Archívum: 2012 (21)

Tevékenységtérkép

Karácsony

Hogy mit kaptam Karácsonyra???
AGYFASZT!!!
Hogy mit kértem???
Hát... nem ezt. :)
Produkálja egy ideje magát a kis kocsi. Nem vészesen, csak pont annyira, hogy az a maradék hajam égnek álljon. Üzem meleg állapotban kapdos az alapjárat, lámpáknál megállva pedig 10-ből 3-szor lefullad. Tudom, most az jön, hogy ne álljak meg. ;) Ezen már túl vagyok. Meg ugye ott volt az a fincsi kis gázpedál törés még az ünnepek előtt. Az is hálás történet volt, de lássuk be sok volt az indulat, s ezt nem hálálta meg a már egyébként egyszer meghekkelt gázpedál. Akkor végleg meg is adta magát, annyit tudott húzni csak a bowdenen hogy kb 1400-1500-as fordulattal elcsoroghattam a belvárostól a garázsig.
Középső kardánalagutat kibontva mindig szembesülök azzal a ténnyel, hogy ez nem egy egyszerű történet lesz, hiszen van benne 3 víz cső is. Királyság! Ha jól emlékszem legutóbb is épp emiatt hegesztettem inkább. :) De most nem voltam lusta, hiszen időm mint a tenger, nem hajt a tatár, így szépen komótosan kibontottam a pedált, és kifűztem a vízcsövek közül, amit szerintem  egy gyakorlott nőgyögyász is megirigyelt volna. Főleg hogy én ugyanazon a szűk résen vissza is raktam egy másikat. :D Relatíve könnyen ment a dolog, bavllom jobban tartottam a szívás lehetőségétől, de szerencsére nem volt gond. Kicsit bíbelődős volt, de megoldottam. Annyit sikerült elszúrni, hogy túlzottan előfeszítettem a bowdent, mert ugye a két pedál állása nem volt megegyező, így kb 1/3-os pedál állásnál meg majdnem teljesen nyitott a második torok is, ráadásul kb 800 m után már izomgörcsökkel küzdöttem a próbakörön, mert rendellenes állásban kellett tartani a jobb lábamat a gázpedálnál. Vissza a garázsba, és újra állítás. Ezt követően ezzel már nem volt gondom.
Jött a második felvonás, a karburátor bontás, mert jó esély van rá, hogy szennyeződés van az üzemanyagszűrő ellenére a karburátor úszóházában. Ehhez természetesen ki kell bontani még a kurvák picsáját is, de nem baj. Időm mint a tenger ugye... :)
Hamar boldogultam ezzel is szerencsére, és szinte pillanatok alatt lent volt a karburátor. Szét bontottam, és szemmel láthatóan voltak benne homokhoz hasonlító szemcsék, amik bőven tudják ezt a jelenséget produkálni ha vándorolnak az úszóházban. Kiszedtem az összes fűvókát, gyorsító fúvókát, és venturikat, és szépen elpucoltam mindent először benzinnel, majd féktisztóval, és nagynyomású levegővel kifújtam az egészet. Összeszereltem, és visszapakoltam a helyére a karburátort is, átnéztem a benzin csöveket is egyúttal, hogy nincsenek-e kirepedezve, de szerencsére nincs velük semmi gond. Így összeszerelést követően jöhetett a próbakör, ugyan merre másfele ha nem a Bükkön át, Egernek, majd vissza a 3-ason. Nem is volt gond vele, egészen a belvárosig ahol az első lámpánál kezdődött a történet előről... Igen... I' am happy... naggggyon naggggyon very happy.
Autó vissza garázsba, C-vágányra, és hamarosan folyt.köv.
:\(
:)
De legalább jót autóztam, ami rám fért már. Meg szerintem az autóra is, mert a hegyen nagyon szépen viselkedett, csak itt-ott játszotta meg a picsáját a kanyarokban. :D ;) :)

Téli átállások

Felkerültek a téli papuscsok a kiskocsira.
Idő kell majd még újra megszokom, hogy kanyarokban kúszik, kereszteződésekben csúszik.... :D
De ideje volt már a téli gumiknak lássuk be.

Olajcsere

Kicsit megcsúsztam vele ugyan sajnos, de ennyire nem volt időm hogy megejtsem időben.
A lényeg hogy meg van.
Visszatértünk a Castrol Magnatec olajhoz ezúttal.

Tour de Gagyapáti

 Idő és energia túltengés kapcsán úgy határoztam, hogy autózós délutánt csinálunk.
Így szombaton, munka után nem sokkal útnak indultunk egy kicsit a régi 3-ason.
Falvakon keresztül, a végső úticél Gagyapáti volt, édesapám szülőfaluja, mivel rég nem jártm már arra.
A hely szinte semmit sem változott az elmúlt 30 év alatt, mégis teljesen más, s egyben ugyanaz.

    Gagyapáti Történetéből

     A Cserehát dombjai évezredek óta emberlakta területnek számítanak. A kőkorszakbeli ősember jelenlétéről tanúskodnak az Encs, Gagyapáti, Selyeb, Szikszó és Tomor környékén talált leletek.
     Gagyapáti első írásos említése IV. Béla király uralkodása idejéből, 1256 - ból származik. Az oklevelen a falu Appati alakban szerepel.
     Az Apáti helynév arra utal, hogy a község a Heves megyei Sár ( a mai Abasár ) monostorának volt birtokában. A falu mai nevének Alsó - és Felsőgagy közelségére utaló Gagy - előtagja pedig megkülönböztető szerepű..
     A 13. század elején az Aba - nemzetség Gagyi ágáé.
     1427 - ben írott emlék szól arról, hogy Gagyi Lászlónak 42 jobbágyportája volt itt. Ami pedig azt jelenti, hogy az akkori Gagyapáti jelentős helységnek számíthatott.
     
    A falu a 17. század elején a környék legjobban védett helysége lett. A török veszély idején a környékbeli településekről sokan menekültek az eldugott, erdőkkel takart, palánkkal védett Gagyapátiba.
     A legsúlyosabb csapást az 1640 - es portyázáskor mérte a török a Cserehátra. Gagyapáti palánkkal fogadta a törököket, ám ostromra nem került sor, ugyanis a főbíró a település többi elöljárójával együtt az oszmánok parancsnoka elé járult és meghódolt.
     Bár a falu az 1640 - es török dúlást túlélte, ezután mégis teljesen elnéptelenedett a súlyos adóterhek miatt és csak 1728 táján kap lakosokat. Ténylegesen 1750 körül szállják meg tót telepesek, amikor mint kincstári birtok szerepel.
     1828 - ban regisztrálták a legnagyobb lélekszámot, 172 fő lakott a faluban.
     1869 és 1960 között ( 10 népszámlálási adat bizonyítja) a lakosainak száma mindig 110 és 150 között volt.
     1961 után kezdődött meg az elnéptelenedés a Csereháton.
     2002-ben mindössze 14 laktak itt.
     2008 január elsején az állandó lakosok a száma 33 fő volt. Megfogalmazhatjuk, hogy 2003-tól Gagyapáti fejlődésnek indult! Az önkormányzat 9 telket értékesített. Építkezések kezdődtek ebben a kis faluban ahol több mint fél évszázada lakóház nem épült.


     Megnéztük a szülői házat, a tájat, a régi iskolát, a régen boltként üzemelő épületet, a sportpályát ahol régen csak nádas volt, valamint a temetőt is. Szóval kicsit elidőztünk a múltban, a szép tájban.

Őszi találkozó - Előtt...

 Hogy a közepén kezdjem, nem úgy alakult, ahogyan szerettem volna. Nagyon nem... :\(
Váltó: Indulás előtti napon, még le lett szerelve a nem rég szervízelt váltó, s hamar fényt derült a László nevű váltónak nem is annyira jók a fogai, mint a reklám szerint... Ezért volt olyan darálós hangja, akadozós erő átvitele, s nem bántam meg, hogy nem azzal indultam útnak.
Idő, és emergia hiányában nem volt más lehetőség, mint harang csere a váltókon, s a jobb állapotú féltengely pár átrakása (idő hiányában) diffivel együtt. Természetesen a hülye is tudja, hogy ilyet nem illik csinálni, hogy nem párban cseréled a fogaskerekeket a kopások miatt, most mégis erre volt csak mód és lehetőség. Hamar ki is derült, hogy nem ez volt életem legjobb döntése. Főleg ezen a napon... 3-ikban 40-nél, mé úgy ahogy lehet hallani a motort, és talán még beszélgetni is lehet a kocsiban, de ez 50-55-nél 4-ikben már megszűnik, s kb egy Sperres-Lada hangjával vetekszik a Polski... :) Jó pofa, meg vicces, az első 10 km-en, de utána már inkább félelmetes, főleg ha tudja az ember, hogy másnap egy 3 napos rövid túrára indul az autóval, úgy 360 km-re Miskolctól.
A lényeg, hogy a váltó szervíz meg volt, lett benne minden fokozat.
Pénteken indulás előtt úgy döntöttem, hogy nem pályázok. Lassan 12 éve járok Pestre, s mindíg pályán mentem, idejét láttam kipróbálni kis hazánk főútvonal hálózatát. Ráadásul nem utolsó szempont volt az sem, hogy nem mindegy az, hogy 90-nél, vagy 130-nál fog-e megállni a váltó... :) Szerencsére nem így történt. Főútak jól autózhatóak, távolságban ugyanott vagyok mint ha pályáztam voltam, ellenben az idő kb 50-70 perccel több egy Miskolc- Pest szakaszon, de mivel nem volt sietős, így elviselhető úgy gondolom, főleg ilyen autópálya díjak mellett. Így 3-ason mentünk Pestre. Előtte Horton összefutottunk egy kedves ismerőssel, aki legutóbb a Brezova-tanyára szervezett autós találkozót, és Drift napot. Miután innen eljöttem anno éjjel 1-körül, kiderült, hogy a kis autóval első helyezést értem el épített kategóriában, így ennek a díját ezúttal vettem át.
Pestről a 7-esen tovább Kápolnásnyéken tankoltam, Székesfehérvár érintésével tovább Siófokra (a terv azt volt, hogy Gyuláék bevárnak) végül Ságváron bevártuk a Pesti-Székesfehérvári-Pápai különítményt, és együtt autóztunk tovább Dombóvárra a 65-ösön, majd 61-esen.
Összességében az út nem rosszabb annyival minőségileg, mint amennyit elkérnek autópálya díjként, időm meg annyi mint a tenger, legalább nem nyelezem végig, fogyasztása a kis autónak pedig megállt 6,5 l/100km-en, tehát egy szavam sem lehet.
 Péntek a szokásos program volt, vacsora után beszélgetős iszogatós, lazulós, későn fekvős.
Szombaton valaki jó reggelt kívánt mindenkinek a szálláson, ez annyira nem volt jó kezdés, mivel férfi hang volt, s nem valami bújós, búgós, kócos, bongyorkás női hang... :O Mindenki megreggelizett, majd indultunk várost nézni (annak ellenére, hogy kb azt sem tudtam, merre van az előre...). Megnéztük a helyi óvóhelyet kezdésként, majd vár-látogattunk, előtte és utána hegyi autóztunk, ebédeltünk is egy jót, vadász mezőre autóztunk, majd mi vissza indultunk egy páran a szállásra, mertegy kiscit elfáradtunk. Vacsora után némi italozós beszélgetés volt, majd korai megborulás részemről.
 Vasárnap reggel inkább ébresztő órára keltem, mert az mégis csak jobb, mint Zolka hangja. ;) Bepakolásztunk, megreggeliztünk, és útnak indultunk Lengyelbe, ami jól hangzik, de ez most egy település amiről szó van. :) Autóztunk egy jót ismét a hegyi utakon, egy páran előre mentünk Zolka ajánlásával, hogy lehessen haladni a kanyargós hegyi szerpentinen, az elején gyorsan ott hagytunk egy Clióst, hogy ne tartson fel végig, majd bevártuk a többieket a szakasz után KG-ékkal, és Kolonics Attiékkal. Láttunk Mammut fenyőt, szarvast, vaddisznókat, fotózkodtunk hegyi pihenő tónál, majd 13 óra körül útnak indultunk Nyuszyékkal, és Gyuláékkal hazafele, mivel volt még előttünk 360 km Miskolcig. Nyuszyéknál kávéztunk egyet, megnéztünk Vincét, és Szilvi szüleit, meg vannak. :)
Majd Gárdony-Velence-Agárdon :) ettünk egy Gyrost Cincinékkel összefutottunk, és mentünk tovább Gyuláékkal Pest felé. Nem volt jelentős forgalom, így meglepően jól lehetett haladni.
Persten elváltunk végül Gyuláéktól is, és Miskolc felé vettük az irányt immáron magányosan a 3-ason. Tartottam még egy pihenőt útközben, mert rám fért, végül nem sokkal este 8 előtt értünk Miskolcra.
A kis autó nagyon jól teljesített, hiba mentesen szerencsére, így továbbra is büszke vagyok rá! Fogyasztással nem volt gond, a kipuffogó jól sikerült, csak sajnos a diffinek a hangja elnyomja még azt a maradék hangot is...
 Jó találkozó volt, jó volt újra látni a polskis arcokat.
Köszönet Zolkának és Dave-nek aszervezésért, programokért, hangulatért, mindenért!

Olajcsere - 36740

 Ha már úgy is bakon, pontosabban aknán van az autó, nem csak az alvázvédelmet oldottam meg rajta, hanem az olajcserét is egy úttal.
Kíváncsi leszek a fejleményekre, ugyanis 0-30-as olaj volt benne legutóbb, amitől kicsit hangosabb volt a motor, egész pontosan a szelepeket lehetett jobban hallani.
 Sok km nem került a motorba ezzel az olajjal, de cserére szántam rá magam, egy kicsit vastagabbat szerettem volna bele mindenképp, ugyanakkor a tavalyi problémákból kiindulva ezúttal elvetettem az eddig jól bevált 10-40-es olajat, és egy 5-40-esre esett a választásunk.
 Valamint adódtak gondok a kipufogóval is sajnos, így próbálkozunk most egy másik projekttel is, ezúttal nem egy folytás nékülivel, hanem egy Suzuki hátsó ovál dobbal. Bízunk abban hogy ettől kissé halkabb lesz az autó, ha nem is lesz lopakodó továbbra sem... ;)
 S hogy az örömöm ne tartson sokáig, pár napja elfogyott az 1-es fokozat az autóból, ennek következtében ugye a Rükverc is,  ami így találkozó előtt nagyon fincsi...
Nincs mese, ismét indulást megelőző napon lesz a nagy szervíz, amikor is megpróbálok alá faragni egy másik váltót, remélem sikerrel fog járni a projekt, váltót már sikerült kerítenem, már csak össze kell hozni a két váltóból egyet, s alátenni... 

Alvázvédés

 Ugyan nem szerdán fejeződött be a móka, de fogjuk rá, hogy sikeresek vagyunk. Legalább is remélhetőleg.
Szerdára megérkeztek a porvédő gumiharangok is, köszi a segítségért KeMának, akivel telefonon egyeztettünk elég sokat az ügy érdekében, valamint a VDF-eseknek, hogy még nem küldtek el a picsába az állandó variálások miatt... A lényeg, hogy megérkeztek a porvédők, így a repedezésnek indult régieket le tudtam cserélni még időben szerencsére.
 S ha már aknán van az autó, úgy döntöttem itt a legjobb alkalom arra, hogy megkapja az alvázvédelmet a kis autó.
Mindig nehezen szánom rá magam, mert nagyon sok idő elmegy a maszkolással, kitakarással, amikhez képest maga az alvázvédőzés csak pár perces munka szinte. Szépen elmaszkolgattam az éleknél a kis autót, előkészítettem a kompresszort, a szórópisztolyt, valamint a szóróanyagot. Továbbra is a Body termékcsaládnál maradtam, HB BODY 950 került fel az alvázra, potom 4,5 dobozzal jó bőven. Reméljük sikerült ezzel húzni a kis autónak még az éveit egy kicsit.
 Pénteken vagy szombaton még vár egy olajcsere a kis autóra, s elviekben a szervíz végére is értünk kényelmesen.
Addig továbbra is aknán pihen, hogy kellően ki is száradjon a felhordott alvázvédő az alján.

VALEO - SACHS (SUCKS!!!)

 Szeretem a kis autót, azon egyszerű oknál fogva, hogy ritkán van meghibásodása. Ellenben ha van neki, akkor az többnyire nem kis meglepetést, s annak javítása nem kis fejtörést okoz. Nos, most sincs ez másként, így 4 napja a C-vágányon pihentetve a vasat...
 A történet eleje ugye a legutóbbi blogban volt olvasható, hogy kuplung problémára gyanakszunk.
Így hát mivel valamivel egyszerűbb a váltó kiszerelése, mint a motor komplett elkötése, majd kiemelése, a váltó kiszedése mellett tettük le a voksot.  Szerencsére már menet közben tapasztaltuk, hogy a gömbcsuklós hardy porvédő gumija vélhetőleg ennyit bírt, s szépen lassan kezd elfáradni a 2007-es beszerelés óta azért megtett pár km-t, s megélt pár szervízt is. Így ennek pótlásáról gondoskodni kell.
 A váltó leszedése után már tisztán látszott, hogy a váltó hol nem tiszta, s nem értettük egy ideig, hogy miért van olyan furcsa lógása a nyelestengelynek... Hamar kiderült az oka ennek. Nem igazán tudom felfogni, hogyan történhetett, a lényeg, hogy a nyelestengely szimmeringjét a házba szorító bronzpersely külön utakat járt be valamilyen oknál fogva. Aki szerelt már váltót, cserélt ilyen szimmeringet, annak van arról fogalma, hogy ezt kb több kalapács ütéssel kell a helyére küldeni. Így nem igazán értem, hogy jött az ki onnan, s hogyan csúszott fel a nyelestengelyen annyira, hogy a differenciálmű szépen elkoptassa azt, nem kis mérétkben. Némi keresgélés után szembesültem azzal, hogy nincs csere alkatrészem, így csörgettem meg Plósz kollégát, hogy segítsen ki ha tud. Megtette ezúttal is, hozott csere darabot, később kiderült, hogy abban pedig el van repedve az előzőekben említett bronz gyűrű... Így elmentünk egy másikért, mert szerencsére volt neki még egy.
 A lényeg, hogy a nyelestengely mivel nem volt megvezetve, így ez verhette szét a szimmeringet, ami által a hajtómű olaj bőségesen bejárta a kuplungtárcsát, így lett csere érett. Be is szereztem elvileg mindent amire szükségem lehet, pontosabban csak azt hittem. Ugyanis hiába volt SACHS kuplung tárcsám, hamar szembesültünk a ténnyel, hogy az nem összehozható a VALEO szerkezettel... De persze ehhez előbb bele kellett szakadnia minmum 3 db 6-os csavarnak a lendkerékbe, hogy elagyaljunk azon, mi is az ami nem jó. Szombat este volt ekkor, amikor elég esélytelen bármit is beszerezni, s már a látással is gondok voltak, ugyanis ránk sötétedett, így az autó maradt az aknán, a váltó meg a földön, a kuplung meg majdnem elrepült a picsába... Vasárnap feltöltöttem olajjal a váltót, kicseréltem még a szimmeringeket a féltengely-porvédő gumikban, valamint a kapcsoló rudazat házában. Szerencsére kiderült az is, hogy az utas oldali féltengely ereszti az olajat, így az az alatti gumi gyűrű is cserés lett. Kisebb bűvész trükkökkel karöltve kicseréltem azt is, mivel már fel volt töltve olajjal a váltó. Sikerült.
 Hétfőn reggel telefon a kézben, hívtam a VDF-ker-t, és rendeltem kuplung tárcsát újra. És olajszrőt. És levegő szűrőt. És porvédő gumiharangokat...
Délutánra megérkezett az alkatrész 2 kivitelben. VALEO tárcsa 17 ropi, GST tárcsa 7 ropi. (?) Elhoztam mindkettőt, majd méricskéltem, hasonlítgattam, s hamar kiderült, hogy az annak idején beszerelt VALEO tárcsa szinte teljse mértékben azonos a GST tárcsával, így ezúttal emelett tettem le a voksot, mivel nem tünt gyengébbnek a minősége a VALEO-tól, s most sem amiatt cseréltem mert tönkrement a ferrodol, vagy a rugók, vagy bármi, hanem mert kb 35000 km után olajos lett a tárcsa. 
 Tegnap estére addig sikerült eljutni, hogy felkerült a lendkerékre a kuplung tárcsa, valamint a kuplung szerkezet, mert ismét besötétedett.
 Ami vicces, hogy találtam egy hibátlan SACHS szerkezetet az alkatrészeim között, de egymás mellé téve a VALEO-val szembesültem azzal, hogy a két szerkezet különbőző vastagsággal rendelkezik, ami gyári autónál nem okoz gondot, ellenben nekünk a válót a szerkezethez kell faragni egy kicsit. S emlékeimben még tisztán él, hogy a SACHS szerkezet bele ért a váltó házba, emiatt nem erőltettem  ennek felszerelését.
 Ha minden jól megy, szerdán folytatom a szervízt, s ha minden jól megy, szerdán szeretném be is fejezni ezt a mókát, remélem már nem jön közbe semmi.

Kuplung gyanús

 Hosszú napok óta garázsban pihen a kis kékség, így ma elő vettem, hogy lemossam a legutóbbi túrák bogarait a homlokáról, s orráról.
KGST Party után részt vettünk egy meghívásos találkozón az NTC jó voltából, ahol a kis autó mint utóbb kiderült, épített kategóriában első helyezést ért el. (meg van a márciusi meghívás is már ebből kifolyólag immáron két autóval. )
Ezen a találkozón Drift nap is volt, így miért ne rúgtam volna kia  hámból, s miért nem ültem volna be egy Drift Taxiba magam is. ;) Mindenkinek csak ajánlani tudom, mert hatalmas feelingje van. ;)
 Nem sokkal később csináltam vele egy Mátra turnét, ahol már többször szembesültem azzal a bajjal, hogy a kuplungnak hamarosan reszelni fognak... érdekes módon nem alacsony fokozatban csúszik el, ahenm mikor 100 körül 3-ból húzom 4-be... ;)
 Ma ismét előhoztam, kicsit megjárattam, s már jelentkezett 1-es fokozatban is a csúszás, természetesen a legjobb helyen, a villamos síneken... délelőtt.... csúcsforgalomban...  
Nincs mese, hétvégén motor ki, váltó le, kuplung tárcsa fel, nyeles tengely szimmering csere, főtengely szimmering csere. Remélem a szerkezet még jó, mert elvileg még nincs benne csak vagy 35000 km.

KGST PARTY - összegezve minden

 Nos, mint azt Janinál olvashattátok, kissé érdekesek voltak a KGST Party-t megelőző napok, s az akkor bekövetkezett események kissé átrendezték, átírták az eredeti forgatókönyvet.
 A tervek azok voltak, hogy szánok egy kis időt a kis kékségre, hogy átnézzem, korrigáljam amit esetleg szükséges. Szerencsére egyik sem életbe vágó probléma, így mikor megtörtént a csúf esemény a Ladával, ezt el tudtam halasztani. De egyre égetőbb a nagyobb szervíz, ugyanis van egy kisebb olajfolyás, ami vagy nyelestengely probléma, vagy főtengely szimering, de természetesen váltó felőli, mert az itgalmasabb... Főleg egy vizes motor esetében, mert így majd cserpálhatzom le a vizet is, ha ki akarom kapni belőle a motort. Nem baj, nem rémülünk meg ettől sem. :)
Karburátorral is kellene kezdeni valamit lassacskán ugyanis lassan fél éve úgy járok vele, hogy van egy plusz rugó beillesztve a rudazatra, hogy ne maradjon nyitva egyik torok sem, s ne nézzenek hülyének a lámpánál állva, miért is pörög a motor 2500-3000-et.

 Maga az indulás elég kabarésra sikerült, de a gyors szervízeket követően végül útra keltünk 3 autóval. Az Andién állítgattam egy keveset, mert kissé érdekes volt a váltója sajnos, mint említettem nem igazán akarta a 3-4-et zökkenőmentesen, valamint a kuplung is csak a padlónál emelt ki. Ráállítottam még a bowdenre, hiába gyári, sajnos abszolút az utolsó utáni menetig kellett tekernem a csavart rajta, így ez biztosan csere érett lesz. Ellenben most olyan a vezetési élmény vele, mint egy új autónál. Nem reccsen, nem ugrik, szépen lehet csúsztatni indulásnál. A váltóbakokon állítottam egy pici még haosszanti irányban, valamint a váltóösszekötőn is igazítottam, mert a rudatazat és a rugalmas összekötő között volt egy kis nem kívánatos lógás, amik esetleg összeadódva adhatnak ilyen hiba jelenséget. Bízom benne hogy jó irányban kapisgálok, ugyanis ezt követően jobb lett a helyzet sokkal, ha még nem is teljesen. De már Andi állítása szerint is könnyebbek a váltások, ami nem elhanyagolandó vélemény, hiszen kb 3 éve nem polskizott. Jani Ladáját meg ugye amennyire tudtuk helyrehoztuk, miután lerongáltuk. :\( Ezúton is elnézést, hogy erre nem gondoltam én sem, hogy ez így bekövetkezhet. :\(
 Kényelmes, bejáratós maxi 80-as tempóban maradtunk , a sor elején Jani, középen Andi, s végül mi, ami nem tartott sokáig, mert beért minket egy Suzuki Stiftes egyenes huszár, aki hamar eltépte a maradék nyugodt idegszálaimat Gesztely és Szerencs között, miután 30 cm-es követési távot tartott annak ellenére, hogy villogtattam a féklámpát lemaradása érdekében. Így mikor láttam hogy előzéshez készül, gondoltam megmutatom neki, hogy nem itt van a vége az autónak. Kihúzódott, elkezdett felzárkózni s mellénk húzódni, s mikor nem túl dinamikusan kezdett elhaladni mellettünk, szépen elkezdtem én is kihúzódni és tolni magam előtt... Jani szemmel láthatóan röhögött mikor toltam magam előtt, és olyan 130-135-ig űztem miközben toltam rá a ködlámpát, hogy haladjon már ha nagyon sürgős neki, válaszul elég hamar vészvillogót kaptam... Nem szeretem az ilyen embereket, főleg hogy javarészt nem azok vezetnek így akiknek van is érzékük hozzá, mert ez felméri hamar hogy 30 cm az nem sok féktáv egy váratlan esemény kapcsán. Kb a reakció időre sem elég... Nem sokkal később lelassítottam, és elkezdtem bevárni a többieket, majd haladtunk tovább, az esemény arra legalább jó volt, hogy lehűtötte a vizet a kocsiban. :) Atiékhoz beugrottunk Tokajban, mert ritkán van alkalmunk, ráadásul úgy is ott megyünk el előttük, így változzunk pár szót, egyeztettünk a másnapról, és Janival indultunk tovább Nyíregyházára, Andi Tokajban maradt hogy Atiékkal jöjjön le másnap. Nyíregyháza előtt nem sokkal a sötétedést követően félrehúzódtam egy motorosnak, aki a szívbajt hozta rám, mert mellém érve nagyot dudált és elég lassan haladt el mellettünk pedig a motorja nem indokolta. Nem értettem, de már nem húztam fel magam. Utóbb kiderült a szálláshoz érve, hogy Andrei volt az. :) Csak valahogy nehezen ismerek meg embereket motoron ülve éjjel, főleg ha Polskiznak emlékeimben. :) ;)
 Beregisztráltunk az eseményre, kaptunk egy újabb "cipősdobozt" úgy 49-es méretűnek megfelelőt, benne pár db régebbi Rozsdakupac magazinnal sörnyitóval és reklám papírral emléklappal és kisdobos kendővel. semmi baj, hamar megtanultam hogy ajándék lónak ne nézd a fogát még akkor sem ha kisebb összeget fizetsz érte... Hamar túltettem magam a dolgon, és igyekeztünk mielőbb elfoglalni a szállást, hogy minél hamarabb belevethessük magunkat az éjszakába. Nos az interneten 3*-osnak titulált Hotel, leginkább nem ért fel a harmad osztállyal sem, és még csak Motelnek sem neveztem volna... nem volt kíma, nem volt mini bár, nem volt erkély, nem volt más csak egy szoba, és egy előtérben elhelyezett vizes blokk egy akkora méretű (kb 80*80-as) zuhanykabinnal, hogy röhögve kitöltöttem miután lapjával beléptem a már törött zuhanytálcába... Tény hogy nem azért mentünk hogy naphosszat a szobában legyünk, de tavaly ugyanezért a pénzért 300m-rel arrébb egy wellnes bőven benne volt az árban s 40 fokban is 23 fok volt a szobában, a recepciós nénik pedig dekoratívak voltak, és mosolygósak, míg itt kissé fiúcskásabb, és retardált, de semmi esetre sem olyan helyre való ahol emberekkel kell kommunikálni. Sőt ha lenne lovam ahhoz sem engedtem volna közel nehogy visszaálljon a környezeti hatások miatt 1,0-ás verzióra...
Kimentünk, köszöngettünk, beszélgettünk, elugrottunk Tescozni némi nedűért, és kicsit iszogattunka  többiekkel este, majd nyugovóra tértünk a kellmesen 30-34 fokos szobába... másnap reggel 7-9-ig reggeli ai elég beteg egy időpont még nekem is... svéd asztalos, ami leginkább abban merült ki hogy Skandináv arcok hozták a nem túl bőséges kínálatú reggeli utánpótlást az asztalra, miután 2-3-szor szóltunk hogy mi az ami elfogyott...  több választási lehetőség is volt a svédasztalos reggeli kapcsán leginkább az hogy eszel, vagy sem... a kvé sajnos nem fért bele ebbe a nagy svédasztalba, így azért potom 300.-Ft-ot fizettem, íze a kávézaccos fékfolyadék motorolajjal történő színezésével vetekedett, ára meg egy Segafredoval... zöldség annyi volt leginkább, amit levittünk magunkkal... na mindegy ezen is túl tettük magunkat, de elég vacak ha így indul az ember reggele...
Ezt követően az autós összejövetelre igyekeztünk ráhangolódni. Valahogy nem éreztem olyannak, mint szokott lenni. Picit azt véltem felfedezni hogy mindenki csak úgy van, s leginkább a felvonulásra várnak az emberek hogy történjen is valami a dög melegben. Voltak szép autók, motorok, érdekes jó fej emberek, de ennyi. :\( A helyszín nem volt annyira jó választás szerintem mert nem igazán volt kellő hely az autók számára, így a helyszín megosztotta az autós társadalmat alapból. :\(
 A felvonulás elég érdekesen indult, ugyanis egy ilyen helyszínről még a segítők által sem egyszerű könnyen elindítani egy konvojt. A rendőri biztosítás ellenére már a sor eleje is szétszakadozott, hullámzó sebesség volt tapasztalható már a sor első harmadában is, hol 20-al, hol 50-el haladtunk, s nem a rendőröknek volt ez köszönhető. Ismét rá kellett jönnöm, hogy nem mindenkinek való a konvojozás sem. :\( A Skodások gyakran kiálltak, mert főtt a vizük előttünk nem sokkal, így a 90 fokot elérve én is inkább rátoltam a hűtést hogy megelőzzem a bajt. Mondhatni szokás szerint KG védte Andit, én védtem KG-t, engem meg egy okos Skodás követett, aki dudált és integetett egész úton s foglalkozott mindennel csak az előtte haladóval nem, így igyekeztem KG mögött olyannira lemaradni, hogy ha esetleg a SKodás nem tud megállni ilyen őrült tempónál, akkor se lökjön bele KG-ba. :\( Szerencsére nem volt gond, a bevárosban pedig épp mögénk sorolt egy Skodás-Trabantos kisebb csoport, ahol a sofőr már jobban képben volt, így megnyugodtam. Szépen bejártuk a belvárost, megbénítottuk a forgalmat, itt-ott megcsúszott az előttem haladó, így volt ahol mi is... Elérkeztünk a múzeum faluba, volt egy jópofa fellépő csoport a 4 for Dance, megvoltak ez eredmény hirdetések, idén is kiérdemeltünk egy külön díjat, a végén kihirdették hogy mint kGST Party nem lesz több, majd visszatértünk a rendezvény helyszínére. Este móka, kacagás, iszás, beszélgetés, majd éjjeli fotózás a Rozsdakupacosok jó voltából egy "Bburago-s" makett dobozban. Utóbbiról sajnos másnap kiderült, hogy valaki pofon gyűrte az itt készül képekkel együtt a fényképező gépet. :\( Érdekes egy autós társadalom, valamint biztosítás volt, de sajnos nem lepődöm meg mert mint tudjuk tavaly KG-tól is lenyúltak egy egyedi sport vezérműtengelyt a Velencei talinkon. :\(

<iframe width="560" height="315" src="http://www.youtube.com/embed/nXtsd895G9k?rel=0" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>

Másnap reggel sokat nem tököltünk, ébredés után letudtuk a felejthetetlen reggelit, ahol ezúttal már a tojás rántotta is feláras volt, mert a szójás virsli volt a svédasztal egyetlen teméke... összecuccoltunk, és útnak indultunk haza. 
 Érdekes volt számomra ez a hétvége, ami nem feltétlenül jelenti azt hogy mindenki így érezte magát, de nekem most ez jött le sajnos. Nem ilyenek voltak régebben. Sajnálom hogy nem lesz több ilyen rendezvény ebben a formában.

Futómű ellenőrzés

 Új jövevényként neki is meg kellett ismernie Papp Tibor barátomat, aki a teljes gépjármű parkot felügyeli futóműileg. Jobb félni alapon jobbnak láttam megnézetni Tibivel a kis autót, szerencsére kb 0 hibája volt, egy minimális kerékösszetartás állítást igényelt csupán a történet, semmi mást ezen kívül. Köszi Tibor.
 Így ezt követően nem sokkal megkaphatta a csinosabb papucsokat, mivel én úgy is csak kerülgetem őket már jó ideje, eladni meg nem fogom őket, erre meg úgy is kellett volna valami gumi, így összekötöttem a kellemest a hasznossal. Így kerültek 165/55 R13-as Good Year gumik polírozott felnikkel a kis Puntora. Meglepően jobb lett a vezetési élmény, jobban fekszik a kanyarban (na nem az oldalára...) stabilabb, jobban autózható, csak kicsit alacsonyabb is ettől. Így lassan kipufogó sor szervíz lesz... :D

Kötelező cserék!

 Vásárlást követően saját használatban volt a kis autó, ugyanis nem sok mindent tudtunk az autó előéletéről. Így jobbnak láttam ha én tapasztalom, ismerem meg elsőnek, hogy ha ne adj isten baja van, akkor az nálam jöjjön elő inkább. Nos, jelentem a két hét intenzív használat alatt, nem sok semmi probléma jött elő, és ennek örülök. Azt sikerült megtudnom már, hogy a motor olajfolyása teljesen természetes és elkerülhetetlen egy dolog, így arra felesleges is törekednem. :)
Picit gyenguskának éreztem eleinte, szokatlan volt a szervó hiánya, és a fék is hagyott kívánni valót maga után. Így a kötelező cserék során kapott egy olajcserét ROWE 10W-40, olajszűrő cserét, levegőszűrő cserét, üzemanyagszűrő cserét, gyertyasor cserét, első féktárcsa cserét, első fékbetét cserét, hátsó fékbetét cserét, izzó cseréket vezetékekkel együtt mert elvoltak égve (?), vezérműszíj cserét görgőkel együtt, vízpumpa cserét,  bordás-szíj cserét. Első körben kb ennyit cseréltünk le rajta Lajossal, mert ezek elkerülhetetlenek voltak a vásárlást követően.
Az autót egyébként egy kereskedésben sikerült megvásárolnunk Kazincbarcikán.

Szombathely és Szombathely után

 Szerencsére minden összeállt az indulásra, még ha kissé visítva is. Tudtam, hogy a Pesti kis csapat 10:00-kor rajtol, így csütrötökön még az volt a tervem, hogy 09:30-ig felérünk Pestre, és megyünk együtt. Ebből természetesen másnapra nem lett semmi, a már megszokott 2 órás késéssel indultunk útnak, mert valahogy nem sikerült felébredni sem, készülődni sem, szóval úgy minden összejött, nem csak a szerelés.
A lényeg hogy végül 10:15-10:20 körül hívtam Gyulát, hogy akkor elindultunk, de ekkor ők valahol Martonvásár környékén jártak már emlékeim szerint, így egyre esélyesebbé vált, hogy egyedül autózunk a célállomásig. Kicsit odaléptem hát neki, hogy haladjunk is, így a szokásos ütemben értünk Pestre. Pest előtt megtankoltam a Lukoilon, ahol szoktam, majd irány tovább. Pesten relatíve jól átértünk, hamar átértünk az M7-esre, és autóztunk tovább, azonban már némi gonddal sajnos, ugyanis elkezdett szorulni a gázpeál. Pontosabban ekkor még erre gyanakodtam, azonban később kiderült, hogy maga a gázkar mechanika szorul. A lényeg hogy tapostam neki, mint egy fél őrült, mivel Béééciéket még szerettük volna útba ejteni mindenképp, hiszen évek óta tartozom neki egy megjelenéssel, ugyanis sajnos nagyon sokszor nem tudtunk eleget tenni a meghívásuknak. :\( Marcali előtt nem sokkal hívott Taky, hogy Gyuláék még csak valahol Balatonbogláron járnak, én merre vagyok... :) Ekkor hagytuk el Fonyódi lehajtót, nem akartam hinni a fülemnek, így megcsörgettem Gyuláékat, egyeztettünk és hamar kiderült, hogy miután lejöttem Marcalinál a pályáról kb 5-8 km távolság lehet közöttünk, mert ugyanazt látjuk szinte a tájból. Így egyeztettünk, hogy az első településen megállunk a benzinkúton mivel ugyanaz az útvonalunk Zalaegerszegig. Végül Sármelléken vártam be őket a Lukoil kúton. 
 Megörültünk egymásnak, meg minden, el sem akartuk hinni, hogy beértük egymást, csak nem értem KG miért törte be a ködlámpámat, meg a fényszórómat...
Innen együtt autóztunk tovább Zalaegerszeg felé, majd ismét elváltunk, én Béciék felé vettem az irányt, Gyuláék mentek valami motyót felvenni, majd ők haladtak tovább a szálláshelyre, mi pedig maradtunk Béciéknél, mert a hozzú út valamint a tikkasztóan meleg időjárás kissé fáradtá tett minket. Így kicsit kifújtuk magunkat, kávézgattunk, jót beszélgettünk, megismertük Béci szüleit, meg persze a pulikat, majd 18:45 körül elindultunk tovább Szombathelyre, ami innen még mindig vagy 55-60 km volt. Végül 19:20-kor értünk a szállásra, Taky már várt minket is, megvacsoráztunk, majd jöttek  a már megszokott dolgok, beszélgetés iszogatás, stb. :)
Elég korán lefeküdtünk, mert nagyon fáradtak voltunk már.
Szombaton, nagyon szép helyeken jártunk, jókat autóztunk, sok mindent láttunk, kicsit megáztunk, miután egész délelőtt melegünk volt, de összességében nagyon jó találkozón vettünk részt, s a találkozónak hála a kis autó már nyugati irányban is átlépte az országhatárt. ;) Az arborétum, valamint Kőszeg is nagyon szép hely, nem csak Szombathely. A hangulat pedig ismételten nagyon jó volt, hála a résztvevőknek. ;)
Vasárnap látványos Római katonai bemutatón vettünk részt, minden elismerésem a csapaté, kicsit belekóstolhattunk a dolgokba Taky társai által, engem nagyon lenyűgözött az egész.
Ezt követően mi elköszöntünk, mert hazafelé is útba szerettük volna ejteni Béciéket, így elindultunk, lecsavrtuk ismét azt az 55-60 km-t, ezúttal sokkal hűvösebb időben mint Pénteken. Béci és Reni már várt minket, Béci mamája nagyon finomakat főzött ezúton is hatalmas köszönet érte! Majd szereltünk Samurai-t, tettünk rá hard top-ot, ezt tudnám javasolni Nyuszynak is a Popra. ;) Jártunk a belvárosban, a hegy tetején, a tv toronyban, a Gébárti tónál, megnéztük Reni nyuszijait, szóval ahol csak lehetett, így hulla fáradtak voltunk, mire aludni tértünk Béciéknél. Az indulást így Hétfőre halasztottuk, hogy némileg kipihenten vághassunk útnak.
Talán 14:00 óra magasságában indulhattunk útnak, útbaejtettük még Siófokot ha már arra jártunk, majd folytattuk utunkat Miskolcra. Pesten kissé nehézkesen jutottunk át, hála a tereléseknek, meg a bambaságomnak is picit, de végül sikerült azért, majd Pest után megtankoltunk, és faltuk a km-eket hazáig. 
A hétvége folyamán alaphangon 1200 km-t autóztunk mindennel együtt, mondhatni nagyobb gondok nélkül, hála a kis autónak, de a karburátort meg kell néznem hamarosan, hogy mi miatt szorul, mert ez ront a fogyasztáson, ami nem volt vészes összességében olyan 6 liter körül volt. Ez volt kicsit kevesebb is, meg picit több is, de ebben benne volt az is, hogy többek között megettünk egy BMW-t is a pályán. :)
 Taky köszönjük szépen, nagyon jól éreztük magunkat a találkozón!
Béci, Reni, köszönjük a vendéglátást, és mindent! örülök hogy végre eljuthattunk hozzátok.
KG miért tetted tönkre a lámpáimat?
Hova tünt DÉMON HILL?
Köszi mindenkinek mindent, aki megjelent, ott volt velünk Szombathelyen. ;)

Indulás előtt...

 Lassan már megszokottá válik, hogy a startot megelőző napon, még nagy szervíz vam az autón. :\(
Most sem volt ez másképp, ezúttal a karburátor volt eltömődve vélhetőleg, mert fulladzott, bedadogott fordulaton. Miután szétszedtem nem láttam benne semmi extrát de azért kompresszorral kifújkáltam, remélem jól fog muzsikálni holnap a kicsike.
Fűtőradiátort kivettem, hogy hamarabb forduljon benne a víz, erre bemondták, hogy lehülés lesz... 
 Valamint elkerülhetetlenné vált a gumi vásárlás a kis autóra, ugyanis nem sok fuga volt már rajtuk. :\(
Köszönet az expressz szállítmányért Pusinak, valamint a szerelésért is természetesen!

Nyári gumik

Végül is nyár lesz, vagy mi a fene.
Ami leginkább meggyőzött erről, az a napközbeni 20 fok volt, így nem láttam értelmét tovább koptatni a téli gumikat.
Rászántam magam a cserékre, a Suzin is, a Polskin is, s természetesen megjárattam ezt is, azt is.
Egyúttal a Polskit le is mostam, tisztogattam, hogy csocsi kocsi legyen. ;)


Aminek örülök, hogy ezúttal nem volt gond az olajjal, konkrétan nem fosta el magát a technika, de hamarosan rászánom magam, s az időm, hogy szétkapjam a motort újra, s kapni fog egy új olajpumpát, mert ott lehet a hiba, hiszen a jelenlegi olajpumpa beszerelése óta van ez a hihetetlen 7 bar feletti olajnyomás.
Jó volt a kisautóval kocsikázni ismét, lámpától lámpáig incselkedni másokkal, elismerő tekinteteket begyűjteni, körfogóban és kereszteződésben jól elrúgni... :D Ez amolyan gyereknap volt számomra. :)

Fék-szerviz (tárcsa, betét csere)

 Mit mondjak, nem volt egy egyszerű feladat annak ellenére, hogy jó formán a kerekek leszerelése után 4-6 db csavart kell csak eltávolítani a komplett cseréhez.
Gyártó ugyanis lenni okos, gyártó nem szeretni hogy te szerelni otthon, gyártó szeretni ha te vinni autó szervizbe, hogy szervizben sok kis csavart kiszedjenek nem occccóért...
 A betéteket könnyen ki lehet cserélni, el lehet távolítani, miután a kereket leszedi az ember csak két db hatlapfejű csavart kell kicsavarni, a fék dugattyú házát már le is lehet a nyeregről venni, ezt követően pillanatok alatt ki lehet fordítani a fékbetéteket. S ha már kint van, lehet vetni rá némi pillantást, hogy milyen lett, s milyen is lehetett anno...

Ezt követően kétség nem fért hozzá, hogy el vannak kopva a betétek. Valamint ahhoz sem, hogy a kopás jelző is jól teljesített, mert hallhatóvá vált miután a lemez, a tárcsával érintkezett forgás közben. Egyszerű, de egyben okos kis megoldás is.

 Ez után jön a kellemetlenebb rész, de persze csak azoknak, akik nem kellően felkészültek. Nos én közéjük tartozom... Ugyanis a következő fázishoz már elkerülhetetlen a TORX készlet, hála a gyártónak. Konkrétan E18-as TORX fej kellene hozzá, de ilyenem sajnos MÉG nincs. Így némi rohangálás után maradt a régi orosz krova szem, ami nem hatlapos kialakítású, hanem sokkal inkább csillagkulcs jellegű, és a 14-es méret épp megfelelő. Ebből a csavarból is kettő található, ezek eltávolítása után nincs más teendő, mint a féktárcsát rögzítő két db csillagfejű csavart eltávolítani, s kis szerencsével a tárcsa könnyedén lejön az agyról. 

Ha nem, akkor sem kell megijdeni, mert gondoltak erre is, így két db 8-as csavart kell csak betekerni a tárcsa menetelt furataiba, melyek 90 fokkal vannak elfordítva a rögzítési pontjaihoz képest, s a csavarokat befelé tekerve, lefeszítik a tárcsát az agyról.
A tárcsa elfogadott utolsó mérete 15 mm mely alatt vastagságot értünk.
Feltétlenül érdemes felpucolni:
                                                         -az agy felfekfő felületét a fékportól, esetleges rozsdától
                                                         -a fékbetétek tartófüleinek az útját a nyeregnél
                                                         -a dugattyú környékét óvatosan
Ha ezek meg vannak, akkor mehet összefelé az egész.
A csavarokra, valamint a fékbetét füleinek járataiba érdemes véknyan egy kis zsírt kenni összeszerelés előtt, mi így tettünk, hogy a csvarok ne rohadjanak be, a betétek pedig szabadon mozoghassanak, ne rágódjanak be.
Alapvetően nem nagy ördöngősség az egész történet, ellenben a TORX kulcs hiánya jelentősen hátráltatni tudja az embert.
Köszönet Lajosnak a segítségért, Ata kollégámnak a dugókulcsért, a VDF-KER kft-nek az alkatrészekért!

+ 1 kis extra: Láttam ma egy érdekes rendszámot, érdekelne mi van a forgalmijában... :O

Fééééééééék!

 A mai napra is meg van azért a program, nehogy unatkozzak már, vagy esetleg elmenjek koszorúzni... :)
Megszólaltak ugyanis az első fékek így 133.000 km után. :)
Az Ignis ugyanis nem elektromos, sokkal inkább akusztikus jelzőrendszerrel van ellátva, s egy bizonyos mértékű kopás után már hangot ad.
Tekintettel arra, hogy állandó napi használatban van az autó, így szinte csak hétvége, vagy ünnepnap jöhet szóba a szerelés kapcsán. S ilyenkor persze esélytelen esztergályost keríteni, aki esetleg megszabályozná a féktárcsákat is egyúttal... Így jobb ötlet hiányában nem csak fékbetétekre ruháztam be, hanem egy pár fék tárcsára is, hogy ha méreten aluliak lennének, vagy félre vannak kopva, akkor se kelljen lehetőség szerint a régiekkel összeszerelni, majd egy másik alkalommal újra szét szedni az egészet.
Ha minden jól megy, s ütem szerűen halad, akkor ma vélhetőleg felkerülnek a nyári kerekek is.
Valamint szeretném kicserélni a hátsó ablakmosó csövét is, mivel a nyitogatástól elfáradt. :\(
Ezek a tervek mára.
Az alkatrészeket továbbra is a VDF-KER -nél szerzem be. ;)

Gyertyacsere - Suzuki Ignis 1.3 - 133.3

Hihetetlen módon szaladnak a km-ek, lassan magam is alig hiszem el, hogy annak idején kevesebb mint fele ennyi volt benne, mikor megvásároltuk. :\(
S mivel telnek a km-ek, így a 120.000 km-nél javasolt Iridium gyertya cserét több mint 130.000 km után jobbnak láttam megejteni, még a hibajelenségek felbukkanása előtt. Szerencsére semmit nem produkáltak a gyertyák, hiszen könnyedén, s jól indítottak, jól húzott vele mindvégig, s a fogyasztással sem voltak különösebb gondok.
Minden esetre ha már cserére szántam magam, akkor inkább maradtam a jól bevált gyáriaknál, s az Iridiumoknál, hogy ne kelljen 10.000 km után újra és újra gyepálni az alumínium hengerfejet, s ha minden jól megy akkor futhasson ezekkel is újabb 120.000 km-t.
A régi gyertyák kiszerelése után igazából sokkal rosszabbra számítottam. Mondhatni nem láttam különbséget a régiek s az újak között a külső rész koszolódásán kívül. Minden esetre a csere megtörtént.
A felhasznált alkatrészeket ezúttal is a VDF-KER-nél vásároltam meg. ;)

Olajszűrő (WTF!?!?!?)

Továbbra is X-akta kategóriába sorolom a törtnteket...
Alapjáraton 2 liternyi olajat fosott el a motor, amiből jelentős részét szerintem már indítózáskor. :\(
A megvásárolt olajszűrő ezalkalommal ALCO típusú SP 927-es lett, ahogyan az előző is, csak az MANN-FILTER volt. Lehet hogy az részével van a baj? ;)
Minden esetre az tény, hogy mikor a régit vettem le, olyan érdekesen furcsán forgott, kicsit volt oldalirányú kilengése forgás közben... Nem tetszett már akkor sem, mikor pedig megláttam az alját, teljesen kész voltam. 
Közben megjött Gyula barát is, ő is csak pislogott nagyokat, jobb ötlet hiányában felkerült az új szűrő, bele került a 2 liter 10W-40-es olaj (amit koránt sem neveznék sűrűnek), majd jött a próba indítás, miközben Gyula sasolt hátul, hogy ha elfossa magát a szűrő esetleg, akkor ne locsoljak szét megint mindent olajjal. Ezúttal nem volt gond, de elárulom, hogy nem vagyok nyugodt, hiszen az előzővel sem volt mindig gondom. :\(

Ha van ötlet, továbbra is szívesen meghallgatom.

Olaj (WTF!?!?!)

Tele vagyok kérdésekkel, meg leginkább ideggel így egy héttel a találkozó előtt. :\(
Magyarázat továbbra sincs, ésszerű meg abszolút nem.
Van hogy km-eken át nincs vele gond, autózhatok vele világban, forgathatom mint a barom, s van hogy alapjáraton elfossa magát, ahogyan tette ezt ma is. :\(
Így irány a VDF, majd némi tanakodás után olajszűrő vadászat, most MANN-FILTER volt rajta, ezt megelőzően ALCO (vagy ALKO), ezúttal ez utóbbi mellett döntöttünk, remélem hamarosan kiderül.

Olaj csere - Suzuki

Erősen esedékessé vált az olajcsere, így tegnap azt is megoldottuk Janival, hogy ne halogassam tovább, hiszen már így is kellemetlen volt számomra hogy elfelejtettem időben megoldani. :\(
Felhívtam így a blogomban már sokat emlegetett VDF-KER-t, hiszen már jó ideje mindent onnan szerzek be, mert gyorsak, korrektek, segítőkészek, mindenük van - ami esetleg nincs polcon azt rövd határidővel (max pár óra) megszerzik - így felesleges lenne máshova járnom, s még a hangulat is mindig jó. ;)
Leadtam az autó adatait, valamint hogy mire lenne szükségem (olaj 5w-40, olajszűrő, levegőszűrő, pollenszűrő, motormosó-motoröblítő), s már mehettem is érte a boltba, mert össze volt készítve a csomag csak fizetnem kellett.
Így a garázsnál gyorsan megoldottuk Janival az esedékes olajcserét, ezúttal Castrol került ebbe a "szívbe" is, Mobilnál előfordult egy pici csipegetés sajnos, de mint utóbb megtudtam nem csak nálam fordult elő mások is észlelték már.

Míg el nem felejtem, úgy gondoltam meglepem őket egy kis aprósággal Karácsonyra, ám bevallom jobban meglepődtem, mikor kiderült az átadásnál, hogy Ők is gondoltak rám egy üveg pezsgővel. :)
Köszönöm ezúton is.
Valamint a lehetőséget is, hogy mindig van minden amire szükségem van szerelés közben. ;)