabb lenne sokkal az a fűtőradiátor cseréje, ugyani egyre nagyobb párát nyom a szélvédőre, ami arra utal hogy szivárog. Nem örülök neki, mert nem sok jót írnak ennek cseréjéről, ami úgy kezdődik hogy komplett műszerfal ki....   na ezért nem nagyon fűlik a fogam hozzá. :( De muszáj lesz még a hideg beállta előtt megoldani ezt is.

Talán egyszer lesz kárrendezés is...

 Igaz nem tegnap történt az esemény, de nem nagyon kapkodja magát a biztosító kárrendezés terén, tudom meglepő...
Gyakorlatilag hazudoznak össze-vissza, minket azzal hitegettek hogy az okozó nem jelentette le rendesem és időben, az okozónak szintén ugyanezt próbálták állítani rólunk. Természetesen többször konzultáltunk ebből kifolyólag Skóciával, mert az jó...
 A biztosító magyarországi képviselete azért nem piskóta. Ők alapvetően azért vannak hogy gördülékenyen menjenek a dolgok, ők képviselik a külföldi biztosítót, mondhatni közeli kapcsolatban állnak.  
Így csak 3,5 hét kellett nekik ahhoz hogy felvegyék a kapcsolatot a külföldi biztosítóval...:
- Munkaidejük a következő H-Cs: 9-14  P:9-13  , de már sikerült megtudnom hogy nem csak én nem tudom utólérni őket. 
- Sikerült belefutnom olyan szitukba, hogy 12:20-kor pénteken már elment az EGYEDÜLI ügyintéző mert ebédszünete van, és mivel 13:00-ig van munkaideje így nem is fog visszajönni. Ezúton is üdvözlöm a kedves szüleit, konkrétan az édesanyját...
- Saját biztosítónk szívességi alapon felmérte a kárt, megtette az ajánlatot, s miután elfogadtuk, azonnal postázta a másik biztosítónak erről másolatot kaptunk. Utóbbi cég mégis tagadta, s egészen addig ki is tartott mellette még nem jeleztem neki, hogy a levélről másolatot kaptam név megjelölésekkel, ezt követően csak habogott...
- Egy napon kaptam egy e-mailt kb 34 nappal az esemény után, délután 17:47-kor, hogy megalapozottnak és valósnak tekintik a kárigényt (harsányan nevettem), majd 2 perc alatt küldtem egy levelet a feladónak. Ekkor jött a következő tréfás pont, mikor automatikusan generált angol nyelvű választ kaptam, mely szerinta kedves ügyintéző nagyon sajnálja de irodán kívül tartózkodik az elkövetkező 12 napban amíg szabadságát tölti...   Asszem itt szakadt el a cérna, amikor is már nem tudtam sem szépen, sem kultúráltan fogalmazni az ügyintézőnek írt levelemben.
- Másnap hívtam őket mikor is sikerült elmagyaráznom nekik, hogy kb leszarom ki merre és mikor nyaral, gondolom van neki helyettese aki ellátja ELVILEG a feladatát ilyenkor, úgy lesz szíves teljes mellszélességgel kiállni érte, helyette s dolgozni végre. Persze megértőek voltak, és sajnáltak is nagyon (ezt többször meghallgathattam) mikor is közöltem vele hogy a sajnálkozásával nem vagyok még mindig előrébb. Ment ez egészen addig míg fel nem ajánlottam, hogy felveszem a kapcsolatot a külföldi biztosítóval s ha megtudom mikortól áll fent a jogalap, akkor az eltelt időre a mindenkori banki kamat 1,5-szeresét fogom követelni ha sokat ülnek még a kárösszegen. Ekkor valami megváltozott, s felajánlották ha írok egy levelet akkor igyekeznek rendezni mielőbb (ez egy szerdai nap volt 10:50), de azt tudjam hogy sajnos ők csak hétfőtől-szerdáig utalnak és csak 12:00-ig....   Itt jöttek azok a kérdések részemről, hogy esetleg még valami faszságot nem lehetne-e belevinni ebbe a szájbabaszott történetbe, hogy mondjuk ne vehessem fel a pénzt csak kizárólag fehér ingben és piros zokniban zöld glott gatyában, vagy mondjuk a legnagyobb címlet maximum a 2 Ft-os, esetleg csak Dél-Koreai étkezési jegyben, vagy mondjuk Kelet-Német márkában...
 Az ügyintéző persze nem nagyon értette hogy mi bajom van, mert az IQ-ja kb gyök kettőhöz konvergálhatott...
Így megbiztattam, hogy vegye sportosra a figurát, vegye fel a sport tűsarkúját, mert fél perc alatt megírom az utalás címét, s mivel még 11-sincs, így muszáj lesz valakinek eltakarodnia elintézni az utalást. 
Valahogy nem mosolygott a hölgy, egész pontosan csak én nevettem, s minden jót kívántam neki.
----
 Közben úgy alakult, hogy lett ez-az-amaz a Puntohoz.
Régóta vacakol a hirtelen gázadásra meg-meg torpan. Cseréltem már lambda szondát mert az volt az egyik diagnózis, de sajnos nem változott a dolog. Igaz univerzálisat vettem, de elvileg jónak kell lennie, s még sem. :(
Újabb diagnosztika kihozta ismét a lamdba szondát, s a fordulatszám érzékelőt(?) a főtengelyen, így ezeket átpattintottam egy másik motorról, amiben jól muzsikált minden, most ettől várom a csodát.
Valamint a beltér is kapott egy kis upgrade-t, kicseréltem a proli utastér világítást egy térkép-olvasó lámpás kivitelre, mert az mégis csak pofásabb, had örüljön az asszony. ;) Kicsit féltem belevágni a kárpitba, így inkább kétszer mértem míg egyszer vágtam, de hamar ment és szerintem jól is sikerült, így már lehet gyönyörködni benne.
Haza felé vezető úton érezhetően jobb lett a motor, de még mindig nem az igazi, így jobb ötlet hiányában amint szabadidőm (és kislányunk) engedi, átkerül az injektor a másik motorról, meg lehet hogy szép lassan minden, s akkor előbb-utóbb csak ki tudom zárni józan paraszti ésszel hogy mi az ami nem fasza. :) Remélem.

Balesetes Punto

 Sajnos úgy látszik a Punto sem maradhatott ki az autó törésből. 
Ezúttal is szenvedő alanyai lettünk mások hibájának, figyelmetlenségének, felelőtlenségének. Így alakult. Persze már csak hab a tortán az a része a sztorinak, hogy ebben az esetben sem lesz egyszerű a biztosítós része a történetnek, ahogyan eddig egyszer sem volt az.
Hiszen minden autónál, és minden esetnél volt egy flikk-flakk kanyar a történetben. A kicsinél az elsőre ajánlott összegek a kora és állapota miatt, a nagynál a pótszemlék és avultatási procedúrák miatt, most úgy alakult, hogy az okozó egy Skóciai Magyar akinek a biztosítása nem annyira....   Fogalmazzunk úgy, hogy sem a saját biztosítónk, sem a MABISZ nem tudta lekövetni, felvenni a biztosító társasággal a kapcsolatot, mert hogy az ő rendszerük szerint nincs olyan cég ami fel lett tüntetve...
Napokkal és telefonokkal később sikerült végre kideríteni hogy egy alkuszi cégről van szó.
 Az esetről nagy vonalakban annyit, hogy védett útvonalon haladva tartottunk hazafelé teljesen nyugis és hétköznapi tempóban hiszen nem egyedül ültem az autóban, hanem várandós feleségemmel. Táblával biztosított kereszteződéshez közeledve láttuk, hogy az elsőbbségadásra kötelezett megáll a kereszteződésnél, így minimálisat lassítva az autó sebességén haladtunk tovább egészen addig a pillanatig, míg pár méter volt már csak a kereszteződésig, mikor is a másik autó orra szemmel láthatóan emelkedni kezdett az indulása miatt. Ekkor már nem sok esélyünk volt elkerülni a koccanást, próbáltam minimálisra redukálni a várható eseményt, de nem nagyon volt választásom. Szemből érkezett ugyanis egy másik jármű, így nem tudtam a szemközti sávot menekülésre használni, csupán csak bentebb húzódni minél inkább, s miközben ráfeküdtem a kürtre s lassítani próbáltam, másik kezemmel a biztonsági öv és a "pocak" közé nyúlva igyekeztem óvni az esetleges sérüléstől Editéket. Elkerülni sajnos nem tudtuk teljes mértékben a koccanást, de szerencsére nagyobb volt az ijedtség, amiről a kiérkező Mentősök és Rendőrök is meggyőztek, megnyugtattak. Szerencsére nem történt személyi sérülés, inkább csak lelki trauma, ami nem túl jó 1,5-2 héttel a szülés várható időpontja előtt. Az autó szerencsére megvédett minket, összetört cserében, ugyanakkor ha minden jól megy, akkor javítható a történet.
Az okozó is elismerte hibáját az első felindulását követően, mikor is természetesen mi voltunk a hibásak szerinte... Igaz ő indult el a jelzés ellenére, igaz ő ült rossz oldalon... na mindegy.
Meg volt a helyszínelés, meg volt a vizsgálat a Mentőben, volt korrekt segítőnk is aki az okozó mögött érkezett egy Passattal (mint utóbb kiderül egy ismerősöm ismerőse és szintén rendőr), korrektek voltak a szemből érkezők is, akikkel nem akartam koccanni szintén de ők is vissza szaladtak hogy tudnak e bármiben is segíteni, szóval mindenki nagyon korrekt volt, s ezúton is köszönet nekik érte.
A fekete leves része másnap kezdődött, mikor papírokkal a kezemben igyekeztem elintézni a biztosítós procedúrát, természetesen nem ment. Sem saját biztosítónk, sem a MABISZ nem ismert olyan céget akit az okozó tüntetett fel a kárbejelentőn. Így indult a nyomozgatás több szálon, több telefonálásba került a történet, valamint a rendőrségről is kikértük a folyamatban lévő ügyről az állásfoglalást, miközben az autó után jártam a várost, hogy esetleg leadták-e valamelyik nagy szervízbe javítani hiszen napokon belül indulnak vissza Skóciába. Az autót nem találtam meg ugyan, de pár nap múlva kaptam visszajelzést mindkét biztosító társaságtól hogy megtalálták az okozó biztosítóját, s annak Magyarországi képviseletének Budapesti levélcímét...    Abban maradtunk, hogy szívességi kárfelmérés során kalkuláltatunk saját biztosítónkkal s ha ez meg van akkor elkezdjük a javítást, helyre állítást. Pár napon belül jelentkezett is a kárszakértő, s kb fél héttel később kiértesítettek e-mail és postai úton is a javítás várható értékéről, magáról a kárról. Ami sajnos Gazdasági Totál Kár kategóriába esik mivel a javítás mértéke meghaladja a gépjármű piaci értékének 60%-át ha jól értettem. Túlzottan nem voltam boldog, de ha ez van, akkor sajnos ez van. Eleinte az sem volt tiszta hogy ilyen esetben mia a teendő, mivel menet közben sok mindent hall az a ember, így inkább levél formában utánajártam a teendőknek.
A lényeg hogy az autó megtartható, helyreállítható, használható stb, ez csupán egy összegekkel eláátott magyarázat az ügyfél felé hogy miért csak annyit tudnak fizetni a káresemény kapcsán, amennyit.
 Ott tartunk most, hogy számított értéket elfogadtuk, erről nyilatkoztunk a biztosító társaság felé, s kezdenénk a javítást ha érkezne végre valami szponzoráció az okozó biztosítójától....
Kíváncsian várjuk a fejleményeket, de egyelőr ez is a kabaré kategória...
:(

Miskolc-Gárdony-Miskolc Expressz

 Hirtelen ötlettől vezérelve, valamint a csillagok kedvező együttállása miatt, és a család segítsége által úgy alakult, hogy 13:30 körül hívtam Janit s megbeszéltük amint értem tud jönni, akkor villámlátogatunk egyet Velencén. Bevallom nehéz döntés volt ez, hiszen nem szívesen hagytam itthon a csepp lányomat és feleségemet, de megbeszéltük a dolgokat, leszerveztük hogy ne maradjanak segítség nélkül. Így 14:00 kor kb már indulni is tudtunk Janival miután bepréseltük magunkat a kispolskiba. Gyors tankolást és matricavásárlást követően az autópálya felé vettük az irányt, s már haladtunk is Budapest felé. Hamar szembesültünk a ténnyel, mely szerint nem túl hűvös az időjárás, autópályán haladva 32-34 °C fok volt, ami az aszfalt tekintetében még ennél is jelentősen több. Aminek következtében nem tudtunk a tervezett tempóban haladni, ugyanis nem hűlt kellőképpen a motor, így beálltunk egy kényelmes 110-120-as tempóra. 
Gödöllőnél a 0-ás felé vettük az irányt, mivel a Pest és Buda ha jól hallottuk mindenfelé fel van bontva, így jobbnak láttam elkerülni a torlódást, s inkább elkerülni Pestet a 0-son. Igaz Jani kicsit aggódott hogy ha a 0-ás beáll, akkor azt csúnyán beszívjuk, de szerencsére nem így volt, tudtunk haladni rendesen.
A Tárnok-i pihenőben álltunk meg az indulást követően legközelebb tankolni, itt csurgattam bele 14,93 L-t potom 492.9 Ft/L  áron  16:13-kor, nem mondom hogy őszinte volt a mosolyom... De legalább jó dőt futottunk...  (6.02 L/100 km) Ittunk egy-egy kávét, kicsit kinyújtóztunk, dohányoztunk stb, majd indultunk is tovább, hiszen már nem voltunk messze.
A fotózásról lemaradtunk ugyan, de a felvonuláson részt tudtunk venni, ráadásul így legalább maradt kb 30 percünk arra hogy köszöngessünk a Polskis cimboráknak, akiknek nagyon megörültünk, s ahogy láttam így volt ez fordítva is. ;) Jól esett még ha csak ennyire is, de veletek lenni. :)  
A felvonulást követően még a szállásnál is sok olyan embrrel sikerült találkozni, akikkel odakint nem futottunk össze. Majd gyorsan megbeszéltük, hogy megyünk csobbanunk egyet a Velencei tóban, ugyanis kicsit szét főttünk mire megérkeztünk. Jól esett hűsölni kicsit a vízben, s közben kispapákkal és leendő kispapákkal társalogni a gyermeknevelés rejtéjeiről. :)
Hiába na, ezen látszik hogy vénülünk, már nem csak motorcserékről, átépítésekről társalgunk a vízben hűsölve, hanm epelenkázási, altatási stb szokásokról, tanácsokról. :)   
Megvacsoráztunk kollektíve miután kijöttünk a vízből, majd a regisztrációs csomagok átvételét követően búcsúzkodni kezdtünk, hiszen már 20:45 volt. Közben tönkrement a bajuszkapcsoló, vagy az index relé is a kocsiban ugyanis elment az irányjelzés is a kis autóról. :( Ebben Krisztián volt segítségemre akinek ezúton is hatalmas köszönet a bajuszkapcsolóért, igaz relét ő sem tudott adni, de mielőbb ki fogom cserélni a kapcsolót, mert ez így nem állapot hogy irányjelezni nem tudok. Vacak így nekivágni egy Gárdony-Miskolc szakasznak bevallom nem voltam túl nyugodt, de haladnunk kellett hogy időben hazaérjünk.
Elbúcsúzkodtunk hát akitől csak tudtunk, s útnak indultunk kevéske ám de annál örömtelibb élményekkel, beszélgetésekkel, gratulációkkal, stb. Nagyon örültem nektek hogy találkozhattunk!
Jobb ütemben haladtunk hazafelé, mint odafelé, ugyanis a kiskocsinak már nem volt olyan melege, így haladhattunk jobb tempóban is, amivel nem is volt gond egészen a 0-ásig. Ugyanis ott beszoptunk egy jó kis torlódást, amelynek során az összes sáv egy sávra volt beterelve, így kellőképpen be tudott dugulni ez a szakasz s csak araszolásra volt alkalmunk hosszú km-eken keresztül. :( De szerencsére átjutottunk ezen, s a Karácsond-i pihenőig meg sem álltunk, ahol tankoltunk az OMV kúton most már csak 458.9 Ft/L áron 23:03-kor 16,610 L-t.   (6,6 L/100 km)
Éjfélre már Miskolcon voltunk, kissé fáradtan, megviselten, de élményekkel gazdagon. Nem bántuk meg ezt az őrült villámlátogatást, sőt örülünk hogy ennyit is össze tudtunk hozni hogy veletek lehessünk s közben a kis családom se lássa kárát.
Örülök ha senki sem maradt szomjas, úgy láttam ez nem nagyon fordulhatott elő, örültem hogy sikerült leszerveznem a Borsodi Sörgyár Zrt-vel hogy helyi italnagyker szállítson egy kisebb mennyiséget a résztvevők örömére. Igaz nekem sajnos nem jutott belőle, de ez már csak részlet kérdés úgy gondolom.... örüljünk együtt annak inkább hogy sokan voltunk/voltatok, jó buli volt, s hogy van olyan akinek van elegendő pamut anyag az autók tisztán tartásához, s már szomjas sem lesz munkavégzés/portörlés közben...
Túlzott meglepetés nem ért azért bevallom, nem számítottam másra ilyen téren.
Schaffer Szilvinek köszönöm szépen az alkoholmentes sört, amivel megszánt minket, puszi érte és köszönet. ;)
A kisautó átlagosan 6 L-t eszik, ebben van normális és kevésbé normális haladás, gyorsítás, stb. ;)

2. Bükkszentkereszti Veterán Hegyi Felfutó Menetpróba

 Videókkal kiegészítve! ;)
Időhiány miatt kicsit megkésve írok erről a jeles eseményről.
Második alkalommal került megrendezésre az Adamovics Erik által szervezett Bükkszentkereszti Veterán Hegyi Felfutó Menetpróba, s mivel már első alkalommal is nagyon tetszett, így tervben volt a másodikon történő megjelenés is lehetőség szerint. Igaz erre a hétvégére több lehetőség is volt, mint pl: Krakkó, Kecskemét, Miskolc, Bükkszentkereszt. Végül a sors úgy hozta, hogy Krakkót ki kellett húzni a listáról, ahogyan Kecskemétet is, így Miskolc és Bükkszentkereszt maradt a lehetőségek közül.
Így szombaton jeleztem Eriknek regisztrációs, valamint részvételi szándékomat, miközben az autót készítettem elő az eseményre. :)
 Vasárnap korán reggel keltem útra, mivel 50 km-re voltam Miskolctól, a gépátvétel pedig 07:00-09:00 között volt hirdetve a rendezvényre, s szerettem volna még a kis autót letakarítani kívülről is a belső takarítást követően. Ennek a programnak köszönhetően futottam össze a Lukoil kúton Gergővel, aki szintén erre a vasárnapi programra indult a Bükkbe. Egyeztettünk, s abban maradtunk, hogy akkor együtt indulunk útnak az autók mosása után. Együtt szelte a kilómétereket a sárga trabi, és a kék kispolski Bükkszentkereszt felé. :)
 Érkezést követően leparkoltunk, és beregisztráltunk személyesen a rendezőknél. Visszatérve az autókhoz vettük észre, hogy a traktoros csapat mellettünk parkolt le nem túl nagy örömünkre, mivel köztük is van olyan (Murphy törvény vélhetőleg...) aki abban leli örömét hogy ha kell ha nem, járatja a motort... ha van érdeklődő ha nincs...  Így kellően füstösen, traktor-büdösen indultunk a pályabejárásra, hiába volt felhúzva az ablak így is átjárta az egész utasteret a kipufogó gáz.... Ezúton is köszönet a megértésért a "kollégának"...
 Pályabejárás után lehetett futni a próbaköröket a lezárt szakaszon, hogy rögzüljön mindenkiben a pálya nyomvonala, a lassító, az élesebb kanyarok stb. Úgy hallottam nem mindenkinek sikerült.... :) ;)  

Ekkor még egyedül szeltem a próbaköröket, mivel nem volt aki segítségemre legyen az időmérésében. Következő körre már volt utasom, miután összetalálkoztam Laci barátommal, így a második és a harmadik kört már együtt autóztuk le.


Janit pedig megkértem hogy készítsen fotókat az eseményről addig is amíg mi rójjuk a köröket.  Szegény kellően fáradt volt, mivel éjszakás műszak után jött fel, és éjszakás műszakra volt hivatalos ismét, tehát sok pihenője nem volt, így annak is örültem hogy eljött. :)
 Plósz kolléga is magához tért lassacskán az éjszakás műszak után, s mivel 12:00-től volt rajt, így 12:23-körül meg is érkezett Bükkszentkeresztre... :)   - S még kérditek hogy miért késnek a vonatok? -
Gyula volt aki innentől kezdve mérni igyekezett az időt, bár elinte nem nagyon értette miről is szól ez a dolog, ezért lett volna jó ha már próbakörökön is együtt autózunk. Nem baj, majd legközelebb már tudni fogja ő is. Mindkét körben a sor végére maradtunk a kicsit kései megérkezés miatt, de egyáltalán nem volt ez gond, hiszen nincs jelentőssége.


Két kör között társalogtunk a többiekkel, fotózgattunk, ismerősökre bukkantunk, tehát mozgalmasan telt még a várakozás is, majd a második kör megtétele után már a szervízparkban álltunk meg csak az autókkal, ezúttal szerencsére nem a traktoros iskolát végzettek mellett... ;)
Fent várakozva értesültünk arról, hogy idén sem telt eseménytelenül a verseny, hiszen volt akinek a lassító volt szűk, s volt akinek egy kerítés szakasz volt útban, a tavaly már megtámasztott villanyoszlopnál.  De szerencsére idén sem volt személyi sérülés, az autók és kerítések pedig újraépíthetők. ;)
 Elfogyasztottunk egy-egy kávét míg várakoztunk, közben társalogtunk, ismerkedtünk, sztorizgattunk nagyon jó hangulatban. A regisztrációs díjban benne volt egy ebéd idén is, ahogyan a tavalyi rendezvényen is, így besorakoztunk mi is, ahol ismételten ismerősökre leltünk s újabbakra tettünk szert, így az ebéd elfogyasztása is barátságos hangulatban telt. Majd ennek elfogyasztását követően került sor az eredmény hirdetésre, díjak kiosztására, melynek során ezúttal ugyan eredményt nem értünk el az idők tekintetében, de külön díjat kaptunk a kis autó által. ;) Köszönet érte ezúton is. ;)
 Idén is nagyon jónak nevezném a rendezvényt, s remélem lesz jövőre, majd azt követően is, hiszen szemmel láthatóan nagyobb volt az érdeklődés már idén, mint tavaly. Egyaránt a nevezők, és a nézők részéről is nagyobb volt a részvételi arány, hiszen idén több mint félszáz regisztráló volt a versenyre, nézőből pedig jutott mindenhova, s idén még az időjárás is kegyes volt hozzánk.
 Eriknek és csapatának hatalmas köszönet a szervezésért, rendezésért, remélem sok ilyenben lehet még részünk. ;)
Gyulának köszönet az időmérésért, Janinak a fényképekért, Gergőnek a közös autózásért, Trabisoknak a társalgásért, a VDF-ker-nek a külön díjazásért, a résztvevőknek a megjelenésért melynek során olyan autókat is láthatott az ember amilyeneket még szerintem páran fényképeken sem eddig. ;)

Cikkek, képek, beszámolók:

Tetoválásom a Jalopnik-on

 
Classic Motorsport képei

 
Gulf Hungary képei

 
Orliczki Attila képei

 
Miskolc Autósport képei

 
Bartha Fotó képei

 
Marczin Róbert képei

 
Monyophoto képei

 
VDF-ker képei

 
Marmoly Dániel képei

 
Urbán Gergely képei

 
Strider Anita beszámolója

 
Jalopnik beszámolója

 
BOON

Tavaszi Találkozó - Salgótarján

 Hosszas várakozás után végül úgy alakult, hogy Janival ketten vágtunk neki a Miskolc-Salgótarján szakasznak, mivel a többiek vagy sokkal hamarabb indultak, vagy később,  így csak Egerbe ugrottunk be, hogy csatlakozzon hozzánk Linda s ne kelljen egyedül autóznia neki sem.
 Indulást követően a régi 3-ason autóztunk Janival, igaz kezdésnek szét váltunk a belváros előtt, s mindketten más útvonalon szeltük át a belvárost, de végül bevártuk őket. :D ;)   Út közben volt alkalmam most jobban tesztelgetni a relatíve friss 5-ös váltót. Továbbra is csak azt tudom mondani, hogy jól van kitalálva az áttételezése, hiszen nem csak utazótempót lehet tartani vele, hanem arra is alklamas, hogy erőlködés nélkül tudjon szépen gyorsítani az ember vele ha elhagyja a lakott területet.



Ami egyelőre azonban nem tiszta számomra, volt némi melegedése a motornak, amit nem nagyon tudok mire vélni, hiszen menetszelet kapott bőven, s végül nem annyira alacsony a motor fordulatszáma sem, hogy esetleg ne fordítaná át időben a hűtővíz közeget.  Később kicsit félre állva Janival arra jutottunk, ami megállhatja helyét, hogy alattomos módon ugyan, de emelkedőn haladhatunk végig anélkül hogy jó formán feltünne, mert neki is kicsit másabb a vas mint szokott lenni. Ez lehet magyarázat mindkettőre. ;)
 Egerben volt egy kis rögtönzött szervíz Jani Ladáján, mivel az egyik kipufogótartó gumi elengedte magát, de ezzel pillanatok alatt megvoltunk, s némi kis pihenő után indultunk is tovább már három autóval. A célhoz közeledve egyre érdekesebb időjárás volt, főleg úgy hogy Miskolcról indulva kb kánikula forróság volt, szikrázó napsütéssel, így Janival rövidítettünk a nadrágainkon, míg Salgótarján felé közeledve küszöbig érő vízátfolyások voltak változó intenzitású felhőszakadásokkal tarkítva s kb 12 fokkal. Kicsit furán is néztek ránk, mikor megérkeztünk a szállásra, de már megszoktuk. Ahogyan megszokták mások is, hiszen mi Észak Észak-Keletről jövünk. ;)
 Volt némi herce-hurca a szálláson a szoba kiosztások miatt, később a szobahőmérséklet miatt, de végül is szerencsére nem fagyott halálra senki, valószínűleg a kellő mennyiségű "fagyálló" betöltése miatt. ;) Estig ment a csapatépítés, volt némi szaunázás is benne ezúttal, mondhatni kicsit összemelegedtek az emberek... de semmi buzulás, vagy "Koncsita", csak egy kis izzadás a gőzben mint annak idején Szegeden. Közben persze nagy eszmefuttatások, korszakalkotó ötletek, élmények, tapasztalatok, beszámolók stb több különböző témában. Jó hangulat volt.
Másnap reggel a reggeli elfogyasztása után közös program volt, várlátogatásokkal, valamint tájházak látogatásával. Ezek alkalmával volt szerencsénk megnézni a Somoskői várat, valamint pár embernek a Bazalt orgonákat. Nekünk ez utóbbi már kimaradt, mivel a pocaklakóval kicsit nehezebben veszi a terepet Edit... - asszem meg kell majd nézni alatta a diffit, hogy mi lehet a bibi vele.. vagy a gyújtást inkább, mert az ereje az ami kicsit elfogy...   ;) :D ;)
Voltunk bányamúzeumban is, ami továbbra is érdekes és bámulatos számomra. Igaz nem annyira nekem találták ki ezeket a járatokat, hiszen volt ahol maximálisan meghajolva - ezzel tisztelegve a kemény fizikai munka előtt - volt ahol inkább "békaügetésben" sikerült csak haladni a hely szűke miatt. Valamint arra is sikerült rájönni, hogy ilyen helyen nem előnyös a "pálya-slcik talpú cipő", mivel az utolsó ponton állva az előadást hallgatva sikerült majdnem feldobni a picsámat a plafonra álló helyben. A vicces az volt, hogy Jani állt előttem, s ennek a lejtőnek az alján volt a vízzel telített rész, így kb esélytelen lett volna megállítani a lezúduló kb 300 kg-nyi testtömeget ha megindulunk lefelé a lejtőn. :) De pár ember így is jót mosolygott, s mint tudjuk, a jó kedv a legfontosabb. ;) :D  
Sok mindent sikerült megtudnunk ezen a napon is, míg a csapat egy része a tájházban volt Kazáron. Például, hogy hosszú időn keresztül képes egy kis polski fordított polaritással üzemelni különösebb gond nélkül, max a rádiót, valamint a szivargyújtóba dugott összes eszközt vágja haza, de egyébként menni képes. ;) Páran jót derültünk rajta, de elképedve hallgattuk is az élmény beszámolót. :) Valamint hogy a kiszedhetetlennek tünő menethibás csavarok puszta kézzel eltávolíthatóak... :) ;) :D
Fagyiztunk egyet, végül úgy döntöttünk páran, hogy útrakelünk a szállásra, hiszen ott még is csak jobban tudunk beszélgetni, mint az út szélén az esőben. ;)
Az esti program hellyel-közzel megegyezett a péntekivel, azzak a kis különbséggel, hogy Gabe-el megbeszéltem hogy lemegyek érte autóval és felhozom hogy ha esetleg nagyon erőltetik neki akkor tudjon inni egy pohárral...  Nos az út mindkettőnk számára izgalmas és élvezetes volt én úgy gondolom, hiszen jókat nevettünk. Én elsőként akkor, amikor Gabe először szembesült a ténnyel a kanyar felé közeledve, hogy itt nincs majré-vas, s nem veszünk el a tempóból sem csak azért mert kicsit vizes az aszfalt... Másodszor akkor, mikor Gabe annyit mondott csak hogy itt halunk meg.... :D  Harmadszor, mikor kiült szemmel láthatóan a rémület az arcára, hogy a szállás felé lekanyarodva a főútról 3 telivel vesszük a sikánt... :)  Idővel megszokta a stílust, a tempót, s egyre jobban élvezte, amit jó volt hallani menet közben. Valamint felismerni a tényt, hogy kb én is ilyen voltam annak idején mikor KG mellett, vagy Baz mellett ültem a 903-asokban. Ezek adtak mindig lökést, hogy meg kell csinálni és kész, nincs mese, nekem is kell egy ilyen. Kb szó szerint ezeket hallottam most vissza Gabetől. :)  
 Vasárnap volt még egy kis Hollókői túra, ám az idő ezúttal nem volt kegyes hozzánk, végül úgy döntöttünk hogy inkább hazafelé vesszük az irányt Gyöngyös érintésével, mivel erősen porzott már a tank a kiskocsiban az én mulasztásom és hiszékenységem miatt, mivel valaki azt mondta hogy csak  kb 10-14 km-re van a cél a szállástól. Ez inkább 40 volt minimum... :) Gyöngyösön megtankoltunk, s épp az induláson tanakodtunk, mikor megjelent egy fazon, akiről kiderült hogy a helyi rádióban műsorvezető, s megfűzött minket egy riportra. Hamar kötélnek állt a csapat annak fejében ha mutat nekünk valami olyan helyet ahol ebédelhetünk egyet, ígybeültünk a Malomudvar étterembe, ahol jó hangulatban vártunk az ételt, s adtunk riportot.  Az adás elviekben csütörtökön volt hallható a Gyöngyösi Maxirádióban. Fogyaztás után immáron mindenki teli pocakkal nem csak Edit, útra keltünk s tovább folytattuk az utat hazafelé.
Összességében nagyon jó találkozót hoztak össze ismételten ezek a szervezők is, így köszönet nekik érte ezúton is. Mi jól éreztük magunkat az biztos. ;)

Műszaki vizsga és egy kis upgrade

 Eltelt ismét két év Martina HIGNIS felett is, így aktuláis volt a műszaki vizsga. Nem vártam meg az utolsó napot vele, vittem hamarabb, hiszen lejárat előtt 30-napon belül vizsgáztatva az eredeti dátumhoz számolnak továbbra is már egy jó ideje. Különösebb problémáról nem tudtam, nem éreztem semmi jelét annak hogy esetleg valami nem stimmelne az autóval, hiszen a kopó alkatrészeket rendszerint cseréljük.
 Az autót délelőtt bevittem az ITALGAZ telepre, ahol vizsgázni szoktak az autóink többnyire és ott hagytam. Abban maradtunk, ha meg van a vizsga akkor értesítenek.  Így is volt, nem sokkal később délután csörgött a telefon, hogy az autó átvehető friss vizsgával a telephelyen, semmi probléma nem volt vele. :) Újabb két évig rendben van ez a rész is. :)

 Valamint egy ideje tervezgetem és halogatom már, hogy kiküszöbölöm az egyik olyan "hibát" az autónál, ami gyárinak mondható, s láttam már más típusnál is. Mely szerint a csomagtér világítás a plafonra került (ezzel még nem is lenne gond...), de biztos ami biztos, a kalaptartó gátolja az izzó által kibocsájtott fény csomagtartóba jutását... ellenben a kalaptartót jól megvilágítja.
Sokszor jól jött volna már ha éjjel látom mit is keresek és hol a csomagtartóban, mindezt lehetőleg úgy hogy mindkét kezem szabad és nem kell mondjuk a telefonnal világítanom. Apróságnak tünik a prbléma, de kellően bosszantó tud lenni.
Még régebben Jani rendelt LED-paneleket a netről próbaképpen, amik végül nálam kötöttek ki, teljesen ideálisnak találtam őket erre a feladatra, mivel a mostanában divatos LED-szalagokat nem akartam ragasztgatással elhelyezni egy olyan részen ahol sérülhet, szakadhat, esetleg leválhat a pakolások miatt.
A lehetőségekhez képest igyekeztem esztétikus megoldást választani, így abban maradtam hogy kibontom a komplett hátsórészt, megkeresem a megfelelő vezetékeket, süllyesztve elhelyezem a LED-paneleket az oldalsó kárpitokban, hogy ne is legyenek útban valamint hogy az utastér világítással együtt működjenek. Így ha szükséges fixen is tudom majd kapcsolni, ugyanakkor ajtónyitásra is reagálnak majd, s mivel LED-ekről van szó, így a fogyasztástól sem kell túlzottan tartanom.
A szerelési, telepítési procedúrával nem volt különösebb gondom, inkább az időjárás nehezítette egy kicsit a feladatot, mert folyamatosan szemerkélt az eső, de ha már rászántam magam a dologra, akkor megcsinálom. ;) Ha pedig már úgy is hosszabb szerelgetés, bütykölés jött szóba akkor lehúztam az üléshuzatokat és kárpittisztítóval átmostam az üléseket amíg a huzatok mosásban voltak. Volt bennük némi por lerakódás, amit nem is gondoltam volna mindaddig míg a tiszta vízben nem jelentkezett a szennyeződés. Így most az utastér is friss, tiszta, kellemes érzéssel tölti el az embert ha beül, a csomagtérben pedig éjjel is látom hogy mit és hol keresek immáron gond nélkül. ;)

Volt régen egy ilyen műsor a rádióban...

Ha jól emlékszem talán hétfőn csörrent meg a telefonom, benne egy ismerős, ámde néha távoli hang.
Hogy akkor van ez az izé, amiről beszéltünk már párszor, hogy akkor most mi legyen, mert hogy ez most ott van és ha az legyen amire ő gondol, akkor mikor legyen az hogy legyen belőle valami.
Ha nem is egészen így, de valami hasonló formában zajlott le a beszélgetésünk, és abban maradtunk hogy ha látok tiszta képet a hét pihenő időszakainak tekintetében, akkor mielőbb visszaszólok. De addig is biztos ami biztos alapon elvitt tőlem egy másik izét... :)
 P. Sándor Tiszavasvári lakos volt aki rám telefonált hétfőn, hogy elég jók  az esélyei annak hogy hétvégére beugorjon a kis kocsiba egy 5 fokozatú váltó, ha én is úgy gondolom. Megállapodtunk, hogy első lépésként adok neki egy váltót, megkértem hogy építse össze, sőt később voltam olyan pofátlan és éltem a felajánlással hogy ha gondolom akkor segít berakni a kocsba, hiszen mégis csak többet rakott össze eddig mint én, így nem vitás hogy jobbak a tapasztalatai 5-ös váltó terén.

Összehangoltuk az időnket, s szerdán sikerült sort keríteni a találkozóra, így letúráztam  hozzá, ahol már készen várt az összerakott, ráncfelvarrott, rendbeszedett váltó az eddig nem létező plusz egy fokozattal. Az idő nem volt túl kegyes hozzánk, mert kb fél úton járhattam, mikor elkezdett esni az eső, később szerencsére alább hagyott. Beszélgettünk egy ideig, mikor pedig láttuk hogy csendesedik az eső, neki láttunk a fent lévő váltó leszerelésének, majd ezt követően az 5-ös felszerelésének. Némi átalakítást igényel a munka itt-ott, de Sanya szemmel láthatóan rutinos volt ezekkel kapcsolatosan. Hamar rájöttem hogy nem baj egyáltalán hogy nem egyedül álltam neki a cserének, mert sok helyen csak vakargattam volna egy ideig a fejem. Kicsit át kell alakítani a rugalmas összekötőt hozzá, egészen pontosan le kell rövidíteni. A kulisszát ki kell szerelni és kicsit átalakítani, hogy képes legyen a plusz irányra lenyomás nélkül is. Ennél a résznél szembesültünk azzal, hogy sajnos eléggé meg van kopva az enyémben a kulissza, így mielőbb cserélni kell.
Sanya ügyesen megoldott minden elénk gördülő problémát, s hamar bent volt minden a helyén az átalakításokat követően pedig már csak a finom beállítások voltak hátra és a próbakörök. A próba során hamar jelentkezett a kulisszakopás problémája ugyanis a 3-4 vagylagos volt, de javarészt inkább nem is volt sajnos. Így némi matekolás után abban maradtunk, hogy kicsit átszabja a felső kulisszát,, mivel kb 3 mm hiányzik ahhoz hogy az említett fokozatok közötti kapcsolat létrjöjjön. Kikönnyítettük a fokozatok útját, kibővítettük, így már szemmel láthatóan jobban elérhetőek voltak a fokozatok.
A rossz idő ellenére meglepően jó időben végeztünk a cserével, ezúton is köszönet érte Sanya!
Mit mondjak, meglepő dolog, és szokatlan, hogy a kívánt sebesség elérését követően van egy utazó fokozat már a kis kocsiban, mint a nagyokban. Szokni kell még, de egyelőre nagyon kellemes benyomásom van ennek kapcsán.
Hozzávetőlegesen 700-750-et esik vissza a fordulat azonos sebességet tartva 4-ikből 5-ikbe kapcsolást követően, ami azért szerintem egyáltalán nem rossz. Tehát valóban nem csak hasraütöttek ennek gyártásakor, tervezésekor, hanem számolgathattak is előtte, így nem erőtlen az autó tőle. Városban is elbírja az ötödiket, és lakott területen kívül is jó hogy picit halkabb az autó amiatt, hogy nem ordít magas fordulaton.  Nincs gond akkor sem ha elhagyjuk a lakott terület vége táblát és ötödikben hagyjuk, mert innen is ki bír gyorsítani. Nem rángat be, nem erőlködik, nem kínlódik, tehát mindenképpen hasznos úgy gondolom, főleg hosszú utakon.
 Sanya ezúton is köszönöm a beszerzést, valamint a beszerelést is! Jövök neked. ;)
Az első tesztek is jónak bizonyulnak. ;)

Kirollereztem magam... legalábbis remélem

 Még ha kicsit nyögve nyelősen is, de remélem egy időre sikerült leszállnom a szopórollerröl, mert baromi unalmas és fárasztó egy sport ez, s ha nem is Petyának vissza, de valakienk feltétlenül tovább passzolnám, ha rajtam múlik.
 Nagy gázzal ugrottunk neki Lajossal a váltó cserének, mondván ez most nem fog annyi időt igénybe venni, hiszen nem két-három váltóból kell összemazsolázni az alkatrészeket, hanem csak levesszük az egyiket, és feltesszük a másikat. A szükséges flexes beavatkozásokat már előzőleg elvégeztem, hogy azzal ne kelljen a részidőnket rontani. Annyi volt csupán csak hátra, hogy kicseréljem a gumiharangokat a féltengelyeknél, valamint feltöltsem olajjal a váltót, s már mehet is a helyére. Csavarok ugyan egy kicsit be voltak állva az idő vasfogának köszönhetően, de nem voltak vészesek, így ez még hamar meg is volt, csupán a tisztogatással ment el egy picit több idő a olajsár lerakódással. Biztos ami biztos, levettem az első fedelet, belenéztem nincsen-e fellazulva valami, hogy nincsen-e ott foghiány, de meglepően jó állapotúnak tüntek a csoportkerekek. Talán már túlzottan is... Került rá egy kis olajálló szerelőpaszta, s tettem is vissza a fedelet, miután a kapcsolóvillát megzsíroztam, mert szorult az aluminium házban. Mikor ez is meg volt, feltöltöttem olajjal, és készre húztam a csavarokat.
Kezdtük is lebontani a kocsi alatt lévő váltót, jött minden szépen ahogy illik, bár tény hogy kijött két tőcsavar is a közdarabból, ennek annyira nem örültem, főleg mert picit meg is voltak kopva a menetek a csavaron. Így miután lejött a váltó a helyéről, át is fésülte Lajos a furatokat a közdarabban egy 8-as menetfúróval, biztos ami biztos alapon.
Váltó levételt követően röhögve konstatáltuk, hogy valami Murphy törvény lehet az, hogy a hibás váltók egy csepp olajat sem eresztenek, míg a hibátlanokból tuti szivárog az olaj valahol mindig. :)  Valamint azt is, hogy a legutóbbi kapkodásból fakadó hiba nem okozott gondokat, ugyanis a váltó felrakása után jöttünk rá (abban diffit cseréltünk), hogy nem húztuk fixre a diffiház M10-es csavarjait, így minden nőgyógyászati készségünket, türelmünket bevetve a váltó és a motor között felnyúlva különböző 17-es kulcsokkal és megoldásokkal igyekeztünk megoldani a csavarok meghúzását. Egyedül a legfelső okozott lehetetlen szituációt, de mivel menetrögzítővel hajtottunk be minden csavart, így nem tartottam attól hogy esetleg kilazulhat. Most minden esetre készre húztam, s úgy tettük el vésztartaléknak.
Itt kezdődött kb a szivornya, mikor kezdtük feltenni a váltót. Nem passzolt, nem illeszkedett, hézag maradt a váltó és a közdarab között, az egyik tőcsavar meg nem volt behajtható. Váltó le, minden átnéz, elsőként a flexelés, utána az illesztő perselyek, utána a csavarok. Perselyeken forgattunk, csavart cseréltünk biztos ami biztos alapon inkább, és tettük volna fel a váltót, de persze megint nem. Mivel semmi mást nem láttunk, csak hogy a persely egyike tart ki csupán, így abban maradtunk, hogy némi nyers erővel helyére igazítjuk majd. Bár Lajos még próbálkozott volna ezzel-azzal, nekem  már nem volt türelmem, így kihasználva a lehetőséget helyére nyomtam az egészet s készre kezdtem húzni aváltó csavarjait, szépen helyére is ment, tény hogy passzosan. De már ekkor a tervezett 1,5 óra szerelés valami 5-6 óránál tartott. Valószínűleg ezért is nem volt türelmem hozzá...
 Közben befutott Plósz kolléga, akivel telefonon konzultáltam a bajuszkapcsoló probléma miatt, s szólt, majd hozott is három darabot, hogy nézzem meg, próbáljam ki, mert nem tudja hogy melyik milyen. Ezt azonban már másnapra halasztottam, mert elég volt a szívásból erre a napra, s ugye ennek a cseréjéhez is le kell bontani még a kurvák picsáját is.
 Sztorizgattunk még egy kicsit, meg cseverésztünk, s az összepakolás mellett döntve készülödtem, mert volt még erre a napra egy kis kirándulás, amit ugyan 12-re terveztünk be, de nem volt késő elindulni még 19-kor sem... :) Hazafelé volt igazából a tesztje a váltónak. Hamar sikerült észrevenni, hogy eléggé passzos a váltás, nagyon oda kell tenni a fokozatokat váltáskor, de egyébként vesz mindent szépen és nem reccsen váltás közben egyik fokozat sem. Hazafelé vezető úton azonban hallatni kezdte magát, kettőben egy kis darálással, ami meg van háromban is. Jobb ötlet és más észrevétel hiányában arra következtetünk, hogy egy javított váltóról van szó, amiben vélhetőleg csoportkereket cserélhettek, azonban nem párban, s ezért lehet egy kis hangja a fokozatoknak. Ugyanis foghiány nem volt, lógás nem volt, a diffi is elég passzentosan állt a helyén. Majd kiderül. ;) Belecsavartam gyorsan 60 km-t biztos ami biztos, de eddig nem volt vele gebasz. 
Másnapra hagytam a bajuszkapcsoló vizsgálatot, mivel ezt annyira nem szeretem mikor tyúkbelet kell bogarászni... Megint szembesültem azzal, hogy ezt a .....kapcsolót vagy hat féle kivitelben gyártották, mert hiába volt hirtelen négy a kezemben, egyik sem volt egyforma.... vagy a formája, vagy a kapcsolások lehetősége, vagy a lábkiosztás, vagy a csatlakozó kialakítása más, s ezáltal nem kompatibilis, de ugye a szükség nagy úr, lámpa meg csak jó ha van, így erőt vettem magamon és nekiláttam. Végül sikerült köztes megoldást összehozni, így miután lepróbáltuk hogy működik-e megfelelően, elkezdtem lebontani a régi kapcsolót a kormányról. Sport kormány le, hozzátartozó agy le, kormányoszlop borítás le, kormányoszlop félig le közben persze különleges testhelyzetek tömkelege... de végül is lejött minden. Felment a cseredarab, ezúttal új formavilágú, ám de régi kapcsolási kivitelű, de még sem a legrégebbi. Kvázi 3 db 4-es csatlakozó, helyzet-tompított-távolsági, index jobb-bal, ablaktörlő be-ki kapcsolási lehetőségekkel.
Természetesen volt szívás a csavarokkal itt is, de már nem húztam fel magam ezen sem miközben a kagylóülésben fordítva feküdtem mint egy büdös bogár a hátán, lábaival az ég felé kalimpálva...   Fent van, működik, kapcsol, persze duda nincs, így úja leszereltem a kormányt, minden hóbelebanccal együtt, megigazítottam az érintkezőket, és felszereltem vissza mindent. Ezúttal működött minden rendesen, végre egy kis öröm.
Ezután következett a fűtőradiátro eltávolítása, mivel remélhetőleg már nem fognak repkedni a minuszok, így ne foglalja a helyet, és ne legyen plusz súly a kocsiban, ráadásul kivitele miatt sajnos továbbra sem megoldott a fűtés kizárhatósága, így más opció nem nagyon van a kiszerelésen kívül.
Miután ez is meg volt, feltöltöttem a rendszert vízzel, és következhetett a törött akkumulátor saru cseréje. Persze hogy hamarabb járt el a kezem már megint, arra abszolút nem figyeltem hogy amit találtunk előző nap az alkatrészek között, az bizony nem negatív hanem pozitív oldali saru, így különbözik az átmérője...   Nincs mese, meg kell oldani, kicsit erőszakosabban, kicsit továbbhúzva a megszokottnál szépen meg is állt a helyén, így végül is ezt is ki lehet húzni a hibalistáról. ;)
 Nem állítom hogy mindent így terveztem, de összességében végül is minden felmerült hibát sikerült elhárítani így vagy úgy. S reméynkedem abban, hogy nem okoz majd meglepetéseket, mivel időből van egyre kevesebb. :( :)
Minden esetre az autó jelen állás szerint készen áll a Salgótarjáni, valamint az azt követő Krakkói turnéra. ;)

Rolleren... ;)

 Azt hiszem kölcsönkaptam valamit, amit valójában nem is kértem....
Ez ha jól veszem észre nem más, mint a "Buszos Petya"-féle sokat hallott szopóroller, és most egy ideje megyek vele körbe-körbe....
Valahogy úgy kezdődött, hogy kellene egy váltócsere még a nagy túrák előtt, mert a szinkron nélküli 3-as és négyes fokozat nem túl szerencsés egy hegyi terpen ahol azért kapcsolgatni kell, főleg ha torlódás vagy döcögés van.
 Be is szereztem két váltót András barátomtól, ezúton is köszönet értük.  
Közben már hetek óta kínlódok a Február körül vásárolt akkumulátorral, mert akárhányszor szeretném használni az autót, mindig 0-ra le van merülve, s nem csak nem hogy nem forgatja a motort, még a bendix sem húz meg. Berágtam, kicseréltük, korrektek voltak ez alkalommal is a VDF-KER-esek, hiszen a jelzett probléma kapcsán rögtön szóltak, hogy ne kínlódjak, vigyem vissza, és cserélik. Tegnap rá is szántam magam, mert ismét nem sikerült indítanom a garázsban állva, pedig akárhogy is erőltetem az agyam, mostanában nem röpködtek a minuszok...   
Azt hiszem itt indultam a második körre az említett rollerrel... ugyanis akksi csere közben azt mondta a negatív saru hogy viszlát, és eltört. Persze hogy este 7-kor, amikor esély sincs már szerezni sehonnan....   ideiglenesen megoldottam, de mindnképpen cserélni kell.
S jött  a harmadik kör a rolleren, mert arra lettem figyelmes, hogy menetközben mint ha elaludt volna a tompított fény egy pillanatra, de inkább a fáradtságnak tudtam be. Igyekeztem haladni tovább, mert volt egy megbeszélt találkám Laci barátommal. Beszélgettünk kicsit, majd úgy döntöttünk, hogy autózunk egyet, mivel neki még nem volt szerencséje utasként a polskihoz. S mikor indultunk, kapcsolom a lámpát, fel is villant még egy pillanatra egészen az első kormány mozdításig... ekkor végleg elhalványult. :(
Mivel fáradt már a lábam a rollerezéstől, így jobb ötlet hiányában fényszóróval vágtunk át a városon, s tettem le az autót a telepen, hogy ma megújult erővel kezdhessem a rollerezést, hiszen váltócsere van tervbe véve, meg most már persze kormánykapcsoló csere is, de nyomozás mindneképpen. :(
Nesze neked "szeretet ünnepe" ;) :)

Lancia Y 10 Turbo - De minek?

 Ha nagyon unatkozol, és épp nincs jobb dolgod, vegyél valamit feltétlenül bontásra, látatlanban, lehetőleg ne túl közel a lakhelyedhez hogy eleve kínlódás legyen a szállítás is, s ha mindez meg van, akkor elkezdhetsz gondolkodni, hogy minek is kellett ez most??? :O
 Na valahogy így került hozzám ez az autó. Évekkel ezelőtt nézegettem hasonlót, majd jó ideig nem volt olyan amit esetleg meg is vettem volna. Erre most nem régiben felkerült egy hirdetési portálra ez az autó, amit kollégám vett észre, s szólt is rögtön. Első körben persze tagadtam hogy érdekelne, de a végén csak abban maradtunk, hogy átküldi nekem a hirdetést. Vesztemre... :)
 Ez volt egy hétfői napon, majd kedden mentünk is megnézni az autót a VDF KER kft-s Laci barátommal, mert ő legalább már látott közelről turbót, ráadásul ő is szereti a kihívásokat. Az autó ugyanis hozzávetőlegesen állítólag 2 éve áll egy helyben egy telephelyen, s nem sok esély van az indításra a tulaj szerint, de persze semmi sem kizárt. De az biztos, hogy akkumulátor, meg benin nincs benne, s az is biztos hogy annak idején saját lábán került a telepre javításra csak később letettek róla... Jók az esélyek ezt éreztük rögtön.
 Megérkeztünk, megnéztük, akkumulátort vittünk, benzint vettünk 1.5 litert amolyan vagy vagy alapon. Eleinte a karburátor felöntésével próbálkoztunk, végül a szemerkélő esőben hamar eldöntöttem, hogy öntsük be a tankba, és próba. Ha beindul akkor majd örülünk, ha nem akkor meg hoztam 1.5 liter benzint a tulajnak. Hát nem beindult pechemre? Nem bántottam, nem forgattam, ráadásul  csak szívtóval röffentettük, mert a tank környékéről hugyozza a benzint, de ezt mondta a tulaj is hogy ez volt a hiba. Beszélgettünk még egy kicsit, végül abban maradtunk, hogy a héten választ adok neki.
 Sokat nem kellett várni rá, ugyanis még aznap visszacsörögtem, hogy érdekel az autó, csak egyelőre a szállítását nem tudom megoldani, de egy héten belül legkésőbb megoldom. Beleegyezett. 
 Hosszas keresgélés és matekolás után is ott tartottam, hogy valami nagyon költséghatékony megoldást kellene választani, hogy a szállítás ne kerüljön többe mint az autó, mert az úgy már nem biznisz. Felmerült elég sok minden, többek között még legális szállítás is... Na mindegy, a lényeg hogy pénteken sikerült összehozni a dolgot, és eltudtunk menni az autóért egy autómentővel, aminek azonban nincs csörlője. Ez csak azért jó, mert ugye nem biztos hogy fel tud állni önerőből az autó, így vittem magammal sógoromat is, hogy ha tolni kell, akkor többen legyünk. Az autó felkerült végül a mentőre, és elszállítottuk a jelenlegi helyére, s mivel önerőből felállni nem sikerült vele, így hajtott a vágy hogy megpróbáljak leállni vele a mentőről. Benzinkúton tettünk bele még 3 litert , hátha az a baj alapon, és indítottam. Le-le állt, de szívatóval meg lehetett tartani, s ekkor jött a meglepetés, mikor nagyobb gázt adtam neki, hogy le ne fulladjon, ugyanis valami furcsa ciccegő hangot kezdett hallatni, mikor ejtette a fordulatot. Igen, ez volt a turbó hangja. :D
Hogy mi lesz vele, vagy belőle, még nem tudom pontosan.
Tervek, elképzelések vannak, de kérdés hogy menyire életképesek...
De egy szlalom autót el tudok képzelni hobbiból ilyen libakergetőre, vagy valami hasonlót... ;)


Marczin Róbert @ . 2 fotó . 16 komment

Olajcsere - 175474 km - váltó és motor

Újabb periódus végéhez értünk, leginkább olajcsere periódus témában.
Tegnap rendeltem meg a komplett csomagot Lajos autójához (Suzuki Wagon R+), mikor is elgondolkodtam hogy lehet az enyémen is időszerű az olajcsere. Előkerestem gyorsan a blogból a legutolsó olajcsere bejegyzsét, s hamar szembesültem a ténnyel, hogy az Ignácom is olajcsere érett lett. 
Így összesen két komplett csomaggal (motor olaj, olajszűrő, levegőszűrő, pollenszűrő, váltó olaj) valamint jelentős vásárlási kedvezménnyel, kimagasló kiszolgálással, készséges együttműködéssel, maximálisan pozitív véleménnyel távoztam a VDF KER-től ismét. ;)
Lajossal pedig nekiláttunk az időszerű munkálatoknak, s lecseréltük mind két autóban az olajakat. Az övével könnyebben, az enyémmel kissé nehezebben végeztünk, ugyanis a váltó beöntő csavarját sajnos nem sikerült eltávolítani, aminek kb 12-es furata lett volna, így némi kínlódás után amellett döntöttem, hogy a szuszogó furaton töltjük fel olajjal. Ennek azonban kb 3-4-es furata van csupán, a külső hőmérséklet pedig kb 2 fok körül volt.... Ebből már némiképp lehet arra következtetni, hogy ilyenkor mekkora a dermedt olaj áramlása egy említett átmérőjű csövön keresztül... Remek volt, de megoldottuk ezt is, csak nem 10 perc alatt, hanem vagy 1-1,5 óra alatt. :D
Motorolajból: Mobil 10w-40-es került az autókba
Hajtómű olajból: Parnalub SX 75W-90-es került az autókba
Szűrükből pedig a szintén már megszokott Japan Parts-ok

Téli Találkozó - Bakonybél

 Ritka pillanatok egyike volt, sőt ha jól emlékszem az első alkalom igazából, hogy off-topic autóval jelentem, jelentünk meg 126-os találkozón, de ez az idő is eljött. Most nem nagyon volt más ésszerű választás, hiszen 3-an indultunk útnak Miskolcról Bakonybélbe, s lássuk be nagy luxus lett volna 3 személynek 2 autóval útra kelni. Ráadásul a polskinak is, valamint Jani ladájának is van étvágya, így egyetlen ésszerű opcióként a Suzuki maradt, ahol el is férünk csomagokkal együtt, komfortos is, a gatyánkat sem zabálja le, s a hajunk sem fog bevörösödni... :) Ez utóbbi nem így alakult. :)
 Kooperáltunk Janival, valamint Geoékkal, s közösen indultunk el a találkozóra. Mezőkövesden futottunk össze, mert Geoék még beugrottak valami sokkolós nyakörvért... fura ízlésük van... meg szerintem perverzek is... :D
Sokat nem tanakodtunk végül, hogy pályázzunk-e vagy sem, hiszen a látótávolság kellően kevés volt ahhoz, hogy huzamosabb ideig 80 km/h-ás tempó felett próbáljunk autózni. Így maradt a főúton való haladás, ami némiképp ugyan hosszabb időben, de cserében ott állunk meg, ahol csak szeretnénk. Így az első megálló a már megszokott Házi Rétes bolt volt Kápolnán. :)
Budapestig szint végig takony köd volt, ha hagytam hogy jobban eltávolodjon Geo előttem haladva, akkor egyszer csak azt láttam, hogy nem látom a szürke autót. :( Szerencsére Pestre érve kezdett tisztulni az idő, relatíve hamar átkeltünk Pesten, majd haladtunk tovább Bakonybél felé. Ezen a szakaszon már szinte kristály tiszta ragyogó napsütés volt, ami meglepett, hiszen 180 km-rel keletre talpig köd van/volt. Kb hat óra alattérkeztünk meg kényelmes tempóban Bakonybélbe, ahol már voltak résztvevők, hamar sikerült elfoglalni a végleges szállás helyünket.  Kipakolásztunk, köszöngettünk, majd levonultunk megvacsoráztunk, és kezdődött a már megszokott csapatépítő tréning program. Ami mindig nagyon remek, mert van résztvevő szép számmal ezen a programon. :)  
Volt egy meghirdetett program, kihívás is, mely szerint mindneki egy kicsit másabb fazonnal igyekszik majd megjelenni a találkozón, aminek biztosan volt valami előzménye is... ;) Mi Janival azt találtuk ki hogy megváltoztatjuk a hajunk színét, én még a szakállamat is a móka kedvéért, hiszen különféle arcokkal sikerült összefutnunk a délután folyamán. Olyanoknak volt szakálluk, akiknek nem szokott, s fordítva, hajviseletből is voltak különbőzőek. Elég sokan komolyan vették a kihívást, ami így elég jó móka volt. :) Kb ilyen hangulatban indult a poharazgatás, s tartott kb hajnal háromig, mikorra már szinte mindenki kidőlt, így mi is. De előtte persze megkóstolt sok mindneki sok mindent, s elég sokan kipróbáltuk a sokkolós nyakörvet is kézben , hason, combon.... nos a 127-es végső fokozat már elég hatékony, s könnyen meggyőzi az embert is. Kutyának állítólag bőven elég a 30-as fokozat is. :D  
Csóri Janival jól kibasztak, mert átrakták a wc kilincset a kapcsolóval szemközti oldalra, így hajnalban pár percig hagytam játszani, végül megsajnáltam, mert az istennek sem sikerült azt a kombinációt összehoznia, hogy a lámpa kapcsoló fel legyen kapcsolva, és a wc ajtó is nyitva legyen. :D Jót derültem, de még is csak a bátyám, így segítettem neki, miután sikerült kinyitnia a wc ajtót, felkapcsoltam neki a villanyt. Élménye ezt követően hasonlított a 13 havi nyugdíjhoz. :D
Reggel kicsit nehezen ébredtünk, amit a vidéki levegőnek tudunk be mindannyian, megkávéztunk, megreggeliztünk, hipp hopp 11 óra körül járt már az idő, felmentünk kinyújtózkodni, mire lejöttünk alattomos módon mindenki elosont a szállásról... :D Így hédereltünk tovább, míg meg nem jöttek a többiek. Ekkor már kb inkább szalonképesek voltunk mint sem szalon spiccesek. :D
Még több jó arc társult hozzánk a szombati nap folyamán akiknek nagyon örültünk. Parasonicnak meg külön hatalmas köszönet, ugyanis olyan mennyiségű játékkal állított be beépített Piatnik-osunk, hogy az valami eszméletlen. Így egész éjjel játszottak a résztvevők, ami nagyon jól összehozta a kis csapatot, s jó ízűeket nevettünk együtt, ami valami hatalmas dolog. :) Köszönjük neki ezúton is, valamint a résztvevőknek a partnerséget! Hihetetlen jó este volt ez is. ;)
Vasárnap nem nagyon volt program, így reggelizést követően, mindenki pakolászni kezdett, s búcsúzkodtunk a többiektől, mert kb 380 km állt még előttünk ismét hazáig. A Bakony még mindig hihetetlenül gyönyörű szép, a társaság meg szerencsére még mindig teljesen idióta a szó jó értelmében. ;) Hazafelé Gyöngyösi autóztunk együtt Geóékkal, itt álltunk meg tankolni, mivel pénteki induláskor tankoltam tele az autót, így hazafelé már esedékes volt, s meglepően jó fogyasztása volt, hiszen megállt 6 literben, amivel elégedett vagyok maximálisan. Tanklolást követően elbúcsúztunk, s igyekeztem megtalálni azt az éttermet, ahova első alkalommal valamikor 7 évvel ezelőtt tértem be. Azóta nem nagyon sikerül elsőre odajutnom egyszer sem, most sem volt ez másként. Mikor már kezdtük feladni, hirtelen beugrott a helyszín, s megleltük az Éttermet. Kicsit érdekes volt a pincér ezúttal, ugyanis felajánlotta hogy ehetünk az akciós svéd asztalukról (2.000.-/ fő egyébként) a'la carte étlap áron. A dúrva az az volt, hogy ő ezt komolyan is gondolta. :D Na mindegy, végül is megvacsoráztunk, fizettünk, s távoztunk. Valamikor este 7-8 óra körül értünk haza Miskolcra emlékeim szerint.
Nagyon jó hétvégét tudhatunk a hátunk mögött, amit köszönünk mindenkinek aki csak emelt rajta. ;)
Na és persze túl estünk a nagy bejelentésen is, amire már vártunk. :)

Ignác-omnak neve napja

Ha már úgy is névnapja van, gondoltam meglepem magunkat egy kis csekélységgel.
Időszerű lett ugyanis a téli gumik cseréje, mivel idén töltötték be a 6-ik életévüket.
Az igazat megvallva, már tavaly sem voltak sajnos 100%-osak a tapadás tekintetében, s ez a mostani idényre sem lett jobb, így jobbnak láttam inkább gumikra beruházni, mint esetleg új lökhárítóra, fényezésre, stb. Tehát ha ezzel tudom csökkenteni a kockázatot, akkor ezzel csökkentem.
Megmutattam a gumis cimborának, elpanaszoltam a tapasztalataimat, ő megnézte, és közölte, hogy nem a futófelülettel van baj, pontosabban nem az a baj, hogy nincs már fuga rajta, hanem az hogy kikeményedett már a gumi, s nem kapaszkodik kellően, valamint a havat sem dobja ki, hanem magában tartja. Ez az oka annak hogy nem stabil, megcsúszik, felúszik.
Megnéztük hát gyorsan mit lehetne újítani ilyen téren, s hallgattam a javaslatára, ugyanis amik eddig fent voltak NOKIAN W típusú 165/70 R14-esek voltak, és meg voltam elégedve velük maximálisan (kb 70-72.000 km-nél kerülhettek fel), de ő ettől jobbat  javasolt. Egy másik fejlesztést, mivel ebben a méretben nem hoznak ki újat jó ideje, viszont váltóméretben szerepel, így a választás a NOKIAN WR D3-ra esett. Megrendeltük, megérkezett, felszerelték, fizettem, távoztam, s azóta ezzel használom (174215 km-nél kerültek fel).
Tapasztalataim: - Még halkabb lett az autó a gumiknak köszönhetően
                              - Ott indulok el, és állok meg vele havas úton, ahol én szeretnék
                              - Nem kell elvenni kanyarok előtt a tempót, mert nem szitál be
                              - Szépen dobja a havat menet közben
                              - Ahol a másik már felúszott a vizen, ez még stabil
 Valamint sűrű dolgom felől ma szétkaptam a csomagtartót, ugyanis alul van méretezve az Ignis az ajtónyitások számának tekintetében. Mert hogy eltörött a vezeték a csomagtér ajtó átvezetésnél, így valamikor meg kellene oldani a cseréjét, ahogyan az ablakmosó csőnek is, s ha már szét lesz kapva (mert most már tudom, hogy mi merre) lehet eszközölni fogok egy két kényelmi újítást is, de ez majd kiderül. Minden esetre ha már szétkaptam, akkor kiatakarítottam ott is, ahol eddig nem nagyon volt alkalmam.

Nyeles tengely vezető persely, és váltó csere

 Szombatra volt tervezve egyébként is, hogy megnézzük a kocsi alatt a váltót. 
Aláfeküdtünk, megnéztük, ott volt...

 Félre téve a viccet, csörgött két esztergályos is, hogy elkészült egy-egy darabbal, ugyanis több szálon igyekeztem futtatni az eseményeket, biztos ami biztos alapon. Az egyik helyre egy gyári 650-es perselyt vittem hogy szedjék le a külső átmérőjét, a másik helyre pedig András barátom javaslatára egy "önindító és szénkefe alkatrész boltban" vásárolt bronzperselyt, aminek megközelítőleg azonos méretű belső átmérője volt, így azt csak max dörzsárazni kell és a külső átmérőjét csökkenteni. Utóbbinak azonban a hossza kevesebb, mint a gyári méret, ami nem feltétlenül baj, főleg ha nincs más.
 Kimentem a garázsba a kis autóért, összeszedtem az alkatrészeket, valamint elugrottam az esztergályosokhoz, s máris ott tartottunk, hogy kb 11 óra volt, így a korai kezdést ki is lőttük Lajos bácsival, aki mindig segít szervízelni. Elkezdtük szépen szétbontani a váltót a motortól, majd levettük a váltót, és szedtük tovább, mert a persely cseréhez le kell venni a kuplungot is. Már ekkor elég egyértelművé vált, hogy beigazolódni látszik a tippünk, mely szerint a már említett persely van kikészülve. Nos ahogyan a képen is látszik, elég rendesen ki volt készülve... Ennek a kiszedéséhez nem is volt szükség kenyérre sem, mivel nem csak a belseje hanem a külseje is el volt fogyva egy kicsit sajnos. Most már tudjuk, hogy ez bizony kopó alkatrész. Kicsréltük, beletettük az új készítményt, de előtte azért méregettünk egy kicsit, hogy a legközelebbi gyártásnál már pontos méreteket tudjunk adni az esztergályosnak. Így némi méregetést, és matekolást követően abban maradtunk, hogy ez a persely lehet egy kicsit hosszabb is a mostani 17,8 mm-eshez képest. Ennyit mértünk Gyulinhoval, mert ez biztosan elfér a főtengelyben ugyanis ez a legkisebb mélysége a furatnak, de a közepén eléri a 22,6 mm-t is. Azonban mikor a kocsi alatt feküdve méregettünk rájöttünk, hogy a lendkerék közepe ugye gyárilag ki van szedve, így a rögzítő csavarok fejének vonaláig végül is kiérhet a persely hossza, mert még akkor sem lesz útban semminek sem. A váltó nyeles tengelyének a hossza egyébként 31,0 mm ami a bordázott rész után a kuplung tárcsát elhagyva a főtengely furatába illeszkedik. A főtengely furatának peremétől mérve a lendkerékrögzítő csavarok fejének vonala pedig 7,6 mm
Tehát a főtengely furatba készítendő nyeles tengely vezető persely maximális hossza 22,6+7,6 mm, --->    <25,4 mm.
A nyeles tengely vezető persely belső átmérője 12,4-12,5 mm
így a 12-es tengelynek már bőven van helye.
A nyeles tengely vezető persely külső átmérője 17,0-17,1 mm így a főtengelybe már passzosan megy bele és szorul meg.
 Ennek cseréje és méregetése, méretezése hamar meg is volt, a szokásos szívásos rész csak ezután következett...
Ugyanis a kopott vezető perselynek köszönhetően a váltóban megint szétment a váltóharangban található vezető persely, így az összes olaj megtalálható a motoron, az alvázon, de a váltóban hozzávetőlegesen kb 1 dl maradt. Némi hangja is volt a váltónak ahogyan megforgattuk a csoportkerekeket, így abban maradtunk, hogy a megtalálható alkatrészekből, váltókból hozunk össze egyet. Ráadásul ugye a levett váltónak a nyelestengelye felejtős volt, mert bár puhább anyagból van a vezető persely, mégis csak csökkentette a nyeles tengely átmérőjét forgás közben. Így az is kuka, pontosabban eltettem kuplung központosítónak. Az egyik bontott váltónak (amiben a diffi hullott szét annak idején diffi hézagolás hiánya miatt) viszont a szinkron gyűrűje volt elkopva kissé, és széthullva, így azt átmentettük a frissen leszerelt váltóból. Valamint a nyeles tengelyt, és a tengely vezető perselyt egy harmadik váltóból építettük át a felszerelendő váltóba. Azért nem a komplett váltó csere mellett döntöttünk, mert azt a bontott váltót abszolút nem ismerem, kipróbálni sem tudtam, így nem tudtam mi van esetleg szétesve benne.
 A komplett szereléssel valamikor 20:15-körül végeztünk, ekkor már kellő vakoskodás és némi fagyoskodás is társult a szereléshez, meg némi nyűgösség a fáradtság miatt, de összeraktuk, és ez a lényeg. Ezúton is hatalmas köszönet az újbóli segítségért Lajosnak, nélküle nem ment volna ilyen szaporán, mert sokszor szimultán, párhuzamosan dolgoztunk. Viszont a próba körön hamar beugrottak az emlékképek, mely szerint ezt a váltót annak idején a  fokozatok hiánytalan állapota miatt tettem csak el, ugyanis a szinkron gyűrű a 3-as, 4-esfokozatról kb teljesen el van fogyva. :(  Nem baj, ez már így marad, megy amíg megy, sajnos 3-ba 4-be felfelé is, lefelé is hallat egy minimális reccsenést, de a vissza 2-őt jól veszi s hang nélkül, így télre épp ideális lesz ez a váltó. :) Meg majd gyakorolunk s idővel hátha sikerül megszokni a szinkron nélküli váltást mint régen, még mielőtt szétesik a váltó teljesen. Az biztos hogy az eddigi vészjósló búgás, cicergés, ciripelés, csörgér megszünt, így ez a hibajelenség kizárható, s remélem hosszú távon is az marad, mivel a kopott alkatrészt kicseréltük.
 Majd kiderül. Vigyázni fogok rá, ahogyan szoktam... ;)

Kenyér kontra nyeles tengely vezető persely

 Meglepő volt számomra, de valóban működik. :)
A lényeg hogy gyártatnom kell egy nyeles tengely vezető perselyt a 903-as blokk főtengelyébe, mert vélhetőleg ugye ez kopott el, s emiatt zabálja a váltókat a kis autó. Ennek méretezésében Gyulinho kolléga volt nagy segítségemre, aki talán az egyik legfrissebb 903-asító. Szerencsére neki még rémlett valami az építésből, mert ugye nekem 2006-körül volt, tehát nem tegnap. Meg voltak a méretek neki amiket megosztott velem, ezúton is köszönet érte.
Nem volt más hátra, mint esztergályost keríteni, aki legyártja SOS-ben lehetőleg, mert holnap jó lenne neki állni. Az összes létező cimborát megmozgattam, hogy kinek van esztergályos spanja, s igyekeztem felkeresni mindet, de sajnos mind tele is van munkával. 10 % esélyét látták annak, hogy tudnak foglalkozni a problémámmal szombatig. Igen, ma péntek van. :( Jó eséllyel csak következő hét végére készül el az alkatrész.
Jani segített nekem egész nap, mert semmi kedvem nem volt egyedül kendácsolni, meg rohangálni.
 Amit tudtam tenni a dolog érdekében, csupán annyi, hogy a még meglévő 650-es régi motoromból kiszedtem a perselyt, még pedig egy elég érdekes, de működőképes technikával. Amit annak idején Csík Andrástól hallottam évekkel ezelőtt, nem régiben a nővérem említette, s a napokban KG szintén hogy a papája javasolta ezt a módszert. Ez amolyan "régi nagy szakik" kulisszatitkainak egyike vélhetőleg. Lényegében arról szól, hogy a passzossan, szorosan illesztett perselyt úgy lehet könnyedén kiszedni a furatból, ha a furatba összegyúrt kenyeret tömködünk amennyit csak tudunk. Majd a furat átmérőjével közel azonos méretű tengelyt kezdünk beleütni a teletömött furatba, aminek következtében a kenyeret préselni fogja maga előtt a tengely. Mivel azonban a kenyér nem tud merre távozni, így maga előtt kényszeríteni fogja kifelé a furatból a perselyt. 



Ennek a technikának segítségével szedtem ki a furatból a perselyt, tehát működik a dolog. ;) Ajánlani merem mindenkinek.

Az év első Polskizása

 Több okból kifolyólag úgy döntöttem, hogy előhozom a kis autót a garázsból.
Az egyik fő ok: az elvonási tünet jelentkezése volt, mivel az éven még nem ültem Polskiban. :) A kis autó, a nem régiben vásárolt akkumulátornak köszönhetően (mivel az előző sajnos elhalálozott, ám korát nem sikerült meghatároznunk) indult pöcc-röff. Bár hideg állapotát tekintve még mindig hasonít egy tengelyes autóhoz, de szerencsére ez üzemmeleg állapotában teljesen megszünik így ez inkább jellegzetessége, mint sem hibája. A hiba az az, hogy legutóbbi alkalommal állítottam az automata szívató alapjárati vezérlőjén (milyen tudományosan hangzik, pedig csak egy M5-ös csavar), s vélhetőleg ez kirázkódhatott valahol út közben, mert nincs meg sajnos. :(
A másik fő ok: relatíve hamar tudatta velem, hogy még mindig jelen van. Ami a nem túl biztató, ám már-már sajnos megszokottá váló haldokló váltó hangja. Ezt mindenképpen szeretném kinyomozni, s lehetőség szerint orvosolni, ugyanis a közel jövőben tervezünk egy két hoszabb utat Polskival megtenni, s nem szeretném ha megállna alatta valahol a váltó. Szóval van neki ez az érdekes hangja, amit hallottak már páran az Őszi találkozó alkalmával is, sőt Tavaszi találkozón is, (Nyárin talán épp nem volt hangja a frissen szervízelt váltónak ha minden igaz) hogy egy kicsit sír, egy kicsit dörzshajtásra emlékeztet többnyire 3-ikban, és 4-ikben, valamint üresben olyan hangot hallat mint egy kopott lendkerekes gyerekjáték, kis autó. :(
A harmadik fő ok: a fűtés, pontosabban a karosszéria az utastér túlzott szellőzésének redukálása, ugyanis hiába fűt továbbra is relatíve jól az évek óta benne lévő Bis radiátor és átszabott fűtésboxa, sajnos jelentős hideg légáramlat érkezik menet közben az autó orra, csomagtere felől, s Aigner Szilárd nem tudja ennek pontos okát... Tehát ezt is mindenképpen korszerűsíteni, orvosolni szeretném, mert én még csak-csak elvagyok a vezetési élménnyel, de utasként az asszony pajtásnak pl elég hűvös van, s nem szeretném ha elhidegülnénk egymástól. :D  
Bár tény, hogy mikor Janival mentünk Drift napra a Brezovára, kimondottan örültem, hogy nem melegedtünk össze az úton. :D :D :D

 A telekre kiérve Lajos segített nekem megpróbálni fényt deríteni a hibára, miután körül írtam a jelenséget, s hozzávetőlegesen a hangját, mert természetesen olyankor nem nagyon produkálja, mikor megmutatni szeretné az ember. Ami biztosnak tűnik, és tény, hogy az utolsó 3-4 váltó kb ugyanilyen hangok hallatása mellett ment tönkre, tehát kivételesen nem a fogak, fokozatok fogytak el, s nem is a féltengely tört el, hanem megbúgósodott, jelentős olajat vert ki magából. Volt hogy egy az egyben elkoptatta a nyelestengely váltóharangban lévő vezető bronzperselyét. Már akkor gyaníthattuk volna, hogy valami nagyobb bibi lehet, mert az nem teljesen normális, hogy a már említett perselyt (amit egyébként nem túl gyengéd kalapálással sikerül a fémházba ütni) egy az egyben kiszedi a fém házból. Végig gondoltuk, hogy mi okozhatja ezt a visszatérő jelenséget, s arra jutottunk, hogy jó eséllyel a vezető persely megint kuka, azt pedig nem készítheti ki más, csak ha a főtengelyben lévő persely ki van készülve s nem tartja központban a nyelestengelyt.
Lajos alánézett, vizsgálta simán és kinyomott kuplungnál is, valamint járó motornál. Járó motor esetében szemmel láthatóan üt a nyelestengely a kinyomócsapággyal együtt. Kézzel mozgatva úgy kb 2-3 mm-es lógása van körkörösen, a tengelyre merőlegesen. Tehát erősen valószínű, hogy a főtengelybe gyártatott persely van sérülve, esetleg elkopva, s magasabb fordulaton már nagyobb rezgés mellett kiverheti a tengelyt. Nincs más megoldás, gyártatni kell egy ilyen perselyt mielőbb, mert ennek hiányában nem fogjuk tudni orvosolni a problémát, így abban maradtunk, hogy a váltót nem szedjük le, elhalasztjuk.
 Azonban ha már rászántam a napot a szerelésre, akkor elkezdtem megvizsgálni, hogy mi lehet az oka az utastér túlzott szellőzésének. Kipakolva az egész csomagtartót teljesen nullára, hamar észrevettem, hogy az egyik gégecső (ami a meleg levegőt lenne hivatott szállítani a szélvédőre) szét van csúszva, így jó eséllyel csak a csomagtartót fűtötte egy ideje. Mivel mozognia ennek nem kell, így csatlakoztatás után nem WD40-el, hanem Power Tape-vel rögzítettem biztos ami biztos alapon. ;) Valamint kerestem régebbről maradt polifoam-ot, és ezt egyben, de méretre és formára szabva helyeztem be a csomagtér utastér felőli oldalába, igyekezve teljesen lefedni, hogy ne juthasson beáramló levegő a kapcsolókhoz, vezetékekhez, műszerekhez, mert nekem ez a rész kicsit szellősebre van szabva. Rögzítését pedig jobb ötlet hiányában ragasztópatronos megoldással hoztam össze, ami tart is, de ha szükséges akkor oldható is ez a kötés. Nem túl elegáns megoldás ez tény, de reméljük annál hasznosabb lesz a hideg időszakokban. Ugyanilyen megoldást választottam a régi oldalsó légbeömlőkre is, mert ugye innen meg jó eséllyel huzat jelleggel ránthatta a hideg levegőt az utastérbe. 
 Igazából a szerelés ennyi volt szombatra, a nap hátralevő részét inkább az autózásnak szenteltük, s teszteltük, hogy milyen lett a fűtés, hogy csökkent-e a hideg levegő beáramlása az utastérbe.  Ekkorra már hült a levegő is, sötétedett is, szitált a köd is rendesen, így rendesen el lehetett rúgni már a kanyarokban, a fene sem figyelte hogy jobb lett-e a fűtés vagy sem. :D De tény, hogy mikor letettük az autót a garázsban, utólag visszagondolva nem fáztunk sehol sem, sőt többször kellett lekapcsolni a fűtést, és leengedni az ablakot. Így ebből én arra következtetek, hogy jobb lett a fűtés. ;)