Az utolsó út...

Egy ideje sajnos meg volt pecsételve a sorsa az autónak...
Annak ellenére, hogy problémamentes volt gyakorlatilag világ életében és megbízható, sajnos meg kellett hoznunk ezt a nehéz döntést. Ugyanis az egyik javítás alkalmával sajnos megsérült az alvázszáma, aminek pótlása koránt sem egyszerű és gazdaságos procedúra kis hazánkban.
Ilyen esetben jelezni kell az NKH felé, akik ezt rögzítik, majd kivonják hivatalból ideiglenesen, ezt követően köröztetik hivatalból s ha 30-60 napon belül nincs érdemleges változás vagy észrevétel, na akkor lehet menni újra az NKH-hoz kérvényezni az új azonosító beütését, amire ők mondanak egy majdani dátumot, amikor majd újra be kell menni, és majd az adott dátumon beütik az új számot, amit követően természetesen szükségeltetik egy műszaki vizsga, melyet követően lehet menni papírozni a saját autódat miután csináltatsz rá még egy eredetiség vizsgálatot is annak ellenére hogy nem újonnan vásároltad az autót hanem 10 éve már hogy a tulajdonodban van...

Na ezekhez a lépésekhez nem volt most sem kedvem, sem energiám, sem nagységrendileg 160-190.000.-Ft-om egy 100.000.-es autó esetében, sem 90 napom a baszakodásra...  ráadásul a Peugeot gyakorlatilag a Punto utódja, ami jelen helyzetben A0-ban ketyeg, míg a Punto B9-nél tart és épp aktuális lett volna a következő biztosítási év rendezése rá.
A döntés kétségtelenül nehéz volt, de az ésszerűség tekintetében nem igazán volt jobb megoldás, mint sem hogy bontásra ledjuk, mert ebben a helyzetében az autó átírathatatlan volt.

Még egy apró észrevétel, mely szerint sosem gondoltam volna, hogy autót végleges kivonással a bontóba leadni és az okmány irodán lejelenteni és lepapírozni gyakorlatilag 40 percet vett igénybe... :o

Még egy utolsó kép együtt... :( Még egy utolsó közös út... :( Nem sokat szaroztak a bontás megkezdésével... :(

Kommentek

Szólj hozzá!

Jelentkezz be az oldal tetején, vagy szólj hozzá facebook-fiókod használatával!