Az egész úgy kezdődött, hogy a feleségem elment bevásárolni a Lidl-be, és szokás szerint leparkolt az autóval a családi parkolóban (bár így utólag belegondolva, lehet hogy legközelebb inkább beállunk vele bentre, az üzletbe...). Szóval amiatt használjuk a családi parkolókat, mivel azok kellő szélességgel bírnak, kényelmesen tud az ember parkolni, pakolni, nem basszák rá az ajtót a kocsidra amíg bent vagy, stb.
Na ez a sztereotípiám kb most dőlt meg...
Ugyanis mire a feleségem kijött a bevásárlásból, valami jó képességű lezúzta az autó bal elejét, de úgy rendesen. :(
Hívott rögtön, hogy most mit csináljon, hívjon-e rendőrt, stb. Abban maradtunk, hogy hívjon, még akkor is, ha nem sok esélyét látom annak, hogy bármi is történjen az ügyben, mert vélhetőleg szokás szerint majd lezárják az ügyet 30-60 nap múlva, ismeretlen tettessel...
Rendőr kiment, felvette az adatokat, készített pár fotót, bement az üzletbe, valamint az üzlet parkolójában található Nemzeti Dohányboltba is, kikérni a kamerafelvételeket.
 Mikor megkaptam a képeket az autóról, már tudtam, hogy nem 2Ft-os javítás lesz, s hogy nyílván első körben majd magunknak kell beletolni egy kisebb összeget, vagy járhatunk hónapokig olyan törött lökhárítóval, ami kb 8cm-t kilóg az autó oldalsíkjából. De ezt annyira nem akartam.
 Úgyhogy hirtelen felindulásból elkezdtem keresgélni az interneten, hogy mégis kb mire lehet számítani a javítás terén anyagilag. Eléghamar szembesültem azzal a ténnyel, hogy felesleges arról álmodnom, hogy esetleg találok színazonos bontott lökhárító, mert kb sehol sincs. Szépen fokozatosan adtam lefelé az ezzel kapcsolatosan támasztott ígényeimet, első körben elengedtem, hogy legyen rajta gyári koptató és szélesítés, és beérem a ködlámpákkal. Utána elengedtem ezt is, hogy beérem már ködlámpa nélkülivel is. Utána már elengedtem ezt is, hogy beérem sima egyszerű alap kivitellel, amiben nincs ködlámpa furat sem. Végül elengedtem a színazonosságot mint olyat, meg gyakorlatilag már mindent elengedtem ezzel kapcsolatosan...  Így sikerült talánom egy citromsárgát az ország másik felében természetesen és ráadásul 3 helyen repedt is volt, mindezt potom 80.000.-ért... meg ugye erre jött volna egy kb 10-12.000.-es postaköltség...   meg ugye színre is kellene durrantani, mikor is egy elemet alaphangon 25-40.000.-ért fújnak...   meg ugye kapott a ködlámpa is rendesen, ahogyan a fényszóró is...
Felhívtam hát a cimborámat, aki ilyen esetekben foglalkozik a lökhárítók javításával, de nem volt szerencsém vele sem, ugyanis építkezésben van gőzerővel és nem tud most semmi ilyet bevállalni sajnos.
 Ekkor kezdtem el keresgélni az interneten, hogy létezhet-e házgyári megoldás a törött lökhárító javítására esetleg.
Relatíve hamar találtam is ezzel kapcsolatosan forgalmazókat, linkeket, de még videókat is. Egyedül az bosszantott, hogy a legolcsóbb kivitelű eszköz is nagyságrendileg 18.000.- +postaköltség -től indult, és minimum 10 napos postázást ígértek (kb a szokásos Kínából érkezős időintervallum) Persze komolyabb gépeket 300.000.-ért simán tudnék vásárolni akár szeméyesen is, de mivel nem ebből élek alapvetően, így ezt a vonalat nem akartam erőltetni érthető okok miatt.
 Végül hirtelen felindulásból úgy alakítottam a dolgokat, hogy kimentünk csütörtökön az Ónodi Vásárba, ahova egyébként is szeretünk kiszaladni, ráadásul most a kislányunk is velünk tudott tartani, hiszen még Téli szünet van az iskolában, így minden szempontból jó ötletnek tűnt a vásár meglátogatása. Titkon reménykedtem benne, hogy esetleg találok majd ilyen olcsó kategóriás gépet esetleg a hátsó sorok valamelyikén, mert ugye ott vannak mindig ezek a "számunkra kincsek".
Már már kezdtem feladni itt is, a harcot, miután lassan bejártuk az egész vásárteret, a szél is fújt, ezáltal egyáltalán nem volt barátságos idő, e kedvünk is kezdett alább hagyni, mikor is a lányok elmentek megnézni az állatokat. Én még leszaladtam a legutolsó sorokra tenni egy próbát, ahol is sikerült belebotlanom egy Román hölgybe, aki épp árult egyetlen egy darab ilyet gépet.
Felcsillant a remény egyből a szememben, de igyekeztem leplezni és kissé bátortalanul kérdeztem rá az eszköz árára. Majd jött is a válasz, mely szerint 10.000.-ért árulja...  Harsányan felnevettem, majd (ismertek már páran...) gondoltam bepróbálkozok, mert hát mit is veszíthetek, és közöltem vele, hogy ennyiért drága s ettől olcsóbban házhoz is szállítják... Végül kb 10 mp alatt megegyeztünk egy észvesztő 7.500.- Ft-os árban, hónom alá csaptam és indultam a lányokért a piac másik végébe, majd megbeszéltük hogy betolunk 1-1 lángost, hiszen mégis csak vásárban vagyunk.
 Pénteken jött el az ideje, hogy neki ugorjak az elképzelt projektnek. Nem mondom, hogy nem tartottam a dologtól, hiszen nem csináltam még ilyet sem eddig, de valójában túl sok veszteni valóm nem volt ezzel kapcsolatosan...
Úgy hogy Lajos bácsi segítségét kihasználva lebontottam az orrát az autónak kint a kertben. Hamar szembe tűnt, hogy bajos a fényszóró sajnos, mert erősen fülhiányos :( , valamint a ködlámpa is szabadon lóg gyakorlatilag a lökhárító belső oldalán :(
És sorra derültek ki a finomságok... hogy az illesztő fülek sok helyen leszakadtak... hogy még a karosszéria egyes elemeit is sikerült elcsavarnia kis mértékben, kvázi nem csak "picit meglökte" esemény volt ez, hanem masszív beletolatás szerintem...   Mindegy, hiszen a lényegen nem változtat már, a kialakult helyzet adott volt, ezt kellett megoldani, ez volt most a feladat.
 Első körben a fényszórót kezdtem összeilleszteni a letört füleivel, mikor egy-egy fül nagyjából összeállt, akkor kezdtem meg a forrasztást. Itt azért volt egy kis izgalom bennem is természetesen, hogy vajon megtartja-e majd a törött részeket, egyáltalán úgy működik-e ahogyan a videón láttam, stb.
 Legnagyobb meglepetésünkre a műanyag forrasztó hibátlanul tette a dolgát. Gombnyomásra (mint egy pillanat forrasztó felmelegedett, felizzott a hegyében elhelyezett kapocs, majd ezt a műanyagra nyomva beleoladt a kívánt részbe, s ha elengetem a gombot akkor kihűlt és benne maradt a javítani kívánt részben. Ezek után a pisztolyt csak le kell húzni a kapocsról, mivel azok nincsenek rögzítve a beavatkozás során. Majd a kiálló fém részeket síkban levágni, lecsiszolni, s a beavatkozás ezen része igazából készen is van.
Számomra is meglepő módon, a forrasztott részek szemmel láthatóan jól tartottak, bevallom sokkal rosszabbra számítottam ennek kapcsán, de nagyon kellemes csalódás ért. 
Közben azt is sikerült megtapasztalnom, hogy a különböző kialakítású kapcsokkal különböző repedéseket, töréseket lehet megjavítani, melyek nem feltétlenül egy síkban vannak, hanem azok szöget is zárhatnak be egymással. Sőt, arra is rájöttem, ha valamelyik sérülést nem tudom megjavítani, mert esetleg nem megfelelő szögben vannak hajtva a kapcsok, akkor ezeken a kapcsokon kézzel simán tudok alakítani a beavatkozás előtt, majd úgy beleolvasztani a műanyagba.
Sőt arra is rájöttem, hogy a vörösre felizzott hegesztőkapocsnak teljesen más a fogása, tapintása....  na mindegy..
 A lökhárító forrasztásnak ezt követően már sokkal bátrabban álltam neki. Azt is kitaláltam időközben, mivel kis mértékben el is tekeredett a sérülés következtében sajnos a lökhárító, hogy ha hőlégfúvóval megmelegítem kis mértékben a lökhárítót, akkor visszanyeri ez eredetihez sokkal inkább hasonlító formáját, s majd csak ezt követően kezdem el összekapcsolni a sérült részeket egymással. Baromi büszke voltam magamra, meg az újdonsült eszközre is természetesen.   
 Összességében úgy érzem, hogy teljes mértékben hasznos napot tudhatok magam mögött, hiszen kihoztam a dologból a legtöbbet ami kihozható volt. Elégedett vagyok a nagy mértékű és nagy értékű beruházásommal is, már akkor is, ha csak ezt az egy javítást sikerült eszközölnom vele. Elégedett vagyok az elvégzett munkával is annak ellenére, hogy először csináltam ilyet. Nyílván nem lett 100%-os a törést követően, de helyén van minden, visszakerültek a lámpák a helyükre, tart a lökhárító, kellően merev is lett ismét a lökhárító. Esztétikailag még nem makulátlan, de az idő s az időjárás most nem kedvezett annak, hogy az üvegszálas gittelésnek, majd csiszolásnak, majd szórógittelésnek, majd vizes csiszolásnak, majd műanyagalapozásnak, festésnek, lakkozásnak is nekiálljak. Ezt meghagyom tavaszra, amikor is már jobb idők vannak, mikor jobban köt az anyag, mikor nem 4-kor sötétedik már be.
 Tehát ha bárki is ilyesmi eszköz vásárlásán gondolkodik bármilyen okból kifolyólag is, akkor nyugodtan vásárolja meg, nem kell tartania tőle. Nyugodt szívvel tudom ajánlani saját tapasztalat alapján.
 Egyébként az egész procedúra, hozzávetőlegesen 5-6 órát vett ígénybe mindennel együtt, kényelmesen, nem kapkodva.